Vj-61/2004/8

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. (Budapest) és a Plaza Centers (Europe) B.V. (Hollandia) kérelmezők, illetve az Ercorner Kft. (Budapest) kérelmezett közötti összefonódás engedélyezése iránti kérelemre indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a Plaza Centers (Europe) B.V. közös irányítást szerezzen az Ercorner Kft. felett.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

I.

A kérelem

  • 1.

    A Plaza Centers (Europe) B.V. mint az Ercorner Kft. tulajdonosa és a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 2004. február 24-én együttműködési és tagi megállapodást kötött, rögzítve, hogy a kérelmezők együtt kívánnak működni az óbudai hajógyári szigeten tervezett beruházás megvalósítása érdekében. A szerződés teljesítését, illetve a szerződés szerinti tranzakciókat követően a kérelmezők 50-50%-ban tulajdonosai és szavazati jogosultjai az Ercorner Kft-nek, s egy-egy ügyvezetőt nevezhetnek ki a társaság élére.

    A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a Plaza Centers (Europe) B.V. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte az Ercorner Kft. feletti közös irányításhoz.

II.

A kérelmező és a kérelmezettek

  • 2.

    A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt-t 1950-be alapították. Miután 1987-ben lehetővé vált számára a banki szolgáltatások teljes körének nyújtása, fő üzletágává a belföldi vállalkozásokkal történő ügyletkötés vált. Az 1980-as végén kezdte meg a privátbanki szolgáltatások nyújtását, majd teljeskörű szolgáltatásokat nyújtó hitelintézetként tevékenykedett a piacon, nyitva a kis- és középvállalkozások, illetőleg a lakossági ügyfelek felé is. Tevékenységében megjelent a gépjármű-finanszírozás, a jelzáloghitelezés és a nyugdíjpénztárakkal összefüggő tevékenység. Az értékpapír-tevékenység integrációját követően a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. univerzális pénzintézetté vált, amely érdekeltségeivel együtt a banki és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások teljes körét kínálja ügyfeleinek. Budapesten és vidéki városokban több mint 30 bankfiókkal rendelkezik. A hitelintézeti piacon a nagybankok közé tartozik.

    A cégcsoporthoz több mint 30 (gépjármű-kereskedelemmel és -javítással, egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenységgel, pénzügyi lízing nyújtásával stb. foglalkozó) vállalkozás tartozik. Az összefonódásban a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. révén közvetett résztvevőnek minősül vállalkozások között több végez ingatlanokkal kapcsolatos tevékenységet (ingatlanforgalmazás, ingatlanok üzemeltetése, hasznosítása, pénzügyi lízingbe adása). E vállalkozások közül csak az MKB Üzemeltetési Kft. tevékenysége van átfedésben a Plaza Centers (Europe) B.V. csoport ingatlanpiaci tevékenységével, azonban az MKB Üzemeltetési Kft. tevékenysége szinte teljes egészében a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., illetve a vállalkozáscsoport üzemszerű működését szolgálja (a 2003. évben értékesítéséből származó nettó árbevételének 98%-a a cégcsoporton belüli vállalkozásokkal elszámolt bevétel volt).

    A vállalkozáscsoport kereskedelmi banki (hitelintézeti tevékenységet végző vállalkozásainak 2003. évi együttes mérlegfőösszege 1.248 milliárd forint volt, a csoporthoz tartozó többi vállalkozás a 2003. évben 8,1 milliárd forint nettó árbevételt ért el.

  • 3.

    A Plaza Centers (Europe) B.V. vállalkozáscsoport bevásárlóközpontok saját célú hasznosítása érdekében történő építésével foglalkozik. A beruházásai keretében épített kiskereskedelmi helyiségeket bérbeadás útján hasznosítja.

    A cégcsoporthoz mintegy 30 (ingatlanok forgalmazásával, bérbeadásával, üzemeltetésével, továbbá vagyonkezeléssel, különböző termékek nagykereskedelmével stb. foglalkozó) vállalkozás tartozik, köztük a kérelmezett, az Ercorner Kft. A vállalkozáscsoport a 2003. évben 8,1 milliárd forint nettó árbevételt ért el Magyarországon.

  • 4.

    Az Ercorner Kft. tevékenysége a HSZV Kft-ben lévő tulajdoni részesedésével kapcsolatos vagyonkezelésre korlátozódik, azaz a HSZV Kft. tulajdonában álló, az óbudai hajógyári szigeten elhelyezkedő ingatlanvagyon kezelése, a sziget infrastruktúrájának felújítása, fejlesztése.

