Vj-32/2003/14

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a KábelszatNet-2002. Műsorelosztó Kft. (Kazincbarcika) mint eljárás alá vonttal szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indoklás

I.

  • 1)

    Az eljárás alá vont ellen több beadvány is érkezett a GVH-hoz, melyekben a bejelentők kifogásolták, hogy a Barcika-TV Kft., az eljárás alá vont vállalkozás jogelődje, 2003. elején - február hónaptól kezdődően, az átépítés ütemében - a 2003. januári rendes díjemelést követően ismételten megváltoztatta kábeltelevíziós szolgáltatása díjait. A változtatásra a rendszer optikai hálózattá történő átalakításával összefüggésben került sor, az átépített területeken ugyanis a vállalkozás a korábbi két programcsomag helyett három programcsomagot kínál az előfizetőknek. A bejelentők azért éltek panasszal a GVH felé, mert álláspontjuk szerint a szolgáltató a csatornakiosztás megváltoztatásával burkolt áremelést hajtott végre, miután az átalakítás előtt nem mérte fel az előfizetői igényeket, az új csatornakiosztás révén pedig a legdrágább programcsomag felé tereli az előfizetőket, és ezzel valószínűsíthetően megsérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21. § a) pontjában foglalt hátrányos feltételek kikényszerítésének tilalmát. Erre tekintettel a GVH a Tpvt. 67. § (1) bekezdése illetve 70. §-a alapján a Barcika-TV Kft. ellen 2003. február 26-án versenyfelügyeleti eljárást indított. A vizsgálatot a GVH Infokommunikációs Irodája végezte, a vizsgálati jelentést a ügy iratanyaga a Vj-32/2003/13. számon tartalmazza.

II.

  • 2)

    Az eljárás alá vont vállalkozás, a Barcika-TV Műsorszolgáltató és Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: Barcika-TV [1] ) kazinbarcikai székhelyű vállalkozás, amelynek fő tevékenysége távközlési szolgáltatások nyújtása Kazincbarcika város területén. Ezen belül vezetékes műsorjelelosztási tevékenysége révén körülbelül 10.000 előfizetőnek nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást. Ezen túlmenően - viszonteladóként, közvetítőként - jelen van az Internet-szolgáltatás piacán is, mind kapcsolt vonali keskenysávú, mind szélessávú (ADSL, illetve kábelnet technológia) hozzáférés biztosításával.

  • 3)

    Kazincbarcika területén az eljárás alá vont az egyetlen műsorelosztó kábeltelevíziós társaság. A környékbeli településeken található még néhány más kábelszolgáltató. (Vj-32/2003/3. sz. irat)

  • 4)

    A Barcika-TV Kft. pénzügyi kimutatásaiból továbbá tényként megállapítható, hogy a vállalkozás árbevétele 2002-ben 20%-ot meghaladó mértékben nőtt az előző évhez viszonyítva, üzemi-üzleti tevékenységének eredménye azonban csak 12%-kal, így árbevétel-arányos eredménye csökkenő tendenciát mutatott, aminek hátterében az anyagjellegű ráfordítások nagymértékű növekedése állt. A mérlegfőösszeg növekedését elsődlegesen a tulajdonosok által a vállalkozásba pótlólagosan - tőketartalék formájában - teljesített saját tőke okozta, melyet a vállalkozás befektetett eszközök formájában hasznosított. Ezen belül is főként a beruházásokra adott előlegek értéke növekedett, melynek oka az, hogy a Barcika-TV Kft. 2002 augusztusában nagyarányú hálózat-fejlesztésbe kezdett. A saját tőke ily módon történő emelése következtében csökkent tehát a saját tőke-arányos nyereség.

  • 5)

    A Barcika-TV Kft. 1997 novemberétől kezdődően építette ki Kazincbarcikán a csillagpontos hálózatot, melyen 1999. június 1-én kezdte meg a csomagos szolgáltatást. Ennek keretében kétféle (egy szociális és egy ún. alap) csomagot kínált előfizetőinek. A hálózat teljes átalakítása 2000 szeptemberére fejeződött be.

  • 6)

    A vállalkozás 2002 augusztusától újabb beruházást indított el. Ennek keretében megkezdte a csillagpontos hálózat teljes korszerűsítését, informatikai hálózattá való átépítését. Az új, optikai csomópontokra épülő szélessávú (300 Mhz helyett 860 Mhz-es) hálózat jelentős minőségi javulást eredményez a kábeltelevíziós szolgáltatás terén (jobb kép- és hangminőség, szélesebb választék), valamint alkalmassá teszi a hálózatot kábeltelevíziós Internet-szolgáltatás illetve igény esetén más adatátviteli szolgáltatások nyújtására is. Az optikai hálózattá való átalakítás folyamatosan, a kábelhálózat cseréjével valósul meg, az előfizetők átkötésére pedig az átépítés ütemében kerül sor. Az új hálózaton a jobb technikai feltételek révén lehetőség nyílt a kínálat bővítésére, és a korábbi kettő helyett három programcsomag kialakítására. A már átépített területeken a régi két csomagra kötött szerződéseket a szolgáltató felmondta, helyettük az előfizetőknek a három új csomag valamelyikére kell szerződést kötniük.

