Vj-41/2004/21
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a ZOTT Hungária Kft. (Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács megállapítja, az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor a csokoládés, mogyorós "Zott Monte" és vaníliás "Zott Monte" tejdesszert termékek csomagolásán azt szerepeltette, hogy az "a leginkább megfelelő termék a gyermekek számára".
A Versenytanács a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás további folytatását a határozat kézhezvételétől megtiltja.
A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 10.000.000 Ft (Tízmillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.
A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.
Indoklás
A Gazdasági Versenyhivatal annak vizsgálatára indított versenyfelügyeleti eljárás, hogy a ZOTT Hungária Kft. "a leginkább megfelelő termék a gyermekek számára" szövegrésznek a csokoládés, mogyorós "Zott Monte" és a vaníliás "Zott Monte" tejdesszert termékeinek csomagolásán történő szerepeltetésével megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) III. fejezetének rendelkezéseit.
I.
Az eljárás alá vont, az érintett piac
1. Az eljárás alá vontat az a bajorországi székhelyű Zott GmbH. & Co. KG. alapította 1996-ban, amelynek főtevékenysége különféle tejipari készítmények előállítása és forgalmazása. Az eljárás alá vont 1996. és 2002. között az anyacég képviseletét látta el, s számára közvetítő kereskedelmi tevékenységet végzett. A "Zott" márkanevű termékek kizárólagos magyarországi forgalmazását 2002. július 1-én vette át a Nowaco Hungary Kft-től.
2. Az eljárás alá vont többféle terméket, termékcsoportot forgalmaz, így friss és hőkezelt gyümölcsjoghurtokat, pudingokat, ömlesztett és ementáli sajtokat, kávétejszínt és tejberizst. A 2002. év 37. hete óta forgalmazza Magyarországon a csokoládés, mogyorós "Zott Monte" tejdesszertet. A vaníliás Zott Monte" tejdesszert piaci bevezetésére a 2003. év októberében került sor.
A 2003. évben az eljárás alá vont árbevételének jelentős része származott a csokoládés, mogyorós "Zott Monte" és a vaníliás "Zott Monte" tejdesszertek értékesítéséből.
3. Jelen eljárásban az érintett termékpiacnak a különféle tejből és tejtermékekből készült desszertek piaca minősül. Ilyen termékeket Magyarországon négy-öt tejfeldolgozó üzem állít elő, az import termékek aránya jelentős.
2003-ban a belföldi tej- és tejtermék-értékesítés 4%-át tették ki a tejből, illetve tejtermékből készült desszertek. Hazánkban 2003. januárja és 2004. januárja között közel 11,5 ezer tonna különféle tejdesszertet forgalmaztak, melyből a különféle pudingok 44,5%-kal részesedtek. Az eladások 35,9%-át a tejkrémdesszertek, 17,6%-át a tejdesszertek 1,4%-át a zselés tejdesszertek, a fennmaradó 0,6%-át pedig egyéb készítmények adták.
II.
Az eljárás alá vont vizsgált magatartása
4. A 2003. év szeptemberétől az eljárás alá vont a csokoládés, mogyorós "Zott Monte" tejdesszert termék csomagolásán a következő szöveget tünteti fel: "A Zott Monte a benne található értékes tejkrémnek, a finom csokoládénak és mogyorónak köszönhetően a leginkább megfelelő termék a gyerekek számára akár desszertként, akár két étkezés között". A 2003 októberétől forgalmazott vaníliás "Zott Monte" tejdesszert termék csomagolásán az eljárás alá vont a következőt szerepelteti: "A Zott Monte a benne található értékes tejkrémnek, a finom vaníliának és mogyorónak köszönhetően a leginkább megfelelő termék a gyerekek számára akár desszertként, akár két étkezés között" szöveg.
Ezt megelőzően a csokoládés, mogyorós "Zott Monte" tejdesszert termék csomagolásán a következő szöveg volt olvasható: "Monte az egészséges táplálkozás fontos alkotórésze. Minden doboz létfontosságú kálciumot és a friss tej természetes energiáját tartalmazza."
