Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-160/2004/18

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Erste Bank Hungary Rt. (Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor az internetes honlapján elhelyezett tájékoztató anyagban 2004. augusztus 9. és szeptember 15. között a valóságnak meg nem felelő információkat közölt a bankjegykiadó automatákból történő készpénzfelvétel után fizetendő díj mértékéről.

A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 1.000.000 Ft (Egymillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.

A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal annak vizsgálatára indított versenyfelügyeleti eljárás, hogy az Erste Bank Hungary Rt. az internetes honlapján (www.erstebank.hu) az általa kibocsátott bankkártyákkal az Erste-csoport más országban lévő bankjegykiadó automatáiban felvett készpénz után fizetendő díj mértékére vonatkozó tájékoztatással megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) III. fejezetének rendelkezéseit.

I.

Az eljárás alá vont, az érintett piac

  • 1.

    A magyar piacon 1997 óta jelenlévő eljárás alá vont az Erste-bankcsoport tagja. Tulajdonosa 2003-ban megvásárolta a Postabank és Takarékpénztár Rt-t. Az eljárás alá vont jelenleg mintegy 900.000 ügyféllel rendelkezik. Az ügyfélszám szerinti 8%-os, valamint a lakossági, illetve a vállalati betét és hitelek területén 10%-os piaci részesedéssel a magyar lakossági piacon a második helyen áll.

  • 2.

    A készpénzkímélő és készpénz helyettesítő funkciót ellátó bankkártyák kibocsátására és használatára vonatkozóan számos jogszabály tartalmaz rendelkezéseket, így különösen a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, a pénzforgalomról, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet, illetőleg a pénz- és elszámolásforgalom, valamint a pénzfeldolgozás szabályairól szóló 9/2001. (MK 147.) MNB rendelkezés.

    Megemlítendő továbbá, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a fogyasztók pénzügyi szervezetek általi tájékoztatásáról szóló 15/2001. számú ajánlásának 1. pontjában aláhúzza, hogy a fogyasztó tájékoztatása során a pénzügyi szervezet legyen figyelemmel arra, hogy fokozott tájékoztatási, együttműködési kötelezettség terheli a fogyasztó irányában. Az ajánlás külön foglalkozik az elektronikus kereskedelem keretében történő tájékoztatás egyes kérdéseivel.

  • 3.

    Hazánkban jelenleg négy nemzetközi kártyatársaság, a Visa, a MasterCard, az American Express és a Diners kártyái kerülnek kibocsátásra. A kártyatársaságok többféle bankkártyával rendelkeznek, így különféle kibocsátású és felhasználhatóságú kártyák vannak jelen a magyar piacon, amelyeket a különféle felhasználó helyek egymással párhuzamosan is elfogadnak. Egy-egy kártya kibocsátásával több hazai vállalkozás foglalkozik. A 2004. év első félévében 22 bank és 1 pénzügyi vállalkozás bocsátott ki fizetési kártyát. Ekkor a kibocsátott kártyák száma meghaladta a 6,8 milliót, amely 10%-os növekedést jelent a 2003. év azonos időszakához viszonyítva. A kártyák 89%-a betéti (debit) kártya, 11%-a pedig hitel és terhelési konstrukció volt.

    Az eljárás alá vont többfajta Visa és MasterCard bankkártyát bocsát ki.

  • 4.