  • 7)

    A Barcika-TV Kft. 2003 januárjában kezdte meg az átépített optikai hálózaton a kábeltelevíziós szolgáltatás 3 programcsomagban való nyújtását. A vizsgálati jelentés 1. sz. mellékletében látható a régi, illetve az átépített rendszereken érvényes csatornakiosztás, valamint a 2003-ban alkalmazott díjak mértéke.

  • 8)

    Az átépített rendszer programcsomagjainak tartalmát, az igényelt csatornák körét valamint az előfizetők fizetési hajlandóságát illetően a Barcika-TV Kft. az új rendszerre való átállást megelőzően nem kérte ki a fogyasztók véleményét, nem mérte fel tényleges igényeiket, hanem saját gazdasági racionalitását szem előtt tartva, kizárólag a saját költségei figyelembevételével, illetve más területeken tevékenykedő szolgáltatók kínálatára tekintettel alakította ki saját szolgáltatása paramétereit.

III.

  • 9)

    Az új csatornakiosztással és díjakkal kapcsolatosan megállapítható volt, hogy az új 1. csomag tartalma szűkült a korábbi I. csomagéhoz képest, ezzel párhuzamosan az ára is csökkent. A korábbi II. csomag programjai néhány új csatornával kiegészítve alkották az új 3. csomagot, amely 43,75%-kal drágább, mint a korábbi II. csomag előfizetési díja volt. A magyar nyelvű kereskedelmi csatornákon (RTL Klub, tv2, Viasat3, Magyar ATV) kívüli legnézettebb, általában tematikus csatornák (úm. természet-, gyerek- és sportcsatornák) a legdrágább 3. programcsomagba kerültek. A régi II. csomagról az új 2. csomagra való áttérés 23,6%-os díjcsökkenéssel járt, ezzel párhuzamosan azonban a nézhető csatornák száma és választéka is csökkent. A tényleges előfizető-számok, előfizetői arányok szerint az új rendszerre bekapcsolt fogyasztók kb. 70%-a a 3. csomagra fizet elő. Ez a korábbi II. csomag előfizetőinek átlagosan több, mint 3/4 részét jelenti, a maradék kevesebb, mint 1/4 rész számára (ami a teljes előfizetőszám kb. 20-25%-a) a 2. csomagra fizetett elő.

IV.

  • 10)

    A két csomagról három programcsomagra való átalakítással kapcsolatban eljárás alá vont azt nyilatkozta, hogy arra az előfizetők igényeinek teljesítése érdekében került sor; az előfizetők ugyanis már a csomagos szolgáltatás bevezetésekor, azaz 1999/2000-ben jelezték a differenciáltabb szolgáltatás iránti igényüket. (Vj-32/2003/3., illetve 4. sz. iratok)

  • 11)

    Az új program-struktúra kialakításakor eljárás alá vont két fő szempontot vett figyelembe: a környékbeli és országosan az összehasonlítható méretű településeken más kábeltelevíziós szolgáltatók által kínált programcsomagok tartalmát és árát, valamint a vállalkozás működési költségeit. Ez utóbbiakban érvényesítette az egyes költségelemek - a kibővített szolgáltatások és egyéb gazdasági okok miatt bekövetkezett - növekedését, így különösen a közvetlen költségek (jogdíj, műsordíj), a további műsorcsatornák bevezetése, az infláció, a megvalósult beruházás miatti amortizáció, a hálózatfejlesztés (ÉMÁSZ-oszlopok cseréje), valamint az oszlop bérleti díjak, alépítmény bérleti díj emelkedését. A figyelembe vett települések szolgáltatási csomagjainak főbb jellemzői, valamint a Barcika-TV Kft. közvetlen és közvetett költségekre vonatkozó kalkulációja a Vj-32/2003/3. sz. ügyiratban található.

V.

  • 12)

    A vizsgálati jelentés 5-9. oldalán kifejtettek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatás ésszerű helyettesítőjének a Tpvt. 14. § (2) bekezdésében meghatározott szempontokra tekintettel kizárólag más kábeltelevíziós szolgáltató által nyújtott szolgáltatás tekinthető, ezért az érintett árupiac a kábelvezetékes műsorjelelosztás.

  • 13)

    A kábeltelevízós (és más hálózatos) iparágakban szokásos földrajzi piacmeghatározás értelmében a hálózattal lefedett terület tekinthető érintett földrajzi területnek, hiszen a hálózatos szolgáltatás legfőbb jellemzője, hogy a hálózattal lefedett területen kívül sem a fogyasztó nem tudja az árut beszerezni, sem az áru értékesítője nem tudja áruját értékesíteni (Tpvt. 14. § (3) bekezdés a) illetve b) pontjai). Ennek megfelelően jelen eljárásban az érintett földrajzi piac Kazincbarcika város területe

  • 14)

    A Tpvt. 22. § (1) bekezdése értelmében gazdasági erőfölényben van az érintett piacon az a vállalkozás, amely tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek (végső soron a fogyasztóknak) és más üzletfeleinek várható reakciójára, vele kapcsolatos piaci magatartására. Az érintett piacon a Barcika-TV Kft. szolgáltatásának a releváns földrajzi piacon ésszerű helyettesítő terméke csak más kábeltelevíziós szolgáltató szolgáltatása lehetne. E tekintetben viszont nem rendelkezik versenytársakkal, így az érintett piacon eljárás alá vont erőfölénye megállapítható.