5. Az eljárás alá vont előadta, hogy "a leginkább megfelelő termék a gyermekek számára" szöveg eredeti német változata a következőképpen hangzik: "az értékes tejkrém, a finom csokoládé és a mogyoró teszik a Zott Montét a gyermeke számára olyan alkalmassá desszertként vagy két étkezés közt." Ez a magyarul igen sután hangzó mondat lett tévesen lefordítva a kifogásolt formában.
III.
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének véleménye
6. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete a Gazdasági Versenyhivatal megkeresésére adott válaszában kifejtette, hogy "a leginkább megfelelő termék a gyermekek számára" szövegrészben szereplő "leginkább" jelző jelentése "elsősorban", "főként", vagyis a szövegrész azt jelenti, hogy "elsősorban, főként ez a termék a megfelelő a gyermekek számára." Egy másik értelmezés szerint a "leginkább" jelentése az, hogy "minden más dologgal szembeállítva, a szóban forgó dolgot előnyben részesítve, vagyis "a reklámozott termék más termék(ek)kel szembeállítva, más termék(ek)kel szemben előnyben részesítve megfelelő termék a gyermekek számára."
IV.
A Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetének véleménye
7. A Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézete (a továbbiakban: OÉTI) a vizsgáló megkeresésére ismertette, hogy a "Zott Monte" terméket két másik (egy versenytárs által előállított, csokoládés, illetve vaníliás) termékkel összevetve a különböző készítmények tápértéke nem mutat jelentős eltérést, ugyanakkor az eljárás alá vont termékében lévő zsír meghaladja a napi elfogadható zsírbevitel 10%-át, s több mint háromszorosa az összehasonlítás alapjául szolgáló termékek zsírtartalmának. Az OÉTI szerint a zsírtartalom tekintetében a termék nem tartozik a gyermeke számára leginkább megfelelő készítmények közé. A "ZOTT Monte" egy adagja (62,5 g) kalciumtartalma és a benne lévő A vitamin mennyiség nem éri a napi ajánlott beviteli mennyiség 15%-át, így nem tekinthető jelentősnek. A B12 vitamin eléri a napi ajánlott beviteli mennyiség 15%-át, s ezért jelentősnek tekinthető. Mindezek alapján az OÉTI arra a következtetésre jutott, hogy a "Zott Monte" tejdesszert nem rendelkezik különleges tulajdonságokkal, illetve hasonló a többi tejjel, tejszínnel készült termékhez.
Az OÉTI megítélése szerint "a leginkább megfelelő termék a gyermekek számára" felirat a fogyasztót megtévesztheti, különlegesnek gondolva a terméket ezt a készítményt részesíti előnyben.
V.
A Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet véleménye
8. Az eljárás során megkeresett Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (a továbbiakban: KÉKI) szerint a "Zott Monte" tejdesszert táplálkozás-élettani megítéléséhez szükséges a felhasznált nyersanyagok arányának és tulajdonságainak, valamint a gyártási folyamatok részletes megismeréséhez. A rendelkezésre álló információk alapján a KÉKI szerint "a leginkább megfelelő termék a gyermekek számára" állítás nem igazolt, nem kellően alátámasztott. A vonatkozó élelmiszerjogi szabályozás több elemével összeegyeztethetetlen megfogalmazás terméket feldicsérő, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas reklámnak tekinthető, nem szakmailag megalapozott fogyasztói tájékoztatásnak.
VI.
Az Önszabályozó Reklám Testület Etikai Ad Hoc Bizottságának állásfoglalása
9. Az Önszabályozó Reklám Testület Etikai Ad Hoc Bizottságának állásfoglalása szerint versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált reklám sérti a Magyar Reklámetikai Kódexet. A reklámszöveg a termék "leginkább megfelelősségét" állítja mind a versenytárs, mind az egyéb szóba jöhető étkezések közötti élelmiszerekkel szemben. Az állítás ("a leginkább megfelelő termék a gyermekek számára") ebben az értelemben abszolút, nem enged kivételt, s nem korlátozódik a hasonló termékekre sem, ekként egy bizonyíthatatlan állítást eredményez, a Magyar Reklámetikai Kódex szerint pedig tilos visszaélni a tudományos kutatási eredményekkel és azokat megtévesztően közölni. Az Önszabályozó Reklám Testület Etikai Ad Hoc Bizottsága megjegyezte továbbá, a reklám jogsértő, ha nem rendelkezik az állítást alátámasztó független szakértői vizsgálati eredménnyel, amely minden reklámban elhangzó állítás alátámasztására követelmény.
