Gazdasági Versenyhivatal

Vj-57/2003/67

Üzlet titkot nem tartalmazó változat!

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Korona 2001 Ingatlanforgalmazó Kft. (Kaposvár) ellen, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt, hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban elfogadta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat ellen a kézhezvételétől számított 30 napon belül az eljárás alá vont a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálati keresettel élhet.

Indoklás

I.

Tényállás

A feltételezett jogsértés és a versenyfelügyeleti eljárás indításának körülményei

• 1.

  A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) észlelte, hogy eljárás alá vont társaság olyan üzleti gyakorlatot folytat, amely gazdasági erőfölényes helyzet esetén felveti a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tiltó 21. §-ának sérelmét.

• 2.

  A versenyfelügyeleti eljárás indításának és a vizsgálat lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy vajon a Korona 2001 Kft. visszaélt-e esetleges erőfölényével, amikor az általa a kaposvári Kanizsai u. 56. sz. ipartelepen működő Bogdán-Vass Kft., Dévgép Kft., Győri Kft. és Kapos Glas Kft. számára nyújtott víz-, elektromos áram- és gázszolgáltatás során árait kialakította, illetve amikor ezen vállalkozásokat általuk nem igényelt szolgáltatás igénybe vételére kötelezte.

Az eljárás alá vont vállalkozás vizsgált tevékenysége

• 3.

  A vizsgálat a Kaposvár, Kanizsai u. 56. sz. alatti ipartelepen működő vállalkozások közötti elektromos áram-, gáz- és víz/csatornaszolgáltatás piacát érinti. Az ipartelepen mintegy 40 vállalkozás működik. Többségük a Korona 2001 Kft. tulajdonában lévő bérleményen, 11 vállalkozás pedig saját tulajdonban lévő ingatlanon folytatja tevékenységét. Az ipartelepen áram-, gáz- és víz/csatorna vezeték hálózattal kizárólag a Korona 2001 Kft rendelkezik. A Korona 2000 Kft. tulajdonát képező ingatlanok a telep központi helyén fekszenek, a többi tulajdonos erre alapozva várta el az energia víz-gáz szolgáltatását.

• 4.

  2001. augusztusában az ingatlan és a hozzá tartozó közművek tulajdonosváltása idején az eladó Mecsek Holding Kft. és a Korona 2001 Kft. kötött egymással szerződést, amely rendelkezett a Mecsek Holding Kft. és a szolgáltatást (áram, gáz, víz) igénybe vevő vállalkozások között megkötött szerződések átvételéről; a vállalkozások és a Korona 2001 Kft. között nem került sor szerződéskötésre, hanem nyilatkozatukkal ismerték el a Mecsek Holding és a Korona 2001 Kft. közötti adásvételt, illetve a Mecsek Holding Kft-vel kötött szerződés jogfolytonosságát.

• 5.

  A területileg illetékes közműszolgáltató vállalatoktól a Korona 2001 Kft. vásárolja az elektromos áramot és a gázt, a vizet azonban saját ingatlanján lévő kútjából biztosítja bérlőinek és a saját ingatlanjukon tevékenységet folytató vállalkozásoknak. A megvásárolt villanyt és gázt saját vezetéken szállítja tovább a vállalkozások számára, amelyek fogyasztását mellékmérő óra méri. A Korona 2001 Kft. a szolgáltatások díjait e mennyiségek alapján számlázza. A víz esetében kettős betáplálással működik a helyi rendszer. Egyrészt saját mélyfúrású kúttal, illetve csatlakozással rendelkeznek a helyi városi vízművek hálózatára is. Innen szükség esetén vizet tudnak a telep hálózatába áramoltatni. Ami a szennyvizet illeti, a telepen található egy eljárás alá vont által üzemeltetett szennyvízátemelő: ide áramlik a telepről valamennyi szennyvíz, innen egy nyomócsövön adják át a szennyvizet a helyi közműnek.

• 6.

