Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-175/2004/6

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a FORLEV Tanácsadó Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Pécs) kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként résztvett a Konzum Kereskedelmi és Ipari Részvénytársaság (Pécs) - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a FORLEV Tanácsadó Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság irányítást szerezzen a Konzum Kereskedelmi és Ipari Részvénytársaság felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

  • 1)

    A kérelmező FORLEV Tanácsadó Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban, mint FORLEV Kft.) 2004. október 11-én a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 68--8. §-ainak megfelelően kötelező nyilvános vételi ajánlatot tett a Konzum Kereskedelmi és Ipari Részvénytársaság (a továbbiakban, mint Konzum Rt.) ajánlattevőn kívüli valamennyi részvényese részére és az ajánlattevő tulajdonában nem lévő valamennyi részvényére vonatkozóan.

  • 2)

    A nyilvános vételi ajánlatot és annak mellékleteit a FORLEV Kft. és a lebonyolító bank 2004. október 11-ével a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére benyújtotta és egyben a Konzum Rt. igazgatóságának is megküldte. A nyilvános vételi ajánlat a Tőkepiaci Törvény 66. §-ának megfelelően közzétételre került.

  • 3)

    A nyilvános vételi ajánlatot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2004. november 03-án kelt III/26.050-1/2004. számú határozatával jóváhagyta. A felügyeleti eljárás eredménye és annak megfelelően a módosított vételi ajánlat a fentiek szerint 2004. november 04-én ismételten közzétételre került.

  • 4)

    A nyilvános vételi ajánlatban foglaltaknak megfelelően az ajánlattevő a fenti tranzakcióhoz - mint vállalkozások összefonódásához - a többször módosított, tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján benyújtott kérelmében 2004. november 05-én a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

II.

Az összefonódás résztvevői

  • 5)

    Az összefonódásnak a FORLEV Kft. és a Konzum Rt. közvetlen résztvevői a Tpvt. 26. § (2) bekezdése alapján, amely kimondja, hogy közvetlen résztvevők azok, akik között az összefonódás létrejön.

  • 6)

    A FORLEV Kft. jelenleg holding központként (FORLEV-csoport) működik, vagyona elsősorban befektettet pénzügyi eszközökben testesül meg, és szavazati jogán keresztül irányítja az irányítása alatt álló társaságokat. A társaság két magánszemély tulajdonában van, akik a holding alá tartozó néhány egyéb társaságban is tulajdonosok. A FORLEV-csoport több vállalkozásból áll, amelyeket általában a Kozek Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. közbejöttével irányítanak a tulajdonosok, amely Kft.-nek 99,5 százalékos tulajdonosa maga a FORLEV-csoport, míg a maradék fél százalék tulajdonrészt a FORLEV Kft. két tulajdonosa birtokolja.
    A Kozek Kft. főtevékenysége építőipari szolgáltatások nyújtása. A vállalat 2003. évi nettó árbevételének meghatározó hányada az alvállalkozók bevonásával végzett kivitelezésekből adódik. Elsődlegesen Pécsett és a Dunántúlon fejti ki a tevékenységét. A társaság jelentős szerepet tölt be a FORLEV-csoport alá tartozó vállalatok irányításában. A holding további jelentős érdekeltségei közé tartozik a Penthe Autóház Kft., a Gyógyszálló Rt. és az Infra Kft. A Penthe Autóház Kft. Opel gépkocsik márkakereskedésével foglalkozik. A Gyógyszálló Rt. elsősorban a Thermal Hotel Harkány elnevezésű szállodát és az ahhoz tartozó szolgáltatásokat üzemelteti, továbbá a Tereka Kft. útján különböző gyógy- és wellness szolgáltatásokat nyújt. Az Infra Med Kft. különböző foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokat nyújt Pécs városában. A holdingba még további vállalkozások is tartoznak amelyek mérnöki tanácsadást és zálogházi tevékenységet (egyéb hitelnyújtás) végeznek, ám bevételük nem jelentős.

  • 7)

    A Konzum Rt. és a Konzum Rt. által közvetlenül vagy közvetve tulajdonolt társaságok (Konzum-csoport) meghatározó tevékenységi köre a kereskedelmi tevékenység, azon belül is főtevékenység az építőanyag kereskedelem. A Konzum Rt. gyakorlatilag holding központként működik, amelynek fő tevékenysége az egyes üzletágak és a leányvállalatok stratégiai irányítása, ellenőrzése és az ügyviteli feladatok ellátása. A társaság dematerializált törzsrészvényei bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktőzsdére, ahol a "B" szekcióban forognak. A Konzum Rt.-ben a FORLEV Kft. 18,02 százalékos, a Landfor Bt. pedig 1-,21 százalékos részvényhányaddal rendelkezik. A Landfor Bt. kültagja a FORLEV Kft. egyik tulajdonosa és beltagja az ő közeli hozzátartozója.
    A Konzum-csoport tevékenységi köre főként ingatlan bérbeadásából, konyhafelszerelési cikkek nagykereskedelméből, gépkocsi kereskedelemből (Volkswagen) és építőanyag kereskedelemből áll. Ezek közül a legjelentősebb az építőanyag kereskedelem, amelyet két vállalkozás igénybevételével - a Tüzépker Rt. és a Dutker Kft. - folytat a csoport. A Tüzépker Rt. 21 telephelyen (Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Vas, Zala, Somogy és Baranya megye) folytatott 2003-ban kereskedelmi tevékenységet. A Dutker Kft. működési területe Bács-Kiskun megye, azon belül is elsősorban Kecskemét városa. Az utóbbi vállalkozás kereskedelmi forgalmának nagy része nagykereskedelmi forgalomból tevődik össze.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 8)

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja értelmében vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha "egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több tőle független vállalkozás egésze vagy része felett". A törvény alkalmazásában a (2) bekezdés alapján közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha a "másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint 50 százalékával rendelkezik". A nyilvános vételi ajánlat a Konzum Rt. valamennyi, az ajánlattevő tulajdonában nem álló részvényére vonatkozik, továbbá valamennyi ajánlattevőn kívüli részvényes számára került megtételre, tehát a Tpvt. értelmében közvetlen irányítás megszerzésére irányul.
    Az összefonódás közvetlen résztvevői egymástól független társaságoknak minősülnek a Tpvt. szerint.

