Gazdasági Versenyhivatal

Vj-53/2004/16

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Euroweb International Corp. (New York) mint kérelmező, valamint az Elender Üzleti Kommunikációs és Szolgáltató Részvénytársaság (Budapest) mint kérelmezett vállalkozások összefonódásának engedélyezése iránti kérelemre indult eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy az Euroweb International Corp. megvásárolja az Elender Üzleti Kommunikációs és Szolgáltató Részvénytársaság 100 százalékát kitevő részvénycsomagját.

E határozat felülvizsgálata a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtandó, de a Fővárosi Bíróságnak címzett keresettel kérhető.

Indoklás

I.

• 1)

  A kérelem alapját képező tranzakció keretében az Euroweb International Corp. (továbbiakban Euroweb Int.) mint vevő, valamint a ciprusi székhelyű Vitonas Investment Lim., a magyarországi székhelyű Certus Kft. és az ugyancsak magyarországi székhelyű Rumed 2000 Kft. mint eladók között 2004. február 23-án részvény-adásvételi szerződés jött létre az Elender Üzleti Kommunikációs és Szolgáltató Részvénytársaság (továbbiakban Elender Rt.) részvényeinek 100 százalékát megtestesítő részvénycsomagra.

• 2)

  Az Euroweb Int. 2004. március 25-én kérelmet nyújtott be a Gazdasági Versenyhivatalhoz Elender Rt. feletti irányításszerzése engedélyezésének tárgyában a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló módosított 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 24. § (1) bekezdése alapján, a Tpvt. 28. §-ában meghatározott határidőn belül (Vj-53/2004/1/1).

• 3)

  A kérelemmel kapcsolatban hiánypótlásra nem volt szüksége, ezért a versenyfelügyeleti eljárás a kérelem GVH-hoz érkezésének napján, 2004. március 25-én megindult.

II.

• 4)

  Az Euroweb Int. amerikai székhelyű, a NASDAQ-n jegyzett multinacionális cég, a kelet-európai régió egyik vezető Internet szolgáltatója. Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Romániában rendelkezik leányvállalatokkal, amelyek az egyes országokon belül nyújtanak hagyományos IP ^[1] , tartalom, web és VoIP ^[2] szolgáltatásokat. A romániai és szlovákiai cégei piacvezetők.

• 5)

  2000 februárjában a holland KPN Telecom BV 51 %-os tulajdonrészt szerzett az Euroweb Int.-ban. Az Euroweb Int. Magyarországon közvetlenül nem nyújt szolgáltatást.

• 6)

  Az Euroweb Int. irányítása alatt az alábbi Magyarországon bejegyzett leányvállalatok vannak:

• • a)

    Az Euroweb Rt. az Euroweb Int. 100 %-os ^[3] tulajdonában van. Az Euroweb Rt. vállalati ügyfelek számára biztosít szolgáltatásokat. A klasszikus Internet szolgáltatás keretein belül bérelt vonalas Internet, mikrohullámú Internet, ADSL szolgáltatás, valamint analóg, illetve digitális ISDN vonalon történő hozzáférés közül tudják az ügyfelek a számukra optimális megoldást kiválasztani.

• • b)

    A Freestart Kft. az Euroweb Rt. 100 %-os tulajdonában van, lakossági és kisvállalati ügyfelek számára biztosít dial-up és közvetített ADSL Internet szolgáltatásokat.

• • c)

    A NeoPhone Rt. ugyancsak az Euroweb Rt. 100 %-os tulajdonában van, azonban a cég nem végez gazdasági tevékenységet. A NeoPhone Rt. 2000 áprilisában alakult, neve Planet Internetre, majd 2001-ben Internettó Szolgáltató Rt-re változott. Jelenlegi nevét 2002 áprilisától viseli. 2002 folyamán a cég profilváltáson ment keresztül. Ennek célja az volt, hogy az Euroweb Rt. a NeoPhone termékcsaládot a NeoPhone Rt-nek átadja. Ez azonban sem 2002., sem - a 2003. évi éves beszámoló adatai alapján - 2003. folyamán nem valósult meg.

• 7)

  Az Euroweb Int.-t irányító KPN Telecom B.V. egyéb magyarországi érdekeltségei:

• • a)

    A KPN Telecom B.V. által irányított Pansource B.V. Magyarországon nem folytat gazdasági tevékenységet.

• • b)

    A Pansource B.V. által irányított PanTel Távközlési és Kommunikációs Rt (a továbbiakban: Pantel) távbeszélő, IP alapú hang-, adatkommunikációs-, Internet- és infrastrukturális szolgáltatásokat nyújt.

• • c)

    A PanTel által irányított Novacom Kft. adatkommunikációs, IP alapú hang-, Internet- és infrastrukturális szolgáltatásokat nyújt. Az ugyancsak a Pantel által irányított PanTel Technocom Kft. távközlési és üzleti kommunikációs szolgáltatásokat nyújt a MOL Rt. és más szénhidrogénipari cégek számára.

• 8)

  Az Elender Computer Kft. 1990 márciusában alakult, fő profilja a számítástechnikai eszközök és szolgáltatások forgalmazása volt. Internet szolgáltatását 1995-ben kezdte meg.

• 9)

  1998 decemberében megalakult az Elender Informatikai és Számítástechnikai Rt., majd még ugyanebben a hónapban egy pénzügyi befektető szerzi meg a cég részvényeinek 25 % + 1 részét.

• 10)

  1999 szeptemberében egy szakmai befektető, a PSINet Inc. vásárolja meg az Elender Informatikai és Számítástechnikai Rt. részvényeinek 100 %-át. Az üzleti jellegű szolgáltatások nyújtására helyeződik a hangsúly. 2001 februárjában megalakul a PSINet Magyarország Kft. Az egyéni előfizetőket az Inter.net márkanév alatt megalakult cégek szolgálják ki világszerte, így leválnak a magánelőfizetők. 2001 novemberétől VoIP és ADSL szolgáltatásokkal is megjelenik a PSINet Magyarország.

• 11)

  2002 októberében egy magyar befektetői csoport (Wallis 77 %, Kóka János és Lepp Gyula 23 %) vásárolja meg a PSINet Magyarország Kft. 100 %-át. ^[4] 2003. október 13-án alakult meg az Elender Üzleti Kommunikációs és Szolgáltató Rt. mégpedig négy vállalkozás - Elender Üzleti Kommunikációs és Szolgáltató Kft., Webigen Rt., Aquarius 2002 Rt., Elender Web Kft. - összeolvadásából. (Vj-53/2004/1/1; 1/2/15)

• 12)

  Az Elender Rt. távközlési szolgáltatásokat, elsősorban IP szolgáltatásokat, alkalmazás-üzemeltetési és hosting szolgáltatásokat nyújt üzleti partnerek részére. Ezen kívül egyedi igényeknek megfelelő, elsősorban Internet technológiához kapcsolódó szoftverfejlesztési és üzleti tanácsadással, valamint szoftverfejlesztéssel és implementálással foglalkozik.

