Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-196/2004/20

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a Novartis Hungária Kft. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztók megtévesztése miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 70.§ (1) bekezdése alapján hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárást annak megállapítására, hogy a Novartis Hungária Kft. az általa forgalmazott - az atópiás dermatitis (más néven: ekcéma) betegség kezelésére szolgáló "Elidel" nevű - gyógyszerkészítménye promóciójával kapcsolatban a fogyasztók megtévesztésre alkalmas magatartást tanúsított-e a bőrgyógyászok körében folytatott gyógyszer-ismertetéskor, melynek során az orvoslátogatók az eljárás alá vonti árut, összehasonlító táblázat felhasználásával, versenytársi termékkel (Protopic) hasonlították össze.

II.

  • 1.

    A Novartis A.G., Svájc és a Novartis Pharma A.G., Svájc. tulajdonában álló eljárás alá vont vállalkozás tevékenységi körébe tartozik - más tevékenységek mellett - a gyógyszerimport, a gyógyszertermelés, továbbá értékesítés a gyógyszer nagykereskedők, gyógyszertárak, és kórházak részére.

    A vállalkozás 1998. ősze óta ún. "szektoriális" formában tevékenykedik, melyek egy jogi személyen belül önállóan működnek, saját szervezeti felépítéssel:

Vényköteles gyógyszerek

- Pharma

Vény nélküli gyógyszerek

- Consumer Health

Generikus gyógyszerek

- Sandoz

Állategészségügy

- Animal Health

Kontaktlencsék, ápolószerek

- Ciba Vision

Az eljárás alá vont 2003. évi árbevétele 26,8 milliárd forint volt, a 2004. évi árbevétel kb.29,8 milliárd forintot tesz ki.
A Novartis Hungária Kft. a magyar gyógyszerpiacon - valamennyi termékét tekintve - 7,29%-os részesedéssel bír.

  • 2.

    A gyógyszerek előállítása, forgalmazása és reklámozása szigorú engedélyezési rendszer keretében zajlik.

    Az újonnan törzskönyvezett termékek az Egészségügyi Közlönyben kerülnek kihirdetésre. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet évente megjelenő hivatalos kiadványa, a Gyógyszer Kompendium, tartalmazza az összes Magyarországon törzskönyvezett és forgalomban lévő gyógyszerkészítmény leírását, az Egészségügyi Közlönyben megjelent adatait, fogyasztói árát, rendelhetőségét, stb. Az egészségügyi szakemberek számára készült negyedévente aktualizált CD-ROM kiadvány a legátfogóbb gyógyszer-információs adatforrás.

    Magyarországon a gyógyszerek bejegyzését és forgalmazási engedélyezését az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) végzi a vonatkozó miniszteri rendelet alapján.

  • 3.

    A Grtv. 9. §-a értelmében a vényköteles gyógyszerek reklámozása tilos. Gyógyszert reklámozni kizárólag az orvosoknak, gyógyszerészeknek szóló gyógyszerismertetés formájában lehet.

  • 4.

    Az eljárás alá vont vállalkozás orvoslátogatók révén keresi meg szakismerettel rendelkező fogyasztóit árui értékesítése érdekében.

    Az orvoslátogatók, feladatuk ellátása érdekében, szakmai tréningen vesznek részt, melyen az adott esetben orvosi diplomával nem rendelkező orvoslátogatókat felkészítik arra, hogy a meg- látogatott szakorvosok kérdéseire tudjanak válaszolni, illetve lehetőséget teremtenek arra, hogy az orvoslátogató az adott termékről a legújabb tudományos eredményekre is hivatkozva adhasson felvilágosítást.
    Ezen cél érdekében együttműködnek az adott szakterület szakembereivel, illetve az orvoslátogatói csoport vezetője (termékmenedzser) és orvostanácsadó segíti a tréningeket.

  • 5.

