Gazdasági Versenyhivatal

Vj-54/2004/21

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Elektro Computer Rt. ( Baja) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás ellen folyó versenyfelügyeleti eljárást megszünteti.

A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtott keresettel lehet élni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal előzetes bejelentések alapján versenyfelügyeleti eljárást indított az Elektro Computer Rt. ellen, mert felmerült a gyanú, hogy az eljárás alá vont a fogyasztókat megtévesztő módon informálta akkor, amikor egyes üzleteiben bizonyos általa és egyes versenytársai által is forgalmazott termékek összehasonlító árait közzétette és ezáltal megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló többször módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) III. fejezetének, nevezetesen a Tpvt. 8. és 10. paragrafusainak rendelkezéseit.

I.

Az eljárás alá vont

• 1.

  Az Elektro Computer Rt. (a továbbiakban: Elektro) 1995 óta működik. A vállalkozás fő tevékenységi körében a saját maga által üzemeltetett üzlethálózatán keresztül szórakoztató elektronikai és háztartási gépek kiskereskedelmi értékesítésével foglalkozik. Az Elektro Pont Műszaki Szaküzletek üzletláncnak 38 tagja van. Az üzletek az ország különböző nagyvárosaiban találhatók. A boltok 150-300 m2 eladótérrel rendelkeznek és 300-500 különféle terméket forgalmaznak az említett termékkörökben. Az Elektro 2003. évi nettó árbevétele 11 milliárd forint volt. A vállalkozás saját becslése szerint 7 százalékos piaci részesedéssel bír a szórakoztató-elektronikai cikkek és a háztartási gépek magyarországi kiskereskedelmi piacán. Főbb versenytársai a Media Markt (kb. 20 %-os piaci részesedéssel), az Euronics Műszaki Áruházlánc (kb. 12 %-os piaci részesedéssel), Elektro World (kb. 15 %-os piaci részesedéssel).

II.

Az érintett piac

• 2.

  Az érintett piacnak - az érintett piac termékoldalról történő meghatározásakor - tág értelemben a szórakoztató-elektronikai és háztartási gépek piacát tekinthetjük a termékek közötti helyettesíthetőség alapján. Ez a termékpiaci meghatározás a jelen eljárás keretei között lehatárolható a termékeknek egy szűkebb körére, ha a termékhelyettesíthetőséget szorosabban értelmezzük, mert - például - aki tv-t akar venni, az nem vesz mosógépet, csak a tv-k piacán lesz korlátozottabb helyettesítésre hajlandó, stb.
  Ugyanakkor az adott eljárásban - a vizsgált magatartás miatt - a termékpiac még ennél szűkebb értelemben is releváns módon értelmezhető:

• • -

    a CW 28D83N típusú Samsung televíziók egri és Eger vonzáskörzetére kiterjedő piaca 2004. február 16-án, 20-án, és 21-én,

• • -

    a CW 28D83N típusú Samsung televíziók budapesti és Budapest vonzáskörzetére kiterjedő piaca 2004. február 16-án,

• • -

    a Whirlpool AWT 2287 típusú mosógép egri és Eger vonzáskörzetére kiterjedő piaca 2004. február 5-én és 24-én,

• • -

    a Whirlpool AWT 2287 típusú mosógép kecskeméti és Kecskemét vonzáskörzetére kiterjedő piaca 2004. március 25-én,

• • -

    a Zanussi ZD 19/5 típusú hűtő-fagyasztógép kecskeméti és Kecskemét vonzáskörzetére kiterjedő piaca 2004. március 25-én,

• • -

    a Samsung G 2711 N Mikro 20L típusú grillezős mikrohullámú sütő kecskeméti és Kecskemét vonzáskörzetére kiterjedő piaca 2004. március 25-én,

• • -

    a Candy CPCA 295 190/61L típusú hűtő-fagyasztógép kecskeméti és Kecskemét vonzáskörzetére kiterjedő piaca 2004. március 26-án.

• 3.

  Az érintett áruk piaca földrajzilag elvileg a Magyar Köztársaság területére terjed ki, azonban jelen eljárásban - amint az a fentebbiekből is kiderül - sokkal inkább beszélhetünk egyes - ugyancsak fentebb részletezett - helyi piacokról. (Például a zalaegerszegi tv-piacról, az egri mosógéppiacról, stb.)

• 4.

