Gazdasági Versenyhivatal

Vj-152/2003/41

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Mikoszféra Kft. (Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor a 2003. évben internetes honlapján az általa forgalmazott shiitake gomba készítményeknek gyógyhatást tulajdonított.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal azt követően indított versenyfelügyeleti eljárást a Mikoszféra Kft. ellen, hogy felmerült annak a gyanúja, az eljárás alá vont az általa termesztett és forgalmazott shiitake gombakészítményeknek annak ellenére tulajdonított gyógyhatást, hogy azt szakhatósági engedéllyel nem tudja igazolni, ezzel megsértve a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) III. fejezetének rendelkezéseit.

I.

Az eljárás alá vont

• 1.

  Az eljárás alá vont megalakulása, 1996 óta foglalkozik shiitake gomba termesztéssel és forgalmazással. Jelenleg kb. évi 20.000 kg shiitake gombát termeszt, s ezzel nyilatkozata szerint a magyar shiitake gombatermesztés meghatározó szereplője. Éves nettó árbevétele 2002-ben 22 millió forint volt.
  
  A friss shiitake gomba jelentős részét nagykereskedők közvetítésével külföldön értékesíti, kisebb részét pedig Magyarországon forgalmazza, jelentős hányadát szállodák, éttermek részére. A 2003. évben (november végéig) néhány millió forint bevételre tett szert termékei magyarországi értékesítéséből.

• 2.

  Az eljárás alá vont Magyarországon friss shiitake gombát forgalmaz, illetve a gomba tönkjét szárítja, megőrli, majd (többféle kiszerelésben) zacskós, flakonos és kapszulás csomagolásban, valamint ömlesztve értékesíti. Ezen kívül shiitake alapanyagot is értékesít azok számára, akik maguk szeretnék a gombát termeszteni.
  
  A szárított és a porított állagú shiitake gomba a gombaszárítmányokra vonatkozó szabványok által előírt minőségi követelményeknek megfelel (MSZ-08-0195-87, MSZ-08-0191-86, MSZ-08-0194-86), amelyet a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézete (a továbbiakban: OÉTI) 2001. július 31-én kelt 4687/2001. számú szakvéleményével igazolt.
  
  Az OÉTI eljárás alá vont megkeresésére 2003. november 28-án adott és a versenyfelügyeleti eljárás során csatolt levele szerint a shiitake gombaport tartalmazó kapszula kapszulázott élelmiszernek minősül.

• 3.

  Az eljárás alá vont által forgalmazott szárított és porított shiitake gomba közforgalomba kerülő címkéjén [amelyet az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény (a továbbiakban: Ét.) 2.§-ának 24. pontja szerinti gyártmánylap is tartalmazott] az a fogyasztói tájékoztatás olvasható egy shiitake gomba ábrázolás kíséretében, az Ét. 18-19.§-a által megkövetelt egyéb jelölések között, hogy "a gomba kedvező élettani hatásait már a kínai császári udvarokban is ismerték és életelixírnek tartották. Az elmúlt évtizedek tudományos kutatásai is alátámasztják a gomba jótékony hatásaival kapcsolatos megfigyeléseket. A távol-keleti konyha egzotikus fűszereinek ízét és illatát hozza otthonunkba. A szárítmányt félóráig kell vízben áztatni, a vízzel együtt felhasználható levesbe, rizsbe, egyéb ételekbe és teaként".
  
  A forgalombakerülő kapszulás készítmény önállóan semmilyen vizsgálaton nem esett keresztül se hagyományos, se különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerként. Gyártmánylapja szerint élelmiszer és egy-egy kapszula 300 mg shiitake gombaőrleményt (port) tartalmaz, amelyet a gyártási eljárás során betöltenek a kapszulákba, de az alapanyag nem esik át semmiféle kémiai műveleten. Feltételezhető, hogy a kapszulás megjelenésű termék csupán a hagyományos élelmiszernek minősülő gombapor sajátos fogyasztási egysége. A kapszulás termék minősítésének a jelen eljárás szempontjából csak a termék élelmiszereken belül elfoglalt helye szempontjából van jelentősége, de érdemben nem változtat azon, hogy rá is vonatkoznak - a többi shiitake termékkel megegyezően - az Ét-nek az élelmiszerek jelölésére, reklámozására vonatkozó rendelkezései és az egyéb jogszabályi előírások. A kapszulás megjelenési forma legfeljebb annak a képzetét kelti, hogy a kapszula valamilyen hatóanyagot, illetve a hatóanyagokat, s nem magát a gombát tartalmazza.
  
  A kapszulás termék címkeszövege hasonló a többi termék címkeszövegéhez, de kimaradt belőle az "életelixír" kifejezés. A szöveg jelzi, hogy a termék hazai termesztésből származó shiitake gombát tartalmaz. A címkén szereplő OÉTI szám pedig a fentebb jelzett 4687/2001. számú szakvéleményt takarja.

II.

A shiitake gomba

• 1.

  A shiitake gomba (Lentinula edodes) a Távol-Keleten régóta ismert, termesztett gomba. Két legfontosabb aktív hatóanyaga a lentinan és a Lentinula edodes mycelium extract (LEM).

• 2.

  Mint azt az OÉTI a Gazdasági Versenyhivatal megkeresésére adott válaszában ismertette, a shiitake egyes hatóanyagaival (lentinan, LEM), kivonataival kapcsolatban állatkísérletek és emberi vizsgálatok is történtek. A vizsgálatokat ismertető irodalomban (pl. daganatos megbetegedések, krónikus hepatises, HIV fertőzés kapcsán) kedvező hatásokról számoltak be. Az OÉTI kiemelte, a shiitake negatív hatásaként említhető, hogy - elsősorban gombatermesztőknél - egyes esetekben allergiás bőrtünetek, illetve allergiás eredetű tüdőbetegségek fordultak elő. A shiitake vizes kivonata vérlemezke-aggregációt gátló hatást mutatott, ezért használata vérzékeny vagy antitrombotikus gyógyszert szedők esetén óvatosságot igényel.
  
  A LEM humán használata mellett nem figyeltek meg toxikus tüneteket, enyhébb tünetként hasmenés, bőrkiütés előfordulhat.
  