VII.
A Tej Terméktanács véleménye
10. A Tej Terméktanács egyes tagjainak desszert termékét áttekintve felhívta arra a figyelmet, hogy azok kevesebb adalékanyagot tartalmaznak és vannak bizonyos (kalciummal dúsított) funkcionális termékek, amelyek feltehetően "még inkább" szolgálják a gyermekek egészségét.
VIII.
A vizsgálati jelentés
11. A vizsgálati jelentés rögzíti, hogy
- az eljárás alá vont nyilatkozata szerint a kifogásolt szövegrész fordítási hiba következtében került a termékek csomagolására. Miközben azonban az eljárás alá vont elismerte, hogy a szövegrész a fogyasztók számára megtévesztő lehet, továbbra is ugyanazzal a felirattal forgalmazza a termékeket,
- az eljárás alá vont nem tudta igazolni, hogy az általa forgalmazott a csokoládés, mogyorós "Zott Monte" és a vaníliás "Zott Monte" tejdesszertek összetételük, beltartalmi tulajdonságaik alapján jobban megfelelnek a gyerekek egészséges fejlődéséhez szükséges táplálkozási igényeknek, mint versenytársaik hasonló termékei, ugyanakkor az OÉTI megállapította, hogy a tejdesszertekben lévő zsír mennyisége meghaladja a napi elfogadható zsírbevitel 10%-át, így az nem tartozik a gyermekek számára leginkább megfelelő készítmények közé, illetve a termékek nem rendelkeznek semmiféle különleges tulajdonságokkal, beltartalmi jellemzőik hasonlóak az érintett piacon jelenlévő termékekhez.
12. A vizsgáló álláspontja szerint - a beszerzett szakértői vélemények és az eljárás alá vont írásos nyilatkozata alapján - a csokoládés, mogyorós "Zott Monte" és a vaníliás "Zott Monte" tejdesszertek csomagolásán feltüntetett fogyasztói tájékoztató felirat olyan üzenettel bír, mely a szavak általánosan elfogadott jelentés tartalma szerint nem tekinthető megalapozottnak. A "leginkább megfelelő termék a gyermekek számára" szövegrész alkalmazásával az eljárás alá vont megsérti a Tpvt. rendelkezéseit.
13. A vizsgáló a jogsértés megállapítása mellett a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltását és bírság kiszabását indítványozta.
IX.
Az eljárás alá vont védekezése
14. Az eljárás alá vont a fordítás, illetve a kijelentés helytelenségét elismerte, azonban a fogyasztó félretájékoztatásának mértékét jelentéktelennek tartja, mivel a szöveg (csak a felirat, s nem a teljes csomagolás) módosítására egy évvel a termék bevezetését követően került sor. Egy éves sikeres forgalmazás után minimális az esélye annak, hogy egy átlagfogyasztó elolvassa az általa jól ismert termék aránylag kis betűs reklámszövegét. A fogyasztó nem ellenőrzi minden vásárlás alkalmával, hogy a marketingszöveg változik-e vagy sem. Aláhúzta, a kifogásolt tájékoztatás a termék csomagolásán kisbetűvel került feltüntetésre, ezért nem tekinthető olyan tájékoztatásnak, amely a fogyasztók döntését döntően befolyásolná, mint egy nagybetűvel, feltűnő, kiemelt módon írt tájékoztatás vagy a reklámozás során használt főszlogen.
15. Az eljárás alá vont a jogsértést elismerte, s a vizsgáló által a vizsgálati jelentésben javasolt bírság összegének mérséklését kérte.
