Gazdasági Versenyhivatal

Vj-147/2003/30

A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a Prímagáz Részvénytársaság (Budapest) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indított eljárásban nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított meg az üzletszabályzatának részét képező általános szerződési feltételekben - az egyoldalú, azonnali hatályú díjmódosításra - előírt szerződési kikötés alkalmazásával.
A versenytanács az eljárás alá vont vállalkozást az általános szerződési feltételek jogsértő rendelkezésének további alkalmazásától a jelen határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül eltiltja.

A jelen határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel lehet kérni.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vont vállalkozás; a vizsgálattal érintett termék

• 1.

  Az eljárás alá vont Prímagáz Rt-t 1992-ben alapították, többségi tulajdonosa a hollandiai székhelyű SVH Holdings NV. multinacionális társaság 100%-os tulajdonában lévő PAM Gas BV. Az eljárás alá vont vállalkozás fő tevékenységi körébe a gáz-gyártás, és elosztás tartozik. A vállalkozás Magyarországon két töltőüzemmel, valamint öt elosztó központtal, továbbá több mint 5000 csereteleppel rendelkezik.

• 2.

  A jelen versenyfelügyeleti eljárás tárgyát az eljárás alá vont vállalkozás által folytatott vezetékes PB-gáz szolgáltatás képezte. A probán-bután ( PB)- gáz az egyik legjobb minőségű és legtisztább energiahordozó, amely tisztasága mellett az alternatív energiahordozók között a legmagasabb fűtőértékkel rendelkezik. A szolgáltatás körébe tartozó infrastruktúra a gázelosztást szolgáló vezetékből, valamint a tartályparkból áll. A szolgáltató folyamatosan tölti fel a tartályokat, majd a PB-gáz a vezetékrendszeren keresztül jut el a fogyasztókhoz. A vállalkozás az általa szolgáltatott PB-gáz alapjául szolgáló propánt és butánt szinte kizárólag a MOL Rt-től vásárolja, míg egy kisebb hányadot a cégcsoporthoz tartozó másik vállalkozástól importálja.

II.

Az érintett piac

• 3.

  Az erőfölényes pozíció általános megfogalmazás szerint olyan gazdasági-piaci erőt jelent, aminek birtokában az érintett piacon a verseny fennmaradása akadályozott lehet, mivel lehetővé válik a versenytársaktól, az üzleti partnerektől és a fogyasztóktól "számottevő mértékben" való függetlenedés az egyes piaci lépések megtételekor. A versenytényezőktől való függetlenedés, a létező verseny jellemzőire vonatkozó befolyás számottevő mértéke adja a vizsgálódási mércét az erőfölényes helyzet megállapításához.

• 4.

  Az érintett termékpiacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. Ennek során figyelembe kell venni az adott terméket ésszerűen helyettesíthető árukat, továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait. / Tpvt. 14.§ (1)-(2) bek./

• 5.

  Magyarországon az 1990-es elején indult un. "falugáz-program" keretében - a földgázellátással nem biztosítható településeken - történő beruházások eredményeként a Prímagáz Rt., a MOL-GÁZ Kft., valamint a Totál Hungária Kft. nyújt vezetékes PB-gáz szolgáltatást, mintegy 30 településen. Ezek közül az eljárás alá vont vállalkozás kezdetben 23, ma mintegy 18 településnek nyújt szolgáltatást. Az érintett településeket ellátandó földgáz szolgáltatás igénybevételére abban az esetben van lehetőség, amennyiben az adott településre a szükséges hatósági engedélyek birtokában a vezetékes földgáz egy adott földgáz szolgáltató részéről bekötésre kerül. E beruházásra az érintett településeken földgázszolgáltató részéről csak abban az esetben kerül sor, ha megtérülését a szolgáltató gazdaságosnak ítélte. A falugáz-program keretében a PB-gáz vezetékes szolgáltatás kiépítését az indokolta, hogy földgázvezeték kiépítésére a földgáz-szolgáltatók részéről hosszú távon nem lehetett számítani.

• 6.

  A már kiépített PB-gázról esetlegesen földgázra történő átállásra a fogyasztói gázkészülékek, valamint az égéstermék elvezetésére szolgáló berendezés viszonylag olcsón alakíthatók át, a belső gázcső-hálózat pedig nem szorul átalakításra. Ezen alternatív energiahordozó esetében ugyanakkor számottevő költségként jelentkezik a földgáz elosztói vezeték kiépítése az adott településhez. A nem vezetéken szállított energiahordozók esetén (szén, tüzelőolaj, palackos, valamint fogyasztói tartályos PB-gáz) a fogyasztónak meg kell oldania tüzelőanyag szállítást, tárolást, illetőleg az égéstermék elvezetését. Megállapítható tehát, hogy a vezetékes PB-gáz szolgáltatást már igénybe vevők részéről - figyelemmel a szolgáltatás kiépítéséhez eszközölt korábbi befektetésre, az árra, valamint a teljesítés feltételeire is - nincs olyan ésszerűen helyettesíthető termék, amely a fogyasztó számára azonnali, illetőleg elfogadható választását tenné lehetővé.

• 7.

  Az érintett földrajzi piac tekintetében alapvetően figyelembe veendő, hogy a gázszolgáltatás a Magyar Energia Hivatal által kiadott engedély alapján végezhető természetes monopólium, amelynek révén a szolgáltatónak az engedélyében meghatározott területen a kizárólagos szolgáltatási joga van. A jelen eljárás tárgyát képező szolgáltatással kapcsolatos magatartás szempontjából érintett piacnak a Prímagáz Rt. részére kiadott MEH engedélyben foglalt mintegy 18 település tekintendő.

