Gazdasági Versenyhivatal

Vj-21/2003/16

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Kéri Pharma Gyógyszergyártó és Forgalmazó Kft. fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított az orvoslátogatói által 2002. szeptemberében és októberében terjesztett szórólapon - a versenytársi termékkel összehasonlítást tartalmazó reklámban, a klinikai vizsgálatokra, illetve a bizonyítékokon alapuló orvoslásra tett állításaival.

Kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást, hogy az érintett orvosoknak 120 napon belül igazoltan adjon helyreigazító nyilatkozatot, melyben közli, hogy úgy saját, mint a porcekstraktumnak minősülő Condrosulf megnevezésű gyógyszer rendelkezik a reklámban írt klinikai vizsgálatokkal, illetve mindkét áru megfelel az evidence based medicine követelményeinek.

A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. Törvény 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által folytatott, az orvosok tájékoztatását szolgáló - 2002. szeptemberétől terjesztett - szórólapban foglalt információk a Tpvt. 8. §-ába ütközően sérthették-e a törvény rendelkezését.

II.

• 1.

  A disztribútori tevékenységet folytató eljárás alá vont vállalkozás - ki kis- és közepes méretű külföldi gyógyszergyárakat képvisel Magyarországon - a disztribúció keretében marketing és promóciós tevékenységet is folytat.

• 2.

  Az olasz Rottapharm cég által gyártott DONA megnevezésű gyógyszert, - mely kapszula, por injekció formájában kerül piacra - az eljárás alá vont vállalkozás kizárólagos joggal forgalmazza Magyarországon.
  Az 1996. decemberétől forgalomba került áru vényköteles gyógyszer, mely a 22/2001. (VI.1.) EüM rendelet 2.§-ának (1) és (4) bekezdése értelmében emberi felhasználásra kerülő gyógyszerként csak a gyógyszerek rendelésére vagy forgalmazására jogosultak irányába reklámozható. A DONA fő indikációja a korai és középsúlyos artrózis kezelése, mely betegség a porc pusztulásával jár és a mozgás beszűkülését eredményezi, illetve fájdalomérzetet okoz.
  A glukózamin-szulfát hatóanyagú készítmény a gyógyszerek anatómiai, terápiás illetve kémiai hatás szerinti osztályozásában (ATC) külön kategóriában, a nem sztereoid gyulladásgátlók és rheuma ellenes szerek között szerepel.

• 3.

  Más vállalkozások forgalmazzák a hatóanyag szempontjából nem azonos, de a váz és az izomrendszer egyéb gyógyszerei csoportjába tartozó Condrosulf megnevezésű és kizárólag injekció formájában forgalmazott Hyalgan megnevezésű gyógyszert, melyek ugyancsak vénykötelesek.
  A különböző gyógyszerkészítmények alkalmazásáról - adott esetben terápiás helyettesíthetőségről - az azt felíró orvos dönt szakmai tudása, ismeretei illetve a beteg állapota alapján.
  Fenti gyógyszerek terápiás szempontból egymás helyettesítőinek minősülnek.

• 4.

  A "procextraktum" kifejezés magyarul porckivonatot jelent.
  A gyógyászatban használt procextraktum-ok állati - pl. cápa - porcból készülnek különböző segédanyagok hozzáadásával.
  A gyógyszerek közül - összetétele folytán - Condrosulf megnevezésű gyógyszer minősül procextraktumnak.
  A Hyalgan injekció, mely nem tartalmaz porckivonatot, nem tartozik a procextraktumok közé.

• 5.

  Gyógyszerként nem törzskönyvezett - nem az Országos Gyógyszerészeti Intézet (továbbiakban OGYI), hanem az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet (továbbiakban OÉTI) által engedélyezett - olyan étrend-kiegészítők is forgalmazásra kerülnek a piacon, melyek tartalmaznak porckivonatot, miáltal procextraktumnak minősülnek. Ez utóbbi étrend-kiegészítőket az orvos közbejötte nélkül vásárolhatják meg a végfogyasztók, vagyis a lakosság. Ezen utóbbi áruk értelemszerűen nem rendelkeznek, illetve nem is kell, hogy rendelkezzenek azon vizsgálatokkal, melyeknek a gyógyszereket alá kell vetni a forgalombakerülés előtt.

• 6.