    Az eljárás alá vont által alkalmazott promóciós anyagok

    A promóciós anyagok jóváhagyása többlépcsős iterációs folyamaton, szigorú belső szabályozón (SOP) alapul, azok szakmai tartalmáért az orvosigazgató felel.
    Az eljárás alá vont vállalkozás a jóváhagyási procedúrát a nyomtatott promóción kívül 2004. közepén kiterjesztette az orvoslátogatók által tartható előadásokra is, akik csak a központilag jóváhagyott ábraanyagot használhatják, ami erősen behatárolja az orvoslátogatók szabadságát.
    A promóciós gyakorlatot egy globálisan irányadó szabályozó rendszer (NP4 - Novartis Pharma Promotional Policy) szabályozza, amelynek megszegését a vállalkozás szankcionálja. A promóciós anyagok belső szabályozójának betartását belső auditokkal ellenőrzik.

  • 6.

    Az atópiás dermatitisz, más néven ekcéma, olyan krónikusan fennálló bőrgyulladás, amely bőrszárazsággal, gyulladással, intenzív viszketéssel és gyakori fellángolásokkal jár együtt.
    A betegséget különböző hatóanyagú gyógyszerekkel kezelik.

    A betegség kezelésre szolgáló gyógyszerként forgalmazzák a piacon az alábbi termékeket:

Atópiás dermatitisz kezelésére használható termékek

Gyártó / forgalmazó

YTD/11/04
Forgalom

Piaci részesedés%

ELOCOM

SCHERING PLOUGH

392 453 196

27,02

FTOROCORT

GEDEON RICHTER

257 007 698

17,69

FLUCINAR

JELENIAGORA PLF

199 949 356

13,77

LOCOID

YAMANOUCHI

150 599 859

10,37

DERMOVATE

GLAXOSMITHKLINE PH

133 525 970

9,19

HYDROCORTISON

GEDEON RICHTER

122 222 760

8,41

CUTIVATE

GLAXOSMITHKLINE PH

65 127 338

4,48

LATICORT

JELENIAGORA PLF

40 516 780

2,79

PROTOPIC

FUJISAWA

28 512 391

1,96

APULEIN

GEDEON RICHTER

16 752 452

1,15

ELIDEL

NOVARTIS PHARMA

18 501 101

1,27

SYNALAR

ASTRAZENECA

14 890 107

1,03

PREDNISOLON P/P

PANNON PHARMA

9 429 525

0,65

PERDERM

SCHERING PLOUGH

2 357 429

0,16

LINOLA-H N

WOLFF

714 480

0,05

DERMOFORTE

GLAXOSMITHKLINE PH

0

0,00

SICORTEN

NOVARTIS CONSUM.H.

0

0,00

  • 7.

    Az eljárás alá vont által forgalmazott - eljárással érintett - Elidel krém olyan lokális kezelésre használatos, topikális (felületi kezelésre szolgáló) szteroidmentes termék, amely az ekcéma terápiájában enyhe és középsúlyos esetekben használandó.
    Az Elidel 2004. január 1.-én került gyógyszertári forgalomba.
    A gyógyszer csak orvos által felírt vényre adható, nem minősül támogatott terméknek.
    Az az eljárással érintett vényköteles gyógyszerkészítményt az eljárás alá vont vállalkozás az ország egész területén forgalmazza.

    • 1.

      Az Elidel 1 % krém (Egy gramm krém 10 mg pimecrolimusum (pimecrolimus) hatóanyagot tartalmaz) terápiás javallatai értelmében:

      • -

        Az alkalmazási előírásból megállapíthatóan az "Az Elidel 2 éves vagy ennél idősebb, enyhe vagy középsúlyos ekcémában szenvedő betegek

        • -

          tüneteinek rövidtávú kezelésére, vagy

        • -

          a tünetek megelőzésére való tartó intermittáló kezelésére javasolt."

      • -

        Alkalmazásánál "a szisztémás (szervezetbe történő) felszívódás alacsony volta miatt nincs megszorítás az össz adagot, a kezelt testfelület nagyságát, illetve a kezelés tartamát illetően."