• 8.

  A 2004. január 1. napjától hatályba lépett, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (Get.) rendelkezései szabályozzák az egymással párhuzamosan működő közüzemi, valamint versenypiaci szolgáltatást. A közüzemi szolgáltatók kötelesek az engedélyükben meghatározott ellátási területen lévő közüzemi fogyasztók ellátáshoz szükséges földgázt a közüzemi nagykereskedőtől beszerezni. Az új Get. értelmében a vezetékes gázszolgáltatás szempontjából nem érintett települések gázszolgáltatásának kiépítésére nem csak az adott régióban működő földgázszolgáltató, hanem bármely gázszolgáltató jogosult, ennél fogva a gázszolgáltatók csak a már általuk ellátott területekre kaptak kizárólagos ellátási jogosultságot. A jelenlegi földgázpiacot tekintve tehát nem beszélhetünk versenyről az egyes gázszolgáltató vállalkozások között.

• 9.

  A vezetékes PB -gáz szolgáltatás esetén még inkább jelentkezik ez az elkülönülés, a szolgáltatók vezetékrendszerei az adott település közigazgatási határain belül kerültek kiépítésre, vezetékrendszeri összekapcsolódás sincs más szolgáltatói vezetékkel. Lényeges eltérés még, hogy míg a közüzemi szolgáltató által értékesített földgáz ára a hatósági ármegállapítás körébe tartozik, addig - noha a vezetékes PB-gáz szolgáltatót ugyanúgy az engedélyében meghatározott szolgáltatási kötelezettség terheli - a szolgáltatott PB-gáz nem hatósági áras termék.

• 10.

  A Prímagáz Rt. a települések gázellátására vonatkozó szerződéseket többségében 35 évre kötötte meg. Amennyiben az elmúlt időszakban valamely önkormányzat a szolgáltatás megkezdését követően földgázellátásra kívánt átállni, úgy az eljárás alá vont vállalkozás az önkormányzattal és az érintett földgázszolgáltatóval szorosan együttműködve szüntette meg a fennálló vezetékes PB- gázszolgáltatására vonatkozó szerződést. Ez esetekben a PB-gázszolgáltató a vezetékes földgázszolgáltató vállalkozás javára lemondott az érintett településre vonatkozó gázszolgáltatási, működési engedélyéről az adott földgázszolgáltató vállalkozás javára. A kiépített infrastruktúra pedig használatba adásra, illetve az eszközök tulajdonjogának átruházásra kerültek vagy az önkormányzat, vagy a földgázszolgáltató részére.

• 11.

  Magyarországon a vezetékes PB-gáz szolgáltatást végző három vállalkozás (Prímagáz Rt, MOL-GÁZ Kft, Totál Hungária Kft.) piaci részarányuk 100% - a földrajzi elkülönültségük, és a kizárólagosságot jelentő természetes monopóliumuk révén - , egymásnak nem versenytársai, áraikat szabadon határozzák meg.

• 12.

  Összegezve tehát megállapítható, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az érintett piacon egyrészről a szolgáltatás igénybevételének földrajzi adottságai, a jelenlegi szolgáltatáshoz kapcsolódó beruházásai miatt az eljárás tárgyát képező áru tekintetében az egyéb energiaforrások nem minősülnek helyettesítőnek, hiszen ezek felhasználásához - kedvező esetben azonos pénzügyi feltételekkel történő igénybevétele mellett is - a fogyasztó részéről további ráfordításra van szükség. Az érintett piac földrajzi aspektusát tekintve pedig a jelenlegi szolgáltatási területen kívül - a szolgáltatói engedélyben rögzített területi kizárólagosság miatt - a fogyasztó egyáltalán nem tud hozzájutni az adott szolgáltatáshoz. Ugyanezen okok miatt sem jogi, sem fizikai értelemben nincs lehetősége alternatív szolgáltatónak az érintett piacra való belépésre. A vizsgálat mindezekre tekintettel megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az érintett piacon erőfölényben van.

III.

Az eljárás alá vont vállalkozás magatartása

• 13.

  Az erőfölényes helyzet önmagában nem alapozza meg a Tpvt. 21.§-ában foglalt tilalmat. A többletelem, a visszaélés megállapíthatósága konjunktív feltététele a tényállás megvalósulásának, maga a visszaélést megvalósító magatartás pedig egyrészt a piaci szereplőket, fogyasztókat közvetlenül károsító hatásában nyilvánulhat meg, illetőleg megnyilvánulhat annak versenykorlátozó hatásában is.

• 14.

  Az eljárás alá vont vállalkozás Üzletszabályzata határozza meg a szolgáltatónak a fogyasztóval fennálló jogviszony tartalmi keretét, ezen belül pedig egyrészről az általános szerződési feltéteket rögzítő un. Gázszolgáltatási Szerződés, valamint az egyedi szerződés rögzíti a szolgáltatás igénybe vételének feltételeit.
  Az Üzletszabályzatban foglalt általános szerződési feltételek értelmében a gázszolgáltató a díjat a fogyasztó egyidejű értesítése mellett azonnali hatállyal megváltoztathatja.

• 15.

