Vj-8/2004/9
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Sony Corporation of America (USA) és Bertelsmann AG (Németország) kérelmezők vállalatok összefonódásának engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy
engedélykérési kötelezettség nem áll fenn.
A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.
Indoklás
I.
A kérelmezett tranzakció
- 1.
A Sony Corporation of America (a továbbiakban: SCA) és a Bertelsmann AG (a továbbiakban: BAG) 2003. december 11-én szerződést kötöttek, melynek értelmében az érintett két vállalat zenei felvételekkel foglalkozó nemzetközi üzletágaik egyesítésével Magyarországon kívül három - tevékenységüket tekintve részben szorosan együttműködő - közös vállalatot hoztak létre az alábbiak szerint:
-
- 1.
"USCO" névvel, "general partnership" formában, Delaware államban (USA) bejegyzett, és amely szakmai tevékenységét alapvetően az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában fejti ki közvetlenül vagy leányvállalatokon keresztül.
- 1.
-
- 2.
"EUCO" névvel, "Besloten Venootschap" formában, Hollandiában bejegyzett, és amely szakmai tevékenységét alapvetően az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália kivételével valamennyi egyéb országban fejti ki közvetlenül vagy leányvállalatokon keresztül.
- 2.
-
- 3.
Sony BMG Management Co., LLC névvel, "limited liability company" formában Delaware államban (USA) bejegyzett, és amely az USCO, valamint EUCO vállalatok, illetve azok leányvállalatai részére vállalatvezetési szolgáltatást nyújt.
- 3.
Az USCO, EUCO és Sony BMG Management Co., LLC vállalatok tulajdonjoga az SCA és BAG között fele-fele arányban oszlik meg. A szóban forgó vállalatokat közösen irányítják. A tranzakcióban érdekelt felek között kötött Contribution Agreement részét képező Operating Agreement (Contribution Agreement 10. rész) alapján az érintett vállalatok tevékenységét, stratégiai döntéseit meghatározó Sony BMG Management Co., LLC stratégiai döntéseit a tranzakcióban érintett felek csak együttesen képesek meghozni. A döntési mechanizmus olyan, amely nem teszi lehetővé azt, hogy akár az SCA, akár a BAG egyoldalúan dönthessen meghatározó kérdésekben, vagy a döntést a felek egyoldalúan befolyásolhassák.
- 2.
Az SCA és a BAG mint kérelmezők, jogi képviselőjükön keresztül 2004. január 10-én kérelemmel fordultak a Gazdasági Versenyhivatalhoz (a továbbiakban: GVH) mint magyar versenyhatósághoz, hogy a zenei felvételekkel foglalkozó nemzetközi üzletágaik - Magyarországon kívül bejegyzett és fent említett három közös vállalatukat eredményező - hazai leányvállalataik tevékenységét közvetve érintő, és a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. Törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 23. § (1) bekezdésének c) pontja alapján összefonódásnak minősülő koncentrációját engedélyezze.
- 3.
A koncentrációt eredményező megállapodásban az érintett vállalkozások a verseny korlátozására vonatkozóan nem kötöttek semmilyen kiegészítő megállapodást.
- 4.
A jogi képviselő a benyújtott kérelemhez 2004. január 12-én kiegészítést mellékelt. Csatolva beadásra került:
-
- a)
a 2004. január 10-én benyújtott kérelemből adminisztratív tévedés folytán kimaradt "VIII. Fejezet", valamint
- a)
-
- b)
a Felek között létrejött "Contribution Agreement" elnevezésű szerződés - a felek álláspontja szerint a kérelem elbírálása szempontjából jelentőséggel bíró - részének hiteles magyar fordítása.
- b)
- 5.
A jogi képviselő 2004. február 19-én beadvánnyal fordult a GVH-hoz, melyben kérte a határozat tárgyaláson kívüli meghozatalát, amennyiben az a kérelemben foglalt szerint az összefonódást engedélyezi.
II.
A kérelmezett tranzakció résztvevői
- 1.
