Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-157/2004/73

A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a

  • -

    Globus Konzervipari Rt. (Budapest)

  • -

    Békéscsabai Hűtőipari Rt. (Békéscsaba),

  • -

    Puskás és Társa Kft. (Gyöngyöstarján),

  • -

    "J. A." Mobil Expressz Bt. (Kaposvár),

  • -

    Eis Trade Kft. (Szécsény),

  • -

    Mir-Ker Kft. (Győr),

  • -

    Vértes Food Kft. (Tatabánya),

  • -

    G és K Food Kft. (Sándorfalva),

  • -

    Nanuk Kft. (Miskolc),

  • -

    Lektor Bt. (Karcag),

  • -

    Uni-Flock Kft. (Dunakeszi),

  • -

    Unikornis 2000 Kft. (Nyíregyháza),

  • -

    Antics Kft. (Szekszárd),

  • -

    Sáfrán és Társa Kft. (Kiskunlacháza),

  • -

    Ice Team Kft. (Veszprém),

  • -

    Gandalf-Ker Kft. (Szombathely),

  • -

    Kapital Kft. (Kecskemét),

  • -

    Szita és Társai Kft. (Keszthely)

  • -

    Therminusz Kft. (Kaposvár)

eljárás alá vontak ellen versenykorlátozó magatartás miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

Indoklás

I.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása

  • 1.

    A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) az 1/2003/EK rendelet 5. cikkének, valamint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló többször módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 1. §. (2) bekezdésének, a 91/A. §. (1) bekezdésének, a 67 §. (1) bekezdésének, valamint a 70. §. (1) bekezdésének együttes alkalmazásával versenyfelügyeleti eljárást indított annak megállapítására, hogy a Globus Konzervipari Rt. (a továbbiakban: Globus), valamint a Puskás és Társa Kft., "J. A." Mobil Expressz Bt., Eis Trade Kft., Mir-Ker Kft., Vértes Food Kft., G és K Food Kft., Nanuk Kft., Lektor Bt., Uni-Flock Kft., Unikornis 2000 Kft., Antics Kft., Sáfrán és Társa Kft., Ice Team Kft., Gandalf-Ker Kft., Kapital Kft., Szita és Társai Kft. és Therminusz Kft. (az utóbbiak a továbbiakban együtt: koncessziós forgalmazók) versenykorlátozó magatartást tanúsítottak-e a köztük lévő koncessziós szerződések megkötésével, mely szerződések szerint a a koncessziós forgalmazók vállalják a (különféle zöldségek, hal és burgonya) gyorsfagyasztott Globus termékek viszonteladását kiskereskedők részére és amely szerződések olyan elemeket tartalmaznak, melyek alkalmasak lehetnek versenykorlátozó hatás kifejtésére. A 2002., illetve 2003. január 1-től hatályos koncessziós megállapodások szerint
    - a koncessziós forgalmazó vállalja, hogy a meghatározott földrajzi területen, a megállapodás időtartama alatt gyorsfagyasztott zöldség, hal burgonya termékeket csak és kizárólag a Globustól vásárol és kizárólag ezeket forgalmazza.
    - a koncessziós forgalmazó kötelezi magát, hogy a megállapodásban meghatározott időtartam alatt a termékekhez hasonló, azokat a piacon helyettesíteni, pótolni, vagy azokkal versenyezni képes más árukat nem vásárol, nem állít elő és nem forgalmaz.
    - a Globus vállalja, hogy a koncessziós forgalmazó területén kiskeresekedők részére történő viszonteledás céljára más harmadik személynek terméket nem ad el.
    - a koncessziós forgalmazó köteles folyamatosan írásban tájékoztatni a Globust valamennyi vele szállítási kapcsolatban álló kiskereskedő nevéről, címéről, szállítási és fizetési adatairól és valamennyi olyan egyéb adataikról, amely kereskedelmi tevékenységük szempontjából lényegesnek tekinthető.

  • 2.

    A GVH az eljárást 2005. március 16-án kiterjesztette a Békéscsabai Hűtőipari Részvénytársaságra [továbbiakban: BHRT], mivel a BHRT a Puskás és Társa Kft.-vel, az Eis Trade Kft.-vel, a Mir-Ker Kft.-vel, a Vértes Food Kft.-vel, a G és K Food Kft.-vel, a Nanuk Kft.-vel, a Lektor Bt., az Uni-Flock Kft.-vel, az Unikornis 2000 Kft.-vel, a Sáfrán és Társa Kft.-vel, az Ice Team Kft.-vel és a Therminusz Kft.-vel 2004. július 30-án megkötött koncessziós megállapodásai szintén olyan elemeket tartalmaznak, melyek alkalmasak lehetnek a verseny korlátozására. A 2004. július 30-tól hatályos szerződések szerint ugyanis
    - a koncessziós forgalmazó kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott földrajzi területen a Békéscsabai Hűtőipari Rt. (továbbiakban: BHRT) valamennyi kereskedelmi egységet, amely már BHRT ügyfél, vagy a későbbiekben az lesz, a BHRT által rögzített feltételek betartásával kiszolgálja a megállapodásban felsorolt termékeivel. A koncessziós forgalmazó vállalja, hogy a forgalmazandó termékeket közvetlenül a BHRT-től vásárolja a megállapodásban foglaltaknak megfelelően.
    - A koncessziós forgalmazó vállalja, hogy a megállapodásnak megfelelően gyorsfagyasztott zöldséget, félkész termékeket elsősorban a BHRT-től és a Globustól vásárol és ezeket forgalmazza. A termékkör a piaci igényeknek megfelelően bővíthető.
    - a koncessziós forgalmazó kötelezi magát, hogy a megállapodásnak megfelelően a termékekhez hasonló, azokat helyettesíteni képes más árukat csak a BHRT-vel történt egyeztetés után vásárol, ill. forgalmaz.

  • 3.

    A GVH az eljárás elindításakor valószínűsítette, hogy az eljárás alá vontak koncessziós szerződéseikkel, illetve az abból fakadó magatartásukkal megsértették:
    - a Tpvt. 11. §-ában foglalt rendelkezéseket,
    - 2003. április 1-től kezdődően a 2002. évi X. törvény, a vállalkozások közötti megállapodások, a vállalkozások társulásai által hozott döntések és összehangolt magatartásokról szóló mellékletének 2. cikkét.
    - 2004. május 1-től az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EKSz.) 81. cikk (1) bekezdésében foglaltakat.

II.

Az eljárás alá vontak

  • 4.

