Gazdasági Versenyhivatal

Vj-128/2003/31

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Laska-Coop Mezőgazdasági Termeltető Kereskedelmi Szolgáltató Bt. (Kondoros) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont által forgalmazott shiitake gomba termékeknek gyógyító hatást tulajdonító, a 2003. év július és augusztus havában sugárzott televíziós reklámfilm, a Békés megyei "Szuperinfó" című hirdetési újságban ugyanezen év nyarán megjelent reklámok, illetőleg az ezen időszakban alkalmazott szórólapok állításai alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére.

A jogsértő magatartás további folytatását a Versenytanács a határozat kézhezvételétől megtiltja.

A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 500.000 Ft (Ötszázezer forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indított a Laska-Coop Mezőgazdasági Termeltető Kereskedelmi Szolgáltató Bt. ellen, mivel felmerült annak a gyanúja, hogy az eljárás alá vont különböző reklámjaiban az általa forgalmazott shiitake gomba termékeknek gyógyhatást tulajdonít, megsértve a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezéseit.

I.

Az eljárás alá vont

Az eljárás alá vont 1994 óta végez gombatermesztést és -forgalmazást. A shiitake gomba termesztésével 2003 áprilisában kezdett el foglalkozni, felvéve a kapcsolatot Mikoszféra Kft-vel, mely vállalkozás évek óta foglalkozik a shiitake gomba nagyüzemi termesztésével, feldolgozásával, szárított, porított, zacskós kiszerelésű forgalmazásával, illetve kapszula formájú értékesítésével.

Az eljárás alá vont több ezer darab átszövetett rönk telepítésében állapodott meg a Mikoszféra Kft-vel. Az együttműködés arra is kiterjedt, hogy az eljárás alá vont a társaság segítségével elsajátítja a shiitake gomba termesztéséhez szükséges tudnivalókat, illetve visszavásárolja tőle az általa feldolgozott szárítmányokat. A Mikoszféra Kft. által forgalmazott termékek értékesítésével kapcsolatban az eljárás alá vont bizományosi szerződéseket kötött élelmiszer- és gyógynövényüzletekkel.

II.

A shiitake gomba

1. A shiitake gomba (Lentinula edodes) a Távol-Keleten régóta ismert, termesztett gomba. Két legfontosabb aktív hatóanyaga a lentinan és a Lentinula edodes mycelium extract (LEM).

2. Mint azt az OÉTI a Gazdasági Versenyhivatal Vj-152/2003. számú ügyben tett megkeresésére adott válaszában ismertette, a shiitake egyes hatóanyagaival (lentinan, LEM), kivonataival kapcsolatban állatkísérletek és emberi vizsgálatok is történtek. A vizsgálatokat ismertető irodalomban (pl. daganatos megbetegedések, krónikus hepatises, HIV fertőzés kapcsán) kedvező hatásokról számoltak be. Az OÉTI kiemelte, hogy a shiitake negatív hatásaként említhető, hogy - elsősorban gombatermesztőknél - egyes esetekben allergiás bőrtünetek, illetve allergiás eredetű tüdőbetegségek fordultak elő. A shiitake vizes kivonata vérlemezke-aggregációt gátló hatást mutatott, ezért használata vérzékeny vagy antitrombotikus gyógyszert szedők esetén óvatosságot igényel.

A LEM humán használata mellett nem figyeltek meg toxikus tüneteket, enyhébb tünetként hasmenés, bőrkiütés előfordulhat.

Lentinan esetében daganatos betegeknél egyes esetekben szintén enyhe mellékhatások fordultak elő.

Az OÉTI ismertette, hogy a shiitake thioprolin tartalma révén (mely elsősorban hőkezelt gombában található) N-nitroso vegyületek keletkezését gátolja, így potenciálisan a daganatmegelőzésben is szerepet játszhat.

Japánban a lentinan jelenleg gyógyszernek, a LEM étrendi kiegészítőnek minősül.

A shiitake hagyományos dózisa 6-16 g szárított gomba tea vagy étel formájában, friss gombából 90 g. A LEM alkalmazott dózisa az elvégzett AIDA, illetve krónikus hepatisises esetek tekintetében 2-6 g/nap naponta 2-3 részre osztva, később 0,5-1 g/napra csökkentve, lentinan esetén vénásan vagy izomban injekcióval alkalmazva 1-5 mg kétszer hetente. A friss gomba elfogyasztva jóval kevesebb, mint a koncentrátumok, medicinális célra olyan mennyiségben kellene fogyasztani, amely emésztőszervi panaszokat okozna.