  2001. szeptember 18-i levelében (szeptember 4-i és 13-i előzetes megbeszélésre hivatkozással) a Korona 2001 Kft. megkereste a vállalkozásokat, amelyben az ipartelep várható költségeinek (így pl. gyalogos bejáró építése, közutak karbantartása, a telep biztosítása, közös szemétszállítás, térvilágítás, csapadékvíz elvezetés, telefon, a telep szervezettsége) összesítéséről és javasolt felosztásáról tájékoztat. (B-51/2003. 11. irat) A szeptember 14-én készült mellékletben összegezte a várható havi közös költségeket és 12 tulajdonosra történő felosztását. A válaszadás határidejét szeptember 26-tal határozta meg.

• 7.

  2001. december 18-án a Korona 2001 Kft. levelében arról értesítette a feleket, hogy megegyezés hiányában 2001. december 31-i hatállyal felmondja a Mecsek Holding Kft-vel kötött szolgáltatási szerződéseket. Ugyanekkor mellékelte a Korona 2001 Kft-vel, 2002. január 1-i hatállyal megkötésre javasolt szerződés példányát, amelyet december 21-ig aláírva kért visszajuttatni.

• 8.

  A melléklet tartalmazta a szolgáltatás áremelését és a gondnoksági költség megemelését.
  Eszerint:

• • -

    az elektromos áram díja a mért energiafogyasztás alapján a hatósági ár 8 %-kal növelt mértéke,

• • -

    a gáz díja a mindenkori hatósági gázszolgáltató ár 12 %-kal növelt mértéke,

• • -

    a víz- és csatornadíj a kaposvári önkormányzat által Kaposvárra megállapított hatósági ár 9 %-kal növelt mértéke.

• 9.

  A szolgáltatásra igényt tartó vállalkozások nem fogadták el a megemelt díjakat, és úgy foglaltak állást, hogy a gondnoksági szolgáltatást nem igénylik, ezért az erre vonatkozó összeg megfizettetését nem tartják méltányosnak.

• 10.

  A szolgáltató a szolgáltatás megszüntetését helyezte kilátásba, majd 2002. május 30-án meg is szüntette a villamos energiaszolgáltatást.

• 11.

  2003. januárjában a szolgáltató a gondnoksági díj és a hatósági ár százalékos felárral való továbbszámlázásának eltörlése mellett "közműfenntartási díjat" kívánt bevezetni.

Áttérés más szolgáltatókhoz

• 12.

  A területileg illetékes közműszolgáltató vállalatok hálózatához való hozzákapcsolódás infrastrukturális költségei az érintett vállalkozások saját, a vizsgálati szakban beszerzett közlései szerint az alábbi módon alakultak:

  Ft-ban

• 13.

  A vállalkozások a közszolgáltatókkal folytatott tárgyalások alapján 90%-os valószínűséggel becsülték meg a tényleges bekerülési költségeket az elektromos áram és gáz esetében. A Vízművekkel történt tárgyalások a vizsgálat idején még kezdetleges állapotban voltak, így az erre vonatkozó adatok durvább becslésen alapulnak.

• 14.

  A táblázatban szereplő költségek az alábbiakra nyújtanak fedezetet:

• • -

    Elektromos áram: hálózatfejlesztési hozzájárulás, hálózatépítés a trafóállomástól a telekhatárig, tervezési költség, fogadóhely kiépítése a telekhatáron (árammérő, órák, betonozás), vezeték kiépítése a telekhatártól a felhasználó helyig, megbontott térburkolat helyreállítása (a földkábeles megoldás miatt).

• • -

    Földgáz: Hálózatfejlesztési hozzájárulás, lecsatlakozás kiépítése, egyedi hálózat kiépítése saját telken (vezeték, nyomáscsökkentő, nyomáspróba), helyreállítási munkák, tervezési díj.

• • -

    Víz/csatornahálózat kiépítése: tervezési díj, aknák kiépítése, átemelő kialakítása. (A közműfejlesztési hozzájárulástól az önkormányzat eltekint.)

• 15.

  Az infrastruktúra (elektromos áram, gáz, víz) kiépítésének költsége a vállalkozások árbevétele és mérleg szerinti eredménye arányában

• 16.