    A Globus Konzervipari Rt. gyümölcs, zöldség és húsipari (konzerv, fagyasztott és mélyhűtött) termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. Elődjét 1882-ben alapították. 1924-ben jelentették be a Globus márkát zöldség és gyümölcskonzervekre. Azóta az országban a Globus védett és regisztrált márka. 1947-ben a társaságot államosítják. 1991-ben a privatizáció során a társaság neve Globus Konzervgyár lett. 1993.-ban a vállalkozás budapesti üzeme tőzsdei bevezetésre kerül, ahol a tulajdoni hányad 100 %-át privatizálták. 1998-ban a Globus tulajdonosává vált a Debreceni Konzervgyár Rt.-nek, mely az alföldi térség egyik legjelentősebb konzerv és hűtőipari társasága. Gyártott mélyhűtött termékei különféle zöldségek és zöldségkeverékek. 2000-ben a Csabai Konzervgyár Rt. többségi részvényhányadának megvásárlásával, újabb társasággal bővült a Globus csoport. 2001-ben megvásárolta a Globus Rt. az Unilever Magyarország Kft.-től (továbbiakban: Unilever) a Bajai Hűtőház teljes eszközrendszerét. Az Unilever -mint az IGLO márka tulajdonosa - a Globus-szal a gyártásra és a forgalmazásra 2001. decemberében licenc megállapodást kötött. A szerződés 2006. június 31-ig van hatályban. A szerződés értelmében a márka teljes kezelése az IGLO védjegy alatt kiskiszerelésben gyártott és forgalmazott fagyasztott zöldségek vonatkozásában kizárólag Magyarország területén a Globus joga és kötelezettsége. (Lásd a Vj-157/2004/50. és Vj-157/2004/45/1. számú iratokat.) 2002-ben a Globus a Nagykőrösi Konzervipari Rt. többségi tulajdonosává vált. 2003-ban megvásárolta a társaság a Békéscsabai Hűtőipari Rt.-t, majd az Elsner Poland négy lengyelországi gyorsfagyasztott termékeket előállító gyárának megvételére került sor.

    A vállalkozás valamivel több, mint 25 százaléka egy német befektetési bank, további 9, illetve 11 százaléka egy angol és egy amerikai befektetési vállalkozás kezében van. Valamivel több, mint 22 százaléka a részvényeknek szabad piaci forgalomban van. Több, mint 16 százalék magánszemélyek tulajdonában van, míg 4 százalék a vállalatvezetés birtokát képezi. A fennmaradó rész a Tebimpex Kft. tulajdonában van.

    A Globus 2003. évi nettó árbevétele 16,7 milliárd forint volt, melynek zöme belföldi értékesítésből származott. Ás években azonban a vállalkozás jelentős export forgalmat bonyolított le. 2003-ban a társaság üzemi és mérleg szerinti eredménye negatív volt. A gyorsfagyasztott termékek forgalma a belföldi forgalom 10-20 százalékát teszi ki.

  • 5.

    A Békéscsabai Hűtőipari Részvénytársaságot 1962-ben alapították az Országos Hűtőipari Vállalat békéscsabai gyáregységeként. A termékekkel kapcsolatos marketing és kereskedelmi feladatokat a központ látta elé, míg a gyáregységek, mint termelő üzemek működtek. Az első években a békéscsabai gyáregység 2000 tonna terméket állított elő. 1987-ben az Országos Hűtőipari Vállalat 7 részre bomlott, ekkor kezdte meg önálló tevékenységét a társaság Békéscsabai Hűtőipari Vállalat néven. A vállalkozás 1992-ben alakult át részvénytársasággá. Zöldség és gyümölcsfélék gyorsfagyasztásával (zöldborsó, csemegekukorica, zöldbabok, gyökérfélék, hagyma) gyorsfagyasztott félkész ételek (zöldborsóleves, zöldbableves), tésztafélék (derelye) gyártásával, valamint bérhűtéssel foglalkozik. A társaság 1997. év elejéig állami tulajdonban volt, majd 1997 áprilisában a többségi részesedést képviselő részvénycsomagot megvásárolta a Magyar Amerikai Vállalkozási Alap, majd 2003 évvégén a társaság részvényeinek 100 %-át értékesítette a Globus részére. (A BHRT többségi, közvetlen irányítással bíró tulajdonosa a Globus Rt., továbbá 1-1 db részvénnyel rendelkezik három magánszemély.

    A BHRT 100 %-ban tulajdonosa a Csabafreeze Kft.-nek. A vállalkozás kizárólag bérhűtéssel foglalkozik, gyorsfagyasztott árut nem gyárt és kereskedelmi tevékenységet sem folytat. A BHRT által gyártott termékek a különféle gyorsfagyasztott zöldségfélék és zöldségkeverékek, gyorsfagyasztott levesek (zöldborsó és zöldbableves), gyorsfagyasztott tésztafélék (hókifli és a különböző ízesítésű derelyék) és gyorsfagyasztott gyümölcsök (almacsík és magozott meggy). A vállalat termékeinek értékesítését koncessziós szerződéses rendszerben 2004. év július 30-tól végzi.

    A BHRT nettó árbevétele 2003-ban valamivel több, mint 5 milliárd forint volt. A vállalat jelentős mértékben exportálja termékeit. 2003-ban a vállalat 334 millió forintos üzemi és 163 milliós mérleg szerinti eredményt ért el.

  • 6.

    A koncessziós forgalmazók az ország különböző pontjain székhellyel rendelkező, a Globustól és a BHRT-től független, önálló jogi személyiséggel bíró vállalkozások. Fő tevékenységük egyéb élelmiszer nagykereskedelem. Fő profiljuk a mélyhűtött termékek nagykereskedelme. A vállalkozások a mélyhűtött termékek forgalmazásához speciális szállítóeszközökkel és hűtőtároló kapacitással rendelkeznek, melyek biztosítják a mélyhűtött termékek árusításához elengedhetetlen hűtőláncot. A vállalkozások az ország különböző - szerződésben meghatározott - területeit látják el a Globus és a BHRT termékeivel. A koncessziós forgalmazók tárolókapacitásukkal és szállítóeszközeikkel más vállalkozások zöldségből, halból, gyümölcsből és burgonyából készült mélyhűtött termékeinek (fagylaltoknak és jégkrémeknek) kiskereskedelembe való eljuttatását, értékesítését is végzik. (A forgalmazókkal, illetve gazdasági eredményeikkel kapcsolatban lásd a Vj-157/2004/25-39. számú iratokat.)

III.

Az eljárás alá vontak magatartása

  • 7.

    A Globus és a BHRT egyebek mellett gyorsfagyasztott termékeket állít elő és forgalmaz. Termékei nem csak a magyar piacon találhatók meg, a vállalatok jelentős mértékben exportra is termelnek.

  • 8.

    A Globus és BHRT termékek egy kisebb hányada az Unileverrel közösen üzemeltetett terítő koncessziós forgalmazói hálózattal jut el a kiskereskedelembe, nagyobb hányada pedig a kereskedelmi láncok központi lerakatai útján kerülnek értékesítésre.

  • 9.

    A Globus termékeinek csomagolásán többek között horvát, szlovén, cseh, lengyel, angol és szlovák nyelven is olvashatók az adott termékre vonatkozó felhasználási javaslat, tárolási feltétel, nettó tömeg, tápanyagtartalom, stb. A BHRT termékein németül és angolul is olvashatók a magyar mellett az előbb említett tartalmú szövegek. (Lásd a Vj-157/2004/64. számú tárgyi bizonyítékot.)

  • 10.