  A versenytanács a piac-meghatározás kapcsán megjegyzi azt is, hogy - a fentiekkel összhangban - a jelen eljárás keretében szükségesnek érezte a termék és földrajzi dimenziók mellett a piac időbeli lehatárolását is a szóban forgó marketing gyakorlat jellege miatt - nevezetesen amiatt, hogy az eljárás alá vont naponta készített ár-összehasonlító táblázatokat a kérdéses időszakban.

III.

Az eljárás alá vont magatartása

• 5.

  A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) 2004. március 24-én bejelentések alapján versenyfelügyeleti eljárást indított annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont 2004. februárjában és márciusában alkalmazott ár-összehasonlító gyakorlata alkalmas lehetett-e a Tpvt. 8. és 10. paragrafusainak megsértésére azáltal, hogy az összehasonlító árak alkalmazása során a versenytársak áradatait nem pontosan adta meg az eljárás alá vont. Az ügyfél meghallgatásai alapján, a csatolt írásbeli bizonyítékok és dokumentumok, valamint a Tpvt. 71 §-a alapján készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:

• 6.

  Az eljárás alá vont 2004. februárjában - az e Határozat 7. pontjában lentebb felsorolt - üzleteiben ár-összehasonlító táblázatokat helyezett el egyes termékein - például - az alábbiak szerint (lásd: B-196/2004 eljárásból átemelt Vj-54/2004/16/2 ügyiratszámú dokumentumot):

• • a)

    Piros/rózsaszín lapon:
    (kézzel írva:) 2004. 02. 17.
    (nyomtatva:) KONKURRENSEINK NAPI ÁRAI

*: alkalmanként nyomatva is.

• • a)

    Sárga lapon:

• 7.

  A vállalkozás központja szervezte meg azt, hogyan kell a kérdéses ár-összehasonlítást az egyes boltokban elvégezni. Meghatározták, hogy - amint az fentebb olvasható - az ár-összehasonlító táblázatokban négy versenytárs nevét és áradatait lehet maximum feltüntetni az érintett Elektro Computer bolt áradata mellett. Ezen információk mellett szerepelnie kellett a táblázatokban az adatfelvétel időpontjának is. Egy adott táblázatot mindig az adott termékre kellett kihelyezni, amivel egyértelművé kívánták tenni, hogy mely termék összehasonlító áradatairól van szó. A táblázatok A5 méretű - az eljárás alá vont nyilatkozata szerint - rózsaszínű lapon lettek elkészítve. Az időpontokat, versenytársak neveit és az áradatokat kézzel írták be a táblázatokba nap, mint nap. (Az eljárás alá vont bolthálózataiban - alapterülettől függően - kb. 300-500 terméket forgalmazhatnak, melyekből 90-200 termékre terjedhetett ki az ár-összehasonlítás.)
  Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint (lásd Vj-54/2004/6 számú ügyirat) a hálózatában 2004. február 15-én kezdték ezt a marketing módszert alkalmazni. Kísérleti jelleggel először csak a miskolci és a pécsi üzletekben, majd február 20-tól 45 Elektro Pont üzletből összesen tizenhétben (Budapesten, Csepelen, Pécsen (3 üzlettel), Debrecenben (2 üzlettel), Miskolcon, Veszprémben, Szegeden, Kecskeméten, Békéscsabán, Győrben (2 üzlettel), Keszthelyen, Nagykanizsán (2 üzlettel)).
  Az eljárás alá vont szerint a táblázat elkészítésére vonatkozó központi utasításról kezdetben csak szóban tájékoztatták az üzletvezetőket, majd nyilatkozata szerint erről 2004. február 24-én írásban átvételi elismervényt irattattak alá az üzletvezetőkkel. (Lásd Vj-54/2004/6 ügyiratszámú dokumentumot.)
  Az eljárás alá vont szerint 2004. március 10-én körlevélben utasította a boltvezetőket, hogy a szóban forgó ár-összehasonlító táblázatokat nem lehet használni. (Lásd Vj-54/2004/8 számú ügyirat.)

• 8.

  Az eljárás alá vont azért használta ezt a marketing technikát, mert nagyobb és tőkeerős versenytársaihoz képest nem volt képes országos reklámkampányt folytatni, ugyanakkor tényszerű, konkrét árakra vonatkozó üzenetekkel fel akarta hívni a fogyasztók figyelmét arra, hogy üzleteinek átlagos árszínvonala olykor jelentősen is alacsonyabb, mint a versenytársaké.

IV.

A vizsgálati jelentés

• 9.