  • 15)

    Az átépített rendszer programcsomagjainak tartalmát, az igényelt csatornák körét valamint az előfizetők fizetési hajlandóságát illetően a Barcika-TV Kft. az új rendszerre való átállást megelőzően nem kérte ki a fogyasztók véleményét, nem mérte fel tényleges igényeiket, amely általában és önmagában véve nem versenyjogi követelmény. A jelen esetben azonban nem egyszerűen egyes programcsomagok tartalmának és ezzel összefüggésben a havi előfizetési díjainak a megváltoztatása történt, hanem a korábbi I. és II. csomagok szolgáltatása megszűnt, és helyette három új (1., 2. és 3.) programcsomag került kialakításra. Az a változása a Versenytanács álláspontja szerint a szolgáltatás tartalmának olyan lényeges megváltoztatása, amellyel kapcsolatban már jogosan merül fel az erőfölényben lévő vállalkozás fogyasztóinak az az igénye, hogy az új programcsomagok tartalmának kialakítása ne történhessen az ezzel kapcsolatos véleményük, igényeik figyelembevétele nélkül.

  • 16)

    Az új csatornakiosztással és díjakkal kapcsolatosan megállapítható volt, hogy az új 1. csomag tartalma szűkült a korábbi I. csomagéhoz képest, azonban ára is alacsonyabb. A korábbi hasonló eljárások alapján megállapítható, hogy a kimaradt csatornák között csak a Magyar ATV számít nézettebb csatornának. A közszolgáltati csatornákon kívül más, nézettebb csatornák nem szerepeltek a korábbi I. csomagban.

  • 17)

    A korábbi II. csomagból a legnézettebb csatornák közül az új 2. csomagba került a TV2 és az RTLKlub, a Magyar ATV, Cartoon Network és a Viasat3, az új 3. csomagba került a két legnézettebb sportcsatorna (Eurosport, Sport1), valamennyi természetfilm csatorna, a két legnézettebb filmcsatorna (Hallmark és a Filmmúzeum), valamint két, a Cartoon Network-nél általában kedveltebb gyermekcsatorna (Fox Kids és a Minimax).

  • 18)

    A II. csatorna előfizetési díja az átépítés után (2003 elején) 1857 forint, a 2. csomag díja 1419 forint, a 3. csomagé pedig 2670 forint volt.

  • 19)

    A fentiek alapján a Versenytanács azt valószínűsítette, hogy a korábbi II. csomag előfizetőinek túlnyomó többsége számára egyaránt hátrányos választás elé került: a) vagy lemond korábban nézett és kedvelt csatornákról és megtakarít ugyan havi 438 forintot, amelyet egyébként szívesen kifizetne ezekért a csatornákért; vagy b) ráfizet havonta 813 forintot további öt olyan csatornáért (Club, Romantica, Pax, Travel Channel), amelyek egyike sem számít nézett csatornának. Az előfizetők tehát bármelyik lehetőséget választják is, a korábbinál rosszabb helyzetbe kerülnek.

  • 20)

    A Versenytanács megállapíthatónak látja, hogy az eljárás alá vont magatartása alkalmat teremtett számára arra, hogy a fogyasztóinak egy részét a legdrágább, 3. programcsomag megvételére, illetve a fogyasztóinak más részét a 2. programcsomag választása miatt egyes általuk kedvelt programokról való lemondásra kényszerítse. A három programra való áttérés előtt az eljárás alá vont előfizetőinek közel 95 %-a a II. csomagra fizetett elő. Az áttérés során 2003 májusában, amikor az összes előfizetőknek már mintegy 73 %-ával megtörtént a szerződéskötés az új programcsomagok valamelyikére, ezen előfizetőknek mintegy 70 %-a a 3. programcsomagra fizetett elő, és csak mintegy 24 %-a a 2. csomagra. Ez arra utal, hogy a korábbi II. programcsomag előfizetőinek döntő többsége a fenti két, egyaránt hátrányos megoldás közül a b)-t részesítették előnyben, és vállalták a többlet 813 forint megfizetését, lényegében véve ugyanazokért a csatornákért, mint korábban. A fent leírt magatartásával az eljárás alá vont előfizetőinek jelentős hányadát hozta hátrányos helyzetbe.

  • 21)

    A fent leírt magatartással kapcsolatban a Versenytanács nem vizsgálhatta a havi előfizetési díjak költség-, illetve nyereségalapú indokoltságát arra tekintettel, hogy az eljárás alá vont jelentős mértékben megváltoztatta a szolgáltatásának tartalmát. A két programcsomagról a három programcsomagra való áttérés miatt az új csomagok - bár lényegileg az előző két programcsomag műsorcsatornáit tartalmazzák - a díjemelés szempontjából "előzmény" nélküliek. Ilyen esetben a díjemelés programcsomagra vonatkozóan nem értelmezhető, hiszen nem lehet eldönteni, hogy az új programokat melyik korábbi programcsomaghoz kellene viszonyítani.