    Az Ercorner Kft. a HSZV Kft. törzstőkéje 66,79%-át megtestesítő, 91%-os szavazati jogot biztosító üzletrészének a tulajdonosa. A HSZV Kft. tevékenysége az óbudai hajógyári sziget ingatlanvagyonának kezelése, karbantartása, felújítása, hasznosítása, a sziget infrastruktúrájának fejlesztése, az utak, közművek helyreállítása, megújítása. A HSZV Kft. kezelésében álló ingatlanok heterogén jellegűek (műhely, sportlétesítmény, irodaház, raktár, kis- és nagykereskedés, étterem, filmstúdió stb. célját szolgálják). A HSZV Kft. - és ezen keresztül az Ercorner Kft. - tevékenysége jelenleg ezeknek az ingatlanoknak a hasznosítása, bérbeadása, karbantartása, ugyanakkor az elképzelések szerint hosszú távon a HSZV Kft. tevékenységét a területre mindenkor érvényes részletes rendezési tervnek megfelelő szórakoztató- és üdülőközpont létesítése, a létesítendő ingatlanok kezelése, hasznosítása fogja képezni.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 5.

    A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. a Magyar Köztársaság területén működő kereskedelmi bankként, illetve a Plaza Centers (Europe) B.V. az általa irányított vállalkozásokon keresztül végzett magyarországi üzleti tevékenysége révén a Tpvt. hatálya alá tartozik.

  • 6.

    A Tpvt. 23.§-a szerint vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha

    • a)

      két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik,

    • b)

      egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több tőle független vállalkozás egésze vagy része felett, vagy

    • c)

      több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, feltéve, hogy ez nem minősül a 11.§-a értelmében a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.

A Tpvt. 24.§-ának (1) bekezdése alapján a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja és

    • a)

      a vállalkozás rész, a beolvadó, az irányítás alá kerülő, összeolvadás esetén az abban közvetlen résztvevő legalább két vállalkozás - a vállalkozáshoz kapcsolódó közvetett résztvevőkével együttes - előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van, vagy

    • b)

      a vállalkozás résznek, a beolvadó, az irányítás alá kerülő vállalkozásnak, illetve az összeolvadás ötszázmillió forint alatti nettó árbevétellel rendelkező közvetlen résztvevőinek az a) pont szerint számított nettó árbevételével együtt a befogadó-, az irányítást megszerző-, illetve az összeolvadásban résztvevő ötszázmillió forint feletti előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevők az összefonódást megelőző két éven belül összesen ötszázmillió forintot meghaladó előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozással összefonódást valósítottak meg.

A Tpvt. 24.§-ának (2) bekezdése szerint hitelintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a hitelintézet mérlegfőösszege tíz százalékát kell figyelembe venni.

  • 7.

    A jelen esetben a benyújtott kérelem alapján megállapítást nyert, hogy a figyelembe veendő adatok meghaladják azokat a küszöbszámokat, amelyek szükségessé teszik a Gazdasági Versenyhivatal engedélyének beszerzését.

  • 8.

    A Tpvt. szerinti összefonódásnak minősülhet, ha két vállalkozás közös irányítást szerez egy olyan harmadik vállalkozás felett, amely ezt megelőzően a két vállalkozás valamelyikének kizárólagos irányítása alatt állt.

    Egy vállalkozás feletti közös irányítás lényegi eleme, hogy a közösen irányító tulajdonosoknak az irányított vállalkozás piaci magatartását (üzletpolitikáját) meghatározó legfontosabb kérdésekben egyezségre kell jutniuk egymással. A közös irányítás ténye a közös irányítók objektív helyzetén vagy a közöttük létrejött megállapodáson alapulhat. Az objektív helyzeten alapuló közös irányítás tipikus esete, ha a két tulajdonos 50-50%-os szavazati joggal rendelkezik, illetve a vezető tisztségviselők felét-felét jelölheti.

    A jelen esetben megállapítható, hogy a kérelmezett ügylet eredményeként a kérelmezők közös irányítása jön létre a kérelmezett felett.

IV.

Az érintett piac

  • 9.