  • 9)

    A Tpvt. 24. § (1) bekezdése értelmében "a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja és ... az irányítás alá kerülő ... vállalkozás - a vállalkozáshoz kapcsolódó közvetett résztvevőkével együttes - előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van."
    Az összefonódással érintett vállalkozások (Tpvt. 26. §) 2003. évi - Tpvt. 2-.§-a szerint számított - együttes nettó árbevétele meghaladta a tízmilliárd forintot, az irányítás alá kerülő vállalkozás csoport együttes nettó árbevétele pedig meghaladta az ötszázmillió forintot. Az összefonódás tehát a fentiek alapján engedélyköteles.

  • 10)

    A Tpvt. 28. § (1) és (2) bekezdése alapján a közvetlen irányítást megszerző köteles az engedély iránti kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás közzétételétől számított 30 napon belül benyújtani. Ennek a FORLEV Kft. a törvényben foglalt határidőn belül eleget tett.

IV.

Az engedélyezés

  • 11)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdés alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha a 30. § (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon vagy annak jelentős részén.

  • 12)

    Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak az alábbi hatásai lehetnek a gazdasági erőfölényes helyzetre és általában a gazdasági versenyre.

  • 13)

    Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán mindkét, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

  • 14)

    Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, diszkrimináció).

  • 15)

    A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozás csoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozás-csoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.

  • 16)

    Konglomerátum hatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b) pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.

  • 17)

    Az érintett vállalkozások által végzett tevékenységek és forgalmazott áruk száma igen széles kört fog át. A földrajzi piac az áruk és szolgáltatások adottságainak megfelelően egyes termékeknél és tevékenységeknél országos kiterjedésű (pl. háztartási és konyhafelszerelési cikkek), másoknál viszont szűkebb és csak egyes régiókra (pl. Dunántúl nagy része - építőanyag kereskedelem) vagy egyes városokra (pl. Pécs - ingatlanbérbeadás) terjed ki. Országos szinten komolyabb piaci részesedéssel az építőanyag kereskedelem (Tüzépker Rt., Dutker Kft. és Infra Kft. - 2,5-%) és a szén kereskedelem (Tüzépker Rt. és Dutker Kft. - 2,19%) rendelkezik.

  • 18)

    Horizontális hatással - magasabb piaci részesedés esetén - egyedül a gépjármű kereskedelem területén lehetne számolni, ám a két vállalkozás csoport részeként működő vállalkozások, (P`-AutoCity Kft., Pentha Autóház Kft.) eltérő márkájú gépkocsikat forgalmaznak. Gépkocsik értékesítésen túl mindkét vállalkozás foglakozik szervízeléssel is, amely szolgáltatás földrajzi piaca a két vállalkozás esetében azonos. Az összefonódás következtében azonban nem lehet számolni a verseny csökkenésével, mivel a két vállalkozás esetében azonos márkájú gépkocsikat forgalmazó márkakereskedők is versenyt támasztanak és a gépjárművek piacán egyébként is élénk verseny figyelhető meg.

  • 19)

    Az összefonódás után a kérelmezők alacsony piaci részesedései miatt, valószínűsíthetően nem kell számolni káros vertikális vagy portfolió hatással. A két vállalkozás csoport alá tartozó vállalkozások között az összefonódás előtt is volt már üzleti kapcsolat, amelynek keretében a vállalkozások egymásnak szállítottak illetve szolgáltattak, ám ez az összefonódás után valószínűleg nem jár káros hatássokkal a versenyre nézvén.

  • 20)

    Az érintett piacokon erős verseny van, és a verseny a legtöbb területen várhatóan tovább fog erősödni. Alátámasztja ezt az a célkitűzés, hogy az érintett piacokon a jövőben mind építőanyag kereskedelemben, mind gépkocsiforgalmazásban, mind pedig szállodai szolgáltatásokban érdekelt vállalatok megjelenésüket tervezik. A Versenytanács a fentiekre - továbbá a Tpvt. 30. §-ára - tekintettel nem látja indokát a kérelem megtagadására, és a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

V.

Az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága

  • 21)

    A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 (a határidő Tpvt. 63. § (6) bekezdése alapján történő meghosszabbítása esetén 105) napon belül kell meghozni, amennyiben "az engedély a 30.§ (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg", amely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárási díj összege kettőmillió forint.

  • 22)

    A Versenytanács az eddig gyakorlatának figyelembe vételével (részletesen kifejtve: a Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a GVH Versenytanácsa Elnökének 1/2003. számú közleménye az egyszerűsített- és teljeskörű eljárásban engedélyezhető összefonódások megkülönböztetésének szempontjairól) vizsgálta a kérelmezett összefonódást és arra a következtetésre jutott, hogy az megfelel a közleményben foglalt előírásoknak és nyilvánvalóan nem tagadható meg a 30.§ (2) bekezdése alapján. A közleményben foglaltaknak és a fent kifejtetteknek megfelelően jelen kérelem esetében az eljárási díj összege tehát kettőmillió forint.

VI.

Eljárási kérdések

  • 23)

    A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat lerótta.

  • 24)

    Az ügyfelek kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 25)

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2004. december 7.