    A betéti kártya (debit card) a kártyabirtokos bankszámlájához kapcsolódó kártya, amellyel számlaegyenlege erejéig vehet fel készpénzt, illetve fizetheti vásárlásai ellenértékét (hitelkeret is kapcsolódhat hozzá). A hitelkártya (credit card) a kártyabirtokos és a bank közötti szerződésben előre meghatározott összegű hitelkerethez kapcsolódó kártya, amellyel az ügyfél kerete erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat. Hazánkban csekély azon terhelési kártyák (charge/delayed debit card) száma, amelyek esetében a kártyabirtokos kártyája egy olyan hitelkerethez kapcsolódik, amelynek felső határát nem feltétlenül állapítják meg. Léteznek még továbbá ún. business kártyák, amelyek kifejezetten üzleti jellegű kiadások kiegyenlítésére szolgálnak. A piacon egyre nagyobb számban találhatók ún. co-branded (kereskedőkkel együtt kibocsátott) kártyák és affinity kártyák (az ilyen kártyák kibocsátásához valamilyen sport-, egészségügyi stb. szervezet támogatása kapcsolódik).

  • 5.

    A lakossági bankkártyák piacán az OTP igen magasnak számító piaci részesedéssel bír, azonban a piac többszereplős és könnyen megtámadható. Ez különösen a hitelkártyák piaci szegmensére jellemző, ahol a kártya birtoklásának nem szükséges feltétele az, hogy a kártya birtokosa folyószámlát is nyisson a kártyát kibocsátó banknál. A fogyasztó számára különösebb hátrányt nem jelent az, ha viszonylag kis piaci részesedéssel bíró bank hitelkártyájával rendelkezik. Némiképpen más a helyzet a debitkártyák piacán, ahol a kártya birtokosának a kibocsátó banknál folyószámlával kell rendelkeznie. A debitkártyák esetében a szolgáltatóváltás új folyószámla nyitásával is együtt jár.

    Az eljárás alá vont piaci részesedése a debitkártyák piacán néhány százalékos.

  • 6.

    A bankkártya lehetőséget teremt készpénzfelvételre és a vásárlások ellenértékének a megfizetésére. A bankkártyával történő elektronikus készpénzfelvétel részben az ATM berendezések, részben a bankfiókokban és postahivatalokban működő POS berendezések biztosítják (a 2004. év első félévének végén 2.909 ATM és 10.083 postai és bankfióki POS működött). A kártyával történő fizetést lehetővé tevő, kereskedői pénztárakban felszerelt POS berendezések száma 27.281 volt (10%-os növekedés a megelőző év azonos időszakához képest), illetve 801 kézi lehúzó szerkezet (imprinter) működött.

  • 7.

    Az Erste-csoport Magyarország mellett jelen van Ausztriában, Csehországban, Horvátországban és Szlovákiában. Magyarországon kb. 340, Ausztriában kb. 1.600, Csehországban kb. 1.050, Horvátországban kb. 200, Szlovákiában kb. 450 darab saját ATM-mel rendelkezik.

  • 8.

    A bankkártyák számának növekedési üteme évről évre csökken, ugyanakkor a bankkártyákkal végrehajtott készpénzfelvételi és vásárlási műveletek darabszáma és értéke folyamatosan nő. A 2004. év első félévében mind a darabszám, mind az érték 12%-kal haladta meg a megelőző év azonos időszakának forgalmát. A POS vásárlási műveletek száma mintegy 35 millió darab volt. A magyar kártyákkal belföldön lebonyolított készpénzfelvételi és vásárlási forgalom darabszámának megoszlását illetően megfigyelhető, hogy évről évre 5-6%-kal nő a vásárlási műveletek aránya. A 2004. év első félévében a hazai kibocsátású kártyákkal a kártyabirtokos ügyfelek 87,5 millió műveletet hajtottak végre belföldön és külföldön, 2.212 milliárd forint értékben. A kártyákkal belföldön lebonyolított tranzakciók 59%-a volt készpénzfelvét, 41%-a pedig vásárlás.

    A hazai kibocsátású bankkártyákkal végrehajtott tranzakciók számának, illetve értékének mintegy 2%-a történik az országhatáron kívül.

  • 9.

    A bankkártya kibocsátásokkal összefüggésben a bankoknak többféle árbevételi lehetőségük van, így az éves kártyahasználati díj révén, a bank által kibocsátott kártyával történő kézpénzfelvétel kapcsán, illetőleg a kereskedőknél elhelyezett POS terminál után a kereskedők által fizetett jutalék által.