  Lentinan esetében daganatos betegeknél egyes esetekben szintén enyhe mellékhatások fordultak elő. Az OÉTI ismertette, hogy a shiitake thioprolin tartalma révén (mely elsősorban hőkezelt gombában található) N-nitroso vegyületek keletkezését gátolja, így potenciálisan a daganatmegelőzésben is szerepet játszhat.
  
  Japánban a lentinan jelenleg gyógyszernek, a LEM étrendi kiegészítőnek minősül.
  
  A shiitake hagyományos dózisa 6-16 g szárított gomba tea vagy étel formájában, friss gombából 90 g. A LEM alkalmazott dózisa az AIDS, illetve krónikus hepatisises esetek tekintetében 2-6 g/nap naponta 2-3 részre osztva, később 0,5-1 g/napra csökkentve, lentinan esetén vénásan vagy izomban injekcióval alkalmazva 1-5 mg kétszer hetente. A friss gomba elfogyasztva jóval kevesebb, mint a koncentrátumok, medicinális célra olyan mennyiségben kellene fogyasztani, amely emésztőszervi panaszokat okozna.
  
  Az OÉTI szerint az általa elérhető irodalomban talált közleményekből nem derült ki, hogy embereken randomizált, kontrollált vizsgálatokból származtak-e az adatok, ezért a jelenlegi eredmények alapján nem lehet bizonyítékokkal alátámasztott összefüggés következményének minősíteni a shiitake, illetve LEM alkalmazása során tapasztalt változásokat. Végső konklúzió csak megfelelő körülmények között végrehajtott klinikai vizsgálat eredményének figyelembevételével hozható.

• 3.

  A Gazdasági Versenyhivatal megkeresésére a Magyar Zöldség-Gyümölcs Termékcsalád (a továbbiakban: Terméktanács) közölte, hogy a shiitake gomba a nemzetközi szakirodalom szerint olyan távol-keleti meleg égövi gombafaj, melynek tradicionálisan gyógyhatást tulajdonítanak. A gombában lévő lentinol hatóanyagnak tulajdonítják gyógyító erejét, melyet elsősorban daganatok kialakulásának megelőzésére ajánlanak. E hatás mellett irodalmilag közzétett források alapján több más betegség kezelésére is alkalmas, de ezek kísérletileg igazolt valóságáról a Terméktanácsnak nincs tudomása.
  
  A Terméktanács szerint a shiitake gomba-termesztés 1-2.000 tonnára tehető, a magyar 35.000 tonna körüli gombatermesztésben nincs jelentős szerepe.

III.

Az eljárás alá vont vizsgált magatartása

• 1.

  Az eljárás alá vont 2002. októberében 6.750 darab szórólapot készíttetett, s azokat 2003. augusztusáig alkalmazta.
  
  Az eljárás alá vont nevét és címét feltüntető szórólap egyebek között a következőket tartalmazta:

• • -

    a shiitake különleges ízű, jótékony hatású gomba,

• • -

    a shiitake gombát nemcsak a kínai császári udvarokban, de a távol-keleti népi gyógyászatban is ismerték, és a testet-lelket frissítő életelixírnek tartották. Az utóbbi évtizedekben a tudományos vizsgálatok egész sora bebizonyította, hogy a gomba kedvező élettani hatása több hatóanyagból (lentinán, eritadenin, thioprolin stb.) származik. Az egyik legjelentősebb egy helikális poliszacharid, a lentinán, melyet 1969-ben sikerült egy japán tudósnak izolálnia. A hatóanyagok a shiitake gombaporban is megtalálhatók.

• 2.

  A Versenytanács rendelkezésére áll az eljárás alá vont termékeit forgalmazó egyik üzletben a fogyasztók számára több hónapon át hozzáférhető, a "Shiitake a gyógyító gomba" címet viselő szórólap egyebek között az alábbiak vonatkozásában említette a gomba gyógyító hatását:

• • -

    a belőle kimutatott összetett szénhidrátok, poliszacharidok (köztük a legjelentősebb a lentinán) gátolja a baktériumok és a vírusok szaporodását és

• • -

    az immunrendszer erősítésével még daganatgátló hatással is rendelkeznek, már számos kórházban az orvosok a rákos daganatok kemoterápiás kezelésével egyidejűleg shiitake kivonatot is adagolnak a betegnek

• • -

    a gombának allergo- és gyulladáscsökkentő hatása van,

• • -

    a gomba rendszeres fogyasztása jelentősen csökkenti a vér koleszterinszintjét, így véd a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kialakulása ellen, szerepet játszik az agyvérzés megelőzésében,

• • -

    a gomba fokozza az inzulintermelést, ezáltal csökkenti a vércukorszintet, így ajánlott cukorbetegeknek,

• • -

    a gomba méregtelenítő hatással rendelkezik,

• • -

    hazai tapasztalatok szerint a gombapor fogyasztása néhány nap alatt rendbe hozza a hurutos megbetegedéseket, hurutoldó, megszünteti a köhögést,

• • -

    újabb japán és amerikai tudományos kísérletek igazolták, hogy a shiitake gomba fogyasztása 70 %-os védettséget nyújt az influenza A vírussal szemben,

• • -

    a gombát használják még gyomorfekély, köszvény, székrekedés, különböző allergiák, aranyér, neuralgiák és szexuális zavarok kezelésére,

• • -

    a shiitake gombából készült kivonatot újabban a kozmetikai iparban is felhasználják, különböző krémekhez adagolva, gyulladásos, pattanásos bőr ápolására, továbbá lassítja az öregedési folyamatot.

A szórólap szerint öngyógyítás céljára alkalmas az egész szárított termőtest és porított testből készült tea. Készíthető belőle leves vagy étel is. Napi adagként, attól függően, hogy a cél megelőzés vagy gyógyítás, a szakemberek 6-16 g szárított gombát javasolnak, ami 60-100 g friss gombával egyenértékű.

A szórólapon feltüntetésre került a friss és szárított shiitake gombát árusító bolt neve és elérhetősége, nem szerepel ugyanakkor rajta az eljárás alá vont vagy termékei megnevezése.

