Gazdasági Versenyhivatal

Vj-34/2003/73

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa

• -

  a Magyar Pékszövetség (Budapest) I. r.;

• -

  Ecsedi Pékség Kft. (Nagyecsed) II. r.;

• -

  Eviker Kft. (Nyírmada) III. r.;

• -

  Éden`96 Kft. (Nyírbátor) IV. r.;

• -

  Fehér Kenyér Sütöde Kft. (Kótaj) V. r.;

• -

  Fehértó Kft. (Újfehértó) VI. r.;

• -

  Gávavencsellői Sütőüzem Kft. (Gávavencsellő) VII. r.;

• -

  Halász-Coop Rt. (Nagyhalász) VIII. r.;

• -

  Ilosvai Béla egyéni vállalkozó (Nyíregyháza) IX. r.;

• -

  Kelet-Gabona-Impex Kft. (Nyíregyháza) X. r.;

• -

  "Kemény" Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Porcsalma) XI. r.;

• -

  Kistó Pékség Kft. (Kocsord) XII. r.;

• -

  Makár és Fia Kft. (Nagykálló) XIII. r.;

• -

  Mátészalkai Sütőipari Kft. (Mátészalka) XIV. r.;

• -

  Mézó Kft. (Tiszanagyfalu) XV. r.;

• -

  Nagy Ferenc (Vaja) XVI. r.;

• -

  Németh és Társa Sütőipari Kft. (Nyíregyháza) XVII. r.;

• -

  Nyírség-Hasso Kft. (Nyíregyháza) XVIII. r.;

• -

  Nyírteleki Sütőipari Kft. (Nyírtelek) XIX. r.;

• -

  Perec Bt. (Kemecse) XX. r.;

• -

  Struktúra Kft. (Ibrány) XXI. r.;

• -

  Varsány-Pék Kft. (Nagyvarsány) XXII. r.;

• -

  Vela Kft. (Nyíregyháza) XXIII. r.;

• -

  Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola (Nyíregyháza) XXIV. r.;

• -

  A-Z Topker Kft. (Füzesabony) XXV. r.;

• -

  Bánkúti Pékség Kft. (Eger) XXVI. r.;

• -

  Bede Jenő egyéni vállalkozó (Poroszló) XXVII. r.;

• -

  Beretka Tibor egyéni vállalkozó (Egerbakta) XXVIII. r.;

• -

  Bedex Kft. (Bükkszék) XXIX. r.;

• -

  Bódi Szabolcs egyéni vállalkozó (Recsk) XXX. r.;

• -

  Hirsch és Társa Kft. (Mezőszemere) XXXI. r.;

• -

  Jura Plussz Kft. (Borsodivánka) XXXII. r.;

• -

  Katona és Fia Kft. (Verpelét) XXXIII. r.;

• -

  Kovács József egyéni vállalkozó (Szihalom) XXXIV. r.;

• -

  Kövesd-Ker Kft. (Szentistván) XXXV. r.;

• -

  Maticska János egyéni vállalkozó (Sirok) XXXVI. r.;

• -

  Matyó Mezőgazdasági Szövetkezet (Mezőkövesd) XXXVII. r.;

• -

  Numan és Társa Kft. (Eger) XXXVIII. r.;

• -

  Rádi Pékség Kft. (Eger) XXXIX. r.;

• -

  Rozetta Coop Kft. (Mezőkövesd) XL. r.;

• -

  Sajbán László egyéni vállalkozó (Verpelét) XLI. r.;

• -

  Svéda 1924 Pékség Kft. (Eger) XLII. r.

eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági versenyt korlátozó megállapodás miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

• 1)

  A Versenytanács megállapítja, hogy

• • -

    a II-XXIV. rendű eljárás alá vont vállalkozásoknak a 2001. január 31-én Nyíregyházán; valamint

• • -

    a II-XXIV. rendű eljárás alá vont vállalkozásoknak a 2001. január 31-én Nyíregyházán; valamint

az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás által szervezett "Ipartestületi ülésen" történt, az árak emelésére vonatkozó megbeszélése alkalmas a verseny korlátozására.