  • 22)

    Az eljárás alá vont magatartásával kapcsolatban azonban vizsgálható, hogy az új programcsomagok kialakítása az előfizetők tényleges preferenciáinak milyen mértékben felelt meg, illetőleg e szempontot az eljárás alá vont milyen mértékben tartotta szem előtt. A kábelszolgáltatás ilyen, jelentős mértékű átalakítása visszaélésszerűnek minősülhet akkor, ha a szolgáltató az új programcsomagok tartalmának kialakítása során csak a saját költségszempontjainak, illetve haszonnövelő érdekeinek érvényesítésére van tekintettel. E szempontok értelemszerűen bármely nyereségérdekelt piaci szereplő elsődleges vezérelvei is, a gazdasági erőfölényben lévő szolgáltatóra azonban a versenyjog többletkövetelményeket is ró, amelyek többnyire ellentmondanak a nyereség maximalizálása elvének. Ilyen többletkötelezettséget fogalmaz meg a Tpvt. 21. § a) pontja, amely az erőfölényben lévő vállalkozásnak megtiltja azt, hogy saját előnyére indokolatlanul hátrányt okozzon az előfizetőinek.

  • 23)

    A kábeltelevíziós műsorszolgáltatás a jelenlegi technikai feltételek között programcsomagok és prémiumcsatornák formájában történik. A programcsomagok számát a technikai lehetőségek korlátozzák, jelenleg általában két vagy három programcsomagot kínálnak a szolgáltatók, amelyekben mintegy 50-60 műsorcsatornát tudnak különböző kombinációkban elhelyezni. Ez az helyzet a programcsomagok kialakításának igen nagy számú kombinációját teszi lehetővé. A lehetőségek közötti választás a gazdasági erőfölényben lévő szolgáltatót a számára legnagyobb hasznot hozó kombináció megvalósításában nem korlátozza a verseny. A szolgáltató számára legnagyobb hasznot kínáló programcsomag-elosztás nem feltétlenül a legkedvezőbb a fogyasztóinak többsége számára.

  • 24)

    Ezért az erőfölényben lévő vállalkozás tisztességtelenül jár el akkor, ha programcsomagjainak kialakítása, illetve azok jelentős költségváltozásokkal járó átalakítása előtt nem ad lehetőséget az előfizetőknek arra, hogy a tervezett átalakítás iránti igényüket vagy az azt elutasító álláspontjukat a szolgáltató magatartását érdemben befolyásoló módon ki tudják fejezni. A programcsomagok átalakítása értelemszerűen nem azonos azzal, amikor egy vállalkozás termékével először jelenik meg a piacon, hiszen a gazdasági erőfölény csak már ténylegesen folytatott tevékenységgel kapcsolatban, valamely érintett piacon jelentős piaci részesedést elért vállalkozással kapcsolatban vethető fel. A programcsomagok szerkezetének átalakítása azonban csak a díjemeléssel kapcsolatban számít "új" terméknek, más szempontból a korábbi szolgáltatás folytatásának minősül.

  • 25)

    A Versenytanács csak részben fogadja el az eljárás alá vont azon védekezését, miszerint az előfizetők igényeinek teljesítése érdekében került sor, akik már 1999/2000-ben jelezték számára a differenciáltabb szolgáltatás iránti igényüket. A két programcsomagról a három programcsomagra vonatkozó átváltás iránti igényt megfogalmazó fogyasztói észrevételekből nem lehet következtetéseket levonni a programcsomagoknak a fogyasztók által igényelt tartalmára vonatkozóan.

  • 26)

    A fogyasztói igények kifejezésének lehetőségét nem helyettesíti, ha a szolgáltató - a saját gazdasági racionalitását szem előtt tartva - más szolgáltatók más működési területeken kifejtett magatartására tekintettel állapítja meg saját programcsomagjait és árait. Ez az eljárás különösen akkor nem alkalmazható, ha a viszonyítási alapként felhasznált másik szolgáltató ugyancsak gazdasági erőfölényben van a saját működési területén.

  • 27)

    Ugyanakkor a Versenytanács elfogadja azt, hogy a két programcsomagról a háromra való áttérés a fogyasztók egyes csoportjainak szükségszerűen hátrányos következményekkel jár akkor is, ha a szolgáltató az egyes műsorcsatornákért arányosan nem számít fel többet az előfizetési díjban mint korábban. Az előfizetők heterogén preferenciái miatt mindig lesz olyan fogyasztói csoport, amely az általa választott programcsomagban olyan csatornákért is fizet, amelyekről egyébként lemondana, illetve olyan csoport, amely az általa megrendelt olcsóbb programcsomagot a drágább programcsomag egyes csatornáival szívesen kiegészítené. Ilyen értelemben tehát szükségszerű, hogy a hasonló jellegű szolgáltatás-átalakítás után kialakított programcsomagok összetételével a fogyasztók egy része elégedetlen lesz. Nem közömbös azonban, hogy e fogyasztói csoport aránya mekkora.

