Gazdasági Versenyhivatal

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-178/2004/5

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Danavox-H Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a MICROSONIC-LABOR Fülillesztékeket Gyártó és Forgalmazó Kft. és a Mediszintech Orvostechnikai Kft. versenykorlátozó megállapodások mentesítésére vonatkozó kérelmének elbírálására irányuló versenyfelügyeleti eljárásban - tárgyaláson kívül - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) alapján meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács a 2005. április 27-én módosított szindikátusi megállapodást - egyben az AudioPont Kft-t létrehozó társasági szerződést - a versenykorlátozó megállapodásokra vonatkozó törvényi tilalom alól mentesíti annak lejártáig, 2008. április 27-ig.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztett keresetnek van helye.

Indoklás

I.

A kérelem

• 1.

  A Danavox-H Kft., a Microsonic Labor Kft. és a Mediszintech Kft. egymástól független vállalkozások 2004. október 29-én megalapították az Audiopont Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-t (1073 Budapest, Dob u. 94-96.), amelynek bejegyzésére a Fővárosi Bíróságon került sor. Az alapító okirat szerint a vállalkozásban valamennyi kérelmező azonos, 1.000.000,- Ft. névértékű üzletrészt tulajdonol. A társaság alapításával egyidejűleg a kérelmezők szindikátusi szerződést írtak alá az új társaság működését érintően. Az AudioPont Kft. az egymás versenytársaiként értékelhető alapítók tevékenységének csak egy részét veszi át, ugyanakkor a kérelmezők az AudioPont Kft. tevékenysége által érintett piacon működnek továbbra is. Ezért a kérelem arra vonatkozik, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a közös vállalat létrehozását, valamint az annak tevékenységét szabályozó szindikátusi szerződést, mint versenykorlátozó megállapodást mentesítse a tilalom alól a Tpvt. 17. §-ának megfelelően.

• 2.

  2005. április 29-én a kérelmezők a Versenytanács előzetes álláspontja és a 2005. április 19-én tartott tárgyalás eredményeképpen kérelmüket részben módosították. A módosítás szerint az AudioPont Kft. üzemeltetésére kötött szindikátusi szerződés határozott időre - három évre - szól, és három év elteltével a szerződés megszűnik. A kérelmezők vállalták, hogy az AudioPont Kft. a tevékenységét legfeljebb húsz kórházi audiológián (illetve egészségügyi intézményekben) fogja végezni, és a kérelmezők az egymás közötti gazdasági együttműködést kizárólag az AudioPont Kft-n belül, és kizárólag azon a maximum húsz audiológián keresztül gyakorolják, ahol az AudioPont Kft. eladási tevékenységet végez. Mindezt a szindikátusi szerződés 2005. április 27-én kelt módosítása tartalmazza.

II.

Az érintett piac

Az érintett termékpiac és általános jellemzése

• 3.

  Az AudioPont Kft. és a kérelmezők tevékenysége alapján érintett termékként a hallásjavító eszközök (hallókészülékek) definiálhatók. A piaci kínálatban nagy számú hallókészülék-típus található. A keresleti oldalon az egyes hallásproblémáktól függően kisebb-nagyobb helyettesíthetőség áll fenn, ugyanígy, a kínálati oldalon a gyártók többnyire hasonló technológiai megoldásokat alkalmaznak. A gyártók egyébként elsősorban külföldi vállalkozások, bár találhatók a piacon magyar gyártók is.

• 4.

  A hallókészülék orvosi javaslat alapján beszerzésre kerülő gyógyászati segédeszköznek minősül, amelyre a társadalombiztosítás támogatást nyújt a kötelező egészségbiztosítás ellátásáról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, illetve e törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet és a társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről, valamint a rendelés, forgalmazás, kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről szóló 19/2003. (IV. 29.) EszCsM rendelet alapján. Ez utóbbi rendelet 12. §-a előírja, hogy csak olyan forgalmazó (gyártó) jogosult gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatással történő forgalmazására, mely az OEP-pel erre szerződést kötött. A gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről szóló 7/2004 (XI. 23.) EüM rendelet 3.§ (1) bekezdése értelmében gyógyászati segédeszközt forgalmazni, kölcsönözni és javítani csak működési engedéllyel, illetve a rendelet 2. mellékletében meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szaküzletben lehetséges (kivétel: a gyógyszertárak). E rendelet a már működő gyógyászati segédeszközöket forgalmazó szaküzletekre 2005. július 1-étől hatályos.

