Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-187/2004/13

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Láng Kiadó és Holding Rt. (Budapest) mint kérelmező, illetve a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. (Budapest) mint kérelmezett vállalkozások összefonódásának engedélyezése tárgyában benyújtott kérelemre indult eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Láng Kiadó és Holding Rt. irányítást szerezzen a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. felett.

Jelen határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézhezvételtől számított harminc napon belül a Versenytanácshoz benyújtott, de a Fővárosi Bíróságnak címzett keresettel kérhetik.

Indoklás

I.

  • 1.

    Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁPV Rt.) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény és a 2289/2003. (XI.26) Korm. határozat alapján 2004. július 26. napján nyilvános, kétfordulós pályázati felhívást hirdetett meg a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. (továbbiakban: NTK) jegyzett tőkéjének 70%-1 szavazati hányadát megtestesítő részvénycsomag értékesítésére.

  • 2.

    A Láng Kiadó és Holding Rt. (továbbiakban: Láng Rt.) mint kérelmező a pályázatra ajánlatot nyújtott be, az ÁPV Rt. pedig 2004. november 18. napján a Láng Rt-t a pályázat nyertesének hirdette ki.

  • 3.

    Ezt követően a Láng Rt. kérelmet nyújtott be a Gazdasági Versenyhivatalhoz (a továbbiakban: GVH) a kérelmező és a kérelmezett közötti összefonódás engedélyezése tárgyában, amely 2004. december 3-án érkezett a GVH-ba.

  • 4.

    Az eljárás során hiánypótlás elrendelésére került sor a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 68.§. (4) bekezdése alapján, tekintettel arra, hogy a kérelmező a kérelem elbírálásához szükséges űrlapot a megadott határidőben nem bocsátotta a GVH rendelkezésére. A Láng Rt. a hiánypótlási kötelezettségének később eleget tett, ennek megfelelően az eljárás 2004. december 16-i dátummal indult.

II.

  • 5.

    A kérelmezett tranzakcióban közvetlenül érintett vállalkozások vállalatcsoportokhoz tartoznak, amelyeket a továbbiakban Láng-csoport, illetve NTK-csoport néven fogunk azonosítani.

  • 6.

    A Láng-csoport tevékenységét a kérelmező vállalkozás koordinálja, amelynek keretében vagyonkezelési, illetve különböző üzletviteli tanácsadási szolgáltatásokat nyújt. A kérelmező Láng Kiadó és Holding Rt. két magán személy, illetve egy Hollandiában bejegyzett vállalkozás tulajdonában van olymódon, hogy többségi irányítást lehetővé tevő szavazati hányaddal egyikük sem rendelkezik. A két magán személy közül az egyik, dr. Erdős Ákos egyben az igazgatóság elnöke, aki különböző tulajdonosi, illetve tényleges irányítási pozíciókat tölt be a vállalatcsoport más vállalkozásaiban is, és ténylegesen a csoport irányító személyisége.

  • 7.

    A Láng-csoport a belső forgalomtól megtisztított nettó árbevétel szempontjából legjelentősebb tevékenységi köre a nyomdai tevékenységek, amelyekkel a Szikra Lapnyomda Rt. és az általa irányított Athenaeum Nyomda Rt. (együtt kb. [...] forint) [1] , illetve a cégcsoporthoz nem tartozó Basille Inv. Ltd. vállalkozással közösen irányított Állami Nyomda (közel [...] forint), illetve az általa irányított Gyomai Knerr Nyomda Rt. (közel [...] forint), azaz a nyomdai tevékenységből a cégcsoportnak mintegy [...] forint összes bevétele, amely a 2003. évi összes nettó árbevétel közel [...] százalékát tette ki. "Klasszikus" lap-, könyv- és kiadványnyomtatással azonban a felsorolt négy nyomda közül csak három foglalkozik, az Állami Nyomda Rt. csak különféle azonosító okmányok, autópálya- és bankkártyák, telefonkártyák, zárjegyek előállításával foglalkozik, könyvnyomtatásra alkalmas infrastruktúrája sincs. A Szikra Lapnyomda Rt. jelenleg a legnagyobb napilapnyomda a magyar piacon: nyolc napilapot, számos színes folyóiratot, reklámújságot, tájékoztató anyagot állít elő. Az összes árbevételéhez képest kis mértékben könyvnyomtatással is foglalkozik.