III.

• 13)

  A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének b) pontja alapján vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás közvetlen vagy közvetett irányítást szerez egy tőle független vállalkozás felett. Jelen esetben az Elender Rt. felett irányítást szerezni kívánó Euroweb Int. vagy az Euroweb Int. irányítása alatt álló vállalatok egyike sem rendelkezik tulajdoni hányaddal a kérelmezett vállalatban. Ebből következően az Euroweb Int. és az Elender Rt. a Tpvt. 15. §-a alapján egymástól független vállalkozások, ezért a kérelem szerinti irányításszerzés vállalkozások összefonódásának minősül.

• 14)

  A Tpvt. 24. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az engedélykérési kötelezettség fennállásának szükséges feltétele, hogy az összefonódással érintett vállalkozások együttes előző évi nettó árbevétele meghaladja a tízmilliárd forintot, illetve az, hogy az irányítás alá kerülő vállalkozás előző évi nettó árbevétele a hozzá kapcsolódó közvetett résztvevőkkel együtt meghaladja az ötszázmillió forintot.

• 15)

  A bejelentési űrlap V. részében (Vj-53/2004/1/1 Űrlap 8-10. old. + V./1.2. sz. melléklet) megadott adatok alapján megállapítható, hogy az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele meghaladja a tízmilliárd forintot, illetve, hogy az irányítás alá kerülő Elender Rt. előző évi nettó árbevétele ^[5] ötszázmillió forint felett van, így a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a GVH engedélye szükséges.

IV.

• 16)

  A Tpvt. 14. § (1) bekezdése alapján az érintett piacot a releváns áru és földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a releváns árun túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait.

• 17)

  Az összefonódások vizsgálata során érintett piacnak azok a piacok minősülnek, amelyeken az összefonódásban résztvevő vállalkozások bármelyike piaci tevékenységet folytat. Az érintett termék, illetve szolgáltatás piacok a következők:

• • a)

    nagykereskedelmi távközlési infrastruktúra szolgáltatások,

• • b)

    nagykereskedelmi Internet hozzáférési szolgáltatási piac,

• • c)

    üzleti adatkommunikáció,

• • d)

    távbeszélő (hangátviteli) szolgáltatások,

• • e)

    kiskereskedelmi Internet hozzáférési szolgáltatások,

• • f)

    egyéb Internethez kapcsolódó szolgáltatások piacai,

• • g)

    informatikai szolgáltatási piac,

• • h)

    egyéb, könyvelési szolgáltatás.

A felsorolt termékek, illetve szolgáltatások - az alábbiakban foglaltak szerint - nem mindegyike fogható fel elkülönült érintett piacként, illetve önállóan vizsgálandó piaci szegmensként.

• 18)

  A Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerint az érintett földrajzi piac az a földrajzi terület, melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni. Mivel az összefonódás közvetlen résztvevői Magyarország területén szolgáltatnak, s a nem Magyarországon honos közvetett résztvevők nem folytatnak gazdasági tevékenységet a magyar piacon, valamint tevékenységük nincs is hatással arra, az érintett földrajzi piac Magyarország területe.

• 19)

  A távközlési infrastruktúra szolgáltatások piacán az egyes szereplők piaci súlyát alapvetően a rendelkezésükre álló infrastruktúra (távközlési hálózat) kiterjedtsége határozza meg. A korábban koncessziós jogokkal rendelkező szolgáltatók (Matáv, Invitel Rt., Emitel Rt., Hungarotel Rt., Monortel Rt.) közül a legnagyobb hálózattal a Matáv rendelkezik, amely Magyarország területének mintegy 70 %-át és a lakosság 72 %-át fedi le, a bekapcsolt fővonalak száma alapján még ennél is nagyobb a részesedése ( 79 % ^[6] ). A Matáv-ot az Invitel Rt. követi, mely az ország 15 %-nyi területén nyújt szolgáltatást, illetve a fővonalak alapján kb. 12 %-os részesedéssel rendelkezik. Az ország fennmaradó 15 %-nyi területén osztozik - nem egyenlő arányban - a Hungarotel, az Emitel és a Monortel, amelyek a fővonalak alapján együttesen kb. 10 %-nyi résszel rendelkeznek.

• 20)

  Az alternatív ^[7] szolgáltatók között elsősorban a PanTel, a GTS-Datanet Távközlési Kft., az eTel Magyarország Kft. és a British Telecom említhető. Ezen szolgáltatók közül a PanTel rendelkezik a legnagyobb saját (részben optikai, részben mikrohullámú technológiával működő) hálózattal, de még a PanTel is országos szolgáltatás nyújtásához igénybe kell vennie a Matáv tranzithálózatát. Az inkumbens szolgáltató(k)nak az alternatív szolgáltatókkal szemben leginkább az ügyfeleleket elérő hozzáférési szakaszok tekintetében van előnye.

• 21)

  A nagykereskedelmi infrastruktúra-alapú távközlési szolgáltatások alatt távközlési infrastruktúra és/vagy kapacitások távközlési szolgáltatást (beleértve az Internet-alapú szolgáltatásokat) végző, illetve nagy adatátviteli forgalmat bonyolító vállalkozásoknak történő bérbeadása, szolgáltatása értendő. Ezen szolgáltatások skálája a szolgáltatás összetettsége, annak kiegészítő szolgáltatás-tartalma alapján a távközlési berendezések, hálózatelemek, kapacitások bérbeadásától és különböző szintű bérelt vonali szolgáltatásokon át egyéb - kiegészítő szolgáltatástartalmú - nagykereskedelmi jellegű távközlési szolgáltatásokig terjed. Ezen szolgáltatások teljes skáláját elvileg képes valamennyi megfelelő hálózattal/kapacitással rendelkező vállalkozás nyújtani, és az egyes szolgáltatások nem különülnek el élesen, ezért a piacon jelentős kínálati helyettesítés működik. E szolgáltatások piacán a Matáv a piacvezető.

• 22)

  A fennálló kínálati helyettesítés miatt tehát a nagykereskedelmi Internet hozzáférési piac a nagykereskedelmi infrastruktúra-alapú távközlési szolgáltatási piac élesen el nem különölő részpiaca. Ez a kategória a más Internet-szolgáltatók (ISP-k) részére nyújtott nagykereskedelmi jellegű Internet szolgáltatást takarja.