      • -

        A farmakodinámiás (gyógyszertani mechanizmus) tulajdonságoknál az OGYI által jóváhagyott terápiás javaslat rögzíti, hogy
        "...a pimecrolimus (eljárás alá vonti hatóanyag) szisztémás immunrendszeri hatása csekély" a szisztémás immunszuppressziós standard modellekből megállapíthatóan.
        "a helyileg alkalmazott pimecrolimus portiko-szteroidokhoz hasonlóan penetrál (jut) a bőrbe, de azoknál sokkal kevésbé hatol át rajta, ami csak kismértékű szisztémás felszívódást jelent", azaz kevéssé jut be a szervezetbe (a nyirok/véráramba) a bőrön át.

    • 2.

      A 12/2001. (IV. 12.) EÜM rendelet 14. § (3) - (4) bekezdéseiben foglaltak szerint az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) maga tartja nyilván a törzskönyvezett, és forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerkészítmények közül az egyenértékűnek, illetve egymással - a terápia alkalmával - helyettesíthetőnek tekintett termékek listáját.

      Az OGYI honlapján fellelhető listán az Elidel terméknek nincs megjelölt gyógyászati helyettesíthető terméke.

  • 8.

    A szintén lokálisan használatos, topikális, bőrfelületi kezelésre szolgáló Protopic kenőcsöt a Fujisawa GmbH forgalmazza.
    A Protopic 0,03 % kenőcs 0,3 mg takrolimuszt, míg a Protopic 0,1 % kenőcs 1 mg takrolimuszt tartalmaz takrolimusz-monohidrát formájában.

    A gyógyszer terápiás javallatai az alábbiak:

    • -

      "Protopic 0,03 % - Középsúlyos és súlyos atópiás dermatitis kezelésére olyan felnőttek esetében, akik nem reagálnak megfelelően, vagy nem tolerálják a szokásos kezeléseket. Gyermekek (2 éves vagy annál idősebb) esetében a hagyományos kezelési módokra nem reagáló középsúlyos atópiás dermatitis kezelése."

    • -

      "Protopic 0,1 % - Középsúlyos és súlyos atópiás dermatitis kezelése olyan felnőttek esetében, akik nem reagálnak megfelelően, vagy nem tolerálják a szokásos kezeléseket."

    • -

      A javallat különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések címszó alatt közli: ..."Klinikai vizsgálatok csak ritkán (0,8%-ban) figyeltek meg lymphadenopathiát (nyirokmirigy megnagyobbodást). Ezek nagy része különböző fertőzésekhez (bőr, légúti, fog) volt kapcsolható, és megfelelő antibiotikus kezelésre megszűnt. Ha a nyirokmirigy megnagyobbodás állandósul, ki kell deríteni az okát, ennek hiányában a Protopic kezelés befejezését meg kell fontolni."

    • -

      A javallat különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések címszó alatt közli: ..."Klinikai vizsgálatok csak ritkán (0,8%-ban) figyeltek meg lymphadenopathiát (nyirokmirigy megnagyobbodást). Ezek nagy része különböző fertőzésekhez (bőr, légúti, fog) volt kapcsolható, és megfelelő antibiotikus kezelésre megszűnt. Ha a nyirokmirigy megnagyobbodás állandósul, ki kell deríteni az okát, ennek hiányában a Protopic kezelés befejezését meg kell fontolni."

    • -

      A nemkívánatos hatások, mellékhatások között szerepel az a közlés, miszerint gyakori az "alkoholintolerancia", vagyis alkohol tartalmú italok fogyasztása után előfordul az arc kipirulása vagy bőrirritáció.

    • -

      A farmakológiai tulajdonságok címszó alatt rögzíti az alkalmazási előírás, miszerint a gyógyszer szisztemás felszívódásának mértéke a kezelt bőrfelülettől mértékétől függ.

  • 9.

    A Protopic kenőcsöt forgalmazó Fujisawa GmbH magyarországi kereskedelmi képviselete számára a Yamamouchi cég végzi az orvoslátogatást egy promóciós együttműködési szerződés alapján.