  • 8.

    A Láng-csoport további jelentős tevékenységi köre a lap-, illetve könyvkiadás, amellyel a cégcsoport három vállalkozása foglalkozik. A Magyar Médiaprint Szakkiadó Kft. építőipari, önkormányzati és egészségügyi szaklapokat ad ki, nettó árbevétele [...] forint. (A vállalkozásban egyébként a cégcsoportnak csak kisebbségi üzletrésze van.) A kérelmező által irányított Geomédia Rt. ugyancsak szaklapok kiadásával foglalkozik. Az általa kiadott ismert jelentősebb szaklapok az Élelmiszer, a Kreatív (marketing szaklap), a Vendég, további jelentős kiadványai a Két-Heti Turizmus, a Bor és Piac, a Hotel, vagy a közismertebb Pesti Műsor. A vállalkozás árbevétele 2003-ban [...] forint. A két kiadó a hazai szaklapkiadás legnagyobb csoportjának számít, az általuk kiadott szaklapok az érintett területeken piacvezetőnek tekinthetők. A Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt. speciális gazdasági felnőttoktatáshoz kapcsolódóan elsősorban pénzügyi-számviteli tárgyú szakkönyveket ad ki (181 cím). Jelentős a felsőoktatásban használatos tankönyvkiadási tevékenysége is (169 cím). Összesen 6 cím erejéig foglalkozik közgazdasági szakközépiskolákban használatos pénzügyi-számviteli tankönyvek kiadásával is. A Perfekt igen sokféle tanfolyami, és szakképzettséget adó felnőttképzési tevékenységet is végez. Ezen belül a legismertebb a mérlegképes könyvelők képzése, illetve továbbképzése.

  • 9.

    A Perfekt Rt. összes nettó árbevétele közel [...] forint, amiben benne foglaltatik a nem kiadói tevékenységből (egyebek között felnőttoktatásból) eredő bevétele is. A cégcsoport kiadói tevékenységekkel foglalkozó cégeinek összes árbevétele mintegy [...] forint. A cégcsoporton belül felnőttoktatással foglalkozik még a Perfekt Rt. által irányított Time Manager Kft. is az üzleti eredményesség tárgykörébe tartozó oktatási programok szervezésével.

  • 10.

    A kérelmezett összefonódás szempontjából egyéb tevékenységekkel foglalkozó vállalkozások közül jelentősebbnek a használt könyvek forgalmazását bonyolító Központi Antikvárium Kft., illetve a Perfekt Akadémia Kht., amely utóbbi a Perfekt Közgazdasági Szakközépiskola tevékenységének ellenőrzését és támogatását végzi. A Perfekt Közgazdasági Szakközépiskola különböző közép- és felsőfokú speciális szakmák (pl. pénzügyi és számviteli ügyintéző, pénzügyi és számviteli ügyintéző, vámkezelő, stb.) képzését végzi az ország több városában. Ezek érettségihez kötött, ún. post-secondary típusú, 1-2 éves, nappali rendszerű, tandíjmentes képzési formák.

  • 11.

    Az ÁPV Rt. kizárólagos tulajdonában lévő Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. árbevétel szempontjából legjelentősebb piaci tevékenysége tankönyvkiadás, amelyből a 2003. évi összes nettó árbevételének közel [...] százaléka származik. A közoktatási tankönyvek mellett, kisebb jelentőséggel, a vállalkozás felsőoktatási tankönyveket, illetve egyéb, szerzői jogvédelem alá eső kiadványokat is kiad. A NTK Rt. 2003. évi tisztított nettó árbevétele kevéssel meghaladja az [...] forintot, miközben a cégcsoporton belüli forgalmat is beszámítva a nettó árbevétele meghaladta a [...] forintot.

