Vj-22/2004/23

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Prevent Média Szolgáltató Kft. (Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor 2002-ben és 2003-ban a "Média Hirdetési Árak és Szolgáltatások" ("Média Ász") című kiadványban és az interneten található "Média Katalógus"-ban, valamint 2003-ban a "Médiaajánlat 2004" elnevezésű ajánlatában az általa kiadott "Recept Nélkül" című lap példányszámáról, illetve olvasottságáról valótlan adatokat közölt.

A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 750.000 Ft (Hétszázötvenezer forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal azt követően indított versenyfelügyeleti eljárást a Prevent Média Szolgáltató Kft. ellen, hogy felmerült a gyanúja, az eljárás alá vont az általa kiadott "Recept Nélkül" című lap példányszámát és olvasottságát illetően a 2003. évben a valóságnak meg nem felelő adatokat közölt, amely magatartás alkalmas a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8.§-a (2) bekezdése a) pontjának megsértésére.

I.

A "Recept Nélkül" című lap

  • 1.

    A 2001. decemberében alakult eljárás alá vont által kiadott "Recept Nélkül 2002" (a továbbiakban: "Recept Nélkül") című időszaki lapot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2002. január 8-án kelt határozatában vette nyilvántartásba. Ezt megelőzően a "Recept Nélkül" című lapot egy másik, az eljárás alá vont jogelődjének nem minősülő vállalkozás adta ki.

    A "Recept Nélkül" című, havonta megjelenő lap országszerte gyógyszertárakban és gyógynövényszaküzletekben kerül terjesztésre, továbbá (nem jelentős számban) egyéni előfizetőkkel is rendelkezik. A gyógyszertárak és gyógynövényszaküzletek részére értékesített példányokhoz az olvasók (a gyógyszertárak és a gyógynövényszaküzletek ügyfelei) ingyenesen jutnak hozzá.
    Olvasói célcsoportjába tartoznak az egészséges életmódot fontosnak tartók (elsősorban nők), a valamilyen betegségben szenvedők, s mindazok, akik többet szeretnének tudni az egészség-betegség kérdéseiről. A piacon az eljárás alá vont meghatározása szerint számos konkurensnek minősülő lap található (pl. "Patika Tükör", "Patika Magazin", "Baba Patika", Fittár", "ParaMedica", "Vital Magazin", "Welness Magazin", "Ideál Magazin, "Természetgyógyász", "Elixír", "Népszabadság Gyógyász"), amelyek között vannak gyógyszertári és nem gyógyszertári terjesztésű, havonta, kéthavonta és negyedévente megjelenő lapok. Az egészségvédelmi lapok piacán megjelenő kiadványokban reklámokat elhelyezők egy része nemcsak egy lapban jelenteti meg reklámját.

  • 2.

    A "Recept Nélkül" lap bevételeinek elsősorban két forrása van, a hirdetési bevételek és az eladott példányszámokból származó bevételek, amelyek közül a hirdetési bevételek a jelentősebbek. A 2002. és a 2003. évben mintegy 80-90 hirdető jelentetett meg reklámot (reklámokat) a "Recept Nélkül" című lapban.

II.

Az eljárás alá vont vizsgált magatartása

  • 1.

    A "Média Hirdetési Árak és Szolgáltatások" (a továbbiakban: "Média Ász") című, évente két alkalommal megjelenő kiadványban az eljárás alá vont közlései alapján a "Recept Nélkül" című folyóirat példányszámáról a következők kerültek közlésre:

    2002 20. kiadás: 105.000 darab
    2003 22. kiadás: 125.000 darab
    23. kiadás: 135.000 darab

    A "Média Ász" kiadójának nyilatkozata szerint a "Recept Nélkül" című lapra vonatkozó adatok a 20. kiadásban írásos megrendelés, a 22. és a 23. kiadásban telefonos egyeztetés alapján kerültek közlésre.

  • 2.