    A Tpvt. 14.§-ának (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a vizsgált termék vagy szolgáltatás (áru) és a földrajzi terület figyelembevételével, ezek kombinációjaként kell meghatározni. Az eljárással közvetlenül érintett árun túlmenően a piacmeghatározás szempontjából a (2) bekezdés alapján figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesíteni képes árukat (keresleti helyettesíthetőség), valamint a kínálati helyettesítés szempontjait. A Tpvt. 14.§-ának (3) bekezdése szerint földrajzi terület az, amelyen kívül a fogyasztó nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy az áru értékesítője nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

  • 10.

    Az összefonódással érintett termékpiacoknak minősülnek azok a piacok, amelyeken az összefonódás valamely (akár közvetlen, akár közvetett) résztvevője piaci tevékenységet fejt ki. E piacok közül azonban az összefonódásnak - különleges eseteket leszámítva - csak azokon a piacokon lehet hatása a gazdasági versenyre, amelyeken az összefonódásban résztvevő két vállalkozáscsoport legalább egy-egy tagja révén jelen van, akár vevőként, akár eladóként:

    • -

      ha a két vállalkozáscsoport azonos piac azonos (vevői vagy eladói) oldalán tevékenykedik, illetve a jövőben várhatóan tevékenykedik majd, akkor összefonódásuk esetén csökken az egymással versenyben (lehetséges versenyben) álló vállalkozáscsoportok száma (növekszik a koncentráció),

    • -

      ha a két vállalkozáscsoport azonos piac ellentétes oldalán helyezkedik el, akkor a vevő-eladó (vertikális) kapcsolatokban jelentkezhetnek káros versenyhatások.

A kérelmem kapcsán az összefonódásban közvetlen résztvevők tevékenységei alapján az alábbi termékpiacok határozhatók meg:

    • -

      kereskedelmi banki szolgáltatások, ezen belül

      vállalati hitelnyújtás
      vállalati betéti szolgáltatások
      lakossági hitelnyújtás
      lakossági betéti szolgáltatások
      bankkártya-szolgáltatások

    • -

      befektetési szolgáltatások

    • -

      befektetési letétkezelés

    • -

      befektetési alapkezelés

    • -

      vagyonkezelés

    • -

      lízingszolgáltatás

    • -

      bevásárlóközpontok építése és hasznosítása

    • -

      ingatlanok bérbeadása, hasznosítása

  • 11.

    Az érintett piacok elemzése alapján a Versenytanács megállapította, hogy a jelen esetben az érintett földrajzi piac országos.

V.

Az összefonódás értékelése

  • 12.

    A kérelmezők vállalkozáscsoportjai (az ebbe tartozó vállalkozások) tevékenysége között az ingatlanok bérbeadása, illetve hasznosítása piacán van átfedés, az összefonódásnak e piacon lehet hatása a gazdasági versenyre.

  • 13.

    A Tpvt. 30.§-ának (2) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

    A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az összefonódás gazdasági versenyre gyakorolt horizontális, vertikális, portfolió- és konglomerátum hatásait vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Versenytanács elnöke által kiadott 1/2003. számú közleményben foglaltak szerint.

  • 14.

    A jelen összefonódás kapcsán a Versenytanács megállapította, hogy a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a Plaza Centers (Europe) B.V. közös irányítása az Ercorner Kft. felett nem hoz létre, illetve nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését akadályozza, így a kérelmezett összefonódás engedélyezése a Tpvt. 30.§-ának (2) bekezdése alapján nem tagadható meg.

  • 15.

    Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács határozatában [egyezően a Tpvt. 71.§-a (2) bekezdése c) pontjának megfelelően tett vizsgálói indítvánnyal] az összefonódást - feltétel meghatározása nélkül - engedélyezi a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének a) pontja alapján.

VI.

Egyéb kérdések

  • 16.

    Az egyszerűsített és teljes körű eljárásban engedélyezhető összefonódások megkülönböztetésének szempontjai tárgyában a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Versenytanács elnöke által kiadott 1/2003. számú közleményben meghatározásra kerülnek azok a feltételeket, amely megléte esetén a kérelmezett összefonódás egyszerűsített eljárásban, nyilvánvalóan engedélyezhető. Jelen eljárásra vonatkozóan a Versenytanács megállapította, hogy a kérelmezett összefonódás a feltételeknek megfelel, így alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63.§-a (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30.§-ának (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

  • 17.

    A Tpvt. 63.§-a (3) bekezdésének ac) pontjából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62.§-ának (1) bekezdése szerinti kétmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

  • 18.

    Erre irányuló kérelem alapján a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74.§-a (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 19.

    A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. június 21.