  • 12.

    Az NTK-cégcsoportba azok a vállalkozások tartoznak, amelyeket a kérelmezett egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen irányít. Ezen vállalkozások egyik része az NTK Rt. által kiadott kiadványok forgalmazásával, más részük speciális tankönyvek kiadásával foglalkozik. Az előbbi körbe tartozóan az NTK Rt. egyedül irányítja a Libros Kft.-t és a Nebuló Könyvház Kft-t, a végelszámolás alatt lévő Lombard Portfolió Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft-vel közösen irányítja a Lombard Könyvház Kft-t és a Kódex 96 Kft-t, illetve kisebbségi részesedése van a Goldplast Art Kft-ben. A cégcsoporthoz tartozik még a Tankönyvmester Könyvkiadó Kft. is, amely speciális villamos ipari és gépészeti szakmai tankönyveket ad ki és forgalmaz. A könyv-, illetve kiadványforgalmazással foglalkozó négy fenti vállalkozás együttes nettó árbevétele meghaladta az [...] forintot. A Tankönyvmester Kft. árbevétele [...] forint körül alakult.

III.

  • 13.

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének b) pontja alapján vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több tőle független vállalkozás egésze vagy része felett. A Tpvt. 23. § (2) bekezdésének a) pontja szerint a törvény alkalmazásában közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik. A jelen eljárás tárgyát képező tranzakció révén a kérelmező megszerzi a NTK Rt. jegyzett tőkéjének 70 százalék -1 szavazati hányadát megtestesítő részvénycsomagját, amely kimeríti a Tpvt. ezen pontjában foglalt tényállást, ezért a jelen eljárás tárgyát képező tranzakció a Tpvt. értelmében összefonódásnak minősül.

  • 14.

    A Tpvt. 24. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az engedélykérési kötelezettség fennállásának szükséges feltétele, hogy az összefonódással érintett vállalkozások együttes előző évi nettó árbevétele meghaladja a tízmilliárd forintot, illetve az, hogy az irányítás alá kerülő vállalkozás előző évi nettó árbevétele a hozzá kapcsolódó közvetett résztvevőkkel együtt meghaladja az ötszázmillió forintot.

  • 15.

    A benyújtott, illetve a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a Tpvt. 26. § bekezdése szerint meghatározott érintett vállalkozási kör előző évi nettó árbevételi adatai alapján megállapítható, hogy az összefonódás által érintett vállalkozások előző üzleti évben Magyarországon realizált nettó árbevétele eléri a Tpvt. 24. § (1) bekezdésében meghatározott küszöbértéket.

  • 16.

    A jelen eljárás megindítására a Tpvt. 67. § (2) bekezdés c) pontja alapján, az ügyfél kérelmére a Tpvt. 24. § szerinti engedélyezés tárgyában került sor. A kérelmet a Tpvt. 28. § (1) bekezdése alapján az irányítást szerző vállalkozás nyújtotta be. A kérelmezett összefonódást más ország nemzeti, illetve az EU versenyhatóságának nem jelentették be.

IV.

  • 17.

    A kérelmező álláspontja szerint az összefonódás nem hoz létre, illetve nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely megakadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását, vagy fejlődését az összefonódással érintett piacokon. Erre tekintettel az összefonódás engedélyezhető a Tpvt. 63.§. (3) bekezdés a.) pontja szerinti egyszerűsített eljárásban.

V.

  • 18.