  A vizsgálati jelentés az információgyűjtés feldolgozása után megállapította, hogy a GVH rendelkezésére álló és más eljárásokból átemelt dokumentumok bizonyító ereje rendkívüli mértékben korlátozott. A vizsgálati jelentés egyebek mellett megállapítja:

• • -

    " Összességében nem lehet azt megállapítani, hogy az üzletvezetők valóban csak az utasításnak megfelelően alkalmazták a táblázatokat, így tényleg csak a termékekre ragasztották azokat, vagy pedig máshol pl. az üzlet bejáratánál is elhelyezték", amint azt a fényképek is mutatják. (Lásd Vj-54/2004/2 számú ügyirat.)

• • -

    "Ugyancsak nem állapítható meg bizonyossággal, hogy mettől meddig alkalmazták az egyes üzletekben az ár-összehasonlító táblázatokat".

• • -

    "Az eljárás előrehaladtával ... bizonyíthatatlan, hogy pl. február 16-án valóban volt-e Budapesten ár-összehasonlító táblázat vagy sem".

• • -

    "... az árfelvételi jegyzőkönyvek saját és versenytársi számla vagy nyugta nélkül nem tekinthetők hiteles bizonyítékoknak".

• 10.

  A GVH Kereskedelmi Irodájának vizsgálója - az ellentmondó nyilatkozatokból kivehetően is - legfeljebb másfél hónapig tartó magatartást jogsértőnek ítélte meg és annak kimondására tett javaslatot vizsgálati jelentésében.

• 11.

  A vizsgálati jelentés szerint szinte kizárt annak a valószínűsége, hogy az eljárás alá vont versenytársak árairól valós információt tudjon közölni, mivel csak úgy, mint az eljárás alá vont, a versenytársak is változtathatják az áraikat a nap folyamán, illetve a versenytárs árainak bizonyítására az eljárás alá vont nem volt képes. (Lásd ezzel kapcsolatban a Versenytanács Vj-217/2000/17 számú határozatát.)

• 12.

  A kifogásolt magatartás rövid voltán túl, a cselekmény csekély piaci hatása miatt, valamint az eljárás alá vont azon igyekezetének betudhatóan, hogy az igyekezett objektíven feltüntetni az árakat, és ha megtévesztette is a fogyasztókat, azt nem szándékosan tette, valamint előzetesen kikérte a GVH álláspontját, a vizsgáló bírság kiszabását nem indítványozta.

V.

Az eljárás alá vont védekezése

• 13.

  Az eljárás alá vont kijelentette, hogy azokat a fotókat, amelyeken eltérő dátumozás figyelhető meg, nem tartja hitelesnek. Hasonló módon nem tartja hitelesnek azon fotókat sem, amelyek február 20-át megelőzően készültek, mert állítása szerint a kérdéses marketing fogással csak 2004. február huszadika után élt. Hangsúlyozta, hogy tagadja azon fényképek hitelességét is, melyek állítólag az egri boltban készültek, mert állítása szerint az egri üzletekben egyáltalán nem éltek a szóban forgó ártáblázatok használatával. Megítélése szerint nem az eljárás alá vont, hanem a fotókat beküldőké, azaz a bejelentőké annak feladata, hogy a fotók készítésének helyét és idejét, illetve valódiságát bizonyítsák.

VI.

Jogi háttér

• 14.

  A Tpvt. 8. §-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

• 15.

  A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

• 16.

  A Tpvt. 10.§-a tiltja a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazását. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.

• 17.

  A gazdasági reklámokról szóló 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 2. § f) pontja értelmében fogyasztónak tekintendő minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személy nélküli gazdasági társaság, aki felé a reklám irányul. A Grtv. 2. § g) pontja szerint minden olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség (a továbbiakban: áru) értékesítését vagy más módon történő igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését mozdítja elő, gazdasági reklámnak minősül.
  A Grtv. 2. §-ának o) pontja szerint összehasonlító reklám minden olyan reklám, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozást, vagy a más vállalkozás által előállított forgalmazott vagy bemutatott, a reklámban szereplő áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut.
  A Grtv. 15. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a fenti tilalmakba ütköző reklámok esetén - a Tpvt-ben meghatározottak szerint - a reklámfelügyeleti eljárás lefolytatása a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik. A 7.§ (2) a) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltak megállapítására a Gazdasági Versenyhivatal jogosult.

• 18.

  A Tpvt. 72. § (1) bekezdésének a) pontjának első fordulata szerint az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján "az eljárást megszünteti, ha nem látja indokoltnak annak folytatását".

• 19.

  A Tpvt. 77. § (1) bekezdésének j) pontja szerint az eljáró versenytanács határozatában az eljárás megszüntetését mondhatja ki.