  A DONA megnevezésű gyógyszer - mely elméletileg teljesen szintetikus (vegyi) úton és félszintetikus természetes kitinből kiindulva, kémiai eljárással módosított úton is előállítható - piaci részesedése növelése érdekében az eljárás alá vont vállalkozás 2002. szeptemberétől aktív promóciós tevékenységbe kezdett.
  Condrosulf megnevezésű gyógyszernél alacsonyabb piaci részesedéssel bíró DONA termék népszerűsítése érdekében 16 főből álló orvoslátogatói hálózat juttatta el 5000 példányban a rheumatológusokhoz és a háziorvosokhoz a DONA nevű gyógyszer lényeges tulajdonságait ismertető szórólapot. A szórólapok az orvos-látogatók kapcsolatainak függvényében orthopéd szakorvosokhoz is eljutottak.
  A szórólap 2002. október óta nem kerül terjesztésre.

• 7.

  Az eljárásban vizsgált szórólap a DONA megnevezésű gyógyszer és a procextraktumok tulajdonságait ismertette az alábbi formában.

		DONA	Porcextraktumok
1.	Porcépítő hatása hosszú távú, randomizált,kettősvak, placebokontrollos klinikai vizsgálat által bizonyított	Igen	Nem
2.	A lassú hatású artrózis elleni szerek közül kielégíti az EVIDENCE BASED MEDICINE követelményeit	Igen	Nem
3.	Hatóanyaga egységes szerkezetű, szintetikus úton előállított "tiszta" molekula	Igen	Nem
4.	A hatóanyag jól penetrál a chondrocytákba aktív transzporttal jut	Igen	Nem
5.	Nem allergizál, így parenterális formában is alkalmazható	Igen	Nem

• 8.

  Az OGYI véleménye alapján az alábbiak állapíthatók meg.
  - Úgy a glukozamin-szulfát hatóanyagú DONA, mint a gyógyszerek közül egyedül procextraktumnak minősülő Condsrosulf (granulátum és kapszula) rendelkezik a porcépítő hatás igazolására szolgáló tudományos igényű publikációval illetve vizsgálatokkal (randomizált, kettősvak, placebokontrollos vizsgálat).
  Fenti klinikai vizsgálatok az esetben, amikoris a "porc épülését" kívánják megítélni - akkor elégítik ki az un. "evidence based", azaz a "bizonyítékon alapuló orvoslás" kritériumait, ha - más szempontok mellett - a klinikai vizsgálat minimum egy évig tartott. Az OGYI Orvosbiológiai Főosztálya által lefolytatott vizsgálat alapján nem csak a DONA megnevezésű gyógyszer rendelkezik a randomizált, kettősvak, placebokontrollos vizsgálattal, hanem az egy évet meghaladó klinikai vizsgálat igazolt a Codosulf megnevezésű gyógyszer esetében is.
  Az OGYI álláspontja szerint, mindkét vényre felírható gyógyszer alkalmas egymás terápiás helyettesítésére.
  Az orvosok gyógyszerekkel kapcsolatos megítélése szempontjából lényeges, hogy azokkal kapcsolatban milyen klinikai vizsgálatok lettek elvégezve, illetve az adott gyógyszer megfelel-e a bizonyítékokon alapuló orvoslás feltételeinek (tájékoztató 1.2.pontjához).
  -Az OGYI álláspontja szerint az orvosok változóan reagálnak arra, hogy egy adott gyógyszert szintetikus úton állítanak-e elő. Egyes orvosok a szintetikus úton előállított, míg mások a természetes alapanyagú gyógyszereket preferálják. A gyógyítás hatékonysága szempontjából a fenti értelemben vett eredetnek nincs elsődleges jelentősége (tájkoztató 3. pontjához).
  - A szórólap 4. pontban írt állítás, miszerint a "hatóanyag jól penetrál, a chondrocytákba aktív traszporttal jut", nem értelmezhető pontosan az orvosok által, mivel nem közli egyértelműen, hogy a hatóanyagnak a béltraktusból a vérkeringésbe, vagy a vérkeringésből a célszervbe való felszívódásáról tájékoztat-e.
  A mondat második része annyit közöl, hogy a hatóanyag energiaigényes folyamat révén jut el a porcba, vagyis a célszervbe.
  - Az injekcióban beadott hatóanyag, szemben a szájon át bevett gyógyszer hatóanyagával, nem kerül a bélcsatornába, ezért a gyorsabb felszívódás miatt nagyobb az allergiás reakció veszélye.
  Az injekció formában beadott DONA is kiválthat allergiás tüneteket.