A boltot üzemeltető, versenyfelügyeleti eljárás alá nem vont gazdasági társaság képviselőjének nyilatkozata szerint a szórólapot ő készítette egy újságcikk eljárás alá vonttól kapott fénymásolata alapján. Az eljárás alá vont 2003 augusztusában felhívta a figyelmét arra, hogy a shiitake gomba élelmiszer, ugyanakkor a szórólapon szereplő állítások gyógyhatásra utalnak, ezért a szórólap nem használható. Ezt követően a vállalkozás nem alkalmazta a szórólapot.

• 3.

  Az eljárás alá vont honlapja 2003. április 7-től volt elérhető a világhálón.
  
  A kezdő oldalon egyebek között az szerepelt, hogy "a shiitake nemcsak kiváló, fűszerező értékű élelmiszer, hanem egészségvédő, vitalizáló hatású is (immunrendszert erősítő, koleszterinszintet csökkentő, vírus-, baktérium- és gombaölő hatású, kiváló felső légúti betegségek kezelésére), amit klinikai vizsgálatok egész sora bizonyított."
  
  Az "egészségvédelem" címszó alatt a következő volt olvasható:

  "Az őshazájában, a Távol Keleten már évezredek óta termesztett gombát a testet-lelket felfrissítő életelixírnek tartják, és felhasználják a népi gyógyászatban is.
  Jótékony élettani hatásait (immunrendszer erősítő, koleszterin szintet csökkentő, antiallergén, méregtelenítő, gyulladáscsökkentő, hurutoldó) a tudományos vizsgálatok egész sora bizonyította.
  A friss gomba és a gombapor számos hatóanyagot tartalmaz, többek közt a legjelentősebb az immunrendszert erősítő lentinán, melyből Japánban már gyógyszert is készítenek s rákbetegeknek adják a kemoterápiás kezelés kiegészítéseként. A humán kísérletek tanúsága szerint a rákos betegek túlélési esélyeit a kombinált kezelés megnövelte. Az állatkísérletek is alátámasztják, hogy a lentinán és a kemoterápia együttes alkalmazása a legeredményesebb kezelés.
  A shiitake gomba ideális élelmiszer, hiszen rostanyagban gazdag, alacsony kalória tartalmú, és több, a szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavat (különösen lizinben és leucinban gazdag) sokféle enzimet és vitamint tartalmaz. Jelentős B-vitamin forrás (B12-vitaminban gazdag) amellett bőséges a D-vitamin elővitaminjának (ergoszterin) tartalma, mely különösen a vegetáriánusok számára előnyös.
  A shiitake gomba egészségvédő hatása elsősorban szénhidrát-összetételében rejlik. Számos összetett szénhidrátot, poliszaharidot mutattak ki belőle - köztük a legjelentősebb a lentinán -, amely gátolja a baktériumok és a vírusok szaporodását és az immunrendszer erősítésével még daganatgátló hatással is rendelkeznek. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a lentinán hatására egyrészt biológiailag aktív anyagok (interferon, interleukin) termelődnek, melyek ösztönzik a szervezet immunrendszerének működését, másrészt fokozzák a vérben levő falósejtek (makrofágok) aktivitását. Ez a magyarázata a gomba allergo- és gyulladás csökkentő hatásának is. A shiitake gomba valamennyi, az immunrendszer legyengülése miatt kialakult betegség (pl. candidiázis) gyógyításában felhasználható.
  Ma már számos kórházban az orvosok a rákos daganatok kemoterápiás kezelésével egyidejűleg shiitake kivonatot is adagolnak a betegnek, hogy csökkentsék az erős vegyszerek egészséges szövetekre és az immunrendszerre gyakorolt káros mellékhatásait. A gomba újabban az AIDS-kutatás előterébe került.
  A shiitake gombát a kínai népi gyógyászatban meghűléses betegek gyógyítására is hatásosan alkalmazzák. A hazai tapasztalatok alapján a gombapor fogyasztása néhány nap alatt elmulasztja a hurutos megbetegedéseket, kiváló köptető, hurutoldó és megszünteti a köhögést. A korszerű japán és amerikai tudományos kísérletek igazolták, hogy a shiitake fogyasztása 70 százalékos védettséget nyújt az influenza A vírussal szemben.
  A gomba rendszeres fogyasztása jelentősen csökkenti a vér koleszterin szintjét (eritadenin-tartalma miatt), a magas vérnyomást (tirozináz-tartalma miatt) és az érelmeszesedést, ezzel szerepet játszik az agyvérzés megelőzésében. A shiitake gombának véralvadásgátló hatását is kimutatták, tehát a trombózis megelőzése érdekében is ajánlott a gomba fogyasztása. Japánban a Tohoku Egyetemen megállapították, hogy a shiitake gomba fokozza az inzulintermelést, ezáltal csökkenti a vércukorszintet, tehát a gomba fogyasztását cukorbetegeknek is ajánlják.
  Ki kell még emelni a shiitake gomba (thioprolin tartalma miatt) méregtelenítő hatását, ugyanis az élelmiszerek tartósítása során felhasznált, rákos megbetegedést okozó nitriteket megköti. A méregtelenítés hatásosabb, ha a gombát fogyasztás előtt hőkezeljük.
  A shiitake gombából készült kivonatot újabban a kozmetikai iparban is felhasználják, különböző krémekhez adagolva, gyulladásos, pattanásos bőr ápolására javasolják. Kínában a többféle hatóanyagot tartalmazó shiitake gombáról azt állítják, hogy lassítja az öregedési folyamatot, ezért a gerontológiai kutatások előterébe került.
  Adagolás:
  Fontos megjegyezni, hogy a lentinán hatása a mennyiségtől függ!
  Szárított shiitakéből: napi 6-16 g ajánlott.
  Friss shiitakéből: napi 90 g ajánlott."

  A fent ismertetett szöveg környezetében az eljárás alá vont shiitake gomba kapszulájának dobozai, illetve a kapszulák voltak láthatók.
  