• 23)

  A nagykereskedelmi Internet szolgáltatási tevékenységet az összefonódás közvetlen és közvetett résztvevői közül az Elender és a PanTel végez, tágabban értelmezetett távközlési infrastruktúra szolgáltatásokat ezen felül a PanTel csoport vállalatai (PanTel, Novacom, PanTel Technocom) is nyújtanak.

• 24)

  A szélesebb (teljes) piacon a PanTel csoport rendelkezik a legnagyobb hálózattal, a részesedése a kérelmező által szolgáltatott adatok szerint ...%, az Elender részesedése körülbelül ...%. A nagykereskedelmi Internet szolgáltatásra szűkített piaci szegmensen az Elender részesedése saját becslése alapján ...%, a PanTel és az Euroweb együttes részesedése ...% . ^[8]

• 25)

  Az üzleti kommunikációs piac az üzleti ügyfeleknek nyújtott főleg adatátviteli szolgáltatás (bérelt vonali technológiával, IP alapon stb.), valamint hang-, kommunikációs- és informatikai tevékenységeket foglalhat magában. Az üzleti vevők egyre komplexebb igényei, valamint az informatika és távközlés konvergenciája miatt az üzleti kommunikációs szolgáltatásokban egyszerre vannak jelen a különböző távközlési és informatikai jellegű szolgáltatás elemek.

• 26)

  Az üzleti kommunikációs szolgáltatási piacon való jelenlét is elsősorban a rendelkezésre álló infrastruktúrához és másodsorban a kapcsolódó szolgáltatási képességekhez igazodik. A Matáv piacvezető pozícióban van, mellette többek között jelen van az Invitel Rt., a GTS-Datanet Rt., az Antenna Hungária Rt., az eTel Kft., valamint az összefonódásban érintettek közül az Elender és a PanTel.

• 27)

  A kérelmező adatszolgáltatása, valamint egy a GVH rendelkezésére álló tanulmány ^[9] szerint az adatátviteli szolgáltatási piacon a Matáv 45 %-ot meghaladó ^[10] , a PanTel ... %, a GTS, az Invitel, az Antenna Hungária együttesen 15-25 % közötti sávba eső részesedésessel rendelkeznek. Az üzleti kommunikációs piacon az Elender részesedése az ... % ^[11] alatti. A Hírközlési Felügyelet JPE szolgáltatók azonosítása előtt készítetett felmérése ^[12] alapján a bérelt vonali piacon, mely leginkább az adatátviteli szolgáltatási piacot jellemzi az Elender és a PanTel csoport összesen 20 % alatti, a Matáv pedig 45 %-ot meghaladó részesedéssel rendelkezik.

• 28)

  Az összefonódásban részvevők hangátviteli (távbeszélő) szolgáltatásokat leginkább VoIP technológiával nyújtják, melynek lényege, hogy a hangot az IP gerinchálózaton keresztül adatcsomagokká alakítva továbbítják. A VoIP szolgáltatás technológia szempontjából adatátviteli szolgáltatás, a szolgáltatás tartalmát nézve pedig távbeszélő szolgáltatás. A szolgáltatás igénybe vehető

• • a)

    alkalmi kapcsolódással, behívásos (dial-in) módon (ekkor az igénybevevő a szolgáltató központját hívja fel, itt megtörténik az azonosítás, majd létrejöhet a kívánt hívás), vagy

• • b)

    általában bérelt vonallal biztosított állandó kapcsolódással, amely a nagyobb igényű üzleti ügyfeleknek lehet előnyös.

Az IP alapú hangszolgáltatásokat leginkább nemzetközi telefon és fax forgalom továbbítására használták, de 2001-től már belföldi és mobil irányú hívásokat is bonyolítanak ezen a platformon.

• 29)

  A hangszolgáltatási piacon az összefonódásban részvevők közül az Euroweb hívókártya szolgáltatása (Neophone) elsősorban a lakossági, az Elender és a PanTel csoport tagjai pedig az üzleti ügyfélkört célozzák meg.

• 30)

  A PanTel nagykereskedelmi alapon is nyújt - távközlési szolgáltatók részére - hangszolgáltatásokat ( PanBreak ^[13] , a PanTalk Wholesale ^[14] ) ezek azonban jellemzőik alapján nagykereskedelmi infrastruktúra-alapú távközlési szolgáltatások piacára sorolhatóak.

• 31)

  A vezetékes távbeszélő szolgáltatási piaci szereplőket és piaci részesedésüket jellemzik az infrastruktúra szolgáltatásoknál az egyes szolgáltatók hálózatairól leírtak. Elkülöníthetőek üzleti és lakossági ügyfeleknek nyújtott szolgáltatási piacok, de a piacok struktúrája hasonló (jellemző a Matáv dominanciája és a hálózat kiterjedtségétől függő piaci részesedés). Az alternatív szolgáltatók főleg az üzleti piacon vannak jelen, de részesedésük itt is alacsony. ^[15]

• 32)

  A távbeszélő szolgáltatási piacon a Kérelmező (az NHH által közölt bekapcsolt fővonalak számán alapuló) becslése szerint a Matáv 81, az Invitel (korábban Vivendi) 12, a Hungarotel 5 %-os részesedéssel rendelkezik. ^[16] A teljes hangszolgáltatási piacon az összefonódásban résztvevők részesedésese elhanyagolhatónak tekinthető, mivel a teljes VoIP piac összmérete ^[17] a teljes távbeszélő piac mértének csak néhány százaléka ^[18] . Hangszolgáltatást az Elender és a PanTel csoport tagjai is kínálnak, az Elender részesedése azonban jelenleg nem kimutatható (1% alatti), ennek megfelelően az összefonódásnak ezen a piacon káros, horizontális hatásai nem prognosztizálhatóak.

• 33)

  A kiskereskedelmi Internet hozzáférési szolgáltatásokat a különböző felhasználói igényeknek megfelelően különböző technológiával és különböző kiegészítő szolgáltatás tartalommal kínálják a piacon jelenlévő Internet szolgáltatók ( ISP ^[19] -k). A szolgáltatás legfőbb jellemzője a sávszélesség, amely az Internetről való le- és feltöltés sebességét határozza meg (a keskenysávú technológiáknál a le- és feltöltés sebessége azonos, míg a szélessávú megoldások - a bérelt vonali szolgáltatásokat kivéve - jellemzően aszimmetrikusak, vagyis a letöltési sebesség nagyobb). A keskenysávú hozzáférések a 128 kbps alatti sávszélességű megoldások; ilyenek az analóg távbeszélő hálózatot (PSTN) és az ISDN (Integrated Services Digital Network) vonalat használó szolgáltatások, de a GSM platformon csomagkapcsolt technológiával (GPRS) megvalósuló hozzáférés is ide sorolható, és elérhetőek keskenysávú bérelt vonali szolgáltatások is. A keskenysávú hozzáférés nagyobb adatmennyiség letöltésére (multimédiás tartalmak, alkalmazások stb.) racionálisan nem vagy korlátozottan alkalmas. A szélessávú (128 kbps feletti sávszélességű) szolgáltatásokhoz tartoznak jellemzően a kábelhálózatokon megvalósuló szolgáltatások, a távbeszélő hálózat rézérpárjának szabad frekvencia-tartományait kihasználó, különböző DSL (Digital Subscriber Line) megoldások, a vezeték nélküli mikrohullámú technológiák (amelyekkel keskenysávú szolgáltatást is nyújtanak) és a pont-pont közötti dedikált kapcsolatot, különböző, de jellemzően szélessávú és garantált sávszélességet biztosító bérelt vonali szolgáltatások.