    Az Unilever 1991. évi megalakulásától évekig saját maga szervezte - a saját eszközeivel, munkaviszonyban álló alkalmazottaival - a jégkrém és gyorsfagyasztott termékek forgalmazását. A későbbiekben döntött arról a társaság, hogy a jövőben nem saját maga fogja végezni a jégkrém forgalmazást, hanem - más cégek gyakorlatához hasonlóan - azt kiadja külső vállalkozóknak. A fagyasztott termékek forgalmazásához értő, megfelelő hűtőház-kapacitással és hűtőautókkal rendelkező vállalkozói réteg akkor még csak kialakulóban volt. Ezért a koncessziós forgalmazók - szinte kivétel nélkül - az Unilever volt alkalmazottaiból kerültek ki. A koncessziós forgalmazók tevékenységéhez szükséges eszközök zömét az Unilever bocsátotta a koncessziós forgalmazók rendelkezésére, tulajdonába. Az Unilever megszervezte, hogy a koncessziós forgalmazók az Unilever által forgalmazott termékeken kívül más társaságok által gyártott fagyasztott termékeket is forgalmazzanak a 2001-ben indított Algida Express szolgáltatás keretén belül.

  • 11.

    A Globus miután 2001-ben megvásárolta az Unilever bajai hűtőgyárát, termékeinek országos terítésével is az Unilever gyártmányait forgalmazó disztribúciós hálózatot bízta meg.

  • 12.

    A Globus disztribúciós hálózatában 2004 januárjától változások következtek be. A kiskereskedelemben zajló koncentrációs folyamatok következtében számos korábban a koncessziós forgalmazók által ellátott üzletlánc saját központi raktárt létesített. A saját központi raktár létesítése szükségtelenné tette a koncessziós forgalmazók bolti terítését az érintett területeken. A legjelentősebb központi raktárt létesítő hálózatok a PLUS 145 bolttal, az Alföld Pro-Coop 343 bolttal a Mecsek-Coop 729 bolttal. A közeljövőben várható további hálózati egységek központi raktárainak a létrehozása (Tesco, Auchan, CBA, stb.). A megváltozott körülmények miatt szükségessé vált az ellátási területek újradefiniálása, a koncessziósok számának csökkentése.

  • 13.

    A Globus csoporton belül a kereskedelmi tevékenységet a Globus koordinálja és irányítja. A vevőkkel a szerződés feltételeinek meghatározása itt történik. A BHRT a szerződések és a vevői lehívások szerint a kereskedelmi bonyolítást végzi (számlázás, kiszállítás stb.).

  • 14.

    A koncessziós megállapodások születtek a Globus, valamint a BHRT és a koncessziós forgalmazók között a két vállalkozás termékeinek kiskereskedők felé történő viszonteladásáról. A szerződéskötések időpontjáról és hatályáról a Vj-157/2004/62. számú vizsgálati jelentés 1-4. számú mellékletei adnak áttekintést. A koncessziós partnerek száma az évek folyamán csökkent. A koncessziósok számának csökkenésével az egy koncessziósra jutó terület fokozatosan nőtt.

  • 15.

    A Globus koncessziós megállapodásai egyebek mellett az alábbiakat tartalmazták:

    15.1 A Globus Antics Kft-vel, Uni-Flock Kft-vel, Kapital Kft-vel, Ice Team Kft-vel, Szita Kft-vel, Nanuk Kft-vel, Mir-kerKft-vel, Sáfrán Kft-vel, Eis Trade Kft-vel, GK Food Kft-vel, Gandalf Kft-vel, Unikornis Kft-vel, JA Bt-vel, Lektor Bt-vel 2001. december 21-én kötött 2002. évi megállapodásainak 2. pontja szerint a koncessziós forgalmazó vállalja, hogy a megállapodásban meghatározott időtartam alatt gyorsfagyasztott zöldség, hal illetve burgonya termékeket csak és kizárólag a Globustól vásárolja és kizárólag ezeket forgalmazza. A koncessziós forgalmazó arra is kötelezi magát, hogy a megállapodás erre meghatározott időtartama alatt a forgalmazott Globus termékekhez hasonló, azokat a piacon helyettesíteni, pótolni vagy azokkal versenyezni képes más árukat nem vásárol, nem állít elő és nem forgalmaz.
    A 3. pont értelmében a Globus vállalja, hogy a koncessziós területen kiskereskedők részére történő viszonteladás céljára más harmadik személynek nem ad el termékeket.
    A 8. pont szerint a koncessziós forgalmazó vállalja, hogy a Globus szerződésminta feltételeivel a területén a lehető legtöbb kiskereskedővel szerződést köt.
    A 31. pont értelmében a megállapodás 2002. január 1. és 2002. december 31. közötti időszakra terjed. Amennyiben a megállapodás lejárta előtt 30 nappal valamelyik fél a megállapodást nem mondja fel, a megállapodás automatikusan a következő naptári évre is hatályba lép.

    15.2 A Globus Vértes Food Kft-vel, Puskás Kft-vel, Kft-vel, Ice Team Kft-vel, Szita Kft-vel 2002. október 3-án kötött 2002. évi megállapodásainak 2. pontja szerint a koncessziós forgalmazó vállalja, hogy a megállapodásban meghatározott időtartam alatt gyorsfagyasztott zöldség, hal, illetve burgonya termékeket csak és kizárólag a Globustól vásárolja és kizárólag ezeket forgalmazza. A koncessziós forgalmazó arra is kötelezi magát, hogy a megállapodás erre meghatározott időtartama alatt a forgalmazott Globus termékekhez hasonló, azokat a piacon helyettesíteni, pótolni vagy azokkal versenyezni képes más árukat nem vásárol, nem állít elő és nem forgalmaz.
    A 3. pont értelmében a Globus vállalja, hogy a koncessziós területen kiskereskedők részére történő viszonteladás céljára más harmadik személynek nem ad el termékeket.
    A 16. pont értelmében a koncessziós forgalmazó köteles a területén az elérhető legnagyobb, illetve a Globus szempontjából is optimális mennyiségű terméket forgalmazni.
    A 26. pont szerint a megállapodás annak aláírásával lép hatályba, érvényességi ideje 2002. január 1. és 2002. december 31. közötti időszakra terjed. Amennyiben a megállapodás lejárta előtt 30 nappal valamelyik fél a megállapodást nem mondja fel, abban az esetben a megállapodás automatikusan a következő naptári évre is hatályba lép.
    A 25. pont szerint a felek bármelyike a megállapodást 30 napos határidővel felmondhatja.

    15.3 A Globus 2003. február 3-án a Gandalf Kft-vel 2003-ra kötött megállapodása a fent ismertetett 2002. évi szerződésekkel gyakorlatilag azonos tartalmú.

    15.4 A Globus Therminusz Kft-vel, Vétes Food Kft-vel, Ice Team Kft-vel, Puskás Kft-vel, Nanuk Kft-vel, Sáfrán Kft-vel, Eis Trade Kft-vel, GK Food Kft-vel, Mir-ker Kft-vel, Unikornis Kft-vel, Lektor Bt-vel 2004. július 1-én kötött határozatlan idejű megállapodásainak 2. pontja szerint a koncessziós forgalmazó vállalja, hogy a megállapodásban meghatározott időtartam alatt gyorsfagyasztott zöldség, hal, félkész, illetve burgonya termékeket elsősorban a Globustól és a BHRT-től vásárolja és ezeket forgalmazza. A koncessziós forgalmazó arra is kötelezi magát, hogy a forgalmazott termékekhez hasonló, azokat a piacon helyettesíteni, pótolni vagy azokkal versenyezni képes más árukat csak a Globus-szal történt egyeztetés után vásárol, forgalmaz.
    A 17. pont értelmében a koncessziós forgalmazó köteles a területén az elérhető legnagyobb, illetve a Globus szempontjából is optimális mennyiségű terméket forgalmazni.
    A 28. pont szerint a megállapodás az aláírással lép hatályba és határozatlan ideig érvényes.