  A honlapon az eljárás alá vont termékeit ismertető oldalán a "friss shiitake gomba (kalap)", a "shiitake gombaörlemény", az "egészségvédő hatású shiitake gombakapszula" és a "kalapszárítmány" címszó alatt feltüntetésre került, hogy további információkhoz lehet jutni az "egészségvédelem" címszó alatt. A "shiitake gombaörlemény" esetében az is szerepelt, hogy "a gombaport ne csak ételeink ízesítésére, hanem egészségünk megőrzése érdekében is fogyasszuk." Az "egészségvédő hatású shiitake gombakapszula" kapcsán az volt olvasható, hogy "a shiitake gomba egészségvédő és gyógyhatása legeredményesebben rendszeres fogyasztással érhető el. Erre legalkalmasabb a kapszulába töltött gombapor, amelyből napi háromszor egy-két kapszula az ajánlott mennyiség."
  
  Az eljárás alá vont 2003. december 2-án honlapját levette a világhálóról.

• 4.

  2003 júliusában és augusztusában az egyik országos kereskedelmi csatornán az eljárási alá vont egyik üzleti partnere, a Laska-Coop Bt. reklámfilmje 10 alkalommal került sugárzásra.
  
  A reklámfilmben a shiitake gomba látható különféle megjelenési formában (tenyészet, szárítmány, őrlemény, kapszula), miközben egy férfihang a következőket mondja: "Shiitake, a Távol-Kelet gyógyhatású gombája. Élettani hatását már a kínai császári udvarokban is ismerték, életelixírként használták. Az egészséges szervezetnek éppúgy ajánlott, mint betegségek kezelésére, például immunrendszer-erősítésre, méregtelenítésre, vagy az öregedési folyamatok lassítására. Friss, szárított és kapszula formában kapható az élelmiszer- és gyógynövény-szaküzletekben. Kóstolja meg az ízletes, Magyarországon termesztett shiitake gombát".
  
  A szöveg elhangzása közben a képernyő alján az olvasható, hogy "ajánlott: koleszterin, vérnyomás, vércukor csökkentésére, daganatos betegeknek megelőző, és kemoterápiás kúrához, szív, és érrendszeri betegségekre."
  
  A reklámban a Laska-Coop Bt. ügyvezetőjének a telefonszáma került feltüntetésre. Nyilatkozata szerint a reklámfilmet elkészítő gazdasági társaság az eljárás alá vonttól szerezte be a reklámfilmhez szükséges szárítmányokat, a termő shiitake farönköt, illetve a stúdiómunka elkészítésével és a szövegekkel kapcsolatban is egyeztetett az eljárás alá vonttal.
  
  A reklámfilmet készítő vállalkozás cégvezetőjének nyilatkozata szerint az eljárás alá vont szerepe annyi volt a film forgatásában, hogy az eljárás alá vontat a Laska-Coop Bt. ügyvezetőjének kérésére megkereste, mert ott volt található a tönk friss gombával.

IV.

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet véleménye

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (a továbbiakban: OGYI) a Gazdasági Versenyhivatal megkeresésére adott válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszerek reklámjaira (és ebbe a kategóriába tartozik a shiitake gombakapszula is) az Ét. az irányadó. Ennek értelmében a közzétett tájékoztatás nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az élelmiszer megelőz, kezel, gyógyít valamilyen betegséget. Az élelmiszerek reklámjai nem léphetik túl az élelmiszerek alkalmazása során várható kedvező élettani hatások említését, nem tartalmazhatnak kizárólag a gyógyszer kategóriájában megengedhető, tudományosan nem igazolt indikációkat.

V.

A Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetének véleménye

Az OÉTI a Vj-128/2003. ügyben tett megkeresésre adott (a jelen ügy irataihoz is csatolt) válaszában kifejtette, hogy a shiitake gomba természetes és szárított formában normál élelmiszernek minősül és a vonatkozó szabványok által előírt minőségi követelményeknek való megfelelősség esetén forgalomba hozhatók.

A shiitake gomba gyógyító hatásával kapcsolatos kutatásokról tudomással bíró OÉTI szerint élelmiszer készítményeken nem tüntethető fel, hogy az ajánlott "az immunrendszer erősítésére, méregtelenítésre, öregedési folyamatok lassítására, koleszterin, vérnyomás, vércukor csökkentésére, daganatos betegeknek megelőző és kemoterápiás kúrához, szív- és érrendszeri betegségekre."

VI.

A vizsgálati jelentés

A vizsgálat szerint az eljárás alá vont normál élelmiszernek minősülő termékeit és a shiitake gomba egyes hatóanyagainak tulajdonított gyógyhatást összekapcsolja, a fogyasztóban azt a megalapozatlan reményt keltve, hogy a termékek megvásárlásával különböző betegségekre igen hatékony, kísérletekkel alátámasztott, mellékhatások nélküli gyógyírt vásárol, miközben az eljárásban érintett termékek mint gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények az OGYI-nál nem kerültek nyilvántartásba vételre, s az eljárás alá vont szakhatósági engedélyek hiányában jogosulatlanul tulajdonított az élelmiszerként engedélyezett termékeinek gyógyhatást. A szakirodalomból eléggé egyoldalúan, csupán a pozitív hatásokat emelte ki, miközben az OÉTI szakértői véleményében a shiitake gomba alkalmazásának több lehetséges mellékhatása is említésre kerül.

A vizsgálat szerint az eljárás alá vont részéről megvalósult a jogsértés, a fogyasztók megtévesztése. A vizsgálati jelentés a jogsértés megállapítását, a jogsértő magatartás további folytatásától való eltiltást és bírság kiszabását indítványozta.

VII.

Az eljárás alá vont védekezése

• 1.

  Az eljárás alá vont előadta, nem tulajdonít gyógyhatást az általa forgalmazott shiitake gombakészítményeknek. Termékeinek címkéin és az általa alkalmazott szórólapokon nem szerepel sem gyógyhatás, sem a gyógyhatásra utaló állítás.
  
  A shiitake gomba gyógyhatásának alátámasztására az eljárás alá vont előadta, erről amerikai, japán és magyar tudományos folyóiratok, könyvek számoltak be, humán kutatási eredményeket is ismertetve a shiitake gomba fogyasztásával és annak hatóanyagaival történt vizsgálatokkal kapcsolatban. Mindennek igazolására (pl. a lentinan daganat-növekedést gátló hatásával foglalkozó) magyar tudományos és ismeretterjesztő cikkeket és külföldi tudományos könyveket, tanulmányokat csatolt be. Az eljárás alá vont ugyancsak becsatolta dr. Jakucs Erzsébet egyetemi docens és dr. Vetter János egyetemi tanár írásbeli, a shiitake gomba gyógyhatását áttekintő szakvéleményét
  
  Kiemelte továbbá, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat honlapja is foglalkozik a gyógyhatású gombákkal, elismerve így az e területen folyó kutatásokat.
  