A tranzakciónak közvetlenül a Sony Corporation of America és a Bertelsmann AG a résztvevői. Mindkét vállalatcsoport szerte a világban több leányvállalattal és egyéb érdekeltséggel rendelkezik. A szóban forgó vállalatok számos tevékenységi körben fejtik ki tevékenységüket.
A SCA az egész világon, főleg a szórakoztató és elektronikai iparban tevékenykedő multinacionális vállalat, melynek zenei felvételek üzletága a Sony Music Entertainment Japan vállalaton keresztül a japán piacon, a Sony Music Entertainment Inc. vállalaton keresztül pedig minden Japánon kívüli piacon van jelen.
A BAG nemzetközi média vállalkozás, mely tevékenysége kiterjed a rádiózásra, televíziózásra, könyv-, lapkiadásra, zenei felvételek kiadására, nyomdai- és média szolgáltatásokra, zenei- és könyvklubok üzemeltetésére, médiával kapcsolatos e-kereskedelemre. A zenei felvételek üzletágban a kizárólagos tulajdonában lévő BMG-n keresztül és az ahhoz köthető Arista, Jive Records, Zomba, RCA és egyéb márkanevek alatt van jelen. - 2.
A tranzakcióban közvetlenül érintett SCA és a BAG - zenei felvételekkel foglalkozó - üzletágaihoz kapcsolódó két magyarországi leányvállalata azt megelőzően két, a közvetlenül érintettek által egymástól függetlenül irányított vállalkozásként volt jelen a magyar piacon. A zenei felvételekkel foglalkozó üzletágban (továbbiakban: Üzletág) az SCA a Sony Music Entertainment Magyarország Kft.-n (a továbbiakban: SMEM) keresztül jelent meg, míg a BAG a BMG Hungary Kft.-vel (a továbbiakban: BMGH) képviseltette magát a magyar piacon. A mellékelt magyarországi cégbejegyzési adatokból kiderül, hogy mindkét hazai leányvállalat elvileg széleskörű üzleti tevékenységet folytathat.
- 3.
A nyilvános cégadatok alapján megállapítható, hogy az SMEM esetében a vállalkozás hatályos fő tevékenyégi köre 1999. október 25-től a hangfelvétel-kiadás. Emellett még a vállalkozás tevékenységi köre: könyv-, napilap-, és időszaki kiadvány kiadás és egyéb kiadói és nyomdai tevékenység, hang-, valamint videofelvétel és sokszorosítás, elektromos háztartási cikk és egyéb kis- és nagykereskedelem, távközlés, film-, valamint videogyártás és terjesztés, rádió-televízió műsorszolgáltatás, alkotó- és előadóművészet, stb.
- 4.
A nyilvános cégadatok alapján megállapítható, hogy a BMGH esetében a vállalkozás hatályos tevékenyégi köre 1999. június 18-tól egyebek mellett az alábbiakra terjed ki: hangfelvétel-, könyv-, napilap-, és időszaki kiadvány kiadás és egyéb kiadói és nyomdai tevékenység, hang- és videofelvétel, valamint sokszorosítás, elektromos háztartási cikk és egyéb kis- és nagykereskedelem, film-, valamint videogyártás és terjesztés, rádió-televízió műsorszolgáltatás, alkotó- és előadóművészet, stb.
- 5.
A két Magyarországon bejegyzett vállalkozás (az SMEM és a BMGH) a közös vállalat megalapítása előtti időszakban alapvetően azonos tevékenységet folytatott az adott Üzletágban.
- 6.
A Magyar Köztársaság területén a két érintett leányvállalatnak az együttes nettó árbevétele a 2003. évben 1.713,852 millió Ft-t volt, külön-külön pedig az alábbiak szerint alakult:
-
- -
SMEM: 769,846 millió Ft
- -
-
- -
BMGH: 944,006 millió Ft
- -
III.
Az érintett piac meghatározása
- 1.
A tranzakció a zenei felvételekkel foglalkozó üzletágakat érinti, mely keretén belül folyik a művészek felfedezése, szerződtetése, fejlődésének előmozdítása, a felvételek tekintetében végzett marketing, a promóció, valamint a gyártás, forgalmazás és értékesítési tevékenység szervezése.
