Gazdasági Versenyhivatal

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-129/2004/17

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a ZOTT Hungária Kft. (Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, a ZOTT Hungária Kft. a 2002., a 2003. és a 2004. évben a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor a "Jogobella" joghurtokat és a "Jogobella" joghurt alapú gyümölcsdesszerteket azonos csomagolásban hozta forgalomba.

A Versenytanács megállapítja továbbá, a ZOTT Hungária Kft. a 2003. és a 2004. évben a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított azzal is, amikor a "Jogobella" termékek joghurt jellegét hangsúlyozó televíziós reklámok nem adtak arról tájékoztatást, hogy azonos csomagolásban különböző termékek, joghurtok és joghurtnak nem minősülő joghurt alapú gyümölcsdesszertek kerülnek forgalmazásra.

A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 30.000.000 Ft (Harmincmillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal annak vizsgálatára indított versenyfelügyeleti eljárás, hogy a ZOTT Hungária Kft. megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8.§-ának és a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 7.§-ának rendelkezéseit azzal, hogy "Jogobella" márkanéven, azonos vonalkóddal és külsővel, ugyanazon az áron két különböző összetételű terméket forgalmazott, illetve a "Jogobella" termékek reklámfilmjeiben az "ez aztán a joghurt" állítást tette.

I.

Az eljárás alá vont

• 1.

  Az eljárás alá vontat az a bajorországi székhelyű Zott GmbH. & Co. KG. alapította 1996-ban, amelynek főtevékenysége különféle tejipari készítmények előállítása és forgalmazása. Az eljárás alá vont 1996 és 2002 között az anyacég képviseletét látta el, s számára közvetítő kereskedelmi tevékenységet végzett.

• 2.

  Az eljárás alá vont többféle terméket, termékcsoportot forgalmaz, így friss és hőkezelt gyümölcsjoghurtokat, pudingokat, ömlesztett és ementáli sajtokat, kávétejszínt, tiramisu desszertet és tejberizst.

II.

Az érintett piac

• 3.

  A tej és tejtermékek piacán több termékcsoport különböztethető meg (pl. fogyasztási tej maximum 6% zsírtartalommal, tej és tejszín 6% zsírtartalom felett, vaj és vajkészítmények, sajt- és túrófélék, tejipari melléktermékek), amelyek között a savanyított tejkészítmények (natúr és gyümölcsjoghurtok, tejföl, kefír, egyéb savanyított termékek) magyarországi értékesítése évről évre emelkedik, elősegítve az érintett vállalkozások aktív marketingtevékenysége által is.

• 4.

  A savanyított tejtermékek közös tulajdonsága, hogy megfelelően előkészített és hőkezelt, szabványban meghatározott anyagokból speciális mikrobatenyészetek hozzáadásával savanyítás és alvasztás útján készülnek. A savanyított tejtermékek minőségmegőrzési időtartamuk lejáratáig legalább az előírt mennyiségben tartalmazzák a kultúrából származó élő, aktív mikroorganizmusokat. A joghurt gyártásához jellemzően a Steptococcus thermophilus és Lactobacillus bulgaricus meghatározott arányú szimpiotikus tenyészetét használják fel.
  
  Magyarországon az utóbbi években a joghurt termékek (gyümölcsös és natúr joghurtok, illetve az ivójoghurtok) a savanyított tejtermékek értékesítésének kb. egyharmadát jelentették. Az értékesített joghurtok döntő részét a gyümölcsös joghurtok adták.

• 5.

  A Magyar Élelmiszerkönyv értelmében a joghurt megnevezés kizárólag az élőflórás natúr savanyú tejek és tejszínek, továbbá élőflórát tartalmazó ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmények esetén alkalmazható. A Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (a továbbiakban: KÉKI) a Gazdasági Versenyhivatal megkeresésére adott válaszában kiemelte, a joghurtnak nevezett tej alapú termék összetétele alapján nem tartalmaz növényi zsiradékokat.
  
  A joghurtokat több szempont szerint különböztethetők meg [pl. élőflórás savanyú tejek és tejszínek (natúr), élőflórás, ízesített savanyú tej- és tejkészítmények, nem élőflórás savanyú tejszínek, illetve nem élőflórás, ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmények; probiotikum tartalmú vagy azt nem tartalmazó joghurtok].