    A gyógyszeripari sajtó és hirdetésfigyeléssel, továbbá (elsősorban gyógyszeripari vállalkozások számára) piackutatással és speciális marketingprogramok fejlesztésével foglalkozó PharmaLine Bt. internetes honlapján (www.pharmaline.hu) található a "Média Katalógus" oldal, amely a "Recept Nélkül" című lapról is közöl adatokat. A katalógusban szereplő lapok adatait a kiadók adják meg.

    Az internetes honlapon szereplő adatok és a PharmaLine Bt. nyilatkozata szerint a "Recept Nélkül" című lap példányszámát illetően a következők jelentek meg:

    2002: 105.000 darab
    2003: 125.000 darab

  • 3.

    Az eljárás alá vont 2003-ban partnereit "Médiaajánlat 2004" elnevezésű ajánlatával kereste meg, amelyben a "Recept Nélkül" című lapról egyebek között azt a tájékoztatást adja (két helyen is), hogy az 139.000 példányban jelenik meg. A hirdető partnerek között 2003 októberétől személyesen kiosztott médiaajánlat 250 példányban készült.

    Hivatkozik a Szonda Ipsos által 2003 szeptemberében végzett felmérésre is, amely szerint a lap egy példányának átlagos olvasottsága 4,3 fő, s havonta közel hatszázezren olvassák.

  • 4.

    A vizsgálat során beszerzett adatok szerint a lap egyes számai a következő példányokban kerültek kinyomtatása:

2001/2.-2003/1.:

60.000 db

2003/2.:

61.000 db

2003/3.:

60.000 db

2003/4.:

62.500 db

2003/5.:

61.928 db

2003/6.:

62.000 db

2003/7-8.:

63.000 db

2003/9.:

62.000 db

2003/10.:

66.000 db

2003/11.:

72.200 db

2003/12.:

73.300 db

2004/1.:

140.000 db

  • 5.

    Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint a "Média Ász"-on, a "Média Katalógus"-on és a "Médiaajánlat 2004" elnevezésű ajánlaton kívül nem jelentetett meg más ismertetőt, ajánlatot vagy reklámot a lapról.

III.

Az eljárás alá vont védekezése

  • 1.

    Az eljárás alá vont előadta, hogy 2001. decemberében alakult, s nem jogutódja a "Recept Nélkül" című lapot korábban kiadó vállalkozásnak, így a 2001. évben a lapról megjelent tájékoztatásokról csak részben tud nyilatkozni. Ezen év során a lap hirdetései egy másik vállalkozás döntései alapján jelentek meg. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a 2002. év során a lapot korábban kiadó vállalkozás valótlan tájékoztatási gyakorlatát azért folytatta, mert nem kívánt ellentmondani a korábbi hirdetési gyakorlatnak.

  • 2.

    A "Média Ász"-ban és a "Média Katalógus"-ban a 2002. évben megjelent hirdetések alapját a 2002-es üzlete terve szolgáltatta. A tényleges példányszám és a hirdetési ajánlatokban szereplő példányszám közötti különbséget az üzleti terv sikertelen megvalósítása okozta. Előadta, az egyes médiaajánlatok adatai mindig az előző évek üzleti terveinek célkitűzései és piaci stratégiája alapján készültek el.

    A "Médiaajánlat 2004" elnevezésű ajánlatában a 600.000 olvasóra vonatkozó kijelentést a 2003. évi üzleti tervekre és a 2003. év végén tartott népszerűsítő kampány sikereire alapozta (2003 októberében a lapot megrendelő gyógyszertárak körében egy személygépjármű került kisorsolásra), s egyben előrejelzésként tették közzé a 2004. évre vonatkozóan, hogy milyen példányszámban kívánja kinyomtatni a lapot és eszerint hogyan alakulna a lap olvasottsága.

  • 3.

