Gazdasági Versenyhivatal

Vj-13/2004/34

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a KábelszatNet-2002. Műsorelosztó és Kereskedelmi Kft. ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A vizsgálat iránya

• 1)

  A Gazdasági Versenyhivatal a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 67. § (1) bekezdése, illetve 70. §-a alapján 2004. január 16-án versenyfelügyeleti eljárást indított a KábelszatNet-2002 Műsorelosztó és Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: KábelszatNet) ellen, annak vizsgálatára, hogy 2004. januárjában Kazincbarcikán végrehajtott díjemeléseivel megsértette-e a Tpvt. 21. § a) pontjában megfogalmazott gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát.

II.

A tényállás

A KábelszatNet tevékenysége

• 2)

  A KábelszatNet 1997. novemberétől kezdődően építette ki Kazincbarcika területén a kábeltelevíziós hálózatot, melyen 1999. június 1-jén kezdte meg a szolgáltatást. A vállalkozás 2002. augusztusától megkezdte a hálózat teljes korszerűsítését, informatikai hálozattá való átépítését, minek révén az alkalmassá vált Internet-szolgáltatás, illetve igény esetén más adatátviteli szolgáltatás nyújtására is.

• 3)

  A KábelszatNet 2003. januárjától az átépített (új) rendszeren szolgáltat, három programcsomagban. A fokozatosan visszaszoruló régi rendszeren két programcsomagot szolgáltat a KábelszatNet. A hálózat korszerűsítésére 2004. évre 60 millió forint beruházást tervezett a KábelszatNet.

• 4)

  A KábelszatNet 2004. január 1-jén a régi és új rendszeren is emelte díjait. A 2003. és a 2004. évben érvényesített programcsomagonkénti nettó (általános forgalmi adót nem tartalmazó) díjakat, az egyes programcsomagokhoz tartozó szerzői jogi- és műsordíjakat (a továbbiakban együtt: műsorköltség), valamint az előfizetők számát az 1. táblázata mutatja be.

  1. táblázat

  A KábelszatNet által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás főbb adatai

  Ft/fő/hó, illetve Fő

• 5)

  5) A KábelszatNet 2003. évi gazdálkodásának főbb adatait a 2. táblázat mutatja be. A nettó árbevétel több, mint 90 százaléka a kábeltelevíziós tevékenységből származott.

  2. táblázat

  A KábelszatNet gazdálkodásának főbb adatai

  ezer Ft-ban

• 6)

  A KábelszatNet hálózata Kazincbarcika egész területére kiterjed. Kazincbarcika lakossága mintegy 34500 fő, ami 10-12 ezer háztartást jelenthet.

További műsorvételi lehetőségek

• 7)

  Kazincbarcika területén nincs jelen másik kábeltelevíziós vállalkozás.

• 8)

  Új kábeltelevíziós vállalkozás piacra lépése engedélyezési szempontból nem ütközik lényeges akadályba. A hálózat kialakításának jelentős beruházási költségei és az állandó költségek ebből is fakadó magas aránya következtében azonban a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú, koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység. Ezért azon a földrajzi területen, ahol már működik kábeltelevíziós vállalkozás, a piacra lépés gazdasági szempontból korlátozott.

• 9)

  A fogyasztóknak az ország egész területén a kábeltelevíziós szolgáltatáson túlmenően az alábbi lehetőségei vannak televíziós programok vételére:

• • -

    tető (szoba)antenna;

• • -

    műholdvevő;

• • -

    UPC Direct; továbbá

• • -

    az előzőek bármilyen kombinációja.

• 10)

  Tető (szoba) antennával a KábelszatNet által szolgáltatott programok közül az M1, a TV2 és az RTL Klub fogható.

• 11)

  A UPC Direct több, mint száz műsort tartalmazó programcsomagot szolgáltat 3992 forint nettó (25 százalék ÁFA mellett 4990 bruttó) előfizetési díjjal, amelyet az adott háztartásban külön-külön üzemeltetni kívánt valamennyi készülék után fizetni kell. Emellett egyszeri költségként jelentkezik a 8000 forintos csatlakozási díj, továbbá készülékenként a 20000 forintos beltéri egység letéti díj. A programcsomag a KábelszatNet által a legbővebb programcsomagban szolgáltatott külföldi műsorok gyakorlatilag teljes körét tartalmazza, nem tartalmazza azonban az M1 és az RTL Klub programot (amelyek így csak kapcsolódó tetőantennával foghatók), illetve a külön díjazás (nettó 2360, bruttó 2950 forint) mellett szolgáltatott Sport1 csatornát.