  Előadta, Japánban a shiitake gombából kivonják a hatóanyagot, a lentinánt és gyógyszerként törzskönyvezték, rákbetegeknél alkalmazzák kemoterápiával kombinálva.

• 2.

  Az internetes honlapján található információk az eljárás alá vont szerint nem emelték ki a shiitake gomba emberi szervezetre gyakorolt gyógyhatását. Az "élettani hatások" alatt nemhogy gyógyhatás, de élettani hatás sem került kiemelésre, csak három nagysikerű tudományos ismeretterjesztő könyvre támaszkodva a shiitake gomba és a gombából készült kivonatok, izolált vegyületek emberi és állati szervezetre gyakorolt hatást ismertette. A honlap "élettani hatások" oldalán szereplő információk állítások (amelyek mindegyike a szakirodalom származik) a shiitake gomba élettani hatásaival kapcsolatos szakirodalom kiemelt részét képezik, ezért fontos volt, hogy a honlap látogatót ezekről tájékoztassa. A honlap ugyanakkor egyetlen szóval sem állította, hogy ezekkel az élettani hatásokkal az eljárás alá vont által forgalmazott termékek is rendelkeznek. Legfeljebb - akárcsak a címkéken vagy a szórólapokon - kedvező, előnyös, jótékony élettani hatás került említésre.
  
  Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint honlapja fejlesztés alatt állt, nem volt önálló domain neve, internetes keresőben sem lehetett megtalálni. A honlapon csak a világban folyó, shiitake gombával kapcsolatos tudományos vizsgálatok eredményeit ismertette. Az eljárás alá vont a honlapon közölt információkkal egyetért, azokat a tudományos szakirodalom alátámasztja.
  
  Előadta, a kevesek által látogatott honlap gyakorlatilag megtalálhatatlan volt, így reklámfunkciót nem töltött be. Aláhúzta, hogy hazai forgalma 2003-ben nem növekedett a 2002. évi forgalomhoz képest.
  
  Álláspontja szerint a honlapon megjelent információ megfelel az Ét. rendelkezéseinek is, mivel a publikált szakcikkek alapján a shiitake és a gombában található hatóanyagok rendelkeznek ilyen tulajdonságokkal.
  
  Az eljárás alá vont - meggyőződése ellenére - a Gazdasági Versenyhivatallal való további viták elkerülése érdekében 2003. december 2-án a honlapot levette a világhálóról.

• 3.

  Az eljárás alá vont előadta, hogy a határozat III/2. pontjában ismertetett szórólap nem tőle származik, azt az azt alkalmazó vállalkozás készítette. Magának a szórólapnak a szövege megegyezik az "Ideál Reforméletmód-magazin" elnevezésű újság 2000. májusi számában a shiitake gombáról megjelent cikk tartalmával, mely cikk fénymásolatát az eljárás alá vont korlátolt felelősségű társaság egyik tagja adta át a szórólapot készítő és alkalmazó vállalkozás képviselőjének.
  
  Az eljárás alá vont felhívta a vállalkozás figyelmét arra, hogy a szórólap jogszerűtlen állításokat tartalmaz, ezért azt ne alkalmazza.

• 4.

  Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint nem rendelt meg egyetlen reklámfilmet, illetve annak sugárzását, s más vállalkozásnak sem adott megbízást reklámfilm elkészítésére. A vizsgált reklámfilm készítéséről nem volt tudomása, annak elkészítésében nem működött közre.

• 5.

  Az eljárás alá vont becsatolta a partnereiknek megküldött, 2003. augusztus 21-i keltezésű levelét, amelyben a következőket közölte velük: "A Gazdasági Versenyhivatal értesített bennünket, hogy egyesek a shiitake (Lentinula edodes) gombának gyógyhatást tulajdonítanak és ezt reklámhordozóikon is szerepeltetik, ezzel vélelmezhetően megsértik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló többször módosított 1996. évi LVII. törvény III. fejezetében foglaltakat. Felhívom szíves figyelmüket, hogy a Mikoszféra Kft. által forgalmazott termékek (szárított szeletelt kalap, gombapor, gombakapszula) élelmiszernek minősülnek és nem gyógyhatásúak. Ezért kérem Önöket, hogy a termékekhez a Mikoszféra Kft. szórólapját használják vagy ha saját szórólapot készítenek, azon sem gyógyhatás, sem egyéb gyógyhatásra utaló állítás ne szerepeljen."

VIII.

Jogi háttér

• 1.

  A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikkely (2) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztók megtévesztésére alkalmasnak minősül, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.
  
  A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.
  
  A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) pontja alapján az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését.
  
  Az eljáró versenytanács a Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdése alapján bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

• 2.

  Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény 4.§-ának a) pontja értelmében gyógyszernek minősül az olyan anyag vagy azok keveréke, illetve olyan készítmény, amelyet betegség megelőzése, felismerése, kezelése vagy élettani funkció fenntartása, helyreállítása, javítása vagy módosítása céljából emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmaznak. A 6.§ (1) bekezdése szerint ha törvény másként nem rendelkezik, gyógyszer - a magisztrális és galenusi gyógyszer kivételével - csak akkor kerülhet forgalomba és akkor alkalmazható, ha a külön jogszabályban meghatározott hatóság a gyógyszer-törzskönyvbe bejegyezte, forgalomba hozatalát engedélyezte. A gyógyszer-törzskönyvbe történő bejegyzés feltételeit a törvény tartalmazza, így egyebek között a 7.§ (1) bekezdésének b) pontjában rögzítve, hogy a hatóság a vizsgálati készítményt akkor jegyzi be a gyógyszer-törzskönyvbe, ha annak hatásossága - a külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - klinikailag is bizonyított.
  