• 34)

  A kiskereskedelmi Internet hozzáférési piac jelenleg dinamikusan bővül, különösen a szélessávú alkalmazások terjednek rohamosan. Az ADSL vonalak száma 2003 során megduplázódott, jelenleg a felhasználók negyede szélessávú (ADSL vagy kábelmodemes) kapcsolattal rendelkezik. A kábeltelevíziós kábelen keresztüli Internet szolgáltatások is folyamatosan - bár az ADSL piactól szerényebb mértékben - bővülnek, a kábeles Internet szolgáltatók 2-3 fokozatú szolgáltatás palettával vannak jelen a lakossági piac mellett az üzleti piacokon is, mely szolgáltatás szintek sávszélesség, kiegészítő szolgáltatástartalom, ár tekintetében az ADSL Internet szolgáltatás kategóriákkal összevethetőek. Bár a kábelmodemes szolgáltatók kínálatában komolyabb vállalati igényeket kielégítő üzleti csomagok is megtalálhatóak, a kábelmodemes szolgáltatások előfizetői mégis inkább a lakossági és kisvállalati körből kerülnek ki, mert a nagyobb biztonságot és garantált sávszélességet igénylő vállalati ügyfelek számára az osztott hálózati hozzáférés miatti esetlegesen ingadozó sávszélesség és a műsorelosztással való összefüggés folytán ezek még kevésbé vonzóak (az ilyen jellegű problémák kiküszöbölésével ez a későbbiekben változhat).

• 35)

  A kiskereskedelmi piacon 2003 során tovább nőtt a mikrohullámú technológiát alkalmazó szolgáltatók száma. A mikrohullámú szolgáltatók ajánlatai alapján megállapítható, hogy jelentőségük főleg az üzleti piaci szegmensben olyan területeken van, ahol nincs vagy nem építhető ki béreltvonali-, ADSL- vagy kábelhálózat.

• 36)

  A bérelt vonali szolgáltatásokat, a szimmetrikus sávszélességet, állandó kapcsolatot, sok kiegészítő szolgáltatást, kiemelt ügyfélmenedzselést és nagyfokú biztonságot igénylő vállalati ügyfelek veszik igénybe.

• 37)

  A kiskereskedelmi piacon az üzleti felhasználók igényei eltérhetnek a lakossági igényektől, ennek megfelelően az üzleti felhasználóknak és a lakossági felhasználóknak nyújtott Internet szolgáltatások eltérő árujellemzőkkel rendelkeznek, vagyis a szolgáltatók jobb minőségű, általában nagyobb és garantált adatátviteli kapacitású (sávszélességű), több emelt értékű szolgáltatással kiegészített és így drágább csomagot kínálnak az üzleti ügyfeleknek.

• 38)

  A kiskereskedelmi Internet hozzáférési piac üzleti szegmense az üzleti felhasználók (vállalkozások, államigazgatási szervezetek, oktatási intézmények, stb.) részére nyújtott Internet hozzáférési szolgáltatásokat foglalja magában. A hozzáférés biztosítása különböző technológiák igénybevételével történhet, például bérelt vonalon keresztül, ADSL-alapon, kábeltelevíziós hálózaton (KTV), vezeték nélküli technológiával (Wireless Local Area Network) vagy a PSTN hálózaton keresztül behívásos (dial-up) módon.

• 39)

  A nagyobb üzleti felhasználók jellemzően bérelt vonali Internet szolgáltatást igényelnek, míg a SOHO (small office, home office) felhasználók, a kis- és középvállalkozások (SME) körében a dial-up Internet a legelterjedtebb (annak mind hagyományos kapcsolt vonali, mind ISDN-alapú változata). Az ADSL-technológiával nyújtott Internet szolgáltatás már szélessávú szolgáltatásnak tekinthető, de mind árban, mind minőségben az előbbi kettő között helyezkedik el.

• 40)

  A fentebb kifejtettek alapján az üzleti piac keskenysávú, szélessávú és bérelt vonali részpiacokra bontható: a dial-up (PSTN, ISDN) szolgáltatások a keskenysávú alszegmens, míg az ADSL, kábelmodemes szolgáltatások a szélessávú alszegmens részének tekinthetők. A bérelt vonali és egyes mikrohullámú szolgáltatások, mivel állandó, nagy megbízhatóságú, szimmetrikus és garantált sávszélességű kapcsolatot biztosítanak, bizonyos ügyfélkör számára - akik a bérelt vonal ezen speciális tulajdonságai fontosak - nem helyettesíthetőek egyéb szélessávú megoldásokkal, emellett áruk is lényegesen magasabb az ADSL és kábelmodemes szolgáltatások árainál, ezért külön részpiacot alkothatnak. A komplex kommunikációs igényekkel rendelkező üzleti ügyfelek szintén a bérelt vonali szolgáltatásokat veszi igénybe, hiszen az összetett - távközlési informatikai szolgáltatás elemeket és gyakran Internethez kapcsolódó szolgáltatásokat tartalmazó - üzleti kommunikációs szolgáltatások leginkább bérelt vonali infrastruktúrán biztosíthatóak.

• 41)

  Az Internet szolgáltatást önállóan igénybevevő üzleti ügyfeleknél nagyobb lehet az átjárhatóság az egyéb szélessávú technológiák és a bérelt vonal között; az ADSL és egyéb szélessávú szolgáltatások fejlődése miatt szűkülhet a csak a bérelt vonallal biztosítható szolgáltatás jellemzők száma.

• 42)

  Az üzleti szolgáltatási piacon az összefonódásban résztvevők közül jelen van az Elender bérelt vonali, ADSL, és dial-up szolgáltatásokkal; az Euroweb bérelt vonali, ADSL, dial-up (ISDN is) és mikrohullámú szolgáltatásokkal; a Freestart és a PanTel bérelt vonali szolgáltatásokkal; a PanTel Technocom bérelt vonali és ISDN dial up szolgáltatásokkal.