A bírság megállapításának körében kérte figyelembe venni a csomagoláson lévő kifogásolt tájékoztatással kapcsolatos tényeket, körülményeket. Kiemelte, álláspontja szerint a Vj-100/2003. számú ügyben hozott határozatban tett elmarasztalás nem értékelhető a terhére a jelen eljárásban, tekintettel arra, hogy minden ügyet egyedi módon kell elbírálni. Nem vezette szándékosság a jogsértés elkövetésében, ezért nem tekinthető "visszaeső" bűnösnek a fogyasztók megtévesztésében.
Előadta, a versenyfelügyeleti eljárás megindulása, 2004. március 1. óta arra törekszik, hogy a termék csomagolásának módosított változatát elkészítse, kivitelezze, amelynek eredményeként az új csomagolás jelenleg már a nyomdában is van. A Versenytanács érdemi határozatát megelőzően haladéktalanul megtette a szükséges lépéseket a piac lehetőségeihez mérten a jogsértő állapot megszüntetésére.
Jelezte, a raktáron lévő csomagolóanyag-készletek fel nem használása révén több millió forint kára keletkezik.
X.
Jogi háttér
16. A Tpvt. 8. §-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.
A Tpvt. 9. §-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.
A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) és f) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, illetőleg megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.
Az eljáró versenytanács a Tpvt. 78. §-ának (1) bekezdése alapján bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.
17. A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvényt (a továbbiakban: Grtv.) 2.§-ának g) pontja értelmében a gazdasági reklám olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését mozdítja elő. Az o) pont értelmében az összehasonlító reklám olyan reklám, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozást, vagy a más vállalkozás által előállított forgalmazott vagy bemutatott, a reklámban szereplő áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut.
A Grtv. 17. §-ának (3) bekezdése szerint a reklámozó indokolt esetben - az eset körülményeire való tekintettel, figyelemmel a reklámozó és az egyéb érdekeltek törvényes érdekeire - a reklám ténybeli állításainak bizonyítására kötelezhető.
XI.
A Versenytanács döntése
18. A fogyasztók felé irányuló (reklámként vagy más módon megnyilvánuló) vállalkozások általi tájékoztatással szemben követelmény, hogy annak alapján a fogyasztó reális képet alkothasson az adott termékről (áruról, szolgáltatásról), a fogyasztói döntés meghozatala előtti tájékoztatás ne legyen pontatlan.
A Tpvt. III. fejezetének célja a fogyasztók döntési szabadságának mint védett jogi tárgynak az áruk, illetve szolgáltatások közötti választással összefüggésben történő védelmezése, tilalmazva, hogy a fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolása révén a gazdasági verseny sérelmet szenvedjen.
A Tpvt. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartások tilalmazásával a gazdasági versenyt oly módon óvja, hogy nem engedi tisztességtelenül befolyásolni a fogyasztói döntés mechanizmusát. A tisztességtelen befolyásolás kihat vagy kihathat a fogyasztók versenytársak, illetve az azonos vagy egymást ésszerűen helyettesítő termékek közötti választásának a folyamatára, s ezáltal a verseny alakulására. A versenyjogi relevancia megállapításához ugyanakkor nem kell a kedvezőtlen piaci hatásnak ténylegesen bekövetkeznie, elegendő, hogy a magatartás alkalmas legyen ilyen hatás kiváltására.
19. Számos egyéb tényező mellett a termékek csomagolásának is szerepe van a fogyasztói döntések befolyásolásában. A csomagolás a márkaépítés, a branding egyik legfontosabb eszköze, s mint ilyen, a potenciális fogyasztót a vásárlás helyén érdemben befolyásolhatja.