• 12)

  A KábelszatNet által szolgáltatott programcsomagokban meglévő műsorok három műhold (Astra, Amos, Hotbird) egyidejű vételét, továbbá tetőantennát (M1, RTL Klub) tesznek szükségessé, azzal azonban, hogy a - folyamatosan növekvő számú - kódolt műsorok (Spektrum, National Geographic, Romantika, stb.) vételére nincs mód. A három műholdvevőből és tetőantennából álló rendszer kialakításához szükséges technikai eszközök (parabola tükrök, vevőfejek, beltéri egységek, tetőantenna) és a szerelés költségei együttesen százezer forint körüli összeget tesznek ki, azzal azonban, hogy a beltéri egységből annyi szükséges, ahány televízió készüléket külön-külön üzemeltetni kíván az adott háztartás.

III.

A gazdasági erőfölény

• 13)

  A Tpvt. 22. § értelmében gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (Tpvt. 14. §) az, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A Tpvt. 22. § (2) bekezdése szerint a gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell - egyebek mellett - az érintett piacra való belépés feltételeit, a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, továbbá az érintett piac szerkezetét és a piaci részesedések arányát.

• 14)

  A Tpvt. 14. § (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy a megállapodás tárgyát képező árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni. Azt, hogy a konkrét megállapodás tárgyát képező árut, mely más áruk képesek ésszerűen helyettesíteni, a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel kell megítélni (Tpvt. 14. § (2) bekezdés). A Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerint földrajzi területnek az a terület tekinthető, melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel tudja az árut beszerezni.

• 15)

  A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint a kábeltelevíziós szolgáltatásának az egyéb műsorvételi lehetőségek (tető- vagy szobaantenna, műholdvevő, UPC Direct, illetve ezek bármilyen kombinációja) - a felhasználási cél azonossága ellenére - nem ésszerű helyettesítői, mert:

• • -

    a tető (szoba) antenna csak minimális programválasztékot képes biztosítani a kábeltelevíziós szolgáltatáshoz képest;

• • -

    a UPC Direct a tetőantennával történő kombináció esetén képes ugyan a kábeltelevíziós szolgáltatással azonos programválasztékot biztosítani, annak havi előfizetési díja azonban egyrészt lényegesen magasabb, mint a kábeltelevíziós szolgáltatásé, másrészt valamennyi, a háztartásban üzemeltetett készülék után fizetni kell;

• • -

    a műholdvevő(k) és a tetőantenna kombinációja egyrészt nem képes biztosítani a kábeltelevízió által nyújtott teljes műsor választékot (kódolt műsorok), másrészt az azt megközelítő programválaszték is csak bonyolult technikai megoldások és jelentős egyszeri beruházási költség mellett valósítható meg.

• 16)

  Mindezek alapján a Versenytanács érintett árupiacként (ésszerű helyettesítő áru hiányában) a kábeltelevíziós szolgáltatást tekintette. Az érintett földrajzi piacoknak pedig - tekintettel arra, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatás az igénybevétel szempontjából lakóhelyhez kötött - a KábelszatNet szolgáltatási területe (Kazincbarcika) minősül.

• 17)

  A 15-16) pont szerint meghatározott érintett piacon nincs jelen olyan másik kábeltelevíziós vállalkozás, amely képes lenne érdemben befolyást gyakorolni a KábelszatNet piaci magatartására. Ezért figyelembevéve azt is, hogy a piacralépési korlátokra tekintettel (lásd 8. pont) a lehetséges verseny hatásával sem kellett számolnia - a Versenytanács álláspontja szerint a KábelszatNet a vizsgált időszakban gazdasági erőfölényes helyzetben van.

IV.

A szolgáltatási díjak megítélésének általános szempontjai

• 18)

  A Tpvt. 21. § a) pontja értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve tisztességtelenül eladási árakat megállapítani. Tisztességtelenül megállapított eladási ár (díj) alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási árat kell érteni. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az ár akkor minősül túlzottan magasnak, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetéssel arányban álló hozam (a továbbiakban: normatív nyereség) összegét. Más szavakkal: az ár akkor túlzottan magas, ha az abban foglalt nyereség meghaladja a normatív mértéket.

• 19)

  A több hálózatot üzemeltető és azokon több programcsomagot szolgáltató vállalkozás esetében a költségek és a nyereség általában még hozzávetőleges pontossággal sem határozható meg hálózatonként, illetve programcsomagonként, ezért általános esetben az vizsgálandó, hogy a vállalkozás díjai összességében túlzottan magasak-e.