II.

Az eljárás alá vont vizsgált magatartása

  • 10.

    Az eljárás alá vont internetes honlapján 2003. december 3-tól a "Hírek, újdonságok" oldalon közlésre került, hogy az eljárás alá vont által kibocsátott bankkártyákkal Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Horvátországban az Erste-csoporthoz tartozó bankok bankjegykiadó automatáiból kedvezőbb feltételekkel lehet készpénzt kivenni, mint más ATM-ekből. Ezt megelőzően az eljárás alá vont 2003 novemberében egy szórólapot készíttetett, az "5 ország 1 szolgáltatás" szlogen alatt tájékoztatást adva arról, hogy 2003. november 11-től minden országban, ahol az Erste jelen van, lehetővé veszi ügyfelei részére, hogy az Erste Bank-csoport bankjegykiadó automatáiban a hazai díjakon vehessenek fel készpénzt bármely általa kibocsátott bankkártyával. Erről az eljárás alá vont "Hírlevél" című kiadványának 2004 februárjában elkészült 2004/1. száma szintén tájékoztatást adott.

    Az eljárás alá vonton kívül a vizsgált időszakban egyetlen más magyarországi bank sem kínált olyan kondíciós kedvezményt, amely szerint az adott bankcsoporthoz tartozó külföldi bankok ATM-jein a hazai (idegen ATM-es) díjakon lehet a tranzakciót megvalósítani.

  • 11.

    A honlap tájékoztatása 2004. január 15-től módosult. Az "5 ország, 1 szolgáltatás" szlogen alatt arról adott tájékoztatást, hogy az Erste Bank csoport 2003. november 11-től minden országban, ahol a pénzintézet jelen van, lehetővé teszi ügyfelei részére, hogy az Erste Bank bankjegykiadó automatáiban a hazai díjakon vehessenek fel készpénzt. Jelzésre került továbbá, hogy a készpénzfelvétel díjtételeiről az aktuális (a bankfiókokban kifüggesztett és az internetes honlapon elhelyezett) Hirdetményből lehet tájékozódni.

    A tájékoztatás ismertette, hogy számlatípusonként (lakossági folyószámla, lakossági folyószámla Plusz és Elektronikus számlacsomag, illetőleg pénzforgalmi számla) milyen mértékű díjfizetésre köteles az ügyfél, ha belföldön idegen ATM-ből, külföldön Erste Bank, illetőleg más ATM-ből készpénzt vesz fel. A külföldön Erste Bank ATM-ből történő készpénzfelvét után fizetendő díj mértéke megegyezett a belföldön idegen ATM-ből történő készpénzfelvét kapcsán felszámított díj mértékével.

  • 12.

    Az eljárás alá vont az ATM-ekből történő készpénzfelvétel után fizetendő díj mértékét 2004. augusztus 9-től módosította. Lakossági folyószáma esetén a külföldön Erste Bank ATM-ből, illetve belföldön idegen ATM-ből történő készpénzfelvétel esetén a tranzakció után fizetendő díj mértéke már nem 450 Ft/tranzakció volt, mint korábban, hanem 250 Ft + 1,1%.

    A díjtételek változásának hatályba lépését megelőző 15 nappal, készpénzhelyettesítő fizetési eszköz esetében 30 nappal korábban kell közzétenni az erről szóló tájékoztatást. A 2004. augusztus 9-i hirdetménymódosításról az eljárás alá vont internetes honlapjának "Hirdetmény" oldalán 2004. július 9-én, 30 nappal korábban elhelyezte. A 11. pontban ismertetett - korábbi díjtételeket tartalmazó - tájékoztatás ugyanakkor nem került módosításra, az 2004. szeptember 15-ig változatlan tartalommal szerepelt az internetes honlapon.