• 9.

  A Vj-119/2002. és a Vj-120/2002. számú ügyben 500 illetve 200 orvos bevonásával lefolytatott piackutatás eredményeként a Versenytanács fenti eljárásokban hozott határozatában az orvosok közlése alapján megállapította, hogy az orvosok nagyobb része több információforrásra támaszkodik a gyógyszerek felírásakor, egyben a köztük való választáskor. Legfontosabb információik a különböző gyógyszerindexek, kézikönyvek, szaklapok és folyóiratok, a különböző konferenciákon, kongresszusokon illetve előadáson hallottak, valamint a gyógyszergyártók hivatalos kiadványai, szaklapjai, gyógyszer-reklámjai és a kollegák ismeretei.
  Figyelemmel vannak az orvoslátogatóktól kapott tájékoztatókra is, mire nézve a Vj-120/2002. számon folyamatban volt ügyben az orvosok 11 %-a nyilatkozott úgy, hogy az orvoslátogatóktól kapott tájékoztató anyagok is szerepet játszanak a gyógyszer felírás során.
  A gyógyszerek felírásakor a hatékonyságra, mellékhatásokra gyógykölcsönhatásokra vannak elsősorban figyelemmel, illetve figyelembe veszik a gyógyszer árát is.

A Versenytanács a fenti tényállást az eljárás alá vont vállalkozás, valamint az indikációban versenytársi árut forgalmazó vállalkozás előadása, OGYI véleménye - különös tekintettel a Versenytanács által beszerzett véleményre - valamint a vizsgálati jelenés ténymegállapításai alapján állapította meg.

III.

Az eljárás alá vont vállalkozás vitatta, hogy tájékoztatójában versenyjogi jogsértést valósított meg.

Előadta, hogy az eljárás tárgyát képező tájékoztató az orvosoknak szánt szórólapon jelent meg, szakmai információkat hordozva.
Nem vitatva, hogy az eltérő hatóanyagú gyógyszereknek is lehet azonos, vagy hasonló hatásmechanizmusa, továbbá, hogy a gyógyszerek közül a Condrosulf tartozik a procextraktumok közé, előadta, hogy a versenytársi termékek köre tágabb a DONA megnevezésű és fenti gyógyszernél, figyelemmel arra, hogy a procextraktumok közé tartoznak a különböző porckivonat tartalmú étrend-kiegészítők is, illetve ide sorolható a Hyalgan és más általa nevesített injekciók is.

Álláspontja szerint az eljárás alá vonti szórólapon közölt információk - az abban összehasonlításként használt, procextraktumok kifejezés révén - nem valósították meg az összehasonlító reklám törvényi feltételeit, mivel a szórólapot használók számára semmi olyan direkt vagy burkolt utalást nem tett, mely bármely konkrét készítmény beazonosítását eredményezhette volna.
Előadta, hogy a 2002. szeptemberében és októberében a jelen ügyben fogyasztóknak minősülő orvosok között terjesztett szórólapok célja a saját áru előnyeinek megismertetése volt anélkül, hogy jogsértő összehasonlítással az orvosok megtévesztésére alkalmas közlést tartalmazott volna.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az orvosok a különböző készítmények közötti választás során alapvetően más forrásból származó ismereteiket veszik figyelembe, illetve hivatkozott arra is, hogy a szórólap terjesztésének időszakában, illetve azt követően az eljárás alá vont vállalkozás által forgalmazott gyógyszer piaci részesedése nem emelkedett, hanem csökkent a
Condrosulf forgalmával szemben, így tájékoztató tevékenységének nincs kimutatható piaci hatása.

A szórólapon a saját árujával kapcsolatban tett pozitív állítások, illetve a procextraktumokkal kapcsolatos negatív állításokkal kapcsolatban előadta, hogy

• -

  információi szerint egyedül a DONA megnevezésű gyógyszer rendelkezik hosszú távú, azaz egy évet meghaladó időszakra vonatkozó randomizált, kettősvak, placebokontrollos klinikai vizsgálattal, mely a készítmény porcépítő hatását hivatott bizonyítani.