    Az eljárás alá vont megítélése szerint az ún. "patika lap" piac helyzete jelentősen eltér más piacoktól:

    • -

      a hirdetők nem laikusok, hanem szakemberek,

    • -

      a "Média Ász" és a "Média Katalógus" nincs befolyással a "Recept Nélkül" ügyfelei döntéshozatalára a hirdetések elhelyezése terén, azokat nem ismerik. Ennek alátámasztására ismertette az általa hirdetői körében 2004 februárjában lefolytatott közvéleménykutatás eredményeit. Az általa lebonyolított kutatás során a 2003-ban a lapban hirdetést elhelyező 89 vállalkozás közül 27 válaszolt a megkeresésre. A válaszadók többsége nem ismerte a "Média Ász"-t és a "Média Katalógus"-t, s a "Recept Nélkül" médiaadatairól egyetlen egy ügyfél sem értesült ezekből, 85%-uk a munkatársakkal folytatott személyes megbeszélésekből, 15%-uk a "Recept Nélkül" médiaajánlatából szerzett tudomást ezekről. Álláspontja szerint valószínű, hogy sem a "Média Ász"-nak, sem a "Média Katalógus"-nak, sem az általa kinyomtatott médiaajánlatnak nincs döntő jelentősége a hirdetők befolyásolása tekintetében,

    • -

      a hirdetők valamennyi megjelenő lapot hirdetési piacként kezelik, s annak teljes vagy túlnyomó részének lefedésére törekszenek.

  • 4.

    Álláspontja szerint a "Recept Nélkül" helytelenül közölt példányszáma nem változtatott a legmagasabb példányszámú, egymással versenyző lapok piaci helyzetén, mivel a hirdetők nem a példányszámot és az egy főre eső hirdetési költséget tartják a legfontosabb szempontnak, illetve a helytelenül közölt példányszámmal sem adott meg nagyobb példányszámot a piacvezető lapokénál, így a közöttük lévő sorrendiség nem változott. A hirdetők számára a lap szakmai színvonala és az bír jelentőséggel, hogy rajtuk kívül milyen más jelentős hirdetők vannak jelen az adott lapban. A példányszámot és az egy főre eső hirdetési költséget fontosnak tartó hirdetők valószínűleg nagyobb súllyal választják a MATESZ által auditált lapokat, a "Recept Nélkül" ügyfelei ugyanakkor tudják, hogy a lap nem tartozik az auditáltak körébe. A hirdetők nem tartják szükségesnek a példányszám auditálását.

  • 5.

    Az eljárás alá vont elismerte, hogy a nem valós példányszámadatok alkalmasak lehetnek a megtévesztésre, azonban a piac adatai nem mutatják azt, hogy a megtévesztő adatok ténylegesen befolyásolnák a hirdetői piac alakulását. Ezt alátámasztja, hogy egyrészt az eljárás alá vont árbevétele megnőtt 2003-ban a 2002-es adatokhoz képest, így ha a példányszám befolyásolta volna a hirdetőket, számos jelentős hirdető nem jelentetett volna meg folyamatosan hirdetést a lapban, másrészt az eljárás alá vont piaci részesedése is megközelítőleg azonos volt a két évben, amely szintén azt tükrözi, hogy egy esetlegesen megtévesztő adat sem befolyásolta a hirdetők lapválasztását.

    Megítélése szerint a példányszám megalapozottságának vizsgálata során nem egy feltételezett hirdetői kört kell figyelembe venni, hanem a lap tényleges hirdetőit, valamint annak a lappiacnak a hirdetőit, ahol az eljárás alá vont tapasztalatai szerint nem jelennek meg új hirdetők, illetve nem mutatható ki szoros összefüggés egy lap példányszáma és a lapban megjelentetett hirdetésekre fordított összeg között. Megjegyezte továbbá, a példányszám auditálása iránti fogyasztói igény hiánya is azt mutatja, hogy a hirdetőknek ezen a piacon nem fontos a lapok példányszáma.

  • 6.