  • 28)

    Az eljárás alá vont a programcsomagok szerkezetének átalakítása során nem törekedett megfelelő mértékben arra, hogy az új programcsomagok az előfizetők preferencia-sorrendjét tükrözően kerüljön kialakításra. Ezt mutatja az, hogy a fentebb leírtak szerint egyes tematikus műsorcsatornák esetében az előfizetők által leginkább kedvelt csatornák a legdrágább, 3. programcsomagba kerültek, arra kényszerítve ezzel az előfizetők jelentős hányadát, hogy ugyanazon csatornák hozzáféréséért lényegesen többet fizessenek. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a fenti értelemben elégedetlen előfizetők aránya a szükségesnél lényegesen magasabb.

  • 29)

    A Tpvt. 21. § a) pontjában nevesítve is szereplő hátrányos feltételek elfogadása kikényszerítésének tényállása azáltal valósult meg, hogy a Barcika-TV Kft. - hivatkozva arra, hogy a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény értelmében az előfizetőkkel szemben nem áll fenn szerződéskötési kötelezettsége, így a Ptk. 321. § (1) bekezdése alapján jogosult a korábbi egyedi előfizetői szerződés 60 napos felmondási idővel történő felmondására - olyan szerződéses feltételt (nevezetesen az új csatornakiosztást és előfizetési díjakat) alkalmazott az új előfizetési szerződésekben, amely az előfizetők többsége számára valószínűsíthetően hátrányos következménnyel (jelentős mértékű díjemelkedéssel vagy a programcsomag választékának, tartalmának szűkülésével) járt. A kényszerítés tényállási eleme abból a körülményből adódott, hogy az új rendszer üzembe helyezésével a korábban alkalmazott programcsomagok műszaki okokból kifolyólag megszűntek, ami a régi előfizetői szerződések módosításának igényét vonta maga után. A módosítás előfizető részéről történő el nem fogadásának következménye mindezek következtében csak az előfizetői jogviszony megszűnése lehetett. (Vj-32/2003/10.)

  • 30)

    A kifogásolt magatartás hatása - a kizsákmányoló típusú visszaélés jellegéből adódóan - a fogyasztóknak okozott hátrány, illetve az eljárás alá vont által elért előny mérlegelése révén ítélhető meg.

  • 31)

    31) A Barcika-TV Kft. az átalakítás révén összességében - a kialakult új előfizetői arányok mellett - a korrigált nettó díjak (azaz a jog- és műsordíjakkal csökkentett nettó előfizetési díjak) 50%-ot meghaladó növekedését érte el. Ennek a növekedésnek természetesen a beruházások megnövekedett (amortizációs) költségeire is fedezetet kell nyújtania, azonban a vizsgálat értékelése szerint ilyen mértékű díjemelést - az év eleji "rendes" díjemelést követően - a megnövekedett értékcsökkenési költségek nem indokolhatnak. (Az év eleji díjemelés mértékére vonatkozó számítások a vizsgálati jelentés 4. sz. mellékletében láthatóak.) A vizsgálati jelentés 5. sz. mellékletében található költségkalkuláció alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont árbevétele és nyeresége a programcsomag átalakítása következtében 2003-ban várhatóan jelentősen növekedni fog. Ugyanezen kalkulációk alapján ugyanakkor az is megállapítható, hogy a 2003-ra várható nyereségmutatók egyike sem kiugróan magas.

  • 32)

    Figyelembe kell venni azt is, hogy az új programcsomagok árainak mértéke nagy részt a 2002-ben megkezdett beruházások költségeivel kapcsolatos. A beruházások különleges jellegű kiadások, amennyiben nem a jelenben az előfizetőknek nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, hanem a szolgáltatások jövőbeni változásához, fejlesztéséhez, amelyet csak akkor lehet a fogyasztóra terhelni, ha az már ténylegesen megvalósult. A megvalósult állóeszközök értékcsökkenése és a ténylegesen elszámolt amortizációs költségek közötti kapcsolat igen laza. A hatályos számviteli jogszabályok, bár sokat szigorodtak az utóbbi időben, a leírási formák számos lehetősége közötti választást engedik meg. Emiatt a beruházások megvalósulását az előfizetési díjakon keresztül részben a fogyasztók finanszírozzák, ugyanakkor az annak eredményeként megvalósuló beruházás az eljárás alá vont saját tőkéjét fogja növelni.