A termék csomagolása (a csomagolás anyaga, színe, formája, felirata stb.) jelentős mértékben képes hatni a fogyasztói döntésekre, ezáltal adott esetben élénkítve a vállalkozások közötti versenyt, azzal, hogy mivel a fogyasztó általi közvetlen tapasztalást (a termék megtekintése, tapintása, megszaglása) akadályozza, a csomagolás által hordozott információkkal kapcsolatos vállalkozói felelősség általánosságban is előtérbe került. Amint azt a Legfelsőbb Bíróság a Vj-169/1995. számú ügy kapcsán Kf. I. 27.843/1998/5. számú ítéletében megállapította, a külső megjelenés az áru lényeges tulajdonsága.
A csomagolás számos marketingfeladat teljesítésére vehető igénybe, így például különböző reklámok elhelyezésére.
20. A Grtv. 2.§-ának g) pontjában foglaltak alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont csokoládés, mogyorós "Zott Monte" és vaníliás "Zott Monte" tejdesszert termékeinek csomagolásán szereplő "A Zott Monte a benne található értékes tejkrémnek, a finom csokoládénak és mogyorónak köszönhetően a leginkább megfelelő termék a gyerekek számára akár desszertként, akár két étkezés között", illetve "A Zott Monte a benne található értékes tejkrémnek, a finom vaníliának és mogyorónak köszönhetően a leginkább megfelelő termék a gyerekek számára akár desszertként, akár két étkezés között" szöveg reklámnak minősül.
21. Egy valamely (pl. televíziós csatornákon, a nyomtatott sajtóban vagy éppen egy termék csomagolásán megjelenő) reklámmal összefüggésben folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárás keretében a Versenytanácsnak - szem előtt tartva a Tpvt. 9.§-át - mindenekelőtt fel kell tárnia a reklám fogyasztók által észlelt üzenetét, figyelemmel arra is, hogy a reklám üzenetének megállapítása során a reklámnak az észlelőire gyakorolt első benyomást kell szem előtt tartani. A reklámok - a reklámot alaposan, részletesen nem elemző - fogyasztók által fogott üzenete nem bonyolult, nem részletekbe menő. A reklám (a csomagoláson lévő reklám esetén az árun alkalmazott címkéket összképének, így az elnevezés, a feliratok és az ábrák együttesének) összhatása adja a tájékoztatás tartalmát, üzenetét.
Az eljárás alá vont csokoládés, mogyorós "Zott Monte" és vaníliás "Zott Monte" tejdesszert termékeinek csomagolásán szereplő "a leginkább megfelelő termékek a gyermekek számára" szövegrész - amint azt a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének véleménye is alátámasztja - összhatásával (tekintettel a magában a kifogásolt reklámban, illetve a szöveg mellett külön, figyelemfelhívásra alkalmas módon is szereplő "értékes tejkrém" közlésre is) azt az üzenetet közvetítette a termékekkel az elárusító helyeken más versenyző termékekkel együtt találkozó fogyasztók felé, hogy a termék kiemelkedik a versenyző termékek köréből, méghozzá azért, mert tartalma a versenyző termékek között a legmegfelelőbb a gyerekek számára, figyelemmel azok táplálkozási, fejlődési igényeire.
22. A reklám üzenetének megállapítását követően el kell bírálni, hogy a reklám alkalmas-e a fogyasztói döntés befolyásolására. A Gazdasági Versenyhivatal fogyasztók reklám általi tisztességtelen befolyásolása miatti fellépése csak akkor indokolt, ha a reklám - a gazdasági versenyre kihatóan - képes befolyásolni a fogyasztókat. A fogyasztók megtévesztésére vonatkozó jogszabályi előírás alapján egy magatartásnak akkor van ténylegesen versenyjogi relevanciája, ha a megtévesztés a verseny szempontjából befolyásolja a fogyasztói döntések szabadságát a versenyviszonyok torzításával.
E körben figyelembe veendő, hogy egy terméknek (árunak, szolgáltatásnak) vannak olyan tulajdonságai, amelyek a fogyasztó számára jelentőséggel bírnak, lényegesnek minősülnek a különböző vállalkozások, termékek közötti választásban, az adott termék megvásárlásában (bérletében stb.), illetőleg az adott vállalkozással történő szerződéskötésben kicsúcsosodó döntési folyamatban. A termék más tulajdonságai ugyanakkor ilyen jelentőséggel nem bírnak, így az ezen tulajdonságokkal kapcsolatos pontatlan, hiányos tájékoztatás nem befolyásolja versenyjogilag releváns módon a fogyasztói döntéseket.