    A jogsértést elismerő és nyilatkozata szerint a jogsértő tájékoztatástól a jövőben tartózkodni kívánó eljárás alá vont a bírság összegének megállapításakor kérte figyelembe venni az érintett piac sajátosságait, illetve az eljárás során tanúsított együttműködő magatartását.

IV.

A vizsgálati jelentés

  • 1.

    A vizsgálati jelentés szerint mivel a 2001. év során a "Recept Nélkül" című lapot egy másik, az eljárás alá vont jogelődjének nem tekinthető vállalkozás adta ki, a lap 2001. évi hirdetései figyelmen kívül hagyandók.

  • 2.

    A vizsgáló megállapította, az eljárás alá vont valamennyi vizsgált médiaajánlatában valótlan példányszámadatokat közölt, s a valótlan példányszámra alapozva eltúlzott olvasottsági adatokat állapított meg a "Recept Nélkül" című lap vonatkozásában. A vizsgáló a jogsértés megállapítása mellett a magatartás további folytatásának megtiltását és bírság kiszabását indítványozta.

V.

Jogi háttér

A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésére alkalmasnak minősül, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) és f) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, illetőleg megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.

Az eljáró versenytanács a Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdése alapján bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

VI.

A Versenytanács döntése

  • 1.

    A nyereségszerzés érdekében folytatott tevékenység azt a kötelezettséget rója a vállalkozásra, hogy az áruja (szolgáltatása) megismertetése során pontos és ellenőrzött ismereteit közölve hasson közre a vásárlói szándék kialakításában, azzal, hogy a fogyasztói döntéseket befolyásoló közlésnek a fogyasztó tudomására jutásának időpontjában fennálló megalapozottságáról neki kell gondoskodnia.

    A Tpvt. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartások tilalmazásával a gazdasági versenyt oly módon óvja, hogy nem engedi tisztességtelenül befolyásolni a fogyasztói döntés mechanizmusát. A tisztességtelen befolyásolás kihat vagy kihathat a fogyasztók versenytársak, illetve az azonos vagy egymást ésszerűen helyettesítő termékek közötti választásának a folyamatára, s ezáltal a verseny alakulására.

  • 2.

    Amint azt a Legfelsőbb Bíróság a Vj-12/1998. számú ügyben hozott Kf. II. 39.624/2000/7. számú ítéletében megállapította, a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak helyes értelmezése szerint a fogyasztói döntések jogsértő befolyásolása megvalósul a valótlan tényállítással, valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állításával, illetőleg bármilyen megtévesztésre objektíve alkalmas tájékoztatással. Általában minden olyan magatartás, amely alkalmas a fogyasztók döntési szabadságának korlátozására jogellenes, tekintet nélkül arra, hogy a hátrány valóban vagy ténylegesen bekövetkezett volna [az objektivitás szempontját más esetekben is aláhúzta a Legfelsőbb Bíróság, így pl. a Kf. II. 39.774/2000/6. (Vj-3/1998.), a Kf. II. 39.862/2000/4. (Vj-74/1999.), a Kf. II. 39.312/2001/4. (Vj-3/2000.) és Kf. II. 39.908/2001/5. számú ítéletében (Vj-168/1998.)]. A Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontja kapcsán az eljáró közigazgatási szervnek (a Gazdasági Versenyhivatalnak) egyebek között azt kell megállapítania, hogy az eljárás alá vont a valóságnak meg nem felelő tényeket állított, illetőleg valós tényekről megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adott [vö. a Legfelsőbb Bíróság Kf. III. 27.967/1996/3. számú ítéletével (Vj-251/1994.)]. Az alkalmasság elbírálásakor figyelembe veendő továbbá a Tpvt. 9.§-a, amely rendelkezésből következően azt a kérdést, hogy a Tpvt. hatálya alá tartozó vállalkozónak a magatartása a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e, elsődlegesen a Tpvt. rendelkezései szerint kell elbírálni, húzta alá a Fővárosi Ítélőtábla a Vj-34/2002. számú ügyben hozott 2. Kf. 27.128/2003/6. számú ítéletében.