  • 33)

    Mindezek alapján megállapítható, hogy a programcsomagok átalakítása az eljárás alá vont számára számottevő előnnyel járt. Ez az előny azonban valószínűsíthetően csak igen kis részben tudható be annak a jogsértő magatartásnak, hogy az eljárás alá vont nem vette figyelembe az előfizetőinek preferencia-sorrendjét. Az árbevétel-, illetve nyereségnövekedés elsősorban annak tudható be, hogy az eljárás alá vont korszerűsítette a szolgáltatását, fejlesztette a hálózatát és azon magasabb minőségben és nagyobb választékban szolgáltatott. A nyereség növekedése valószínűleg akkor is bekövetkezett volna, ha az eljárás alá vont másképpen állítja össze a csomagjainak tartalmát, olymódon, hogy a 2. programcsomagba több, olyan tematikus csatornát állít, amely a fogyasztók által kedveltebb. Ebben az esetben valószínű, hogy a 3. csomagot a ténylegesen bekövetkezettnél kevesebben, a 2. csomagot pedig többen választották volna. A 2. csomagba ténylegesen elhelyezett programok műsordíja (189 Ft/hó) ugyanis sokkal alacsonyabb, mint a 3. csomagé (1093 Ft/hó), emiatt a 2. csomag korrigált nettó díjtartalom hányada lényegesen magasabb, mint a 3. csomagé. Ha tehát a 2. csomagot többen választják, még abban az esetben is, ha a műsordíjak valamennyire megnőnek, a 2. csomagon az eljárás alá vontnak viszonylag több nyeresége képződne, szemben a 3. csomaggal, ahol fordított a helyzet. Ezért egy "népszerűbb" programcsomag kialakítás esetén még az sem kizárt, hogy az eljárás alá vontnak nagyobb nyeresége képződött volna, a nettó árbevételének csökkenése mellett.

  • 34)

    Az előfizetőket ért hátránnyal kapcsolatban a Versenytanács fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy annak mértéke nem lehet azonos azzal, amennyivel a 3. csomag előfizetési díja meghaladja a korábbi II. csomag előfizetési díját. E hátrány ahhoz a hipotetikus programcsomag előfizetési díjához képest kellene megítélni, amely az előfizetők preferencia-sorrendjének figyelembe vételével jött volna létre. Ilyen hipotetikus programcsomag azonban az előfizetők egyéni preferenciáinak heterogén jellegéből, valamint az erre vonatkozó információk hiányában nem határozható meg. Valószínű, hogy ennek a csomagnak a díja a ténylegesen meghatározottnál alacsonyabb lett volna. Ugyanakkor azt is tekintetbe kell venni, hogy ha az előfizetői igényeknek megfelelően a 2. csomag "népszerűbb" tartalommal került volna kialakításra, akkor minden bizonnyal annak előfizetési díja viszont magasabb lett volna a ténylegesnél. Az előfizetők egy részének kedvező változás tehát az előfizetők egy másik részének hátrányos változással járt volna. A két ellentétes irányú hatás eredőjeként az előfizetőket a jogsértő magatartásra visszavezethetően összességében valószínűsíthetően nem érte jelentős hátrány.

  • 35)

    A vizsgálat során feltárt tényállás alapján a Versenytanács - elfogadva a vizsgálat indítványát - előzetes álláspontként megállapítja, hogy a Barcika-TV Kft. a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközően visszaélt gazdasági erőfölényével, amikor 2003. év elején az új optikai hálózaton kínált programcsomagok tartalmát és díját az előfizetők megkérdezése nélkül, az előfizetők többsége számára hátrányos, saját maga számára pedig előnyös feltétel kikényszerítésére alkalmas módon alakította ki.

VI.

  • 36)

    A Tpvt. 75. § (1) bekezdése alapján az eljáró versenytanács a hivatalból indult eljárás szünetelését rendelheti el, ha a vizsgált magatartás a verseny szabadságát vagy tisztaságát csekély fokban veszélyezteti, és az ügyfél vállalja, hogy tartózkodik a magatartás folytatásától, valamint megfelelő intézkedéseket tesz a már bekövetkezett jogsértés orvoslása érdekében.

  • 37)

    Az eljárás alá vont a 2003. november 6-án megtartott tárgyaláson nyilatkozatban vállalta, hogy megfelelő intézkedéseket tesz a már bekövetkezett jogsértés orvoslása érdekében. Ennek keretében vállalta, hogy előfizetőinek teljes körére kiterjedő felmérést végez az aktuális programcsomagjai elfogadottságának, illetőleg a 2004-től bevezetni kívánt díjcsomagokkal kapcsolatos fogyasztói preferenciák megismerése érdekében. Vállalta azt is, hogy a felmérés eredménye alapján dönt a 2004. január 1-től érvényes csatornakiosztásról.

  • 38)

    A fentebb jogsértőnek minősített magatartás a verseny tisztaságát, illetve szabadságát egyáltalán nem befolyásolja, hiszen az eljárás alá vont egyedüli szolgáltatóként monopolhelyzetben van az érintett piacon. Ezért a Versenytanács a Tpvt. 75. § (1) bekezdésének első fordulatában rögzített feltételt úgy értelmezte, hogy jelen eljárásban a szünetelésnek azért lehet helye, mert az eljárás alá vont jogsértő magatartására visszavezethetően az előfizetőket ért hátrány, illetve a szolgáltató gazdasági előnye nem számszerűsíthető, de valószínűsíthetően nem jelentős. Erre, valamint az eljárás alá vont vállalására tekintettel a Versenytanács a 2003. november 6-i tárgyaláson az eljárás szüneteléséről határozott. A szünetelés időtartamát három hónapban határozta meg.

VII.