    Az összefonódás mindazokat a termékpiacokat érinti, amelyek az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportok bármelyik vállalkozásának tevékenységi körébe tartozik. Ennek alapján a kiadói piac, illetve annak egyes önálló szegmensei, valamint az ezekhez két irányból, vertikálisan kapcsolódó piacok, az upstream irányban a nyomdai szolgáltatások, downstream irányban pedig a kiadványok kis- és nagykereskedelmi forgalmazásának piacai azonosíthatók

  • 19.

    Az összefonódás által érintett kiadói termékpiacok meghatározásával összefüggésben van jelentősége a tankönyvek jogi szabályozásának. Az érintett piacra vonatkozó jogi szabályozás körében a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény tartozik.

  • 20.

    A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén - az általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, szakiskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, továbbá a kiegészítő kisebbségi oktatást végző iskolában - alkalmazott tankönyv jóváhagyására, kiválasztására, illetve az e feladatok végrehajtásában közreműködőkre, a tankönyv kiadását és forgalmazását végző természetes és jogi személyekre továbbá a tankönyvkiadók és tankönyvforgalmazók e törvény alapján létrehozott köztestületére terjed ki.

  • 21.

    A tankönyv kiválasztáson és jóváhagyáson túl ez a törvény szabályozza a tankönyvként kiválasztott tankönyvek közül a tankönyvjegyzékbe kerülés feltételeit, ideértve elsősorban a piaci árkorlát kiadók és forgalmazók általi elfogadását. A törvény 4. §-a szerinti ún. árkorlátot az Oktatási Miniszter által évente egyszer kiadott tankönyvjegyzék tartalmazza (amelynél magasabb fogyasztói áron a tankönyv az iskolai tankönyvellátás keretében nem értékesíthető). A tankönyvjegyzékből törölni kell azt a kiadványt (illetve a tankönyvjegyzékbe nem kerülhet felvételre az a kiadvány), amelynek fogyasztói ára az előző évi tankönyvjegyzékben feltüntetett árhoz képest a KSH által közzétett inflációs ráta 150%-át meghaladó mértékben növekszik.

  • 22.

    A. törvény a tankönyvpiac korlátozásának két fontos eszközét határozza meg: a tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, továbbá az iskolai tankönyvellátás rendszerében a beszerzési ár meghatározását. (Jóllehet az iskolai tankönyvellátáson kívül a tankönyvek kiskereskedelmi forgalmazása is lehetséges, amelyre közvetlenül nem vonatkozik az árszabályozás, de a piaci etikai szabályzók a tankönyvjegyzékről való törlés fentebb említett veszélye miatt a kiskereskedelmi forgalom árai nem térnek el jelentősen az iskolai tankönyvellátás során alkalmazott fogyasztói áraktól.)

  • 23.

    A tankönyvjegyzékre történő felkerülés előfeltétele a tankönyvvé nyilvánítás. A tankönyvjegyzéknek fontos szerepe van az iskolai tankönyvkiválasztásban, mivel a jegyzékben nem szereplő tankönyv iskolai megrendeléséhez az érintettek, a szülők és a tanulók egyetértésére van szükség. Bár a tankönyvjegyzék nem kötelező, de a jegyzéken való megjelenés a kiadók érdeke is, mivel a tankönyvjegyzéket az Oktatási Minisztérium ingyenesen (a kiadók szempontjából egyfajta reklámként) eljuttatja az iskolákhoz és lehetőséget biztosít az azon szereplő tankönyvek központosított, egyszerű megrendelésére. Ezek miatt az iskolák nagyobb valószínűséggel rendelnek a jegyzéken lévő kiadványokból. Amennyiben az iskolák nem a tankönyvjegyzéken lévő kiadványokból kívánnak rendelni, akkor ahhoz meg kell szerezniük a szakmai munkaközösség, az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértését.

  • 24.