• 43)

  Az üzleti Internet hozzáférési piacról rendelkezésre álló, kérelmezőre vonatkozó részesedési adatokat a vizsgálati jelentés mellékletében található táblázat fogalja össze. Ez alapján megállapítható, hogy az Euroweb és PanTel csoport együttes piaci részesedése teljes piacon ... % (a bérelt vonali piacon ... %, a szélessávú részpiacon (ADSL+mikro) kb. ... %, a keskenysávún ... %). Az Elender részesedése a bérelt vonali piacon ... %, az ADSL és mikrohullámú szolgáltatások együttesét magába foglaló piacon ... % körüli, a keskenysávú piacon ... %, a teljes üzleti piacon ... %. Az Axelero az xDSL piacon ... % feletti, a keskenysávú piacon ... % körüli részesedéssel rendelkezik. ^[20]

• 44)

  A Vj-16/2003 ügyben beszerzett jelen információk (jelen ügyben a kérelmező által sem betekinthető!) alapján a kérelmezők bérelt vonali üzleti Internet részesedései az előző pontban leírtaktól eltérőek. Eszerint az Elender 20,3 %, a PanTel csoport (Eurowebet is beleértve) 7,4 % részesedéssel rendelkezik.

• 45)

  A Bell-Research által készített Magyar Infokommunikációs Jelentés ^[21] 2002 szerint az Axelero a teljes - technológiák szerint fel nem osztott - üzleti szegmensben 45%-os részesedésével piacvezető, a GTS-Datanet 11,9%, az Elender 9%, a Vivendi 5,5% részesedéssel rendelkezik és számos 1-2%-os, illetve kisebb részesedésű vállalkozás van jelen (Inter.net, Enternet, UPC-Chello, Externet, PanTel/Euroweb, TVNet).

• 46)

  A kiskereskedelmi Internet hozzáférési piac lakossági szegmensén, azaz a lakossági előfizetők körében a leggyakoribb csatlakozási mód a kapcsoltvonali (dial-up), emellett egyre népszerűbbek szélessávú megoldások (KTV és ADSL), ezenkívül a mobiltelefonos hozzáférés (GPRS alapú) is jelen van a magyar piacon.

• 47)

  Az egyéni előfizetőknek nyújtott Internet hozzáférési piacon is sok szolgáltató, különböző technológiákkal, változatos tartalmú csomagokkal van jelen országosan. Az összefonódásban résztvevők közül csak a Freestart van jelen a keskeny és szélessávú részpiacokra tagolható lakossági piacon, dial up és ADSL szolgáltatásával. A Freestart behívásos alapon ingyenes szolgáltatást nyújt (az internetezőt csak a távközlési szolgáltató felé fizetendő Internet hívás díja terheli) a távközlési szolgáltató felé. A kérelmező becslése szerint az ingyenes Internet piaci részesedések a következők: Freestart Kft. ... %, Freeweb ... %, Index ... %. ^[22] Az ingyenes Internet nem alkot külön piacot, hiszen egyes behívásos konstrukciók (pl.: amelyek előfizetési díja bizonyos forgalom távközlési díját is fedezi) adott használati időre hasonló árért elérhetőek.

• 48)

  A lakossági piac keskeny és szélessávú részpiacain egyaránt az Axelero a piacvezető (40-60 % közötti részesedésekkel ^[23] ).

• 49)

  A kérelmező szerint ^[24] , valamint korábbi versenyfelügyeleti eljárások alapján az alábbi piaci szegmensek határozhatók meg az informatikai szolgáltatások piacán: hardver- és szoftverrendszerek támogatása és üzembe helyezése, rendszerintegráció, outsourcing, alkalmazás testre szabása és tanácsadás, informatikai tanácsadás. Az egyes szegmenseken belül további alszegmensek is meghatározhatóak, azonban ezt feleslegessé teszi az a piaci adottság, hogy a részpiacok határait nehéz körvonalazni egyrészt a nagyfokú kínálati helyettesítés, átjárhatóság miatt, másrészt azért, mert a vállalatok jellemzően nem egy-egy szolgáltatást, hanem komplex szolgáltatáscsomagokat vesznek igénybe az informatikai piacon, így az informatikai szolgáltatási piac egésze tekinthető érintett piacnak. ^[25] A kérelmező az ASP (alkalmazási szolgáltatások) és hosting (szerver üzemeltetés, felügyelet) szolgáltatási tevékenységeit külön kezelte, ezen tevékenységek azonban ugyancsak az informatikai szolgáltatási piacra sorolhatók.

• 50)

  Az összefonódásban résztvevők közül az Elender és az Euroweb végez informatikai szolgáltatási tevékenységeket (szoftverfejlesztés telepítés, tanácsadás, ASP és hosting), az informatikai szolgáltatási piaci részesedésük azonban elhanyagolható.

• 51)

  Az egyéb Internethez kapcsolódó szolgáltatások több, egyenként külön piacot alkotó szolgáltatást foglal magába, úgymint domain név regisztráció és karbantartás, elektronikus levelezési szolgáltatások. stb.

• 52)

  Az összefonódásban részvevők közül az Elender, az Euroweb és a Freestart végez ilyen tevékenységeket.

• 53)

  Az Internet Szolgáltatók Tanácsa adatbázisán alapuló adatszolgáltatás ^[26] szerint a domain piacon sok, kis részesedésű szereplő van jelen, de egyik résztvevő sem rendelkezik meghatározó részesedéssel, és a kiegészítő Internetes szolgáltatások mindegyikének piaca hasonló szerkezetű.

• 54)

  Az egyéb érintett szolgáltatások piacainak (könyvelés stb.) részletesebb elemzése az összefonódás értékelése szempontjából nem szükséges, mivel a résztvevők fő - az infokommunikáció területéhez kötődő - tevékenységeihez nem kapcsolódnak és jelentőségük, árbevételéből való részesedésük nem számottevő.

V.

• 55)

  Az összefonódás megítélése szempontjából annak van jelentősége, hogy az összefonódás nyomán valamely érintett piacon erősödik-e vagy létrejön-e gazdasági erőfölény. Ezért elsősorban azoknak a piacoknak a részletes elemzése indokolt, amelyeken az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportok horizontálisan vagy vertikálisan érintkeznek. Amennyiben a két vállalkozáscsoport ugyanazon piac azonos vevői vagy eladói oldalán tevékenykedik, akkor az összefonódás eredményeképpen csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, tehát növekszik a koncentráció. Abban az esetben pedig, ha a két vállalkozáscsoport azonos piacon, de a vertikum különböző szintjén van jelen, akkor a közöttük lévő vertikális vevő-eladó kapcsolat megváltozása hathat károsan a gazdasági versenyre.