• 2)

  A Versenytanács megállapítja, hogy az I. rendű eljárás alá vont vállalkozás jogsértést követett el

• • a)

    az 1) pont szerinti "Ipartestületi ülés"-ek megszervezésével; valamint

• • b)

    a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő sütőipari vállalkozások részére 2002. április 19-én küldött, az árak emelésére felhívó levéllel.

• 3)

  A XXX. rendű eljárás alá vont vállalkozással szemben a Versenytanács az eljárást megszünteti.

• 4)

  Kötelezi a Versenytanács az I. rendű eljárás alá vont vállalkozást, hogy a határozat kézbesítését követő harminc napon belül fizessen meg 1.000.000.- (azaz Egymillió) forint bírságot a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára.

• 5)

  A határozat felülvizsgálatát a kézbesítést követő harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérhetik az eljárás alá vont vállalkozások.

Indoklás

I.

A vizsgálat

• 1)

  A Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján 2002. március 18-án versenyfelügyeleti eljárást indított, mert a tudomására jutott információk alapján valószínűsíthető volt, hogy az I. rendű eljárás alá vont, az általa szervezett rendezvényeken egyeztető szerepet játszott a Heves megyében 2002. év folyamán végrehajtott sütőipari áremelésekben.

• 2)

  A Gazdasági Versenyhivatal 2003. április 7-én a jelen eljáráshoz egyesítette a Vj-35/2003. számú eljárást, mely az I. rendű eljárás alá vontnak - az 1) pontban foglaltakkal azonos tartalmú - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2001. évben kifejtett magatartásának vizsgálatára indult.

• 3)

  Az eljárás során fény derült arra, hogy az I. rendű eljárás alá vont által tartott ún. Ipartestületi üléseken

• • -

    Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tekintetében 2001. január 31-én Nyíregyházán a II-XXIV. rendű;

• • -

    Heves megye tekintetében 2002. január 29-én Egerben a XXV-XLII. rendű

eljárás alá vont vállalkozások vettek részt, melyekre 2003. június 27-án, illetve 2003. július 15-én az eljárás kiterjesztésre került.

• 4)

  2004. február 12-én az eljárás kiterjesztésre került az I. rendű eljárás alá vont által 2002. április 19-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő sütőipari vállalkozások részére küldött levélre is.

II.

A tényállás

Az eljárás alá vont vállalkozások

• 5)

  Az I. rendű eljárás alá vont - Magyar Pékek Ipartestülete néven - 1990. évben alakult, jelenlegi neve a Fővárosi Bíróság 2003. május 15-i végzése alapján Magyar Pékszövetség (a továbbiakban: Pékszövetség). A Pékszövetség legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. Két közgyűlés között az elnökség, az elnökségi ülések között pedig az elnök képviseli és irányítja a szervezetet.

• 6)

  A Pékszövetség Alapszabálya szerint célja a pék és liszt-feldolgozó szakmák érdekvédelme és képviselete. Az Alapszabály értelmében a Pékszövetség a tagság igénye alapján területi szerveket hozhat létre. A vizsgált időszakban Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sem volt területi (megyei) szervezet, a tag vállalkozások azonban mindkét megyében választottak vezetőket (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kasi Zoltánt, Heves megyében Komáromi Lajost), akik az Alapszabály értelmében megválasztásukkal a Pékszövetség elnökségének teljes jogú tagjává váltak.

• 7)

  A II-XXIV. rendű eljárás alá vont vállalkozások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhellyel, a XXV-XLII. rendű eljárás alá vont vállalkozások pedig Heves megyei székhellyel folytatnak sütőipari tevékenységet. Közülük a XXX. rendű eljárás alá vont vállalkozás 2002. novemberében kezdte meg vállalkozói tevékenységét.