    A fentiek alapján indokolt a közoktatási tankönyvek piacának elkülönítése más, például a felsőoktatásban használatos tankönyvektől, illetve a közoktatási tankönyvek piacán belül is a tankönyvpiaci törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő tankönyvek piacának megkülönböztetése az eljárás során. Ugyancsak külön piacot alkot a napilapok, és a különböző szaklapok, egyéb, nem oktatási célú kiadványok kiadása is.

  • 25.

    Az érintett földrajzi piacot Magyarország területe alkotja.

VI.

  • 26.

    A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) és annak tagjai által nyújtott forgalmi adatok alapján a 2003-ban 14,4 milliárd forintra becsülhető a tankönyvpiac teljes forgalma.

  • 27.

    A tankönyvpiac méretét tekintve a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete (TVOT) szerint bizonytalan adatok gyűjthetők, mivel azok csak tagjainak önkéntes hozzájárulása alapján történik. Következtetések azért levonhatók, hiszen a tagdíjmegállapítás a forgalom függvénye. Emellett meghatározó szerepe van annak a ténynek, hogy a tanulók közel 40%-a ingyen tankönyvben részesül. Ahhoz, hogy a költségvetés az ingyen tankönyvekre vonatkozó költségeket tervezni tudja, szükség van a tankönyvpiac tényleges méreteinek ismeretére. Hiszen ebből és a tanulólétszámból lehet következtetni a tanulói támogatás tényleges költségeire. Mivel a Testületet elsősorban az érinti, hogy reálisan állapítsa meg a költségvetés az ingyenességhez szükséges költségeket, mi az iskolák által, kizárólag a tanulók számára megrendelt, műfaji értelemben vett tankönyvek és segédkönyvek forgalmi értékét tartják nyilván, - függetlenül attól, hogy azok jogi értelemben tankönyvek-e, vagy sem, - önkéntes bevallás útján. A Testület szerint a piac 2003. évi forgalma 14,5 milliárd forintra tehető.

  • 28.

    A tankönyvpiacon intenzív verseny folyik. Ezen belül a kiadók versenyeznek a különböző féle közoktatási tantárgyak terén egymást helyettesítő kiadványokkal az oktatási intézmények megrendeléseiért. A jelentősebb, folyamatosan a piacon lévő kiadók mellett kis kiadók és az újonnan belépők próbálnak meg rendszeresen egy-egy témában betörni a piacra. A jogszabályi korlátok ellenére a közoktatási tankönyvkiadás, gyártás és forgalmazás piacára a belépés, a jogszabályi követelményeknek való megfelelés, illetve a tankönyvvé nyilvánítás adminisztratív korlátját is figyelembe véve lehetséges. A tankönyvpiacra belépni egyébként csak olyan vállalkozásnak lehet, amely tagja a TVOT-nak.

  • 29.

    A GVH vizsgálata megállapította, hogy miközben az elmúlt évtized nagy részében a hazai tankönyvpiac a kiadók és könyvek számát tekintve folyamatosan bővült, a folyamat az elmúlt két esztendőben megszakadt, nem jelentek meg új piacra lépő vállalkozások, a kiadványok és a kiadók száma is jelentősen csökkent, amely nagyrészt a segédkönyv-jegyzék megszűnésének következménye volt. Jelenleg a tankönyvpiacon mintegy 110 kiadó van jelen, ebből megközelítőleg 80 ad ki jogi értelemben vett tankönyvet is. A legjelentősebb kiadók, s egyben a felek versenytársai: Apáczai Kiadó, Cartographia Kiadó, Dinasztia Tankönyvkiadó, Krónika Nova Kiadó, Mozaik Kiadó, Műszaki Könyvkiadó, Konsept-H Kiadó, Pauz-Westermann Könyvkiadó.

  • 30.

    Külföldi versenytársa az ügyfeleknek a közoktatási tankönyvkiadás és forgalmazás piacán nincs, tekintettel arra, hogy a piaci szereplők csak magyarországi jogi személyek lehetnek a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény szerint. A tankönyvpiacon azonban nem kizárt a tankönyvek importálásának lehetősége. Az import a nemzetiségi oktatási és a két tanítási nyelvű iskolák tankönyvellátásának biztosítására lehetséges.