• 6.

  Hazánkban számos vállalkozás többféle joghurtot gyárt, illetőleg forgalmaz. Az eljárás alá vont piaci részesedését tekintve a hazai joghurt piac második legnagyobb szereplője.

III.

Az eljárás alá vont vizsgált magatartása

III/1.
A "Jogobella " termékek csomagolása

• 7.

  Az eljárás alá vont a "Jogobella" joghurtok magyarországi forgalmazását 2002 júliusában vette át a Nowaco Hungary Kft-től. A "Jogobella" joghurtokat több változatban és többféle csomagolásban (500 g-os, 150 g-os és 175 g-os kiszerelésben) hozza forgalomba.

• 8.

  2002. július 1-től 2004. áprilisáig forgalmazta a növényi zsír felhasználásával készült "Jogobella" joghurt alapú gyümölcsdesszert "Classis" változatát, míg az "Exotic" változatot 2002. augusztus 1-től 2004. május végéig hozta forgalomba. A 2002. és a 2003. évben a "Jogobella" termékek eladásából származó árbevétel döntő része a "Jogobella" joghurt alapú gyümölcsdesszert értékesítéséből származott, a 2004. év első félévében ez az arány már nem érte el az árbevétel felét, de még mindig jelentős volt.

• 9.

  Az eljárás alá vont a "Jogobella" joghurtokat és a "Jogobella" joghurt alapú gyümölcsdesszerteket azonos megnevezéssel ("Jogobella"), azonos grafikai elemeket tartalmazó csomagolásban hozta forgalomba.
  
  A csomagolások hátoldalán a "Jogobella" joghurt esetében a "gyümölcsjoghurt" felirat szerepelt. A csomagoláson feltüntetésre került a termék összetétele, tápértéke.
  
  A "Jogobella" joghurt alapú gyümölcsdesszertek csomagolásának hátoldalán szerepelt a "joghurt alapú gyümölcsdesszert" felirat, illetve az összetételre és a tápértékre vonatkozó információ. Az összetétel körében közlésre kerül, hogy a termék részben hidrogénezett növényi zsír felhasználásával készült.
  
  A két termék energiatartalmára és tápértékére vonatkozó adatok a következők (100 g termékre):

• 10.

  A "Fodor József" Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetének (a továbbiakban: OÉTI) beszerzett véleménye szerint a "joghurt alapú gyümölcsdesszert" megnevezésű termék egy desszert készítmény, amely nem tejtermék vagy tejkészítmény. Az OÉTI megállapította, hogy a "Jogobella" joghurt és a "Jogobella" joghurt alapú gyümölcsdesszert termék tápérték tekintetében lényeges különbséget nem mutat. A "Jogobella" joghurt alapú gyümölcsdesszertben felhasznált hidrogénezett növényi zsír az adott mennyiségben különösebb élettani hatással nem rendelkezik.

III/2.
Televíziós reklám

• 11.

  A három részből álló reklámfilm első részében eprek beszélgetnek egymással:
  - Te mi szeretnél lenni, ha nagy leszel?
  - Gyümölcs a "Jogobellában", mert akkor még frissen a fenséges Zott joghurtba kerülök.
  A képi megjelenítésben a kérdésre válaszoló eper beleesik a joghurtba. A szárról egyenesen a joghurtba kerülő gyümölcs a joghurtba esés közben veszíti el szára utolsó darabkáját.
  
  A harmadik részben (a második részben egy, a "Jogobella" fenséges és frissítő ízét hangsúlyozó dal hangzik el) egy Zott joghurtot kanalazó férfi a következőt mondja: "Ez aztán a joghurt!"
  
  A narrátor zárja a reklámot: "Jogobella a Zott-tól. Joghurt extra friss gyümölcsdarabokkal."
  Eközben írásban a következő olvasható: "ZOTT: A tejből készült finomságok gyártója."

IV.

A vizsgálati jelentés

• 12.

  A vizsgáló megítélése szerint az eljárás alá vont a jelen eljárásban vizsgált magatartásával megsértette a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontját. A vizsgáló a jogsértés megállapítása mellett bírság kiszabását indítványozta.

V.

Az eljárás alá vont védekezése

• 13.