Az OÉTI szerint az általa elérhető irodalomban talált közleményekből nem derült ki, hogy embereken randomizált, kontrollált vizsgálatokból származtak-e az adatok, ezért a jelenlegi eredmények alapján nem lehet bizonyítékokkal alátámasztott összefüggés következményének minősíteni a shiitake, illetve LEM alkalmazása során tapasztalt változásokat. Végső konklúzió csak megfelelő körülmények között végrehajtott klinikai vizsgálat eredményének figyelembevételével hozható.

3. A Gazdasági Versenyhivatal megkeresésére a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács (a továbbiakban: Terméktanács) közölte, hogy a shiitake gomba a nemzetközi szakirodalom szerint olyan távol-keleti meleg égövi gombafaj, melynek tradicionálisan gyógyhatást tulajdonítanak. A gombában lévő lentinol hatóanyagnak tulajdonítják gyógyító erejét, melyet elsősorban daganatok kialakulásának megelőzésére ajánlanak. E hatás mellett irodalmilag közzétett források alapján több más betegség kezelésére is alkalmas, de ezek kísérletileg igazolt valóságáról a Terméktanácsnak nincs tudomása.

A Terméktanács szerint a shiitake gomba-termesztés 1-2.000 tonnára tehető, a magyar 35.000 tonna körüli gombatermesztésben nincs jelentős szerepe.

4. A szárított és a porított állagú shiitake gomba a gombaszárítmányokra vonatkozó szabványok által előírt minőségi követelményeknek megfelel (MSZ-08-0195-87, MSZ-08-0191-86, MSZ-08-0194-86), amelyet a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézete (a továbbiakban: OÉTI) 2001. július 31-én kelt 4687/2001. számú szakvéleményével igazolt.

Az eljárás alá vont által forgalmazott szárított és porított shiitake gomba közforgalomba kerülő címkéjén [amelyet az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény (a továbbiakban: Ét.) 2.§-ának 24. pontja szerinti gyártmánylap is tartalmazott] az a fogyasztói tájékoztatás olvasható egy shiitake gomba ábrázolás kíséretében, az Ét. 18-19.§-a által megkövetelt egyéb jelölések között, hogy "a gomba kedvező élettani hatásait már a kínai császári udvarokban is ismerték és életelixírnek tartották. Az elmúlt évtizedek tudományos kutatásai is alátámasztják a gomba jótékony hatásaival kapcsolatos megfigyeléseket. A távol-keleti konyha egzotikus fűszereinek ízét és illatát hozza otthonunkba. A szárítmányt félóráig kell vízben áztatni, a vízzel együtt felhasználható levesbe, rizsbe, egyéb ételekbe és teaként".

A forgalombakerülő kapszulás készítmény önállóan semmilyen vizsgálaton nem esett keresztül se hagyományos, se különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerként. Gyártmánylapja szerint élelmiszer és egy-egy kapszula 300 mg shiitake gombaőrleményt (port) tartalmaz, amelyet a gyártási eljárás során betöltenek a kapszulákba, de az alapanyag nem esik át semmiféle kémiai műveleten. Feltételezhető, hogy a kapszulás megjelenésű termék csupán a hagyományos élelmiszernek minősülő gombapor sajátos fogyasztási egysége. A kapszulás termék minősítésének a jelen eljárás szempontjából csak a termék élelmiszereken belül elfoglalt helye szempontjából van jelentősége, de érdemben nem változtat azon, hogy rá is vonatkoznak - a többi shiitake termékkel megegyezően - az Ét-nek az élelmiszerek jelölésére, reklámozására vonatkozó rendelkezései és az egyéb jogszabályi előírások. A kapszulás megjelenési forma legfeljebb annak a képzetét kelti, hogy a kapszula valamilyen hatóanyagot, illetve hatóanyagokat, s nem magát a gombát tartalmazza.

A kapszulás termék címkeszövege hasonló a többi termék címkeszövegéhez, de kimaradt belőle az "életelixír" kifejezés, sőt a szöveg kifejezetten jelzi, hogy a termék hazai termesztésből származó shiitake gombát tartalmaz. A címkén szereplő OÉTI szám pedig a fentebb jelzett 4687/2001. számú szakvéleményt takarja.

III.

Az eljárás alá vont vizsgált magatartása

1. A shiitake gomba forgalmazásának megkezdését követően az eljárás alá vont reklámozási tevékenységbe kezdett, melynek keretében
- az egyik országos kereskedelmi televíziós csatornán 2003 júliusában és augusztusában tíz alkalommal reklámfilm vetítésére került sor,
- két (más adatok szerint három) alkalommal reklámot jelentetett meg a Békés megyei "Szuperinfó" című hirdetési újságban 2003 nyarán,
- ismeretlen mennyiségben szórólapi reklámozást folytatott.

