Gazdasági Versenyhivatal

Vj-142/2004/10

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa DDVÍZ Vízgazdálkodási Kft. (Siófok) kérelmező, illetve a Szekszárdi Vízmű Kft. (Szekszárd) kérelmezett vállalkozások által összefonódás engedélyezése tárgyában benyújtott kérelemre indult eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy DDVÍZ Vízgazdálkodási Kft. irányítást szerezzen a Szekszárdi Vízmű Kft. felett.
Jelen határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézhezvételtől számított harminc napon belül a Versenytanácshoz benyújtott, de a Fővárosi Bíróságnak címzett keresettel kérhetik.

Indoklás

I.

• 1)

  A kérelem tárgyát adó üzleti tranzakciót megelőzően a Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) pályázatot írt ki a kizárólagos tulajdonában lévő - a jelen eljárásban kérelmezetti minőségben szereplő - Szekszárdi Vízmű Kft. törzstőkéjének 44,11 %-át kitevő üzletrész, valamint a hozzá kapcsolódó üzemeltetési és irányítási jogok értékesítésére, amelyről a felhívást 2004. február 20-án tette közzé.

• 2)

  A pályázatot a Dunántúli Regionális Vízmű (a továbbiakban: DRV) Rt. és a Dél-dunántúli Vízügyi Építő (a továbbiakban: Délviép) Rt. által létrehozott konzorcium nyerte meg. A nyertes konzorcium tagjai 2004. április 15-én - a pályázat kiírási feltételeinek megfelelően - 50-50 %-os tulajdonosi részarányokkal megalapította a DDVÍZ Vízgazdálkodási (a továbbiakban: DDVÍZ) Kft. projekttársaságot. A cégbírósági bejegyzésre 2004. június 18-i dátummal került sor.

• 3)

  Az Önkormányzat a jelen kérelem tárgyát adó üzletrész adásvételi szerződést a DDVÍZ Kft-vel kötötte meg, amelynek eredményeképpen a DDVÍZ megszerezte a Szekszárdi Vízmű Kft. törzstőkéjének 44,11 %-át kitevő üzletrészét, a fennmaradó 55,89 %-os üzletrész továbbra is az Önkormányzat tulajdonában maradt. A kérelmező irányítási jogát az adásvételi szerződéshez kapcsolódó Szindikátusi Megállapodás keletkezteti azáltal, hogy a Szekszárdi Vízmű Kft. ügyvezetőjének kijelölési és visszahívási jogát a DDVÍZ jogkörébe utalta. Az Önkormányzat az adásvételi szerződés szerint az eladott üzletrészt, és a velejáró irányítási jogokat 2029. december 31-én visszavásárolja.

• 4)

  A fenti üzletrész adásvételi szerződés, valamint a Szindikátusi Megállapodás aláírására 2004. július 14-én került sor. Az engedélyezési kérelmet a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) 2004. augusztus 9-én nyújtotta be a kérelmező. Az adásvételi szerződés versenykorlátozó kikötést nem tartalmaz.

• 5)

  A fent ismertetett szerződésben foglaltaknak megfelelően a kérelmező a tranzakció teljesüléséhez, azaz a tranzakciót megvalósító jogügylet érvényes létrejöttéhez a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyét kérte. A kérelem alapján a versenyfelügyeleti eljárás - hiánypótlást követően - 2004. augusztus 30-án indult.

II.

• 6)

  A kérelmező cégmásolat szerinti főtevékenysége épület-, híd-, alagút-, közmű- és vezeték építése és működtetése.

• 7)

  A kérelmezett Szekszárd területén közüzemi vízellátási, szennyvízelvezetési- és tisztítási, valamint fürdőszolgáltatások nyújtására jogosult. Vállalkozási szerződés keretében Őcsény területén ivóvízszolgáltatást nyújt, Decs és Ősény településeken üzemelteti a helyi önkormányzat szennyvíz- és csatornahálózatát, illetve a szennyvíztisztító telepet.