  • 3.

    A nyomtatott sajtó vonatkozásában - a Legfelsőbb Bíróságnak a Vj-125/1996. számú ügyben hozott Kf. II. 27.254/1998/5. számú ítéletében foglaltaknak is megfelelően - meg kell különböztetni a fogyasztók két körét, a lap olvasóit és a lapban reklámot megjelentetni szándékozókat.

    Az azonos piaci szegmensben megjelenő lapok közötti választás során a lapok olvasói mint az egyik fogyasztói kör esetében a lapok példányszámára, olvasottságára vonatkozó adatok általában nincsenek jelentős befolyással, míg ezek az adatok a fogyasztók másik köre, a lapokban reklámokat elhelyezni szándékozók számára lényeges körülménynek minősülnek, olyannak, amely érdemben befolyásolják azon versenyjogilag releváns döntésüket, hogy melyik lapban jelentetik meg reklámjukat, mivel számukra kétségtelenül jelentőséggel bír, hogy a reklámot közlő lap hány példányban jelenik meg, hány példány jut el a fogyasztókhoz.

    Ez a megközelítés összhangban van a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatával. A Legfelsőbb Bíróság fentebb hivatkozott Kf. II. 27.254/1998/5. számú ítéletében a hirdetést feladni szándékozók számára lényeges körülménynek minősítette a reklámot közzétevő újság olvasóinak a számát. A Versenytanács ezzel kapcsolatban megjegyzi, egy lap olvasóinak a száma és a lap példányszáma között szoros összefüggés van.

    A jelen ügy kapcsán a Versenytanács kiemeli továbbá, az eljárás alá vont által megkeresett ügyfelek által szolgáltatott adatok egyértelműen azt igazolják, hogy a reklámot elhelyezők számára fontos szempont a lap példányszáma, illetve - figyelemmel a példányszám és az olvasottság összefüggésére - olvasottsága.

    Egy lap példányszámának és olvasottságának jelentőségét az is mutatja, hogy az eljárás alá vont "Médiaajánlat 2004" elnevezésű ajánlata is kiemelten foglalkozik a példányszámon nyugvó olvasottsági adatokkal, vagyis e kérdésnek az eljárás alá vont maga is jelentőséget tulajdonított. A példányszám és az olvasottság közötti összefüggést illetően a Versenytanács utal az eljárás alá vont részére piackutatást végzett vállalkozás versenyfelügyeleti eljárás során megkeresett munkatársának azon nyilatkozatára, mely szerint elfogadható és élő gyakorlat az olvasási gyakoriság (egy példányt hányan olvasnak) és a nyomtatott példány szorzatával megbecsülni az olvasottságot. A Versenytanács azt is kiemeli, hogy a "Médiaajánlat 2004" elnevezésű ajánlaton a példányszámot, az egy példány átlagos olvasottságát és a "Recept Nélkül" című lap olvasottságának adatait az eljárás alá vont együtt szerepelteti.

  • 4.

    Az eljárás alá vont a nyomtatott sajtóban, az egymással e téren versengő lapokban reklámot elhelyezni szándékozó fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor a "Média Ász" című kiadvány 2002-ben megjelent 20., 2003-ban megjelent 22. és 23. kiadásában, a 2002. és a 2003. évben a PharmaLine Bt. internetes honlapján található "Média Katalógus"-ban, illetve 2003-ban a "Médiaajánlat 2004" elnevezésű ajánlatában az általa kiadott "Recept Nélkül" című lap példányszámáról és olvasottságáról valótlan adatokat közölt, megsértve ezzel a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontját.

    A Versenytanács kiemeli, hogy egy üzleti terven alapuló, a korábbi évek üzleti terveinek tapasztalatai alapján megvalósulását tekintve bizonytalan prognózisra nem lehet alapozni egy stabilnak tekinthető példányszámban megjelenő lap példányszámára, illetve olvasottságára vonatkozó, a tényeknek nyilvánvalóan meg nem felelő tájékoztatást.