• 20)

  A gazdaságilag indokolt költségek tekintetében a Versenytanács abból indul ki, hogy:

• • a)

    a műsorköltség a kábeltelevíziós vállalkozás számára objektív adottságként jelentkezik, ezért annak tényleges mértéke egyben gazdaságilag indokoltnak is minősül (ez alól kivételt képezhet - és külön vizsgálandó -, ha a vállalkozás jelentős műsorköltség-növekedéssel járó programcsomag-módosítást hajtott végre),

• • b)

    a nettó díjak műsorköltség feletti része (a továbbiakban: korrigált nettó díj) - a vállalkozás azt megalapozottan cáfoló számításai hiányában - gazdaságilag indokoltan nem emelkedhet az inflációnál nagyobb mértékben, annak mértékében viszont gazdaságilag indokoltnak minősül (a díjakban kizárólag a gazdaságilag indokolt költségek térülhetnek meg, ezért az előző évi gazdaságilag indokolatlannak minősülő költségekkel a vállalkozás előző évi mérlegében kimutatott költségeket csökkenteni kell, továbbá az sem zárható ki, hogy valamely költség nem jelenik meg a mérlegben, ebben az esetben a kimutatott költségek növelhetők).

• 21)

  21) Mindezek alapján annak vizsgálata, hogy a vállalkozás egészére nézve a díjemelés következtében kialakult díjak összességében túlzottan magasnak minősülnek-e, az alábbi lépésekből áll:

• • a)

    A korrigált nettó díjak előző évhez képesti átlagos emelkedésének meghatározása.

• • b)

    Az a) pont szerinti átlagos díjemelkedés és az előző évi infláció összevetése: ha a korrigált nettó díjak előző évhez képesti növekedése nem haladja meg az előző évi infláció mértékét, akkor a díjemelés következtében kialakult díjak összességében nem minősülnek túlzottan magasnak.

• • c)

    Az inflációt meghaladó átlagos díjemelés esetén, ha a korrigált nettó díjak infláció feletti emelése:

• • • 1.

      kisebb, mint amennyivel a vállalkozás előző évi befektetés arányos nyeresége alatta maradt a normatív nyereség mértéknek, akkor valószínűsíthető, hogy a vizsgált díjemelés következtében nem alakul ki a normatívát meghaladó nyereség, vagyis a díjak sem tekinthetők összességében túlzottan magasnak,

• • • 2.

      nagyobb, mint amennyivel az előző évi befektetés arányos nyereség alatta marad a normatív mértéknek (vagy az előző évi nyereség meghaladta a normatív mértéket), akkor a díjemelés következtében valószínűsíthetően a normatív mértéket meghaladó nyereség alakul ki, vagyis a díjak összességében túlzottan magasnak minősülnek.

• 22)

  A befektetés arányos nyereség meghatározásánál a Versenytanács - a vállalkozás arra vonatkozó megalapozott számításai hiányában - a vállalkozás előző évi mérlegadataiból indul ki: befektetési összegként a vállalkozás összes forrását (eszközét), nyereségként pedig az üzemi tevékenység eredményét figyelembevéve. Ez a mutató - befektetésként kezelve az idegen tőkét, továbbá figyelmen kívül hagyva annak kamatköltségét - nem torzul az esetlegesen gazdaságilag nem reális feltételek mellett felvett hitelek (pl. a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatozású tulajdonosi hitelek) következtében.

• 23)

  A normatív nyereség mértékére a kábeltelevíziós piac tekintetében - miután azon az ország egész területén gazdasági erőfölényben lévő vállalkozások tevékenykednek - nem állnak rendelkezésre tapasztalati adatok. Ezért a Versenytanács a normatív nyereség meghatározásakor az adott időszak nominális befektetési kamatlábából indul ki, növelve azt az ún. kockázati prémiummal, amely abból fakad, hogy a vállalkozásba történő tőkebefektetés nyilvánvalóan lényegesen nagyobb kockázattal jár, mint a tőke bankban történő elhelyezése.

• 24)

  Felhívja a Versenytanács a figyelmet, hogy a 21-23. pontokban részletezett számítási módszer akkor alkalmazható, ha a vállalkozás a kábeltelevíziós szolgáltatás mellett nem végez érzékelhető (pl. 10 % feletti) mértékben egyéb tevékenységet, és így a vállalkozás egészére számított befektetés arányos nyereség nem térhet el érdemben a kábeltelevíziós szolgáltatás befektetés arányos nyereségétől. Ellenkező esetben szükséges lehet a nyereség, valamint a befektetés tevékenységek közötti megosztása.