• 56)

  Azokon a piacokon is hatással lehet a gazdasági versenyre az összefonódás, amelyeken sem horizontális, sem vertikális kapcsolatok nem azonosíthatók. Ezek a hatások a portfolió és a konglomerátum hatások. Az előbbi hatás abból adódik, hogy az összefonódást követően létrejövő vállalat termék-skálája szélesedik, korábban össze nem kapcsolt termékek, tevékenységek kerülnek egy vállalaton belülre, és ezáltal - a kiegészítő termékek piacán - erősödhet a vállalat piaci helyzete. A konglomerátum hatás pedig arra utal, hogy az összefonódás következtében az egymással kapcsolatban nem lévő termékek piacán erősödhet a vállalat piaci pozíciója csupán azáltal, hogy az adott piac(ok)on megjelenő vállalat mérete nagyobb lett.

• 57)

  Az összefonódás horizontális hatással azokon a piacokon járhat, amelyeken az Elender csoport ^[27] , illetve a PanTel csoport ^[28] párhuzamosan jelen van. Ennek megfelelően e szempontból vizsgálandó a nagykereskedelmi távközlési infrastruktúra szolgáltatások, az üzleti adatkommunikációs, a hangátviteli szolgáltatási, az üzleti Internet szolgáltatási és egyéb Internethez kapcsolódó szolgáltatási és informatikai szolgáltatási piaci.

• 58)

  Mivel a nagykereskedelmi Internet szolgáltatás nem önálló piaci szegmens, a résztvevők alacsony piaci részesedésére, a kismértékű koncentrációnövekedésre, valamint a nagykereskedelmi infrastruktúra-alapú távközlési szolgáltatások piaci szerkezetére való tekintettel megállapítható, hogy az összefonódás következtében gazdasági erőfölény kialakulása nem valószínűsíthető.

• 59)

  Az üzleti kommunikáció piacán a résztvevők alacsony piaci részesedésére, a kismértékű koncentrációnövekedésre, valamint az üzleti kommunikációs szolgáltatások piaci szerkezetére való tekintettel megállapítható, hogy az összefonódás következtében gazdasági erőfölény kialakulása ezen az érintett piacon sem valószínűsíthető.

• 60)

  A teljes hangszolgáltatási piacon az összefonódásban résztvevők részesedésese elhanyagolhatónak tekinthető, mivel a teljes VoIP piac összmérete a teljes távbeszélő piac mértének csak néhány százaléka. Hangszolgáltatást az Elender és a PanTel csoport tagjai is kínálnak, az Elender részesedése azonban jelenleg jelentéktelen, ennek megfelelően az összefonódásnak káros, horizontális hatásai itt sem prognosztizál-hatóak.

• 61)

  Az üzleti Internet hozzáférési piacon az Axelero egyértelmű piacvezető marad az összefonódás után is. A piacon továbbá jelen van még a GTS és az Invitel jelentősebb, míg számos kisebb vállalkozás kisebb piaci részesedéssel. A piac megtámadható és erős árverseny jellemzi. Ezért az összefonódás révén megvalósuló koncentráció a piac egészére vonatkozó erőfölényes helyzetet nem hoz létre.

• 62)

  Az üzleti Internet hozzáférési piac bérelt vonali piaci szegmensén érzékelhető mértékben megnő az Euroweb/PanTel csoport részesedése (28%), amellyel e szegmensen piacvezető pozícióba kerül. A bérelt vonali és egyes mikrohullámú szolgáltatások állandó, nagy megbízhatóságú, szimmetrikus és garantált sávszélességű kapcsolatot biztosítanak, ezért egyéb szélessávú megoldások (ADSL, kábelmodem) nem tekinthetők közeli helyettesítőnek, emellett áruk is lényegesen magasabb az ADSL és kábelmodemes szolgáltatások árainál. A komplex kommunikációs igényekkel rendelkező üzleti ügyfelek szintén a bérelt vonali szolgáltatásokat veszi igénybe, hiszen az összetett - távközlési informatikai szolgáltatás elemeket és gyakran Internethez kapcsolódó szolgáltatásokat tartalmazó - üzleti kommunikációs szolgáltatások leginkább bérelt vonali infrastruktúrán biztosíthatóak. A fentiekre tekintettel bérelt vonali szolgáltatások külön részpiacot alkotnak, és ezért az e piacon az összefonódás káros és előnyös hatásai külön elemzést igényelnek.

• 63)

  Az informatikai szolgáltatási és az egyéb Internethez kapcsolódó szolgáltatási piacokon az összefonódásban résztvevők alacsony részesedése és a piacok szerkezete miatt (sokszereplős, versenyző piacok) gazdasági erőfölény kialakulása kizárható.

• 64)

  Az összefonódás vertikális hatása, hogy a vertikálisan eddig is integrált PanTel/Euroweb csoport leginkább az üzleti Internet szolgáltatás tekintetében megerősödik Az Elender szolgáltatásaihoz szükséges infrastrukturális szolgáltatatás elemeket - amennyiben lehetséges - a PanTel/Eurowebtől fogja igénybe venni, amelynek ezáltal a nagykereskedelmi piacokon növekedhet a részesedése. Ez azonban valószínűleg csekély mértékű lesz, mivel a Matáv továbbra is megkerülhetetlen marad, pl. ADSL, vagy bizonyos terülteken bérelt vonal stb. tekintetében. Ezért az összefonódással kapcsolatban számottevő vertikális hatásra nem lehet számítani.

• 65)

  A PanTel/Euroweb csoport szolgáltatás portfoliója az Elender csoporton belüli megjelenésével érdemben nem változik, csupán nagyobb hangsúly kerülhet az Internet szolgáltatási és kapcsolódó üzleti kommunikációs tevékenységekre, ezért az összefonódás nem jár portfolió hatással.

• 66)

  Konglomerátum hatás sem várható, mert az irányításszerzést követően a vállalatok vagyoni, pénzügyi, illetve jövedelmi helyzete nem javul számottevő mértékben. Az érintett piacok szerkezete, és leginkább a Matáv csoport (és más tőkeerős vállalkozások: GTS, Invitel) jelenléte miatt egyébként sem reális, hogy a vállalkozás csoport méretére, pénzügyi helyzetére alapozható (pl. felfaló árazásban megtestesülő) versenykorlátozó magatartást lenne képes tanúsítani.

VI.

• 67)

  Az összefonódást megelőző piaci részesedések az üzleti Internet hozzáférési piac bérelt vonali piaci szegmensén - a kérelmező becslése szerint - az alábbiak voltak: az Euroweb és PanTel csoport együttesen ... %, az Elender ... %. ^[29] A GVH vizsgálati iroda más eljárásban beszerzett információ alapján az Elender piaci részesedése 20,3 %, a PanTel és az Euroweb együttesen 7,4 % volt. Bármelyik becslést fogadnánk is el helyesebbnek, hasonló eredményre jutnánk: az összefonódás következtében a koncentráció növekszik, és az egyesített vállalkozás 30 %-ot megközelítő piaci részesedéssel az érintett piac vezető (legmagasabb piaci részesedéssel bíró) vállalkozása lesz.

