Gazdasági Versenyhivatal

Vj-42/2003/56

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a FiberNet Kommunikációs Rt. (Budapest) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indított eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, az eljárás alá vont visszaélt gazdasági erőfölényével a vezetékes műsorjel-elosztás szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételei 2. pontja hetedik bekezdése második mondatának kikötésével, mert annak alkalmazásával egyoldalú döntése alapján a programcsomagokban azokban korábban nem szereplő, az előfizetők számára jelentős többletköltséggel járó csatornákat helyezhet el.

A Versenytanács a határozat kézhezvételétől megtiltja a vezetékes műsorjel-elosztás szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételek 2. pontja hetedik bekezdése második mondatának azon célból történő, illetve azt eredményező alkalmazását, hogy az eljárás alá vont saját egyoldalú döntése alapján új, az előfizetők számára jelentős többletköltséggel járó csatornákat helyezzen el a programcsomagokban.

A Versenytanács megállapítja továbbá, hogy az eljárás alá vont gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított meg azzal is, hogy a kiszállási díj mértékét 2003. január 1-től 4.000 Ft+ÁFA összegben határozta meg.

A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 5.000.000 Ft (Ötmillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal azt követően indított versenyfelügyeleti eljárást a Jeszenszky és Hoffmann Ügyvédi Iroda (1052 Budapest, Fehérhajó u. 8-10.) és Bedő István vezérigazgató-helyettes által képviselt FiberNet Kommunikációs Rt. (1013 Budapest, Krisztina tér 2.) ellen, hogy észlelte, az eljárás alá vont tevékenysége során valószínűsíthetően visszaélt gazdasági erőfölényével, megsértve a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezéseit.

I.

Az eljárás alá vont

• 1.

  A hollandiai székhelyű Mural Holding B.V. tulajdonában lévő eljárás alá vont 1999-ben történt alapításának célja kábeltelevíziós hálózatok megvásárlása, átépítése és bővítése volt.
  
  Az eljárás alá vont mintegy 123.000 előfizetőnek nyújt kábeltelevíziós műsorelosztó szolgáltatást a következő településeken:
  
  Agárd, Almamellék, Bácsalmás, Baja, Balmazújváros, Báránd, Barcs, Berettyóújfalu, Borota, Budapest IX. és X. kerülete, Cegléd, Csáford, Csongrád, Egyek, Ercsi, Erdőkertes-Őrbottyán, Érsekhalma, Esztár, Fehérgyarmat, Fonyód, Füzesabony, Gárdony, Garé, Gödöllő, Gyomaendrőd, Hajdúbagos, Hajdúhadház, Hajdúszoboszló, Heves, Hévíz, Jánoshalma, Kaba, Kál-Kápolna, Kál-Kompolt, Kalocsa, Kápolnásnyék, Kecskemét, Kerepes, Kistarcsa-Nagytarcsa, Kisújszállás, Konyár, Kozármisleny, Kunfehértó, Lánycsók, Mélykút, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Mikepércs, Mohács, Nádudvar, Nagyrábé, Nyíradony, Ócsárd, Okány, Patapoklosi, Pilisvörösvár, Pocsaj, Polgár, Poroszló, Püspökladány, Sáránd, Sarkad, Sárrétudvari, Sellye, Siklós, Siófok, Somogyapáti, Szabadbattyán, Szava, Százhalombatta, Szeghalom, Tekenye, Tépe, Tiszalök, Tószeg, Túrkeve, Újfehértó, Vámospércs, Városföld, Velence, Vésztő, Zalaszentgrót, Zalaudvarnok.
  
  Az eljárás alá vont egyes szolgáltatási területein szélessávú, kábelmodemes internet szolgáltatást is kínál (Baja, Budapest IX. kerület, Gödöllő, Kecskemét és Százhalombatta-Ercsi).

• 2.

  Az eljárás alá vont mérleg szerinti eredménye 2002-ben 113.145.000 Ft volt.

• 3.

  A kábeltelevíziós műsorjelelosztó vállalkozások korábban elsősorban soros rendszerben, egységes, a fogyasztó által nézhető programok számára, körére vonatkozó választási lehetőség nélküli szolgáltatást nyújtottak. A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 115.§-ának (8) bekezdése ugyanakkor kimondta, a műsorelosztó rendszerek műszaki szabványait az informatikai és hírközlési miniszter rendeletben szabályozza, s a szabályozást úgy kell kialakítani, hogy az újonnan kiépülő rendszerek, illetve a már meglévő rendszerek további kiépítése megfeleljen a korszerű adatátvitel követelményeinek. Műsorelosztó rendszerek építése esetén a rendelet hatálybalépésétől, már meglévő rendszerek esetében pedig az átépítést 2003. január 1-től kell érvényesíteni. Azoknál a már kiépített műsorelosztó rendszereknél, amelyeknek gerinchálózata nem felel meg a rendeletben szabályozottaknak, a további lakossági csatlakozások kiépítésénél a rendeletben foglaltakat ugyancsak 2003. január 1-től kell érvényesíteni. A jogszabály által megkövetelt műszaki fejlesztéssel párhuzamosan a kábeltelevíziós műsorjelelosztó vállalkozások a soros rendszereket folyamatosan váltották, illetve váltják fel a korszerű adatátvitelre is alkalmas csillagpontos rendszerű szolgáltatással. Ez a soros rendszer általában egyetlen - a közszolgálati csatornákat tartalmazó ún. szociális csomag mellett még egy csomagot kivételesen kínáló - csatornakiosztásával szemben a fogyasztók részére azáltal biztosít választási lehetőséget, hogy a szolgáltatók három programcsomagot kínálnak az előfizetőknek.
  
  Az eljárás alá vont több településen még soros hálózaton szolgáltat.

• 4.

  A kábeltelevíziós szolgáltatók a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 120.§-ának (1) bekezdése alapján eltérő műsorcsomagokat alakíthattak ki. A műsorcsomagok kialakításának módjával, illetve kötelező tartalmával kapcsolatban a törvény 117.§-ának (1) bekezdése előírja, az üzembentartó köteles rendszere révén elosztani a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi műsorát, amennyiben ezek vételkörzete kiterjed az adott fejállomásra. Ezeket a műsorokat alapszolgáltatásként kell elosztani és ezekért a műsorszolgáltatásokért többletdíjat az előfizetőtől nem lehet kérni. A 118.§ (3) bekezdése rögzíti, hogy a műsorelosztót - kapacitásának legalább tíz százalékáig, de legfeljebb három műsorszolgáltatóig - a helyi műsorszolgáltatók szerződéses ajánlatára - különös tekintettel a helyi közműsor-szolgáltatóra vagy helyi nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóra - szerződéskötési kötelezettség terheli. Ugyanezen cikkely (4) bekezdése szerint a műsorelosztót - kapacitása további tíz százalékáig, de legfeljebb három műsorszolgáltatóig - a magyarországi körzeti vagy országos műsorszolgáltató szerződéses ajánlatára szerződéskötési kötelezettség terheli. Az (5) bekezdés kimondja, hogy a (3)-(4) bekezdés szerinti szerződéskötési kötelezettség csak olyan műsorszolgáltató irányába áll fenn, amelynek napi műsorideje a négy órát eléri. A műsorcsomagok tartalmára egyéb jogszabályi rendelkezés nincs.
  
  Az eljárás alá vont a csillagpontos hálózatok esetén általában három programcsomagot alkalmaz:

• • -

    az információs csomag jellemzően a közszolgálati jellegű magyar csatornákat (m1, m2, Duna TV, helyi televízió) és egy-két külföldi közszolgálati csatornát tartalmaz, a 2003. év elején tipikusan 871 Ft bruttó díj ellenében,

• • -

    az alapcsomag az információs csomagban található csatornák mellett a tv2, az RTL Klub, a Viasat3, a Sport 1, az Eurosport és a Viva+ (olykor a Magyar ATV) magyar adókat és több külföldi csatornát (Sat 1, Rai Uno, RTL, Pro7, Vox stb.) foglal magában, melynek díj bruttó 1.800-2.100 Ft volt 2003 elején,

• • -

    a családi csomag az információs csomagban és az alap csomagban lévő csatornákon túl a Spektrum, a National Geographic, az Animal Planet, a Cartoon Network, a Fox Kids, a Filmmúzeum és a Romantica magyar nyelvű, valamint néhány idegen nyelvű adót tartalmaz, bruttó 2.800-3.200 Ft körüli áron a 2003. év elején.

Az eljárás alá vont a soros hálózattal rendelkező települések közül egyes esetekben csak egyetlen programcsomagot kínál, míg másutt a teljes csomag mellett egy ún. információs csomaggal is rendelkezik. Két településen, Kál-Kompolton és Poroszlón az információs csomag helyett az annál valamivel bővebb tartalmú, drágább alap csomag választható a teljes (családi) csomag helyett. A soros hálózatok családi csomagjai a csillagpontos hálózatok családi csomagjainál valamivel kevesebb csatornát tartalmaznak, a 2003. év elején általában bruttó 2.000 Ft díj ellenében.

A 2003. év elejének vonatkozásában megállapítható, hogy folytatódott a programcsomagok összetétele kapcsán 2002-ben is érvényesülő egységesítési tendencia.

II.

Az érintett piac

• 5.

  A Tpvt. 14.§-ának (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a vizsgált termék vagy szolgáltatás (áru) és a földrajzi terület figyelembevételével, ezek kombinációjaként kell meghatározni. Az eljárással közvetlenül érintett árun túlmenően a piacmeghatározás szempontjából a (2) bekezdés alapján figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesíteni képes árukat (keresleti helyettesíthetőség), valamint a kínálati helyettesítés szempontjait. A Tpvt. 14.§-ának (3) bekezdése szerint földrajzi terület az, amelyen kívül a fogyasztó nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy az áru értékesítője nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

II/1
Az érintett termékpiac, az eljárás alá vont szolgáltatásának helyettesítő termékei

• 6.

  A jelen esetben az eljárás alá vont és a fogyasztók közötti megállapodás tárgyának az eljárás alá vont által nyújtott kábeltelevíziós műsorjelelosztó szolgáltatásokat megtestesítő programcsomagok minősülnek. Az érintett termékpiac meghatározásakor az e programcsomagokat ésszerűen helyettesítő termékeket, szolgáltatásokat kell figyelembe venni.
  
  Televíziós csatornák nézésre több technikai megoldás révén nyílik mód: szoba- és tetőantenna, műholdvevő készülék igénybevételével, a UPC Direct Kft., illetőleg az Antenna Hungária Kft. AntennaMikro vagy más kábeltelevíziós vállalkozás szolgáltatásának igénybevételével.

• • 1.

    Szobaantenna, tetőantenna
    
    Az eljárás alá vont által elosztott műsorok közül az m1, a TV2 és az RTL Klub magyar nyelvűprogram földi sugárzású, amelyek az adó vételi körzetében, így eljárás alá vont szolgáltatási területein, tető-, illetve - kivételesen jó terjedési viszonyok esetén - szobaantennával is foghatók. A szobaantenna egyszeri beruházási költsége maximum 10.000 Ft, a tetőantennáé - a szereléssel együtt - szintén tízezres nagyságrendű.
    
