Gazdasági Versenyhivatal

Vj-160/2003/60

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a XIV. kerületi Önkormányzat (Budapest) mint eljárás alá vonttal szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt, hivatalból indult eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfél a kézhezvételtől számított harminc napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

Az eljárás indításának előzményei

• 1)

  A jelen eljárás megindítását megelőzően Miske Miklós 1999-ben bejelentést tett az eljárás alá vont XIV. kerületi (Budapest-Zugló) Önkormányzatával (a továbbiakban: Önkormányzat) szemben, amelyben kifogásolta, hogy az Önkormányzat nem intézkedett a XIV. kerületben lévő Bosnyák u. 22. szám alatti raktárhelyiségre, illetve az Angol u. 44. sz. alatti ingatlanra bejelentett vételi szándékával kapcsolatban. A nevezett ingatlanokra vonatkozóan Miske Miklósnak bérleti szerződése volt.

• 2)

  A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) a fenti bejelentéssel kapcsolatban a B308/1999/4. sz. határozatában megállapította, hogy a Miske Miklós és az Önkormányzat között olyan kötelmi jogviszony jött létre, amelyekre a Polgári Törvénykönyvról szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.), a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. (Lakástörvény), illetve az Önkormányzat vonatkozó rendeletei az irányadóak, ezért a versenyfelügyeleti eljárás tárgyi hatály hiányában nem indítható. A Versenytanács a tárgyban benyújtott jogorvoslati kérelmet - annak érdemi elbírálása nélkül, elkésettség miatt - elutasította.

• 3)

  Az Önkormányzat 2001. május 16-i keltezéssel keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz a fenti ingatlanokkal kapcsolatos helyiségbérleti díj meg nem fizetése tárgyában Miske Miklós ellen.

• 4)

  Miske Miklós 2001. július 13-i dátummal viszontkeresettel élt, amelyben a Fővárosi Bíróságtól kérte annak megállapítását, hogy az Önkormányzat a Bosnyák u. 22. sz. alatti raktáringatlan vonatkozásában gazdasági erőfölényével visszaélve zárkózott el az ingatlan eladásától, és kérelmezte az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés létrehozását. A Fővárosi Bíróság a 25.G.75.526/2001/6. sz. végzésében Miske Miklós viszontkeresetét hatáskör hiányában elutasította. Indoklásában a GVH hatáskörét jelölte meg az ügy elbírálására.

• 5)

  Miske Miklós a Fővárosi Bíróság fenti végzése ellen jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, amelynek ez utóbbi helyt adott. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte és a Pf. IX. 24.875/2002/5. sz. végzésében a Fővárosi Bíróságot új eljárásban Miske Miklós viszontkeresetének elbírálására utasította. Indoklásában leírta, hogy a kérelmezett adásvételi szerződés létrehozása mint polgári jogi szankció alkalmazásának előfeltétele annak megállapítása, hogy az Önkormányzat gazdasági erőfölényben van-e, illetve ha az erőfölény megállapítható, akkor indokolatlanul zárkózott-e el a szerződéskötés elől.

• 6)

  Az új eljárásban a Fővárosi Bíróság a 25.G.40.447/2003/6. sz. jegyzőkönyvben rögzítettek szerint eljárva, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 86. § (3) bekezdése alapján, a periratok megküldésével, megkereste a GVH-t azzal a kérdéssel, hogy az alperes (az Önkormányzat) a felperessel a Budapest, XIV. kerület Bosnyák u. 22. sz. alatt található ingatlan eladásától, illetőleg az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától indokolatlanul zárkózott-e el, vagy sem. Felhívta a GVH-t, hogy a fenti kérdéssel kapcsolatban hozzon határozatot, és a határozatot a periratok egyidejű visszaküldésével a bíróság részére küldje meg. A bíróság ugyanakkor úgy döntött, hogy a GVH döntéséig a per tárgyalását felfüggeszti.

• 7)

  A bírósági megkereséssel kapcsolatosan a GVH ügyindító határozata 2003. november 24-én került kiadásra.

II.