  • 39)

    A Tpvt. 76. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a vizsgáló az eljárás szünetelése esetén utóvizsgálatot tart annak megállapítása céljából, hogy az eljárás alá vont felhagyott-e a kifogásolt magatartás folytatásával, illetve eleget tett-e a vállalásában foglalt kötelezettségeknek. A GVH Infokommunikációs Irodájának vizsgálója e törvényi kötelezettségének megfelelően 2004. február 6-án utóvizsgálatot rendelt el.

  • 40)

    Az eljárás alá vont vállalkozás a szüneteléssel kapcsolatban tett vállalása érdekében az alábbi intézkedéseket tette:

    • a)

      a 2003. november 20-án kelt, és az előfizetőknek a november havi számlalevéllel együtt 2003. november 21-én postázott tájékoztatóban hívta fel a 2003-ban bevezetett új programcsomagokkal kapcsolatos véleményük, álláspontjuk kifejtésére; ehhez egy közjegyzői okiratként hitelesített szavazólapot is mellékelt;

    • b)

      a 2004. évre az eljárás alá vont kétféle programcsomag-kiosztás közötti választás lehetőségét ajánlotta fel az előfizetőknek; a tájékoztató anyag - az egyes változatokhoz tartozó programkiosztás mellett közölte a programcsomagok bruttó díját is; az 1. és 3. csomag díja és tartalma megegyezett, eltérés csak a 2. programcsomag vonatkozásában volt; az "A" változatban szerepelt a Spektrum és a FoxKids, a Sat1 nem, ami a bruttó díjak tekintetében plusz 390 forinttal magasabb díjat eredményezett;

    • c)

      az eljárás alá vont a tájékoztatóban felhívta az előfizetők figyelmét arra, hogy az "A" és a "B" tervezett kiosztás közül azt fogja bevezetni, amelyet az előfizetők több mint a fele támogat; ennek hiányában az "A" változat fog bevezetésre kerülni, kivéve, ha azt az előfizetőknek több mint a fele elutasítja azt; ez utóbbi esetben a 2003. évben alkalmazott programkiosztás marad érvényben; amennyiben az előfizetők több mint fele mindkét változatot elutasítja, akkor az eljárás alá vont új javaslatot dolgoz ki, és átmenetileg a 2003. évi kiosztás marad érvényben.

  • 41)

    A fenti szavazólapon közlendő nyilatkozatokat az előfizetőknek legkésőbb 2003. november 30-ig kellett visszajuttatni, amely történhetett postai úton, az ügyfélszolgálaton személyesen, illetve Kazincbarcika forgalmasabb pontjaira kihelyezett gyűjtőládákban való elhelyezéssel. A beérkezett szavazatok közjegyző által lezárt szavazóurnában kerültek összegyűjtésre. A szavazatok összeszámlálására 2003. december 1-én, közjegyző jelenlétében került sor, amelynek eredményét igazoló közjegyzői okiratot az eljárás alá vont becsatolta.

  • 42)

    A felmérés teljeskörűen kiterjedt az eljárás alá vont összes olyan előfizetőjére, akik a 2003-ban bevezetett optikai rendszerben három programcsomag közül választhatott. A felmérésre az összes megkérdezett közel 25 százaléka válaszolt. Az összes megkérdezett 17 százaléka volt elégedett a 2003. évi kiosztással, 5 százalék nem. [2] A 2004-re tervezett "A" változatot a megkérdezettek 6,5 százaléka fogadta el és 12,31 százaléka nem fogadta el. A "B" változat fogadtatása hasonló volt: 6,43 % elfogadta, 12 % nem fogadta el. Az előzetes tájékoztatóban közölteknek megfelelően a felmérés eredményeképpen az eljárás alá vont 2004. január 1-től az "A" programcsomag-kiosztást vezette be.

  • 43)

    A fenti magatartásával az eljárás alá vont teljesítette az eljárás szüneteléséhez kapcsolódó vállalását. Egyrészt, felmérte az előfizetőinek a 2003. évi programcsomagokkal kapcsolatos, korábban nem kellően figyelembe vett elégedettségét. Másrészt, az előfizetőknek felkínálta a választás lehetőségét a 2004. évre tervezett programkiosztás, valamint a 2003. évi aktuális programkiosztás között. E választás lehetőségével az előfizetőknek mintegy egynegyede élt. A válaszadók közel fele, azaz az összes előfizetőknek mintegy egyhatoda utasította el mindkét, 2004-re tervezett programkiosztást, és közel egytizenkettede fogadta el. Vagyis, a válaszadók kétszer akkora része utasította el a változást, mint amekkora elfogadta azt. Ennek ellenére a Versenytanács megállapította, hogy az eljárás alá vont az általa lebonyolított felméréssel megfelelt annak az elvárásnak, hogy a jelentős többletköltséggel járó műsorok programcsomagokba történő felvételekor, illetve a programkiosztás jelentős átalakítása előtt közli az előfizetőivel az átalakításra vonatkozó elképzeléseit annak díjhatásaival együtt, és csak az előfizetők többségének a változás elleni felszólamlásának hiányában valósítja meg a tervezett átalakítást.