    Az eljárás alá vont internetes honlapjának kezelésének egyes kérdéseiről külön belső utasítás rendelkezik, meghatározva a honlap tartalmáért felelősséggel tartozó szervezeti egységet, illetőleg az információk interneten történő megjelentetésének folyamatát.

  • 13.

    A vizsgálat során beszerzett adatok szerint az Erste-csoport külföldi ATM-jein keresztül az eljárás alá vont által kibocsátott bankkártyákkal megvalósított tranzakció száma és értéke jelentősen megnőtt azt követően, hogy bevezetésre került a kedvezőbb díjazás.

  • 14.

    Az eljárás alá vont 2004. október 15-én azon ügyfelei bankszámláján jóváírta a díjkülönbözetet, akik 2004. augusztus 9. és szeptember 15. között az Erste-csoport külföldi automatáinál az interneten közöltnél magasabb díjon tranzakciót bonyolítottak le.

  • 15.

    A Versenytanácsa a Vj-37/2004. számú ügyben 2004. június 17-én kelt határozatában megállapította, az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor 2004. január 5. és január 15. között a valóságnak meg nem felelő információkat közölt internetes honlapján az "Erste Elektronikus Számlacsomag" elnevezésű termékével kapcsolatban. A vizsgálat által feltárt adatok (az eljárás alá vont részesedése az érintett piacon, a jogsértő magatartás tanúsításának időtartama, az ezen időtartam alatt a fogyasztókkal kötött szerződések száma) alapján megállapítható volt, hogy a jogsértő magatartás olyan csekély hatást gyakorolt a versenyre, amely - figyelemmel az összes körülményre, így különösen az eljárás alá vont 2004. január 8-án és 15-én végrehajtott intézkedéseire - nem tette indokolttá, hogy a Versenytanács bírságot szabjon ki az eljárás alá vonttal szemben. A Versenytanács úgy vélte, a jogsértés megállapítása önmagában elegendő ahhoz, hogy az eljárás alá vontat visszatartsa hasonló jogsértés elkövetésétől.

III.

A vizsgálati jelentés

  • 16.

    A vizsgálati jelentés rögzíti, hogy az eljárás alá vont internetes honlapján szereplő tájékoztatás egyes elemei 2004. augusztus 9-től szeptember 15-ig valótlan tájékoztatást tartalmaztak, az eljárás alá vont a kondícióváltozással egyidejűleg nem változtatott a honlapon lévő tájékoztatáson.

  • 17.

    A vizsgáló jogsértés megállapítását és bírság kiszabását indítványozta az eljárás alá vonttal szemben.

IV.

Az eljárás alá vont védekezése

  • 18.

    Az eljárás alá vont a vizsgálati jelentésben és a Versenytanács előzetes álláspontjában tett ténybeli megállapításokat, valamint a Versenytanács jogi értékelését helytállónak tartotta, azokat elfogadta. Elismerte, hogy a honlap hirdetésében lévő adatok nem feleltek meg a 2004. augusztus 9-én módosított kártya tranzakciós díjaknak.

  • 19.

    Kiemelte, hogy a téves tájékoztatás csak rövid ideig, alig egy hónapig állt fenn, mivel a hirdetés szeptember 15-én már levételre került a honlapról. Ezen időszak alatt bankkártyával az érintett területen tranzaktált ügyfeleket az eljárás alá vont a tévedés felismerését követően haladéktalanul kártalanította. Az érintett ügyfelek száma igen alacsony volt. A reklám rövid időtartamából, az érintett ügyfélszámból, illetve tranzakciós díj alacsony összegéből megállapítható, hogy kevés ügyfelet érinthetett a hirdetésben adott téves tájékoztatás. A megtévesztő reklám kapcsán csak egy panasz került benyújtásra.

  • 20.