A feltárt tényállás

• 8)

  A bíróságtól megküldött periratok szerint Miske Miklós 2003. június 20-án a Fővárosi Bírósághoz benyújtott keresetében az alábbiakat adta elő:

• • a)

    1995. elején a fentebb jelzett két ingatlanra bejelentette vételi szándékát az Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Elidegenítési Irodához. 1995. április 12-én értesítést kapott arról, hogy az ingatlan értékesítésével kapcsolatos anyagot ügyintézésre átadták a XIV. kerületi IKV-nak.

• • b)

    A Zuglói Vagyonkezelő Rt. 1999. április 12-én értesítette arról, hogy a Bosnyák u. 22. sz. alatti lakóépület társasházzá alapítása nem történt meg, mert a telek tulajdonjoga nem rendezett. Az ügyben további levelezést követően a Polgármesteri Hivatal Vagyonhasznosítási Ügyosztálya 2000. január 14-én értesítette arról, hogy a terület esetleges természetbeni állapotnak megfelelő rendezésére vonatkozóan a vizsgálatokat, valamint a belső egyeztetéseket megindították. Az ügyben további levélváltás történt közte és a Polgármesteri Hivatal illetékese között, az ingatlan eladásával kapcsolatban döntés azonban nem született.

• 9)

  A GVH megkeresésére Miske Miklós jogi képviselője útján előadta, hogy a Bosnyák u. 22. sz. alatti bérelt helyiséget raktározási tevékenység végzésére használja. A bérlemény nem rendelkezik elektromos árammal, vízvezetékkel, illetve csatornahálózati összeköttetéssel. (Vj-160/2003/6.)

• 10)

  A GVH a versenyfelügyeleti eljárás során, a kérdéses raktáringatlannal kapcsolatban az alábbi tényeket tárta fel:

• • a)

    a Bosnyák u. 22. sz. alatt található raktáringatlannal tulajdonosi minőségben az Önkormányzat rendelkezik;

• • b)

    az Önkormányzat és Miske Miklós között a raktáringatlanra vonatkozóan bérleti szerződés jött létre, amely nem tartalmazott a vételi jogra vonatkozó kikötést;

• • c)

    az ingatlant érinti a kerület közterület szabályozásának végrehajtása, amely akadályozza a raktár értékesítését;

• • d)

    a bérlő bármikor felbonthatja a bérleti szerződést.

• 11)

  Megkeresésre a Polgármesteri Hivatal arról tájékoztatta a GVH-t, hogy 2004. elején a Zuglói Önkormányzat tulajdonában 27 db üres raktárhelyiség, 160 db bérbeadott raktárhelyiség volt. Az Önkormányzat a régóta üresen álló helyiségeit elsősorban a társasházközösségnek ajánlja fel megvételre. Az Önkormányzat még nem élt a Lakástörvény 77. §-ában foglalt felmondás lehetőségével. (Vj-160/2003/48.)

• 12)

  A GVH megkereste Budapest számos más kerületének önkormányzatait, illetve egyéb módon információkat szerzett be a raktárcélú ingatlanok rendelkezésre állásáról, (Vj-160/2003/20-28. sz., illetve /40-52. sz. iratok). Ennek alapján megállapította, hogy a kérdéses ingatlanhoz hasonló raktárcélú ingatlanok piacon nagy mennyiségű és különböző minőségű kínálat van. A piac eladói oldalán sok szereplő található. Az Önkormányzat piaci részesedése alacsonynak tekinthető.

III.

Az eljárás alá vont álláspontja

• 13)

  Az eljárás alá vont Önkormányzat álláspontja szerint nem lehet egy bérlő alanyi joga a fenti jogvita tárgyát képező ingatlan megvásárlása. A bérlőt csupán elővásárlási jog illeti meg abban az esetben, ha az Önkormányzat a szóban forgó helyiséget értékesíteni kívánja.

• 14)

  Álláspontja szerint az Önkormányzat olyan piacon van jelen, ahol nem ő az egyetlen eladó, ezért nincs gazdasági erőfölényben. Törvényben biztosított joga továbbá, hogy a tulajdonába, gazdálkodási tevékenységi körébe tartozó javaival önállóan gazdálkodjon. E körben saját belátása szerint dönthet arról, hogy az ingatlanjait hogyan hasznosítja.