• 5.

  A hallókészülékek hazai piacán 13 gyártó képviselteti magát, akik termékeiket saját mintaüzleteikben (a kérelmezők egy-egy saját üzlettel rendelkeznek) vagy viszonteladói szaküzleteken keresztül juttatják el a végfogyasztókhoz. A hallókészülékek nagykereskedelmi piacán az alábbi piaci részesedések állapíthatók meg:

Forrás: www.oep.hu

• 6.

  2002-2003 során a kérelmezők közül a Danavox és a Microsonic piaci részesedése évről-évre 1 %-kal nőtt, a Mediszinteché 1%-kal csökkent. Ezzel párhuzamosan, a versenytársak közül a kisebb cégeknél 1-1 %-os növekedés, a nagyobbaknál 1-1 %-os csökkenés figyelhető meg.

• 7.

  A végfogyasztók a hallókészülékeket az egészségügyi intézmények audiológián vagy az egyéb helyen található szaküzletekben vásárolhatják meg. Ez utóbbiak főként nagy népességű, vagy nagy vonzáskörzettel rendelkező városokban vannak jelen, így egyes megyeszékhelyeken akár 3-4 szaküzlet is működik. Jelenleg 70-nél több szaküzlet, illetve 50 egészségügyi intézmény audiológiája áll a fogyasztók rendelkezésére. Egy szaküzlet létesítésének Fül-Orr-Gégészeti Orvosszakmai Kollégium által ajánlott feltételei közé tartozik, hogy a kiskereskedő legalább három típusú terméket forgalmazzon. Az audiológiákon általában több gyártó - (legalább) a kérelmezők egyike és versenytársa(ik) - terméke megtalálható. A teljes hallókészülék értékesítés kb. 70 %-a az audiológiákon, és 30 %-a egyéb szaküzletekben valósul meg. Ez az arány fokozatosan változik az egyéb szaküzletek javára.

• 8.

  A társadalombiztosítási támogatás szempontjából nincs különbség aközött, hogy a fogyasztó szaküzletben vagy audiológián jut hozzá a hallókészülékhez.

• 9.

  Tekintettel arra, hogy a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről szóló 7/2004 (XI. 23.) EüM rendeletben meghatározott, a gyógyászati segédeszközöket forgalmazó szaküzlet működtetésének személyi és tárgyi feltételeinek a jelenlegi kórházi audiológiai értékesítés nem felel meg, és azok csak jelentős ráfordítással valósíthatók meg, a jövőben a kórházak az audiológiákon való értékesítés megszüntetésével a kórházon belül egy-egy helyiséget alakítanak ki, melyben egy "külsős" cég (gyártó vagy viszonteladó) bérleti jogviszony keretében végezheti a szaküzlet működtetését. Értelemszerűen a kórházakban kialakítható szaküzletek száma véges, feltehetően egy helyiséget jelent.

• 10.

  A kérelmezők kiskereskedelemben elért piaci részesedéséről pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Mivel szaküzleteket viszonteladók is működtetnek, a több piaci szereplő miatt a kérelmezők piaci részesedése kevesebb (azonban 10 % feletti) a nagykereskedelemben elérthez képest. A hallókészülékek kiskereskedelmi áraira a 19/2003 EszCsM rendelet 1. sz. melléklete tartalmaz iránymutatást, ugyanis meghatározza az egyes termékek közfinanszírozás alapjául elfogadott nettó árait. Ezen túlmenően természetesen nem tiltott ettől eltérő árak érvényesítése sem. Jellemző, hogy a vállalkozások a rendeletben meghatározott árakat alkalmazzák, de akad olyan viszonteladói üzlet, mely magasabb árakat érvényesít.
  
  Az érintett földrajzi piac

• 11.

  Mivel a hallókészülékek értékesítése leginkább társadalombiztosítási támogatás igénybevételével történik, mely a hazai szabályozáson alapul, érintett földrajzi piacnak Magyarország területe tekinthető. A Versenytanács megjegyzi, hogy az érintett földrajzi piac nyilvánvalóan szűkebb, mint az ország egész területe. Ezen földrajzi piacok egyértelmű meghatározását azonban a Versenytanács szükségtelennek tartotta, mivel a piaci szereplők - a kérelmezők és versenytársaik - egyenletesen oszlanak el az országban, az egyes régiókban több forgalmazó is elérhető a fogyasztók számára. Erre való tekintettel nem valószínűsíthetőek olyan földrajzi piacok, ahol a kérelem versenyaggályokra adhatna alapot.