• 8)

  A kérelmezőt közösen irányító két vállalkozás a DRV, illetve a Délviép Rt. A DRV Rt-t a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányítja, alaptevékenysége közüzemi víz- és csatornaművek üzemeltetése. Működési területén, Dunántúl öt megyéjében 364 településen végez ivóvíz szolgáltatást, üzemeltet regionális víz- és szennyvízmű rendszereket, kistérségi és helyi vízműveket, szennyvízelvezető- és tisztító műveket, 141 településen gondoskodik a szennyvizek elvezetéséről, tisztításáról és keletkező iszap elhelyezéséről. Ezen túlmenően, ipari vízellátó rendszerek is üzemeltet, valamint társüzemek részére vízátadást biztosít. Tulajdonában nincs közművagyon, az állami tulajdonú vízi közműveket vagyonkezelési, az önkormányzati tulajdonú közműveket pedig koncessziós, illetve üzemeltetési szerződések keretében üzemelteti.

• 9)

  A Délviép főtevékenysége az építőipari kivitelezés és bonyolítás, ezen belül elsősorban vízi közművek, vízgazdálkodási létesítmények kivitelezése. Tevékenysége kiterjed továbbá magasépítési vállalkozási, szervezési és bonyolítási szolgáltatásokra is.

• 10)

  A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 23. § (1) bekezdésének b) pontja alapján vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több tőle független vállalkozás egésze vagy része felett. A Tpvt. 23. § (2) bekezdésének b) pontja szerint közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására. Kft. esetében az ügyvezető kijelölésére, kötelező megválasztására, illetve visszahívási jog kimeríti a Tpvt. ezen pontjában foglalt tényállást, ezért a jelen eljárás tárgyát képező tranzakció a Tpvt. értelmében összefonódásnak minősül.

• 11)

  A Tpvt. 24. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az engedélykérési kötelezettség fennállásának szükséges feltétele, hogy az összefonódással érintett vállalkozások együttes előző évi nettó árbevétele meghaladja a tízmilliárd forintot, illetve az, hogy az irányítás alá kerülő vállalkozás előző évi nettó árbevétele a hozzá kapcsolódó közvetett résztvevőkkel együtt meghaladja az ötszázmillió forintot.

• 12)

  A benyújtott, illetve a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a Tpvt. 26. § bekezdése szerint meghatározott érintett vállalkozási kör előző évi nettó árbevételi adatai alapján megállapítható, hogy az összefonódás által érintett vállalkozások előző üzleti évben Magyarországon realizált nettó árbevétele eléri a Tpvt. 24. § (1) bekezdésében meghatározott küszöbértéket.

• 13)

  A jelen eljárás megindítására a Tpvt. 67. § (2) bekezdés c) pontja alapján, az ügyfél kérelmére a Tpvt. 24. § szerinti engedélyezés tárgyában került sor. A kérelmet a Tpvt. 28. § (1) bekezdése alapján az irányítást szerző vállalkozás nyújtotta be. A kérelmezett összefonódást más ország nemzeti, illetve az EU versenyhatóságának nem jelentették be.

III.

• 14)

  Az összefonódás által érintett termékpiacokat elsősorban az összefonódás által azonos érdekeltségi körbe kerülő, korábban egymástól független érintett vállalkozás(csoport)ok azonos, illetve vertikálisan kapcsolódó főtevékenységeinek alapján kell meghatározni. Ennek alapján az összefonódás elsősorban a víztermelés, -kezelés, -elosztás és a szennyvíz kezelési szolgáltatások, ezen belül is elsősorban a közüzemi formában nyújtott ivóvíz- és szennyvízelvezetési szolgáltatások termékkörét érinti.

• 15)

  Az érintett földrajzi piacokat - a hálózatok formájában történő szolgáltatások esetében szokásos módon - az érintett vállalkozások szolgáltatási területei alapján határozhatjuk meg. A víztermelés, -kezelés és -elosztás tekintetében Szekszárd és Őcsény, illetve a DRV esetében a társüzemi vízátadásokat érintően Székesfehérvár, Pécs, Dunaújváros és Ajka, a teljes körű szolgáltatások vonatkozásában pedig Somogy, Veszprém, Fejér megyék túlnyomó részének, illetve Zala és Baranya megyék egyes területei veendők figyelembe. A szennyvíz gyűjtése és kezelése esetében a fenti területekhez Decs település területe is hozzáadódik.