• -

  Áruja megfelel az "evidence based medicine" követelményeinek, szemben a forgalomban lévő, konkurens procextraktumokkal, aholis külön kiemelte a gyógyhatású készítményeket, melyek nem rendelkeznek klinikai vizsgálatokkal, így hatásuk sem bizonyított (4/8. és 8.sz. irat)

• -

  Előadta, hogy árujának hatóanyaga egy konkrét molekulasúllyal rendelkező anyag, míg a procextraktumok esetében konkrét molekulasúly nem határozható meg. Ezzel kapcsolatban hivatkozott arra, hogy a szórólap ezen tényből nem von le következtetéseket és az ott használt "tiszta" szót is idézőjelbe helyezte.

• -

  Álláspontja szerint azzal a közléssel, hogy a hatóanyag jól penetrál, vagyis szívódik fel, azt kívánta hangsúlyozni, hogy árujának hatóanyaga bizonyítottan bejut a sejtekbe, szövetekbe, míg a procextraktumok esetén erre nincs bizonyíték.

• -

  Álláspontja szerint azzal a közléssel, miszerint injekció formájában alkalmazott áruja nem allergizál, azt akarta közölni, hogy a hatóanyag injekció formájában is bejuttatható a szervezetbe, mely áttételesen bizonyítja, hogy a hatóanyag nem okoz allergiát.

E vonatkozásban előadta, hogy az alkalmazási előírat és a betegtájékoztató tartalmazza azt, hogy a készítmény bármely összetevője ellen felléphet az allergiás reakció.
Kifejtette, hogy az allergiás reakció veszélye a procextraktumok esetében magasabb.

IV.

A vizsgálati jelentés megállapította, hogy az eljárás vizsgálati szakaszában beszerzett OGYI vélemény alapján valószínűsíthető, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a DONA és a Condrosulf gyógyszerek lényeges tulajdonságai tekintetében megtévesztő tájékoztatást adott.
Kérte figyelembevenni, hogy a sérelmezett állítások a ténybeli valótlanságok mellett sem feltétlenül alkalmasak a fogyasztók, vagyis az orvosok megtévesztésére, tekintettel arra is, hogy a piackutatások alapján más ismeretek fontosabb szerepet játszanak az orvosok gyógyszerek közötti választásában.
A két gyógyszerrel kapcsolatos piaci adatokra figyelemmel nem látta bizonyítottnak azt, hogy a sérelmezett szórólapban foglalt információk jelentős hatással lettek volna a piaci viszonyokra, figyelemmel azonban arra, hogy a Tpvt. 8. § (1) bekezdésében írt tényállás megállapításához elegendő a magatartás megtévesztésre való alkalmassága, megállapíthatónak találta a verseny csekély fokú megsértését. Előbbiekre tekintettel a Tpvt. 75. § (1) bekezdése alapján indítványozta az eljárás szünetelését azzal, hogy utóvizsgálat keretében mód lenne annak ellenőrzésére, hogy az eljárás alá vont vállalkozás tartózkodik-e a jogsértő magatartás folytatásától.

V.

A Tpvt. 8. § (1) bekezdése szerint tilos a fogyasztóknak a gazdasági versenyben történő megtévesztése.
A Tpvt. 8. § (1) bekezdésében írt törvényi rendelkezés kettős (konjunktív) feltételt fogalmaz meg a jogsértés megállapításához, így a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást, továbbá pedig azt, hogy a megtévesztésre alkalmas magatartás a gazdasági versenyben következzék be.
A Tpvt. 8. § (2) bekezdése példálózó jelleggel sorolja fel, hogy mely, a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolását megvalósító magatartások tekintendők jogellenesnek. A Tpvt. 8. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezésekből egyértelműen megállapítható, hogy a törvény a jogsértés megvalósulásához nem tekinti feltételnek a célzott fogyasztói réteg tényleges megtévesztését, e helyett azt szabja feltételéül, hogy az adott reklám, (tájékoztatás) alkalmas legyen az általa megcélzott fogyasztók megtévesztésére.
Megjegyzi a Versenytanács, hogy a tényleges és kimutatható megtévesztés a bírság kiszabása körében értékelendő, a Tpvt. 78. § (2) bekezdése alkalmazásában.