  • 16.

    A BHRT koncessziós megállapodásai: A BHRT az Uni-Flock Kft-vel, Ice Team Kft-vel, Nanuk Kft-vel, Mir-ker Kft-vel, Sáfrán Kft-vel, Eis Trade Kft-vel, GK Food Kft-vel, Unikornis Kft-vel, Lektor Bt-vel, Vértes Food Kft-vel, Puskás kft-vel és Therminusz Kft-vel 2004. július 1-én a Globus ugyenezen időszakban kötött megállapodásainak tartalmával azonos határozatlan idejű megállapodásokat kötött.

  • 17.

    A Globus jelezte a versenyfelügyeleti eljárás folyamán, hogy megállapodásait határozott idejűvé alakítja.

  • 18.

    A piac más szereplői termékeiket saját gépkocsival juttatják el a kiskereskedőkhöz, de szállíttatnak vállalkozókkal is, valamint szállítmányozók igénybevételével is történik értékesítés. A vállalkozók jellemzően csak az ország szerződésben meghatározott területén belül szállítják a termékeket. Ugyanakkor a forgalmazó nagykereskedő szabadon dönt a gyártó nem saját márkás terméke esetén arról, hogy mely beszállítótól milyen terméket vásárol. Így bármely más gyártótól származó fagyasztott terméket szerepeltethet kínálatában. A különböző disztribúciós csatornák részesedésének változását elsősorban a kiskereskedelmi láncok üzletpolitikájából eredő gazdaságossági megfontolások diktálják.

  • 19.

    A forgalmazók tároló- és szállítóeszközeinek minősége lehetővé teszi, hogy a fogalmazók az általuk szállított termékeket az EU normáknak megfelelően tudják tárolni, illetve szállítani. A szállítójárművek alkalmasak más fagyasztott termékek, illetve nem fagyasztott termékek szállítására is.

  • 20.

    A fagyasztott termékek piacán éles verseny folyik. A gyártók egyfelől a termékportfolió valamennyi szegmensében igyekeznek a versenytársakéval azonos típusú terméket kínálni fogyasztóiknak, másfelől folyamatosan igyekeznek új termékekkel megjelenni a piacon.

IV.

A vizsgálati jelentés

  • 21.

    A vizsgálók szerint a piacok elemzéséhez két bizottsági közlemény is segítséget nyújt. Az első a Bizottságnak a közösségi versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról szóló közleménye (HL C 372, 1997.12.9. 5. o.), a második pedig a Bizottságnak a vertikális korlátozásokról szóló iránymutatása (HL C 291, 2000.10.13.), mely a vertikális megállapodások speciális jellemzői kapcsán vezeti tovább a közlemény általános megközelítését. A csoportmentességi rendelet 3. cikke alapján a mentesülés küszöbeként meghatározott 30%-os piaci részesedés meglétét az eladó szempontjából kell vizsgálni. Ez alól kivételt a kizárólagos forgalmazási megállapodások képeznek, ezek esetében ugyanis a vevő piaci részesedése vizsgálandó a rendelet alkalmazhatósága szempontjából. [1]

    A piaci részesedés mértéke az érintett piacon elért forgalom alapján számítandó, ám ugyancsak megfelelő, ha kevésbé pontos eredményre vezet is, ha a számítás az értékesítési volumen alapján történik. [2]

    A piacot az érintett terméket és földrajzi piacot elsődlegesen a vevő szempontjából kell meghatározni. [3]

    Végtermékek forgalmazása esetén általában a végső fogyasztók preferenciái határozzák meg, vagy befolyásolják azt, hogy a közvetlen vevő milyen helyettesítő terméket fogad el. A viszonteladóként működő forgalmazónak figyelembe kell vennie a végső fogyasztók preferenciáit a végtermékek beszerzése során. [4] A vevő szempontjából vizsgált keresleti helyettesíthetőség tehát magába kell, hogy foglalja a végső fogyasztók szempontjait is.

    A Globus csoport által gyártott és a megállapodás tárgyát képező körbe a gyorsfagyasztott hal, zöldség és burgonya, valamint félkésztermékek tartoznak. Ezek többféle értékesítési csatornán jutnak el a kiskereskedőkhöz, részben például a vizsgált megállapodási kör alapján megbízott koncessziósok, vagy az önmaguk számára fuvarozó nagyobb kiskereskedők révén. Minden forgalmazási módban közös azonban, a termékek megfelelő hőmérsékleten való tartása. Az ehhez szükséges eszközállomány külön beruházást, fejlesztést igényel.

  • 22.

    Az érintett termékpiac tehát a fogyasztók által befolyásolt vevői helyettesíthetőség szempontjából a mélyhűtött zöldség, hal, burgonya, és félkésztermékek piaci szegmenseit fedi le. Véleményük szerint egyértelműen megállapítható, hogy az érintett termékpiacok nem szélesíthetőek ki a megállapodással érintett termékek nem mélyfagyasztott helyettesítő termékeire.

  • 23.

    A vizsgálók a földrajzi piacot Magyarország területében határozták meg.

  • 24.

    Megállapították, hogy a megállapodások vizsgálata az alábbi érintett termékpiacok kapcsán szükséges: mélyhűtött zöldségek, mélyhűtött halak (halkészítmények), mélyhűtött burgonya, mélyhűtött félkésztermékek. A mélyfagyasztott halak esetében a vizsgálat nem foglal állást a tekintetben, hogy megállapítható lehet-e ezen áruk mélyfagyasztott húskészítményekkel vagy egyéb termékekkel (pizzák, más félkész ételek) való helyettesíthetősége. Ennek oka, hogy a legszűkebb érintett termék piac meghatározása esetében sem haladná meg a Globus részesedése a 30%-ot, így megállapodásai a 2790/1999/EK számú rendelet alapján a halak piaci szegmensére nézve mindenképpen mentesülnének.

  • 25.

    Megállapították, hogy a fenti részpiacokon a Globus és BHRT piaci részesedése nem haladja meg a 30 százalékot. (Lásd a Vj-157/2004/51. és Vj-157/2004/57. számú iratokat, valamint a Vj-157/2004/62. számú vizsgálati jelentés 6. és 9. pontjait.)

  • 26.