A reklámozás közös jellemzője, hogy a gombatermékek képes megjelentésével együtt gyógyhatásúnak tüntették fel a shiitake gombát, amely koleszterin, vérnyomás, vércukorszint csökkentésére, daganatos betegségek megelőzésére és kezelés-kiegészítésre, szív- és érrendszeri betegségekre, továbbá egészséges szervezetnek is ajánlott.

A szórólap és a sajtóreklám utalt a gomba lentinan nevű hatóanyagára, amelyre a gomba gyógyhatása visszavezethető és jelezte, ezt a hatóanyagot a gomba olyan mennyiségben tartalmazza, hogy a termék folyamatos, illetve kúraszerű fogyasztásával az ígért hatást kifejti. Ugyanakkor a forgalmazott termékek egyike sem tünteti fel a lentinan hatóanyagtartalmat, de az nem is szükséges, amennyiben minden forgalmazott termék valójában hagyományos élelmiszer a megjelenési formától függetlenül.

2. Az eljárás alá vont által megrendelt reklámfilmben a shiitake gomba látható különféle megjelenési formában (tenyészet, szárítmány, őrlemény, kapszula), miközben egy férfihang a következőket mondja: "Shiitake, a Távol-Kelet gyógyhatású gombája. Élettani hatását már a kínai császári udvarokban is ismerték, életelixírként használták. Az egészséges szervezetnek éppúgy ajánlott, mint betegségek kezelésére, például immunrendszer-erősítésre, méregtelenítésre, vagy az öregedési folyamatok lassítására. Friss, szárított és kapszula formában kapható az élelmiszer- és gyógynövény-szaküzletekben. Kóstolja meg az ízletes, Magyarországon termesztett shiitake gombát".

A szöveg elhangzása közben a képernyő alján az olvasható, hogy "ajánlott: koleszterin, vérnyomás, vércukor csökkentésére, daganatos betegeknek megelőző, és kemoterápiás kúrához, szív, és érrendszeri betegségekre."

A képernyő felső részében a reklámfilm teljes sugárzási ideje alatt az eljárás alá vont ügyvezetőjének telefonszáma volt látható.

A reklámfilmet készítő vállalkozás cégvezetőjének nyilatkozata szerint a Békés megyei "Szuperinfó" című újságban megjelent reklám nyomán kereste meg az eljárás alá vontat, s felajánlotta számára a reklámfilm forgatását és sugárzását. Az eljárás alá vont elfogadta az ajánlatot és a reklámfilm az ő igénye szerint készült el. A reklámfilm elkészítéséhez a friss gombát a Mikoszféra Kft., a szárított őrleményt és a kapszulát az eljárás alá vont biztosította.

3. A Békés megyei "Szuperinfó" című újságban megjelent reklám a köbvetkezőket tartalmazta:
"Shiitake távol-keleti gyógygomba
Étkezésre ízletes, gyógyításra kiváló
A gyógyító hatású shiitake gomba étkezési szokásainkban kiválóan alkalmazható, reggelinél egy kiskanálnyi elegendő vajba, vajkrémbe, margarinokba bekeverve, kenyérre kenve. (Shiitake gomba fűszerporból) A gombaszárítmány 4-5 főétkezésre felhasználható, langyos vízben félórát áztatva, a friss gombával azonos állagú gombaszeleteket kapunk. Ebből tojásrántottába, levesekbe, pörköltekbe, fasírtba, rizsbe bekeverve, kiváló, ízletes, laktató étel készíthető.
Az ügyes háziasszony egyszerre megóvja családját a betegségektől, miközben ízletes különféle laktató ételeket készít belőle.
A betegségekben szenvedők, nem a megelőző adagokat, hanem a gyógyító ajánlott 2-3-szoros mennyiségeket fogyasszák, mivel a lentinán, a gombában lévő hatóanyag mennyisége képes a fertőzésekkel, baktériumokkal megküzdeni, intenzíven erősíteni a betegek immunrendszerét. 1-2 hetes fogyasztást követően jelentős hatásfoka érezhető, a gyógygomba megmutatja a népi gyógyító erejét. A betegeknek, a gombapor, szárított gomba, nyers gomba fogyasztása mellett, shiitake gombakapszulát kell szedniük, ami 30 40 napra elegendő.
AJÁNLOTT!!!
- immunrendszer erősítésére, influenza, allergia, öröklődő betegségekkel szemben
- műtét előtt, utáni erőnléthez, fogyókúra alatt és az intenzív sportolóknak
- öregedési folyamatok lassításához (folyamatos napi kávéskanálnyi gombaőrlemény, 6-16 g szárítmány, ill. 10 dkg. friss shiitake gomba)
BETEGSÉGEK ESETÉN:
- magas vérnyomásra, vércukorra, koleszterinszint jelentős csökkentésére
- infuenza, hurutos, fulladásos betegségek kezelésére
- daganatos betegségben szenvedőknek (intenzív, emelt adagban)
kemoterápia mellett nagyon ajánlott!
Szív és érrendszeri betegségekre kúraszerűen 2-4 hetes intenzív kúrát javaslunk.
Intenzív kúra: a fogyasztása mellett, napi 2,3*2-3 db. kapszula.
Magyarországon ennek a gombának az ismerete csak a rákos daganatban szenvedő betegekhez jutott el eddig.
Mivel külföldről behozott minimális mennyiség jelent meg a piacokon. 7 éves kísérleti, fejlesztő munka eredményeképpen tudjuk jelenleg hazánkban is, elfogadható mennyiségben termeszteni, forgalmazni, hogy kellő mennyiségben és minőségben minél több család hozzájusson.
JÓ ÉTVÁGYAT, KELLEMES KÖZÉRZETET, A BETEGEINKNEK JOBBULÁST, GYÓGYULÁST KÍVÁNUNK!"