    Telekhatáron belül kisközösségek létrehozhatnak saját maguk számára tetőantennáról működő rendszert, azonban ez - az igénybe vevők számától függően - akár jelentős nagyságrendű beruházás is lehet. A karbantartás, javítás költségei a fogyasztót terhelik, hiszen az igénybe vevő(k) a tulajdonos(ok), nincs külső szolgáltató.

• • 2.

    Műholdak segítségével fogható műsorok
    
    Az egyes műholdak segítségével fogható - Magyarországon vezetékes műsorjelelosztás révén szokásosan elérhető - műsorok részletes listáját az alábbi táblázat tartalmazza. A kódolatlanok programokat műholdvevő készülék segítségével bárki szabadon foghatja és nézheti. A kódolt műsorok jellemzője, hogy azok csak ún. dekóderrel foghatók, ilyeneket azonban a műsorkészítők egyéni előfizetőknek (magánszemélyeknek) nem, kizárólag műsorelosztók részére biztosítanak, értékesítenek.

	HotBird	Astra	Amos 1
Magyar nyelvű adó, kódolatlan	Duna TV, m2		Musicmax, Minimax/Musicmax, Magyar ATV, Viasat 3 (Feed), Budapest TV, Hálózat TV
Magyar nyelvű adó, kódolt	Hallmark, Eurosport		Spektrum, HBO, Discovery, Viva+, HírTV, Filmmúzeum, Pax, Romantica, Nickelodeon
Idegen nyelvű adó, kódolatlan	Arte, BBC World, TV5 Europe, DW, Rai Uno, Euronews, Fashion TV	ARD, Arte, CNBC, CNN Europe, DW, Euronews, Fashion TV, Kabel 1, Ki.Ka, Pro7, Rai Uno, RTL2, RTL, Sat1, Super RTL, Travel, TV5 Europe, Vox, Viva, ZDF, 3 Sat	Mezzo
Idegen nyelvű adó, kódolt	MCM, Mezzo, Motors, MTV, VH1, Cartoon Network, TCM		MTV, TV5, VH1, 3 Sat, BBC World, Extreme Sports, Arte, MCM, TCM, Sat1, CNBC, CNN

A táblázatból megállapíthatóan az eljárás alá vont kínálatában található egyes műsorok a szabad hozzáférést engedélyező műholdakról egyedi műholdvevővel is foghatók, más műsorok esetében azonban erre nincs lehetőség.

Minden műholdvevő ún. tükörből (parabola antenna), vevőfej(ek)ből és beltéri egység(ek)ből áll (a vevőfej, illetőleg a beltéri egység - attól függően, hogy analóg vagy digitális sugárzású adásokat kívánunk fogni - lehet analóg vagy digitális). Ha mindegyik egységből csak egy van, akkor az egység csak egy műhold vételére alkalmas. Egy analóg műholdvevő egység ára általában kevesebb, mint 20.000 Ft, a digitálisé 40-50.000 Ft. Ha egy műholdról mind az analóg, mind a digitális sugárzású adókat is kívánjuk fogni, akkor két beltéri (analóg+digitális) egység szükséges. A műholdvevő esetén a rácsatlakoztatott televíziókon csak ugyanaz a csatorna vehető.

A két műhold vételére is alkalmas rendszer két vevőfejet tartalmaz. A szabadon fogható adásokat az Astra (19,2 fok K), a HotBird (13 fok K) és az Amos1 (356 fok K) műhold sugározza. Ezek közül csak az Astra és a HotBird vételére alkalmas vevőfejet lehet egy tükörbe építeni, mert ezek a műholdak viszonylag közel vannak egymáshoz. A kétfejes rendszer kb. 10.000 Ft-tal drágább. Az Amos1 vétele önálló tükörrel és vevőfejjel lehetséges. E három egység egy beltéri egységgel csatlakoztatható a vevőkészülékhez, azonban a vevőkészülékeken itt is csak ugyanaz a program nézhető. Ha televíziónként különböző program nézhetőségének igénye felmerül, az mindegyik esetben egy-egy külön beltéri egység alkalmazását vonja maga után. A szerelési díj - a szükséges szerelvényekkel együtt - minimum 15.000 Ft.

A fentebb jelölt egy- és kétfejes alaprendszereken kívül - a különleges igények kielégítésére - számtalan egyedi megoldás tervezhető és telepíthető, azonban ezek költségei, árai igen magas lehet.

Az Astra műhold(ak)ról elsősorban német nyelvű adásokat sugároznak, de emellett más nyelven fogható programok is szerepelnek (olasz, francia stb.). Ezen a műholdon található - kódolt formában - a UPC Direct csomag, illetve rádióadások is vételére is lehetőség van.
A HotBird műhold(ak)on számos olasz, angol, arab, lengyel, spanyol stb. nyelvű adás elérhető. A Duna TV és az m2 adása is erről a műholdról vehető (a Duna TV január közepétől digitális formában is). Itt szintén több rádióadás hallgatható.
Az Amos1-ről számos magyar tv-adás fogható (pl. Magyar ATV, Minimax, Filmmúzeum). Ezek a programok csak digitális beltéri egységgel nézhetők.
Kisközösségek saját maguk számára műholdvevőről működő rendszert hozhatnak létre, azonban ez jelentős összeget kívánó beruházás lehet. A rendszer karbantartásának, javításának költségei a fogyasztót terhelik.

• • 3.

    UPC Direct szolgáltatás
    
    A UPC Direct Kft. a műholdról sugárzott, a jogtulajdonos által kódolt, zömében magyar nyelvű műsorokból álló programcsomag magyarországi vételéhez szükséges szerződést, eszközöket biztosít a magyarországi előfizetők részére, ezért díjat szed, majd azt kifizeti a megbízónak. A műholdról érkező jelek műholdvevő és dekódoló egység használatával foghatók Magyarország területén. Az induló költség: csatlakozási díj 8.000 Ft, letéti díj 20.000 Ft, szerelési díj 12.000 Ft. Ezeket a költségeket az újonnan szerződést kötő fogyasztónak nem kell minden esetben megfizetnie, a vállalkozás folyamatosan szervez erre is kiterjedő akciókat. 2003. február és március között például ingyenes szerelést kínált és a csatlakozási díjat is elengedte, emellett 6 havi előfizetési díj befizetése esetén az előfizető a letéti díj megfizetése alól is mentesült. 2003 májusában és júniusában eltekintett a csatlakozási és letéti díj megfizetésétől, a szerelési díjra pedig részletfizetési lehetőséget biztosított.
    
    A UPC Direct bruttó havi előfizetési díjai:

    Családi csomag: 36 program 4.590 Ft
    HBO 2.950 Ft
    SPORT1 2.950 Ft
    PrivateGold 2.400 Ft

    A UPC Direct szolgáltatása az m1, a TV2, és az RTL Klub - a legnézettebb országos televíziós csatornák - műsorát nem tartalmazza. Több televíziókészülék esetében mind az előfizetői díjak, mind a dekóder díjai készülékenként értendők.

• • 4.

    AntennaMikro szolgáltatás
    
    A Budapesten és a főváros környékén élők közül azoknak, akik parabola-antennával a Széchenyi hegyről, illetve az óbudai átjátszó állomásról érkező jeleket árnyékolás nélkül, közvetlen rálátással képesek fogni, lehetőségük van az Antenna Hungária Rt. ún. AntennaMikro (AM) szolgáltatásának igénybevételére.
    
    Az AntennaMikro szolgáltatás vételkörzete a Széchenyi hegyi adó mintegy 17 km-es sugarú körzete, tehát az elvi vételi lehetőség Budapest és vonzáskörzete (Érd, Budaörs, Halásztelek, Tárnok, Törökbálint, Diósd, Solymár, Pilisszentiván, Üröm, Budakalász, Budakeszi, Biatorbágy, Budajenő, Nagykovácsi, Páty és Telki) területére terjed ki. Ezen belül azonban a fogyasztók csak olyan területről képesek megfelelő minőségben fogni a szolgáltatást, ahonnan az adóra, illetve az átjátszó állomásra közvetlen a rálátás. Ez alapvetően a topográfiai, domborzati valamint a beépítési feltételek, körülmények függvénye.
    
    Az AntennaMikro szolgáltatás földfelszíni, mikrohullámú analóg technológiával sugárzott, kódolt műsorelosztási szolgáltatás, amely díjfizetés ellenében egyénileg választható televíziós programcsomagok vételét teszi lehetővé. Jelenleg három programcsomagban összesen 28 televíziós csatorna érhető el:

• • • -

      induló csomag (m1, m2, DunaTV, Sat1) 190 Ft havi előfizetési díjért,

• • • -

      alapcsomag (az induló csomagban szereplő csatornák mellett a Cartoon Network/TCM, a CNN az Eurosport, a Magyar ATV, a Minimax/MTV Europe, a National Geographic/CNBC, az ORF1, a Romantica/Private Gold, az RTL Klub, Spektrum, tv2, Filmmúzeum, Viva3, Sport1, BBC Prime és a HírTV műsora, valamint kiegészítő csatornaként a Viasat3) előfizetési díja 1.645 Ft havonta,

• • • -

      prémium csomag (az alapcsomagon felül az HBO-t is tartalmazza) havi bruttó 4.230 Ft-ért.

A szolgáltatás igénybevétele a kódolt formában történő elosztás következtében csak a szolgáltató által biztosított dekódoló berendezés segítségével lehetséges. A dekóder egyszeri hozzáférési díja a vállalt szerződéses elkötelezettség hosszától függően 4.860 Ft és 12.535 Ft között alakul, havi hozzáférési díja pedig 495 Ft, amit a választott programcsomag havi előfizetési díján felül kell megfizetni. Ha a lakásban több televíziós készülék is van, és felmerül annak igénye, hogy azokon azonos időben külön-külön program legyen nézhető, minden készülékhez külön dekódoló egység szükséges, melyhez mind egyszeri (12.535 Ft), mind rendszeres használati díj (560 Ft) társul. A dekódoló berendezéshez csatlakoztatott készülékeken ugyanis csak azonos műsor látható (ellentétben a kábeltelevízió szolgáltatási ponttal, amely úgy ad lehetőséget több vevőkészülék csatlakoztatására, hogy azokon önállóan választható a nézni kívánt csatorna). Több televízió készülék használata esetén tehát készülékenként külön-külön dekóder szükséges, az előfizetési díj azonban - legfeljebb két készülék csatlakoztatása esetén - nem többszöröződik.

• • 5.

    Más vállalkozás által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás
    
    A más vállalkozás által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás alkalmas lehet arra, hogy az eljárás alá vont kábeltelevíziós szolgáltatását helyettesítse.

• • 6.