  A Versenytanácsi szakban beszerzett adatok szerint a Győri Kft. és a Dévgép Kft. 2003. júniusától rácsatlakoztak a városi villany, földgáz, illetve víz és szennyvíz hálózatra. A másik két vállalkozás közül a Bogdán-Vass Kft. ingatlanjainál eljárás alá vont 2003. áprilisában, illetve májusában szüntette meg a szolgáltatást. Az áramszolgáltató december 20-ig vállalta külön trafóállomásról a szolgáltatást. A KÖGÁZ-zal azonban még nem tudott megállapodni a szolgáltatás feltételeiben. A Kapos Glas Kft. 2003. augusztus 1-től új szolgáltatási szerződést kötött eljárás alá vonttal.

Az eljárás alá vont álláspontja

• 17.

  A Korona 2001 Kft. vitatja mind a gazdasági erőfölény tényét, mind a visszaélésre vonatkozó álláspontot. Álláspontja szerint a közművezetékkel nem rendelkező vállalkozások számára van lehetőség a más szolgáltatáshoz való forduláshoz, tehát a területileg illetékes közműszolgáltató vállalatok hálózatához hozzá tudnak férni a vezetékek kiépítését követően. Amennyiben az infrastruktúra kiépítésének költségeit a felhasználók nem kívánják vállalni, akkor meg kell fizetniük a Korona 2001 Kft. tulajdonában lévő vezetékhálózat használatának a vállalkozásokra kalkulált díjait.

• 18.

  Álláspontja szerint szolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik rá, és erre nem kötelezi a Mecsek Holding Kft-vel kötött szerződés sem, magát "kényszerszolgáltatónak" érzi. Annak idején a közműveket azért vásárolta meg, hogy saját ingatlanjainak ellátását biztosítja, nem az volt a célja, hogy mások számára közműveket szolgáltasson.

• 19.

  A vállalkozások a terület privatizációja során az ingatlant közműszolgáltatásra való jogosultság nélkül vásárolták meg. Az eljárás alá vont szerint mivel az ingatlan 70 %-át vették meg, üzletileg racionalitás volt, hogy egyben az ingatlanon található közművezetékek tulajdonjogát is megszerzik. A felszámolás során a telepen található közműveket az érintett szolgáltatók még ingyen sem kívánták átvenni, ami mutatja ezek üzemeltetésének veszteséges mivoltát. Állítása szerint a Mecsek Holding Kft-től az adásvétel keretében átvett szolgáltatások veszteségesek voltak a korábban a felhasználókkal kötött szerződésekben meghatározott árakon. Meglátása szerint amennyiben a szolgáltatásra igényt tartanak, meg kell fizetniük a rájuk eső többletköltséget, mert számára a közműszolgáltatás veszteséges. Ennek oka állítása szerint az ipartelepen lévő rendszer üzemeltetésének költségessége. A megemelt szolgáltatási díjak tehát az ésszerű gazdálkodás fenntartásához szükséges profitot termelik csak ki. Amennyiben a vállalkozások nem fizetik meg az eljárás alá vont által megállapított díjat, nem jogosultak a szolgáltatásra.

• 20.

  2002. márciusában írásban felvetette a közüzemek közös üzemeltetését, melyet úgy képzelt volna el, hogy egy új céget hoztak volna létre az érintettek, melyben fogyasztásuk arányában lettek volna tulajdonosok. A Korona 2001. Kft. a tulajdonában lévő rendszert apportként vitte volna. Ennek eredményeként az a helyzet állt volna elő hogy az esetleges nyereséget a tulajdonosok közösen osztoznak, illetve a veszteségeket közösen viselik. E felvetést a címzett vállalkozások nem fogadták el, nem kívántak közüzem működtetésével foglalkozni.

• 21.

  Állítása szerint az elektromos áram szolgáltatásának szankciójellegű megszakítására a vállalkozások által felhalmozott tartozások miatt került sor. Elismeri ugyanakkor, hogy ebben szerepet játszott a gondnoksági díj megemelésére tett javaslatának elutasítása is.

• 22.

  A gondnoksági díj összegének megemelésére indokul hozta fel a korábbi költségeloszlás egyenetlenségét, a megemelkedő költségeket, valamint a szándékot az ipartelep általános színvonalának növelésére. Február 18-án tudomásul vette a szemétszállítás egyéni megoldását, csökkenti a gondnoksági díjat, de ragaszkodik a telep egységes őrzésének fenntartásához. Március 1-én eltörölte a gondnoksági díjat.

• 23.