  A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet 2.§-a szerint gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény az a természetes eredetű anyagot tartalmazó készítmény, amely kedvező biológiai hatással rendelkezik, orvosi előírás nélkül is alkalmazható és amely előírásszerű használat esetén egészségi ártalmat nem okoz. Az 1.§ (2) bekezdése kimondja, hogy gyógyító hatásra utalással terméket - a jogszabályban meghatározottak kivételével - csak a rendelet előírásai szerint lehet előállítani és forgalomba hozni. A 6.§ előírja, a rendelet hatálya alá tartozó új készítmény akkor hozható forgalomba, ha azt az OGYI nyilvántartásba vette és a forgalomba hozatalát engedélyezte. A 13.§ (2) bekezdése szerint a készítmény gyógyszertárban forgalmazható. A gyógyszertártól eltérő forgalmazás lehetőségét a nyilvántartásba vételi adatok alapján az OGYI határozza meg a forgalombahozatali engedélyben. A 15.§ (3) bekezdése értelmében a készítmény reklámozása az OGYI által jóváhagyott használati utasítás szövegével összhangban a forgalomba hozatali engedély birtokában lehetséges.
  
  Az Ét. 2.§-ának 1. pontja szerint élelmiszernek minősül minden olyan növényi, állati - beleértve a mikroorganizmusokat is - vagy ásványi eredetű anyag, amely változatlan, előkészített vagy feldolgozott állapotban emberi fogyasztásra alkalmas. Nem minősül élelmiszernek a gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, a gyógyvíz, továbbá a nem csomagolt ivóvíz és ásványvíz. Ugyanezen cikkely 17. pontja szerint különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszer az olyan élelmiszer, amely speciális összetétele, illetőleg különleges gyártási eljárása miatt különbözik az általános fogyasztásra használt élelmiszerektől, ezáltal olyan személyek igényeit elégíti ki, akik emésztésük, anyagcseréjük, fiziológiai állapotuk és életkoruk miatt az általánostól eltérő élelmiszert igényelnek. A törvény 6.§-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszer és az új élelmiszer kizárólag engedéllyel állítható elő és hozható forgalomba, míg a (2) bekezdés kimondja, a különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek előállítását és forgalomba hozatalát az OÉTI engedélyezi. A jogszabály részletesen szól a fogyasztók tájékoztatásának a kérdéséről, az élelmiszerek csomagolásán elhelyezendő és elhelyezhető információkról. A 18.§ (2) bekezdése értelmében jelölésnek minősülnek az adott élelmiszerre vonatkozó szavak, számok, védjegyek, képek, ábrák és jelek, amelyeket az élelmiszer csomagolásán, címkéjén, gyűrűjén, fémrészén, gyűjtőcsomagolásán helyeznek el. A 19.§ (3) bekezdésének b) pontja kiemeli, hogy a jelölésnek olyannak kell lennie, amely nem vezeti félre a fogyasztót, ezért nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az élelmiszer megelőz, kezel, gyógyít valamilyen betegséget, ha a tudományos ismeretek szerint ilyen tulajdonságokkal nem rendelkezik. A 20.§ előírja, hogy az élelmiszerek reklámozása során szolgáltatott vagy sugallt információknak összhangban kell lenniük a 19.§-ban foglaltakkal.
  
  Az Ét. végrehajtásáról szóló 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelet 12.§-ának (2) bekezdése szerint a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek főbb típusait és az ezekkel szemben támasztott követelményeket a rendelet 8. számú melléklete tartalmazza. A 13.§ (1) bekezdése kimondja, a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszer előállítása és/vagy forgalomba hozatala iránti kérelmet a rendelet 10. számú melléklete szerint az OÉTI-nek kell benyújtani. A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerekről (beleértve az étrend-kiegészítőket és a funkcionális készítményeket) szóló 8. számú melléklet megkülönbözteti a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszereket, illetőleg az étrend-kiegészítők és funkcionális készítményeket. A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek közé tartoznak a testtömegcsökkentés céljára előállított csökkentett energiatartalmú élelmiszerek, a csecsemők és kisgyermekek számára készült bébiételek és feldolgozott gabonalapú élelmiszerek, a nagy izomerő kifejtését elősegítő, elsősorban sportolóknak, testépítőknek, nehéz fizikai munkát végzőknek szánt élelmiszerek, a szénhidrát anyagcserezavarokban szenvedők számára készült diabetikus élelmiszerek és a lisztérzékenységben szenvedők részére készült gluténmentes élelmiszerek. Az étrend-kiegészítő készítmények vitaminokat vagy ásványi anyagokat, vagy természetes antioxidánsokat tartalmaznak külön-külön, vagy kombináltan, és megjelenésük eltér a hagyományos élelmiszerekétől, például kapszulába zárt vagy tablettázott vitamin, ásványi anyag stb. A készítmények lehetőséget adnak az étrendből hiányzó nutritív anyagok pótlására. A funkcionális készítmények a hagyományos élelmiszerekben előforduló, nem létfontosságú (nem esszenciális) anyagokat természetes forrásból izolált vagy dúsított formában tartalmazzák és megjelenésük eltér a hagyományos élelmiszerekétől, például kapszula, tabletta. A hagyományos felhasználás mellett nincs káros mellékhatásuk és az egészségre gyakorolt jótékony hatásuk tudományosan igazolt. Nem tartalmazhatnak a fogyasztók egészségét veszélyeztető anyagokat és fogyasztásuk élettani szempontból nem lehet hátrányos.

IX.

A Versenytanács döntése

• 1.

  A nyereségszerzés érdekében folytatott tevékenység azt a kötelezettséget rója a vállalkozásra, hogy az áruja megismertetése során pontos és ellenőrzött ismereteit közölve hasson közre a vásárlói szándék kialakításában, azzal, hogy a fogyasztói döntéseket befolyásoló közlésnek a fogyasztó tudomására jutásának időpontjában fennálló megalapozottságáról neki kell gondoskodnia. Különösen fontos ez olyan termékek esetében, amelyek értékesítésének középpontjában az emberi egészségre gyakorolt hatásuk áll, s amelyeket elsősorban olyan, a gyógyhatásban bízó fogyasztók vásárolnak meg, akik a fogyasztók speciális csoportját képezik, mivel lényegesen érzékenyebben reagálnak bármiféle, egészségügyi problémájukra megoldást ígérő tájékoztatásra.
  