    Az eljárás alá vont szolgáltatásának helyettesíthetősége
    
    A szolgáltatások helyettesíthetőségének megállapításakor a Versenytanács azt az elvet követi, hogy az egymást technikailag valamilyen mértékben helyettesíteni képes szolgáltatások konkrét tartalmát, az általuk kínált (foghatóvá tett) program(csomagok) összetételét kell összevetni, figyelembe véve a minőség és az ár vonatkozásában meglévő különbségeket. A minőség vonatkozásában tekintetbe vehető szempontok közül fontos az adott programcsomagban található csatornák száma, a programkínálat bővíthetősége, az adott technikai lehetőség által elérhető vételi minőség, a szükséges eszközök mennyisége és kezelhetősége (hány darab egység felállítása és kezelése szükséges) és a kapcsolódó szolgáltatások köre.
    
    Mint azt a Versenytanács korábban már több (így az eljárás alá vonttal szemben lefolytatott Vj-39/2001. és Vj-37/2002. számú eljárásokban hozott) határozatában kifejtette, a kábeltelevíziót mint programcsomag-hordozó eszközt más műsorforgalmazási módok, illetőleg ezek kombinációi ésszerűen nem helyettesítik, különös tekintettel az árakra, a minőségre és a választékra. A kábeltelevíziós szolgáltatás ésszerű helyettesítője csak másik kábeltelevíziós szolgáltatás lehet.

II/2.
Az érintett földrajzi piac

• 7.

  Az érintett földrajzi piacnak az eljárás alá vont ugyanazon központi fejállomására kapcsolt hálózata minősül, azzal, hogy a valamennyi működési területen egységesen kifejtett magatartás esetén az érintett földrajzi piac kiterjedése ezen területek összessége.

III.

Az eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzete

• 8.

  A Tpvt. 22.§-ának (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az, aki a gazdasági tevékenységét az érintett piacon a többi résztvevőtől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy a piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.
  
  Az eljárás alá vont vevőivel (előfizetőivel) szemben tanúsított piaci magatartása akkor tekinthető nagymértékben függetlennek a működési területén vagy annak határán működő másik kábeltársaság magatartásától, ha - figyelemmel az eljárás alá vont szolgáltatásának helyettesíthetőségével kapcsolatban tett megállapításokra - nem kell attól tartania, hogy az előfizetőinek számottevő része átvált a másik kábeltelevíziós társaság szolgáltatására.

• 9.

  Az alábbi szolgáltatási területeken az eljárás alá vont nyilatkozata és az eljárás során beszerzett adatok szerint más kábeltelevíziós szolgáltatók is jelen vannak:

• • -

    Baja

    Az eljárás alá vont és a versenytárs szolgáltatási területei részben átfedik egymást, az érintett fogyasztók száma nem ismert. A versenytárs az eljárás alá vonthoz hasonló tartalmú szolgáltatást nyújt, alacsonyabb áron.

• • -

    Berettyóújfalu

    A versenytárs szolgáltatási területét körülöleli az eljárás alá vont szolgáltatási területe. A településnek csak egy részén szolgáltató versenytárs árai alacsonyabbak, mint az eljárás alá vont árai.

• • -

    Budapest

    A IX. kerületben az eljárás alá vont és a versenytárs szolgáltatási területe határos, szolgáltatásuk tartalma és díjaik hasonlóak.

• • -

    Gödöllő

    A másik szolgáltató nyilatkozata szerint az átfedő területen 397 ingatlan található, s ő 2002. májusa és 2003. júliusa között néhány előfizetővel rendelkezett. A versenytárs által az átfedő területen elérhető előfizetők száma nem éri el az eljárás alá vont összes gödöllői előfizetői számának 10%-át.

• • -

    Kecskemét

    A Versenytanács rendelkezésére álló adatok szerint a másik szolgáltató Kecskeméten rövidesen szolgáltatást nyújt a fogyasztók részére.

• • -

    Mohács

    A versenytárs csillagpontos rendszerben nyújtja szolgáltatásait, míg az eljárás alá vont soros rendszerben, két csomagot kínálva, alacsonyabb áron. Az eljárás alá vont szolgáltatási területe teljes egészében a versenytárs szolgáltatási területén belül helyezkedik el. A másik szolgáltató nyilatkozata szerint az átfedő területeken az előfizetők száma igen csekély, 2003. áprilisában csak néhány fő volt. Az eljárás alá vont előadta, tudomása szerint a versenytárs irányításában változás fog bekövetkezni.

• • -

    Siklós

    Az eljárás alá vont által hivatkozott másik szolgáltató arról nyilatkozott, hogy érvényes szolgáltatási engedéllyel rendelkezik, de ténylegesen nem szolgáltat, mert az általuk kiépített hálózaton az eljárás alá vont szolgáltat. Az eljárás alá vont előadta, információi szerint a másik vállalkozás hálózat kiépítését tervezi a településen.

Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint az alábbi szolgáltatási területeken is jelen vannak más szolgáltatók, azonban a piaci helyzetről a Versenytanácsnak nincsenek bővebb ismeretei:

• • -

    Agárd-Gárdony

• • -

    Ercsi

• • -

    Erdőkertes

• • -

    Kápolnásnyék

• • -

    Kerepes

• • -

    Kistarcsa

• • -

    Nagytarcsa

• • -

    Őrbottyán

• • -

    Százhalombatta

• • -

    Velence

• 10.

  A kábeltelevíziós szolgáltatások piaca kapcsán a Versenytanács szerint az alábbi megállapítások tehetők:

• • -

    a piacra való belépés újonnan kiépítendő hálózatok révén gazdaságtalan vállalkozás lenne, mivel a nagyobb települések lakóterületeinek jelentős részét valamelyik kábelszolgáltató vállalkozás hálózatával már lefedte, s egy párhuzamos hálózat kiépítése ésszerűtlen és valószínűleg soha meg nem térülő vállalkozás lenne. Egy már kiépült hálózat területén egy másik párhuzamos hálózat kiépítése azért is kockázatos, mert az ott már hálózattal rendelkező vállalkozás az árainak alacsonyan tartásával és/vagy csökkentésével elriaszthatja a belépni (terjeszkedni) szándékozót, akinek ezért azzal kell számolnia, hogy a belépést követően viszonylag hosszabb ideig csak veszteségesen tudna működni ezen a piacon. Új piaci szereplő leginkább csak egy már a piacon jelen lévő vállalkozás és/vagy annak hálózata megvásárlásával jelenhet meg a piacon,

• • -

    a korábbi versenyfelügyeleti eljárások tapasztalatai szerint egy-egy helyi érintett piac előfizetőinek nagyobbik része (a "fogva tartott fogyasztók" köre) fizikailag nincs olyan helyzetben, hogy szolgáltatót váltson, mert nincs a közelében más kábelszolgáltató által kiépített hálózat,

• • -

    a szolgáltatóváltásban fizikailag nem korlátozott előfizetőket az ún. átváltási költségek korlátozzák, s a túlzottan magasnak tartott árak miatt az előfizetőknek csak egy igen kis része számára ésszerű lehetőség másik kábelszolgáltatót választani.

• 11.

  Ha a kábeltelevíziós szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás fogyasztóinak túlnyomó többsége fizikailag vagy más módon korlátozva van a szolgáltatásváltásban, akkor a vállalkozás egységes ár-, illetve egyéb üzletpolitikájának kialakításában nem játszik lényeges szerepet az, hogy az előfizetőinek egy kisebb hányada a szolgáltatóváltásban nincs számottevő mértékben korlátozva. Figyelemmel erre és az eljárás alá vont által több éve követett egységesítési tendenciára is a Versenytanács a jelen esetben gazdasági erőfölényt az eljárás alá vont valamennyi hálózatára vonatkozóan megállapíthatónak tartja, mivel összes előfizetőinek döntő része korlátozott a szolgáltatóváltásban. Az eljárás alá vont gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy annak meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak vagy vevőinek vele kapcsolatos piaci magatartására, következésképpen az eljárás alá vont gazdasági erőfölényben van azokon a területeken is, amelynek határán (egyes esetekben azon belül, egy meghatározott részen) egyébként más szolgáltatók is jelen vannak.
  
  A fentiekben kifejtettek szükségtelenné tették annak részletes vizsgálatát, hogy az eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzetben van-e azokon a területeken, ahol más kábeltelevíziós szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás is jelen van.
  
  A Versenytanács megjegyzi, maga az eljárás alá vont is azt nyilatkozta, hogy a versenytársak hatása elsősorban a kommunikációs stratégiájában érhető tetten. A versenytársak árait figyelemmel kíséri, de saját árai kialakítása során alapvetően nem alkalmazkodik hozzájuk, mert úgy véli, terméke a mellé rendelt szolgáltatásokkal ezen az áron eladható, s egyelőre az adatok is ezt bizonyítják, tehát nem kell a konkurenciához áraznia. Ez alól egyetlen kivétel van, Mohács, ahol - részben a hálózat műszaki állapota miatt - kedvezményeket tud biztosítani, akár az eredmény terhére is (a versenytársnak itt egy jó minőségű csillagpontos hálózata van, jó csatornakiosztással és jó árakkal). A Versenytanács megítélése szerint az eljárás alá vont által előadottak is azt támasztják alá, hogy gazdasági tevékenységét a versenytársaktól nagymértékben függetlenül folytathatja.

IV.

Az eljárás alá vont vizsgált magatartásai

IV/1.
Az általános szerződési feltételek díjemeléssel kapcsolatos rendelkezései

• 12.

  Az eljárás alá vont valamennyi szolgáltatási területén alkalmazott általános szerződési feltételeinek 7.1.3. pontja tartalmazza a szolgáltató egyoldalú szerződésmódosításának eseteit: a szolgáltató jogosult ... az előfizetői szerződés egyoldalú módosítására, ha a tevékenységével kapcsolatos körülmények ezt indokolják, így különösen ... díjmódosításra indokul szolgáló körülmények felmerülése esetén.
  
  A 7.1.3.1. pont szerint az előfizetői szerződés szolgáltató által történő egyoldalú módosítása esetén a szolgáltató köteles a módosításokat azok hatályba lépését megelőzően 15 nappal az ügyfélszolgálatán közzétenni és az előfizetőt értesíteni.
  
  A 16.3. pontban találhatóak az eljárás alá vont díjazással és számlázással kapcsolatos alapelvei. A szolgáltatások előfizetési díjért vehetők igénybe, az előfizetési díjak szabadárasak, integráltan kerültek megállapításra az igénybe vett műsorszámtól, illetve a programcsomagtól függően. Tartalmazzák az üzemeltetési és működési költségeket, a korszerűsítést, a jogdíjakat, program választékbővítést, karbantartási és javítási költségeket. Három előfizetői végberendezés használatáig egy előfizetési díjat kell fizetni. A szabadáras kábeltelevíziós szolgáltatások díját a szolgáltató árpolitikája szerint határozza meg. A szolgáltató árpolitikája a fogyasztói árindex és egyéb iparági indexek növekedésén, a forint árfolyamváltozásán, a hálózatok üzemeltetési költségeinek és kiadásainak növekedésén, valamint megtérülési számításain alapszik. A szolgáltató a szolgáltatási díjakat minden évben egyszer árpolitikája szerint módosíthatja. Ezen túlmenően a szolgáltató jogosult abban az esetben is módosítani, amennyiben azt a gazdálkodását, illetőleg a kábeltelevíziós szolgáltatást befolyásoló körülmények indokolják. Ezek különösen az alábbiak lehetnek:

• • -

    üzemeltetési, működési költségek emelkedése,

• • -

    programválaszték változtatása,

• • -

    hálózat műszaki korszerűsítése,

• • -

    jogszabály változása.