• 15)

  Az önkormányzati ingatlanok kezelésével és bérbeadásával megbízott Zuglói Vagyonkezelő Rt. feladatának megfelelően a fennálló bérleti szerződés keretében a bérleti díjak rendszeres emelését kívánja elérni és elfogadtatni a bérlőkkel. Ebben a tekintetben ugyanúgy jár el, mint a piacgazdaság bármely más résztvevője.

• 16)

  A kérdéses ingatlan elidegenítése összefügg a 2003. július 15-től hatályban lévő Zuglói Kerületi Szabályozási Tervben foglaltakkal olymódon, hogy az adott társasház - amelyben a raktárhelyiség található - alapítására és az ingatlan értékesítésére csak a közterületi szabályozás végrehajtását követően kerülhet sor.

IV.

A gazdasági erőfölény hiánya

• 17)

  Jelen eljárásban - az ügyindítást megelőző bírósági megkeresésben foglaltaknak megfelelően - a Versenytanácsnak elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy az eljárás alá vont gazdasági erőfölényben van-e, illetőleg másodlagosan arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogy a Miske Miklós által megvenni kívánt raktáringatlanra vonatkozó adásvételi szerződés megkötésétől való elzárkózás megvalósíthat-e gazdasági erőfölénnyel való visszaélést az érintett piacon.

• 18)

  A Tpvt. 14. § (1) bekezdése szerint az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. Ugyanezen cikkely (2) bekezdése alapján a megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait.

• 19)

  A fentieknek megfelelően jelen eljárásban a megállapodás tárgyát alkotó áru a XIV. kerület Bosnyák u. 22. sz. alatt található raktáringatlan, amelynek felhasználási célra, az árra (bérleti díjra), a minőségre, illetve egyéb feltételekre is tekintettel igen nagy számú helyettesítője van. Miksa Miklós nyilatkozata szerint a helyiséget bútorraktározásra, gépkocsi-tárolásra, ágynemű ás ágynemű huzat raktározására, legutóbb pedig gépalkatrész raktározására használta. (Vj-160/2003/8.) Erre a célra jószerével bármely ingatlan alkalmas.

• 20)

  A megjelölt felhasználási cél szempontjából az ingatlan bérlete és tulajdonlása egymást helyettesítő jogviszonynak minősül.

• 21)

  A bérleti díj túlzottan alacsony volta - tekintettel arra, hogy a helyiség közművel nem ellátott - nem lehet akadálya annak, hogy a fenti tevékenységeket máshol, másik hasonló (vagy jobb) körülményeket biztosító ingatlanban folytassa. Jövőbeni terveit illetően Miske Miklós úgy nyilatkozott, hogy a helyiségben internetes gyakorlásra, oktatásra alkalmas oktató stúdiót létesítene. (Vj-160/2003/6.) Ilyen célra az ingatlan jelen formájában - pótlólagos ráfordítások nélkül - nyilvánvalóan alkalmatlan. Ez a tény tovább szélesíti a helyettesítő ingatlanok körét, hiszen azok is számba jöhetnek, amelyek a megcélzott szolgáltatás nyújtására jobban fel vannak szerelve, ám bérleti díjuk vagy eladási áruk magasabb.

• 22)

  Az igen széleskörű keresleti helyettesíthetőség mellett megállapítható továbbá, hogy a hasonló ingatlanok eladóinak, illetve bérbeadóinak köre a kínálati helyettesítés szempontjait is figyelembe véve még szélesebb, mert azokat is számításba kell venni, akik jelenleg ugyan nincsenek jelen eladóként a piacon, de az árak (bérleti díjak) emelkedése esetén különösebb többletráfordítás nélkül, késedelem nélkül megjelenhetnének eladóként.

• 23)

  A Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerint az érintett földrajzi terület az, amelyen kívül

• • a)

    a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy

• • b)

    az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

Jelen eljárásban az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni, mivel a sérelmezett magatartást az eljárás alá vont vállalkozás eladói pozícióban tudja csak megvalósítani.