  Az eljárás alá vont előadta, mivel a joghurt az egészséges táplálkozás és életmód egyik élelmiszereként ismert, a joghurtot vásárló fogyasztó már nem minősíthető teljesen átlagfogyasztónak, s alappal feltételezhető, hogy a terméket az egészséges táplálkozás érdekében megvizsgálja. A fogyasztók a termék összetételére vonatkozó tájékoztatást a terméken szereplő, jól olvasható feliratból egyértelműen megkapták. Nem tévesztette meg a fogyasztókat, tekintettel arra, hogy a terméken nagy betűvel kiírva szerepelt, hogy "joghurt-alapú gyümölcsdesszert" és a termék valóban tartalmazott 3,5%-os tejből készült joghurtot. A 150 g-os termékeken "részben hidrogénezett növényi zsír felhasználásával" felirat is mint élelmiszerösszetevő szerepelt. Megjegyezte, megítélése szerint az átlagfogyasztó a "Jogobella" termékek vásárlásakor elsősorban az "extra nagy gyümölcsdarabok" miatt választja azokat, amely mindkét receptura esetében igaz, függetlenül a növényi zsír tartalomtól. Utalt a KÉKI véleményére, amely szerint a növényi zsiradékok esszenciális zsírsavakban gazdagok, fogyasztásuk előnyös az emberi szervezet számára, az OÉTI pedig kifejtette, hogy a gyümölcsdesszertben felhasznált hidrogénezett növényi zsír az adott mennyiségben különösebb élettani hatással nem rendelkezik, a "Jogobella" joghurtok és a "Jogobella" joghurt alapú gyümölcsdesszertek tápérték tekintetében lényeges különbséget nem mutatnak.

• 14.

  Az eljárás alá vont utalt a Versenytanácsnak a vele szemben Vj-41/2004. szám alatt lefolytatott ügyben hozott határozatára, amely szerint a termék csomagolása (a csomagolás anyaga, színe, formája, felirata stb.) jelentős mértékben képes hatni a fogyasztói döntésekre. Az eljárás alá vont szerint a határozat értelmében a terméken szereplő feliratoknak akár kisbetűvel történő feltüntetése is hatást gyakorol a fogyasztói döntés meghozatalára.

• 15.

  Az eljárás alá vont felhívta a figyelmet arra, hogy eleget tett az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 18.§-ában foglaltaknak, a termék csomagolásán magyar nyelven, közérthető módon, jól olvashatóan feltüntette a fogyasztók tájékoztatásához szükséges jelöléseket.

• 16.

  Kiemelte, az Európai Közösségek Tanácsának a tej és tejtermékek forgalmazása során használt megnevezések védelméről szóló 1898/87/EGK rendelete 2004 májusát megelőzően nem volt alkalmazandó, egyben utalt a rendelet 2. cikkének (3) bekezdésére, amely szerint a joghurt megnevezés használható más szóval vagy szavakkal együtt olyan összetett termékek megjelölésére, amelyek egyik alkotórésze sem foglalja el valamely tejalkotórész helyét, illetve nem szolgál valamely tejalkotórész helyének elfoglalására, s amelynek a tej vagy tejtermék akár mennyiségi szempontból, akár a termék jellegénél fogva lényeges összetevője.

• 17.

  Az eljárás alá vont ismertette, hogy a Magyarországra is kiterjesztett 596 607 lajstromszámú nemzetközi "Jogobella" szóvédjegy többek között a 29. áruosztályban került levédésre, amely áruosztály tartalmazza a joghurtot, gyümölcsjoghurtot, diabetikus joghurtokat és olyan desszerteket, amelyek tejből készültek. Ennek értelmében a "Jogobella" bejegyzett védjegyet jogosan tüntette fel a joghurt-alapú gyümölcsdesszerteken.

• 18.

  Az eljárás alá vont előadta, a televíziós reklámban elhangzó "Ez aztán a joghurt!" állítás a Versenytanácsnak a vele szemben lefolytatott, Vj-100/2003. számú ügyben hozott határozatát követően került be a reklámba 2003. június 30-tól. Megjegyezte, a gyümölcsjoghurt televíziós reklámok terén részesedése a 2003. évhez képest jelentősen csökkent a 2004. év első félévében.

• 19.