  Erre figyelemmel a szolgáltató 2003. október 1.-ei keltezéssel valamennyi fogyasztó részére tájékoztatót küldött, amelyben arról tájékoztatott, hogy a 2003. október 1. napján hatályba lépő, a kedvezményes gázellátás igénybevételéről szóló 50/2003. (VIII.14.) GKM rendelet ( a továbbiakban GKMr.) alapján - a fogyasztási mértéktől függően - minden háztartási fogyasztó jogosult az állami támogatásra, "melynek mértéke körülbelül fele a mostani árnak". A tájékoztatóban szereplő táblázathoz fűzött magyarázat értelmében "... a gáz ára változatlan marad, azonban eddigi költségei, az állami támogatás jóvoltából megfeleződnek. Az egyéb közmű szolgáltatásokhoz hasonlóan, bevezetésre kerül az alapdíj, melynek nettó értéke 800,-Ft/hó."
  Az értesítést 2003. október 08. napján kézhez vevő fogyasztó részéről történő megkeresésre a szolgáltató az alapdíj bevezetésének indokaként a földgáz díjának megállapításáról szóló 11/1999. (III.19.) GM rendeletet jelölte meg, mint jogalapot.

• 16.

  . 2004. január 29.-én a fogyasztók részére megküldött tájékoztatóban a szolgáltató ismételten hivatkozott a GKMr-re, mégpedig azzal, hogy " A kormányrendeletnek volt egy szigorú előírása, amely kimondta, hogy csak akkor adható támogatás, ha értékesítési árunk megfelel a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek." A nevezett tájékoztató értelmében, a 2003. október 1-től bevezetett alapdíj a tényleges költségek egy részét tartalmazta, viszont magasabb volt, mint a kormányrendeletben 2003-ra meghatározott érték. " A Prímagáz Rt-nek választási lehetősége volt, hogy a 800,-Ft alapdíjat számlázza továbbra is, viszont ekkor Önök elvesztették volna a támogatást, vagy 2003. évre korrekciót alkalmaz, hogy a támogatás továbbra is érvényben maradjon." Ezért a Prímagáz Rt. a 2003. október 1. napján megállapított nettó 800,-Ft/hó alapdíjat visszamenőleges hatállyal - a 2003. december 31-ig terjedő időszakig - 695,-Ft/hó összegre módosította. Ugyanakkor 2004. januárjától kezdve továbbra is fenntartotta a nettó 800,-Ft/hó alapdíjat.

• 17.

  Az eljárás alá vont vállalkozás a 2003. évben mintegy 2607 fogyasztóval rendelkezett. A legalacsonyabb fogyasztással rendelkezőknél az alapdíj lényegesen nagyobb mérvű áremelést jelent, mint a magasabb fogyasztással rendelkezők körében.
  
  Összességében megállapítható, hogy - azon túlmenően, hogy a 2002. évi értékesítési mennyiségre vetítetten a Prímagáz Rt. vezetékes PB-gáz árai a legmagasabbak a másik két magyarországi PB vezetékes áraihoz viszonyítottan - az alapdíj bevezetésével jelentkező áremelés mértéke átlagosan 12,93% volt.

• 18.

  A továbbiakban az eljárás alá vont vállalkozás a 2004. február 20. napján kelt "Falugáz tájékozató" elnevezésű kiadványában tájékoztatta a fogyasztókat a vállalkozás üzletszabályzatának módosulásáról. Ebben rögzítette, hogy az Üzletszabályzatának módosítása a MEH részről jóváhagyásra került, és azt a társaság Adminisztrációs Központjában folyamatosan, míg az illetékes önkormányzatoknál 2004. április 1. napjától a fogyasztók számára hozzáférhetővé teszi. A módosított Üzletszabályzat értelmében a szolgáltatásnak a fogyasztó által igényelt szünetelése esetén a gázmérő leszerelésre kerül, amelynek 18.244,-Ft +ÁFA, míg az újbóli felszerelésé 37.453,-Ft+ÁFA díj vonzata van, és a szünetelés ideje alatt a fogyasztónak alapdíjat nem kell fizetnie. A havonta fizetendő közüzemi alapdíj, amely a szolgáltató rendelkezésre állását hivatott kompenzálni, változatlanul 800,-Ft +ÁFA/hó.

• 19.

  Egyedi fogyasztói tájékoztatás keretében a 2004. március 4.-én kelt levelében arról tájékoztatta a fogyasztót, hogy "Az alapdíj bevezetése egybecseng a gazdasági és közlekedési miniszter 96/2003. (XII.18.) GKM rendelete ( 13.§ (2) bekezdése is, ami szerint a Prímagáz- Hungária Rt. - csakúgy, mint a többi szolgáltató is - szolgáltatásának díját meghatározta. A hivatkozott bekezdésben ez áll: " a háztartási fogyasztó... a 4. § (2) bekezdése szerint számított háztartási gázdíjat, a szolgáltatás rendelkezésre állásáért pedig fogyasztási helyenként háztartási alapdíjat köteles fizetni.""

IV.

A szakhatóság állásfoglalása

• 20.

  Az eljárás során megkeresett Magyar Energia Hivatal álláspontja szerint az illetékes vevőszolgálati iroda által hivatkozott, a földgáz díjának megállapításáról szóló 11/1999. (III.19.) GM rendelet semmilyen tekintetben nem tartalmaz rendelkezést a PB vezetékes gáz árára vonatkozóan, így a Prímagáz Rt. hivatkozása ezen jogszabályra az "alapdíj" bevezetésével kapcsolatosan minden jogalapot nélkülöz. A hivatkozott rendeletben szereplő - tehát a Hivatal árelőkészítési körébe tartozó - fix (alap- és teljesítmény) díjak bevezetése a gázszolgáltatás magas beruházási igényéből és a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvényben rögzített "szolgáltatási kötelezettségből" vezethetők le. Ez a törvényi rendelkezés vonatkozik a PB-gázt vezetéken szolgáltató engedélyekre is, így az alapdíj bevezetése az előbbiekben vázolt okok miatt nem tekinthető indokolatlannak, de jogszabály erre vonatkozó explicit kötelezettséget és jogot nem tartalmaz.