• 8)

  A vizsgált időszakban Magyarországon mintegy 1500 sütőipari vállalkozás tevékenykedett, melyek együttes kapacitása lényegesen meghaladja a keresletet. A Sütőipari Egyesülés adatai szerint a gyártott termékek árai az előállítás költségeihez képest alacsonyak, ezért a sütőipari ágazat évek óta rendkívül alacsony nyereséghányadot ér el (Vj-96/2002.).

Nyíregyházi Ipartestületi ülés

• 9)

  Az I. rendű eljárás alá vont Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tagjai részére 2001. január 31-re ülést szervezett. A Kasi Zoltán megyei elnök által kiküldött Meghívó szerint az ülés egyik napirendi pontja - a megyei szervezet megalakulása és a tisztségviselők megválasztása mellett - "áremelési helyzetkép".

• 10)

  Az ülésről készült jegyzőkönyv szerint a "napirendnek megfelelően a jelenlévők kötetlen beszélgetést folytattak a sütőipar jelenlegi helyzetéről, valamint a közeljövőben bekövetkező változásáról. A beszélgetés folyamán a résztvevők elmondásából kitűnik, hogy a megnövekedett költségek miatt az áremelést egymástól függetlenül, de közel megegyező időpontban február második felében szükségesnek tartják végrehajtani. Ennek mértéke térségenként változó, de átlagosan 15-20 % körüli."

• 11)

  Az ülésen - a készült Jelenléti ív tanúsága szerint - résztvevő II-XXIV. rendű eljárás alá vont vállalkozások kisebb része már az ülést megelőzően, többségében azonban az ülést követően (jellemzően február második felében) emelték áraikat.

Egri Ipartestületi ülés

• 12)

  Az eljárás során beszerzett Jelenléti ív tanúsága szerint 2002. január 29-én Egerben az I. rendű eljárás alá vont Heves megyei tagjai ülést tartottak, melyen - a Jelenléti ív szerint - részt vettek a XXV-XLII. rendű eljárás alá vont vállalkozások. Az ülésen a Pékszövetség Heves megyei képviselője, Komáromi Lajos - tanúvallomása szerint - egyebek mellett ismertette azt, hogy milyen mértékű költségnövekedés következett be.

• 13)

  Az üléssel kapcsolatosan egyéb írásos dokumentumot (Meghívó, Jegyzőkönyv, stb.) nem tárt fel a vizsgálat. Több meghallgatott tanú (Szabó Balázs, Maticska János, Bánkúti László) azonban úgy nyilatkozott, hogy az ülésen egyebek mellett az árak emelésének szükségességéről is beszéltek.

• 14)

  A XXV-XXIX. rendű, a XXXI-XXXIII. rendű, a XXXVI. rendű és a XXXVIII. rendű eljárás alá vont vállalkozások 2002. február 1. és február 18. közötti időszakban emelték áraikat. A XLII. rendű eljárás alá vont vállalkozás saját mintaboltjában január 15-től alkalmazott emelt árakat, üzleti partnerei felé azonban csak február-március hónapban tudta azokat érvényesíteni. Az ülésen résztvevő további eljárás alá vont vállalkozások - a XXXIX. rendű kivételével, amely 2002. évben nem emelt árat - csak később (jellemzően májusban) emelték áraikat. A XXX. rendű eljárás alá vont vállalkozás az ülés időpontjához képest lényegesen később (2002. novemberében) kezdte meg sütőipari tevékenységét.

A Pékszövetség levele

• 15)

  Az I. rendű eljárás alá vont "Kasi Zoltán alelnök" aláírással 2002. április 19-én levelet küldött valamennyi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő sütőipari vállalkozás részére, függetlenül, attól, hogy azok az Ipartestület tagjai voltak vagy sem.