Az előfizetési díj módosításáról a hatályba léptetést 15 nappal megelőzően köteles a szolgáltató az előfizetőt értesíteni. A díjváltozás hatályba lépésének napjától az előfizetőnek az új díjakat kell megfizetnie. Díjmódosításnál a szolgáltató az előfizetők számára megismerhetően és ellenőrizhetően hozzáférhetővé teszi a díjváltoztatás alapjául szolgáló számításait. Az előfizető ezen jogának gyakorlása nem sérthet üzleti titkot, érdeksérelmet nem okozhat. Az előfizetők az illetékes ügyfélszolgálaton, illetve a telefonos ügyfélszolgálaton informálódhatnak a hozzáférés módjáról. Az előfizető a díjmódosításról való értesítéstől számított 8 napon belül jogosult az illetékes ügyfélszolgálaton, illetve telefonos ügyfélszolgálat esetén a telefonos tájékoztatóban megjelölt helyen írásban bejelenteni, hogy meg kívánja tekinteni a díjmódosítás alapjául szolgáló számításokat. A bejelentés elmulasztása esetén a díjmódosítások az előfizető részéről elfogadottnak tekintendők. Amennyiben a számítások helyességét, vagy megalapozottságát az előfizető vitatja, és azt a szolgáltató nem fogadja el, az előfizető jogosult a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatát kérni, illetve végső esetben az illetékes bírósághoz fordulni.

Az általános szerződési feltételek 9.1. pontja szól a szolgáltatás korlátozásáról és megszüntetetéséről: A c) pont szerint a szolgáltató az előfizető egyidejű értesítésével jogosult a szolgáltatás igénybevételének korlátozására, ha az előfizetőnek esedékes díjtartozása van (ideértve a külön előfizetési díjért igénybe vehető ún. prémium csatornára (pl. HBO) vonatkozó külön előfizetési díjat is), és az előfizető a díjtartozás megfizetésének biztosítása céljából a szolgáltatónak nem adott az általános szerződési feltételekben meghatározott vagyoni biztosítékot.

A 9.6. pont értelmében a szolgáltató a szolgáltatás korlátozásaként a szolgáltatás szüneteltetésére jogosult. Ilyen esetben az előfizető a szolgáltatás korlátozásának időpontjától kezdve a korlátozás megszűnésének, illetve az előfizetői szerződés megszűnésének időpontjáig üzemfenntartási költségtérítést köteles fizetni. A korlátozás megszűntekor, illetve ha az előfizetői szerződés a korlátozás megszűntetése nélkül megszűnik, az előfizető köteles az adminisztrációs díjat, a kiszállási díjat és a visszakapcsolási díjat megfizetni.

A 10.3.1. pont rögzíti, a szolgáltató az előfizetői szerződést 45 napos felmondási idővel mondhatja fel, amennyiben az előfizető az esedékes díjat a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítés megtörténtét követően sem egyenlítette ki.

• 13.

  A vizsgálati jelentés rögzíti, hogy az eljárás alá vont az általános szerződési feltételek rendelkezései szerint díjmódosításra indokul szolgáló körülmények felmerülése esetén egyoldalúan módosíthatja a szerződést. A díjmódosítás lehetséges okait és a díjkialakítás elveit részletesen tartalmazzák az általános szerződési feltételek. A módosított díj el nem fogadása esetén az előfizető megtekintheti a szolgáltató díjváltoztatást megalapozó - üzleti titkot nem tartalmazó - számításait, és ha ezen számítások helyességét vagy megalapozottságát vitatja, és azt a szolgáltató nem fogadja el, az előfizető jogosult a Gazdasági Versenyhivatalhoz, illetve az illetékes bírósághoz fordulni. A módosított díjat meg nem fizető előfizető esetén, mivel az előfizetőnek díjtartozása van, a szolgáltató az általános szerződési feltételek alapján jogosult a szolgáltatás igénybevételének korlátozására, ennek keretében a szolgáltatás szüneteltetésére, majd az előfizetői szerződés felmondására.
  
  Az általános szerződési feltételek azon előfizetők esetében is feljogosítják az erőfölényben lévő vállalkozást a szerződés egyoldalú felmondására, akik nem fogadják el a díjemelést magyarázó számításait, és bírósági eljárást kezdeményeznek ellene, és a megemelt díjat nem hajlandók fizetni, de az emelés előtti díjat továbbra is fizetik. Az általános szerződési feltételek ezért a vizsgálók álláspontja szerint a Tpvt. 21.§-ának a) pontjában ütközően indokolatlanul hátrányos feltételek elfogadását kényszeríti ki.

• 14.

  A Versenytanács évek óta követett álláspontja és gyakorlata szerint (lásd pl. Vj-126/2000., Vj-30/2002., Vj-48/2002.) a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozásoknak minimálisan legalább azokat a szabályokat be kell tartaniuk, amelyeket a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet megkövetel, azzal, hogy az általános szerződési feltételeket alkalmazó erőfölényes vállalkozásokat piaci helyzetükből adódóan többletkövetelmények is terhelik, illetve terhelhetik.
  
  A Versenytanács több határozatban (így különösen a Vj-126/2000. számú ügy kapcsán) szólt arról, hogy a díjemelés tekintetében a kábeltelevíziós szolgáltatók által alkalmazott általános szerződési feltételek rendelkezései mely esetekben minősülnek versenyjogilag elfogadhatóknak, az alábbi lehetőségeket rögzítve:

• • a)

    Ha az előfizető nem fogadja el a díjemelést, akkor a vállalkozás fordul bírósághoz és annak döntéséig tűri, hogy az adott előfizető(k) csak az emelés előtti díjat fizeti(k), őket nem zárva ki a szolgáltatás köréből. (Megjegyzendő ugyanakkor, indokolatlan előny kikötésének minősül az, ha az általános szerződési feltételek nem rendelkeznek arról, hogy az előfizetőt a megváltozott díj el nem fogadása esetére milyen jog illeti meg a szerződéses alku keretében. Ha ugyanis felmondási ok az esedékes díj meg nem fizetése, akkor a szerződés megszűnését eredményezi az is, ha az előfizető az emelt díjat nem egyenlíti ki.)

• • b)

    Versenyjogilag elfogadható megoldás, ha a szolgáltató csúszó árklauzulát alkalmaz. Nem elégséges azonban az általános szerződési feltételekben szerepeltetni a Legfelsőbb Bíróság GK 68. számú állásfoglalása szerinti csúszó árklauzulát, például a Központi Statisztikai Hivatal által megadott fogyasztói árindex mértékének megfelelő díjemelést irányozva elő, ha a díjemelésre vonatkozó további rendelkezés egyoldalú értelmezésére jogosítják fel a szolgáltatót, anélkül, hogy a mindenkori teljesítés időpontjában a díj egyértelműen kiszámítható és ellenőrizhető lenne. A kikötött egyoldalú díjközlés alapot ad arra is, hogy a díjemelésre - az általános szerződési feltételekben szereplő általános megfogalmazás alapján - alapos ok nélkül kerüljön sor.

• • c)

    Az előző két megoldás kapcsán jelentkező problémákra is figyelemmel (az első esetén pl. a szolgáltató a díjemelés "indokolt" részét sem tudja megvalósítani a bíróság döntéséig, a második esetben pedig nincs mód a "váratlan" indokolt költségek díjban történő érvényesítésére) versenyjogi szempontból megfelelő megoldás az is, ha a szolgáltató az általa alkalmazott általános szerződési feltételekben rögzíti, lehetőséget biztosít az előfizetők számára a díjemelésre vonatkozó valós adatokon nyugvó, érthető formában elkészített számításai megismerésére és ellenőrzésére.

• 15.

  A Versenytanács megállapította, hogy az eljárás alá vont általános szerződési feltételeiben lehetőséget biztosít az előfizetők számára a díjemelésre vonatkozó számításai megismerésére és ellenőrzésére, szabályozva, hogy az előfizetők miként élhetnek ezen jogukkal. A Versenytanács szerint az eljárás alá vont általános szerződési feltételeinek ezzel kapcsolatos rendelkezései nem ütköznek a Tpvt. 21.§-ába.

IV/2.
A 2003. évben megvalósított emelések eredményeként kialakult előfizetési díjak

• 16.

  A 2003. év elején az eljárás alá vont információs csomagjának díja tipikusan bruttó 871 Ft, az alapcsomag díja bruttó 1.800 - 2.100 Ft, a családi csomag díja 2.800 - 3.200 Ft körül alakult. A soros hálózatok családi csomagjainak díja általában bruttó 2.000 Ft körül volt.
  
  Az eljárás alá vont 2003. nyarán (egyes helyeken júniusban, más helyeken júliusban) megemelte előfizetési díjait. Az információs csomag díja bruttó 1.098 Ft-ra, az alapcsomag díja bruttó 2.200 - 2.500 Ft-ra, a családi csomag díja bruttó 3.200 - 3.500 Ft-ra módosult. A soros hálózatok családi csomagjának ára jellemzően 2.500 Ft körüli értékre változott (+/- 100-200 Ft).
  
  Az előfizetőknek kiküldött tájékoztatókban az eljárás alá vont arról adott tájékoztatást, hogy a nyár eleji díjmódosítás indokai "az új és meglévő műsorok okozta műsor-, és jogdíj-emelkedés, a műsorok elosztásához szükséges műszaki, technikai berendezések beszerzési költsége, valamint a jogszabályi előírásokon alapuló fizetési kötelezettségek megváltozása, továbbá az üzemeltetés tárgykörében - hálózat fenntartási, korszerűsítési, energia- és üzemanyagköltségek - felmerült többletköltségek" voltak.

• 17.

  A vizsgálati jelentés rögzítette, az átlagos díjemelés inflációval nem magyarázható része vonatkozásában az iparági normálprofitrátával és az eljárás alá vont befektetésarányos nyereségével lehet megítélni, hogy a díjemelések összességében túlzott mértékű nyereséget biztosítottak-e az eljárás alá vont számára.
  
  A befektetésarányos nyereség meghatározásához a vizsgálók a 2003. évre számolt működési eredményt elosztották a saját tőke, a hosszúlejáratú hitelek és a 2003. évben megvalósított beruházások 2003. évre becsült átlagos értékével. A számítások szerint az eljárás alá vont befektetésarányos nyeresége 16,4%-t tesz ki.
  
  A vizsgálók ezen felül a 2002. évi üzemi, üzleti eredményből kiindulva más módon is meghatározták az eljárás alá vont befektetésarányos nyereségét, annak tényleges 2002. évi értékét, valamint a 2003. évi várható értékét változatlan befektetést feltételezve, illetve figyelembe véve a 2003-ban végrehajtott beruházásokat. Mindhárom üzemi, üzleti eredmény alapján számolt befektetésarányos nyereség kategóriát meghatározták a vizsgálók két módon, befektetésként az eljárás alá vont összes eszközét, illetve a saját tőke és a hosszúlejáratú kötelezettségek összegét figyelembe véve. Ezek a számítások 17-21% közötti befektetésarányos nyereséget mutattak ki a 2003. évre.
  