V.

Az eljárás alá vont vállalkozás álláspontja

• 21.

  A Prímagáz Rt. az eljárás folyamán tett észrevételében kifejtette, hogy a vezetékes PB-gáz árképzésének módjára vonatkozóan jogszabály semmilyen kötelezettséget nem ír elő, továbbá, hogy "árügyben a lakossági egyeztetések minden esetben csupán panaszfórummá változnak, ahol a legképtelenebb - nem is az egyeztetést kezdeményezők hatáskörébe tartozó tárgyra vonatkozó - javaslatok és igények kerülnek megfogalmazásra, amelyek nem segítenek, hanem inkább ártanak a szolgáltatók és a fogyasztók kapcsolatának, ilyeneket nem tartottunk, hanem a sokkal egyértelműbb, tisztább, követhetőbb nyomtatott formát választottuk, körlevél formájában, egyezően a fogyasztói egyedi szerződésben foglalt feltételekkel."

• 22.

  Ugyanakkor az általános szerződési feltételek rögzítik, hogy a Gázszolgáltató a díjat a fogyasztó egyidejű értesítése mellett azonnali hatállyal bármikor megváltoztathatja.
  Az alapdíj bevezetésére gazdasági szempontból indokolt volt, mivel ez a társaság számára mintegy 8%-os eszközarányú nyereséget eredményez, azzal, hogy 2003. október 1. napját megelőzően a fix költségek részei voltak a teljes árrésnek, de mint az éves eredményekből látható, a teljes árrés nem fedezte a fix költségeket. A faluház-program nyereségességének vizsgálata eredményezte a vállalkozás részéről a fix ár bevezetését, amikor a hatóság részéről megállapításra kerültek a földgáz árak.

• 23.

  A vállalkozás számítása szerint a fix költségnek 1468,-Ft/vevő/hónap lenne indokolt, amelynek csak egy részét hárítják át a fogyasztóra. Ugyanakkor minden falugázos projektnél azonos mértékű alapdíj került bevezetésre, mivel a vállalkozás nem kívánt különbséget tenni az egyes fogyasztók között.
  Az eljárás alá vont vállalkozás kifejtette továbbá, hogy a keresztfinanszírozást is el kívánták kerülni, mivel az nem lenne tisztességes azon ügyfelek számára, akik használják a gázt. Ezért minden egyes hálózatra kapcsolt fogyasztónak hozzá kell járulnia a szolgáltatás rendelkezésre állásáért, még azoknak az ügyfeleknek is, akik nem vételeznek gázt.

• 24.

  Az eljárás alá vont vállalkozás álláspontja szerint az érintett piac meghatározása során a helyettesíthetőség tekintetében legelsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a fogyasztók ténylegesen mely energiahordozókat mely energiahordozókkal helyettesítenek, másodlagosan és csak releváns tények ismerete hiányában figyelembe veendők az elismert közgazdasági elméletek, és a fenti két tényezőhöz képest csak harmadsorban vehetők figyelembe a jelen ügytől különböző, korábbi ügyekben született versenytanácsi gyakorlatból adódó feltételezések. Ezzel kapcsolatosan rámutat, hogy a fogyasztók tényleges döntéseik során a különféle energiahordozókat helyettesítik egymással, mint ahogyan a vizsgálati jelentés megállapítása szerint a társaság által ellátott eredetileg 23 falu 18-ra csökkent a földgáz bekötése miatt, ami a helyettesíthetőség egyértelmű bizonyítéka. Ugyanígy annak minősíti a társaság azon tapasztalatát, amely szerint áremeléskor a fogyasztók szénnel vagy fával helyettesítenek. Összegezve a vezetékes PB-gáz helyettesítőit más energiaforrások, így elsősorban a vezetékes gáz, a tartályos PB-gáz, a palackos PB-gáz, a szén, a fa és az elektromos áramban jelölte meg.
  A földrajzi piac - álláspontja szerint - a vezetékes gázszolgáltatókkal, a vezetékes PB-gáz szolgáltatókkal és az egyéb energiahordozókkal való verseny miatt Magyarország egész területét jelenti.

• 25.

  Az erőfölénnyel kapcsolatosan - hivatkozva a Versenytanács korábbi határozataira, valamint a GVH korábbi állásfoglalására - álláspontja szerint valamely szerződéses kapcsolatból önmagában nem származik erőfölény tekintve, hogy az erőfölény megítélése szempontjából a szerződéskötés időpontjában fennálló állapotot kell vizsgálni. Ezen időpontban pedig mind az érintett önkormányzatoknak, mind pedig a fogyasztóknak választási lehetőségük volt, hogy elfogadják a társaság által nyújtott szerződési feltételeket, vagy más szolgáltató mellett döntsenek.

• 26.

  A társaság működési engedélye és a kapcsolódó kizárólagosság tekintetében előadja, hogy a szükséges engedélyek megszerzése, és az un. adminisztratív feltételek teljesítése nem igényel jelentős erőfeszítést, így piacra lépési korlátnak nem tekinthető, mivel a Magyar Energia Hivatal előzetes hozzájárulásával a társaság más közüzemi szolgáltató javára lemondhat.

• 27.