• 24)

  Miske Miklós egyéni vállalkozásban folytathat üzleti tevékenységet. Tevékenységi körében a panzió szolgáltatás (étterem nélkül, csak a dömsödi telephelyére vonatkozóan), nem bolti ügynöki kiskereskedelem, rendszerszervezés, hirdetés, reklám, propaganda, könyvelés szolgáltatásai tartoznak (Vj-160/2003/10.). Ezek a tevékenységek - a panzió szolgáltatás nélkül - nem konkrét földrajzi helyhez kötöttek, a panzió szolgáltatást pedig csak a dömsödi telephelyén folytathat.

• 25)

  A fentiekre tekintettel a lehető legszűkebben vett földrajzi piac a XIV. kerület. Ezen a területen az Önkormányzat maga is rendelkezik üres, bérbeadható ingatlanokkal. Ezen túlmenően az ingatlanpiaci kínálatban nagyszámú raktárnak is alkalmas ingatlan megtalálható. Az érintett földrajzi piac mérete valószínűleg szélesebb, mint a XIV. kerület, illetve az azzal szomszédos kerületek területe, de a pontosabb piacmeghatározás szükségtelen, mivel a lehető legszűkebben meghatározott piacon sem állapítható meg az eljárás alá vont gazdasági erőfölénye.

V.

A visszaélésszerű magatartás megvalósítására való alkalmatlanság

• 26)

  A jelen eljárásban a vélelmezett jogsértő magatartás akkor sem lenne alkalmas gazdasági erőfölénnyel való visszaélésre, ha az Önkormányzat az érintett piacon gazdasági erőfölényben lenne.

• 27)

  A kérdéses ingatlant Miske Miklós raktározás céljára használja. Mivel tevékenységi körében ez a fajta üzleti tevékenység nem szerepel, a raktárt egyéb üzleti tevékenységéhez használhatja vagy pedig személyes célokra. Versenyjogi szempontból nem teljesen azonos a két felhasználói pozíció megítélése. Ezen túlmenően azt is tekintetbe kell venni, hogy a kérdéses ingatlant Miske Miklós folyamatosan használta és jelenleg is használja. Az Önkormányzat a bérleti szerződést nem szakította meg annak ellenére sem, hogy a megemelt bérleti díjat a bérlő nem fizette meg. Az Önkormányzattal szemben Miske Miklós azt kifogásolta, hogy nem adta el számára azt az ingatlant, amelyet egyébként korlátozás nélkül folyamatosan használ.

• 28)

  Miske Miklós mint egyéni vállalkozó vélhetően eladóként van jelen azokon a piacokon, amelyekre a működési engedélye szól. A raktárhelyiség bérbeadása vagy eladása az Önkormányzat részéről üzleti tevékenység, amelyből bevételre számít. Saját üzleti megfontolása alapján hozhat olyan döntést is, hogy valamely ingatlanát kivonja abból a körből, amelyet bérbe vagy el akar adni. Egy ingatlan bérleti vagy eladási körből való kivonásának természetesen lehet hátrányos következménye a korábbi bérlő számára. E hátrányok versenyjogi megítéléséhez azonban kizárólag azt kell tekintetbe venni, hogy e következmények mennyiben érintik a hatékony piaci versenyt azokon a piacokon, ahol a bérlő eladóként jelen van.

• 29)

  E hátrányos következmény szélső esetben lehet akár a bérlő kiszorulása ezekről a piacokról. Amint azt a Versenytanács a Vj-10/2002. sz. eljárásban hozott határozatában leszögezte, egy piaci szereplő kiszorítása csak akkor versenyellenes, ha ennek eredményeként a hatékony piaci verseny csorbul. Nincs erről szó, ha egy piaci szereplő kiesését követően a fogyasztók sem közvetlen sem közvetett negatívumokkal nem számolhatnak. A versenyjog nem a piaci szereplők létezését, hanem a hatékony, a fogyasztók számára a lehető leghasznosabb kimenetet produkáló versenyt garantálja. Tekintettel Miske Miklós tevékenységi körére, nem valószínű, hogy az ő kiszorulása bármelyik tevékenysége által érintett piacról a legkisebb mértékben is csökkentené a verseny hatékonyságát.

• 30)

  A Versenytanács megjegyzi továbbá: az Önkormányzat azáltal, hogy elzárkózik a kérdéses ingatlan eladásától semmilyen mértékben nem veszélyezteti Miske Miklós piacon maradását, hiszen a bérleti viszonyt - a bérleti díj megfizetése esetén - nem szándékozik felmondani.