  A kockázatmentes befektetés hozamát megtestesítő jegybanki alapkamat a 2003. évben jelelemzően 10% alatt volt (2003. január 17-től 6,50%, 2003. június 11-től 7,50%, 2003. június 19-től 9,50%, 2003. november 28-tól 12,50%). Ettől az adott iparág kockázatának megfelelően nyilvánvalóan magasabb kell legyen a kábeltelevíziós szektorra érvényes átlagos tőke-arányos nyerseség. A vizsgálók álláspontja szerint kockázati prémiumként legfeljebb 5% vehető figyelembe. Tekintettel a 16-21% közötti befektetésarányos nyereségre a díjemelés következtében túlzott mértékű nyereség alakul ki, vagyis a díjak túlzottan magasnak tekinthetőek.

• 18.

  A versenyfelügyeleti eljárás során az eljárás alá vont előadta, hogy a díjak megállapításánál (az egyes díjcsomagok előfizetőnek száma mellett) különösen a következőkre van figyelemmel:

• • -

    az előző évi pénzügyi teljesítések, bevételek, az eredményesség alakulása, amely kiindulásként alkalmas viszonyítási alapot szolgáltat arra az esetre, ha semmi sem változna (nem lennének csatornaváltozások, infláció, beruházások stb.),

• • -

    annak számszerűsítése, hogy milyen költségnövekedés következne be, ha a csatornakiosztás nem változna,

• • -

    a lefolytatott piackutatás, igényfelmérés eredményeként milyen módosítások szükségesek a programcsomagok összetételében és ez milyen hatást gyakorol a költségekre,

• • -

    makrogazdasági mutatók,

• • -

    közgazdasági elvárásai.

Az eljárás alá vont kiemelte, hogy még mindig nem piaci áron nyújtja szolgáltatásait, miközben a távközlő hálózat kiépítéséhez, illetve a fejállomásokhoz felhasznált eszközöket világpiaci áron szerzi be, amelyre még jelentős állami teher is rakódik (azzal, hogy a beszerzéseknél a szállítási költségek és a méretgazdaságosság, valamint egyéb körülmények miatt rosszabb helyzetben van, mint a nyugat-európai vállalkozások). Csak azért nem valósítja meg egy lépésben a díjak reális szintre történő emelését, mert egy ilyen drasztikus lépést a piac nem bírna ki.

Ahol jelenleg beruházások történnek vagy beruházások lesznek, ott további áremelések várhatók, figyelemmel arra, hogy éppen a hálózat műszaki színvonala miatt a máshol alkalmazottnál alacsonyabb díjak voltak.

A fejlesztések sok helyen az önkormányzattal kötött szerződésben vállaltakkal vannak összefüggésben. Ezek a követelmények gyakran az indokolt mértéket jóval meghaladják, s a gyakorlatban általában az elavult hálózat teljes kicserélését teszik szükségessé. Megjegyezte továbbá, hogy a hálózatok korábbi tulajdonosai esetében a díjak nem képeztek fedezetet a későbbi fejlesztésekre, így minden forrást az eljárás alá vontnak kell megteremtenie.

Aláhúzta, Magyarországon jelenleg az eljárás alá vont az egyetlen olyan szolgáltató, amely milliárdos nagyságrendben hajt végre - a jogszabályi kötelezésnek megfelelően - korszerűsítő beruházásokat. Ugyanakkor a nagy beruházások esetén is bizonytalan azok megtérülése, jövedelemtermelőképességük hossza (műszaki szempontból, jelentősebb pótlólagos beruházási jellegű ráfordítási igény jelentkezése nélkül a hálózat magától 5-7 évig is elműködne) például a későbbi jogszabályváltozások, technológiai fejlődés vagy a penetráció felfutásának elmaradása következtében, amelyek kockázatnövelő tényezők.

2003-ban 25 településen folynak nagyobb beruházások, több milliárd forint összegben (valamilyen beruházási tevékenység mintegy 40 hálózaton zajlik). A beruházások öt csoportba sorolhatók:

• • -

    soros hálózat csillagpontosítása,

• • -

    határfrekvencia növelés (pl. 300 MHz-ről 750 vagy 862 MHz-re),

• • -

    a volumenüket tekintve nem olyan jelentős zöldmezős beruházások (egy új településen vagy egy meglévő hálózat területi kiterjesztése, bővítése),

• • -

    fejállomási beruházások (csatornabővítés, analóg sugárzású csatorna digitálissá átalakítása, fejállomás gyakran kényszerből történő földrajzi áthelyezése, technológiai újítás, frekvenciabővítés),

• • -

    kisebb "kényszerberuházások" (soros hálózat esetén valamely akadály kikerülése, internetes modemek, önkormányzati előírások teljesítése átépítésnél, előfizető-sűrítő beruházások, hálózatok összekötése).

A beruházások költségvonzata mellett figyelembe kell venni az előfizetői igényeket is (pl. korábban a Sport 1, most a Hír TV esetében), azzal, hogy nem lehet igazságot tenni a jelenlegi rendszerben, mindig lesznek olyanok, akik elégedetlenek a bővítés miatt.

Díjemelésre ugyanakkor sokszor tartalom-bővítés hiányában is szükség lehet, s az új csatornával inkább a díjemelés indokoltságát próbálja igazolni az előfizetők szemében.

Megítélése szerint az általa alkalmazott díjak nem túlzóak, amelyet az előfizetői lemorzsolódás csekély mértéke is igazol. A más termékek, szolgáltatások (pl. élményfürdő, autópálya) árával való összehasonlítás is azt támasztja alá, hogy a díjak nem túlzóak.

• 19.

  Az eljárás alá vont által végrehajtott díjemelések mértékét azzal összefüggésben kell megítélni, hogy vajon az azt követően kialakuló díjak túlzottan magasnak minősíthetők-e. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint egy ár vagy díj akkor minősül túlzottan magasnak, ha az meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségeinek és a befektetéssel arányban álló tisztességes haszonnak (normatív nyereségnek) az összegét. A díjemelés abban az esetben tekinthető Tpvt-be ütközőnek, amennyiben az a szolgáltatónak - az általa befektetett tőke nagyságát és az iparág jellegzetességeit figyelembe véve - az e követelménynek meg nem felelő, túlzott mértékű nyereséget biztosít.
  
  A számításba vehető előző évi nyereség meghatározásánál a Versenytanács tekintettel van arra, hogy a több hálózatot üzemeltető és azokon több programcsomagot szolgáltató vállalkozás esetében a nyereség általában még hozzávetőleges pontossággal sem határozható meg programcsomagonként, ezért általános esetben a vállalkozás egészének nyereségét lehet csak alapul venni, s azt a vállalkozás egészének díjemelésével (átlagos korrigált nettó díjemelés) összevetve vizsgálni.
  
  Az, hogy a vállalkozás egészére nézve az alkalmazott díjak túlzottan magasnak minősülnek-e, az alábbiak vizsgálatát igényli:

• • a)

    a korrigált nettó díjak előző évhez képesti átlagos emelkedésének meghatározása,

• • b)

    az a) pont szerinti átlagos díjemelkedés és az előző évi infláció összevetése: ha a korrigált nettó díjak előző évhez képesti növekedése nem haladja meg az előző évi infláció mértékét, akkor a díjak összességében nem minősülnek túlzottan magasnak,

• • c)

    az inflációt meghaladó átlagos díjemelés esetén annak összevetése az előző évi nyereséggel: ha a korrigált nettó díjak infláció feletti emelése kisebb, mint amennyivel az előző évi nyereség alatta maradt a befektetés adott szakmát jellemző kockázatával arányban álló hozam (normatív nyereség) mértéknek, akkor valószínűsíthető, hogy a vizsgált díjemelés következtében nem alakul ki túlzott mértékű nyereség, vagyis a díj sem tekinthető túlzottan magasnak. Ha a korrigált nettó díjak infláció feletti emelése nagyobb, mint amennyivel az előző évi befektetés arányos nyereség alatta marad a normatív mértéknek (vagy az előző évi nyereség meghaladta a normatív mértéket), akkor a díjemelés következtében valószínűsíthetően a normatív mértéket meghaladó nyereség alakul ki, vagyis a díjak összességében túlzottan magasnak minősülnek.

A Versenytanács szerint a díjakban kizárólag a gazdaságilag indokolt költségek térülhetnek meg, ezért az előző évi gazdaságilag indokolatlannak minősülő költségekkel a vállalkozás mérlegében kimutatott nyereséget növelni kell és az sem zárható ki, hogy valamely költség nem jelenik meg a mérlegben, mely esetben a kimutatott nyereség csökkenthető.

A Versenytanács kiemeli továbbá, hogy különbséget kell tenni a költségek valódisága és a költségek versenyjogi szempontból vett indokolhatósága között, főszabályként azonban a Versenytanács versenyjogilag indokoltnak vélelmezi a vállalkozás igazoltan felmerült költségeit. A megvalósítani tervezett beruházások pénzügyi forrásának megteremtése nem jelentheti jogszerű alapját a díjak emelésének. A beruházásokhoz kapcsolódóan ugyanakkor jogszerűen jelenhet meg a díjakban

• • -

    a beruházott eszközök amortizációja, mint többletköltség és

• • -

    a beruházás érdekében befektetett tőke után járó normatív hozam, mint jogszerű többletnyereség.

A Versenytanács megjegyzi, az eljárás alá vonttal szemben lefolytatott Vj-37/2002. számú eljárásban hozott határozatában részletesen rögzítette, hogy az előfizetői díjak mértékének megítélése során milyen szempontokat vizsgál.

• 20.

  A korrigált nettó díjak átlagos változásának és a befektetés arányos nyereség meghatározása a jelen eljárás keretében az alábbiak szerint végzendő el:

• • A)

    A korrigált nettó díjak átlagos változásának meghatározása

az előfizetők számai alapján számítható ki az árindex (D)

ahol: d - az egyes hálózatok egyes programcsomagjainak nettó előfizetési díja
f - az egyes hálózatok egyes programcsomagjai előfizetőinek száma
(1) - a vizsgált év adata
(0) - az előző évi adat

• • A)

    A befektetés arányos nyereség meghatározása

• • • 1)

      A 2002. évi tényleges befektetés arányos nyereség (Pt):

ahol: N - a 2002. évi üzemi eredmény
B - a 2002. évi összes eszköz

• • • 2)

      A 2003. évi várható befektetés arányos nyereség (Pv) változatlan befektetést feltételezve:

ahol: A - 2002. évi nettó árbevétel
D - a korrigált nettó díjak 2003. évi átlagos emelkedése
I - a 2002. évi infláció

• • • 3)

      A 2003. évi várható befektetés arányos nyereség a vállalkozás által 2003. évben végrehajtott beruházások figyelembevételével (Pk)

ahol: DB - a 2003. évi átlagos beruházás
a - átlagos leírási kulcs

• 21.