  Az eljárás alá vont jogsértés hiányában elsődlegesen a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetését kérte, másodlagosan pedig a vizsgáló által indítványozott bírság összegének mérséklését, tekintettel arra is, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően, a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatának megkezdése előtt a "Jogobella" joghurt alapú gyümölcsdesszerteket kivonta a forgalomból.

VI.

Jogi háttér

• 20.

  A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.
  
  A Tpvt. 9. §-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.
  
  A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) és f) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, illetőleg megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.
  
  Az eljáró versenytanács a Tpvt. 78. §-ának (1) bekezdése alapján bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

• 21.

  A Grtv. 2.§-ának g) pontja értelmében a gazdasági reklám olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését mozdítja elő.
  
  A Grtv. 7.§-ának (1) bekezdése kimondja, hogy tilos közzétenni megtévesztő reklámot. A (2) bekezdés alapján a reklám megtévesztő jellegének megállapításakor figyelembe kell venni különösen a reklámban foglalt azokat a tájékoztatásokat, amelyek a) az áru általános jellemzőire, b) az áru árára vagy az ár megállapításának módjára, valamint a vásárlás egyéb szerződéses feltételeire, c) a reklámozó megítélésére, így a reklámozó jellemzőire, illetve az őt megillető jogokra, vagyonára, minősítésére, elnyert díjaira vonatkoznak. A (3) bekezdés rögzíti, hogy a (2) bekezdés a) pontja szerint az áru általános jellemzőjére vonatkozó tájékoztatásnak minősül különösen az áru származási helyével, eredetével, előállításához felhasznált összetevőkkel, biztonságosságával, egészségre gyakorolt hatásával, műszaki jellemzőivel, környezet- vagy természetkímélő jellegével, energiafelhasználásának ismérveivel kapcsolatos, továbbá a beszerezhetőségére, előállításának időpontjára, mennyiségére, adott célra való alkalmasságára, a használatától várható eredményre, ellenőrzöttségére, tesztelésére, valamint az igénybevételéhez, szállításához, használatához, fenntartásához szükséges bármely ismeretre vonatkozó tájékoztatás.
  
  A Grtv. 15.§-ának (2) bekezdés szerint a Grtv. 7.§-ában, valamint 7/A.§-ában foglaltakba ütköző reklám esetén a Tpvt-ben meghatározottak szerint a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jár el azzal, hogy a 7/A.§ (2) bekezdés b)-e) pontjában foglaltak megállapítása a bíróság, a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak megállapítása a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik. A Grtv. 17.§-a (2) bekezdésének első mondata szerint ha a Gazdasági Versenyhivatal a 15.§ (2) bekezdése alapján jár el, eljárására a Tpvt. rendelkezéseit kell alkalmazni, a (3) bekezdésben, valamint a 19.§ (2) bekezdésében és a 19/A.§-ban foglalt eltérésekkel.

VII.

A Versenytanács döntése

• 22.

  A gazdasági versenyben sikerre törekvő vállalkozás számára alapvető feladatként jelentkezik a fogyasztói döntések befolyásolása, a fogyasztói preferenciarendszer módosítása, illetve rögzítése, a fogyasztók ösztönzése a helyettesítő termékek közötti váltásra vagy a korábbi termék melletti döntés megerősítésére. A Tpvt. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartások tilalmazásával a gazdasági versenyt oly módon óvja, hogy nem engedi tisztességtelenül befolyásolni a fogyasztói döntés mechanizmusát. A tisztességtelen befolyásolás kihat vagy kihathat a fogyasztók versenytársak, illetve az azonos vagy egymást ésszerűen helyettesítő termékek közötti választásának a folyamatára, s ezáltal a verseny alakulására.

• 23.

  Számos egyéb tényező mellett a termékek csomagolásának is szerepe van a fogyasztói döntések befolyásolásában. A csomagolás a márkaépítés egyik legfontosabb eszköze, s mint ilyen, a potenciális fogyasztót a vásárlás helyén érdemben befolyásolhatja.
  
  A termék csomagolása, a csomagolás anyaga, színe, formája, felirata, a csomagoláson közölt információk, így a termék valamely tulajdonságának ismertetése stb. alkalmas arra, hogy befolyást gyakoroljon a fogyasztói döntésekre. Amint azt a Legfelsőbb Bíróság a Vj-169/1995. számú ügy kapcsán Kf. I. 27.843/1998/5. számú ítéletében megállapította, a külső megjelenés az áru lényeges tulajdonsága.