    Megjegyezte továbbá, a honlapon a "Hirdetmények" című oldalon a díjmódosítás a szabályzatban előírt határidőben és módon elhelyezésre került, így ha valamely ügyfél a tranzakcióról pontos tájékoztatást kívánt szerezni, akkor arról tisztességes és hiteles tájékoztatást kaphatott. Ez a körülmény is mutatja, hogy nem kívánta szándékosan megtéveszteni az ügyfeleket.

  • 21.

    Előadta, a honlap kezelése során történt mulasztásból eredő személyi és szabályozási konzekvenciákat levonta, a felelős szakmai területek részére személyre szóló utasítások kerültek kiadásra. A honlap kezelésének új szabályozásával a folyamatban elkerülhetővé válik a jövőben, hogy a hirdetmény módosításával egyidejűleg a szolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztató anyagokban ne kerüljön átvezetésre a módosított kondíció. Ez a szabályozás rendszer- és szoftverfejlesztéssel járt együtt, amely már az előző, Vj-37/2004. ügyszámon folyamatban volt versenyhivatali eljárás után megkezdődött.

V.

Jogi háttér

  • 22.

    A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

    A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

    A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését.

    Az eljáró versenytanács a Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdése alapján bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

VI.

A Versenytanács döntése

  • 23.

    A Tpvt. III. fejezetének (a Tpvt. 8-10.§-ának) célja a fogyasztók döntési szabadságának mint védett jogi tárgynak az áruk (szolgáltatások), illetve vállalkozások közötti választással összefüggésben történő védelmezése, tilalmazva, hogy a fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolása révén a gazdasági verseny sérelmet szenvedjen. A Tpvt. III. fejezete a gazdasági versenyt oly módon óvja, hogy nem engedi tisztességtelenül befolyásolni a fogyasztói döntés mechanizmusát. A tisztességtelen befolyásolás kihat vagy kihathat a fogyasztók versenytársak, illetve az azonos vagy egymást ésszerűen helyettesítő termékek közötti választásának a folyamatára, s ezáltal a verseny alakulására. Kiemelendő, a versenyjogi relevancia megállapításához nem kell a kedvezőtlen piaci hatásnak ténylegesen bekövetkeznie, elegendő, hogy a magatartás alkalmas legyen ilyen hatás kiváltására.

  • 24.

    A fogyasztók felé irányuló minden (reklámként vagy más módon megnyilvánuló) tájékoztatással szemben követelmény, hogy annak alapján a fogyasztó reális képet alkothasson az adott termékről (áruról, szolgáltatásról), a versenyjogilag releváns fogyasztói döntés meghozatala (jellemzően a szerződéskötés) előtti tájékoztatás ne legyen pontatlan. A vállalkozáshoz vagy termékhez kötődő tulajdonságnak az állítás teljes ideje alatt igaznak és pontosnak kell lennie (lásd a Legfelsőbb Bíróság Vj-55/1998. számú ügyben hozott Kf. II. 39.104/2000/3. számú ítéletét).

    Amint azt a Legfelsőbb Bíróság a Vj-12/1998. számú ügyben hozott Kf. II. 39.624/2000/7. számú ítéletében megállapította, a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak helyes értelmezése szerint a fogyasztói döntések jogsértő befolyásolása megvalósul a valótlan tényállítással, valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állításával, illetőleg bármilyen megtévesztésre objektíve alkalmas tájékoztatással. Általában minden olyan magatartás, amely alkalmas a fogyasztók döntési szabadságának korlátozására jogellenes, tekintet nélkül arra, hogy a hátrány valóban vagy ténylegesen bekövetkezett volna [az objektivitás szempontját más esetekben is aláhúzta a Legfelsőbb Bíróság, így pl. a Kf. II. 39.774/2000/6. (Vj-3/1998.), a Kf. II. 39.862/2000/4. (Vj-74/1999.), a Kf. II. 39.312/2001/4. (Vj-3/2000.) és Kf. II. 39.908/2001/5. számú ítéletében (Vj-168/1998.)]. A Tpvt. 8.§-a (2) bekezdése a) pontjának megsértéséhez tehát elegendő, hogy a vállalkozás magatartása a fogyasztók megtévesztésére objektíve alkalmas volt (lásd a Legfelsőbb Bíróság Kf. II. 39.536/2000/6. számú ítéletét a Vj-18/1999. számú ügyben).