  Az erőfölény megítélése szempontjából alapvetőnek tartja a társaság és más versenytársak, a társaság szállítói, valamint a piac egyéb résztvevőivel való kapcsolatot. Márpedig ezek elemzése azt mutatja, hogy a társaságnak piaci ereje nincsen, hiszen csak egy szállítója van, valamint, hogy a társaságnak alapvetően figyelemmel kell lennie versenytársaira, akik a társaság szolgáltatását helyettesíteni tudják. Másrészről figyelembe veendő a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete, illetve annak alakulása. Ez utóbbit tekintve pedig releváns, hogy a társaság ezen üzletága veszteséges, valamint az, hogy a PB gázüzletág csökkenő tendenciát mutat, és egyéb üzletágai is ehhez kapcsolódnak.

• 28.

  Az indokolatlanul hátrányos feltétel kikényszerítésére vonatkozásában nem látja bizonyítottnak ennek megvalósulását, tekintettel arra, hogy az általános szerződési feltételekben foglalt kikötések, és az ezzel kapcsolatos magatartások erre nem voltak alkalmasak. Az egyoldalú díjmódosítás lehetősége pedig a szerződés megkötésével egyidejűleg került a fogyasztó részéről elfogadásra, amikor az eljárás alá vont vállalkozás semmiképpen nem volt erőfölényes helyzetben.

VI.

A vizsgálati jelentés

• 29.

  A vizsgálati jelentés rögzítette, hogy az eljárás alá vont vállalkozás Gázszolgáltatási szerződése értelmében a szolgáltató a szolgáltatás árát egyoldalúan bármikor megváltoztathatja, és nemfizetés esetén a szolgáltatást megtagadhatja. Az alapdíj bevezetését a Prímagáz Rt. egyoldalúan, jelentős mértékben, a szakmában szokásos módtól eltérően, a piaci viszonyok és a fogyasztói érdekek figyelembe vételének teljes mellőzésével, a fogyasztók megtévesztő tájékoztatásával tette meg. Az eljárás alá vont vállalkozás a vizsgált tevékenysége után jelentős nyereséggel bír, amely tartalmazza a falugáz programban később felmerülő veszteségét is. Az alapdíj áremelésként történő bevezetése a vállalkozás nyereségét minimális mértékben emelte, ugyanakkor azonban a fogyasztókra háruló terheket jelentősen megnövelte.
  A vizsgálati jelentés álláspontja szerint az eljárás alá vont vállalkozás erőfölényes pozícióban van, és a feltárt tények alapján valószínűsíthető, hogy az ármeghatározása során ezzel a helyzetével visszaélt, amellyel kimeríthette a Tpvt. 21.§ a) pontjában foglaltakat.
  Mindezekre tekintettel a vizsgáló indítványozta, hogy a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdésének f) pontja alapján tiltsa meg az eljárás alá vont vállalkozásnak a Tpvt-be ütköző magatartásának folytatását.

VII.

A jogszabályi háttér

• 30.

  Az Energiagazdálkodási célelőirányzat kezeléséről és felhasználásáról szóló 113/2003. (VII.29.) Korm. rendelet értelmében a minisztérium a célelőirányzatból történő támogatást a közüzemi gázszolgáltatók, valamint a rendelet hatályba lépésekor már szolgáltató vezetékes propánbutángáz-elosztók és -szolgáltatók részére folyósítja a háztartási fogyasztók tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanok rendeltetésszerű használata érdekében és mértékéig teljesített szolgáltatásuk arányában. A támogatás kizárólag a gázdíj után írható jóvá. / 4.§ (1)- (2) bek./

• 31.

  Az eljárás alá vonat vállalkozás ügyfél-tájékoztatójában is megjelölt, a kedvezményes gázellátás igénybevételéről szóló 50/2003. (VIII.14.) GKM rendelet /GKMr./ hatálya a szolgáltató által - közvetlenül vagy közvetve - a háztartási fogyasztók részére vezetéken szolgáltatott földgáz, illetve propán- és bután gáz, valamint ezek elegye (a továbbiakban: propán-bután gáz) után járó támogatás elszámolására terjed ki. /1.§/

• 32.

  A támogatás kiszámításának alapja a fogyasztási helyen elszámolási céllal mért, vagy megállapodás alapján elszámolt és e rendeletben szabályozott fogyasztási sávok figyelembevételével meghatározott gázmennyiség. A támogatás igénybevételének alapjául szolgáló, MJ-ban kifejezett fogyasztást a szolgáltatott (átvett) földgáz köbméterben mért, korrekcióval átszámított térfogatának és a mérési időszakra hiteles mérőeszközzel meghatározott átlagos fűtőértékének összeszorzásával kell kiszámolni. Mérő nélküli fogyasztási hely esetén a jogszabályban megállapított számlázandó havi átalány fogyasztás a támogatás kiszámításának alapja. /4.§ (1)-(3) bek./

• 33.

  A propán- és butángáz szolgáltatója akkor jogosult a támogatásra, ha a fogyasztók részére a támogatás figyelembevételével számlázott gázár a rendeletben meghatározott fogyasztási sávok esetében a földgáz hatósági árának 120%-át nem haladja meg. Ugyanakkor a propán- és butángáz beszerzési árának tartós és jelentős emelkedése esetén a szolgáltató, csökkenése esetén a célelőirányzat kezelője kezdeményezheti a rendeletben foglalt támogatási értékek megváltoztatását. /11.§ (1)-(2).bek./

VIII.

A versenytanács határozata

• 34.