- 2.
A szóban forgó tevékenységek piacán a kínálati helyettesíthetőséget tekintve megállapítható, hogy arra van lehetőség, mivel az érintetteken kívül még három nagy és több kisebb tőkeerővel bíró vállalkozás végez hasonló tevékenységet. A keresleti helyettesíthetőség korlátozottabb, mert a piachoz köthető végtermék (hangfelvétel) tekintetében a vásárlók egyes csoportjai nyilvánvalóan nem hajlandók valamelyik előadó felvételeit más előadó felvételeivel felcserélni. A Versenytanács megjegyzi, hogy a helyettesíthető termékek körének kiszélesítését, illetve annak vizsgálatát nem tartotta szükségesnek, mert a helyettesíthetőség e szűkebb körű értelmezése mellett sem valószínűsíti az összefonódás jelentős mértékű káros versenyhatásainak jelentkezését.
- 3.
A piac meghatározása szempontjából releváns földrajzi területnek a Magyar Köztársaság tekinthető, mert a kérdéses tevékenységi körök közül több szolgáltatás jellegű, melyek többnyire az országhatáron belül vehetők ésszerűen igénybe, és mert bár a piachoz kapcsolódó végtermék esetenként beszerezhető külföldről is, az egyes fogyasztó számára az jelentős költségnövekedést eredményezne, illetve az áru értékesítője szolgáltatásait, illetve a végterméket nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel tudja értékesíteni.
IV.
Az engedélykérési kötelezettség
- 1.
A Tpvt. 1. § alapján a Tpvt. "hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak ... (a továbbiakban az előzőek együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására, ... . E törvény hatálya alá tartozik továbbá ... a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet."
- 2.
A kérelem szerinti összefonódás külföldön bejegyzett vállalkozások nem Magyarország területén tanúsított magatartásának eredményeként jön létre. Azonban a közös vállalatokat létrehozó vállalkozásoknak (voltak) vannak magyarországi leányvállalataik, amelyeket a szóban forgó tranzakció már közvetlenül is érint, így az összefonódás hatása érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén, ezért arra a Tpvt. hatálya a fentiek értelmében kiterjed.
- 3.
A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha "több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik".
- 4.
A fentiek alapján Versenytanács a kérelem szerinti üzletágak egyesítésével létrejött közös vállalat alapítását összefonódásnak minősítette.
- 5.
Az összefonódásban közvetlenül érintett külföldön honos vállalkozások Magyarország területén közvetlenül nem realizáltak forgalmat 2003-ban. Az összefonódással közvetetten érintett vállalkozások 2003. évi együttes - a Tpvt. 27. § (1) és (2) bekezdése alapján számított - nettó árbevétele nem haladta meg a tízmilliárd forintot, ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye nem szükséges.
V.
A Versenytanács határozata
- 1.
Az összefonódásban közvetlenül és közvetetten érdekelt felek a közös vállalat alapítását rögzítő megállapodásukban, és azon kívül sem kötöttek a verseny korlátozására, vagy Magyarországra vonatkozóan kiegészítő megállapodást.
- 2.
A Tpvt. 67. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjai, illetve a Tpvt. 18. §-a alapján a GVH korábban nem indított eljárást az összefonódásban közvetlenül, vagy közvetetten érintett felekkel szemben.
- 3.
Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - megállapította, hogy az összefonódás nem engedélyköteles.
VI.
Eljárási kérdések
- 1.
A Versenytanács a Közlemény alapján a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ab) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az összefonódás a 24. § szerinti értéket nem éri el.
- 2.
A Tpvt. 62. § (1) bekezdésére tekintettel a 24. § alapján indított eljárás esetén kétmillió forint eljárási díjat kell megfizetni, amelyet a kérelmező a kérelem benyújtásával egy időben befizetett. Ezért az eljárási díj megfizetéséről nem kellett rendelkezni.
- 3.
A kérelmezők képviselőjük útján a fent említett feltételekkel hozzájárultak a tárgyalás mellőzéséhez, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.
- 4.
Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.
Budapest, 2004. február 24.