VII.

A versenytanács döntése

• 20.

  A szórakoztató elektronikai és háztartási gépek piacán jelentős ár és minőségi verseny figyelhető meg - főleg az utóbbi években. Ez azért is különösen fontos, mert e piac keresleti oldalán megjelenő fogyasztók jelentős mértékben árérzékenyek.

• 21.

  A versenytanács úgy ítéli meg, hogy az eljárás megszüntetése indokolt.

• 22.

  A versenytanács a vizsgálat során összegyűjtött bizonyítékok és információkat értékelve arra a megállapításra jutott, hogy azok a bizonyítás során nem, vagy csak rendkívül korlátozott mértékben vehetők figyelembe, mert a kérdéses képek némelyike olyannyira rossz minőségű, hogy a képek nem felismerhetőek, illetve az elfogadható minőségűnek tekinthető képek esetében is felmerül annak a problémája, hogy a fotó dokumentációból nem azonosítható egyértelműen a felvételek készítésének helye, a felvétel készítésének időpontja, a felvételen szereplő termék típusa, stb. Konkrétan:

• • -

    a Vj-54/2004/14/1 ügyiratszámú fotón nem azonosítható be, hogy mely napon készült a kép,

• • -

    a Vj-54/2004/14/1 ügyiratszámú fotón nem azonosítható be, hogy mely napon készült a kép és mely termékre vonatkoznak az árak,

• • -

    a Vj-54/2004/14/2 ügyiratszámú fotón nem azonosítható be, hogy mely napon készült a kép és mely termékre vonatkoznak az árak,

• • -

    a Vj-54/2004/14/4 számon elfekvő bejelentéshez nem csatoltak semmilyen igazolást (számlát, stb.), amiből egyértelműen beazonosítható lenne, hogy a tv ára valóban a megadott időpontban történő vásárláskor a levélben megadott volt.

• • -

    a Vj-54/2004/15/1 ügyiratszámú február 17-i fotón nem azonosítható be, hogy mely termékre vonatkoznak az árak (melyek egyébként 134.999 és 137999 Ft nagyságúak), illetve a Vj-54/2004/2-4 ügyiratszámú cím, pecsét, aláírás nélküli szállítólevelek, valamint a szóban forgó fotón szereplő termékkel nem azonosak, hiszen a számlák 52,799,20 Ft értékű február 5-én és 24-én dátumozott Whirlpool AWT 2287 mosógépről, valamint február 24-én dátumozott Zanussi ZCG 5265 tűzhelyről, a február 16-án, 20-án és 21-én dátumozottak pedig Samsung CW 28D83N tv-ről szólnak.

• • -

    a Vj-54/2004/15/5 ügyiratszámú fotón nem azonosítható be, hogy mely napon készült a kép és mely termékre vonatkoznak az árak,

• • -

    a Vj-54/2004/15/6 ügyiratszámú fotón nem azonosítható be, hogy mely napon készült a kép és mely termékre vonatkoznak az árak, valamint a kép rossz minőségű,

• • -

    a Vj-54/2004/15/7 ügyiratszámú fotón az eljárás szempontjából semmi sem értékelhető a kép rossz minősége és jellege miatt,

• • -

    a Vj-54/2004/16/2 ügyiratszámú fotón nem azonosítható be egyértelműen, hogy mely napon készült a kép (hisz az ártáblázat dátuma február 13-inak olvasható, míg a digitális fényképező dátum kijelzése február 17-ét jelez), és az sem, hogy mely termékre vonatkoznak az árak, vagy hogy a kép hol készült,

• • -

    a Vj-54/2004/16/2 ügyiratszámú fotón nem azonosítható be egyértelműen, hogy mely napon készült a kép (hisz az ártáblázat dátuma február 13-inak olvasható, míg a digitális fényképező dátum kijelzése február 17-ét jelez), és az sem, hogy mely termékre vonatkoznak az árak, vagy hogy a kép hol készült,

• • -

    a Vj54-/2004/16/4 ügyiratszámú fotón nem azonosítható be, hogy mely napon készült a kép és mely termékre vonatkoznak az árak,

• • -

    a Vj-54/2004/16/5 ügyiratszámú fotón nem azonosítható be, hogy mely termékre vonatkoznak az árak,

• • -

    a Vj-54/2004/16/6 ügyiratszámú fotón nem azonosítható be egyértelműen, hogy mely napon készült a kép (hisz az ártáblázat dátuma február 13-inak olvasható, míg a digitális fényképező dátum kijelzése február 17-ét jelez), és az sem, hogy mely termékre vonatkoznak az árak, vagy hogy a kép hol készült,