  Az erőfölényes helyzet esetén tilalmazottak lehetnek olyan magatartások, amelyek a működő verseny feltételei között egyébként megengedettek, ám az erőfölényes helyzetben lévő vállalkozás részéről különleges felelősséget kíván meg, mert tevékenysége a versenynek, illetőleg a piaci szereplőknek hátrányos lehet.
  Az erőfölényes helyzet tisztességtelen kihasználását jelenti, amikor az a fogyasztók hátrányára történik az erőfölényes piaci pozíció kihasználása. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megítélésekor vizsgálandó, hogy az eljárás alá vont vállalkozás konkrét magatartása megvalósítja-e a Tpvt. 21.§ a) pontjában foglalt tilalmat, azaz, hogy a vezetékes PB-gáz szolgáltatásával kapcsolatos - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - eladási árait tisztességtelenül állapítja-e meg, vagy más módon a fogyasztókat indokolatlan előnyt, vagy hátrányos feltételek elfogadására kényszeríti-e.

• 35.

  A versenytanács az erőfölényes helyzet megállapíthatósága vonatkozásában nem osztotta az eljárás alá vont vállalkozás álláspontját sem az érintett piac, sem az erőfölényes helyzet tekintetében. Az előbbi esetében a fogyasztó számára egyébként megjelölhető helyettesítő termékek éppen a már kiépített hálózat miatt nem tekinthetőek ésszerűen helyettesítő termékeknek, amelyek azonnali, elfogadható választást tenne számukra lehetővé. A földrajzi piac - mint ahogyan azt a vállalkozás működési engedélye is rögzíti - nem Magyarország területére terjed ki, hanem az abban meghatározott helységekre vonatkozóan rögzít kizárólagos szolgáltatást, illetőleg ellátási kötelezettséget. Ez a helyzet pedig mindaddig fennáll, amíg a szolgáltató rendelkezik a jelenlegi engedélyével. Az eljárás alá vont vállalkozásnak a korábbi 23 településről 18 településre vonatkozó piaci részesedéscsökkenése már a jelenlegi, a versenyhatósági vizsgálattal egyező állapotot mutatja, amely azonban nem jelenti azt, hogy a vállalkozás kizárólagossága a szolgáltatás terén e településeken ne állna fenn. Egy lehetséges, jövőbeli országos piaci részesedéscsökkenés víziója, illetőleg a vállalkozásnak az eddigi piaci tapasztalatokon alapuló várakozása nem szolgálhat alapul a meglévő tényleges domináns piaci helyzet értékeléséhez.

• 36.

  Ugyancsak nem fogadta el a versenytanács a jelen ügyben az eljárás alá vont vállalkozásnak azon álláspontját, amely szerint kizárt az erőfölénnyel való visszaélés megállapíthatósága, mivel a szerződéskötés időpontjában a vállalkozás nem volt erőfölényes helyzetben.
  A vállalkozás erőfölényes helyzetéről attól az időponttól kezdve beszélhetünk, amikor az érintett települések részéről megszületett a döntés, hogy az adott vállalkozás szolgáltatását veszik igénybe. Ezt a helyzetet - mint ahogyan erre fentebb utaltunk - mintegy rögzítette a szabályozó hatóság részéről a vállalkozás számára megadott működési engedély, amely a vállalkozásnak kizárólagosságot biztosított az adott településen.
  Tény, hogy a falugáz-program keretében a rendszer kiépítését megelőzően a településeknek lehetőségük volt választani a PB-gáz szolgáltató piac szereplői között, amelynek eredményeként az eljárás alá vont vállalkozással kötöttek megállapodást a szolgáltatást biztosító rendszer kiépítésére, és a vezetékes PB-gáz szolgáltatás biztosítására.
  A vezetékes PB-gáz szolgáltatás esetén azonban sajátos helyzetről beszélhetünk, ugyanis a szolgáltató kiválasztása, és a vezetékrendszerhez való csatlakozás, azaz az egyes fogyasztók részéről a szolgáltatási feltételek elfogadása elkülönülnek egymástól.
  A szolgáltató kiválasztásakor az érintett települések önkormányzata választja ki a szolgáltatót, amely ezen kiválasztás eredményeként kerül erőfölényes helyzetbe. A gázszolgáltató társaságok regionális monopóliumokként működnek, egymással nem versenyeznek, egymás szolgáltatási területén nem kínálják fel termékeiket.
  Így az adott szolgáltatás bevezetéséről, valamint a szolgáltató kiválasztásról a település önkormányzati testülete részéről született döntés, amelyet követően a fogyasztó már csak abban dönthet, hogy a kiválasztott szolgáltató által kínált feltételek mellett igénybe veszi-e annak szolgáltatását vagy sem.
  Nem igényel részletesebb magyarázatot, hogy a fogyasztó ebben a helyzetben reálisan nem dönthet úgy, hogy számára más szolgáltató által nyújtott szolgáltatás, illetőleg más helyettesíthető energiaforrás számára ésszerűen elérhető lehetne, hiszen egyrészről az adott település éppen azért döntött ezen szolgáltatási mód mellett, mert minden egyéb helyettesíthető terméknél gazdaságosabb megoldást jelent a lakosság számára. Másrészről pedig a fogyasztónak ekkor már nincs lehetősége arra, hogy alternatív vezetékes PB-gáz szolgáltatóhoz forduljon, így kénytelen a szolgáltató által kínált szerződési feltételeket elfogadni.

• 37.

  A Tpvt. 21.§ a) pontjából következően az adott vállalkozás általános szerződési feltételei a versenyfelügyeleti eljárás keretében vizsgálhatók, akkor is, ha az egyéb ágazati jogszabályoknak való megfelelését a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság már jóváhagyta.
  A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint, amennyiben az adott szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételek (ÁSZF) alapján a vállalkozásnak nincs kötelezettsége arra, hogy a díjak emelésére vonatkozó számításokat a fogyasztók rendelkezésére bocsássa, úgy a részletes költségelemzés nélkül is megállapítható a tisztességtelen ár megállapításának ténye.

• 38.