  • 25.

    A Versenytanács korábban már hangsúlyozta (lásd a Vj-15/2002., Vj-131/2003. és Vj-37/2004. számú ügyben hozott határozatot), különösen fontos a fogyasztók pontos, megfelelő tájékoztatása azoknál a pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződéseknél, ahol a felek közötti kölcsönös bizalomnak kiemelkedő szerepe van a termék sajátosságai következtében. A fogyasztók ismereteinek a pénzügyi szolgáltatások területén meglévő hiányosságai és a pénzügyi szervezetek szakmai hozzáértése iránti - a tájékozottság ezen hiányosságaira visszavezethetően: kényszerű - bizalom, a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatások fogyasztói döntéseket befolyásoló képessége igen hangsúlyossá teszi az e területen megjelenő és a fogyasztókat tájékoztató vállalkozások versenyjogi felelősségét.

  • 26.

    A jogsértés megállapíthatósága kapcsán a fogyasztói panaszok léte vagy hiánya sem bír jelentőséggel, mivel fogyasztói panaszok hiányában is megvalósulhat a fogyasztók megtévesztése (lásd a Legfelsőbb Bíróság Vj-18/1999. számú ügyben hozott Kf.II. 39.536/2000/6. számú ítéletét). A Legfelsőbb Bíróság több ítéletében szögezte le, mivel a Gazdasági Versenyhivatal az eljárását hivatalból indítja meg, a fogyasztói panaszok számának nincs jelentősége [Kf. I. 27.931/1998. (Vj-5/1997.), Kf.IV. 27.602/1997/4. (Vj-30/1995.), Kf. I. 27.931/1998. (Vj-5/1997.)]. A Fővárosi Bíróság is többször aláhúzta, a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolását tiltó rendelkezéseknek nem tényállási eleme sem a fogyasztóknak okozott sérelem megvalósítása, sem a fogyasztói panaszok rendelkezésre állása [2.K. 33.326/2003/2. (Vj-96/2003.)], azaz a Tpvt. azon megfogalmazásából, a megtévesztésre alkalmasság is versenyjogi sérelemhez vezet, következik, hogy a jogsértő magatartás megvalósításához nincs szükség a megtévesztés bekövetkezését konstaláló konkrét fogyasztói panaszra [2.K. 30.735/1999/2. (Vj-119/1998.)].

    Minderre tekintettel a Versenytanács nem tudta figyelembe venni az eljárás alá vont azon védekezését, hogy a jelen eljárásban vizsgált magatartással összefüggésben csak egy fogyasztói panasz került hozzá benyújtásra.

  • 27.

    A Versenytanács az eljárás alá vont védekezésére utalva szükségesnek tartja azt is aláhúzni, a jogsértő tájékoztatás akkor is megvalósul, ha utóbb mód van a teljes körű valós információ megismerésére, a Tpvt. 8.§-ának (1) és (2) bekezdése ugyanis a fogyasztók tisztességtelen befolyásolására alkalmas tájékoztatást tilalmazza, e sérelem pedig a jogsértő információk közreadásával befejeződik (ezt szögezte le a Fővárosi Bíróság a Vj-200/1999. számú ügyben meghozott 2.K. 33.533/2000/2. számú ítéletében).

  • 28.

    A Versenytanács megállapította, hogy 2004. augusztus 9. és szeptember 15. között az eljárás alá vont internetes honlapján elérhető tájékoztatás nem felelt meg a valóságnak, a tájékoztatásban szereplő és az ATM-ekből történő készpénzfelvétel után tényleges fizetendő díj mértéke eltért egymástól.