• 25)

  Megjegyzi a Versenytanács azt is, hogy a költségeken és a nyereségen alapuló árvizsgálat nem ellentmondásmentes. Egy vállalkozásnak a normatívnál magasabb nyeresége ugyanis nem feltétlenül jelenti azt, hogy árai túlzottan magasak, annak forrása lehet a vállalkozás átlagosnál hatékonyabb gazdálkodása is. Mindez más összefüggésben azt is jelenti, hogy a rendszeres költség-nyereség alapú árvizsgálat veszélyeztetheti a vállalkozásnak a költségtakarékosságon alapuló hatékonyságnövelésben való érdekeltségét. Ezért nem önmagában a magas nyereség, hanem a magas nyereséget tartalmazó díjak további túlzott emeléséből származó nyereségnövekedés ütközik a Tpvt. 21. § a) pontjába. Ennek megfelelően, ha a vállalkozás által végrehajtott díjemelés nem haladja meg a gazdaságilag indokolt költségek növekedését (adott esetben a korrigált nettó díjak átlagos emelkedése az inflációt), akkor a díjak abban az esetben sem minősülnek túlzottan magasnak, ha az előző évi befektetés arányos nyereség alapján a díjemelést követően is a normatívnál nagyobb nyereség valószínűsíthető (lásd 21.b. pont). Indokolt esetben természetesen az előző évi díjak is vizsgálhatók az előzőekben részletezettek szerint.

• 26)

  Utal a Versenytanács arra is, hogy a díjak előzőekben részletezettek szerinti vizsgálata - több ponton is - a gazdaságot általában jellemző feltételekből (pl. infláció) indul ki. Ezért a vállalkozásnak lehetősége van, hogy megalapozott számításokkal igazolja, hogy a díjait meghatározó feltételek az előzőektől eltérnek. Ennek hiányában a Versenytanács az előzőekben részletezettek szerint vizsgálja a díjakat.

V.

A KábelszatNet 2003. évi díjai

• 27)

  Miután a KábelszatNet nem készített megalapozott díjszámításokat, ezért díjait a Versenytanács a 18-26. pontokban foglaltak szerint vizsgálta.

• 28)

  A 2004. év januári díjemelés révén a KábelszatNet kazincbarcikai hálózatának átlagos korrigált nettó díjai - az 1. táblázatban foglalt adatok alapján - 2003. év egészét tekintve átlagosan 26,2 százalékkal növekedtek a 2003. évi szinthez képest (részletesen lásd 3. táblázat).

  3. táblázat

  A KábelszatNet korrigált nettó díjainak változása

• 29)

  A korrigált nettó díjak 26,2 százalékos átlagos emelkedése meghaladja mind a 2003. évi tényleges infláció (4,7 százalék), mind a 2004. évre a díjkialakítás idején napvilágot látott elemzések alapján reálisan várható infláció (6-7 százalék) mértékét, ezért a 21.b. pont alapján nem zárható ki az, hogy a KábelszatNet előfizetési díjai túlzottan magasak.

• 30)

  Az inflációt meghaladó díjemelés (26,2-4,7=21,5; illetve 26,2-6,5=19,7 százalék) - figyelembevéve a KábelszatNet 2. táblázat adatai alapján számított 2003. évvégi 10,2 százalékos eszközarányos üzemi eredményét - valószínűsíthetően 20 százalék körüli (a 2004. évre tervezett beruházásokat is figyelembevéve 16-17 százalék közötti) 2004. évi eszközarányos üzemi eredményhez vezet, ami nem haladja meg lényegesen nagyobb mértékben a - befektetés hozamaként minimálisan elvárható - befektetési kamatlábak (2003. év végén - 2004. év elején 10 százalék feletti) mértékét, mint amennyit a kábeltelevíziós vállalkozásba történő befektetés kockázata (a Versenytanács álláspontja szerint mintegy 5 százalék) indokolna. Erre tekintettel - a Versenytanács álláspontja szerint - a KábelszatNet díjai nem tekinthetők túlzottan magasnak.

• 31)

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján - törvénybe ütköző magatartás hiányában - az eljárás megszüntette.

• 32)

  A jogorvoslati jogra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Buidapest, 2004. július 8.