Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-204/2004/7

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a S.E.F.T. Kereskedelmi Kft. (Budapest.) és TEMPO R and B Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Dunaharaszti) kérelmező vállalatok összefonódásának engedélyezése iránti kérelemre indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a S.E.F.T. Kereskedelmi Kft. és a TEMPO R and B Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. közös irányításuk mellett a DUPLEX DRINK Italkereskedelmi Kft.-ben (Budapest) egyesítsék italkereskedelmi tevékenységeiket.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

  • 1.

    A kérelmező S.E.F.T. Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban, mint S.E.F.T.) és a TEMPO R and B Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (a továbbiakban, mint TEMPO) 2004. szeptember 27. napján kelt társasági szerződés aláírásával létrehozták a DUPLEX DRINK Italkereskedelmi Kft.-t (a továbbiakban, mint DUPLEX DRINK). Az utóbbi vállalkozást a cégbíróság 2004. október 8-án bejegyezte. A DUPLEX DRINKET az alapítók a logisztikai-, reklám- és marketingköltségek csökkentésének érdekében hozták létre, hogy ezáltal növelni tudják hatékonyságukat. Az alapítók 2004. december 1-én szindikátusi szerződést írtak alá, amelyben megállapodtak, hogy italüzletágaikat a DUPLEX DRINK Kft.-ben egyesítik. Ennek megfelelően a két alapító vállalkozás az italkereskedelmi tevékenységet 2005. január 1-től a közös vállalkozás keretein belül folytatja, míg saját maguk felhagynak az italkereskedelmi tevékenységgel.

II.

Az összefonódás résztvevői

  • 2.

    A S.E.F.T. 1990-ben alakult és két magyarországi illetékességű magánszemély tulajdonában van. Fő tevékenysége a dohányáru-nagykereskedelem. A szindikátusi szerződés, illetve a közös vállalat működésének megkezdéséig italáru kereskedelemmel is foglalkozott, amely tevékenység a teljes árbevételének majdnem harmadát adta. A fent említett tevékenységek mellett ingatlanhasznosítási tevékenységet is végez. A vállalkozás főként Budapesten, valamint Pest megye keleti és északi részén folytatja tevékenységét, de Csongrád-, Szolnok- és Tolna megyében is rendelkezik fióktelepekkel. A S.E.F.T. által forgalmazott termékek vevői elsősorban a vendéglátóiparhoz kapcsolódó vállalkozások, valamint élelmiszer kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások. A kérelmező vállalkozás a felmerülő igények kiszolgálása érdekében több nagy kapacitású raktárt és ezekhez kapcsolódó mintaboltokat üzemeltet.

  • 3.

    A S.E.F.T. Trafik Kft. 1991-ben alakult és a S.E.F.T. Kft. 2001. óta közvetlenül irányítja. Fő tevékenysége 2001. óta a dohányáru kiskereskedelem, amely mellett italáru, édesség és egyéb termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. Árbevételének döntő hányadát a dohányáru kereskedelem adja.

  • 4.

    A TEMPO Kft. 1991-ben alakult átalakulással. A vállalkozás négy magyarországi illetőségű magánszemély tulajdonában van. A szindikátusi szerződés hatályba lépéséig, illetve a közös vállalkozás tevékenységének megkezdéséig elsősorban italáru kereskedelemmel és ingatlanhasznosítással foglalkozott. A TEMPO Kft.-nek Budapest a legfontosabb tevékenységi területe, de Pest megyében is jelentős mértékű a forgalmazás, elsősorban annak déli részén.

  • 5.

    A DUPLEX DRINK Kft. 2004. október 8-án került bejegyzésre. Az eredetileg logisztikai-, reklám és marketing célokra létrehozott vállalkozás, a 2004. december 1-én aláírt szindikátusi szerződés alapján, 2005. január 1-től átveszi az alapítók italkereskedelmi tevékenységét. A DUPLEX DRINK alapítói a S.E.F.T. és a TEMPO vállalkozások. Az alapítók a létrehozott vállalkozásban mindketten 50 százalékos részesedéssel rendelkeznek. A DUPLEX DRINK a tevékenysége folytatásához szükséges eszközöket az alapítóktól vásárolja meg piaci áron.