    Véleményük szerint a szerződésekről a Tpvt. 17 §-ának szempontjai szerint megállapíthatók az alábbiak:
    a) a megállapodás keretében egy meghatározott terület termékekkel való ellátását biztosítják a felek oly módon, hogy adott kiskereskedői igényt többféle termékkel elégítenek ki, a szállítási költségek többfelé oszlanak, mely hozzájárul a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez,
    b) a koncessziós szerződések területi felosztásával, a koncessziósnak is gazdasági érdeke, hogy minél több kereskedelmi egységben legyen ott adott területen a termékekkel, minél nagyobb forgalmat tudjon lebonyolítani a meghatározott földrajzi területen. Ezáltal az ország meghatározott területén belül a kicsi, eldugott, településeken élő fogyasztókhoz is eljutnak a Globus csoport termékei, melyekhez a koncessziós rendszer nélkül, a lakóhelyükön működő kiskereskedelmi egységekben a folyamatos ellátás nem lenne biztosítva, tekintettel a kis mennyiségű egyszeri forgalomra az adott termékből, valamint a boltok rendelkezésre álló hűtőpult kapacitására. Ezáltal a megállapodás versenykorlátozó eleméből származó előny méltányos része a fogyasztóhoz jut.
    c) a gazdasági verseny velejáró korlátozása, vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg, tekintettel a Globus csoportnak az érintett árupiacokon elért 30 % alatti piaci részesedés mértékeire, valamint arra, hogy a koncessziósok a Globus csoport belföldi forgalmából kis súlyt és csökkenő tendenciát képviselnek (jelentés 2.1. és 2.2 pontja.). Fontos szempont, hogy a koncessziós rendszer az adott terület kiskereskedelmének egy vállalkozó általi ellátása nem jellemző a versenytársak részéről a gyorsfagyasztott termékek forgalmazása során.
    d) a Globus csoport piaci részesedésének alakulása az érintett piacokon - a vizsgált időszakban 30 % alatti mértékű -, az új piaci szereplők megjelenése az import szerepe, pedig az érintett áruk tekintetében nem teszi lehetővé a verseny kizárását, hiszen a gyorsfagyasztott zöldségek, burgonya, halak, és félkésztermékek piacán élénk a verseny. A korábban jövedelmezőn működő társaságok a piaci rangsorban lejjebb kerültek és újabb termékek vállalkozások jelennek meg a piacon. Mindez azt is mutatja, hogy a gyorsfagyasztott termékek piacán a korábbi pozíciók megtartásáért illetve új piacok megszerzésért folyik a verseny.

  • 27.

    Véleményük szerint a fentiek, valamint a vizsgálatban beszerzett bizonyítékok és nyilatkozatok szerint, továbbá az abból levonható megállapítások alapján a szerződések 2003. április 1-ig mentesülnek a gazdasági versenyt korlátozó tilalom alól.

  • 28.

    Álláspontjuk szerint az eljárásban vizsgált megállapodások a fennállásuk idejére nézve tartalmaznak a rendeletbe ütköző kikötést. A vizsgált koncessziós megállapodások, melyek 2004. év júliusától hatályosak a Globus és koncessziósok, valamint a BHRT és koncessziósok vonatkozásában határozatlan időtartamra szólnak, mely alapján a mentesség az EK rendelet szerint nem alkalmazható.

  • 29.

    Tekintettel arra, hogy megítélésük szerint a versenykorlátozó elem csekély mértékben veszélyezteti a verseny tisztaságát és a Globus nyilatkozott arról, hogy a hatályban lévő szerződéseik módosítása érdekében a koncessziós partnereikkel megkezdik a tárgyalásaikat és a megállapodásaikat határozott időtartamúvá módosítják, így e feltétel megváltoztatásával a szerződések a későbbiekben a 2790/1999/EK rendelet alapján mentesítettnek tekinthetők.

  • 30.

    A vizsgálók a fentiekben kifejtettek alapján a Globus és koncessziós partnerei, valamint a BHRT és koncessziós partnerei ellen megindított eljárás szünetelését indítványozták, hogy a felek megtehessék a megfelelő intézkedéseket a jogsértés orvoslása érdekében.

V.

A Globus álláspontja

  • 31.

    A Globus szerint a társaság által megkötött koncessziós szerződések nem tartalmaznak versenykorlátozó elemeket az alábbi indokok alapján. A megállapodások a 2000. évi CXVII. törvény hatálya alá tartoznak, mely az önálló kereskedelmi ügynöki szerződéseket szabályozza. A koncessziós szerződések értelmében a forgalmazó, kereskedelmi ügynök pontosan meghatározott földrajzi területen folytatja tevékenységét, forgalmazza a Globus termékeit. A kereskedelmi ügynöki CXVII. törvény 14. § (2) bekezdése szerint a kereskedelmi ügynök az adott tevékenységi terület vonatkozásában kizárólagos közvetítői joggal ruházható fel. A koncessziós kereskedelmi ügynöki megállapodás az egyes partnerek tekintetében teljes forgalmazói kapacitás lekötést eredményez, így további forgalmazói tevékenységet nem tudnának folytatni, csak és kizárólag Unilever és Globus termékekre vonatkozóan.

  • 32.

    A gyorsfagyasztott termékek esetében a disztribúciós tevékenység fajlagosan költségigényes, ezért a párhuzamos disztribúció veszteséges, piacképtelen rendszert eredményezne. Amennyiben a disztribúció megszervezése más formában történt volna, úgy a kis helyiségek gyakorlatilag ellátatlanok maradtak volna/maradnának, melynek következtében a fogyasztói érdek sérülne a termékekkel való ellátás tekintetében.

  • 33.

    A disztribúciós rendszert az Unilever fejlesztette ki, melyet a Globus átvett és díjat fizet használatáért.

  • 34.

    Az országos hálózattal rendelkező partnerekkel kötött szerződések biztosítják, hogy (COOP, CBA, Reál) minden apró település boltjába el tudják juttatni termékeiket. Biztosítani kell, hogy a falvak lakossága, pl.: egy országos akciós kampány alatt, ugyanúgy megvásárolhassa a terméket, mint egy budapesti vevő. Ez a típusú ellátás rendkívüli szervezettséget, disztribúciós fegyelmet igényel, továbbá megköveteli a drága, gazdaságtalan megrendelések teljesítését is. Egy adott, földrajzilag meghatározott területen a gyártónak az x y falu boltjába a 2-3 karton termék kiszállítása, amiért esetleg plusz 50 km-t kell megtenni, senki sem vállalja fel, mert gazdaságtalan. Így e települések lakosai mindig lemaradnának a kedvező vásárlási lehetőségektől. A rendszert egységes egészként kell kezelni, mert csak így üzemeltethető.

  • 35.

    A koncessziós szerződéses feltételek kialakításánál a Globus Rt. figyelembe vette az 55/2002. (II: 26.) Kormányrendeletben foglaltakat is. A kormányrendelet értelmében a Globus Rt., mint kiskereskedelemmel is foglalkozó vállalkozás a csoport által termelt árukat értékesítette a vele szerződéses kapcsolatban álló vállalkozásoknak. A vállalkozások éves forgalma nem haladja meg összességében a 4 milliárd forintot.

  • 36.

    Összességében a Globus megállapította, hogy a koncessziós kereskedelmi ügynöki megállapodásokkal nem sértette meg a versenyjogi szabályokat.

VI.

A BHRT álláspontja

  • 37.

    A BHRT előadta, hogy a szerződésekben rögzített feltételekkel nem kívánták a versenyt korlátozni, az említett "egyeztetést", mint piaci információszerzési lehetőségként kívánták működtetni. Jelezték, hogy a szerződés érvényessége alatt egy koncessziós partnerük sem élt az egyeztetés lehetőségével, így egyértelműen a verseny korlátozása sem valósulhatott meg.