A Tpvt. 8. §-ában írtak alapján megállapított versenyjogi jogsértést megalapozhatja a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvényben (továbbiakban: Grtv.) írt megtévesztésre alkalmas összehasonlító reklám (2. § o) pont), figyelemmel a Grtv. 15. § (2) bekezdésében írtakra, miszerint a törvény 7/A § (2) bekezdés a) pontja szerinti összehasonlító reklám jogsértő voltának megállapítása a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, mely eljárásra a Tpvt. és a Grtv. azonos rendelkezése szerint - a Grtv-ben meghatározott kivételekkel - a Tpvt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az eljárás alá vont vállalkozás előadására tekintettel megjegyzi a Versenytanács, hogy a Tpvt. rendelkezései alapján - függetlenül attól, hogy az adott, összehasonlításokat tartalmazó reklám megfelel-e a Grtv-ben írt, az összehasonlító reklámmal kapcsolatban ott támasztott jogi feltételeknek - a Gazdasági Versenyhivatal akkor is eljár, vagyis helye van versenyfelügyeleti eljárásnak és adott esetben jogsértés megállapításának, ha esetleg az összehasonlításokat tartalmazó reklám közvetlenül nem teszi felismerhetővé a reklámozóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás azonos, vagy hasonló rendeltetésű áruját (tehát nem a Grtv-ben írtak szerinti összehasonlító reklám).
Ez utóbbi esetben a jogsértő magatartás - adott esetben - még súlyosabb piaci hatást válthat ki, mert nemcsak egy, hanem több versenytársi termék vonatkozásában korlátozza a fogyasztók döntési szabadságát a gazdasági versenyre kihatóan.
A Versenytanács bíróság által megerősített gyakorlata szerint - a Grtv. rendelkezéseitől függetlenül - ez esetben is a saját áru jogsértő feldicsérésnek minősülhet más áru (vagy áruk) negatív színben való feltüntetése, mivel a magatartás alkalmas lehet arra, hogy a fogyasztók a közvetett feldicsérés folytán a reklámozó áruját válasszák, hátrányos piaci helyzetbe helyezve a más, vagy a többi vállalkozást.

VI.

• 1.

  Fentieket is figyelembe véve a Versenytanács elsődlegesen abban foglalt állást, hogy ki minősül az eljárás alá vont vállalkozás áruja fogyasztójának.
  
  Az eljárás alá vont vállalkozás által sem vitatottan áruja vényköteles gyógyszernek minősül, így a kizárólag az OGYI engedélyével forgalmazható gyógyszer választásával járó döntés joga és kötelezettsége az orvosokat illeti, illetve terheli.
  A vényköteles gyógyszerekkel kapcsolatban az azt ténylegesen felhasználó végfogyasztó döntési, választási szabadsággal nem rendelkezik, így abban értelemszerűen nem is korlátozható.
  
  Fentiek, a Versenytanács álláspontja szerint meghatározzák a versenytársi termékek körét is, melybe szintén csak az orvosok által felírható, azonos, vagy hasonló terápiás hatású gyógyszerek tartoznak.
  Fentieket erősíti az is, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által hivatkozott étrend-kiegészítők terápiás hatása nem lehet azonos a csak orvos által felírható és az étrend-kiegészítőkhöz képest (fokozottabb) gyógyhatással bíró - az emberi szervezetre gyakorolt hatás vonatkozásában jóval szigorúbb feltétek között vizsgált -gyógyszerekkel.
  
  A versenytársi termékek körét tovább szűkíti az eljárás alá vont vállalkozás által terjesztett szórólap, melyben saját áruját a procextraktumokkal hasonlította össze.
  Az OGYI véleményéből megállapíthatóan az eljárásban hivatkozott Hyalgan illetve más injekciók nem tartoznak a procextraktumok közé, így az ezekkel való összevetés jelen ügyben - melynek tárgya a reklám megítélése - nem releváns.
  Fentiekből megállapítható, hogy a vényköteles gyógyszerek közül az orvosok csak és kizárólag a porckivonatot tartalmazó Condrosulf megnevezésű gyógyszerre asszociálhattak e minőségükben, vagyis a versenytársi termék a szakember számára felismerhető volt, tehát a szórólap összehasonlító reklámnak minősül..

• 2.

  A Tpvt. 8. § (2) bekezdése értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha valamely vállalkozás az áru lényeges tulajdonsága - összetétele, az egészségre gyakorolt hatással kapcsolatos állítása - tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad.
  Annak megítélésekor, hogy a tájékoztatás alkalmas-e a fogyasztók megtévesztésére, a használt kifejezések a szakmában elfogadott általános jelentése irányadó (Tpvt. 9. §).
  