    Promóciós tevékenysége során a Yamamouchi cég orvoslátogatója egy alkalommal egy, a Novartis Kft. által nyomtatott írásos összehasonlítást tartalmazó kétoldalas anyagot talált Hajdú-Bihar megyében, 2004. második negyedévében.

    A táblázat, illetve három grafikont tartalmazó kétoldalas írásos anyag, a két terméket - a Novartis által forgalmazott Elidelt, valamint a Fujisawa által forgalmazott Protopicot - , illetve azok hatóanyagát hasonlítja össze.

    A táblázatban az alábbiakat tüntették fel:

    Az enyhe és középsúlyos indikáció mellett, első vonalas termékként nevesített Elidel és a középsúlyos és súlyos indikáció mellett, második vonalas termékként nevesített Protopic összehasonlításaként a táblázat az alábbiakat rögzítette:
    A Protapic mellékhatásként említett két tulajdonságot, azaz, hogy szisztémásan felszívódhat, továbbá az alkohol intoleranciát. Az Editel mellékhatásaként "átmeneti égő érzés"-t jelölte meg.
    A betegség kezelése szempontjából a Protapicnél - formailag - az arcon zsírosan fénylik, míg a másik termékre az "arcon is esztétikus" kitételt tartalmazta.

    A grafikonok felett az alábbi szöveg szerepelt:

    • -

      A tacrolimus nyirokcsomó affinitása nagyobb, mint a pimecrolimusé Az első grafikonon két hatóanyaggal (tacraolimus és pimecrolimus) folytatott klinikai kísérletek eredményei szerepeltek, amelyből kitűnt, hogy a tacrolimus nyirokcsomó affinitása szignifikánsan nagyobb, mint a pimecrolimusé. Szakemberek számára beazonosítható, hogy a tacrolimus a Protopic kenőcs hatóanyaga, míg a pimecrolimus az Elidel krém hatóanyaga.

    • -

      Bőr penetráció(bejutás) and permeáció (átjutás): Pimecrolimus és tacrolimus különbözik A második és harmadik grafikon azt mutatja meg, hogy a pimecrolimus és a tacrolimus bőrbe való penetrációja között nincs szignifikáns különbség, míg a két anyag bőrön való átjutása (permeációja) között jelentős különbség volt kimutatható.

  • 10.

    Az orvos nevét, aki az eljárás alá vont vállalkozás anyagát megkapta, illetve akitől azt a Yamamouchi cég másolatban beszerezte, a Yamamouchi cég nem tudta megjelölni, miáltal nem volt mód a szakorvos meghallgatására annak érdekében, hogy a szóbeli gyógyszer ismertetési gyakorlat megismerhetővé váljék.

III.

  • 11.

    Az eljárás alá vont vállalkozás előadta, hogy az Elidel gyógyszerkészítménnyel kapcsolatban csak az orvosok, gyógyszerészek, tehát a szakma részére folytat reklámtevékenységet. A termék ismertetését orvoslátogatói hálózat végzi.

    • 1.

      Az Elidel és Protopic az indikáció vonatkozásában úgy nyilatkozott, az áruk nem helyettesítő termékei egymásnak. A táblázat nem az összehasonlítást szolgálta, hanem a két termék alkalmazhatóságának, indikációjának különbözőségét hangsúlyozza.
      Ezen különbözőség hangsúlyozását azért tartották szükségesnek a tréningek során, mert a versenytárs is a széleskörű alkalmazhatóságra és indikációra helyezte a hangsúlyt marketingjében, és erőteljes promóciós kampányba kezdett az Elidel termékkel szemben.

      A gyakorlati tevékenység során a szakorvosok által feltett kérdések helyes megválaszolása céljából került sor a különbségek kidolgozására, annak érdekében, hogy az orvoslátogató a szakorvos kérdésére megfelelő választ adhasson.

    • 2.

      A kifogásolt két ábra azt illusztrálja, hogy a pimecrolimus és a tacrolimus felszívódása a bőrbe közel azonos, nincs statisztikailag szignifikáns eltérés a két termék között. Ugyanakkor a bőrön keresztüli átjutásban (permeációban) a két termék között statisztikailag szignifikáns a különbség, a tacrolimus bőr permeációja nagyobb, mint a pimecrolimusé.