  Az eljárás alá vont kifejtette, hogy a márciustól bevezetett közműfenntartási díj nem azonos a gondnoksági költséggel, így a két díj nem eshet azonos elbírálás alá.

• 24.

  A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a gázszerződéseket felmondta, ez folyamatban van. Intézkedett arról, hogy beszerezze a Dédász-tól a villamosenergia továbbadáshoz szükséges engedélyeket.

A kapcsolódó bírósági ítéletek

• 25.

  A Kaposvári Városi Bíróság 2002. július 12-én kelt ideiglenes intézkedésben a Korona 2001. Kft-t eltiltotta a közművek elzárásától, amelyet a Somogy Megyei Bíróság 2003. március 27-i határozatával helybenhagyott. Miután a kötelezett nem tett eleget a fenti eltiltásoknak, a Kaposvári Bíróság 2003. április 28-i végzésében 100.000 Ft pénzbírságot szabott ki és egyben felszólította a Korona 2001 Kft-t, hogy tegyen eleget a Kaposvári Városi Bíróság ideiglenes intézkedésében foglaltaknak.

• 26.

  A Kaposvári Városi Bíróság 2003. május 8-án hozott végzésében feljogosítja a Bogdán-Vass Kft-t, a Dévgép Kft-t, a Győri Kft-t valamint a Kapos Glas Kft-t, mint végrehajtást kérőket, hogy a villamos áram szolgáltatást a kötelezett (Korona 2001 Kft) költségére és veszélyére állítsa helyre. E végzésében a Bíróság hivatkozik a 2002. július 12-én kelt ideiglenes intézkedésre illetve annak nem teljesítésére, mely szerint a gázszolgáltatás visszaállításának elmulasztása miatt 100.000 Ft pénzbírságot szabott ki.

• 27.

  A Kaposvári Városi Bíróság 15. G. 21. 283/2002/73. számon hozott ítéletében végül megállapította, hogy a Korona 2001 Kft. szolgáltatni köteles, mert a Mecsek Holding Kft. által kötött és általa átvett szerződéseket nem jogszerűen, a három hónapos felmondási idővel kívánta megszűntetni. Megállapította ugyanakkor azt is, hogy a Korona 2001 Kft. tevékenysége nem minősül közműszolgáltatásnak és a szerződésből fakadón kívüli szolgáltatási kötelezettsége nincs.

• 28.

  A bírósági ítélet, erre irányuló indítvány hiányában nem tért ki annak tárgyalására, hogy álltak-e fenn tartozások a Korona 2001 Kft. felé, illetőleg, hogy ez alapot szolgáltathatott volna-e a rendkívüli felmondásra.

A Magyar Energia Hivatal eljárása

• 29.

  A MEH vizsgálata eredményeként 2003. május 13-án felszólította a Korona 2001 Kft-t a jogosulatlan gázszolgáltatás 30 napon belüli megszüntetésére.

• 30.

  A MEH felhívta a figyelmet arra is, hogy az 59/5005.(XII.29.) GKM rendelet 2.§.(6) szerint a továbbadó a közüzemi szolgáltató által számlázott átlagáron adhatja tovább a villamos energiát a felhasználónak, de ezen felül megállapíthat a továbbadás igazolt költségeit fedezni hivatott egyéb díjakat is. Ha azonban a továbbadás más feszültségszinten történik, és az annak megfelelő díjszabást alkalmazza, egyéb díjakat nem számolhat fel.

A vizsgálati jelentés konklúziója

• 31.

  A vizsgáló szerint a rendelkezésére álló iratokból megállapítható a Korona 2001 Kft. monopolhelyzete a villany-, gáz és víz/csatornaszolgáltatás Kanizsai u. 56. szám alatti ipartelepen, mint földrajzi piacon, mert a vállalkozásoknak nincs meg a más szolgáltatóhoz való fordulás lehetősége, illetve a közszolgáltató vállalatokhoz való közvetlen bekapcsolódás igen súlyos anyagi terhet jelent számukra.

• 32.