Az eljárás alá vont által az "a leginkább megfelelő termékek a gyermekek számára" szövegrésszel közvetített üzenet a termékek olyan tulajdonságára vonatkozik, amely nyilvánvalóan befolyásolja a fogyasztók, s mindenekelőtt a gyermekek egészségét, fejlődését szem előtt tartó fogyasztók versenyjogilag releváns döntését, a versenyző termékek közötti választást.
A Versenytanács megjegyzi, a fogyasztói döntésekre gyakorolt feltételezhető hatás hiányában az eljárás alá vont valószínűleg nem is szerepeltette volna a reklámot a csomagoláson.
23. Ha a reklám alkalmas a fogyasztói döntések befolyásolására, a Versenytanácsnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy ez a befolyásolás tisztességes vagy tisztességtelen módon történik-e. Amennyiben a fogyasztói döntések befolyásolására tisztességes módon törekszik a vállalkozás, akkor a versenyfelügyeleti eljárás jogsértés hiányában történő megszüntetésének van helye. Ha a befolyásolás a fogyasztók választási szabadságának tisztességtelen korlátozását eredményező módon, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas eszközökkel történik, akkor jogsértés megállapítására kerül sor.
23.1. Amint azt a Legfelsőbb Bíróság a Vj-12/1998. számú ügyben hozott Kf. II. 39.624/2000/7. számú ítéletében megállapította, a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak helyes értelmezése szerint a fogyasztói döntések jogsértő befolyásolása megvalósul a valótlan tényállítással, valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állításával, illetőleg bármilyen megtévesztésre objektíve alkalmas tájékoztatással. Általában minden olyan magatartás, amely alkalmas a fogyasztók döntési szabadságának korlátozására jogellenes, tekintet nélkül arra, hogy a hátrány valóban vagy ténylegesen bekövetkezett volna [az objektivitás szempontját más esetekben is aláhúzta a Legfelsőbb Bíróság, így pl. a Kf. II. 39.774/2000/6. (Vj-3/1998.), a Kf. II. 39.862/2000/4. (Vj-74/1999.), a Kf. II. 39.312/2001/4. (Vj-3/2000.) és Kf. II. 39.908/2001/5. számú ítéletében (Vj-168/1998.)]. Az alkalmasság elbírálásakor figyelembe veendő továbbá a Tpvt. 9.§-a, amely rendelkezésből következően azt a kérdést, hogy a Tpvt. hatálya alá tartozó vállalkozónak a magatartása a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e, elsődlegesen a Tpvt. rendelkezései szerint kell elbírálni, húzta alá a Fővárosi Ítélőtábla a Vj-34/2002. számú ügyben hozott 2. Kf. 27.128/2003/6. számú ítéletében.
E tárgykörben a Versenytanács megjegyzi, a jogsértés egy már megindított versenyfelügyeleti eljárás keretében történő megállapíthatóságával kapcsolatban nincs annak jelentősége, hogy az adott magatartással összefüggésben ismertté váltak-e fogyasztói panaszok vagy sem, illetőleg hány fogyasztói panasz ismert (vö. a Legfelsőbb Bíróság Vj-5/1997. számú ügyben hozott Kf. I. 27.931/1998. számú ítéletével). Nem fogadható el egy olyan védekezés, amely arra alapozódik, hogy fogyasztói panasz hiányában nem valósul meg a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, hiszen például a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdése a) pontjának megsértéséhez elegendő, hogy a vállalkozás magatartása a fogyasztók megtévesztésére objektíve alkalmas volt (lásd a Legfelsőbb Bíróság Kf. II. 39.536/2000/6. számú ítéletét a Vj-18/1999. számú ügyben).