III.

A megállapodás, illetve módosításának főbb rendelkezései és a közös vállalat

• 12.

  Mindhárom kérelmező hallókészülékek importjával és magyarországi kis- és nagykereskedelmi forgalmazásával foglalkozik. Nyilatkozatuk szerint az általuk létrehozott AudioPont Kft. elsősorban hallókészülékek kiskereskedelmi értékesítését fogja végezni az egészségügyi intézmények, kórházak audiológiáin, illetve - amennyiben a helyzet változik - az egészségügyi intézményekben kialakított szaküzletekben (feltéve, ha az intézmény hajlandó az AudioPont Kft-vel szerződni). A kérelmezők együttes termékpalettája a hallászavarok 90 %-át lefedi.

• 13.

  A kérelem tárgyát képező AudioPont Kft., azaz a közös vállalat társasági szerződése, valamint az AudioPont Kft. tevékenységére vonatkozó szindikátusi szerződés aláírására 2004. október 29-én, majd 2005. április 27-én a módosítására került sor azzal, hogy a szindikátusi szerződés hatályba lépésének feltétele a Gazdasági Versenyhivatal engedélyező határozata. Az AudioPont Kft-t a tagok, azaz a kérelmezők határozott időre, három évre alapították egyenlő mértékű üzletrésszel és azonos tagsági jogokkal. A társaság élén három ügyvezető áll, akiket a kérelmezők delegálnak. A tagok a szindikátusi szerződést hat hónapos felmondási idővel mondhatják fel, azonban egy tag kilépése esetén a másik két tag folytathatja a társaság működtetését.

• 14.

  A szindikátusi szerződés kimondja, hogy a tagok az AudioPont Kft. működtetésében egymással szorosan együttműködnek. A szindikátusi szerződés értelmében az AudioPont Kft. a tagok kínálatában szereplő készüléket forgalmazza, illetve a tagok is kötelezettséget vállalnak arra, hogy termékeikkel folyamatosan ellátják az AudioPont Kft-t. Amennyiben a fogyasztók részéről megnyilvánuló igényt a kérelmezők által biztosított termékkörökből biztosítani nem lehet, úgy az AudioPont Kft. az adott igényeknek megfelelő készüléket, valamint az ezekhez kapcsolódó kiegészítőket és tartozékokat harmadik személytől is beszerezheti. A tagok vállalják, hogy termékeik után mindenkor olyan piaci árakat érvényesítenek, melyeket más viszonteladóval szemben is alkalmaznak. A termékek eladási árait a társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről, valamint a rendelés, forgalmazás, kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről szóló 19/2003. (IV. 29.) EszCsM rendeletnek megfelelően határozzák meg.

• 15.

  A kérelmezők az AudioPont Kft. működését húsz kórházi audiológiára korlátozzák, azaz a társaság legfeljebb húsz kórházzal (egészségügyi intézménnyel) köthet bérleti szerződést szaküzlet létrehozására. A kérelmezők az egymás közötti együttműködést kizárólag ezen húsz audiológián gyakorolják.

IV.

A kérelmezők álláspontja

• 16.

  A kérelmezők álláspontja szerint megállapodásuk a versenytársak piaci működésére nem gyakorol jelentős hatást, mivel a megállapodás csak azokat az egészségügyi intézményeket fogja érinteni, amelyek az AudioPont Kft-vel szaküzlet működtetését célzó szerződést kötnek. A versenytársak által hasonló célból kötött szerződések ugyanakkor a kérelmezők által létrehozott közös vállalat mozgásterét érintik hasonló módon. A megállapodásnak ugyanakkor a kérelmezőkre nézve lehet versenykorlátozó hatása, abban az egészségügyi intézményben, amelyre vonatkozóan a közös vállalat szerződést kötött. A közös vállalat tevékenysége által nem érintett egészségügyi intézményekben ugyanakkor a kérelmezők között továbbra is fennáll a verseny lehetősége.

• 17.