• • -

    a Vj-54/2004/16/7 ügyiratszámú fotón nem azonosítható be, hogy mely termékre vonatkoznak az árak és maguk az árak is azonosíthatatlanok,

• • -

    a Vj-54/2004/16/8 ügyiratszámú fotón nem azonosítható be, hogy mely termékre vonatkoznak az árak,

• • -

    a Vj-54/2004/16/9 ügyiratszámú fotón az eljárás szempontjából semmi sem értékelhető a kép rossz minősége és jellege miatt,

A versenytanács a vizsgálói jelentés egyéb kétségeket hangsúlyozó megállapításaival is egyetért.
A versenytanács a vizsgálói jelentésben foglaltakkal egybevágóan ugyanakkor kétségeit hangoztatja az eljárás alá vont Vj-54/2004/8 ügyiratszámon nyilvántartott igazolásaival kapcsolatban, mert a mellékelt fax másolatok alapján nem derül ki egyértelműen az, hogy a szóban forgó körfaxot valóban 2004. március 10-én küldték ki. A mellékelt dokumentumokon csak 2004. április 30-i dátumok olvashatók.

• 23.

  A versenytanács írásbeli feljegyzés, vagy dokumentum hiányában - valamint a felek nem egybevágó visszaemlékezése miatt - nem tudta érdemben figyelembe venni az eljárás alá vont azon védekezését, mely szerint 2004. február 19-én az eljárás alá vont és a GVH Kereskedelmi Irodájának munkatársai között konzultációra került sor, melynek tartalmát figyelembe véve dolgozták ki a módszerüket.

• 24.

  A versenytanács a 2004. februárjában és márciusában lezajlott magatartáshoz kapcsolódóan további bizonyítás elrendelését nem tartotta szükségesnek, mert annak eredményesnek bizonyulására, illetve a döntés érdemi befolyásolására igen csekély valószínűséget látott. Újabb bizonyítékok feltárása nem valószínűsíthető és a korábbi valóságos helyzet/állapot rekonstruálásának lehetősége kizárható.

• 25.

  Ezen túlmenően a versenytanács megjegyzi, hogy nagy értékű tartós javak esetében a fogyasztó a termék vásárlását megelőzően racionális fogyasztóként eljárva informálódik a piacon és igyekszik az általa vásárolni kívánt terméknek az egyes beszerzési helyeken kért árairól informálódni. Ráadásul, tartós javak esetében nem az ár az egyedül figyelembe vett döntési változó, más információ és tulajdonság megléte (minőség, garancia, házhozszállítás, és egyéb szolgáltatások) is értékkel bír a fogyasztó számára, amelyekhez a ár-összehasonlító reklámokkal nem tud hozzájutni.

• 26.

  A versenytanács döntése meghozatalakor arra is tekintettel volt, hogy a szóban forgó magatartásra, azaz az összehasonlító árreklámok alkalmazására az eljárás alá vont boltjaiban, azaz helyileg jól körülhatárolhatóan került sor. A reklám kis fogyasztói kört érinthetett, helyi hatást fejtett ki. A vizsgált magatartást az eljárás alá vont rövid ideig tanúsította. Az eljárás alá vont a kifogásolt magatartás folytatásától elállt, az összehasonlító árreklám marketing eszközével már nem él. Összegezve, a reklám piaci hatása elenyészőnek ítélhető a vizsgált időszakban és azon túl. A reklámtevékenységnek a jelenben feltételezhetően nincs semmiféle hatása.

• 27.

  A 22. pontban fent leírtakat figyelembe véve a 26. pontban foglaltak alapján a versenytanács az eljárást megszüntette a Tpvt. 77. § (1) bekezdésének j) pontja alapján, mivel a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjának első fordulata értelmében az eljárás folytatását nem látta indokoltnak.

VIII.

Egyéb kérdések

• 28.

  A Tpvt. 74. § (1) bekezdése szerint a versenytanács érdemi határozatát tárgyaláson hozza, ám ugyanezen törvényhely szerint az érdemi határozat tárgyaláson kívül is meghozható, ha a tárgyalás mellőzését az ügyfél kéri. Az eljárás alá vont a versenytanács előzetes álláspontjának ismeretében írásban lemondott a tárgyalás megtartásáról.

• 29.

  A versenytanács érdemi határozata elleni jogorvoslat a Tpvt. 82. §-án alapul.

Budapest, 2004. július 22.