23.2. A vállalkozáshoz vagy termékhez kötődő tulajdonságnak az állítás teljes ideje alatt igaznak és pontosnak kell lennie, mivel csak ilyen körülmények között lehet a felsőfokú jelző használatát objektíven megalapozott (lásd a Legfelsőbb Bíróság Vj-55/1998. számú ügyben hozott Kf. II. 39.104/2000/3. számú ítéletét, illetve a Versenytanács Vj-66/2000. számú ügyben hozott határozatát).
A fogyasztókhoz eljuttatott információk valóságtartalmát minden esetben a közreadójának kell igazolnia (a Fővárosi Bíróság Vj-93/1999. számú ügyben hozott 2.K. 41.342/1999/3. és a Vj-49/2001. számú ügyben hozott 3.K. 31.893/2001/7. számú ítélete). Ennek megfelelően - amint azt a Versenytanács már több határozatában megállapította - a fogyasztók figyelmének felhívását és döntéseik befolyásolását célzó, illetve azt eredményező felsőfokú jelző megalapozottságát az azt alkalmazó vállalkozásnak kell bizonyítania (a legutóbbi határozatok közül lásd pl. a Vj-49/2001., a Vj-4/2002., a Vj-52/2003. és a Vj-72/2003. számú ügyben hozott versenytanácsi határozatot), amelyet a bírói gyakorlat is alátámaszt (a legutóbbi bírósági ítéletek közül lásd a Fővárosi Bíróság Vj-49/2001. számú ügyben hozott 3.K. 31893/2001/7. számú, illetve a Vj-4/2002. számú ügyben hozott 13.K. 30.590/2003/3. számú ítéletét).
23.3. A piacelsőséget, abszolút elsőbbséget kifejező felsőfokú jelző, jelölés esetében a jelző, jelölés megalapozottságát a vállalkozásnak valamennyi versenytárssal, illetve versenyző termékkel szemben bizonyítania kell. Jogsértést követ el a vállalkozás, ha magáról vagy termékéről olyan felsőfokú jelzőt állít, amelyet nem tud hitelt érdemlően, objektív módon bizonyítni (vö. pl. a Versenytanács Vj-68/2003. számú ügyben hozott határozatával), azzal, nem hárítható át a fogyasztókra annak a feladata és felelőssége, hogy az állítás valóságnak való megfelelését ellenőrizzék.
A jelen esetben az eljárás alá vont a csokoládés, mogyorós "Zott Monte" és a vaníliás "Zott Monte" tejdesszert termékeinek valamennyi versenyző termékével szemben fogalmazza meg állítását, ugyanakkor nem tudja bizonyítani, hogy elsőbbségi állítása megfelel a valóságnak. Ezzel szemben az OÉTI szerint a "Zott Monte" tejdesszertek nem rendelkeznek különleges tulajdonságokkal, hasonlóak a többi tejjel, tejszínnel készült termékhez. A KÉKI szintén azon álláspontjának adott hangot, hogy "a leginkább megfelelő termék a gyermekek számára" állítás nem igazolt, nem kellően alátámasztott.
24. Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács szerint az eljárás alá vont csokoládés, mogyorós "Zott Monte" és vaníliás "Zott Monte" tejdesszert termékeinek csomagolásán szereplő "a leginkább megfelelő termék a gyermekek számára" állítás alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, amellyel az eljárás alá vont megsértette a Tpvt. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontját.
25. A jogsértés Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) pontja alapján történő megállapítása mellett a Versenytanács szerint a jogsértő magatartás további folytatásának a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének f) pontján alapuló megtiltása is indokolt az írásbeli határozat kézhezvételétől, mivel ezáltal biztosítható a fogyasztók megfelelő tájékoztatása. A tilalom tartalmilag azt jelenti, hogy az eljárás alá vont csokoládés, mogyorós "Zott Monte" és vaníliás "Zott Monte" tejdesszert termékeinek csomagolásán nem szerepeltetheti "a leginkább megfelelő termék a gyermekek számára" állítást, a jelen határozat kézhezvételétől a termékeket ilyen csomagolásban nem hozhatja forgalomba.