  A fenti szempontok és módszer alapján elvégzett számításokat követően a Versenytanács megállapította, hogy az eljárás alá vont esetében a 2003. évi várható befektetésarányos nyereség a végrehajtott beruházások figyelembevételével 17%-ot tesz ki. Ezen adat alapján az eljárás alá vont által a 2003. évben megvalósított díjemelések eredményeként alkalmazott díjak nem minősülnek jogsértőnek, az általa megállapított díjak nem biztosítanak számára túlzott mértékű nyereséget.

IV/3.
Az új csatornák programcsomagokba kerülésének általános gyakorlata, a Hír TV csatorna programcsomagba kerülése

• 22.

  Az eljárás alá vont kínálatában 2003. március 1-től változás következett be, ekkor került be a hálózatok többségében a programcsomagokba a Hír TV műsora. A csatorna csillagpontos hálózatok körében 38 esetben az információs csomagba, 6 esetben az alap csomagba, 2 esetben a családi csomagba, míg 4 hálózat esetén nem került be egyik programcsomag sem (Garé, Kál-Kompolt, Ócsárd, Szava). A nem csak egy programcsomaggal rendelkező soros hálózatok esetén jellemzően az olcsóbb (szűkebb) programcsomag része lett, ugyanakkor egyes hálózatok esetén a Hír TV nem vált láthatóvá (Almamellék, Érsekhalma).

IV/3/1.
Az új csatornák programcsomagokba kerülésének általános gyakorlata

• 23.

  Az eljárás alá vont általános szerződési feltételeit illetően a Hírközlési Felügyelet Hírközlési Területi Hivatalának Budapesti Irodája 2002. augusztus 5-én kelt, HBB-3992-11/2002. számú határozata előírta, hogy az eljárás alá vont szolgáltatása csak a határozat III. számú mellékleteként csatolt általános szerződési feltételekben foglaltak szerint nyújtható.
  
  Az általános szerződési feltételek 2. pontja értelmében az előfizető programcsomagok közül választhat és külön előfizethet külön díj ellenében igénybe vehető csatornákra (pl. HBO mozicsatorna). A szolgáltató a programcsomagokban elosztott programokat az előfizető előzetes értesítése mellett megváltoztathatja és új programcsomagokat alakíthat ki.

• 24.

  Az eljárás alá vont előadta, jelenleg technológiai akadálya van annak, hogy a műsorelosztó vállalkozás az egyes előfizetőkre lebontva nyújtson jelszolgáltatást, ezért programcsomagokat kell képeznie. Ez azt jelenti, hogy a programcsomag kialakítása szükségképpen csak a műsorelosztó vállalkozás döntésének eredménye lehet, mivel a gyakorlatban kivitelezhetetlen az, hogy minden egyes program csak úgy kerüljön be az adott csomagba, hogy azt valamennyi érintett előfizető külön hozzájárulása előzze meg - ez ugyanis azt jelentené, hogy nem egyoldalú, hanem multilaterális döntés eredményeként módosulna a programcsomag. A lehetséges legnagyobb mértékben figyelembe veszi az előfizetők álláspontját. Az elmúlt időszakban évente egyszer központilag szervezett kérdőíves piackutatás eredményeire, az előfizetők leveleire, a médiában megjelent előfizetői véleményekre, valamint az előfizetők telefonos kívánságaira figyelemmel alakítja programkínálatát, mely átalakítások törvényszerűen az előfizetői díj (felfelé vagy lefelé történő) változásával járnak.
  
  Az eljárás alá vont igényfelmérési gyakorlatáról általánosságban elmondta, az két módon történhet: az évi rendszerességgel lefolytatott felmerése formájában és ad hoc jelleggel.
  
  A 2003. augusztusi számlákkal együtt küldték ki azt a négyoldalas cégtájékoztatót, amely egyben kérdőívként is funkcionál. Ebben kérdéseket tett fel a kábeltelevíziós fogyasztói szokásokról és elvárásokról (azaz ez részben elvárás-kutatás, részben elégedettség-vizsgálat), illetve - ahol ennek fennállnak a feltételei - az internet-használati szokásokról és elvárásokról. A kérdőív minden olyan fogyasztóhoz eljutott, aki havi rendszerességgel fizet számlát, azaz a kb. 130.000 előfizetőből mintegy 100.000 főhöz. 2002. augusztusában a számlalevéllel együtt 80.000 előfizetőt keresett meg kérdőívvel. A kérdőívek visszaérkezési aránya 2% volt. A legtöbb válaszadó inkább a sport és a gyermekműsorokat (Fox Kids, Minimax) és az általános, szórakoztató csatornákat részesíti előnyben, A Travel Channel, a Fox Kids és a Club csatornák azok a csatornák, amelyeket az előfizetők a legszívesebben látnának a programkínálat részeként. A számlalevelet nem kapók számára a véleménynyilvánítás lehetőségét az ügyfélszolgálati irodák biztosítják, erről a lehetőségről őket az eljárás alá vont a képújságon elhelyezett hirdetésben tájékoztatja. Ez az igényfelmérés intézményesített formája, amelyre azért csak akkor került sor, mert addigra körvonalazódott, hogy a jövőben milyen csatornák megjelenése várható. A kérdőíven a fogyasztók megjelölhették, hogy milyen tartalmú, tematikájú csatornákat vagy konkrétan mely programokat néznének szívesen, s hogy ezekért adott esetben mely csatornákról mondanának le.
  
  A nem intézményesített forma az előfizetői oldalról történő kezdeményezés. Az előfizetők időről-időre csoportosan jelzik igényüket egy-egy csatorna iránt (pl. Minimax, Hír TV). Ha a fogyasztók részéről tömeges igény jelentkezik, akkor azt nyilatkozata szerint teljesíti.
  
  Az általános szerződési feltételeit illetően felhívta a figyelmet arra, hogy azokat bevezetés előtt előzetesen mind a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, mind a jóváhagyó Hírközlési Főfelügyelet véleményezte (és kifogást nem fogalmazott meg velük szemben), illetve azok elkészítése során figyelemmel volt a Versenytanács korábbi határozataira.
  
  Kiemelte, előfizetői az egyedi előfizetői szerződés aláírásakor a szerződés-nyomtatványon kivonatot kapnak az általános szerződési feltételekből, s 2003-ban ezen általános szerződési feltételek teljes terjedelmében a szerződéskötést megelőzően és a szerződéses tartam alatt folyamatosan elérhetőek voltak az előfizetők számára. Az általános szerződési feltételek tartalmát az előfizető a szerződés aláírásakor ismertnek tanúsította. Mindezek mellett átalakította a fogyasztói elvárások kutatásának eljárási módszerét, azt alkalmassá téve az előfizetői akarat egyértelmű kinyilvánítására írásban, telefonon vagy az interneten keresztül.
  
  Megítélése szerint figyelemmel az előfizetői igények messzemenő elismerésére, valamint a szervezett elvárás kutatás eredményeinek alkalmazására és arra, hogy az előfizetői válaszadási hajlandóság nem biztosítja a meghatározó hányad írásos visszaigazolását, így az időben megadott részletes tájékoztatás a várható termék- és árváltozásról, minden esetben biztosította, hogy az előfizetők véleményüket érdemben a szükséges és elégséges információk birtokában tájékoztassa. Ha az érintett előfizetők többsége tiltakozott volna valamely műsor programcsomagba történő elhelyezése ellen, akkor tartózkodott volna a műsorelosztás megkezdésétől.

• 25.

  A vizsgálati jelentés aláhúzta, egy új csatorna kínálatba történő felvételekor a Versenytanács korábbi határozataiban - így többek között az eljárás alá vont ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja tárgyában lefolytatott Vj-37/2002. számú ügyben hozott határozatban is - következetesen, a jogsértés hiányának feltételeként jelenik meg az a követelmény, miszerint a jelentős többletköltséggel járó műsorok esetén oly módon kell biztosítani az előfizetői érdekek figyelembevételét, hogy a vállalkozás a változtatás előtt megfelelő határidő tűzésével - igazolhatóan és az átalakítás díjkihatásával együtt - közli a változtatásra vonatkozó elképzeléseit a fogyasztókkal, és csak az értesített előfizetők többségének felszólamlása hiányában valósítja meg a programcsomag átalakítását.

• 26.

  A Versenytanács korábban az eljárás alá vonttal szemben lefolytatott, már hivatkozott Vj-37/2002. számú ügyben hozott határozatában leszögezte, a Versenytanács vizsgálhatja azt, hogy a kábeltelevíziós vállalkozás milyen módon kapcsolja össze az egyes programokat programcsomagokká, nevezetesen azt, hogy a programcsomagok kialakítása, illetve átalakítása önkényesen vagy a fogyasztók igényeihez igazodóan történik-e. Mindez értelemszerűen nem jelenti azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal oly mértékben beleszólhatna a kábeltelevíziós vállalkozások üzletpolitikájába, hogy meghatározza a programcsomagok összetételét. Az azonban vizsgálható, hogy a vállalkozás milyen lehetőséget biztosít az előfizetők számára véleményük érdemi kifejtésére, milyen módon veszi figyelembe az egyes műsorok iránti igényeiket, illetve adott konkrét műsorelhelyezés minősíthető olyannak, amely indokolatlan előnyt jelent a vállalkozásnak, illetve indokolatlanul hátrányos a fogyasztóknak.
  
  Egy új csatorna valamely programcsomagban történő elhelyezése többletköltséggel jár a fogyasztók számára, s a vállalkozástól elvárható annak ismerete, hogy annak tartalma a fogyasztók mekkora hányadának érdeklődésére tarthat számot. Nagy valószínűséggel ugyanis vannak olyan előfizetők, akik az új műsorokat nem igénylik, s így annak ellenére kényszerülnek magasabb díjat fizetni, hogy a nyújtott többletszolgáltatás számukra nem jelent többlet használati értéket, ami a Tpvt. 21.§-ának a) pontjába ütköző hátrányos feltétel elfogadásának kikényszerítését jelentheti. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint az általános szerződési feltételeket alkalmazó, kábeltelevíziós szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak olyan, az általános szerződési feltételekben intézményesített kapcsolatot kell kialakítani előfizetőivel, hogy valamely, jelentős többletköltséggel járó műsor programcsomag(ok)ba történő felvételekor biztosítva legyen az előfizetői érdekek érdemi figyelembevételének lehetősége, oly módon, hogy a programcsomagok átalakítása előtt megfelelő határidő mellett - igazolhatóan és az átalakítás díjkihatásaival együtt, felhívva a figyelmet a felszólamlás lehetőségre és a felszólamlás elmaradásának következményeire - közli az átalakításra vonatkozó elképzeléseit a fogyasztókkal, s csak az értesített előfizetők többségének felszólamlása hiányában valósítja meg a programcsomag átalakítását.
  