VII.

A koncessziós forgalmazók álláspontja

  • 38.

    A koncessziós forgalmazók előadták, hogy a Globus és a BHRT készletét megvásárolják és terítik a meghatározott területi határokon belül, saját kockázatukra. A társaságok saját hűtőtárolóval rendelkeznek, ahol tárolni tudják a megvásárolt árut. Mélyhűtött termékek szállítására alkalmas saját gépkocsiparkkal forgalmazzák a termékeket a kiskereskedelem felé. A koncessziós szerződések szerint az áru átvételét követően minden kockázat (az árukészletben bekövetkező károk) és költség a koncessziósé.

  • 39.

    Előadták, hogy a fagyasztott élelmiszerek szállításához és tárolásához használt eszközök a megállapodásokkal érintett termékeken kívül bármely más hűtött, illetve fagyasztott termék elkülönített szállítására alkalmasak átalakítás nélkül. Így más gyártók mélyhűtött termékeinek házhoz szállítását is végzik. (Azok a vállalkozók, akiknek a kapacitását leköti az érintett vállalkozások termékeinek forgalmazása, más mélyhűtött termékeket nem forgalmaznak.) Továbbá, a jégkrém tárolására és szállítására felhasznált eszközök a hűtéstechnika kiiktatásával más élelmiszerek forgalmazására is alkalmasak a megfelelő szakhatósági engedélyek birtokában.

VIII.

Jogi háttér

  • 40.

    A Tpvt. 11. §-a rendelkezik a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalmáról. A 11. § (1) bekezdése szerint tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, amely a gazdasági verseny korlátozását, megakadályozását célozza, vagy ilyen hatást fejthet ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre. 11. § (2) bekezdése szerint ez a tilalom vonatkozik különösen: a) a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására; b) az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására; c) a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására; d) a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására; e) a versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszásra; f) a piacra lépés akadályozására; g) arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben; h) a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.

  • 41.

    A Tpvt. 14. § (1) alapján az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és földrajzi piac figyelembe vételével kell meghatározni. A (2) bekezdés értelmében a megállapodás tárgyát alkotó árun kívül figyelembe kell venni a - felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesíthető árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait. A (3) bekezdés szerint földrajzi terület az, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

  • 42.

    A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás 62. Cikke (3) bekezdésén alapuló, a Társulási Tanács 2/96. számú verseny végrehajtási szabályokról szóló határozata helyébe lépő 1/02. számú társulási tanácsi határozat kihirdetéséről szóló 2002. évi X. törvény 1. Cím 2. cikk (1) bekezdése szerint az Európai Megállapodás alkalmazásával összeegyeztethetetlen és ezért tilos minden olyan, vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a Felek közötti kereskedelemre, és amelynek célja, vagy hatása az Európai Megállapodás hatálya alá tartozó területen belüli verseny megakadályozása, korlátozása, vagy torzítása, így különösen az, amely a) közvetlenül vagy közvetve rögzíti a beszerzési vagy eladási árakat, illetve bármely egyéb üzleti feltételt, b) korlátozza vagy ellenőrzi a termelést, az értékesítést, a műszaki fejlesztést vagy a befektetést, c) felosztja a piacokat vagy a beszerzési forrásokat, d) egyenértékű ügyletek esetén más üzletfelekkel szemben eltérő feltételeket alkalmaz, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek, e) a szerződések megkötését olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától teszi függővé, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához. A (2) bekezdés értelmében az e cikk alapján tiltott megállapodás vagy döntés semmis. A (3) bekezdés értelmében az (1) bekezdés rendelkezéseit azonban alkalmazhatatlannak lehet nyilvánítani olyan esetekben, amikor a vállalkozások közötti megállapodás vagy megállapodások csoportja, a vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy döntések csoportja, vagy az összehangolt magatartás vagy összehangolt magatartások csoportja hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, vagy a műszaki, illetve gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését az ebből eredő haszonból, anélkül, hogy a) az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek, b) lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses termékek jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt. A (4) bekezdés mondja ki, hogy az (1)-(3) bekezdés sérelme nélkül, az (1) bekezdésben említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások elbírálásakor az Európai Közösségeknek az e melléklethez csatolt függelékben felsorolt jogi aktusaiban foglalt elveket is mutatis mutandis alkalmazni kell. Ez a rendelkezés 2003. április 1-e és 2004. április 30-a között volt hatályban.

  • 43.

    A Tpvt. 16. § szerint megállapodások meghatározott csoportjait a kormány rendeletben mentesítheti a 11. §-ban foglalt tilalom alól. A kizárólagos forgalmazási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló 53/1997. (III. 26.) kormányrendelet szerint kell az érintett felek magatartását 2003. április 1-ig terjedő időszakra vonatkozóan vizsgálni. A rendelet 1. §-a szerint a Tpvt. 17 §-ában meghatározott szempontokra figyelemmel mentesül a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma alól a kizárólagos forgalmazási megállapodás, amelyben a szállító a viszonteladóval szemben arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott területen, meghatározott árut viszonteladás, bérbeadás vagy lízingbeadás céljából kizárólag neki szállít. A mentesülés feltételeit nem zárja ki, ha a viszonteladó a megállapodásban meghatározott áruval kapcsolatban kötelezettséget vállal arra, hogy azzal versenyben álló árut nem állít elő és nem hoz forgalomba, azt forgalmazás céljából csak a szállítótól szerzi be, a megállapodásban meghatározott területen kívül nem létesít lerakatot, nem tart fenn árukiadó raktárat, valamint nem kezdeményezi az áru általa történő forgalmazását az ilyen területen kívüli vevőnek, abból a teljes áruválasztékot átveszi.

  • 44.

    A vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló - 2002. április 10-től hatályos - 55/2002. (III. 26.) kormányrendelet 1. § (1) bekezdése szerint a rendelet alapján - a Tpvt. 17. §-ában meghatározott szempontokra figyelemmel - mentesül a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokra vonatkozó tilalom (Tpvt. 11. §) alól az a megállapodás, amelyben a résztvevő vállalkozások mindegyike a termelési vagy forgalmazási lánc egymástól eltérő szintjén működik, és amely azokra a feltételekre vonatkozik, amelyek mellett egyes áruknak vagy szolgáltatásoknak a felek általi vásárlása, értékesítése vagy viszonteladása történik.

  • 45.

    Az 55/2002. számú kormányrendelet 3. §-a szerint az 1. §-ban foglaltak nem alkalmazhatók arra a vertikális megállapodásra, amelynek célja közvetlenül vagy közvetve, önmagában vagy a felek ellenőrzése alá tartozó egyéb tényezőkkel együtt annak korlátozása, hogy a vevő milyen területen, illetve milyen vevőkör számára értékesítheti a megállapodás szerinti árukat vagy szolgáltatásokat, kivéve a szállító számára fenntartott vagy a szállító által egy másik vevőnek juttatott kizárólagos területre irányuló vagy kizárólagos vevőkör részére történő aktív eladások korlátozását, ha ez nem korlátozza a vevő vevőköre általi eladásokat, a végső felhasználók számára a nagykereskedőként működő vevő általi eladások korlátozását.

  • 46.