• 24.

  A Legfelsőbb Bíróság a Vj-12/1998. számú ügyben hozott Kf. II. 39.624/2000/7. számú ítéletében megállapította, a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak helyes értelmezése szerint a fogyasztói döntések jogsértő befolyásolása megvalósul a valótlan tényállítással, valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állításával, illetőleg bármilyen megtévesztésre objektíve alkalmas tájékoztatással. Általában minden olyan magatartás, amely alkalmas a fogyasztók döntési szabadságának korlátozására, jogellenes, tekintet nélkül arra, hogy a hátrány valóban vagy ténylegesen bekövetkezett volna [az objektivitás szempontját más esetekben is aláhúzta a Legfelsőbb Bíróság, így pl. a Kf. II. 39.774/2000/6. (Vj-3/1999.), a Kf. II. 39.862/2000/4. (Vj-74/1999.), a Kf. II. 39.312/2001/4. (Vj-3/2000.) és Kf. II. 39.908/2001/5. számú ítéletében (Vj-168/1998.)]. Az alkalmasság elbírálásakor figyelembe veendő továbbá a Tpvt. 9.§-a, amely rendelkezésből következően azt a kérdést, hogy a Tpvt. hatálya alá tartozó vállalkozónak a magatartása a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e, elsődlegesen a Tpvt. rendelkezései szerint kell elbírálni, húzta alá a Fővárosi Ítélőtábla a Vj-34/2002. számú ügyben hozott 2. Kf. 27.128/2003/6. számú ítéletében.
  
  A Versenytanács aláhúzza, a jogsértés valamely lényeges körülmény elhallgatásával, hiányos tájékoztatással is megvalósítható (vö. pl. a Legfelsőbb Bíróság Vj-137/1998. számú ügyben hozott Kfv. X. 39.924/2002/8. számú, illetve Vj-168/1998. számú ügyben hozott Kf. II. 39.908/2001/5. számú ítéletével, a Fővárosi Bíróság Vj-91/2002. számú ügyben hozott Főv. Bír. 2.K. 30.624/2003/3. ítéletével).

• 25.

  E tárgykörben a Versenytanács megjegyzi, a jogsértés egy már megindított versenyfelügyeleti eljárás keretében történő megállapíthatóságával kapcsolatban nincs annak jelentősége, hogy az adott magatartással összefüggésben ismertté váltak-e fogyasztói panaszok vagy sem, illetőleg hány fogyasztói panasz ismert (vö. a Legfelsőbb Bíróság Vj-5/1997. számú ügyben hozott Kf. I. 27.931/1998. számú ítéletével). Nem fogadható el egy olyan védekezés, amely arra alapozódik, hogy fogyasztói panasz hiányában nem valósul meg a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, hiszen például a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdése a) pontjának megsértéséhez elegendő, hogy a vállalkozás magatartása a fogyasztók megtévesztésére objektíve alkalmas volt (lásd a Legfelsőbb Bíróság Kf. II. 39.536/2000/6. számú ítéletét a Vj-18/1999. számú ügyben).

• 26.

  Az egy adott termékhez fűződő termékmárka egyik funkciója a termék megkülönböztetése más vállalkozás termékeitől és ugyanazon vállalkozás más termékeitől. A termékmárka kiépítésének jelentős szerepe van egy versenytársat és versenyző terméket magában foglaló, dinamikusan fejlődő piacon, ahol a termékmárka alkalmas arra, hogy bizalmat ébresszen és tartson fenn a fogyasztókban az adott termék iránt, a márka révén oldva a fogyasztóban a szélesedő termékválaszték keltette, a döntési folyamatot számukra megnehezítő bizonytalanságot.
  
  Az egymással versenyző vállalkozások marketingtevékenysége által is célzott márkahűség a joghurtok esetében azt eredményezi, hogy az egyébként is hétköznapinak minősülő termék, a joghurt megvásárlása rutinszerűnek, a fogyasztó részéről különösebb megfontolást, tájékozódást nem igénylőnek minősül. Ez azzal jár, hogy a fogyasztó nem fordít figyelmet arra, hogy minden vásárlás előtt megvizsgálja, a termék megváltozott-e vagy sem, ugyanazon név alatt, ugyanazon csomagolásban ugyanazon összetételű terméket kap-e, mint korábban vagy sem, illetve ténylegesen joghurtot kap-e vagy sem.