  Az eljárás alá vont a korábban a programcsomagokban nem szereplő televíziós csatornák programcsomagokban történő elhelyezése kapcsán nem ezeknek a követelményeknek megfelelően járt el, az általános szerződési feltételek ezeknek az elvárásoknak nem tesznek eleget. Ezt az elvárást az augusztusonként esetlegesen kiküldött kérdőívek nem valósítják meg, különösen nem akkor, ha a csatorna programcsomagokban történő elhelyezésére például tavasszal kerül sor.
  Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács szerint az eljárás alá vont - a Tpvt. 21.§-ának a) pontját megsértve - visszaél gazdasági erőfölényes helyzetével a vezetékes műsorjel-elosztás szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételei 2. pont hetedik bekezdése második mondatának kikötésével, mert annak alkalmazásával egyoldalú döntése alapján a programcsomagokban azokban korábban nem szereplő, az előfizetők számára jelentős többletköltséggel járó csatornákat helyezhet el.
  Az eljárás alá vont akkor járna el a versenyjogi követelményeknek megfelelően, ha az új csatornák programcsomagokban történő elhelyezése előtt

• • -

    intézményesített formában, az általános szerződési feltétekben rögzítetten lehető tenné az előfizetők számára, hogy a csatornák programcsomagokban történő elhelyezésével kapcsolatos véleményüket a szükséges információk birtokában kinyilvánítsák,

• • -

    figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatná az előfizetőket tiltakozásuk elmaradásának következményeiről,

• • -

    az előfizetők ily módon kifejezésre juttatott véleményét az eljárás alá vont döntése meghozatalakor érdemben figyelembe venné, legalább oly módon, hogy az előfizetők többségének tiltakozása esetén tartózkodna az adott csatorna programcsomagokban történő elhelyezésétől.

IV/3/2.
A Hír TV csatorna programcsomagba kerülése

• 27.

  Az eljárás alá vont a Hír TV kínálatban való elhelyezését kérő, illetve az iránt érdeklődő (mintegy 15 településről érkezett, településenként általában egy-két) előfizetői leveleket (ezek közül egyeseket több előfizető írt alá), illetve a Hír TV által kiadott nyilatkozatot csatolt be annak igazolására, hogy az előfizetők nagy számban keresték meg, kérve a Hír TV programcsomagban való elhelyezését, ugyanakkor előadása szerint a Hír TV-vel kapcsolatban az előfizetők igényeit közvetlenül felmérő kutatás nem készült.
  
  Az eljárás alá vont siófoki ügyfélszolgálata 2003. június 18-án egy belső fax üzenetet küldött az eljárás alá vont egyik munkavállalója részére, jelezve, hogy csak két olyan levelet talált, amelyben a fogyasztók azt kérik, hogy a Hír TV nézhető legyen, az előfizetők inkább telefonon érdeklődtek a csatorna után, s inkább a Minimax-ra gyűjtöttek aláírásokat.

• 28.

  A Versenytanács az eljárás alá vont által becsatolt, a Hír TV-vel kapcsolatos levelekben több előfizetői panasszal találkozott a programcsomagok változtatását illetően. Az egyik előfizető például sérelmezte, hogy folyamatosan drágul a szolgáltatás, miközben minősége nem változott, illetve a korábban sugárzott nézhető csatornákat kivették a kínálatból, míg egy másik azt kérte, hogy ne csak az árat emeljék, nyújtsanak is érte valamit.

• 29.

  A vizsgálati jelentés szerint az eljárás alá vont anélkül döntött a viszonylag magas műsorköltségű, és ezért relatíve nagy díjemelkedést maga után vonó Hír TV csatorna elosztásáról, hogy azzal kapcsolatban rendelkezett volna az előfizetői igényére vonatkozó reprezentatív információkkal. A műsor kínálatba kerülését nem előzte meg olyan felmérés, kutatás, melynek alapján megállapítható lenne, hogy a Hír TV programcsomagba helyezésével az eljárás alá vont teljesítette az ezzel szemben támasztott versenyjogi követelményt.
  
  A vizsgálók indítványozták, hogy a Versenytanács állapítsa, meg, az eljárás alá vont visszaélt gazdasági erőfölényével, amikor a HírTV csatornát 2003 márciusában anélkül kezdte meg az információs csomag részeként elosztani, hogy előtte ezzel kapcsolatban felmérte volna az előfizetői igényeket, és igazolhatóan megbizonyosodott volna arról, hogy ezen döntése nem ellentétes a fogyasztók többségének - a csatorna programcsomagba kerülése következtében várható áremelés ismeretében kialakított - igényével.

• 30.

  A Versenytanács megállapította, a Hír TV programcsomagokban történő elhelyezése kapcsán nem állapítható meg jogsértés az eljárás alá vonttal szemben, mivel - amint azt a Versenytanács korábban a Vj-26/2003. számú ügyben hozott határozatában már kimondta - a Hír TV 50 forint körüli műsorköltsége nem jelent olyan mértékű költségnövekedést, amely alapot adna erre.

IV/4.
Az eljárás alá vont által alkalmazott kiszállási díj

• 31.

  Az eljárás alá vont általános szerződési feltételeinek 9. pontja szól az előfizetői szolgáltatás korlátozásának az eseteiről és feltételeiről. A 9.1. pont részletezi, hogy a szolgáltató az előfizető egyidejű értesítésével mikor jogosult a szolgáltatás igénybevételének korlátozására (pl. ha az előfizető akadályozza vagy veszélyezteti a szolgáltató hálózatának rendeltetésszerű működését, az előfizető a szolgáltatást a szolgáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személy részére továbbértékesíti, az előfizetőnek esedékes díjtartozása van vagy a műsorjelet jogosulatlanul vételezi). A 9.3. pont szerint a szolgáltató a szolgáltatás igénybevételének korlátozására abban az esetben is jogosult, ha az előfizetőnek esedékes díjtartozása van, nem adott az általános szerződési feltételekben meghatározott vagyoni biztosítékot és a felszólításban meghatározott határidőn belül sem fizette meg esedékes díjtartozását. A felszólítás tartalmazza a szolgáltatás korlátozásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetést, ezért a korlátozás alkalmazásakor nincs szükség külön értesítésre. Az előfizető ebben az esetben köteles a ki- és visszakapcsolási díjat, az esetleges adminisztratív költségeket és ezek járulékait megfizetni. A 9.6. pont kimondja, a szolgáltató a szolgáltatás korlátozásaként a szolgáltatás szüneteltetésére jogosult. Ilyen esetben az előfizető a szolgáltatás korlátozásának időpontjától kezdve a korlátozás megszűnésének, illetve az előfizetői szerződés megszűnésének időpontjáig üzemfenntartási költségtérítést köteles fizetni. A korlátozás megszűntekor, illetve ha az előfizetői szerződés a korlátozás megszűntetése nélkül megszűnik, az előfizető köteles az adminisztrációs díjat, a kiszállási díjat és a visszakapcsolási díjat megfizetni.
  
  Az általános szerződési feltételek 16. pontja tartalmazza az előfizetői szolgáltatások díjára, ezen belül az 16.1.1. pont az egyszeri díjakra vonatkozó rendelkezéseket. Az adminisztrációs díjról rendelkező 16.1.1.5. pont szerint az előfizető adminisztrációs díjat köteles fizetni az általános szerződési feltételekben meghatározott esetekben, így különösen ha díjfizetési késedelem vagy egyéb szerződésszegés esetén írásbeli felszólításra kerül sor, illetőleg a 9.6. pontban foglalt esetben, a szolgáltatás korlátozásának megszűnése esetén. A visszakapcsolási díjról szóló 16.1.1.6. pont értelmében a szolgáltató jogosult a visszakapcsolásért visszakapcsolási díjat kérni az általános szerződési feltételekben meghatározott esetekben, így különösen a saját kérésre szüneteltető előfizető, illetve a 9. pont alapján a szolgáltatásban korlátozott előfizető esetén (a visszakapcsolásra csak a díjhátralék rendezése mellett van lehetőség). A kiszállási díjra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó 16.1.1.9. pont szerint ha a szolgáltató az előfizető kérésére az előfizetővel egyeztetett időpontban a szolgáltatás-hozzáférési ponthoz kiszáll, az előfizető a 2. számú mellékletben meghatározott mértékű kiszállási díjat köteles megfizetni, kivéve, ha a kiszállásra a szolgáltatónál felmerült okból kerül sor.
  
  Az általános szerződési feltételek 2. számú melléklete szól a díjszabásról. Egyes díjak mértéke az alábbiakban került meghatározásra:

• • -

    adminisztrációs díj: 300 Ft + ÁFA, bruttó 375 Ft

• • -

    visszakapcsolási díj:

    Ha a kikapcsolás (szünetelés) az elfizető kérésére történt, a mindenkori legmagasabb programcsomag 1 havi díjának megfelelő összeg.
    Ha a szolgáltatás korlátozására díj nem fizetés miatt került sor, a legmagasabb programcsomag visszakapcsoláskor érvényes havi díja kétszeresének megfelelő összeg + kiszállási díj

• • -

    kiszállási díj: 2.000 Ft + ÁFA, bruttó 2.500 Ft

• 32.

  Az eljárás alá vont 2003. január 1-től módosította az általános szerződési feltételek 2. számú mellékletét képező díjszabást. A díjak új mértéke az alábbiakban szerint alakult: - adminisztrációs díj: 500 Ft + 25% ÁFA, bruttó 625 Ft

• • -

    visszakapcsolási díj:

    Ha a kikapcsolás (szünetelés) az elfizető kérésére történt, a mindenkori legmagasabb programcsomag 1 havi díjának kiszállási díjjal emelt összege.
    Ha a szolgáltatás korlátozására díj nem fizetés miatt került sor, a legmagasabb programcsomag visszakapcsoláskor érvényes havi díja kétszeresének megfelelő összeg + kiszállási díj

• • -

    kiszállási díj: 4.000 Ft + ÁFA, bruttó 5.000 Ft

A díjak módosulásáról az eljárás alá vont külön nem tájékoztatta előfizetőit, csak a nekik szóló, más tárgyban született levelekben hívta fel arra a figyelmet, hogy egyszeri díjai 2003. január 1-től megváltoznak, melyek mértékéről az ügyfélszolgálati irodában lehet bővebb felvilágosítást kapni.

• 33.

  A visszakapcsolási díj és a kiszállási díj emelésével kapcsolatban az eljárás alá vont előadta, azokat az ágazatban tapasztaltakhoz, az ismert módszer szerint határozza meg e díjak számításának módját és a díjak összegét.
  
  A kiszállási díjat illetően lényeges körülménynek minősítette, hogy az általa üzemeltetett kábeltelevíziós hálózatok meglehetősen szórtan, az ország különböző részein helyezkednek el, így rendkívül nehéz a be-, ki- és visszakapcsolások elvégzésének feltételeit költséghatékonyan, nagyobb területi egységekre koncentráltan biztosítani. Sokkal több helyen kell a szükséges szakemberek rendelkezésre állását biztosítani, mint olyan szolgáltatóknál, ahol területenként sűrűbben találhatók hálózatok. Megjegyezte, zömében kis és közepes rendszereket üzemeltet, melyek üzemeltetési költségei, illetve az üzemeltetési díjak magasabbak az iparági átlagnál, figyelemmel az egymástól való távolságukra, a menedzselhetőségre, s arra, hogy összességben sokkal több berendezés beszerzése szükséges a sok fejállomási ellátási területen (több mint 90 településen majdnem 90 fejállomást üzemeltet).
  