    A "Médiaajánlat 2004" elnevezésű ajánlat versenyjogi megítélésén nem változtat az, hogy a "Recept Nélkül" című lap 2004/1. száma 140.000 példányszámban jelent meg, mivel a fogyasztókhoz 2003-ban eljuttatott ajánlat már megvalósult és nem mint jövőbeni várható tényadatként közli a példányszámot és az olvasottságot ("folyóiratunk 139.000 példányban jelenik meg havonta", "a Recept Nélkült havonta közel hatszázezren olvassák"), ezt alátámasztandó ismertetve a 2003 szeptemberében készült piackutatás a fogyasztók értelmezése szerint (Tpvt. 9.§) nyilvánvalóan múltra vonatkozó eredményeit. Az olvasottságra vonatkozó, 139.000 darabos példányszámból kiinduló tájékoztatás pedig azért nem felelt meg a valóságnak, mivel a lap példányszáma a 2003. évben 60.000-73.300 darab között alakult, így a 2003 szeptemberi piackutatás megállapításainak ismertetése kapcsán ezekből az adatokból kellett volna kiindulni.

    Az eljárás alá vont védekezésével összefüggésben a Versenytanács szükségesnek tartja megjegyezni, hogy egy, a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartás célja, illetve hatása nemcsak a jogsértést elkövető vállalkozás piaci részesedésének növelése, hanem a piaci részesedés megtartása, esetleg a piaci részesedés csökkenése ütemének mérséklése is lehet.

  • 5.

    Mivel a jelen eljárásban vizsgált jogsértőnek minősülő magatartások tanúsítása már lezárult, a Versenytanács a fogyasztók további jogsértő tájékoztatásának megakadályozása céljából nem tartja indokoltnak a jogsértő magatartás további folytatásának Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének f) pontja alapján történő megtiltását. Felhívja ugyanakkor az eljárás alá vont figyelmét arra, hogy amennyiben ismételten valótlan adatokat közöl a lap példányszámáról és olvasottságáról, az újabb versenyfelügyeleti eljárás megindítását vonhatja maga után.

  • 6.

    A Versenytanács bírságot szabott ki az eljárás alá vonttal szemben. A bírság összegének megállapítása során a Versenytanács figyelemmel volt az eljárás alá vont piaci helyzetére, a jogsértő magatartás tanúsításának időtartamára, illetve a jogsértő magatartással érintett fogyasztók számának nagyságrendjére.

    A Versenytanács tekintettel volt arra is, az eljárás alá vont előtt ismert volt, hogy az általa közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak. Amint azt a Fővárosi Ítélőtábla a Vj-5/2002. számú ügyben hozott 2.Kf. 27.146/2003/6. számú ítéletében kiemelte, egy magatartás - a Tpvt. által a bírság körében nem definiált - felróhatóságát a magatartás társadalmi megítélése, a társadalom értékítélete határozza meg. Felróható az adott magatartás, ha eltér a társadalmilag általában elvárható magatartástól. A Versenytanács szerint e szempont alapján felróható az eljárás alá vontnak a jogsértő magatartás tanúsítása.

    A Versenytanács tapasztalata szerint az elmúlt időszakban elszaporodtak a hasonló jogsértő magatartások, a vállalkozások gyakorta közölnek valóságnak meg nem felelő adatokat a lapok példányszámáról, olvasottságáról, ezért a bírság összegének meghatározásakor a Versenytanács figyelemmel volt a Legfelsőbb Bíróság azon álláspontjára is, mely szerint a bírságnak az eljárás alá vont magatartásának kellő szankcionálásán túl arra is alkalmasnak kell lennie, hogy piaci résztvevőket a versenyszabályok betartására, a hasonló jogsértő magatartások elkerülésére késztesse [Kf. I. 28.422/1997/5. (Vj-4/1995.)].

  • 7.

    A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. április 20.