• 27.

  A "Jogobella" termékek - elsősorban éppen az eljárás alá vont reklámtevékenységének köszönhetően - joghurtként váltak ismertté a fogyasztók előtt, legyenek azok márkahű vagy nem márkahű fogyasztók. Fel sem merült, hogy a "Jogobella" többféle, eltérő tulajdonságokkal bíró terméket magában foglaló termékmárkának minősülne - ezt erősítették a "Jogobella" joghurt jellegét igen erőteljesen kihangsúlyozó, kiemelkedően nagy számban sugárzott televíziós reklámok is.

• 28.

  A Versenytanács nem vitatja, hogy van különbség a "Jogobella" joghurtok és a "Jogobella" joghurt alapú gyümölcsdesszertek csomagolása között, a csomagolás hátoldalán feltüntetésre kerül az, hogy a termék joghurt vagy joghurt alapú gyümölcsdesszert, illetve az is szerepel, hogy a joghurt alapú gyümölcsdesszert növényi zsiradékot is tartalmaz. A csomagolások összhatása a meglévő eltérések ellenére is azonban azt közvetítik, hogy a fogyasztó egy televíziós reklámokból ismert joghurtot vesz, "A" "Jogobella" joghurtot vásárolja meg.
  
  Mint azt a Versenytanács már kiemelte, a joghurt megvásárlása rutinszerű, nem igényli a fogyasztótól - és különösen nem a márkahű fogyasztótól -, hogy minden egyes vásárlásnál tüzetes vásárlás alá vesse a terméket, megvizsgálja annak összetételét, tanulmányozza a csomagolás hátoldalán szereplő feliratokat. Az ésszerűen eljáró fogyasztó nem tételezi fel, hogy egy összhatásában változatlan csomagolás egy teljesen más, joghurtnak nem minősülő terméket tartalmaz.

• 29.

  Figyelemmel a Tpvt-nek a Tpvt. III. fejezete körében irányadó 9.§-ában foglaltakra megállapítható, a fogyasztó számára a joghurt alapú gyümölcsdesszert nem minősül joghurtnak, két különböző termékről van szó. Ez egybeesik a két termék szakmai alapon történő megkülönböztetésével is, hiszen amint azt az OÉTI és a KÉKI megállapította, a joghurt alapú gyümölcsdesszert nem tekinthető joghurtnak.

• 30.

  A Versenytanács nem ért egyet az eljárás alá vont azon védekezésével, hogy a Vj-41/2004. számú ügyben hozott határozat értelmében a terméken szereplő feliratnak akár kisbetűvel történő feltüntetése is hatást gyakorol a fogyasztói döntés meghozatalára. A Versenytanács gyakorlata szerint a fogyasztó megtévesztése tekintetében a reklám, adott esetben a csomagolás által kiváltott első benyomás, a reklám, illetve a csomagolás összhatása az alapvető. E körben pedig nem mellőzhető, hogy egy adott közlés a csomagolás mely részén jelenik meg. Ennek megfelelően a "Jogobella" joghurt alapú gyümölcsdesszertek - a "Jogobella" joghurtok csomagolásával azonos - csomagolásának hátoldalán megjelenő jelölések nem szüntetik meg a magatartás megtévesztésre való alkalmasságot, a csomagolás alapján a fogyasztó alappal vélhette úgy, hogy "Jogobella" joghurtot vásárol (a Versenytanács ezzel összefüggésben utal a Legfelsőbb Bíróság Vj-3/2000. számú ügyben hozott Kf.II. 39.312/2001/4. számú ítéletére, amelyben a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, az eljárásban érintett szeszesital hátcímkéjén feltüntetett apróbb betűs tájékoztatás a címke által keltett összhatást nem rontotta le). A Vj-41/2004. számú ügyben hozott határozatra történő hivatkozással kapcsolatban a Versenytanács megjegyzi továbbá, a csokoládés, mogyorós "Zott Monte" és vaníliás "Zott Monte" tejdesszert termékek csomagolásán szembeötlő módon szerepelt a jogsértő tájékoztatás, míg a jelen esetben a "joghurt alapú gyümölcsdesszert" felirat, illetve az összetételre és a tápértékre vonatkozó információ a "Jogobella" joghurt alapú gyümölcsdesszertek - a "Jogobella" joghurtok megjelenésével azonos - csomagolásának hátoldalán volt olvasható.