    2005 július 13-ig a Tpvt. 17. § (1) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal egyedi kérelem alapján hozott határozattal mentesíthette a 11. §-ban foglalt tilalom alól a megállapodást vagy a tervezett megállapodást, ha a) az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához; b) a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz jut; c) a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és d) nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.

  • 47.

    A Tpvt. módosításról szóló 2005. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Mtv.) 62. § (2) bekezdése szerint az Mtv. 61. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban (az Mtv. 2005. június 29-i kihirdetését követő 15. napon, vagyis 2005. július 14-én) hatályát vesztette a Tpvt. 18-19. §-a és az azokhoz kapcsolódó 77. § (3) bekezdése. Ezen hatályon kívül helyezésekkel összefüggésben az Mtv. 2. és 3. §-ai a Tpvt. addigi 17. és 20. §-ai helyett új rendelkezéseket állapítottak meg. Ezen rendelkezések együttes tartalma az, hogy 2005. július 14-től megszűnt annak lehetősége, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a versenykorlátozó megoldások tekintetében nemleges megállapítást tegyen, illetve egyedi mentesítést adjon.

  • 48.

    A módosított (2005. július 14-től hatályos) Tpvt. 17. §-a értelmében mentesül a 11. §-ban foglalt tilalom alól a megállapodás, ha a) az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához; b) a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz jut; c) a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és d) nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.

  • 49.

    A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás 62. cikk (3) bekezdésén alapuló, a Társulási Tanács 2/96. számú verseny végrehajtási szabályokról szóló határozata helyébe lépő 1/02. számú, társulási tanácsi határozat kihirdetéséről szóló 2002. évi X. törvény melléklete alkalmazandóként jelöli meg az Európai Bizottság 1999. december 22-i, 2790/1999/EK rendeletét az EKSZ. 81. cikke (3) bekezdésének a vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról. A 2790/1999/EK rendelet 5. cikke alapján a 2. cikkben előírt mentességet nem lehet alkalmazni a következő, vertikális megállapodásokban szereplő kötelezettségekre: a) olyan közvetlen, vagy közvetett versenytilalmi kötelezettségre, amely határozatlan időre vagy öt évet meghaladó időtartamra szól. Az a versenytilalmi kötelezettség, amely öt év után hallgatólagosan megújítható, határozatlan időtartamara kötöttnek tekintendő. b) olyan közvetlen vagy közvetett kötelezettségre, amelynek értelmében a vevő a megállapodás megszűnése után nem gyárt, nem vásárol, nem ad el vagy viszonteladás keretében nem értékesít árukat vagy szolgáltatásokat, kivéve ha az ilyen kötelezettség: i) a szerződés szerinti árukkal vagy szolgáltatásokkal versengő árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozik, és ii) arra a telephelyre és területre korlátozódik, ahol a vevő a szerződés időtartama alatt működött, valamint iii) a szállító által a vevőre átruházott know-how védelméhez elengedhetetlen és feltéve, hogy az ilyen versenytilalmi kötelezettség időtartama a megállapodás megszűnését követő egyéves időtartamra korlátozódik; ez a kötelezettség nem sérti olyan, határozatlan időtartamú korlátozás lehetőségét, amely a közkinccsé még nem vált know-how hasznosítására és nyilvánosságra hozatalára vonatkozik.

  • 50.

    A 2004. május elsejétől hatályos EKSz. 81. cikk (1) bekezdése szerint a közös piaccal összeegyeztethetetlen és ezért tilos minden olyan, vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja, vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen: a) a beszerzési, vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése; b) a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés, vagy befektetés korlátozása vagy ellenőrzése; c) a piacok, vagy a beszerzési források felosztása; d) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos helyzetbe kerülnek; e) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához. A (2) bekezdés szerint az e cikk alapján tiltott megállapodás, vagy döntés semmis. A (3) bekezdés értelmében az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásától azonban el lehet tekinteni az olyan esetekben, amikor a vállalkozások közötti megállapodás, vagy megállapodások csoportja, a vállalkozások társulásai által hozott döntés, vagy döntések csoportja, illetve az összehangolt magatartás, vagy összehangolt magatartások csoportja hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből, anélkül, hogy: a) az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek; b) lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt.

  • 51.

    Az EKSz. 81. és 82. cikkében foglalt versenyszabályok végrehajtásáról szóló 1/2003/EK számú tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1/2003/EK rendelet) 3. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy amikor a tagállamok versenyhatóságai az EKSz. 81. cikkének (1) bekezdése szerinti megállapodásokra, vállalkozások társulásainak döntéseire vagy összehangolt magatartásokra, - amelyek az ezen előírás szerinti értelemben befolyásolhatják a tagállamok közti kereskedelmet -, nemzeti versenyjogot alkalmaznak, akkor az ilyen megállapodásokra, döntésekre vagy összehangolt magatartásokra az EKSz. 81. cikkét ugyancsak alkalmazzák.

  • 52.

    Az 1/2003/EK rendelet 5. cikke szerint a tagállamok versenyhatóságainak hatáskörük van arra, hogy egyedi esetekben az EKSz. 81. cikkét alkalmazzák.

  • 53.

    A Tpvt. 1. § (2) bekezdése kimondja, hogy az EKSz. 81. cikkének alkalmazása során az e cikkek hatálya alá tartozó piaci magatartásra is a Tpvt. eljárási rendelkezéseit kell alkalmazni akkor, ha az 1/2003/EK rendelet alapján a GVH eljárásának van helye.

  • 54.

    A Tpvt. 91/A. § (1) bekezdése szerint az EKSz. 81. cikkének alkalmazása során a Tpvt. rendelkezéseit a Tpvt. XIV. fejezetében, illetve az 1/2003/EK rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

  • 55.

    A Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének d) és f) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, illetőleg megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.

  • 56.

    Az eljáró versenytanács a Tpvt. 78. §-ának (1) bekezdése alapján bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

  • 57.

    A Tpvt. 75. § (1) bekezdése szerint "az eljáró versenytanács a hivatalból indult eljárás szüneteltetését rendelheti el, ha a vizsgált magatartás a verseny szabadságát vagy tisztaságát csekély fokban veszélyezteti, és az eljárás alá vont ügyfél vállalja, hogy a) tartózkodik e magatartás folytatásától, valamint b) ... megfelelő intézkedéseket tesz a már bekövetkezett jogsértés orvoslása érdekében". A Tpvt. 76. § (1) bekezdés a) pontja szerint a vizsgáló az eljárás szüneteltetése esetén utóvizsgálatot tart. A Tpvt. 76. § (3) bekezdés e) pontja szerint a versenytanács a kötelezettség teljesítése esetén az utóvizsgálatot megszünteti, nemteljesítés esetén pedig érdemi határozattal korábbi határozatát visszavonja vagy megváltoztatja. A Tpvt. 76. § (3) bekezdés c) pontja szerint a versenytanács szünetelés alapján elrendelt utóvizsgálat esetén a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti vagy elrendeli annak folytatását.

IX.

Az érintett piac

  • 58.

    A Tpvt. 14. §-a és a vizsgálók által is kifejtettek alapján az érintett piac az gyorsfagyasztott zöldségek, halak, burgonya és félkészételek magyarországi forgalmazásának a piaca, mely kihat a szóban forgó termékek előállítására is.