  • 31.

    A közoktatási tankönyvek, bár a kereslet szempontjából számtalan, egymást a felhasználásban nem helyettesítő kiadványok csoportjára osztható, a nagyfokú kínálati helyettesíthetőség miatt a közoktatási tankönyvek érintett piac egységes, és valamennyi, a közoktatásban felhasználható tankönyvre, segédanyagra, stb. kiterjed. Ezen a piaci szegmensen az összefonódásban érintett cégcsoportok közül érdemben csak a NTK-csoport tekinthető piaci szereplőnek, összességében 34 %-os piaci részesedéssel. Nem sorolható ide a Perfekt Szakközépiskola, illetve annak tankönyvei, mert egyrészt, ez az intézmény a hagyományos középiskola és a felsőoktatás között átmenetet jelentően folytat ún. post-secondary képzést, másrészt kizárólag a pénzügyi-számviteli szakmákat érintően, amely a kapcsoló közgazdasági jellegű középiskolai képzésnek is csak igen csekély részét érintheti. Kétségtelen, hogy a közoktatási tankönypiac piacvezető vállalkozása az NTK Rt., hiszen az utána következő két legjelentősebb kiadó piaci részesedései ennél lényegesen kisebbek: Apáczai Kiadó 14 %, a Műszaki Kiadó 11 %. Az összefonódás következtében azonban a cégcsoport részesedése nem változik. Ezért az összefonódás engedélyezése szempontjából nincs jelentősége és a GVH érdemben nem is vizsgálta azt a kérdést, hogy az NTK-csoport. vajon a fenti piaci részesedése alapján gazdasági erőfölényes helyzetben lehetett-e az összefonódást megelőzően a tankönypiacon vagy nem.

  • 32.

    A tankönyvektől megkülönböztetve a felsőoktatási tankönyvek piacát, az érintett vállalkozások tevékenységei alapján megállapítható, hogy ez utóbbi piacon az NTK-csoport nincs jelen, míg a Láng-csoporthoz tartozó Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadói Rt. mindössze 6 szakmai felsőoktatási tankönyvet ad ki, amelynek alapján nincs kimutatható piaci részesedése. A napilapok, és a különböző szaklapok, egyéb, nem oktatási célú kiadványok kiadásának piacain az NTK Rt. az összefonódást megelőzően ugyancsak nem volt jelen, ezért a Láng-csoporthoz tartozó egyes vállalkozások piacvezető szerepével összefüggésben, jelen összefonódás vizsgálata során szükségtelen e vállalkozások esetleges gazdasági erőfölényes helyzetének vizsgálata.

  • 33.

    Az összefonódás érinti a kiadói tevékenységekhez kapcsolódó vertikális piacokat is. A kérelmező cégcsoportjához tartozó Szikra és Atheneaum nyomdák piacvezetőnek számítanak a napilap nyomtatásban, az Állami Nyomda pedig speciális nyomdai tevékenységet folytat. A Láng-csoportból a tankönyvkiadói piacokhoz kapcsolódó vertikális nyomdai tevékenységek szempontjából csak a Gyomai Knerr Nyomda Rt. jön számításba, és az utóbbinak van is olyan infrastruktúrája, illetve kapacitása, amelyek tankönyvek nyomdai előállítására felhasználhatók. Az összefonódás után elképzelhető, hogy a NTK Rt. által kiadott tankönyvek nyomtatásában csökken a cégcsoporthoz nem tartozó, külső beszállítók, és növekszik a cégcsoporton belül Gyomai Knerr Nyomda Rt. szerepe. Ennek azonban semmiféle piaclezáró hatása nem lehet a tankönyvek nyomdai piaci szegmensén, hiszen az említett nyomda jelenlegi kapacitása az összes tankönyvforgalomnak néhány százalékát teszi ki. Még ha fel is tételeznénk, hogy az összefonódást követően a cégcsoport minden tankönyvét cégcsoporton belüli nyomdával fogja előállíttatni (ami a jelenlegi infrastruktúrák és kapacitások alapján valószínűtlen), a tankönypiac fennmaradó kb. 66 százalékának nyomdai előállítását a fogyasztók szempontjából nem érintené hátrányosan, hiszen emiatt a piacon megmaradni tudó vállalkozásokra nagyobb versenynyomás nehezedne. Az összefonódás értékelése szempontjából annak van jelentősége, hogy az összefonódást megelőzően csak az egyik cégcsoport (a Láng-csoport) volt jelen a nyomdai szolgáltatások piacán, ezért az összefonódás hatására az egyesült cégcsoport piaci jelenléte (részesedése) nem változik.