• 31.

  A televíziós reklám vonatkozásában a Versenytanács megállapította, az egyértelműen azt az üzenetet közvetítette a fogyasztók felé, hogy "Jogobella" név alatt, a reklámokból is ismert csomagolásban joghurtot vásárolhatnak. A reklám nem tartalmaz arra történő tájékoztatást, de még valamilyen utalást sem, hogy "Jogobella" név alatt a fogyasztó nemcsak joghurtot, hanem joghurt alapú gyümölcsdesszertet (is) vásárolhat. A reklám éppen azt a képzetet erősítette a fogyasztókban, hogy a "Jogobella" termékek joghurtok. A reklám nem hívta fel a figyelmet arra, hogy azonos külső megjelenésben két eltérő termék kerül forgalmazásra.
  
  A Versenytanács az eljárás alá vont védekezésével összefüggésben megjegyzi, a Vj-100/2003. számú ügyben hozott határozatában a Versenytanács nem írta elő az eljárás alá vont számára, hogy milyen tartalommal bíró televíziós reklámokat alkalmazhat, az ezzel kapcsolatos döntés kizárólag az eljárás alá vont elhatározása volt.

• 32.

  Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács szerint az eljárás alá vont a 2002., a 2003. és a 2004. évben a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor a "Jogobella" joghurtokat és a "Jogobella" joghurt alapú gyümölcsdesszerteket azonos csomagolásban hozta forgalomba. A 2003. és a 2004. évben akkor is a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor a "Jogobella" termékek joghurt jellegét hangsúlyozó televíziós reklámok nem adtak arról tájékoztatást, hogy azonos csomagolásban különböző termékek, joghurtok és joghurtnak nem minősülő joghurt alapú gyümölcsdesszertek kerülnek forgalmazásra. E magatartásaival az eljárás alá vont megsértette a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontját.
  
  A Versenytanács megjegyzi, álláspontja egybecseng az Önszabályozó Reklám Testület Etikai Ad Hoc Bizottságának véleményével. A Bizottság szerint az eljárás alá vont magatartása (azonos márkanéven, azonos külsővel két különböző összetételű termék forgalmazása, illetve azon televíziós reklám, amely szerint a "Jogobella" joghurt valódi joghurt) sérti Magyar Reklámetikai Kódex 3. cikkének (1) bekezdését, amely szerint a reklámnak törvényesnek, tisztességesnek és igaznak kell lennie.

• 33.

  A Gazdasági Versenyhivatal eljárása keretében a vállalkozások tájékoztatásának versenyjogi hatását vizsgálja a Tpvt. alapján, azt, hogy a vállalkozás a fogyasztók tájékoztatása során megsértette-e a Tpvt. előírásait vagy sem (vö. a Legfelsőbb Bíróság Kf. II. 39.666/2000/5. számú ítéletével.). Ennek megfelelően a Versenytanács nem tartotta relevánsnak az eljárás alá vont hivatkozását az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvényre, az Európai Közösségek Tanácsának a tej és tejtermékek forgalmazása során használt megnevezések védelméről szóló 1898/87/EGK rendeletére, illetve a nemzetközi "Jogobella" szóvédjegyre.

• 34.

  A jogsértés Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) pontja alapján történő megállapítása mellett a Versenytanács nem tiltotta meg a jogsértő magatartás további folytatását a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének f) pontja alapján, mivel az eljárás alá vont nyilatkozata szerint a "Jogobella" joghurt alapú gyümölcsdesszertek forgalmazása megszűnt, s ezt cáfoló bizonyíték nem áll a Versenytanács rendelkezésére.
  