  A fent írtakat figyelembevéve a Versenytanácsnak másodlagosan abban kellett állást foglalnia, hogy a megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező, professzionális fogyasztók (szakorvosok, háziorvosok) megtévesztésére - akik a Vj-119/2002 és Vj-120/2002. számú ügyben beszerzett piackutatás folytán rendelkezésre álló és egyben általánosítható szempontok szerint hozzák meg döntésüket, - alkalmasak voltak-e az eljárás alá vont vállalkozás által adott összehasonlító információk.

• 3.

  Fentiek érdekében a Versenytanács beszerezte az OGYI véleményét részben azzal a céllal, hogy a saját árura tett állítások valósak-e, vagy megtévesztésre alkalmasak, másrészt azzal a céllal, hogy a procextraktumokra tett állítások - a versenytársi termék (vagy termékek) negatív színben való feltüntetése révén (vagyis megtévesztésre alkalmas módon) - tartalmaztak-e a Versenytanács által megtévesztésre alkalmasnak ítélhető közlést.

• • 1.

    Fentiek alapján megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által terjesztett tájékoztató 1. számú - saját árura tett - állítása valós, mivel a porcépítő hatás az ott írt jellemzőkkel bíró klinikai vizsgálat által bizonyított. Az is megállapítható volt azonban, hogy ugyanilyen vizsgálatokkal a versenytársi termék is rendelkezik, így a tájékoztató - mint összehasonlító reklám - jogellenes, valótlan tartalmú összehasonlítást tartalmaz. Az OGYI által kifejtettek alapján az is megállapítható volt, hogy mindkét gyógyszer megfelel az evidence based medicine követelményeinek, mely körülményt az Orvosbiológiai Főosztály külön vizsgált a tényállásban írtak szerint, melynek alapján megállapítható, hogy mindkét gyógyszer kielégíti a bizonyítékokon alapuló orvoslás követelményeit (tájékoztató 1.,2. pontjai), így a táblázatban írtak jogellenesnek minősülnek.

• • 2.

    Az OGYI által kifejtettektől megállapítható volt az is, hogy nem valós az, a tájékoztató 5. pontjában tett közlés, miszerint a parenterális formában alkalmazott eljárás alá vonti áru nem allergizál.
    Fenti vonatkozásban a Versenytanács elfogadva az eljárás alá vont vállalkozás azon nyilatkozatát, miszerint a gyógyszerrel kapcsolatos tájékoztatás utal az allergia lehetőségére, továbbá figyelembevéve az orvosok általános szaktudását és az információszerzés egyéb formáiból származó ismereteket, ezen utóbbi állítást valótlansága ellenére nem tartotta alkalmasnak a kellő és elvárható szakértelemmel rendelkező fogyasztók megtévesztésére.
    
    Megjegyzi a Versenytanács, hogy fenti vonatkozásban összehasonlító reklámmal összefüggő jogellenes összehasonlítás nem történhetett, mert a versenytársi terméknek nincs injekciós változata.

• • 3.

    A tájékoztató 4. pontjában a hatóanyag felszívódására vonatkozóan tett állítás az OGYI álláspontja szerint nem értelmezhető megfelelően az orvosok által annak pontatlansága miatt.
    Az egyik értelmezés szerint, ha a reklám azt állítja, hogy a béltraktusból "jó" a vérkeringésbe való felszívódás, ezzel nem feltétlenül állítja azt is, hogy a célszervig, (porcig) is jól jut el a hatóanyag. Az OGYI szerint ugyanakkor nem következik egyértelműen az sem az állításból, hogy a "jó" felszívódást a célszervbe állítja a tájékoztató.
    Az OGYI által az orvosok számára nem egyértelmű állításnak tartott kifejezést a Versenytanács abban az összefüggésben értékelte, hogy a tájékoztatást szintén megfelelő szakismerettel rendelkező orvosok kapták, így ezen fogyasztók egy, - adott esetben nem egyértelmű - információra hagyatkozva nem hoznak felelős döntést, figyelembevéve más módon szerzett szakismeretüket, így nem találta megtévesztésre alkalmasnak a közlést, illetve összehasonlítást.

• • 4.