• 68)

  A gazdasági erőfölény megítéléséhez a Tpvt. 22. § (2) bekezdése alapján különösen vizsgálni kell az érintett piacra való belépés és kilépés körülményeit, a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve az érintett piac szerkezetét, a résztvevők magatartását, és a vállalkozás piacra gyakorolt hatását.

• 69)

  Az összefonódás után létrejövő egyesített vállalkozás piaci helyzetét az érintett piacon szintén jelenlévő Axelero piaci szerepéhez viszonyítva kell megítélni. Az Axelero az üzleti Internet hozzáférési piac bérelt vonali piaci szegmensén továbbra is jelentős súlyú piaci szereplő marad, bár az összefonódás következtében piacvezető helyzetét elveszti.

• 70)

  A bérelt vonali piac nélkülözhetetlen eszköze a távközlési infrastruktúra (a telefonvonal), amelynek túlnyomó részét továbbra is a piacon az Axelerót irányító Matáv ellenőrzi. Ezért a piaci részesedés jelentős növekedése a Matáv megkerülésével nem lehetséges. Ebből viszont az következik, hogy az összefonódott vállalkozásnak ezen a piaci szegmensen az Axelero által támasztott versenynyomással kell számolnia, ami önmagában is valószínűtlenné teszi gazdasági erőfölényes helyzet kialakulását.

• 71)

  A gazdasági erőfölény kialakulása ellen szól az is, hogy az ADSL, illetve egyéb kábelmodemes vagy mikrohullámú technikák várható fejlődése következtében csökkenhet azon szolgáltatások köre, amelyet jelenleg csak bérelt vonalon keresztül nyújthatók. Ennek hatására az üzleti Internet hozzáférési piac bérelt vonali, illetve a más eszközök által biztosított szegmensei közötti különbség eltűnhet. A teljes üzleti Internet hozzáférési piacon viszont a kérelmezett összefonódás nem okozott volna számottevő koncentráció növekedést.

• 72)

  Jelenleg, illetve az összefonódás után is a Matáv/Axeleronak van a legjobb esélye, hogy a komplex szolgáltatásokat igénylő nagyvállalati ügyfeleket, melyek bérelt vonali adatkommunikációs szolgáltatást már igénybe vesznek - erre épülően egy összetett szolgáltatáscsomag részeként - Internet hozzáférési szolgáltatással is kiszolgálják.

• 73)

  A Matáv birtokolja az üzleti Internet elérési infrastruktúra egyéb platformjait is (helyi hurok, ADSL) országos piaci részesedésének megfelelő mértékben, ami a vertikálisan ráépülő Axelero szempontjából egyértelmű előnyökkel jár.

• 74)

  A piac dinamikája, szerkezete miatt kizárt, hogy a piac bármelyik szereplője akár kizsákmányoló (túlzottan magas ár), akár korlátozó/kiszorító jellegű versenyjogsértő magatartást legyen képes megvalósítani.

VII.

• 75)

  A jelen eljárás megindítására a Tpvt. 67. § (2) bekezdés c) pontja alapján, az ügyfél kérelmére a Tpvt. 24. § szerinti engedélyezés tárgyában került sor. A kérelmet a Tpvt. 28. § (1) bekezdése alapján a közvetlen irányításszerzőnek kell benyújtani, mely vállalkozás jelen esetben az Euroweb Int. vállalkozás. A kérelmet a 68. § (1) bekezdése szerint, az összefonódás engedélyezése iránti kérelem benyújtására kötelezett nyújtotta be.

• 76)

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdésére figyelemmel a GVH az engedélyt nem tagadhatja meg abban az esetben, ha az összefonódás - az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel - nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon vagy annak jelentős részén. A Versenytanács a kérelmezett összefonódással kapcsolatban megállapította, hogy az egyik érintett piacon vagy annak önállóan vizsgálandó szegmensén sem hoz létre gazdasági erőfölényt, ezért az engedély megadása nem tagadható meg.

• 77)

  Az engedélyezési eljárás elintézési határidejét és ezzel összefüggésben a kérelmező által fizetendő eljárási díj nagyságát a Tpvt. 63. § (3), illetve a 62. § (1) bekezdése alapján kell meghatározni. A Tpvt. 63. § (3) bekezdésének a), illetve ac) alpontjai szerint a Versenytanácsnak az érdemi határozatát 45 napon belül kell meghoznia, ha az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg. A nyilvánvalóan engedélyezendő összefonódások versenyfelügyeleti elbírálása ún. egyszerűsített eljárás keretében kerül sor, amelynek feltételeit a GVH és a Versenytanács Elnökének 1/2003. sz. Közleménye rögzítette.

• 78)

  A fentebb leírtak alapján a Versenytanács azonosított olyan érintett piacot, amelyen az összefonódás horizontális hatását kifejező koncentráció, illetve annak növekedése meghaladta a Közleményben rögzített küszöbértéket. A versenyfelügyeleti eljárás során azonosításra került nagyszámú érintett piac közül csupán egyetlen részpiac egyetlen szegmense, nevezetesen a kiskereskedelmi Internet hozzáférési piacon belüli üzleti Internet hozzáférési részpiac bérelt vonali piaci szegmense volt az, amelynél a résztvevő vállalkozások együttes részesedése meghaladta a 20%-ot, azonban az együttes piaci részesedés ezen szegmensben sem érte el a 30%-ot. Ez volt az egyetlen olyan körülmény, amely miatt az előzetes álláspontban a Tpvt. 63.§. (3) b) pontja szerinti ún. teljes eljárás lehetősége felmerült.