  A Tpvt. és a Grtv. kapcsolatát illetően a Versenytanács kiemeli, hogy a két törvény megtévesztő reklámra vonatkozó rendelkezéseinek tartalmi egybeesése következtében nemcsak a Tpvt. eljárási szabályaira, hanem - a két jogszabályt tartalmilag szinoptikusan, azaz egymásra figyelemmel, egyszerre alkalmazva - a Tpvt. 8.§-ára történő áttérés is indokolt, különös tekintettel arra, hogy a Tpvt. 8.§-ának (2) bekezdése nem taxatív jelleggel tesz említést egyes, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartásokról, így a megtévesztő reklám valamennyi, a Grtv. 7.§-a alapján értékelhető esete a Tpvt. 8.§-a alapján is elbírálható.

• 35.

  A Versenytanács bírságot szabott ki az eljárás alá vonttal szemben. A bírság összegének megállapítása során a Versenytanács figyelemmel volt a Tpvt. 78.§-ának (2) bekezdésében foglaltakra, így különösen

• • -

    az eljárás alá vont, illetve az eljárásban érintett termékek piaci helyzetére (az eljárás alá vont a magyar joghurt piac egyik meghatározó szereplője, s árbevételének jelentős részét a "Jogobella" termékek érétkesítéséből szerezte, mely termékek esetében igen nagy volt a "Jogobella" joghurt alapú gyümölcsdesszertek részesedése),

• • -

    a jogsértő magatartás tanúsításának több évet felölelő időtartamára,

• • -

    a televíziós reklámmal elért fogyasztók számára (a televíziós reklámok igen sokszor kerültek sugárzásra, nagy fogyasztói kört érve el).

A bírság összegét csökkentő körülményként vette figyelembe a Versenytanács, hogy az OÉTI közlése szerint a "Jogobella" joghurt és a "Jogobella" joghurt alapú gyümölcsdesszert termék tápérték tekintetében lényes különbséget nem mutat, illetve a "Jogobella" joghurt alapú gyümölcsdesszertben felhasznált hidrogénezett növényi zsír az adott mennyiségben különösebb élettani hatással nem rendelkezik.

A bírság meghatározásakor a Versenytanács súlyosbító körülményként értékelte, hogy a 2003. és a 2004. évben a Versenytanács a Vj-100/2003. és a Vj-41/2004. számú ügyben megállapította, hogy az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított. Mivel az eljárás alá vont elmúlt évekbeli tevékenysége során sorozatosan követett el a Tpvt. 8.§-ába ütköző jogsértést, a Versenytanács olyan bírság kiszabását tartotta szükségesnek, amely alkalmas arra, hogy az eljárás alá vontat a további jogsértésektől visszatartsa.

A Versenytanács nem tudta figyelembe venni bírságcsökkentő körülményként azt, hogy az eljárás alá vont a "Jogobella" joghurt alapú gyümölcsdesszertek forgalmazásával még a versenyfelügyeleti eljárás megindulását megelőzően felhagyott, mivel erre nem azért került sor, mert az eljárás alá vont felismerte magatartásának jogsértő voltát és a jogsértés folytatását nem kívánta.

A Versenytanács a fenti szempontok alapján a vizsgáló által javasoltnál magasabb összegű bírság kiszabását tartotta indokoltnak.

• 36.

  A Tpvt. 73.§-ában foglaltaknak megfelelően megküldésre került az eljárás alá vont részére a vizsgálati jelentés és a Versenytanács előzetes álláspontja. Jelentésében a vizsgáló összegszerű javaslatot tett az eljárás alá vonttal szemben kiszabandó bírság mértékére. A Versenytanács előzetes álláspontjában jelezte, hogy az ügyben bírság kiszabását tartja indokoltnak. Az eljárás alá vont - aki előtt a vele szemben lefolytatott Vj-41/2004. számú ügyben hozott határozatból ismert volt, hogy a vizsgáló által megfogalmazott összegszerű indítvány nem köti a Versenytanácsot, a javasolttól nagyobb és kisebb összegű bírságot egyaránt kiszabhat - ezek ismeretében írásban közölte a vizsgálati jelentéssel és az előzetes állásponttal kapcsolatos észrevételeit, s beadványában kérte, hogy a Versenytanács tárgyaláson kívül hozza meg határozatát. A Versenytanács az eljárás alá vont kérelmének megfelelően határozatát a Tpvt. 74.§-a második mondatának figyelembevételével tárgyaláson kívül hozta meg.

• 37.

  A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. december 14.