• 16)

  A levél szerint "A 2002. január 1-el bekövetkezett költségnövelő tényezők miatt elindított megbeszéléseink, tárgyalásaink elhúzódtak mostanáig. Valószínűleg Ön is értesült már arról, hogy egyes multinacionális cégek tudomást nem véve a költségnövekedésről nem fogadták be áremelési szándékunkat. Április hónapban szándékukat megváltoztatták, és beszállítóiktól 10 %-os áremelkedést fogadtak el, melynek érvényesítése április 15- április 29. időszakban a fogyasztók felé is bekövetkezik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is éljenek a lehetőséggel, vegyék fel a kapcsolatot környező kollégáikkal és április 29-től legalább a fenti mértékben érvényesítsék beszállítói áraikban a megnövekedett költségeiket. Ha az azonos piacra beszállító pékségek korrekten elbeszélgetnek egymással, akkor biztos vagyok benne, hogy a szakma minden dolgozójának javát szolgáló eredmények születnek."

• 17)

  Kasi Zoltán nem vitatta a levél elküldését, annak tartalmát ő határozta meg, és azt az I. rendű eljárás alá vont postázta.

III.

Az eljárás alá vont vállalkozások álláspontja

A Pékszövetség

• 18)

  Az I. rendű eljárás alá vont Pékszövetség hivatkozott arra, hogy döntéshozó szervei (közgyűlés, elnökség, elnök) semmiféle olyan döntést nem hoztak, ami a vizsgálat tárgyát képező magatartásokkal (helyi Ipartestületi ülések, Kasi Zoltán levele) összefüggésben lennének.

• 19)

  Kifogásolta, hogy az eljárásban nem került sor a piac érdemi vizsgálatára: a költségek és árak viszonyának, a vizsgált időszakban bekövetkezett költségnövekedéseknek, a szakma jövedelmezőségének elemzésére, illetve a kereskedelemnek az árak alakításában betöltött szerepe értékelésére. Ezek tekintetében kifejtette, hogy a szakma kifejezetten alacsony jövedelmezőségű, ami nem kis részben abból adódik, hogy a kereskedelmi láncok még az indokolt áremeléseket sem hajlandók elfogadni.

• 20)

  Mindezek alapján elsődlegesen kérte az eljárás vele szemben történő megszüntetését, másodlagosan pedig a Tpvt. 71. § szerinti vizsgálati jelentésben indítványozott bírság lényeges mérséklését.

A II-XLII. rendű eljárás alá vont vállalkozások

• 21)

  A II-XXIV. rendű eljárás alá vont vállalkozások nem vitatták, hogy Nyíregyházán megtartott ülésen résztvettek. A II., III., VI., XIII., XV., XXI. és XXII. rendű eljárás alá vont vállalkozás azonban állította, hogy az ülésről az árakra vonatkozó napirend tárgyalását megelőzően távozott. A többi eljárás alá vont nem vitatta, hogy az ülésen elviekben szó volt a költségváltozásokról, illetve az árak emelésének indokoltságáról, a IX. és XX. rendű eljárás alá vont kivételével azonban állították, hogy azok mértékéről, időpontjáról semmiféle megállapodás nem született.

• 22)

  A XXV-XLII. rendű eljárás alá vont vállalkozások (a XXXI. és XXXII. rendű kivételével) nem vitatták, hogy résztvettek az ülésen. A XXVI., a XXVII. és XXXVI. rendűt leszámítva a többi eljárás alá vont vállalkozás vitatta, hogy az ülésen egyáltalán (illetve addig, amíg jelen volt) szó lett volna az árak emeléséről. A XXXV. és a XXXVII-XL. rendű eljárás alá vont vállalkozás hivatkozott arra, hogy az ülésen nem törvényes képviselője volt jelen. A XXXIX. rendű eljárás alá vont vállalkozás hivatkozott arra is, hogy 2002. év során teljesen önálló árpolitikát folytatott, árait nem emelte.