  • 44)

    Az előfizetőknek jelen esetben csak 7 nap állt rendelkezésre véleményüknek az eljárás alá vonthoz történő eljuttatására. Ezt a rövid határidőt az eljárás alá vont azzal indokolta, hogy a 2004. január 1-től bevezetni kívánt új csatorna kiosztást és díjakat az Általános Szerződési Feltételek mellékleteként a hatálybalépést megelőző 30 nappal jóváhagyás céljából be kellett nyújtania a Hírközlési Felügyelethez. Az eljárás alá vontnak tehát legkésőbb 2003. december 1-én döntenie kellett az új programcsomagok kiosztásáról és díjairól. Emiatt a válaszadásra nyitva maradt határidőt a lehető legszűkebben, 2003. november 30-ában állapította meg. A Versenytanács álláspontja szerint normális körülmények között 7 nap nem elegendő ahhoz, hogy a megkérdezett előfizetők közül mindenki leadhassa a szavazatát, aki egyébként a szavazásban részt akart venni. Ugyanakkor a Versenytanács azt is figyelembe vette, hogy az eljárás alá vont a felmérés során az egyébként (normális körülmények között) elvárhatónál többet tett annak érdekében, hogy a szavazás minél szélesebb előfizetői réteg számára tegye lehetővé a válaszadást. [3] A Versenytanács mindezen körülmények mérlegelésével hozta meg határozatát.

  • 45)

    A szünetelés vonatkozásában az eljárás alá vont nem tett olyan vállalást, hogy tartózkodik a jogsértő magatartás folytatásától, erre azonban a jogsértés természete miatt nem volt szükség. A jogsértő állapot ugyanis azáltal jött létre, hogy az eljárás alá vont a programcsomag-kiosztás jelentős megváltoztatását megelőzően nem vette figyelembe és nem is kérte ki a fogyasztóinak véleményét a változtatással kapcsolatban. Ez a helyzet abban az értelemben egyszeri, hogy az csak a két programcsomagról a három programcsomagra történő átállással volt kapcsolatos. Erre ritkán előforduló helyzetre vonatkozóan jogsértő állapot a felmérés lebonyolításával megszűnt.

  • 46)

    A programcsomagok átalakításával kapcsolatban a Versenytanács ismételten hangsúlyozza, hogy nem kíván közvetlenül beavatkozni a kábelszolgáltató vállalkozás azon döntésébe, amely a programcsomagok tartalmának összetételére vonatkozik. Mindazonáltal megjegyezni kívánja, hogy a GVH azt sem nézheti tétlenül, ha a gazdasági erőfölényben, nota bene monopolhelyzetben lévő kábelszolgáltató a programcsomagjainak átalakítása során egyáltalán nincs tekintettel az előfizetői igényeire. Ilyen esetek elkerülése érdekében a kábelszolgáltatók akkor járnak el helyesen, ha minden, jelentősebb díjfizetési következménnyel járó programcsomag-átalakítás előtt lehetővé teszik, hogy az előfizetőik a változtatási elképzelést ne csak megismerhessék, hanem annak bevezetése ellen megfelelő módon felszólalhassanak. A felszólamlás ÁSZF-ben rögzített puszta lehetősége - a véleménynyilvánítás eszközeinek kialakítása, annak eredményére vonatkozó kötelezettség-vállalás közlése nélkül - nem elegendő a GVH vizsgálatát kiváltó esetek elkerülésére. Ebben a tekintetben az eljárás alá vont vállalkozás által lebonyolított felmérés példa értékű, de nem az egyetlen lehetséges módszer, amelynek segítségével a fogyasztók elégedettsége, preferenciái, illetve általában a véleményük egy-egy jelentősebb átalakítással kapcsolatban megismerhető.

VIII.

  • 47)

    A fentiek alapján a Versenytanács megállapította, hogy az eljárás alá vont az eljárás szünetelésével kapcsolatosan tett vállalásának eleget tett, ezért a Tpvt. 76. § (3) bekezdésének c) pontja szerint az eljárást megszüntette.

  • 48)

    A Tpvt. 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy a vizsgálónak, illetve az eljáró Versenytanácsnak az eljárás során hozott határozata ellen, az e törvényben meghatározott esetekben külön jogorvoslatnak van helye. Ilyen külön rendelkezést tartalmaz - a többi között - a Tpvt. 68. § (4), a 69. § (7) vagy a 72. § (2) bekezdése. Nincs ilyen rendelkezés azonban a Tpvt. 76. § (3) bekezdés c) pontja alapján meghozott határozattal kapcsolatban.

Budapest, 2004. március 22.

Jegyzetek

  • :: d1e74

    Az eljárás alá vont vállalkozás elnevezése 2003. december 19-i hatállyal változott meg.

  • :: d1e368

    A 25 %-tól való eltérést feltehetően az okozta, hogy nem minden előfizető válaszolt valamennyi kérdésre.

  • :: d1e392

    Ebben a vonatkozásban különösen méltányolandó, hogy a válaszadásra nyitva maradt időszakban rendkívüli nyitvatartást vezetett be az ügyfélszolgálati irodáiban, és a válaszadást megkönnyítő gyűjtőládákat helyezett el a városban.