      A táblázat tartalmát csak az orvoslátogatók ismerik, azok megalapozott tudományos megállapításokon illetve az alkalmazási előírásokon alapulnak.

    • 3.

      A nyomtatott promóción kívül a jóváhagyási procedúrát 2004 közepén terjesztette ki a társaság a szakmai referálókon az orvoslátogatók által tartható előadásokra is, ők ezt követően nem használhatnak más ábraanyagot, mint amelyet központilag jóváhagytak, ami erősen behatárolja az orvoslátogatók szabadságát.

      A nemzetközi referenciák és az alkalmazási előírások egyértelműen bizonyítják az Elidel krém és Protopic kenőcs eltérő farmakológiai tulajdonságait, és az eltérő terápiás javallatot.

IV.

  • 12.

    A vizsgálati jelentés nem találta megállapíthatónak, hogy az eljárás alá vont vállalkozás jogsértést követett el, tekintettel arra, hogy az ott kifejtett álláspont szerint

    • -

      a kérdéses táblázatok valós megállapításokat tartalmaznak, illetve

    • -

      a táblázatokat csak belső használatra, nem a promóció részeként, alkalmazza az eljárás alá vont az orvoslátogatók felkészítése során, annak érdekében, hogy a tényszerűen felmerülő kérdésekre az orvoslátogatók tényszerű válaszokat adjanak.

A jelentésben kiejtettek szerint a termékismertetőben szereplő állítások nem tértek el a szakhatóság által jóváhagyott alkalmazási előírástól, illetve megfelelően hivatkozott klinikai kísérleti eredményeken nyugszanak, továbbá nem nyert bizonyítást, hogy az eljárás alá vont felkészítő belső tréninganyagát közvetlenül felhasználnák az orvoslátogatók a gyógyszerismertetés során.

A jelentés indítványozta az eljárás megszüntetését.

V.

  • 13.

    A Tpvt. 8. (1) bekezdése szerint tilos a fogyasztók gazdasági versenyben történő megtévesztése.

    A Tpvt. 8. § (2) bek. a) pontja szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha az áru lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre gyakorolt hatása - tekintetében valótlan, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, vagy valamely vállalkozás más módon tanúsít megtévesztésre alkalmas magatartást.

    Fentiek értelmében azon magatartásoknak van versenyjogi relevanciája, amelyek a fogyasztók döntési szabadságát a versenyviszonyok torzítására alkalmas módon befolyásolják.
    A fogyasztói döntéseknek a gazdasági versenyben való befolyásolására az a cselekmény alkalmas, amely a kínált árut vagy szolgáltatást - adott esetben más áruhoz viszonyítva - a valósnál kedvezőbbnek tünteti fel a fogyasztók előtt, előidézve azt a hatást, hogy az ennek folytán kialakuló fogyasztói döntés révén a reklámozó vállalkozás előnyösebb helyzetbe kerüljön a piacon

VI.

  • 14.

    A reklám jogellenességének megítélésénél a 11. pontban írt piaci hatásra alkalmasságon túl figyelemmel kell lenni arra is, hogy az tartalmánál fogva alkalmas-e a célzott fogyasztók, fogyasztói réteg megtévesztésére.
    Jelentőséggel bírhat az is, hogy a reklám csak egy tényező a fogyasztói döntést befolyásoló tényezők között, és a termékek közötti választás során a fogyasztó figyelemmel van az egyéb forrásból származó információkra is.

    A Tpvt. 9. §-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak a megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

  • 15.

    Az adott eljárásban vizsgált promóciós anyag vonatkozásában a Versenytanács álláspontja szerint megállapítható volt, hogy az terméktájékoztatásnak (reklámnak) minősül azáltal, hogy annak tartalma, az orvoslátogatók tudásanyagává válva - az eljárás alá vont vállalkozás nyilatkozata szerint is - eljutott a célzott fogyasztókhoz, vagyis az orvosokhoz, így arra alkalmazhatók a Tpvt. és a Grtv. rendelkezései.