• 23)

  Valamennyi eljárás alá vont vállalkozás vitatta, hogy árai emelésében szerepet játszottak volna az ülésen elhangzottak, a II., a XIV., a XVIII., a XXVII., a XXXIII. és a XXXVI. rendű eljárás alá vont vállalkozások emellett hivatkoztak arra is, hogy az áraik emelésére vonatkozó szándékukat már az üléseket megelőzően jelezték üzleti partnereik felé, továbbá XIV. rendű eljárás alá vont vállalkozás azt is, hogy vevői többsége felé már január hónapban emelt áron szállított.

IV.

A tényállás jogi értékelése

• 24)

  A Tpvt. 11. § (1) bekezdés alapján tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. A (2) bekezdés a) pontja értelmében a tilalom vonatkozik az eladási árak közvetlen vagy közvetett meghatározására.

• 25)

  A Tpvt. 11. § (1) bekezdése nem csak a megállapodás révén, hanem az un. összehangolt magatartással megvalósuló versenykorlátozásokat is tiltja, annak érdekében, hogy a versenykorlátozás tilalma a megállapodás szintjét (és formáját) el nem érő, de ugyanúgy tudatos versenykorlátozást magában hordozó összehangolt vagy egyeztetett magatartásokra is kiterjedjen.

• 26)

  Az összehangolt magatartás esetében a vállalkozások - külön megállapodás nélkül -működnek egymással együtt. Az összehangolt magatartás megállapításához elegendő a vállalkozások közötti olyan kapcsolatfelvétel, amelynek célja vagy hatása a vállalkozások jövőbeni piaci magatartásának befolyásolása oly módon, hogy a vállalkozások közül egyesek vagy valamennyi vállalkozás felfedi(k) a jövőben követendő piaci magatartásukat, csökkentve ezáltal a versenyfolyamatban rejlő bizonytalanságot, ami a hatékony verseny egyik meghatározó mozgatórugója. Ennek megfelelően a Tpvt. 11.§-ának (1) bekezdésébe ütközik az is, ha a vállalkozások az áremelés szükségességéről tárgyalnak, kinyilvánítják egymás előtt áremelési szándékukat, azt közös célnak tekintik.

A II-XLII. rendű eljárás alá vont vállalkozás

• 27)

  A 2001. január 31-én Nyíregyházán megtartott Ipartestületi ülésnek - az arról készült jegyzőkönyv alapján - nem vitathatóan témája volt az árak emelése. A 2002. január 29-én Egerben megtartott Ipartestületi ülés témájáról nem állnak rendelkezésre írásos dokumentumok. A Versenytanács azonban a rendelkezésre álló tanúvallomások (lásd 12. pont) alapján nem látja megkérdőjelezhetőnek azt, hogy az egri ülésnek témája volt az árak emelése, amit közvetetten bizonyít az is, hogy az ülést követően röviddel az azon résztvevők többsége emelte árait.

• 28)

  Az előzőekre tekintettel a Versenytanács álláspontja szerint az ülésen résztvevő II-XLII. rendű eljárás alá vont vállalkozások (a XXX. rendű kivételével) a Tpvt. 11. § (1) bekezdése szerinti összehangolt magatartást tanúsítottak, mely magatartás tekintetében a Versenytanács annak törvénybe ütközését a Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező rész 1) pontja szerint megállapította.

• 29)

  A Versenytanács álláspontja szerint az a körülmény, hogy az ülésen résztvevő vállalkozások egy része már az ülést megelőzően jelezte áremelési szándékát (illetve a XIV. rendű eljárás alá vont vállalkozás azt részben már meg is valósította), vonatkozásukban sem zárja ki a megbeszélés versenyt korlátozó jellegét. Az ülésre ugyanis az ő esetükben is az áremelési folyamat idején került sor: már jelezték vevőik felé, hogy árat kívánnak emelni, de az emelt árak még nem léptek életbe (nem lettek elfogadva). Az eladó-vevő közötti alku időszakában viszont az eladó számára lényeges lehet annak ismerete, hogy versenytársai miként vélekednek az áremelésről (mik a szándékaik?, tesznek-e ők is áremelési ajánlatot?), és a versenytársak számára is fontos információ, hogy az áremelési folyamatot már elindító vállalkozások törekvéseire miként reagálnak a vevők.