III.

Az érintett piac

  • 6.

    A szindikátusi szerződés értelmében az alapító vállalkozások a közös vállalkozás működésének megkezdésével egyesítik az italkereskedelmi tevékenységüket, úgy, hogy azzal saját maguk felhagynak. Az ügylet a sör, az alkoholtermékek, a bor, a pezsgő, a köztes alkoholtermékek, a szénsavas és a szénsavmentes üdítőitalok, a gyümölcslevek és az ásványvizek kereskedelmét érinti.

  • 7.

    Az alapító vállalkozások a fentieken túl a vendéglátóipar igényeit kielégítő egyéb termékeket is forgalmaznak, így például koktélszirupokat, gyümölcsöket, szívószálakat, szalvétákat. Ezen termékek forgalmazása az árbevétel szempontjából nem jelentős és csak kiegészítő tevékenységként jellemezhető.

  • 8.

    Az összefonódással érintett tevékenység az alkoholos és az alkoholmentes italok közvetítő kereskedelme. Ezen a piacon az alapító vállalkozások (illetve a későbbiekben a közös vállalkozás) egyrészt vevői, másrészt eladói minőségükben vannak jelen.

  • 9.

    Az input piacokat sokszereplős kínálat, széles áruválaszték és éles versenyhelyzet jellemzi. A piac kínálati oldalának szereplői méretüket és piaci erejüket tekintve is nagyon eltérőek. A sörök, a szénsavas- és szénsavmentes üdítőitalok és az ásványvizek piacán jellemző néhány nagy kibocsátású, erős piaci pozícióval rendelkező szereplő. A keresleti oldalon inkább az atomizált szerkezet jellemző, ahol sok szereplő van jelen és a kínálati oldalhoz képest - néhány kivételtől eltekintve, mint a METRO Holding Hungary Kft. és az Interfruct Kft. - jelentősen kisebb piaci erőt képviselő vállalkozások tevékenykednek.

  • 10.

    Az érintett tevékenység output piacának kínálati oldalán szereplő vállalkozások általában italkereskedelemre szakosodott vállalkozások. A közvetítői kereskedelem lényege, hogy a vevők igényeinek kielégítése érdekében a forgalmazott árukat az igényeknek megfelelő csoportosításban kínálják, mentesítve a vevőket az egyedi beszerzések megszervezése alól.

  • 11.

    A közös vállalat alapítása során további érintett piacok a dohánytermékek nagykereskedelmének piaca és az ingatlanhasznosítás piaca. Mindkét piacon éles versenyhelyzet jellemző. A dohánytermékek nagykereskedelmi piaca nehezen támadható piac és kevés szereplő van jelen. Az ingatlanhasznosítási piac viszonylag rugalmas és könnyen támadható, továbbá az érintett termékek helyettesíthetősége viszonylag nagy.

  • 12.

    Az összefonódás hatása csak Magyarországon valószínűsíthető. Az érintett tevékenység által meghatározott termékek mindegyike jól szállítható, és a termékek viszonylagos szállítási költségei sem magasak. Az érintett vállalkozások a tevékenységüket elsősorban Budapesten és Pest megyében végzik, azonban mint azt az egyéb földrajzi területeken található telephelyek is jelzik, a tevékenység bővítése viszonylag kevés akadályba ütközik, továbbá a szállítási költségek alacsony mivolta miatt az eltérő földrajzi területeken található vevők kiszolgálása sem jelenthet nagyobb akadályt. Az érintett földrajzi piac a fentiekre tekintettel Magyarország területe.

  • 13.