  A Korona 2001 Kft. nem tartotta elégségesnek a vállalkozások általi díjfizetést, amely a villany esetében 5%, a gáz esetében pedig 8%-os felárat jelentett a mindenkori hatósági áron felül. Az ármegállapításra vonatkozó rendelet előírásai szerint az eltérő feszültségszinten történő villamos energia továbbadása esetén külön díj nem számítható fel. Vagyis, a Korona 2001 Kft. középfeszültségen (teljesítménydíjas II) kapja az áramot, és a díjat is az erre érvényes hatósági ár szerint fizeti, de kisfeszültségen (alapdíjas egytarifás) adja tovább, és fogyasztói számára az erre érvényes hatósági árat alkalmazza. A rendelet értelmében tehát nem lenne jogosult külön árat felszámítani, hiszen a továbbadási ár már tartalmaz többletdíjat. Fogyasztói fentiek ellenére hajlandóak megfizetni e magasabb hatósági áron felül is további 5%-os felárat.

• 33.

  A Korona 2001 Kft. számára előnyt jelentett a MEH felszólító levele, amely március 21-i keltezéssel 30 napon belül a gázszolgáltatás megszüntetésre szólított fel. Április 1-vel a vállalkozásokkal való tárgyalás mellőzésével, a MEH felszólítására való hivatkozással, megszüntette a négy vállalkozás részére nyújtott gázszolgáltatást, tekintet nélkül arra, hogy a gázt mástól nem tudták beszerezni. A MEH levele azonban csak ürügy volt a gázszolgáltatás megszüntetésére, hiszen eljárás alá vont levelében elismeri, hogy a többi vállalkozás számára folyamatos a gázszolgáltatás.

• 34.

  A Korona 2001 Kft. az érintett piacon tanúsított magatartásával visszaélt erőfölényével, amellyel megsértette a Tpvt. 21. § a) pontját, amikor az érvényben volt szerződési feltételeket nem tartotta be, áralkalmazása során egyoldalúan, partnerei számára hátrányos feltételeket kényszerített ki. Magatartásával az eljárás alá vont ugyancsak megsértette a Tpvt. 21.§. f) pontját, mert a szolgáltatást további szolgáltatáshoz és azok díjainak megfizetéséhez kötötte.

• 35.

  A Korona 2001 Kft. azzal a magatartásával, hogy kikapcsolta a szolgáltatást (1) jelentős kárt okozott üzleti partnerei számára, és (2) új hálózat kiépítésével járó további kiadásokra kényszerítette őket.

• 36.

  A Tpvt. 77.§. (1) bekezdés d) pontja alapján a vizsgáló indítványozta a Versenytanácsnak a Korona 2001 Kft. magatartásának a Tpvt. 21. § a) és f) pontjai előírásaiba ütközésének megállapítását, és bírság kiszabását.

II.

A Versenytanács döntése

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma

• 37.

  A Tpvt. 21. § szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni. A Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

• 38.

  A gazdasági erőfölény megállapításának kiindulópontja az érintett piac meghatározása. Ennek célja egy olyan áru vagy szolgáltatáskör, illetve földrajzi térség meghatározása, amelyben értékelni lehet az adott vállalkozás üzleti magatartásának versenyre gyakorolt hatását. Az érintett piac meghatározásához a Tpvt. 14. § ad támpontot. A sérelmezett magatartással érintett áru vagy szolgáltatás piacának elemzésekor, meghatározásakor figyelembe kell venni a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel ésszerű helyettesítőket is. A földrajzi piac pedig az a földrajzi terület, amelyen kívül a) a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

Az érintett piac

• 39.

  Érintett termékpiacnak a vizsgált magatartással érintett termékek és azokat helyettesítő termékek köre tekintendő. A Korona 2001 Kft. magatartása a gáz-, az áram- és a vízszolgáltatást érintette közvetlenül. A hálózatos szolgáltatásoknak fogyasztói szempontból jelen esetben nincs reális helyettesítő terméke. Ezen szolgáltatásokat a felek helyhez kötötten, az ipartelep területén, mint érintett földrajzi piacon tudják igénybe venni. Az eldöntendő kérdés az, hogy a földrajzi piacon képes-e az eljárás alá vont vállalkozás mellett más szolgáltató is megjelenni illetve, hogy ezen lehetőség fennállása eredményezheti-e az érintett termékpiacnak a kínálati helyettesíthetőségből fakadó szélesebb meghatározását.