• 31)

  Az Önkormányzatot Miske Miklóssal mint fogyasztóval szemben még kevésbé kötelezi a kérdéses ingatlan eladására. A gazdasági erőfölényben lévő szolgáltató sem kötelezhető a Tpvt. alapján arra, hogy egy bizonyos terméket vagy szolgáltatást kínáljon. E magatartással kapcsolatban csak a Tpvt. 21. § a) pontban leírt jogsérelem vethető fel, azaz a szolgáltatás vagy termék eladási (bérleti) árának tisztességtelen megállapítása, például túlzottan magas mivolta. A szolgáltatás (termék) árának mértékétől függetlenül versenyjogi alapon egyetlen szolgáltató sem köteles arra, hogy a kínálatát valamely termékből vagy szolgáltatásból növelje vagy csökkentse. A jelen eljárás alapját szolgáló bejelentéssel, illetve a polgári peres eljárásban nem merült fel a bérleti díj vagy az eladási ár tisztességtelen megállapításának vélelme.

• 32)

  Az Önkormányzat sérelmezett magatartásáról tehát versenyjogi alapon nem állítható, hogy indokolatlanul elzárkózott volna az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától. Az Önkormányzat nem kívánta megszüntetni a Miske Miklóssal fenntartott bérleti jogviszonyt a Bosnyák u. 22. sz. alatti ingatlanra vonatkozóan, hanem csak a jogviszony tartalmának megváltoztatásától zárkózott el azáltal, hogy nem kötött adásvételi szerződést a szóban forgó ingatlanra. Az ingatlan eladása nem szükségszerű következménye a közöttük létrejött bérleti szerződésnek, ilyen kötelezettséget az Önkormányzat a bérleti szerződésben nem vállalt. Ha ilyet egyébként vállalt volna, versenyjogi kifogás az erre vonatkozó álláspontjának megváltoztatását sem érhetné, hiszen a bérleti viszony tulajdonosi viszonnyá alakítása semmilyen módon nem befolyásolja az ingatlan használatát, illetve a használata révén folytatott üzleti tevékenységgel érintett piaci versenyt.

• 33)

  A fentiek alapján megállapítható, hogy egy vállalkozás azon magatartása, hogy nem hajlandó egy bérleti viszonyt adásvételi viszonnyá alakítani, nem alkalmas gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megvalósítására. ^[1] Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy jelen eljárásban az Önkormányzat Miske Miklós által sérelmezett magatartása nem alkalmas a Tpvt. 21. §-ában foglalt versenyjogi tilalmak megsértésére.

VI.

A Tpvt. hatálya

• 34)

  Egy önkormányzati aktus versenyjogi szempontú megítélése során általában azt kell elsődlegesen megállapítani, hogy az önkormányzat közhatalomként jár-e el, közhatalmat gyakorol-e. Amennyiben az önkormányzat közhatalmi szerepkörben tevékenykedik, akkor nem vonható a Tpvt. hatálya alá még akkor sem, ha magatartása befolyással van valamely árupiac versenyviszonyaira. Ha az önkormányzat tulajdonosi minőségben, tulajdonosi jogai gyakorlása során lép piacra, az ekkor tanúsított, közhatalmi jelleggel nem bíró, piaci hatású magatartására már kiterjed a Tpvt. hatálya.

• 35)

  Az önkormányzat gazdálkodása keretében gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat, bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat. Minden olyan vagyontárgy, amely kívül esik az önkormányzat törzsvagyonán, a vállalkozói vagyonba kerül, amely tekintetében az önkormányzat a szabad tulajdonos pozíciójában hozhat döntéseket. Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 80. § (1) bekezdése szerint a tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. A képviselő-testület akár saját szerveit, akár más személyeket is megbízhat a tulajdonjog gyakorlásával. Az önkormányzat a vagyongazdálkodás helyi szabályait rendeletbe foglalja.

• 36)

  Az Ötv. 8. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 7. § (1) bekezdése szerint a településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése.