• 30)

  Az I. rendű eljárás alá vont Pékszövetség által kifejtettek (19. pont) kapcsán a Versenytanács szükségesnek tartja annak rögzítését is, hogy a jelen eljárás tárgya nem az árak esetlegesen túlzottan magas voltának vizsgálata volt, hanem az (összehangolt) magatartás, ahogy az eljárás alá vont vállalkozások áraikkal megjelentek a piacon. Ebben az összefüggésben pedig - a jogsértés megállapítása szempontjából - nem bír érdemi jelentőséggel az, hogy egyes vállalkozások alacsony nyereség mellett végzik tevékenységüket vagy esetleg veszteségesek.

• 31)

  A Versenytanács az egyes eljárás alá vont vállalkozásoknak az üléseken (az összehangolt magatartásban) való részvételét a Jelenléti ív aláírásával bizonyítottnak tekintette, az ezt vitató eljárás alá vont vállalkozások ugyanis csak állították, de nem bizonyították, hogy az ülésen nem vettek részt, illetve arról azt megelőzően távoztak, hogy az árak szóba kerültek volna. Versenyjogi szempontból a Versenytanács annak sem tulajdonított meghatározó jelentőséget, hogy egyes vállalkozások esetében nem a törvényes képviselők voltak jelen az ülésen. Ennek még megállapodás esetén is csak polgári jogi és társasági jogi szempontból lehetne jelentősége. Az a körülmény ugyanis, hogy egy megállapodás polgári jogi szempontból semmis, a Tpvt. 11. § (3) bekezdése alapján nem zárja ki annak a Tpvt. 11. § (1) bekezdésébe ütközésének megállapítását. Információcserén alapuló összehangolt magatartás esetén pedig - megállapodás (szerződés) hiányában - fel sem vetődik a polgári jogi semmisség kérdése. Versenyjogi szempontból ezért csak annak van jelentősége, hogy a vállalkozás nevében jelenlévő (a Jelenléti ívet aláíró) személy képes-e információkat szolgáltatni, illetve befogadni, ami a jelen esetben nem volt vitatott.

• 32)

  A Versenytanács - a Tpvt. 1. § szerinti piaci magatartás hiányában - az eljárást megszüntette a XXX. rendű eljárás alá vont vállalkozással szemben, amely résztvett ugyan az ülésen, azonban a vizsgált időszakban nem végzett sütőipari tevékenységet.

Az I. rendű eljárás alá vont (Pékszövetség)

• 33)

  A Tpvt. 11. §-ában foglalt tilalom kiterjed a vállalkozások társadalmi szervezete (így az adott esetben a Pékszövetség) döntéseire is. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint (Vj-73/2001.) a döntésnek nem kell különösebb formai követelményeknek eleget tennie (pl. határozati formát viselőnek lennie). A Tpvt. 11. § (1) bekezdése alá nem csak a formális határozat vagy ajánlás formáját öltő szervezeti aktusok tartoznak, hanem a szervezet vagy a szervezetet a tagok (vagy azok egy része) felé megjelenítő személy(ek) minden olyan megnyilvánulás jogsértőnek minősül, amely (függetlenül tényleges hatásától) olyan szándékot tükröz, hogy versenyjogellenesen ("kartellszerűen") összehangolva a tagok piaci magatartását korlátozza a gazdasági versenyt.

• 34)

  A vállalkozások társadalmi szervezetének ülésén létrejött megállapodás (összehangolt magatartás) értékelésekor minden esetben vizsgálni kell azt, hogy abban milyen szerepet játszottak a résztvevő tagvállalkozások, illetve maga a szervezet. Az a körülmény azonban, hogy a tagvállalkozások terhére megállapítható a versenyjogsértés, nem zárja ki automatikusan a szervezet (adott esetben: az I. rendű eljárás alá vont) versenyjogi felelősségét.