26. A Versenytanács bírságot szabott ki az eljárás alá vonttal szemben. A bírság összegének megállapítása során a Versenytanács figyelemmel volt az eljárás alá vont, illetve a termék piaci helyzetére, a jogsértő magatartás tanúsításának időtartamára, illetve a jogsértő reklámot hordozó csomagolóanyaggal árusított termékek forgalmi adataira. Figyelembe vette azt is, hogy - amint azt a Fővárosi Bíróság a Vj-49/2001. számú ügyben hozott 3.K. 31893/2001/7. számú ítéletében aláhúzta - kiemelt jelentőséggel bír az áru vagy a szolgáltatás kelendőségének fokozása érdekében használt felsőfokú jelzők valóságtartalma, ezek vevőcsalogató hatása ugyanis különösen erőteljes.
A Fővárosi Ítélőtábla Vj-5/2002. számú ügyben hozott 2.Kf. 27.146/2003/6. számú ítéletében kiemelte, egy magatartás - a Tpvt. által a bírság körében nem definiált - felróhatóságát a magatartás társadalmi megítélése, a társadalom értékítélete határozza meg. Felróható az adott magatartás, ha eltér a társadalmilag általában elvárható magatartástól. A Versenytanács szerint az eljárás alá vont részére e szempont alapján felróható a jogsértő magatartás tanúsítása, amely a bírság összegének meghatározásánál szintén figyelembe veendő. E körben a Versenytanács tekintettel volt az eljárás alá vont azon nyilatkozatára is, amely szerint mivel a kifogásolt csomagolóanyagból még jelentős készlettel rendelkezik, a reklámszöveg megváltoztatására csak később lát lehetőséget. Ezzel összefüggésben a Versenytanács megjegyzi, a bírság összegének megállapítása során nem vette figyelembe, hogy a jogsértő tájékoztatást nyújtó csomagolóanyag fel nem használása milyen költséget okoz az eljárás alá vontnak.
A bírság meghatározásakor súlyosbító körülményként értékelte a Versenytanács, hogy a 2003. évben a Versenytanács a Vj-100/2003. számú ügyben az eljárás alá vont szintén a piacon lévő összes versenyző termékkel szembeni állítás alkalmazásával tanúsított jogsértő magatartást.
A Versenytanács enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás alá vont a jogsértést elismerte.
A Versenytanács nem fogadta el az eljárás alá vont azon álláspontját, hogy a fogyasztó félretájékoztatásának mértéke jelentéktelen, mivel a szöveg módosítására egy évvel a termék bevezetését követően került sor, s egy éves sikeres forgalmazás után minimális az esélye annak, hogy egy átlagfogyasztó elolvassa az általa jól ismert termék aránylag kis betűs reklámszövegét. Mint azt az előzőekben kiemelésre került, a fogyasztói döntések jogsértő befolyásolása megvalósul a valótlan tényállítással, illetve a vállalkozáshoz vagy termékhez kötődő tulajdonságnak az állítás teljes ideje alatt igaznak és pontosnak kell lennie, mivel csak ilyen körülmények között lehet a felsőfokú jelző használatát objektíven megalapozott. Megjegyzendő továbbá, hogy az új fogyasztók esetében a versenyző termékek közötti választás során szerepet játszik a csomagolásán szereplő reklám is, de a gyermekük egészségét szem előtt tartó régi, a terméket már korábban is vásárló fogyasztók szempontjából is jelentősége lehet e reklámállításnak azon döntés meghozatala során, hogy a későbbiekben is a "Zott Monte" tejdesszerteket választják-e a versenyző termékek közül. Végezetül kiemelendő, hogy a vaníliás "Zott Monte" tejdesszert termék csak a jogsértő állítást tartalmazó állítást tartalmazó csomagolással került forgalomba.
A bírság összegének meghatározásával kapcsolatban a Versenytanács felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálati jelentésben a vizsgáló által megfogalmazott összegszerű indítvány nem köti a Versenytanácsot, a javaslattól nagyobb és kisebb összegű bírságot egyaránt kiszabhat.
26. A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. június 3.