  Mint azt a Versenytanács korábbi (pl. a Vj-30/2003. és a Vj-96/2003. számú ügyben hozott) határozataiban leszögezte, az ilyen termékekkel kapcsolatos piaci tájékoztatásoktól elvárható, hogy a megtévesztésre való alkalmasság kiküszöbölése érdekében az áru jellegéhez igazodóan kellően dokumentált, igazolt, adott esetben klinikailag alátámasztott állításokat tartalmazzanak, illetve ne közöljenek olyan tényeket, körülményeket, melyek - akár a szövegkörnyezetből adódóan - alkalmasak lehetnek a megtévesztésre.

• 2.

  Közérdek fűződik az olyan termékek előzetes bevizsgálásához, ellenőrzéséhez, amelyek hatásukat valamilyen módon az emberi szervezetben vagy az emberi szervezetre fejtik ki, ezért az emberi fogyasztásra szánt termékek forgalombahozatalához hatósági eljárás lefolytatására van szükség.
  
  E termékek gyártása, forgalmazása és reklámozása szigorú, a különböző termékcsoportokat (gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények, élelmiszerek) élesen megkülönböztető szabályok szerint végezhető. Így külön is megemlítendő egyrészt a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet 1.§-ának (2) bekezdése, amely szerint gyógyító hatásra utalással terméket - a jogszabályban meghatározottak kivételével - csak a rendelet előírásai szerint lehet előállítani és forgalomba hozni, másrészt az Ét. 19.§-a (3) bekezdésének b) pontja, amely kiemeli, hogy a jelölésnek (jellemzően a termék csomagolásán elhelyezett információnak) olyannak kell lennie, amely nem vezeti félre a fogyasztót, ezért nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az élelmiszer megelőz, kezel, gyógyít valamilyen betegséget, ha a tudományos ismeretek szerint ilyen tulajdonságokkal nem rendelkezik. A törvény 20.§-a előírja, hogy az élelmiszerek reklámozása során szolgáltatott vagy sugallt információknak összhangban kell lenniük a 19.§-ban foglaltakkal.
  
  Az élelmiszerek esetében természetszerűleg nem alkalmazhatók a gyógyszerekre, illetőleg a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagokra és készítményekre vonatkozó szabályok, hiszen a termékek sikeresen nem estek át az ezen termékcsoportba tartozó termékekre vonatkozó szigorú engedélyezési eljáráson. Az ilyen termékekre, gyártásukra, forgalmazásukra és reklámozásukra az Ét. és a végrehajtásáról hozott 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelet az irányadó. A jogszabályok tehát meghatározzák az élelmiszerek reklámozásának korlátait, megszegésük önmagában ezen előírások megsértésének minősül, ugyanakkor ha az adott reklám, tájékoztatás egyben megtévesztésre is alkalmas, akkor alkalmazandók a Tpvt. rendelkezései is.

• 3.

  A jogszabályi felhatalmazással rendelkező intézmények jogosultak annak elbírálására, hogy egy adott termék Magyarország területén milyen típusú, milyen hatásmechanizmusú áruként hozható forgalomba. A Magyarországon forgalomba hozott, emberi fogyasztásra szánt termékeket ilyen szempontból csak ezek az intézmények minősíthetik, így nem fogadható el egy olyan önkényes vállalkozói döntés, melynek eredményeként egy kizárólag élelmiszerkénti forgalomba hozatalra feljogosító engedéllyel rendelkező termék oly módon kerül értékesítése, hogy a terméket nem élelmiszerként, hanem az egészség megőrzésére, illetve helyreállítására alkalmas, gyógyhatású készítményként kínálják a fogyasztóknak.
  
  Mint azt a Gazdasági Versenyhivatal Vj-1/2002. számú ügyben tett megkeresésére adott szakhatósági véleményében az OGYI leszögezte, gyógyhatásra hivatkozni akkor lehet a készítményeknél, ha azt az OGYI engedélyezte mint gyógyszert vagy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményt. Gyógyhatást tulajdonítani ennek megfelelően egy készítménynek elsősorban akkor lehet, ha azt vizsgálatokkal igazolták, illetve a vizsgálati eredményeket az erre jogosult hatóság értékelte, elfogadta.

• 4.

  A jelen eljárásban vizsgált, fogyasztóknak szóló tájékoztatásokban hangsúlyozottan a shiitake gomba, illetőleg a gombakészítmények lényeges tulajdonságának minősül az egészségre gyakorolt kedvező hatás, ez az értékesítés meghatározó eleme. A termék nem mint egyszerű emberi fogyasztásra szánt termék, élelmiszer került ismertetésre és eladásra. A termék megvásárlására irányuló fogyasztói döntések befolyásolása érdekében kifejezetten gyógyhatásúnak állították be a terméket, ennek megfelelő ígéreteket fogalmazva meg, annak ellenére, hogy nem áll rendelkezésére olyan, valóban szakszerű, hiteles és befolyástól mentes szakértői véleményen alapuló hatósági álláspont, sem olyan szakszerűen lefolytatott, az illetékes hatóságok által elfogadott klinikai vizsgálati eredmény, amely a terméknek tulajdonított tulajdonság meglétét alátámasztaná.

• 5.

  A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdése a) pontjának megsértésére, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas az olyan magatartás, amelynek keretében élelmiszerről gyógyhatást tulajdonító tájékoztatást nyújtanak a fogyasztók számára. Az élelmiszerek reklámozási korlátainak megszegése önmagában az Ét. megszegése, de versenyjogilag értékelendő módon megtévesztésre is alkalmas lehet.
  
  Ennek megfelelően a Versenytanács szerint az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor a 2003. évben internetes honlapján az általa forgalmazott shiitake gomba készítményeknek gyógyhatást tulajdonított, megsértve ezzel a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontját.
  
  A Versenytanács kiemeli, hogy a fogyasztóknak szóló tájékoztatásokat összhatásukban kell vizsgálni, így a honlapon közöltek összekapcsolása a termékekkel a fogyasztók számára egy olyan tájékoztatást eredményeztek, hogy a termékek gyógyhatással rendelkeznek. Eltérően ítélődik meg, ha a shiitake gombával kapcsolatban egy tudományos folyóiratban megjelenő tanulmány tartalmazza a gyógyító jellegre való utalást vagy ha ez az állítás egy, a gazdasági versenyben megjelenő termék iránti kereslet felkeltése érdekében, a termékkel szoros kapcsolatban a fogyasztókat célozza meg.
  