• 37)

  Ennek eszközei közé tartozik a szabályozási terv megalkotása, amelyet az önkormányzat képviselő-testülete rendelettel állapít meg. A településrendezés során mind a közérdeknek megfelelő felhasználás céljára, mind a jogos magánérdekekre tekintettel kell lenni.

• 38)

  Az Étv. 24. § (1) bekezdése értelmében a telekfelosztás, a telekhatárrendezés, a telekegyesítés telekalakításnak minősül, amely csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető (23. § (2) bekezdés). A telekalakítás során érintett tulajdoni jogviszonyokban azonban a polgári jog szabályai szerint kell eljárni.

• 39)

  Az Önkormányzat többször módosított 18/1994. (V.05.) sz. rendelete szabályozza az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes feltételeit, elkülönülten szabályozva így e területet a 37/1995. (X.30.) sz. az önkormányzati vagyonokról való rendelkezési jog szabályairól szóló rendelettől.

• 40)

  Bár az önkormányzatok rendeletben szabályozzák a vagyonukkal való gazdálkodás körülményeit, a képviselő-testület vagy az általa megbízott szervek illetőleg személyek határozati formában is hozhatnak döntést, ezen közhatalmi minőségű kísérő alakiságok nem érintik a tulajdonról való rendelkezés magánjogi jellegét. A hatósági jellegű képviselő-testületi határozat polgári jogi, illetőleg versenyjogi értékelés tárgya is lehet.

• 41)

  Az Önkormányzat a településrendezés keretében közhatalmi minőségben jár el, azaz, amikor szabályozási tervet alkot és azt alkalmazza, akkor nem vonható a Tpvt. hatálya alá. Az Önkormányzat jogosult, sőt a településrendezési feladatok ellátása tekintetében bizonyos esetekben köteles szabályozási tervet alkotni.

• 42)

  Az Önkormányzat az adásvételi szerződés megkötésének elmaradását településrendezési okokkal magyarázta, azaz tulajdonosi döntésének indokaként közhatalmi feladatellátáshoz kapcsolódó érveket használt. A felhasznált érvek azonban nem feltétlenül teszik magát az adott magatartást közhatalmivá, hiszen a településrendezés folyamán megállapított követelmények az azzal érintett valamennyi ingatlantulajdonosra kiterjednek jogi státuszukra tekintet nélkül.

• 43)

  A fenti jogi okfejtés alapján megállapítható, hogy az Önkormányzat Miske Miklós által sérelmezett magatartásában keverednek a tulajdonosi jogkörben meghozható döntések a közhatalmi feladatok ellátáshoz kapcsolódó jogviszonyból eredő döntésekkel. A Versenytanács végül úgy döntött, hogy nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy az Önkormányzat kérdéses magatartása a tulajdonosi jogkörhöz kapcsolódóan a Tpvt. hatálya alá esik, vagy pedig a közhatalmi feladataival való összefüggése miatt az alkotmányban biztosított államtól való függetlenség elve alapján nem vonható a Tpvt. hatálya alá. Ezt a Versenytanács azért tehette meg, mert jelen eljárásban nem volt ügydöntő jelentősége a kérdésben elfoglalt álláspontjának, mert ha fel is tételeznénk, hogy az Önkormányzat sérelmezett magatartása a Tpvt. hatálya alá vonható, a gazdasági erőfölény hiánya, valamint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésre való alkalmatlanság miatt egyébként is az eljárás megszüntetésének lenne helye. Ugyanakkor az eljárás alá vont gazdasági erőfölényének, illetve a Miske Miklós által sérelmezett magatartása visszaélésszerűségének kérdésében a Versenytanácsnak a bírósági megkeresés alapján állást kellett foglalnia.

• 44)

  A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Tpvt. 83. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. június 1.

Jegyzetek

• 

  A Versenytanács a Vj-41/2002. sz. eljárásban hozott határozatában elvi éllel leszögezte, hogy egy vevő-eladó viszonyban senkinek sincs versenyjogi megalapozással joga vagy védett pozíciója ahhoz, hogy egy meghatározott, kedvezményes kondíciójú, vagy éppen kizárólagos szerződéses kapcsolatot mint szolgáltatást igénybevevő vállalkozás a maga akarata szerint az eladóval létrehozzon vagy fenntartson.