    Az érintett vállalkozások együttes piaci részesedése a vizsgálói jelentés alapján - a földrajzi piacra tekintettel - 5 százalék körülire becsülhető az italok közvetítői kereskedelme tekintetében. A vállalkozások és az érintett piacok helyzetének elemzésénél azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a becslések alapján a két alapító vállalkozás együttes és így a létrehozott közös vállalkozás piaci részesedése Budapesten és Pest megyében 15-16 százalék körüli.

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 14.

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdés c) pontja értelmében vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha "több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, feltéve, hogy ez nem minősül a 11. § értelmében a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak".

  • 15.

    A Tpvt. 24. § (1) bekezdése értelmében "a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot."

  • 16.

    A S.E.F.T. és a TEMPO a DUPLEX DRINK-ben egyesítették az ital kereskedelmi tevékenységüket, úgy, hogy saját maguk felhagynak ezen tevékenységükkel. Az érintett vállalkozások árbevétele alapján az összefonódás engedélyköteles és az engedélyezés iránti kérelmet a vállalkozások az arra rendelkezésre álló időn belül a GVH-hoz benyújtották.

V.

Az engedélyezés

  • 17.

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha a 30. § (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon vagy annak jelentős részén.

  • 18.

    Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak az alábbi hatásai lehetnek a gazdasági erőfölényes helyzetre és általában a gazdasági versenyre.

  • 19.

    Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán mindkét, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

  • 20.

    Az alapító vállalkozások a közös vállalat létrehozásával a korábban külön-külön végzett azonos tevékenységüket egyesítik. Ennek eredményeként a koncentráció az érintett piacon nő. Az alapítók a közös vállalkozás létrehozásától a szervezési lehetőségek jobb kihasználását és hatékonyabb működést várnak. Az alacsony piaci részesedésre tekintettel az összefonódás versenyre hátrányos hatással járó horizontális hatással valószínűsíthetően nem jár.

  • 21.

    Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Az érintett vállalkozások a piaci vertikum azonos szintjén tevékenykednek, így a vizsgált összefonódás esetében a versenyre hátrányos hatással járó vertikális hatással valószínűsíthetően nem lehet számolni. Az összefonódás után a két alapító vállalkozás és a közös vállalat más piacon fog tevékenykedik.

  • 22.

    A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozás csoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozás-csoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére. A fentiekre tekintettel a vizsgált összefonódás esetében a versenyre hátrányos portfolió hatással valószínűsíthetően nem lehet számolni.

  • 23.

    Konglomerátum hatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b) pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására. A vizsgált összefonódás esetében az alapító vállalkozások hatékonyabban lesznek képesek megszervezni a tevékenységüket, amely valószínűleg a jövedelmezőségükre is előnyös hatással lesz. Mindazonáltal a versenyre káros konglomerátum hatással a vizsgált összefonódás esetében valószínűsíthetően nem lehet számolni.

  • 24.

    A fentebb kifejtettekre tekintettel a Versenytanács a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és az összefonódást engedélyezte.

VI.

Az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága

  • 25.

    A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 (a határidő Tpvt. 63. § (6) bekezdése alapján történő meghosszabbítása esetén 105) napon belül kell meghozni, amennyiben "az engedély a 30.§ (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg", amely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárási díj összege kettőmillió forint.

  • 26.

    A Versenytanács az eddig gyakorlatának figyelembe vételével (részletesen kifejtve: a Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a GVH Versenytanácsa Elnökének 1/2003. számú közleménye az egyszerűsített- és teljeskörű eljárásban engedélyezhető összefonódások megkülönböztetésének szempontjairól) vizsgálta a kérelmezett összefonódást és arra a következtetésre jutott, hogy az megfelel a közleményben foglalt előírásoknak és nyilvánvalóan nem tagadható meg a 30.§ (2) bekezdése alapján. A közleményben foglaltaknak és a fent kifejtetteknek megfelelően jelen kérelem esetében az eljárási díj összege tehát kettőmillió forint.

VII.

Eljárási kérdések

  • 27.

    A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat lerótta.

  • 28.

    Az ügyfelek kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 29.

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2005. február 16.