A reklám tartalmazza továbbá a termékek eladási árait, a gyártó Mikoszféra Kft. megnevezését, az eljárás alá vont telefonszámát (üzletkötőként, kapcsolattartóként feltüntetve), azzal, hogy a megrendeléseket ezen a telefonszámon fogadják.

4. Az eljárás alá vont által alkalmazott szórólap a következőket tartalmazta:
"Shiitake távol-keleti gyógygomba étkezésre ízletes, gyógyításra kiváló. A gyógyító hatású shiitake gomba és ezek szárítmányai étkezési szokásainkba kiválóan alkalmazhatóak. Fűszerezésre, kiegészítő ízanyagként, kávéskanálnyi adagban, napi immunrendszer erősítő (influenza, allergia, hurutos betegségek, daganatos betegségek megelőzésére), sportolóknak, műtét előtt, műtét utáni erőnlétre. Lassítja az öregedési folyamatokat, és koleszterincsökkentő hatása is kimagasló, (fogyókúrára ajánlott)"
"AJÁNLOTT!!!
BETEGSÉGEK ESETÉN:
A gomba, ill. készítmények folyamatos, illetve kúraszerű fogyasztása javasolt!
- magas vérnyomás, vércukor, koleszterin esetén ( kapszula 3*1)
- daganatos betegeknek, szív és méreganyag kiválasztására (3*2 kapszula)
- influenza, allergia, gyulladások esetén 2*1 kapszula ajánlott!!!
Természetesen a betegeknek a friss gomba és az őrlemények fogyasztása is javasolt folyamatosan, mivel a lentinan, a gombában levő hatóanyag mennyisége képes a fertőzésekkel, és baktériumokkal szemben intenzív hatást kifejteni."

IV.

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet véleménye

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (a továbbiakban: OGYI) a Gazdasági Versenyhivatal megkeresésére adott válaszában kiemelte, hogy a shiitake gomba kapszilla jogszabályellenesen - megsértve az Ét. 14.§-át - OÉTI engedély nélkül került forgalomba. A készítmény dobozán feltüntetett OÉTI szám (OÉTI 4687/2001) a szárított gombaőrlemény mikrobiológiai vizsgálatára vonatkozó szakvélemény száma.

Az OGYI véleménye szerint a shiitake az ún. különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszernek minősül, s mint ilyennek a reklámjaira az Ét. rendelkezései az irányadóak. Ennek értelmében a közzétett tájékoztatás nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az élelmiszer megelőz, kezel, gyógyít valamilyen betegséget. Az élelmiszerek reklámjai tehát nem léphetik túl az élelmiszerek alkalmazása során várható kedvező élettani hatások említését.

Az OGYI a versenyfelügyeleti eljárás során vizsgált televíziós reklámmal kapcsolatban közölte, az - a fogyasztókat megtévesztve - kizárólag a gyógyszer kategóriájában megengedhető, tudományosan nem igazolt indikációkat tartalmaz (pl. daganatos betegségek megelőzése, magasvérnyomás, koleszterin, vércukor csökkentése, szív- és érrendszeri betegségek kezelése), megsértve ezzel a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontját.

V.

A Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetének véleménye

Az OÉTI a versenyfelügyeleti eljárásban tett megkeresésre adott válaszában kifejtette, hogy a shiitake gomba természetes és szárított formában normál élelmiszernek minősül és a vonatkozó szabványok által előírt minőségi követelményeknek való megfelelősség esetén forgalomba hozható. Ismertette, hogy az eljárás alá vont az OÉTI-nél semmilyen formában (szárított, őrlemény, kapszula) sem vizsgáltatott shiitake gombát.

A shiitake gomba gyógyító hatásával kapcsolatos kutatásokról tudomással bíró OÉTI szerint élelmiszer készítményeken nem tüntethető fel, hogy az ajánlott az immunrendszer erősítésére, méregtelenítésre, öregedési folyamatok lassítására, koleszterin, vérnyomás, vércukor csökkentésére, daganatos betegeknek megelőző és kemoterápiás kúrához, szív- és érrendszeri betegségekre.

VI.

A vizsgálati jelentés

A vizsgálati jelentés a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütköző jogsértés megállapítását, bírság kiszabását, a kifogásolt magatartás folytatásától való eltiltást indítványozott, rögzítve, hogy a szárítmány, az őrlemény (por) élelmiszer, amelyek mikrobiológiai vizsgálatát az OÉTI elvégezte, de a funkcionális készítménynek minősülő kapszula nem is forgalmazható, amíg az OÉTI nem engedélyezte.

VII.

Az eljárás alá vont védekezése

Az eljárás alá vont előadta, a vásárlók figyelemfelkeltésére megfogalmazott szöveg a reklámozás során nem tartalmazott félrevezető utalásokat. A "tradicionálisan gyógyhatást tulajdonít" és a "megelőzés", "csökkentés", "kezelés" kitételek nem utalnak gyógyszerre, a gyógyszerkénti forgalmazásra, s a termékek nem is rendelkeznek a gyógyszerekéhez hasonlítható beltartalom, hatóanyag százalékokkal. Megítélése szerint a fogyasztók nem is úgy értelmezték a reklámot, hogy az egy gyógyszerre vonatkozik, s telefonon sem kaptak ilyen tájékoztatást. Ezzel szemben több fogyasztó jelezte számára, hogy a termék kedvező hatással volt közérzetére, egészségére.

Az eljárás alá vont hangsúlyozta, a termékeket csak mint immunrendszert erősítőket ismertette, felhívva a figyelmet annak a népi gyógyászat révén ismert hatásaira. A televíziós reklám csak recepteket, életelixírt, immunrendszer-erősítő, finom, egészséges gombaételek elkészítésére, népi gyógymódokra alkalmasként népszerűsítette a termékeket.

Az eljárás alá vont jogsértés hiányában kérte az eljárás megszüntetését.

VIII.

Jogi háttér

1. A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikkely (2) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztók megtévesztésére alkalmasnak minősül, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) és f) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, illetőleg megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.

Az eljáró versenytanács a Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdése alapján bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

2. Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény 4.§-ának a) pontja értelmében gyógyszernek minősül az olyan anyag vagy azok keveréke, illetve olyan készítmény, amelyet betegség megelőzése, felismerése, kezelése vagy élettani funkció fenntartása, helyreállítása, javítása vagy módosítása céljából emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmaznak. A 6.§ (1) bekezdése szerint ha törvény másként nem rendelkezik, gyógyszer - a magisztrális és galenusi gyógyszer kivételével - csak akkor kerülhet forgalomba és akkor alkalmazható, ha a külön jogszabályban meghatározott hatóság a gyógyszer-törzskönyvbe bejegyezte, forgalomba hozatalát engedélyezte. A gyógyszer-törzskönyvbe történő bejegyzés feltételeit a törvény tartalmazza, így egyebek között a 7.§ (1) bekezésének b) pontjában rögzítve, hogy a hatóság a vizsgálati készítményt akkor jegyzi be a gyógyszer-törzskönyvbe, ha annak hatásossága - a külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - klinikailag is bizonyított.

A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet 2.§-a szerint gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény az a természetes eredetű anyagot tartalmazó készítmény, amely kedvező biológiai hatással rendelkezik, orvosi előírás nélkül is alkalmazható és amely előírásszerű használat esetén egészségi ártalmat nem okoz. Az 1.§ (2) bekezdése kimondja, hogy gyógyító hatásra utalással terméket - a jogszabályban meghatározottak kivételével - csak a rendelet előírásai szerint lehet előállítani és forgalomba hozni. A 6.§ előírja, a rendelet hatálya alá tartozó új készítmény akkor hozható forgalomba, ha azt az OGYI nyilvántartásba vette és a forgalomba hozatalát engedélyezte. A 13.§ (2) bekezdése szerint a készítmény gyógyszertárban forgalmazható. A gyógyszertártól eltérő forgalmazás lehetőségét a nyilvántartásba vételi adatok alapján az OGYI határozza meg a forgalombahozatali engedélyben. A 15.§ (3) bekezdése értelmében a készítmény reklámozása az OGYI által jóváhagyott használati utasítás szövegével összhangban a forgalomba hozatali engedély birtokában lehetséges.