IV.

• 16)

  Az összefonódással érintett piac alapvető jellemzője a szolgáltatások szinte minden lényeges elemére kiterjedő szabályozottság, amelyek szolgáltatási területenként törvényekben, kormány- és minisztériumi, illetve önkormányzati rendeleteken alapulnak. A vízkészletet érintő tevékenységek kizárólag hatósági engedély alapján végezhetők. A közüzemi ivóvíz- és szennyvízelvezetési és -kezelési szolgáltatások közszolgáltatásoknak minősülnek, amelyekről az önkormányzatok kötelesek gondoskodni. A víz- és csatornamű rendszereket üzemeltetési és koncessziós szerződések keretében működtetik, hatósági áras szabályozási rendszer keretei között.

• 17)

  Az érintett területeken a felsorolt szolgáltatások nyújtására a közüzemi szolgáltató kizárólagos jogosultsággal rendelkezik. A hatályos törvényi szabályozás alapján a közüzemi szolgáltató monopolhelyzetben van. Mivel a felsorolt szolgáltatásoknak tényleges helyettesítője nincs, a közüzemi szolgáltató a Tpvt. 22. §-ának értelmében is gazdasági erőfölényben van, a magatartására vonatkozó jogszabályi előírások által teremtett korlátok figyelembevételével.

• 18)

  A közüzemi szolgáltatások nyújtása vonatkozásában verseny csak a szolgáltatások nyújtásának lehetőségére vonatkozó jogosultság megszerzéséig tart. A közüzemi szolgáltatások nyújtása általában viszonylag hosszú távú szerződéses elkötelezettségek vállalása mellett történik. Jelen eljárásban például az Önkormányzat 25 évre adta át közüzemi szolgáltatás jogosultságait.

• 19)

  A közüzemi szolgáltatások általában, a víz- és szennyvíz közüzemek szolgáltatása különösen eszközigényes, párhuzamos ellátó rendszer kiépítése gazdaságilag irracionális. Ezért új belépővel hosszabb távon sem lehet számolni: a közüzemi szolgáltatások piac általában, a víz- és szennyvíz közüzemek szolgáltatása piaca különösen ún. természetes monopóliumok. ^[1] Az összefonódás a kérelmezett közüzemi szolgáltatási piacát úgy érinti, hogy az előzőleg kizárólagos szolgáltatóként monopolhelyzetben lévő Önkormányzatot ebben a pozíciójában a kérelmező váltja fel. Sem a kérelmező, sem pedig a kérelmezett tevékenysége által korábban érintett piacon, illetve földrajzi területen a versenyhelyzet nyilvánvalóan nem változott az összefonódás következtében.

• 20)

  Erre figyelemmel a GVH engedélye a Tpvt. 30. § (2) bekezdése szerint nem tagadható meg. Mivel a kérelmezett összefonódás kétséget kizáróan nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt az érintett piacokon, a Versenytanács szerint a Tpvt. 63.§. (3) ac) alpontja alkalmazható az ügyben.

• 21)

  A Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerint - a GVH, illetve a Versenytanács Elnökének 3/2003. sz. Közleményében foglalt egyszerűsített eljárásra vonatkozóan - az eljárás díja két millió forint. A Tpvt. 62. § (1) bekezdésének második mondata szerint a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell befizetni a kétmillió forint eljárási díjat. Az eljárási díjat a kérelmező megfizetette.

• 22)

  A Tpvt. 74. § (1) bekezdése szerint a Versenytanács jelen határozatát tárgyaláson kívül hozta meg.

• 23)

  A jelen határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. október 4.

Jegyzetek

• 

  "Természetes monopólium" piacán egy vállalkozás ugyanazt a kibocsátást alacsonyabb átlagos egységköltségen képes előállítani, mint két vagy több vállalkozás bármilyen kombinációja együttesen.