  Mindezek alapján a versenytanács tehát arra vonatkozóan folytatott vizsgálatot, hogy az ÁSZF-nek a díjmódosításra vonatkozó rendelkezései, illetőleg a díjmódosításra vonatkozó feltételek hiánya, valamint a vállalkozásnak az alapdíj bevezetésével és ennek során a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatosan kifejtett magatartása együttesen megvalósította-e a fentebb hivatkozott versenyjogi szabály megsértését.

• 39.

  A jelen eljárás során egyértelműen megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont vállalkozás általános szerződési feltételei egyrészről nem tartalmaznak a díjemelés esetére alkalmazandó számításokat, illetőleg nem határozzák meg a szolgáltató részéről a díjemelés alkalmazhatóságának feltételét.
  Ugyanakkor az eljárás alá vont vállalkozás fogyasztóknak szóló tájékoztatóiban az alapdíjemeléssel kapcsolatosan nem megfelelő jogszabályi hivatkozásokat jelölt meg, illetőleg a releváns jogszabályok nem lényegi részét ismertette. Így például az alapdíj bevezetésekor a hivatkozott GKMr-nek nem került ismertetésre azon feltétele, amely szerint a kompenzáció igénybevételének lehetősége egyrészről a fogyasztás mértékéhez, másrészről pedig a földgáz mindenkori hatósági árához kötött.

• 40.

  Az eljáró versenytanács a nem megfelelő fogyasztói tájékoztatás igazoltságát állapította meg egyrészről azzal, hogy a vállalkozás az alapdíj bevezetésének indokaként a kedvezményes gázellátás igénybevételéről szóló GKMr-t jelölte meg, másrészről, hogy az ügyfél tájékoztatása keretében alaptalanul hivatkozott olyan jogszabályra (96/2003. (XII.18.) GKM rendelet /, amelynek hatálya nem terjed ki a Prímagáz Rt. szolgáltatására.

• 41.

  A lefolytatott vizsgálat az alapdíj bevezetésének indokoltságát önmagában a kompenzáció igénybevételének lehetősége nem igazolta, ugyanakkor elfogadta a versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás azon érvelését, amely szerint az alapdíj bevezetését, a hálózat kiépítésére, fenntartására és üzemeltetésére fordított befektetés, a folyamatos rendelkezésre állással felmerülő költségeinek fedezése indokolja, amely díjstruktúra változás egyébként igazodott a közüzemi földgáz, és a távhőszolgáltatás során alkalmazott díjstruktúrájához. Az energiaszolgáltatás területén az elmúlt időszakban a földgáz és a távhőszolgáltatás területén is bevezetésre került az alapdíj és a fogyasztási díj. Ennek oka az indokoltan befektetett eszközök és a hatékonyan működő engedélyesek költségeinek megtérülését, valamint a tartós működéshez szükséges nyereséget fedező hatósági ár kialakítása volt.

• 42.

  A közüzemi alapdíj (mintegy rendelkezésre állási díj) bevezetésével kapcsolatosan felmerült az a szempont is, hogy a szolgáltatást igénybe vevőket megfosztja attól a lehetőségtől, hogy a tényleges fogyasztás mértékéhez igazodva fizessék a szolgáltatás díját.
  
  A versenytanács álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok alapján az eljárás alá vont vállalkozás részéről történő díjstruktúra módosítása révén bevezetett alapdíj miatt - figyelemmel a közüzemi energiaszolgáltatásban alkalmazott gyakorlatra is - a szolgáltatás ellenértéke nem emelkedett olyan mértékben, ami visszaélésszerű árakat valószínűsíthetett volna.
  Nyilvánvaló, hogy a nagyszámú nem, vagy rendkívül alacsony mértékben vételező fogyasztók esetében az alapdíj bevezetése sokszoros díjemelésként jelentkezett, ám a szolgáltatónak a működési engedélyében rögzített ellátási kötelezettsége indokolja a folyamatos rendelkezésre álláshoz, és az ellátáshoz kapcsolódó költségeinek megtérítését, míg nem várható el, hogy ezen költségeket csak a ténylegesen vételezők, illetőleg a nagyfogyasztók viseljék. Az alapdíj bevezetésével összefüggően hivatkozott, a fogyasztó által igényelt szolgáltatás szünetelése esetére megállapított díjtételek alkalmazása is, az előbbi okok alapján, a fentebb hivatkozott alacsony fogyasztási szokásokkal indokolható, amely az alapdíj folyamatos megfizetésére ösztönözve, a szolgáltatás fenntartásának, a szolgáltató hosszú távú rendelkezésre állásának ellentételezését adja.
  A kínálati oldal stabilitása szempontjából garanciális jelentősége van annak, hogy a szolgáltatói árat úgy kell megállapítani, hogy az a hatékonyan működő vállalkozás ráfordításaira és a működéshez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson.

• 43.

  A versenytanács az alapdíj bevezetésének indokoltságát elfogadva, annak mértékét pedig arra a tényre figyelemmel nem tartotta erőfölénnyel való visszaélésnek, hogy a szolgáltató által eszközölt, az alapdíj bevezetésén nyugvó díjemelés mértéke összességében eleget tett a gázkompenzáció igénybevételére vonatkozó előírásnak. Azzal tehát, hogy a szolgáltató a vezetékes PB-gáz árát a kompenzációs sávon belül tartotta a teljes fogyasztói kört tekintve nem jelentett olyan indokolatlan díjváltozást, amely erőfölénnyel való visszaélést jelentett volna.

• 44.