  Hangsúlyozta továbbá, a kiszállási díj mértéke semmilyen nyereségelemet nem tartalmazott, a tényeleges költségeket sem fedezi. A kiszállási díj meghatározásakor kénytelen volt figyelemmel lenni ezekre a körülményekre, a kiszállási díj mértékét pedig azért határozta el, mert a tervezettnél kisebb számban került sor kiszállásokra, illetve tekintettel volt a fogyasztói piac érzékenységére.
  
  Ismertette, hogy folyamatban van a díjak átstrukturálása, egységesítése, amelynek eredményeként a díjak rendszere a tervek, elképzelések szerint az előfizetők számára egyszerűbb és átláthatóbb lesz. A csomagok árváltozásaival párhuzamosan változó havi előfizetési díjak helyett valószínűleg előtérbe kerülnek az ún. fix összegek, amelyek nominálisan is csökkenni fognak. Előadta, a kiszállási díj mértéke 2004. január 1-től nettó 3.150 Ft (bruttó 3.938 Ft) összegben került meghatározásra. A csökkentés hátterében az állt, hogy a kiszállási díj kisebb számban került alkalmazásra, mint azt az előző évek alapján rendelkezésre álló adatok alapján tervezte, illetve egyfajta gesztust kívánt gyakorolni az előfizetők felé.
  
  Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint rendelkezik olyan számítással, amely költségoldalról közelíti meg a díjakat (figyelemmel pl. a szerelőpár és az ügyfélszolgálat munkájára, az adminisztrációra). A tartozás és a szüneteltetés miatti visszakapcsolási díjak közötti különbség egyik oka, hogy a tartozás lényegesen több adminisztrációt jelent, de még a műszaki dolgozók számára is problémásabb a tartozás miatti kikötés, mint egy szüneteltető kikötés. A különbség másik oka az eljárás alá vont ügyfélközpontú magatartása, amellyel összhangban a szünetelő előfizetők esetében eltekintenek a kiszállási díjtól, amit a tartozással rendelkező, visszakötésre jelentkezőknek meg kell fizetniük.
  
  Az eljárás alá vont előadta, hogy a két díj aránya az árbevételen belül elhanyagolható.

• 34.

  A vizsgálati jelentés kiemelte, tekintettel arra, hogy a visszakapcsolási, a programcsomag-váltási és az átírási díj a mindenkori legmagasabb programcsomag egy havi díjához van kötve, az ezekben bekövetkezett díjemelkedés kizárólag az előfizetési díjak (illetve a nemfizetés utáni visszakapcsolás esetében a kiszállási díj) változására vezethető vissza.
  
  A kiszállási díjjal kapcsolatban a vizsgálók nem tártak fel olyan tényt vagy körülményt, melyek annak ilyen jelentős mértékű (100%-os, bruttó 2.500 Ft-ról bruttó 5.000 Ft-ra történő) emelését indokolhatták volna, arra a vizsgálók álláspontja szerint - az ezek alátámasztását szolgáló kimutatások, költségszámítás hiányában - az eljárás alá vont ezzel kapcsolatban tett nyilatkozatai sem voltak alkalmasak. A kiszállási díj mértékével kapcsolatban ugyanakkor a vizsgálók alkalmazhatónak tartották az ún. benchmark-technikát. Ez a módszertan az előfizetési és más, a hálózat fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos díjak megítélésére a kábeltelevíziós hálózatok eltérő fejlettsége, műszaki állapota, beruházási igénye, a kialakított programcsomagok összetételének, struktúrájának változatossága miatt nem alkalmas, a kiszállás hátterében azonban ilyen jellegű költség-tényezők nem állnak, abban a vizsgálók szerint a szolgáltatók között jelentős különbségek nem indokolhatók.
  
  Fentiekre tekintettel a vizsgálat több kábeltelevíziós szolgáltatótól beszerezte a kiszállási díj mértékére vonatkozó információkat:

Szolgáltató	Kiszállási díj bruttó értéke
UPC Kft.	2.500 Ft
Antenna Hungária Rt.	1.600 Ft
Teleplus Hungary	2.500 Ft
EMKTV Kft.	2.000 Ft
Tarr Kft.	3.000 Ft
Polár Bt. (Mohács)	500 Ft
ViDaNet Rt.	1.000 Ft
Radiant Rt.	2.000 Ft
PR-Telecom	1.800 Ft (+ 500 Ft)
Kábelszat-Balatonfüred Kft.	2.500 Ft

A fenti vállalkozások között szerepelnek mind nagy előfizetői körrel rendelkező kábeltelevíziós szolgáltatók, mind kisebb kábelszolgáltatók, mind pedig olyan műsorelosztási tevékenységet végző, amely ehhez nem vezetékes, hanem rádiós, mikrohullámú technológiát használ. Ez utóbbi vállalkozás (az Antenna Hungária Rt.) adatai a vizsgálók meglátása szerint különösen alátámasztják azt az alapfeltevést, mely szerint a kiszállási díj mértékében nemcsak hogy a hálózatok eltérő műszaki színvonala, az alkalmazott berendezések esetleges különbözősége nem indokolhat jelentős különbségeket, de azt még a műsorelosztás során alkalmazott technológia eltérő volta sem igazolhatja.

A vizsgálók álláspontja szerint az eljárás alá vont a kiszállási díj 2003. év eleji emelésével, annak bruttó 5.000 (nettó 4.000) Ft-ban történő megállapításával megsértette a Tpvt. 21. § a) pontjában foglalt, az eladási árak tisztességtelenül történő megállapítását tiltó rendelkezéseket. Ugyanezen magatartása révén - a díj kiszámítására meghatározott módszer alkalmazásával, közvetve - szintén túlzottan magas szinten határozta meg a nemfizetés miatti szünetelés után fizetendő visszakapcsolási díj mértékét.

• 35.

  A Versenytanács álláspontja szerint gazdasági okok nem támasztják alá, hogy az eljárás alá vont által megállapított kiszállási díj mértéke miért haladja meg lényegesen más szolgáltatók által alkalmazott díj mértékét, az eljárás alá vont nem nyújtott be ilyen számítást.
  
  A kiszállási és visszakapcsolási díj vonatkozásában az eljárás alá vont előadta, hogy rendelkezik olyan számítással, amely költségoldalról közelíti meg a díjakat, figyelembe véve például a szerelőpár és az ügyfélszolgálat munkát, az adminisztrációt. Ezzel összefüggésben a Versenytanács kiemeli, hogy az eljárás alá vont általános szerződési feltételei megkülönböztetik a ki- és visszakapcsolási díjat, az adminisztrációs díjat és a kiszállási díjat, amely azt jelzi, hogy az egyes díjak mértékének meghatározása során eltérő tényezőket lehet figyelembe venni, azok nem elegyíthetők önkényesen. E tényezők részletes elemzését a Versenytanács ugyanakkor nem tartotta szükségesnek, figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azon (a Versenytanácsnak egy szolgáltató visszakapcsolási díjainak mértékével összefüggésben lefolytatott Vj-38/1995. számú versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozatával kapcsolatos) Kf. V. 28.425/1997/3. számú ítéletére, amely szerint a szolgáltató díjának kirívóan magas volta más azonos tevékenységet ellátó szolgáltatók díjának összevetésével is megállapítható, nem szükséges ehhez szakértő igénybevétele.
  
  Az eljárás alá vont és más szolgáltatók kiszállási díjainak összevetése alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont a kiszállási díj 2003. január 1-től 4.000 Ft + ÁFA (bruttó 5.000 Ft) összegben történő megállapításával megsértette a Tpvt. 21.§-ának a) pontját.
  
  Megjegyzi a Versenytanács, hogy e magatartás kihatott a visszakapcsolási díj mértékére is, mivel annak egyik - az általános szerződési feltételekben külön is jelzett - eleme a kiszállási díj, ugyanakkor ezt külön jogsértésként nem kívánja a Versenytanács megállapítani, mivel a jogsértés magának a kiszállási díjnak megállapításával került megvalósításra.

V.

A Versenytanács döntése

• 36.

  A Versenytanács szerint az eljárás alá vont - a Tpvt. 21.§-ának a) pontját megsértve - visszaélt gazdasági erőfölényes helyzetével a vezetékes műsorjel-elosztás szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételei 2. pontja hetedik bekezdése második mondatának kikötésével visszaél gazdasági erőfölényével, mert annak alkalmazásával egyoldalú döntése alapján a programcsomagokban azokban korábban nem szereplő, az előfizetők számára jelentős többletköltséggel járó csatornákat helyezhet el.
  
  A Versenytanács a jogsértés Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) pontja alapján történő megállapítása mellett a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének g) pontjára alapozva a határozat kézhezvételétől megtiltotta az eljárás alá vont vezetékes műsorjel-elosztás szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételei 2. pontja hetedik bekezdése második mondatának azon célból történő, illetve azt eredményező alkalmazását, hogy az eljárás alá vont saját egyoldalú döntése alapján új, az előfizetők számára jelentős többletköltséggel járó csatornákat helyezzen el a programcsomagokban.

• 37.

  A Versenytanács megállapította továbbá, hogy az eljárás alá vont visszaélt gazdasági erőfölényével azzal, hogy a kiszállási díj mértékét 2003. január 1-től 4.000 Ft+ÁFA összegben határozta meg, megsértve ezzel a Tpvt. 21.§-ának a) pontját.

• 38.

  A Versenytanács bírságot szabott ki az eljárás alá vonttal szemben. A bírság összegének megállapítása során a Versenytanács a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Versenytanács elnökének a bírság összegének antitröszt ügyekben történő megállapításáról szóló 2/2003. számú közleményében foglaltaktól - a közlemény 5. pontja alapján - eltért, figyelemmel az általános szerződési feltételek kapcsán elkövetett jogsértés jellegére, illetve arra, hogy a kiszállási díj vonatkozásában a Versenytanács rendelkezésére álló adatok alapján nem volt egyértelműen megállapítható a releváns forgalom összege.
  
  A Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A bírság összegét az ügy összes körülményeire való tekintettel kell meghatározni. A Tpvt. 78.§-ának (2) bekezdése alapján különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására kell tekintettel lenni.
  
  A bírság összegének meghatározásakor a jogsértéssel elért előnyt pontosan számszerűsíteni nem tudó Versenytanács figyelemmel volt arra, hogy a jogsértések nem minősülnek versenyt korlátozó vagy kizáró típusú visszaélésnek, ugyanakkor az érintett, erősen korlátozott mértékben megtámadható piacon erőfölényes helyzetéből adódóan sajátos (monopol)helyzetben lévő eljárás alá vont előfizetőnek teljes körét érintették. A kiszállási díj kapcsán a Versenytanács figyelembe vette, hogy a kiszállási díj megemelése alkalmas az előfizetők azok, az eljárás alá vont bevételeit érintő döntésének befolyásolására, hogy élnek-e a szolgáltatás szüneteltetésének a lehetőségével vagy sem.

VI.

Egyéb kérdések

• 39.

  A Versenytanács határozatát a Tpvt. 74.§-a alapján nyilvános tárgyaláson hozta meg.

• 40.

  A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. június 10.