• 35)

  A Nyíregyházán 2001. január 31-én megtartott Ipartestületi ülés megszervezése során tanúsított magatartás (az "áremelési helyzetkép" napirendi pontként való rögzítése a Meghívóban), illetve a megbeszélés eredményének jegyzőkönyvben történt rögzítése alapján az I. rendű eljárás alá vont meghatározó szerepet játszott a tagvállalkozások közötti összehangolt magatartás létrejöttében. Az Egerben 2002. január 29-én megtartott Ipartestületi ülést szintén az I. rendű eljárás alá vont szervezte. Mindez a Versenytanács álláspontja szerint beleütközik a Tpvt. 11. § (1) bekezdésébe, ezért ezen magatartások tekintetében a Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező rész 2.a. pontjában foglaltak szerint a jogsértést megállapította.

• 36)

  Az I. rendű eljárás alá vont által a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei sütőipari vállalkozások részére küldött levél célja minden kétséget kizáróan az árverseny korlátozása, amikor ajánlás formájában közli a vállalkozásokkal, hogy mikor és legalább milyen mértékben emeljék áraikat. Ez - függetlenül attól, hogy az eljárás során nem nyert bizonyítást, hogy a levélnek érdemi hatása lett volna a piaci folyamatokra - a Versenytanács álláspontja szerint sérti a Tpvt. 11. § (1) bekezdését, melyre tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező rész 2.b. pontjában foglaltak szerint a jogsértést megállapította.

• 37)

  Miként a Versenytanács a 33) pontban részletesen kifejtette a társadalmi szervezetnek nem csak formális döntései ütközhetnek a Tpvt. 11. § (1) bekezdésébe. Ezért a Versenytanács nem fogadta el az I. rendű eljárás alá vont azon védekezését, hogy a jogsértőnek minősített magatartások nem a döntés hozatalra feljogosított szervek (személyek) döntésén alapultak.

A bírság

• 38)

  A Tpvt. 78. § (1) bekezdés alapján az eljáró versenytanács azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti bírságot szabhat ki, melynek összege nem haladhatja meg a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százalékát. A (2) bekezdés szerint a bírság összegének meghatározásakor figyelemmel kell lenni:

• • -

    a jogsérelem súlyára (amelynek meghatározó eleme a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka és a fogyasztói érdeksérelem köre, kiterjedtsége);

• • -

    a jogsértő állapot időtartamára;

• • -

    a jogsértéssel elért előnyre;

• • -

    a jogsértő felek piaci helyzetére;

• • -

    a magatartás felróhatóságára;

• • -

    az eljárást segítő együttműködő magatartásra; valamint

• • -

    a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására.

• 39)

  A bírság összegének konkrét meghatározásakor a Versenytanács - kialakult, a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Versenytanács elnökének 2/2003. számú közleményében rögzített gyakorlata alapján - a Mellékletben foglaltak szerint veszi figyelembe az előzőekben részletezett szempontokat.

A II-XLII. rendű eljárás alá vont vállalkozások

• 40)

  A jogsérelem súlya (lásd Melléklet A. pont) tekintetében a Versenytanács abból indult ki, hogy az árak emelésére irányuló összehangolt magatartás a gazdasági verseny veszélyeztetettségének tükrében vizsgálva a legsúlyosabb jogsértésnek minősül. Az adott esetben azonban a Versenytanács a jogsérelem súlyának értékelésénél tekintettel volt arra, hogy az összehangolt magatartás információcserén alapult, ami alapjában véve nem az áremelés mértékére és konkrét időpontjára irányult, hanem annak indokoltságára, szükségességére. Ezt az is jelzi, hogy a jogsértő magatartással érintett vállalkozások által érvényesített áremelések és az emelt árak is kisebb-nagyobb mértékben eltértek egymástól, vagyis a verseny nem szűnt meg közöttük. Az előzőek egyben a jogsértés piaci hatását is jelentősen korlátozták. Mindezek alapján a Versenytanács a jogsérelem súlyát 15 pontban látta megállapíthatónak (ez alól kivétel az árait nem emelő, de az ülésen résztvevő XXXIX. rendű eljárás alá vont, amely esetében a Versenytanács a jogsérelem súlyát 0 pontra értékelte).