  • 16.

    A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény 15. § (1) bekezdése a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését, az e rendelkezések megsértése miatti eljárások lefolytatását a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség hatáskörébe utalja azzal a kivétellel, hogy a 15. § (2) bekezdése szerint a Grtv 7. és 7/A.§-aiba foglalt rendelkezésekbe ütköző reklám esetén a bíróság, illetve a a Tpvt-ben meghatározottak szerint a Gazdasági Versenyhivatal jár el.

    A Versenytanácsnak fentieket figyelembe véve abban kellett állást foglalnia, hogy az eljárás tárgyát képező, a promóciós anyagon alapuló verbálisan terjesztett tájékoztatás (reklámozás) - minek alapján az orvoslátogatók a szakorvosok kérdéseire választ adtak - összehasonlító reklámnak minősül-e a Grt. 2. § o) pontja alkalmazásában, mely jogszabályhely szerint az a reklám minősül összehasonlító reklámnak, amely közvetve, vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a reklámozóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozást, vagy a más vállalkozás által előállított, forgalmazott, vagy bemutatott, a reklámban szereplő áruval azonos, vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut.

    • 1.

      A Versenytanács szerint az eljárás alá vont vállalkozás orvoslátogatói az orvosok tájékoztatása során a brosúra felhasználásával összehasonlító reklámtevékenységet folytattak, amikor az eljárás alá vont vállalkozás árujával hasonló rendeltetésű más, az orvosok által beazonosítható árut hasonlítottak össze.

    • 2.

      Fentiekhez képest nem fogadta el a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás azon nyilatkozatát, miszerint az iratokhoz csatolt táblázatban és grafikai ábrázolásokban foglalt információ nem áruösszehasonlítást szolgál, figyelembe véve azt, hogy az összehasonlítás az azonosságok és a különbségek kimutatásával jár együtt..
      Az orvoslátogatók tájékoztatója, az eljárás alá vont vállalkozás nyilatkozata szerint is, azt a célt szolgálta, hogy az orvosok esetleges kérdéseire az orvoslátogatók megfelelő választ tudjanak adni. A megfelelő válasz alapját pedig a két termék fenti módon történt összehasonlítása biztosította.

  • 17.

    Az áru lényeges tulajdonságaként az összehasonlító táblázat "mellékhatás" cím alatt csak a hasonló rendeltetésű Prototic vonatkozásában tartalmazott állítást arra vonatkozóan, hogy a gyógyszer szisztémásan felszívódhat, vagyis a kenőcs a szervezetbe juthat a bőrön át.
    Ezzel azt közölte, hogy a gyógyszer a bőrön át bejutva, bekerülhet a nyirok/véráramba, minek következtében a bőrtől távolabbi helyen (pl. nyirokcsomó, vér, lép, egyéb szervek) felhalmozódhat. (13. sz. irat).

    • 1.

      Saját áru vonatkozásában az összehasonlítást szolgáló táblázat szisztémás felszívódást nem tüntetett fel, mindössze azt rögzítette, hogy annak hatásaként átmeneti égőérzés jelentkezhet.
      A iratokhoz csatolt alkalmazási előírásból ugyanakkor azt lehetett megállapítani, hogy a szisztémás (szervezetbe történő) felszívódás lehetősége az eljárás alá vont vállalkozás áruja vonatkozásában, bár csekély mértékben, de szintén fennáll.
      Fentieket figyelembe véve a vizsgált táblázat, önmagában, nem tartalmazott pontos információkat - az összehasonlítás részben hiányos volt - a két gyógyszer felszívódása vonatkozásában.
      Helyesen, valós információként rögzítette ugyanakkor a táblázat a Prototic nevű gyógyszernek mellékhatásaként az alkoholintoleranciát. Ez utóbbi árutulajdonságot a Prototic terápiás javallata -szemben az eljárás alá vonti gyógyszerrel -tartalmazza.

    • 2.