Az Ét. 2.§-ának 1. pontja szerint élelmiszernek minősül minden olyan növényi, állati - beleértve a mikroorganizmusokat is - vagy ásványi eredetű anyag, amely változatlan, előkészített vagy feldolgozott állapotban emberi fogyasztásra alkalmas. Nem minősül élelmiszernek a gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, a gyógyvíz, továbbá a nem csomagolt ivóvíz és ásványvíz. Ugyanezen cikkely 17. pontja szerint különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszer az olyan élelmiszer, amely speciális összetétele, illetőleg különleges gyártási eljárása miatt különbözik az általános fogyasztásra használt élelmiszerektől, ezáltal olyan személyek igényeit elégíti ki, akik emésztésük, anyagcseréjük, fiziológiai állapotuk és életkoruk miatt az általánostól eltérő élelmiszert igényelnek. A törvény 6.§-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszer és az új élelmiszer kizárólag engedéllyel állítható elő és hozható forgalomba, míg a (2) bekezdés kimondja, a különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek előállítását és forgalomba hozatalát az OÉTI engedélyezi. A jogszabály részletesen szól a fogyasztók tájékoztatásának a kérdéséről, az élelmiszerek csomagolásán elhelyezendő és elhelyezhető információkról. A 18.§ (2) bekezdése értelmében jelölésnek minősülnek az adott élelmiszerre vonatkozó szavak, számok, védjegyek, képek, ábrák és jelek, amelyeket az élelmiszer csomagolásán, címkéjén, gyűrűjén, fémrészén, gyűjtőcsomagolásán helyeznek el. A 19.§ (3) bekezdésének b) pontja kiemeli, hogy a jelölésnek olyannak kell lennie, amely nem vezeti félre a fogyasztót, ezért nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az élelmiszer megelőz, kezel, gyógyít valamilyen betegséget, ha a tudományos ismeretek szerint ilyen tulajdonságokkal nem rendelkezik. A 20.§ előírja, hogy az élelmiszerek reklámozása során szolgáltatott vagy sugallt információknak összhangban kell lenniük a 19.§-ban foglaltakkal.

Az Ét. végrehajtásáról szóló 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelet 12.§-ának (2) bekezdése szerint a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek főbb típusait és az ezekkel szemben támasztott követelményeket a rendelet 8. számú melléklete tartalmazza. A 13.§ (1) bekezdése kimondja, a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszer előállítása és/vagy forgalomba hozatala iránti kérelmet a rendelet 10. számú melléklete szerint az OÉTI-nek kell benyújtani. A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerekről (beleértve az étrend-kiegészítőket és a funkcionális készítményeket) szóló 8. számú melléklet megkülönbözteti a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszereket, illetőleg az étrend-kiegészítők és funkcionális készítményeket. A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek közé tartoznak a testtömegcsökkentés céljára előállított csökkentett energiatartalmú élelmiszerek, a csecsemők és kisgyermekek számára készült bébiételek és feldolgozott gabonalapú élelmiszerek, a nagy izomerő kifejtését elősegítő, elsősorban sportolóknak, testépítőknek, nehéz fizikai munkát végzőknek szánt élelmiszerek, a szénhidrát anyagcserezavarokban szenvedők számára készült diabetikus élelmiszerek és a lisztérzékenységben szenvedők részére készült gluténmentes élelmiszerek. Az étrend-kiegészítő készítmények vitaminokat vagy ásványi anyagokat, vagy természetes antioxidánsokat tartalmaznak külön-külön, vagy kombináltan, és megjelenésük eltér a hagyományos élelmiszerekétől, például kapszulába zárt vagy tablettázott vitamin, ásványi anyag stb. A készítmények lehetőséget adnak az étrendből hiányzó nutritív anyagok pótlására. A funkcionális készítmények a hagyományos élelmiszerekben előforduló, nem létfontosságú (nem esszenciális) anyagokat természetes forrásból izolált vagy dúsított formában tartalmazzák és megjelenésük eltér a hagyományos élelmiszerekétől, például kapszula, tabletta. A hagyományos felhasználás mellett nincs káros mellékhatásuk és az egészségre gyakorolt jótékony hatásuk tudományosan igazolt. Nem tartalmazhatnak a fogyasztók egészségét veszélyeztető anyagokat és fogyasztásuk élettani szempontból nem lehet hátrányos.