  Az Ét. 2.§-ának 1. pontja az élelmiszer fogalmát meghatározva egyúttal el is határolja azt az emberi szervezetbe kerülő egyéb anyagoktól, így jelzi, hogy nem minősül élelmiszernek a gyógyszer, a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag, a gyógyvíz, a nem csomagolt ivóvíz, és az ásványvíz. A fogalom elhatárolások egyebek között azért szükségesek, mert a kategorizálások hátterében egymástól elkülönülő engedélyezési, forgalmazási, reklámozási szabályrendszerek vannak, amelyek megszabják az emberen vagy az emberben alkalmazott anyagok, készítmények gyártását, forgalmazását, reklámozását.
  
  A shiitake gomba, illetve a jelen eljárásban vizsgált, élelmiszernek minősülő termékek népszerűsítési - az Ét. 19.§-a (3) bekezdésének b) pontjába foglalt - korlátait is a termékminősítés határozza meg. Önmagában a címkefeliratozásból és a Versenytanács rendelkezésére álló adatokból is levonható, hogy a gomba a Távol-Keleten elterjedt olyan növény, amely az egészségre jótékony hatást gyakorolhat a mindennapi táplálkozás részeként. Az eljárás alá vont által a fogyasztóknak az interneten nyújtott tájékoztatás állításaival ugyanakkor meghaladja a címkeszövegek tartalmát és az Ét. rendelkezéseibe ütközik, mert a tájékoztatás (reklámozás) során szolgáltatott vagy sugallt információk nincsenek összhangban a termékek élelmiszerfunkciójával.
  
  Nem vitatva azt, hogy a gomba hatóanyagainak - nyilvánvalóan a benne lévő mennyiségtől függően - elméletileg lehet az egészségre kedvező, avagy valamilyen gyógyhatása, amely utóbbinak megállapítása érdekében kutatások is folynak, de ez a körülmény nem ad jogszerű alapot, hogy az adott gombát - amelynek gyógyszerként, vagy gyógyszernek nem minősülő készítményként való elismertetése iránt Magyarországon még kísérlet sem történt - gyógyhatásúként reklámozzák.
  
  A Versenytanács megjegyzi, az eljárás alá vont által az eljárás során csatolt tanulmányok egy része arra mutat rá, hogy például a daganatos betegek kezelésében nem közvetlenül magának a gombának, hanem a gomba egyik hatóanyagának, illetve az ennek nyomán előállított szernek köszönhetők az eredmények. Az eljárás alá vont ugyanakkor magának a gombának tulajdonít olyan hatást, mintha az a tanulmányokban ismertetett készítmény lenne, miközben védekezésében ő maga ismertette, hogy Japánban a shiitake gombából kivonják a hatóanyagot, a lentinánt és azt (tehát nem magát a gombát, hanem a belőle készített készítményt) gyógyszerként törzskönyvezték.

• 6.

  A Versenytanács a televíziós reklám vonatkozásában nem találta megállapíthatónak az eljárás alá vont jogsértését, mivel - sem a jelen eljárás, sem a Vj-128/2003. szám alatt lefolytatott eljárásban - nem nyert bizonyítást, hogy versenyjogilag értékelhető szerepe lett volna a reklámfilm elkészítésében és sugárzásában. A Versenytanács ugyancsak bizonyítottság hiányában nem tartotta megállapíthatónak az eljárás alá vont versenyjogi felelősségét az eljárás alá vont termékeit forgalmazó egyik vállalkozás által alkalmazott (a határozat III/2. pontjában ismertetett) szórólap vonatkozásában.
  
  A Versenytanács az eljárás alá vont által 2002. októberétől 2003. augusztusáig alkalmazott szórólap esetében sem látta megállapíthatónak a jogsértést, mivel a szórólap csak kedvező élettani hatásról tett említést, gyógyhatásról azonban nem, s ilyen hatást nem is tulajdonított az adott terméknek.

• 7.

  A Versenytanács szerint nem szükséges megtiltani a jogsértő magatartás további folytatását, mivel az internetes honlap nem érhető el a világhálón.
  
  A Versenytanács bírság kiszabását sem tartja indokoltnak az eljárás alá vonttal szemben, mivel a figyelembe veendő releváns forgalom alapján kiszabható bírság igen csekély mértékű lenne. A Versenytanács a bírság kiszabásának mellőzésekor tekintettel volt az internetes honlap látogatóinak valószínű számára, annak csekély voltára is, továbbá arra, hogy az eljárás alá vont a Gazdasági Versenyhivatal fellépéséről való tudomásszerzést követően 2003. augusztus 21-i keltezéssel a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében levéllel fordult partnereihez, illetve 2003. december 2-án honlapját önként levette a világhálóról, így alappal feltételezhető, hogy már a versenyfelügyeleti eljárás megindítása és lefolytatása, illetőleg a Versenytanács határozata is kellőképpen, bírság alkalmazása nélkül is felhívja az eljárás alá vont és más vállalkozások figyelmét arra, hogy a fogyasztók tájékoztatása során a jogszabályi előírásoknak megfelelően járjanak el.

• 8.

  Az eljárás alá vont indítványozta, hogy tanúként kerüljön meghallgatásra dr. Jakucs Erzsébet egyetemi docens és dr. Vetter János egyetemi tanár. A Versenytanács nem tartotta szükségesnek e személyek tanúkénti meghallgatását, mivel az eljárás alá vont mindkettőjük írásbeli szakvéleményét csatolta, s tanúvallomásuktól nem volt várható további olyan, az írásbeli szakvéleményben nem szereplő információ, amely érdemben hozzájárulhatott volna az ügy elbírálásához.

• 9.

  Az eljárás alá vont kérelmének megfelelően a Versenytanács a Tpvt. 74.§-a (1) bekezdésének második mondata alapján tárgyaláson kívül hozta meg határozatát.

• 10.

  A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. március 16.