  • 29.

    A Tpvt. III. fejezetének alkalmazása körében azok a magatartások bírnak relevanciával, amelyek alkalmasak arra, hogy a fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolása révén sérelmet okozzanak a gazdasági versenyben az áruk (szolgáltatások), illetve vállalkozások közötti választással összefüggésben. Az eljárás alá vont magatartása versenyjogilag releváns, mivel alkalmas volt azon fogyasztói döntések befolyásolására, hogy a fogyasztó az eljárás alá vontnál igényel-e bankkártyát, illetve - ha több, más-más bank által kibocsátott bankkártyával rendelkezik - az eljárás alá vont által kibocsátott bankkártyát vegye-e igénybe készpénzfelvételre.

    A Versenytanács kiemeli, az eljárás alá vont magatartása egyaránt alkalmas volt a vele már kapcsolatban lévő fogyasztók döntésének befolyásolására és az éppen bankot (bankkártyát) választó fogyasztók megtévesztésére.

  • 30.

    Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács a Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének d) pontja alapján megállapította, az eljárás alá vont a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontját megsértve a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított azzal, hogy az internetes honlapján elhelyezett tájékoztató anyagban 2004. augusztus 9. és szeptember 15. között a valóságnak meg nem felelő információkat közölt a bankjegykiadó automatákból történő készpénzfelvétel után fizetendő díj mértékéről.

  • 31.

    A Versenytanács bírságot szabott ki az eljárás alá vonttal szemben.

    A bírság összegének megállapítása során a Versenytanács figyelemmel volt az eljárás alá vont piaci helyzetére (ügyfélszám szerinti 8%-os, valamint a lakossági, illetve a vállalati betét és hitelek területén 10%-os piaci részesedéssel a magyar lakossági piacon a második helyen áll, piaci részesedése a debitkártyák piacán néhány százalékos), a jogsértő magatartás tanúsításának időtartamára (2004. augusztus 9-től szeptember 15-ig). A jogsértő magatartás versenyre gyakorolt hatása kapcsán a Versenytanács figyelemmel volt arra is, hogy az internet gyors tájékozódást tesz lehetővé a fogyasztók számára, akik a jogsértő tájékoztatással történő találkozást követően gyorsan elérhették az (a tájékoztatásban is felhívott) aktuális Hirdetményt, amelyből megismerhették a valós díjtételeket.

    A Versenytanács figyelembe vette, hogy 2004. június 17-én szintén az interneten közzétett tájékoztatás hiányosságai miatt a Vj-37/2004. számú ügyben megállapításra került, hogy az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított. Az ezen ügyben hozott határozatában a Versenytanács jelezte, egyebek között azért nem szab ki bírságot az eljárás alá vonttal szemben, mert feltételezhető, a jogsértés megállapítása önmagában elegendő ahhoz, hogy az eljárás alá vontat visszatartsa hasonló jogsértés elkövetésétől. A jelen ügy ugyanakkor arra mutat rá, hogy az eljárás alá vont továbbra sem a versenyjogi követelményeknek megfelelően járt el, mivel a jogsértést a Vj-37/2004. számú ügyben hozott határozat kézhez vétele után követte el, önmagában a jogsértés megállapítása kellő visszatartó erővel nem bírt.

    A Versenytanács figyelembe vette továbbá, hogy az eljárás alá vont elismerte a jogsértést, s intézkedést hozott a jövőbeni hasonló jogsértések megelőzése érdekében.

VII.

Egyéb kérdések

  • 32.

    Az eljárás alá vont kérelmének megfelelően a Versenytanács a Tpvt. 74.§-a (1) bekezdésének második mondata alapján tárgyaláson kívül hozta meg határozatát.

  • 33.

    A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2005. február 8.