• 79)

  Ezzel összefüggésben a Versenytanács megállapította, hogy az összefonódás ezen önállóan vizsgálandó bérelt vonali piaci szegmensben sem hoz létre erőfölényt, tekintettel arra, hogy:

• • a)

    a teljes üzleti Internet hozzáférési részpiacon az Axelero az összefonódást követően is egyértelmű piacvezető marad, ezenfelül továbbra is jelen van a piacon jelentős tényezőként a GTS és az Invitel illetve számos kisebb vállalkozás, ugyanakkor a piac megtámadható és erős árverseny jellemzi;

• • b)

    az Axelero a bérelt vonali szegmensben is jelentős súlyú piaci szereplő lesz;

• • c)

    a bérelt vonali piac nélkülözhetetlen eszköze a távközlési infrastruktúra (a telefonvonal), amelynek túlnyomó részét az Axelerót irányító Matáv ellenőrzi, ezért az összefonódott vállalkozásnak az Axelero által támasztott versenynyomással kell számolnia;

• • d)

    az ADSL, illetve kábelmodemes vagy mikrohullámú technikák várható fejlődése következtében csökkenhet azon szolgáltatások köre, amelyek jelenleg csak bérelt vonalon nyújthatók, és ennek hatására az üzleti Internet hozzáférési részpiac bérelt vonali, illetve más eszközök által biztosított szegmensei közötti különbség eltűnhet;

• • e)

    jelenleg és az összefonódást követően is a Matáv/Axelerónak van a legjobb esélye, hogy a komplex szolgáltatásokat igénylő nagyvállalati ügyfeleket, amelyek bérelt vonali adatkommunikációs szolgáltatást már igénybe vesznek - erre épülően egy összetettebb szolgáltatáscsomag részeként - Internet hozzáférési szolgáltatással is kiszolgálják;

• • f)

    a Matáv birtokolja az üzleti Internet elérési infrastruktúra egyéb platformjait (ADSL, helyi hurok) is országos piaci részesedésének megfelelő mértékben, ami a vertikálisan ráépülő Axelero számára egyértelmű előnyökkel jár;

• • g)

    a piac dinamikája és szerkezete miatt kizárt, hogy a piac bármely szereplője akár kizsákmányoló (túlzottan magas ár) akár korlátozó/kiszorító jellegű versenyjogsértő magatartást legyen képes megvalósítani.

• 80)

  A fentiekből is megállapíthatóan a kérelmezett összefonódás kétséget kizáróan nem hoz létre és nem erősít meg gazdasági erőfölényt a bérelt vonali szegmensben sem, így A Versenytanács szerint a Tpvt. 63.§. (3) ac) alpontja alkalmazható az ügyben.

• 81)

  A Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerint - a Közleményben foglalt egyszerűsített eljárásra vonatkozóan - az eljárás díja két millió forint, ha a Versenytanács az érdemi határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdés aa) pontjának megfelelően hozza meg.

• 82)

  A Tpvt. 62. § (1) bekezdésének második mondata szerint a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell befizetni a kétmillió forint eljárási díjat, amely a kérelmező rendben megfizetett.

• 83)

  A Tpvt. 74. § (1) bekezdése szerint a kérelmező a tárgyalás mellőzését kérte, ezért a Versenytanács jelen határozatát tárgyaláson kívül hozta meg.

• 84)

  A jelen határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83. § (1) bekezdése biztosítja

Budapest, 2004. május 10.

Jegyzetek

• 

  IP: Internet Protocol

• 

  VoIP: Voice over Internet Protocol - Internet-alapú hangszolgáltatás

• 

  2004 februárját megelőzően az Euroweb Rt. tulajdonosa 51 %-ban a PanTel Rt., 49 %-ban az Euroweb Int. volt. 2004. februárban az Euroweb Int. megvásárolta a PanTel Rt-től az Euroweb Rt-ben meglévő 51 %-os tulajdonrészét, s innentől kezdve az Euroweb Int. egyedüli tulajdonosa az Euroweb Rt-nek. Az adásvételről szóló dokumentumot ld. Vj-53/2004/1/1 VI.C/1. sz. melléklet.

• 

  Ld. Vj-143/2002

• 

  Mivel az Elender Rt. 2003. október 13-án jött létre négy vállalkozás összeolvadásával és azok jogutódjaként az árbevétel számítása a következő volt: Mivel a jogelőd társaságoknak csak a 2003. január 1. és 2003. október 13. közötti időszakra vonatkozik a beszámolója, az újonnan létrejött Társaságnak pedig csak 2003. október 13. és december 31. közötti időszakra, ezért a 2003-as év teljes egészében csak a négy jogelőd társaság 2003. január 1. és október 13. közötti időszakra vonatkozó beszámolói, illetve az Elender Rt. 2003. október 13. és december 31. közötti időszakra vonatkozó beszámolójának összeadásával, illetve konszolidálásával értelmezhető. (Vj-53/2004/1/2/25)

• 

  forrás: NHH- Negyedéves monitoring jelentés (2003. III. negyedév - 8. old.) - Vj-53/2004/9 sz. irat

• 

  értsd: nem koncesziós jogok alapján piacra lépett

• 

  A vastagon szedett adatok a kérelmező üzleti titkát képezik, ezért a határozat nyilvánosságra hozható változatából törlendők.

• 

  A Vj-53/2004/11 sz. irat (Infrapont tanulmány - ügyfél számára sem betekinthető!)

• 

  A versenytárs szolgáltatókra vonatkozó pontos adatok az ügyfél számára sem betekinthetők.

• 

  A vastagon szedett adatok a kérelmező üzleti titkát képezik, ezért a határozat nyilvánosságra hozható változatából törlendők.

• 

  A kérelmező által sem betekinthető, Vj-53/2004/10 sz. irat

• 

  Távközlési szolgáltatóknak kínált hangátviteli szolgáltatás: telefonhívások végződtetése a PanTel és partnerei hálózatának felhasználásával

• 

  Hazai távközlési szolgáltatók számára nyújtott infrastruktúra és platform kapacitás.

• 

  Ld. Vj-100/2002 sz. versenyfelügyeleti eljárás.

• 

  A már korábban hivatkozott 2002. évi HÍF felmérés (Vj-53/2004/10) a kérelmező fenti becslését lényegében véve alátámasztja.

• 

  A kérelmező becslése szerint 6,5 Mrd Ft (Vj-53/2004/8).

• 

  A már korábban hivatkozott 2002. évi HÍF felmérés (Vj-53/2004/10) a kérelmező fenti becslését lényegében véve alátámasztja.

• 

  ISP: Internet Service Provider

• 

  A vastagon szedett adatok a kérelmező üzleti titkát képezik, ezért a határozat nyilvánosságra hozható változatából törlendők.

• 

  Vj-53/2004/6/3. sz. irat

• 

  A vastagon szedett adatok a kérelmező üzleti titkát képezik, ezért a határozat nyilvánosságra hozható változatából törlendők.

• 

  Vj-53/2004/6/2. sz. irat - a pontos adat az ügyfél számára sem betekinthető!

• 

  Vj-53/2004/1/1. sz. irat

• 

  A Versenytanács hasonló következtetésre jutott többek között a Vj-161/2001 és a Vj-134/2003 sz. ügyekben is.

• 

  Vj-53/2004/6/1 - ügyfél számára sem betekinthető!

• 

  Értve ezen a 7)-9) pontokban felsorolt vállalkozásokat.

• 

  Értve ezen a 3)-6) pontokban felsorolt vállalkozásokat.

• 

  A vastagon szedett adatok a kérelmező üzleti titkát képezik, ezért a határozat nyilvánosságra hozható változatából törlendők.