• 41)

  A jogsértéshez való viszonyulás (lásd Melléklet B. pont) tekintetében a Versenytanács figyelembe vette, hogy a szintén pékségeket érintő Vj-96/2002. és Vj-153/2002. számú ügyekben a jelen eljárás során vizsgált jogsértő magatartás tanúsítását követően hozott határozatot, így az eljárás alá vontak előtt magatartásuk Versenytanács általi egyértelmű versenyjogi értékelése még nem volt ismert (0 pont). Mindez azonban azt is jelenti, hogy a Vj-96/2002. számú és a jelen ügyben hozott határozatok nyilvánosságra kerülése óta indult versenyfelügyeleti eljárásokban a Versenytanács súlyosító körülményként értékeli, ha a pékségek az egyértelmű versenytanácsi iránymutatást piaci tevékenységükben figyelmen kívül hagyják.

• 42)

  Az Egyéb szempontok (lásd Melléklet C. pont) körében a Versenytanács figyelembevette, hogy a sütőipar a vizsgált időszakban alacsony jövedelmezőségű volt és a sütőipart érintő költségnövekedések alapján az áruk bizonyos mértékű emelése sem volt indokolatlan (-15 pont, kivéve a XXXIX. rendű eljárás alá vont vállalkozást, mely esetében 0 pont).

• 43)

  A 40-42) pontban foglaltak alapján adódó összpontszám (0 pont) figyelembevételével a Versenytanács a bírság kiszabását a II-XLII. rendű eljárás alá vont vállalkozások esetében mellőzte.

A Pékszövetség

• 44)

  Az I. rendű eljárás alá vont Pékszövetség esetében a Versenytanács a bírság szempontjából külön-külön értékelte a Nyíregyházán és Egerben megtartott Ipartestületi üléssel, illetve a 2002. április 19-i levéllel kapcsolatos magatartását.

• 45)

  Az Ipartestületi ülések tekintetében a Versenytanács - figyelembevéve, hogy az összehangolt magatartást olyan jellegűnek tekintette, hogy az üléseken résztvevő tagvállalatokra nem szabott ki bírságot - ugyanazon magatartásért az I. rendű eljárás alá vont vállalkozást sem látta indokoltnak bírsággal súlytani. A Versenytanács a bírság kiszabásának mellőzésekor figyelembevette azt is, hogy a jogsértést az I. rendű eljárás alá vont helyi - éppen alakulóban lévő - szervei követték el.

• 46)

  A 2002. április 19-i levél tekintetében a jogsértést az I. rendű eljárás alá vont önállóan követte el, annak nem részesei az értesített vállalkozások. A Versenytanács az ezen magatartással összefüggésben kiszabandó bírságra nézve abból indult ki, hogy az árakra vonatkozó döntés (még ajánlott ár/áremelés formájában is) a verseny veszélyeztetettsége szempontjából súlyos jogsértésnek minősül. Másoldalról viszont figyelembe veszi a Versenytanács, hogy a levél érdemben nem hatott az értesített vállalkozások piaci magatartására, továbbá ezen cselekmény esetében is értékelte a sütőipar nehéz gazdálkodási helyzetét, illetve az áremelések költségalapú indokoltságát (lásd 36. pont). Minderre tekintettel az I. rendű eljárás alá vont ezen magatartásáért - figyelmeztető jelleggel - egymillió forint bírságot szabott ki.

Jogorvoslat

• 47)

  A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Melléklet

1. ábra: A bírságkiszámítás menete, az alapösszeget korrigáló lépések

2. ábra: Az alapösszeget meghatározó tényezők

Alapösszeg= releváns forgalom x összpontszám/1000

Budapest, 2004. március 25.