• 40.

  Az érintett piac meghatározásakor - vagy közvetlenül az erőfölény vizsgálatakor - figyelmbe kell venni, hogy van-e olyan vállalkozás, mely az érintett terméket helyettesítő árut az érintett földrajzi piacon nem kínál, de ésszerű időn belül, megfelelő áron képes lenne a fogyasztók számára szolgáltatni. Amennyiben piacralépése rövid időn belül, kellő mértékben valószínű, úgy adott vállalkozást a piacon levőnek kell tekinteni. Amennyiben piacralépése nem tekinthető azonnalinak, úgy az erőfölény kapcsán lehet potenciális versenytársként értékelni. Bármelyik megoldást választjuk is, a végeredmény azonos: az ilyen vállalkozás versenynyomást kifejtve korlátozhatja a vizsgált vállalkozás piaci viselkedését.

• 41.

  A kínált szolgáltatásokat nemhogy más vállalkozás is nyújtani tudja, hanem tipikusan az adott térségben szolgáltatási engedéllyel rendelkező közművek végzik e tevékenységeket. Kivételesnek számít, hogy az eljárás alá vonthoz hasonló vállalkozás nyújtson közműszolgáltatásokat. A telep földrajzi térségében működő közszolgáltatók képesek az eljárás alá vontéval megegyező szolgáltatást nyújtani - sőt, annál bizonyos esetben olcsóbban is. A kérdés csupán az lehet hogy piacralépésük mennyi idővel jár, illetve többletköltséget okoz.

• 42.

  Megállapítható, hogy az ivóvíz ellátás 90 nap alatt ^[2] , az elektromos ellátás legfeljebb 2 hónap alatt ^[3] megoldható volt. A gázszolgáltatás esetében egy hónaptól akár kilenc hónapig is terjedhet a kiépítés ideje függően a felek telepen belüli elhelyezkedésétől. ^[4] Az átállás, jóllehet költségekkel járt, nem rótt elviselhetetlen terhet a váltást választókra.

A gazdasági erőfölény kérdése

• 43.

  A gazdasági erőfölény lényege a Tpvt. alapján a független viselkedés lehetősége. A földgáz szolgáltatás tekintetében azt kell mondani, hogy az eljárás alá vont által ellátott vállalkozásoknak nemhogy máshoz fordulási lehetősége volt adva, hanem egyenesen törvényes kötelessége. A Versenytanács álláspontja szerint megállapítható, hogy illegális tevékenységnek nem lehet legális, versenyjogi eszközökkel védendő piaca.

• 44.

  A villamos energia szolgáltatásánál hasonlóan jogszerűtlen volt a szolgáltatás, de nem volt abszolút az illegalitás, mert csak egy olyan engedély hiányzik, amely utólag beszerezhető (formai jogellenesség, hiba történt). E tekintetben az állítható, hogy tartós, a felek közötti jövőbeni kapcsolatot előre szabályozó szerződéses jogviszony során bekövetkezett vélt vagy valós sérelem esetén nem az elkövetés időpontjában, hanem a szerződéskötés időpontjára visszavetítve kell értékelni az erőfölényt, a kiszolgáltatottságot (ami egyik oldalról független cselekvési lehetőség, az a másik oldalról kiszolgáltatottság). Ha a szerződés rendelkezései hozzák később kiszolgáltatott helyzetbe a vállalkozást (pl. 3 hónapos rendes felmondási idő, nincs szabályozva a szolgáltatóváltásig terjedő időszakban a szolgáltatás kérdése, stb.), akkor nem mondható, hogy a másik szerződő fél gazdasági erőfölényben lenne.

• 45.

  Jelen esetben, valamennyi szolgáltatást illetően, res iudicata-ként figyelembe veendő körülmény, hogy a bejelentők függetlenül attól, hogy ők mit véltek igazságnak - ingatlanuk megvásárlásakor azt közüzem nélkül vették meg (ezt tükrözte a vételár nagysága is). Abban az időpontban tehát, még ha volt akkor is átállási költség, azzal kalkulálhattak (összevetve az átcsatlakozási költséget a drágább "helyi" szolgáltatási díjakkal), amikor meghozták azt a döntésüket, hogy nem váltanak szolgáltatót. Reális lehetőségük lett volna ily módon a vásárlás időpontjában más szolgáltatót választani, az ezzel járó költségek pedig, összevetve az ingatlan közüzem nélküli alacsonyabb árával, nem mondhatók olyan nagyságúnak (függetlenül attól, hogy egyiküknek nyilván terhesebb volt, mint másikuknak), ami ezt a váltást pusztán elméleti lehetőséggé degradálta volna.