    Az OGYI szerint az orvosok véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy a szintetikus úton előállított, vagy félszintetikus úton készült gyógyszereket alkalmazzák szívesebben, egyébként pedig a gyógyítás hatékonysága szempontjából nem elsődleges szempont az eredet.
    
    Fentieket figyelembe véve a Versenytanács álláspontja szerint a tájékoztató 3. pontjában írt közlés tartalma nem minősül az áru lényeges tulajdonságának, az abban foglaltak nem határozzák meg, hogy a gyógyszereket felülíró orvos melyik készítményt választja, így a tájékoztató ezen kitétele fenti okból nem tekinthető versenyjogilag jogsértőnek.

• • 5.

    Összegzésül a Versenytanács álláspontja szerint a tájékoztató 1.2. pontjában írtak minősülnek olyan reklámnak, melyek alkalmasak lehetnek az ország egész területén forgalomban lévő gyógyszert felíró orvosok megtévesztésére, figyelemmel arra, hogy a konkrét vizsgálati eredmények nem feltétlenül állnak minden orvos rendelkezésére, amit alátámaszt az is, hogy maga a versenytárs eljárás alá vont vállalkozás sem ismerte a Condrosulf klinikai vizsgálatait.

VII.

Fentiek alapján a Versenytanács jogsértést megállapította és a Tpvt. 77. § (1) bekezdés f) pontja alapján kötelezte az eljárás alá vont vállalkozást helyreigazító nyilatkozat közzétételére.
Az érintett fogyasztói kör számára megküldött helyreigazító nyilatkozat alkalmas a befejezett magatartás piaczavaró hatásainak kiküszöbölésére.
A rendelkező részben írt időtartam eltelte után a Tpvt. 76. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Gazdasági Versenyhivatal utóvizsgálatot tart arra nézve, hogy az eljárás alá vont vállalkozás eleget tett-e a kötelezésben foglaltaknak.

Az eljárás alá vont vállalkozás a rendelkezésre álló adatok szerint 2002. októberében befejezte a szórólapok terjesztését, így az eljárás szüneteléshez szükséges konjunktív feltételek egyike nem áll fenn, vagyis az eljárás alá vont vállalkozás nem tartózkodhat a már bejezett magatartás folytatásától. A magatartás esetleges folytatása újabb eljárást vonna maga után.

Budapest, 2003. július 26.

Vj-21/2003/17.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa a Kéri Pharma Gyógyszergyártó és Forgalmazó Kft (Debrecen) ellen fogyasztó megtévesztés miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban - tárgyaláson kívül- meghozta a következő

h a t á r o z a t o t

• 1.

  A Versenytanács elrendeli a Vj-21/2003/16. számú versenytanácsi határozat végrehajtását azzal, hogy kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást, hogy az érintett orvosoknak az ezen határozat kézhezvételét követően haladéktalanul adjon helyreigazító nyilatkozatot, melyben közli, hogy úgy saját, mint a porcekstraktumnak minősülő Condrosulf megnevezésű gyógyszer rendelkezik a reklámban írt klinikai vizsgálatokkal, illetve mindkét áru megfelel az evidence based medicine követelményeinek. A helyreigazító nyilatkozat megtételét igazolja hitelt érdemlő módon.

• 2.

  A Kéri Pharma Gyógyszergyártó és Forgalmazó Kft.-vel szemben napi 25 000 (azaz huszonötezer) forint napi bírságot szab ki, amely a határozat kézbesítésétől az 1.) pont szerinti kötelezettség teljesítésének igazolásáig eltelt időszakra köteles megfizetni egy összegben a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára a teljesítés igazolásától számított 3 napon belül..

• 3.

  A határozat 1. és 2. pontja tekintetében a Kéri Pharma Gyógyszergyártó és Forgalmazó Kft. a kézbesítéstől számított 3 napon belül végrehajtási kifogást terjeszthet elő a Versenytanács Elnökénél a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban Tpvt.) 91. § (1) bekezdése alapján.

INDOKOLÁS

I.

• 1.

  A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa a 2003. július 26-án kelt Vj-21/2003/16 számú határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított az orvoslátogatói által 2002. szeptemberében és októberében terjesztett szórólapon - a versenytársi termékkel összehasonlítást tartalmazó reklámban- a klinikai vizsgálatokra, illetve a bizonyítékokon alapuló orvoslásra tett állításaival. Egyben elrendelte a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat 120 napon belül történő közzétételét.