  A kérelmezők a közös vállalattal nem várják piaci részesedésük emelkedését, hanem csak szinten tartását oly módon, hogy a kérelmező cégek piaci részesedése egyenként csökkenni fog, de az AudioPont Kft. részesedése a nulláról várhatóan ugyanilyen mértékben fog nőni.

• 18.

  A közös vállalat nemcsak saját tagjaitól, hanem "harmadik" vállalkozásoktól is fog termékeket beszerezni, illetve a kérelmezők a közös vállalat részére ugyanúgy nagykereskedelmi áron fogják értékesíteni termékeiket, mint más viszonteladók részére. A megállapodás résztvevői egymásnak és versenytársaiknak a közös vállalat tevékenysége által érintett egészségügyi intézményeken kívül továbbra is versenytársai maradnak, így megítélésük szerint a közös vállalat és annak működtetése nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.

• 19.

  A megállapodásnak egyébként nincs hatása más cégek piacra lépésére, mivel a jelenlegi piaci szereplők kínálatával valamennyi elismert márka képviselve van a piacon, ezért nem valószínű új vállalkozás piacra lépése.

• 20.

  A termékek társadalombiztosítás által támogatott árainak meghatározása az OEP és a gyártók közötti ármegállapodások eredménye. A kérelmezők előadták, hogy az AudioPont működtetése nem alkalmas közös árpolitika kialakítására, mert az OEP-pel folytatott alkufolyamat és a referenciaárak meghatározása kétfordulós, zárt licit során (ahol minden gyártó külön-külön vesz részt) akár csökkenhet is. Nem is lenne érdekük az együttműködés és egy közös árplatform létrehozása, mivel viszonteladóként a kérelmezők egymás versenytársai maradnak.

• 21.

  A hallókészülék egészségügyi intézményeken belüli értékesítésével, kezelésével, utógondozásával kapcsolatos tevékenységek egyesítésével a közös vállalkozás tevékenysége által érintett egészségügyi intézményekben a nagyobb racionalizálási lehetőségekkel, a forgalmazás ésszerűbb megszervezésével jelentős forrás-megtakarítás érhető el. A fogyasztók számára a megállapodás hatásait minden tekintetben pozitívként minősítik a kérelmezők. A közös vállalat szinte teljes termékpalettával fog rendelkezni, ezért a fogyasztónak nem kell egyéb szaküzletet felkeresnie, hiszen az AudioPont szaküzlet minden igényt ki tud elégíteni (ha esetleg mégsem, harmadik társaságtól beszerzik a szükséges terméket). A hallókészülékek kiszolgálása gyorsabb és hatékonyabb lesz, az ügyintézés gyorsabbá és szakszerűbbé válik, a kisebb javítások a szakszemélyzet segítségével a helyszínen, rövid idő alatt elvégezhetőek lesznek. A fogyasztó megfelelő oktatásban fog részesülni a hallókészülék működéséről, használatáról. Nem kell a rendelési időben, a hosszú sorokat kivárnia, hanem a szaküzlet tágabb nyitvatartási időben, megfelelő számú és felkészültségű személyzettel áll majd a fogyasztó rendelkezésére.

V.

A piac egyéb szereplőinek nyilatkozatai

• 22.

  A megkeresett versenytársak, illetve a kérelmezők által is megjelölt Hallókészülék-forgalmazók Országos Szövetsége és a Magyar Hallás Akusztikusok Országos Szövetsége véleménye szerint a közös vállalatban résztvevő kérelmezők eredetileg is jelentős piaci pozícióval rendelkeznek, mely a közös vállalat létrehozásával tovább erősödhet. A kórházi audiológiákon folyik az értékesítés nagyobb százaléka, és a közös vállalat ezen a területen fog komoly hatást gyakorolni.

• 23.

  Az egyik versenytárs megjegyezte, hogy az egyes hallókészülékek társadalombiztosítással támogatott árait az OEP a gyártóval folytatott tárgyalás során alakítja ki. A közös vállalat jó lehetőséget teremt a kérelmezőknek egy közös árpolitika kialakítására, és ezzel az OEP-pel folytatott tárgyalásokon is erősödik alkupozíciójuk a közös vállalat működésével megnőtt piaci részesedések és eladások miatt.

• 24.