• 46.

  Egyfajta sajátos máshoz fordulási lehetőségként megemlítendő az is, hogy az eljárás alá vont konkrét ajánlatot tett a telep közös üzemeltetésére is, amit a bejelentők nem fogadtak el. Lett volna tehát lehetőségük "saját maguk szolgáltatójává válni". Ez a lehetőség egyben kizárja az ún. relatív erőfölény megállapíthatóságát is. A relatív erőfölény - ellentétben az e vonatkozásban "abszolút" erőfölénnyel - két vállalkozás szerződéses viszonyán belül keletkezhet olyan esetekben, amikor egy vállalkozás egy, a szerződéskötéskor előre nem látható és a másik szerződő vállalkozás magatartására visszavezethető ok miatt a szerződésből csak aránytalanul hátrányos feltételekkel tudna kilépni. Mivel a vállalkozások számára a Korona 2000 Kft. lehetővé tette volna a szerződésből való kilépést ésszerű közös üzemeltetés révén, az eljárás alá vont relatív erőfölénye sem állhat fenn.

Eljárási kérdések

• 47.

  Eljárás alá vont 2003. szeptember 25-én iktatott levelében két kérdésben vizsgálati kifogással fordult a Versenytanácshoz. Egyrészt megkérdőjelezte, hogy van-e lehetőség az eljárási határidőt 180 nappal meghosszabbítani, másrészt kifogásolta, hogy nem volt módja a bejelentőkkel szemben kérdéseket feltenni a meghallgatás során. Ezt követően 2003. június 4-én írásba foglalt a kérdéseit, azokat megküldte a GVH-nak, de az nem továbbította azokat. Ez álláspontja szerint sérti az eljárás alá vont jogait, akadályozza a tényállás helyes megállapítását. A Versenytanács egyik kifogásnak sem adott helyt, az alábbi indokok miatt.

• 48.

  A Tpvt. 63. § (6) bekezdése alapján a versenyfelügyeleti eljárás egyebek között gazdasági erőfölény tárgyú ügyben két alkalommal hosszabbítható meg 180 nappal. Eljárás alá vont tévesen hivatkozott arra, hogy csak 60 nappal hosszabbítható meg az eljárás - feltehetően a Tpvt. korábbi, módosítás előtti változatára alapozta kifogását, ami ily módon jogilag megalapozatlan.

• 49.

  Ami a bejelentőknek címzett kéréseket illeti, a Versenytanács elsőként emlékeztet arra, hogy a Tpvt. 81. § alapján a vizsgálati kifogást a szabálytalannak tartott eljárási cselekményt követő három napon belül van módja előterjeszteni. E határidő a meghallgatás tekintetében nyilvánvalóan letelt. Ami az írásba foglalt, bejelentőnek címzett kérdések negligálását illeti, sem a vizsgáló, sem a Versenytanács nem követett el eljárásjogi szabálysértést, amikor nem cselekedett az eljárás alá vont elvárásai szerint. Erre - a jogsértéssel vádolt vállalkozás és a bejelentő közötti levelezés továbbítására -vonatkozó kötelezettség nem található a Tpvt-ben. Továbbá, az eljárás hivatalból folyt, az eljáró hatóság feladata volt a tényállás teljes körű és pontos feltárása, ennek keretében nem szükséges minden eljárás alá vonttól származó bizonyítási indítványnak helyt adnia, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az irreleváns az ügy eldöntése szempontjából, vagy ugyanazon kérdés tárgyában más módon tisztázható a tényállás.

• 50.

  A jogorvoslati lehetőséget a Tpvt. 83. § biztosítja.

Budapest, 2003. december 10.

Jegyzetek

• 

  Üzleti titok

• 

  Vj-57/2003/10

• 

  Vj-57/2003/9

• 

  Vj-57/2003/11