IX.

A Versenytanács döntése

1. A nyereségszerzés érdekében folytatott tevékenység azt a kötelezettséget rója a vállalkozásra, hogy az áruja megismertetése során pontos és ellenőrzött ismereteit közölve hasson közre a vásárlói szándék kialakításában, azzal, hogy a fogyasztói döntéseket befolyásoló közlésnek a fogyasztó tudomására jutásának időpontjában fennálló megalapozottságáról neki kell gondoskodnia. Különösen fontos ez olyan termékek esetében, amelyek értékesítésének középpontjában az emberi egészségre gyakorolt hatásuk áll, s amelyeket elsősorban olyan, a gyógyhatásban bízó fogyasztók vásárolnak meg, akik a fogyasztók speciális csoportját képezik, mivel lényegesen érzékenyebben reagálnak bármiféle, egészségügyi problémájukra megoldást ígérő tájékoztatásra.

Mint azt a Versenytanács korábbi (pl. a Vj-30/2003. és a Vj-96/2003. számú ügyben hozott) határozataiban leszögezte, az ilyen termékekkel kapcsolatos piaci tájékoztatásoktól elvárható, hogy a megtévesztésre való alkalmasság kiküszöbölése érdekében az áru jellegéhez igazodóan kellően dokumentált, igazolt, adott esetben klinikailag alátámasztott állításokat tartalmazzanak, illetve ne közöljenek olyan tényeket, körülményeket, melyek - akár a szövegkörnyezetből adódóan - alkalmasak lehetnek a megtévesztésre.

2. Közérdek fűződik az olyan termékek előzetes bevizsgálásához, ellenőrzéséhez, amelyek hatásukat valamilyen módon az emberi szervezetben vagy az emberi szervezetre fejtik ki, ezért az emberi fogyasztásra szánt termékek forgalombahozatalához hatósági eljárás lefolytatására van szükség.

E termékek gyártása, forgalmazása és reklámozása szigorú, a különböző termékcsoportokat (gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények, élelmiszerek) élesen megkülönböztető szabályok szerint végezhető. Így külön is kiemelendő egyrészt a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet 1.§-ának (2) bekezdése, amely szerint gyógyító hatásra utalással terméket - a jogszabályban meghatározottak kivételével - csak a rendelet előírásai szerint lehet előállítani és forgalomba hozni, másrészt az Ét. 19.§-a (3) bekezdésének b) pontja, amely kiemeli, hogy a jelölésnek (jellemzően a termék csomagolásán elhelyezett információnak) olyannak kell lennie, amely nem vezeti félre a fogyasztót, ezért nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az élelmiszer megelőz, kezel, gyógyít valamilyen betegséget, ha a tudományos ismeretek szerint ilyen tulajdonságokkal nem rendelkezik. A törvény 20.§-a előírja, hogy az élelmiszerek reklámozása során szolgáltatott vagy sugallt információknak összhangban kell lenniük a 19.§-ban foglaltakkal.

Az élelmiszerek esetében természetszerűleg nem alkalmazhatók a gyógyszerekre, illetőleg a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagokra és készítményekre vonatkozó szabályok, hiszen a termékek sikeresen nem estek át az ezen termékcsoportba tartozó termékekre vonatkozó szigorú engedélyezési eljáráson. Az ilyen termékekre, gyártásukra, forgalmazásukra és reklámozásukra az Ét. és a végrehajtásáról hozott 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelet az irányadó. A jogszabályok tehát meghatározzák az étrend kiegészítőnek minősülő élelmiszerek reklámozásának korlátait, megszegésük önmagában ezen előírások megsértésének minősül, ugyanakkor ha az adott reklám, tájékoztatás egyben megtévesztésre is alkalmas, akkor alkalmazandók a Tpvt. rendelkezései is.

3. A jogszabályi felhatalmazással rendelkező intézmények jogosultak annak elbírálására, hogy egy adott termék Magyarország területén milyen típusú, milyen hatásmechanizmusú áruként hozható forgalomba. A Magyarországon forgalomba hozott, emberi fogyasztásra szánt termékeket ilyen szempontból csak ezek az intézmények minősíthetik, így nem fogadható el egy olyan önkényes vállalkozói döntés, melynek eredményeként egy kizárólag élelmiszerkénti forgalomba hozatalra feljogosító engedéllyel rendelkező termék oly módon kerül értékesítése, amely a terméket nem élelmiszerként, hanem az egészség megőrzésére, illetve helyreállítására alkalmas, gyógyhatású készítményként kínálja a fogyasztóknak.