      A táblázatban foglalt információkat egészítette ki a grafikonos formában ábrázolt, majd közvetített információ.
      Az első grafikon azt közvetítette az orvoslátogatók, illetve általuk az orvosok felé, hogy a versenytársi áru nyirokcsomó affinitása nagyobb, mint az eljárás alá vont vállalkozás termékéé.
      A grafikon üzenetét a terápiás javallat szövege igazolta, figyelemmel arra, hogy a versenytársi termékre vonatkozóan rögzítésre került, hogy ritkán ugyan, de megfigyeltek nyirokmirigy megnagyobbodást, míg ilyen tartalmú megállapítás az eljárás alá vont vállalkozás árujával kapcsolatban nem volt.
      A második és harmadik grafikon tartalmilag a bőr permeáció vonatkozásában mutatott különbséget a két áru között azzal az üzenettel, hogy a versenytársi áru szisztémás (szervezetbe történő) felszívódása nagyobb mértékű, mint az eljárás alá vont vállalkozás árujáé.

    • 3.

      A tipikus, felületi adagolású gyógyszerekkel szemben elvárás, hogy a gyógyszerből minél kevesebb jusson a szervezetbe, azaz minél kisebb szisztémás hatásúak legyenek, jelentősen ne kerüljenek a nyirok/véráramba, illetve ne halmozódjanak fel a bőrtől távolabbi helyeken.

      A Versenytanács a rendelkezésére álló alkalmazási előírásokból megállapította, hogy a Prototic esetében az alkalmazási előírás feltüntet a gyógyszer szervezetbe jutásával kapcsolatban enyhe hatásokat, illetve a klinikai vizsgálatok alkalmával ritkán (0,8 %-ban) megfigyeltek nyirokmirigy megnagyobbodást, továbbá az áruval összefüggésben alkohol intolerancia is mutatkozik, így összességében a promóciós anyag által közölt össz-információt a Versenytanács nem találta jogellenesnek a táblázatban foglalt, a szisztemás felszívódásra vonatkozó - fent már írt - pontatlanság ellenére.

      A Versenytanács nem találta szükségesnek annak feltárását, hogy az alkalmazási előírásokban írtakhoz képest a két gyógyszer lényeges tulajdonsága (bőr permetáció) vonatkozásában milyen nagyságrendű a két áru közötti eltérés.

      Ennél figyelemmel volt arra, hogy a vizsgált irat csak alapját képezte a fogyasztókhoz (orvosok) ténylegesen eljutó szóbeli tájékoztatásának, vagyis a szóbeli tájékoztatás mikéntje - főként valamennyi orvoslátogató vonatkozásában - a csatolt iratból természetszerűleg nem rekonstruálható.
      A szóbeli tájékoztatás pontos tartalma nem volt megismerhető a tényállás 8. pontjában írt okok folytán.

  • 18.

    A jogellenesség szempontjából mérlegelte a Versenytanács, hogy a tájékoztatással célzott fogyasztók orvosok, vagyis szakemberek.
    Az orvosokkal szembeni elvárás, hogy a gyógyszerek közötti választás során ésszerűen, a szakmai ismereteik birtokában illetve annak alkalmazásával járjanak el. A Vj-119/2002. és a Vj-120/2002. számú ügyben beszerzett piackutatás eredményéből megállapítható volt, hogy az orvosok ezen elvárásnak megfelelő magatartást tanúsítanak a gyógyszerválasztáskor.
    Ebből az következik a különböző készítmények közötti választást nem csak a különböző promóciós anyagokban, tájékoztatásokban foglaltak határozzák meg, hanem arra kihatással van az orvosok szakmai tudása, a hivatalos kiadványok és információk (pl. OGYI kiadvány), valamint a szakirodalomból szerzett ismeret is.
    Ehhez képest az estleges, a mérték szempontjából pontatlan tájékoztatás nem alkalmas a szakmai fogyasztó megtévesztésére.

  • 19.

    Fentiekre tekintettel a Versenytanács az eljárást megszüntette a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés j.) pontja alapján.

Budapest, 2005. április 8.