  Indokolatlan előnynek minősülhet ugyanakkor az, ha az ÁSZF nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy a fogyasztót a megváltozott díj el nem fogadása esetén milyen jog illeti meg, illetőleg, ha a fogyasztó a díjstruktúra megváltozásáról csak a szolgáltató egyoldalú, azonnali hatályú döntése révén szerez tudomást. Különösen akkor, ha az ÁSZF-ben kikötött egyoldalú, a fogyasztó által nem ellenőrizhető díjváltoztatási jog alapján a válllakozás jogosult az emelt díjat nem fizető fogyasztót a szolgáltatásból kizárni.

• 45.

  Az eljárás alá vont vállalkozás az általános szerződési feltételeiben rögzíti, hogy a Gázszolgáltató a szolgáltatást részben vagy egészben megtagadhatja, ha a fogyasztó gázdíj befizetési kötelezettségének nem tett eleget. Ugyanakkor a megváltozott díj el nem fogadása esetére az üzletszabályzat nem tartalmaz rendelkezést.
  Az ÁSZF arra vonatkozóan sem tartalmaz kikötést, hogy a fogyasztót - a megváltozott szolgáltatási díj el nem fogadása esetén - milyen jogosultság illeti meg. Az ÁSZF ugyan kifejezetten nem rendelkezik arról, hogy a díjemelést el nem fogadó fogyasztó szerződését felmondja az eljárás alá vont vállalkozás, azonban az ÁSZF-ben foglalt azon rendelkezés, miszerint felmondási ok az, ha az előfizető az esedékes díjat nem fizeti, értelemszerűen azt is jelenti, hogy a szerződés megszűnését eredményezi az is, ha a fogyasztó a módosított díjat nem egyenlíti ki.

• 46.

  A versenytanács rámutat, hogy az eljárás alá vont vállalkozás 2003. október 1. napjától vezette be a közüzemi alapdíjat, míg az erről szóló értesítést az érintett fogyasztók csak az ezt követő napokban ismerhették meg, amellyel az Üzletszabályzatnak a díjmódosításra vonatkozó azonnali, az értesítéssel egyező hatályú szabálya sem teljesült. Ennél fogva a fogyasztók nem csupán a megváltozott jogszabályi környezet miatt, hanem elsődlegesen a szolgáltató által egyoldalúan bevezetett új díjstruktúra alkalmazhatósága miatt is kiszolgáltatott helyzetbe kerültek a tekintetben, hogy a szolgáltatóval fennálló szerződéses jogviszonyukat megfelelően áttekinthessék, és azt magára nézve alkalmazhassák.

• 47.

  Az erőfölényben lévő vállalkozás részéről, a domináns pozícióval történő visszaélésnek minősül, ha a fogyasztó sérelmére a saját üzleti érdekeit akként kényszeríti rá, hogy az számára indokolatlan, és elfogadhatatlan hátrányt okoz. Az erőfölényben lévő vállalkozás e magatartásának megítélését még inkább súlyosbítja azon körülmény, hogy ha a piaci pozícióját egyébként is indokolatlanul erősítő szerződési feltételekre támaszkodva - a szerződési feltételeket egyoldalú nyilatkozatával alakítva, a fogyasztónak a módosított feltételekhez történő alkalmazkodáshoz kellő felkészülési időt sem biztosítva - kívánja tisztességtelen módon tovább erősíteni. Ez utóbbi valósul meg azáltal is, ha az általa érvényesíteni kívánt szerződésmódosítást oly módon közli a fogyasztóval, hogy annak során irreleváns jogszabályi hivatkozásokat, nem valós következtetéseket jelöl meg. Az általános szerződési feltételeknek ezen rendelkezése, amely egyoldalúan, és a közléssel azonnali hatállyal rendelkezik a díjstruktúra megváltozásáról díjemelésről, a fogyasztó számára kiszámíthatatlanná és ellenőrizhetetlenné az adott szolgáltatás ellentételezésének alakulását.

• 48.

  Az eljárás alá vont vállalkozás általános szerződési feltételei ugyanakkor nem tartalmaz rendelkezést arról sem, hogy mely esetben jogosult díjemelésre, illetőleg ennek milyen feltételei vannak.
  A fentiek szerint, az indokolatlan díjemelésre jogot biztosító díjemelés azzal együtt, hogy a szolgáltatói felmondással kizárhatja a fogyasztót, illetőleg, hogy az egyoldalú díjközléssel történő díjemelésre a fogyasztó részéről történő ellenőrizhetetlenségén túlmenően, alapos ok nélkül kerüljön sor szolgáltatásból, jogellenesnek minősül.
  
  Ezzel kapcsolatosan rámutat a versenytanács, hogy - figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság Gk.68. sz. állásfoglalásában foglaltakra - a díjváltozásra vonatkozóan megfelelő szerződési feltételt jelent az ÁSZF-ben a csúszó árklauzula kikötése. Továbbá, azon költségek esetében, melyeknek a szolgáltatási díjakra gyakorolt évenkénti hatása egyértelműen számszerűsíthető, célszerű a számítás módját, a díjstruktúra változásának elvét az ÁSZF-ben rögzíteni.

• 49.

  A fentiekre tekintettel az eljárás alá vont vállalkozás - az Üzletszabályzatában foglalt általános szerződési feltételének díjemelésre vonatkozó, egyoldalú, azonnali hatályú indokolatlan szerződési kikötésével - gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított meg. Ezért a versenytanács a jogsértés Tpvt. 77.§ (1) bek. d) pontja szerint történő megállapítása mellett, az e) pontja alkalmazásával a vállalkozást a jogsértő szerződéses kikötés további alkalmazásától eltiltotta.
  
  A jelen határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83. § biztosítja.

Budapest, 2004. június 3.