Mint azt a Gazdasági Versenyhivatal Vj-1/2002. számú ügyben tett megkeresésére adott szakhatósági véleményében az OGYI leszögezte, gyógyhatásra hivatkozni akkor lehet a készítményeknél, ha azt az OGYI engedélyezte mint gyógyszert vagy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményt. Gyógyhatást tulajdonítani ennek megfelelően egy készítménynek elsősorban akkor lehet, ha azt vizsgálatokkal igazolták és a vizsgálati eredményeket az erre jogosult hatóság értékelte, elfogadta.

4. Az eljárás alá vont által a fogyasztók irányában alkalmazott, a jelen eljárásban vizsgált reklámjaiban hangsúlyozottan a shiitake gomba, illetőleg a gombakészítmények lényeges tulajdonságának minősül az egészségre gyakorolt kedvező hatás, ez az értékesítés meghatározó eleme. A termék nem mint egyszerű emberi fogyasztásra szánt termék, élelmiszer került ismertetésre és eladásra. Az eljárás alá vont a termék megvásárlására irányuló fogyasztói döntések befolyásolása érdekében kifejezetten gyógyhatásúnak állította be a terméket, ennek megfelelő ígéreteket fogalmazva meg, annak ellenére, hogy nem áll rendelkezésére olyan, valóban szakszerű, hiteles és befolyástól mentes szakértői véleményen alapuló hatósági álláspont, sem olyan szakszerűen lefolytatott, az illetékes hatóságok által elfogadott klinikai vizsgálati eredmény, amely az eljárás alá vont által a terméknek tulajdonított tulajdonság meglétét alátámasztaná.

5. Az Ét. 2.§-ának 1. pontja az élelmiszer fogalmát meghatározva egyúttal el is határolja azt az emberi szervezetbe kerülő egyéb anyagoktól, így jelzi, hogy nem minősül élelmiszernek a gyógyszer, a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag, a gyógyvíz, a nem csomagolt ivóvíz, és az ásványvíz. A fogalom elhatárolások egyebek között azért szükségesek, mert a kategorizálások hátterében egymástól elkülönülő engedélyezési, forgalmazási, reklámozási szabályrendszerek vannak, amelyek megszabják az emberen vagy az emberben alkalmazott anyagok, készítmények gyártását, forgalmazását, reklámozását.

A shiitake gomba, illetve a jelen eljárásban vizsgált, élelmiszernek minősülő termékek népszerűsítési - az Ét. 19.§-a (3) bekezdésének b) pontjába foglalt - korlátait is a termékminősítés határozza meg. Önmagában a címkefeliratozásból és a Versenytanács rendelkezésére álló adatokból is levonható, hogy a gomba a Távol-Keleten elterjedt olyan növény, amely az egészségre jótékony a mindennapi táplálkozás részeként. Az eljárás alá vont által a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás állításaival ugyanakkor meghaladja a címkeszövegek tartalmát és az Ét. rendelkezéseibe ütközik, mert a tájékoztatás (reklámozás) során szolgáltatott vagy sugallt információk nincsenek összhangban a termékek élelmiszerfunkciójával.

Nem vitatva azt, hogy a gomba hatóanyagainak - nyilvánvalóan a benne lévő mennyiségtől függően - elméletileg lehet az egészségre kedvező, avagy valamilyen gyógyhatása, amely utóbbinak megállapítása érdekében kutatások is folynak, de ez a körülmény nem ad jogszerű alapot, hogy az adott gombát - amelynek gyógyszerként, vagy gyógyszernek nem minősülő készítményként való elismertetése iránt Magyarországon még kísérlet sem történt - gyógyhatásúként reklámozzák.

6. Figyelemmel a fentiekre az eljárás alá vont megsértette a Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének a) pontját.

7. A Versenytanács szerint a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében indokolt a jogsértő magatartás további folytatásának a megtiltása.

8. A Versenytanács - a Tpvt. 78.§-ának (2) bekezdésében rögzítetteket szem előtt tartva - bírságot szabott ki az eljárás alá vonttal szemben. A bírság összegének megállapítása során a Versenytanács tekintettel volt a jogsértő reklámok közzétételének költségeire és az értékesített termékekből származó bevételre, valamint arra, hogy a reklámok közzétételére használt médiumok a fogyasztók széles körének elérésére alkalmasak, illetőleg a versenyfelügyeleti eljárás során az eljárás alá vont részéről nem volt megállapítható együttműködő magatartás. A Versenytanács súlyosbító körülményként figyelembe vette, hogy az érintett termék az emberi egészségre gyakorol hatást, s e tulajdonsága áll az értékesítés középpontjában.

9. A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. február 5.