  • 34.

    Az összefonódás érinti a tankönyvpiachoz másik irányból kapcsolódó nagy- és kiskereskedelmi piacot is, illetve ennek a tankönyvek forgalmazását (is) bonyolító részét. Az összefonódás azonban ezen a piacon sem változtat az összefonódás előtti piaci részesedéseken, mert ilyen tevékenységet az összefonódást megelőzően csak az NTK-csoporthoz tartozó vállalkozások végeztek. Az összefonódás után a korábban az NTK-hoz tartozó könyvesboltok és más értékesítési vállalkozások elvileg hátrányosan megkülönböztethetnék a nem az NTK által kiadott tankönyvek értékesítését, de az a lehetőség az összefonódás előtt is megvolt. Tekintettel arra, hogy az összefonódás előtt a Láng-csoportnak nem volt a tankönypiacon jelen lévő tagja, nem valószínűsíthető, hogy az összefonódásnak a tankönyvek kis- és nagykereskedelmére nézve káros vertikális hatásai lennének.

  • 35.

    A fentiek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a kérelmezett összefonódás egyetlen érintett piacon sem hoz létre, illetve erősít meg a Tpvt. 22. §-ában foglaltakra tekintettel meghatározott olyan gazdasági erőfölényes helyzetet, amely akadályozná a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacokon vagy azok jelentős részén. Ezért a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján az engedély nem tagadható meg.

  • 36.

    A Versenytanács a Tpvt. 63. § (3) bekezdésével összefüggésben megvizsgálta, hogy jelen eljárásban fennálltak-e a GVH Elnöke és a Versenytanács Elnöke által kiadott 3/2003. sz. Közlemény szerinti I. fázisú, ún. egyszerűsített eljárás lefolytatásának feltételei. Az érintett piacokra vonatkozóan fentebb ismertetett információk alapján megállapította, hogy jelen eljárásban a GVH határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdés a) pontjának ac) alpontja szerint a hiánypótlástól számított 45 napon belül kell kiadnia, mert az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

VII.

  • 37.

    A Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja alapján határozott a kérelemről, és a kérelmezett összefonódást a rendelkező részben foglaltak szerint engedélyezte.

  • 38.

    A Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerint - a GVH, illetve a Versenytanács Elnökének 3/2003. sz. Közleményében foglalt egyszerűsített eljárásra vonatkozóan - az eljárás díja két millió forint. A Tpvt. 62. § (1) bekezdésének második mondata szerint a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell befizetni a kétmillió forint eljárási díjat. Az eljárási díjat a kérelmező megfizetette.

  • 39.

    A Tpvt. 74. § (1) bekezdése szerint az ügyfelek képviselője kérte, hogy a Versenytanács az engedélyező határozatát tárgyaláson kívül hozta meg, ezért tárgyalás kitűzésére nem volt szükség.

  • 40.

    A jelen határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2005. január 17.

Jegyzetek

  • :: d1e136

    A pontos adatok üzleti titkot képeznek, ezért a nyilvános változatban nem szerepelnek.