• 2.

  A Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 76.§ (1) bekezdésének c.) pontja alapján utóvizsgálatot indított 2004. április 30-án annak ellenőrzésére, hogy a eljárás alá vont teljesítette-e a határozatban foglalt kötelezettséget.

• 3.

  A vizsgálat felhívására az eljárás alá vont 2004. május 14-i levelében közölte, hogy a kötelezettségnek nem tett eleget, mivel a Tpvt. 83. § (1) bekezdése alapján keresetet nyújtott be a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt, amelyben kérte a határozat előzetes végrehajtásának felfüggesztését is. Tájékoztatta a GVH-t, hogy a Fővárosi Bíróságnak az előzetes végrehajtás tárgyában hozott elutasító határozata ellen benyújtott fellebbezése jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla előtt van, és elbírálásra vár.

• 4.

  A fentiek értelmében az eljárás alá vont hivatkozott arra, hogy a Versenytanács határozatát a jogerős bírósági végzés hiánya miatt nem hajtotta végre. Utalt arra is, hogy a helyreigazítás előzetes végrehajtása olyan vissza nem fordítható következményekkel jár, amelyeket a Versenytanács határozatának esetleges bírósági hatályon kívül helyezése esetén később nem lehet orvosolni, és az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani.

II.

• 5.

  A vizsgáló az utóvizsgálati jelentésben indítványozta, hogy a Versenytanács a Tpvt. 76. § (3) bekezdés szerint az utóvizsgálatot szüneteltesse a Fővárosi Ítélőtábla döntésének megszületése plusz 120 napig.

III.

• 6.

  A Tpvt. 76.§ (1) bekezdésének c.) pontja alapján tartott utóvizsgálatban a (3) bekezdés értelmében az eljáró versenytanács

• • a)

    önkéntes teljesítés esetén az utóvizsgálatot megszünteti; vagy

• • b)

    annak hiányában elrendeli a határozat végrehajtását, amelynek tartalma a jelen esetben értelemszerűen nem lehet más, mint a kötelezettség teljesítésének elrendelése.

• 7.

  A Tpvt. 83. § (1) bekezdése szerint az ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálata - ideértve annak kiegészítését és a rendelkező részt érintő kijavítását is - a kézbesítésétől számított harminc napon belül keresettel kérhető a bíróságtól. A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

• 8.

  A Tpvt. 89. § (1) bekezdése szerint a versenyfelügyeleti eljárás során hozott határozat jogerős és végrehajtható, ha a határozat ellen határidőn belül jogorvoslatot nem terjesztettek elő, arról lemondtak, vagy a jogorvoslatot e törvény kizárja. Végrehajtható az a határozat is, amely esetében e törvény alapján a jogorvoslatnak a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.

• 9.

  A Tpvt. 90. § (2) bekezdése szerint, ha a végrehajtás a versenytanács határozatában meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, a végrehajtást az eljáró versenytanács rendeli el, egyúttal végrehajtási bírságot szab ki, továbbá az önkéntes teljesítésre újabb határidőt állapíthat meg. A (3) bekezdés szerint a végrehajtási bírság napi összege ötvenezer forintig terjedhet, melyet a kötelezett a végrehajtást elrendelő határozat közlésétől a meghatározott cselekmény teljesítésének igazolásáig eltelt időszakra köteles megfizetni. Abban az esetben ha az eljáró versenytanács az (2) bekezdés alapján az önkéntes teljesítésre újabb határidőt állapít meg, és az is eredménytelenül telik el, az eljáró versenytanács a végrehajtási bírság napi összegét - a korábban hozott határozatban foglaltakhoz képest - felemelheti.

IV.

• 10.

  A Versenytanács álláspontja szerint egyértelmű a Tpvt. rendelkezése, mely szerint a kereset beadásának nincsen halasztó hatálya a végrehajtásra.

• 11.

  Az önkéntes teljesítésre újabb határidő kitűzésére nem látott okot a Versenytanács, mivel a helyreigazítás tartalmából adódóan nem valószínűsíthető olyan vissza nem fordítható következmény, mely ezt indokolttá tenné.

• 12.

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy az utóvizsgálat szüneteltetésének nincs helye ilyen esetben.

Budapest, 2004. június 10.