  Egy másik versenytárs szerint a kórházi audiológiákon jelenleg forgalmazott 6-8 különböző típus helyett a közös vállalat 3 típusa jóval szűkebb kínálatot biztosít. A hallásproblémák sokfélesége és a beteg szubjektív igényei miatt a beteg először próbahordásra kapja meg a hallókészüléket. Ez alatt az idő alatt, ha a termék nem felel meg számára, egy másikat kap helyette. Amennyiben nem egy független szakorvos, hanem a szaküzlet ajánl helyettesítő terméket, nem a beteg, hanem saját érdekeit fogja előtérbe helyezni.

• 25.

  Az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége szerint minden olyan, a korábbi állapotokat megszüntetni kívánó, és a törvényes kereteket betartó cég, egyesülés és kereskedelmi társulás igénye támogatandó.

VI.

Jogi értékelés

• 26.

  A Tpvt. 11. § (1) bekezdése szerint tilos a vállalkozások közötti megállapodás, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. A (2) bekezdés pontja példálózó jelleggel tartalmazza azokat az eseteket, melyek versenykorlátozást valósíthatnak meg.

• 27.

  A Tpvt. 17. §-a szerint a Gazdasági Versenyhivatal egyedi kérelem alapján hozott határozattal mentesítheti a 11. §-ban foglalt tilalom alól a megállapodást vagy tervezett megállapodást, ha

• • a)

    az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához;

• • b)

    a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz jut;

• • c)

    a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és

• • d)

    nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.

• 28.

  A Tpvt. 17. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a mentesítő határozatban a mentesítés időtartamát meg kell határozni. A mentesítés hatálya előzetes vagy utólagos feltételhez köthető, illetve kötelezettség írható elő.

• 29.

  A Tpvt. 23. § (1) bekezdés c) pontja szerint vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, feltéve, hogy ez nem minősül a 11. § értelmében a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.

• 30.

  A kérelmezők - nyilatkozatuk szerint - az AudioPont Kft-t elsősorban azért hozták létre, hogy az egészségügyi intézmények audiológiáján a közös vállalatuk végezze az értékesítést. Az audiológiákon kívül a kérelmezők folytatni kívánják saját tevékenységüket, azaz maradnak egymás, illetve az AudioPont Kft. versenytársai. Így a megállapodás és a közös vállalat létrehozása nem minősül a Tpvt. 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összefonódásnak.

• 31.

  A jogszabályi változások miatt az audiológiákon való értékesítés átalakítása, illetve megszűnése várható, és ehelyett az egyes egészségügyi intézmények bérleti jogviszony keretében egy üzlethelyiséget bocsátanak majd rendelkezésre. A kérelmezők ezen helyek megszerzésére az AudioPont Kft-t szánják. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi intézmények feltehetőleg egy-egy üzlethelyiséget tudnak biztosítani, és így egy gyártóval/forgalmazóval fognak szerződést kötni, azok a vállalkozások kerülhetnek előnybe, amelyek szélesebb kínálattal rendelkeznek, mint pl. az AudioPont Kft.

• 32.

  Az AudioPontban résztvevő kérelmezők a piac vezető cégeit képviselik, együttes piaci részesedésük a nagykereskedelmi piacon magas, 34 %. Jelenleg a kérelmezők közül legalább egy (de akár mindhárman is) jelen van a kórházi audiológiákon, ahol a hallókészülék-értékesítés 3/4-e folyik. Amennyiben a jövőben - 2005. július 1-től - a közös vállalat lesz egyes kórházakban létrehozott szaküzletek szerződéses partnere, piaci pozíciójuk további erősödése várható tekintettel arra a kérelmezők által is hangsúlyozott tényre, hogy a kérelmezők termékpalettája szinte teljes.

• 33.

  A kérelmezők a Versenytanács előzetes álláspontjára és a 2005. április 19-én tartott tárgyalásra tekintettel annyiban változtattak a szindikátusi szerződésen, illetve korlátozták az AudioPont Kft. működését, hogy az legfeljebb húsz kórházzal (azaz egészségügyi intézménnyel) köthet szerződést, és értékesíthet hallókészülékeket az egészségügyi intézményekben. Ezzel a kérelmezők azt a versenyaggályt kívánták eloszlatni, hogy a közös vállalat esetleg olyan kedvező háttérrel (az igen széles termékpaletta, a kérelmezők egyenként elért 10% körüli piaci részesedése, jelenlegi elterjedtségük a kórházi audiológiákon, tőkeerejük) indulhat a kórházakkal való tárgyalásokon, hogy a jelenlegi - megközelítőleg 60-65 - kórházi audiológia jelentős része mellett az AudioPont köthet hosszabb távú szerződést a kórházzal, ezáltal versenytársaik a népszerű, audiólógiák melletti értékesítési formából kiszorulnak.

• 34.

  Egy kérelem akkor részesülhet egyedi mentesítésben, ha a Tpvt. 17. §-ában megfogalmazott feltételek teljesülnek. A Tpvt. 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a forgalmazás ésszerűbb megszervezése a közös vállalat velejárója.

• 35.

  A b) pont szerint a megállapodásból származó előnyök méltányos részének a fogyasztókhoz kell eljutnia. A c) pont szerint csak azok a versenykorlátozó megállapodások mentesíthetők, melyekkel kapcsolatban megállapítható, hogy azok elengedhetetlenül szükségesek a célok, azaz a gazdaságilag indokolt előnyök megvalósulásához. Amennyiben a versenykorlátozó hatás, mint eszköz és az elérendő célok nem állnak egymással arányban, az egyedi mentesítés nem engedélyezhető. A közös vállalat létrehozásának indoka a jogszabályi változásokban kereshető, mivel az eddigi értékesítési rendszer 2005. július 1-től nem folytatható, a kórházi audiológiai értékesítés megszűnik. A kórházi audiológia mellett a kórházak egy üzlethelyiséget fognak kialakítani, melynek bérleti jogát egy vállalkozás szerezheti meg. A kórház vélhetően aszerint fog választani a jelentkező között, hogy ki tud a fogyasztóknak kedvezőbb feltételeket nyújtani. Az AudioPont azért lehet előnyös helyzetben, mert három társaság termékeit - egyiküket sem preferálva - egyesíti, és a fogyasztó számára igen széles termékkínálattal tud fellépni. Ezzel a fogyasztó keresési költségei csökkenhetnek. A közös vállalat működésével felmerülő versenyaggályok miatt a kérelmezők önként vállalták, hogy a versenytársaknak teret engedve legfeljebb húsz kórházi audiológia mellett kialakítandó üzlethelyiségre kötnek szerződést a kórházakkal (amennyiben egyáltalán húsz kórház/egészségügyi intézmény szerződést kíván kötni velük), azaz a jelenlegi audiológiák legfeljebb egyharmadát célozzák meg, ami nem több a jelenlegi együttes piaci részesedésüknél.

• 36.

  A megállapodás eredményeképpen nem várható a hallókészülékek piacán a verseny megszűnése (Tpvt. 17. § (1) bek. d) pontja), mivel számos vállalkozás marad az egészségügyi intézményekben való értékesítésre, továbbá a megállapodás nem érinti a szaküzletekben folyó eladásokat.

• 37.

  A fentiek alapján a Versenytanács a kérelmezők által létrehozott közös vállalatot és szindikátusi szerződést versenykorlátozónak tartja, azonban három évre, a szindikátusi szerződés hatályával megegyező időtartamra egyedi mentesítésben részesíti a Tpvt. 17. § (1) és (2) bekezdésére tekintettel.

VII.

A megállapodás közösségi jogi megítélése

• 38.

  Tekintettel arra, hogy a versenyfelügyeleti eljárás kifejezetten magyar jogszabályok anyagi jogi rendelkezésének alkalmazhatóságára vonatkozó kérelemre indult, a Versenytanács nem látta indokoltnak jelen eljárás kiterjesztését a közösségi versenyjog alkalmazására. Felhívja azonban kérelmezők figyelmét, hogy a Versenytanács jelen eljárásban a kérelmezett megállapodás Tpvt-nek való megfelelőségét vizsgálja. Ez nem mentesíti a feleket attól, hogy - amennyiben a tagállamok közötti kereskedelem érintettségének lehetősége megállapítható - mindent megtegyenek annak érdekében, hogy megállapodásuk ne sértse a közösségi versenyjog megfelelő rendelkezéseit sem.

VIII.

Eljárási kérdések

• 39.

  Határozatát a Versenytanács az ügyfelek kérelmére tárgyaláson kívül hozta meg.

• 40.

  A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83. § (1) bekezdése tartalmazza.

Budapest, 2005. május 9.