  • 59.

    Az eljárás alá vont Globus és BHRT a magyar gyorsfagyasztott termékek gyártási és forgalmazási piacának jelentős szereplői.

  • 60.

    A hazai élelmiszerpiacon a mélyhűtött termékek forgalmazása évről évre 8-10 %-kal bővül. A gyorsfagyasztott termékek belföldi fogyasztása jelenleg 10-12 kg-ra becsülhető fejenként, ami 1995. évhez képest a duplájára emelkedett. A piacon jelen vannak mind magyar termékek - mint az ARVIT, Fevita, Mirsa -, melyek egyre ismertebbek és a vásárlók körében elfogadottak lettek, mind külföldi márkájú termékek, mint például az Iglo, Frosta, vagy Bonduelle, ám ezek lényegesen drágábbak. A hálózati saját márkák (TESCO, PROFI, MQ stb.) megjelenése és igen erős támogatottsága ugyancsak hátrányosan érinti a gyártói hazai márkák forgalmát, áruházi kihelyezését. 2002-ben a hálózati márkák a mélyhűtött piacon 3-4 %-os részesedést értek el. 2003-ban ez a részesedés már megközelítette a 18 %-ot, majd 2004-ben az arány tovább növekedett. 2003-2004-ben több új beszállító jelent meg a gyorsfagyasztott zöldségek piacán. (Ilyen volt az Ardo, a Bovita, az Orogel, valamint a Vinica és a Findus.)

  • 61.

    A Magyar Hűtőipari Szövetség 2004. évi statisztikai adatai alapján a hazai termelés csökkenő tendenciát mutat. 2003-ban összesen az ágazat termelése 220 ezer tonna volt, ami 2004-ben 180 ezer tonnára csökkent.

  • 62.

    A fogyasztói szokások folyamatosan változnak, előtérbe kerülnek a kényelmi termékek vásárlása, illetve a magasabb feldolgozottságú (félkész, készételek) áruk választéka és értékesítése is folyamatosan emelkedik. Így öt évvel ezelőtt a zöldségek kapták a hűtőpultokba való legnagyobb kihelyezést, ma már a pizzák és a különböző feldolgozottságú panírozott húsételek kihelyezése az uralkodó.

  • 63.

    Az utóbbi időben nagymértékben bővült a halak és egyéb tenger gyümölcse fajtaválaszték, ami szintén a zöldségek kihelyezésének szűkítését eredményezte. Pár évvel ezelőtt az alapzöldségek, a zöldségkeverékek a mélyhűtött teljes piac 45 %-át képezték, ez az arány ma már 32-35 %-nak felel meg.

  • 64.

    A 2003. évi gyenge termés következtében több piaci szereplő alacsony készlettel indult. 2004 év elején, valamint a csatlakozás után jelentős mennyiségben jelentek meg, alacsony árakon a friss és a gyorsfagyasztott import termékek. Így a belföldi értékesítési piacon a hazai termelők rosszabb eredményességgel zárták az évet. Az importból beáramló olcsóbb termékek megjelentek a piacon, melyek az áruházi hűtőfelületek 8-10 %-át is elfoglalják. Az import mennyisége a gyorsfagyasztott zöldségek forgalmából 2004. évvégére 3-5 %-ot ért el. Hazánk uniós csatlakozásával számos európai társaság jelent meg (Oerlemans, Ardo, Frenzel, Fritar stb.) mélyhűtött termék választékával. Az újonnan belépő piaci szereplők éles árversenyt támasztanak a mélyhűtött piacon működő többi vállalkozás számára, közte a Globus és a BHRT számára is.

  • 65.

    A versenytársak egy része logisztikai vállalatokkal teríti áruit, mások nagykereskedések útján, illetve szakosodott szolgáltatókkal (forgalmazókkal). Vannak olyan cégek is, melyek termékeiket (részben) saját maguk szállítják ki a megrendelőknek. (Lásd a Vj-157/2004/3., Vj-157/2004/38., Vj-157/2004/56., és Vj-157/2004/58. számú iratokat.)

  • 66.

    A gyorsfagyasztott élelmiszer, minden olyan élelmiszer, amelyet gyorsfagyasztási folyamatnak vetnek alá, mely során a termék minden pontjának hőmérséklete -18 °C, vagy ennél alacsonyabb érték lesz. A termékeket a gyorsfagyasztásra utaló megnevezéssel értékesítik.

  • 67.

    A gyorsfagyasztott termékek előállítása, tárolása, szállítása az érvényes élelmezés-egészségügyi és higiéniai előírások szerint történik. A termékek gyártásához a vonatkozó kötelező előírásoknak, nemzeti szintű ajánlásoknak, ezek hiányában a szokásos kereskedelmi követelményeknek és az étkezési célnak megfelelő minőségi anyagok használhatók fel.

  • 68.

    A termékek hőmérséklete a jó tárolási és szállítási gyakorlat betartásával a gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérséklete a termék minden pontján állandóan -18°C-os, vagy alacsonyabb legyen. Szállításkor rövid ingadozással maximum 3 °C-al lehet magasabb.

  • 69.

    Az EU csatlakozásig az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény -egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 1/1996. (I.9.) FM-NM-IKM együttes rendelettel Vhr.) -volt hatályban, az EU csatlakozás óta pedig az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény van hatályban. Számtalan jogszabály vonatkozik az élelmiszeripari termékek gyártásával, forgalmazásával, de ezek a rendelkezések nem csak kizárólag a gyorsfagyasztott termékekre vonatkoznak.

  • 70.

    A gyorsfagyasztott termékek gyártásának és forgalmazásának piacára való belépés nem nehéz, jogszabályi korlátja, vagy vámkorlátja nincsen.

  • 71.

    A piacra lépésnek disztribúciós szempontból sincsen akadálya, amit bizonyít, hogy a disztribúció jelentős részét a kereskedelmi láncok hálózatának központi raktárai kiváltják.

  • 72.

    Az érintett földrajzi piac meghatározása kapcsán a versenytanács megjegyzi, hogy a vizsgált magatartás jogellenességének megítéléséhez nem volt szükséges az országosnál szélesebb földrajzi piac meghatározása.

X.

A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége

  • 73.

    A közösségi jog és a 2002. évi X. törvény alkalmazásához is szükséges a tagállamok, illetve az Európai Közösség és Magyarország közötti kereskedelem érintettségének megléte.

  • 74.

    A vizsgált koncessziós szerződések hatása az ország egész területére kiterjed, továbbá az érintett termékek értékesítése viszonylag könnyű. A korlátozás kizárólagosságából eredendően potenciális kiszorító hatások érvényesülhetnek az import és a hazai versenytársak kiskereskedelmi forgalmazásának tekintetében; ugyanazon értékesítési láncot másik vállalkozás is igénybe veszi, így a korlátozások hatása több piaci szegmenset is lefed, hatásuk összeadódik.

    Az érintettség érzékelhetőségét alátámasztja, hogy a Bizottságnak Iránymutatás a kereskedelemre gyakorolt hatásnak a Szerződés 81. és 82. cikke szerinti fogalmáról szóló közleménye (HL C 101/07 2004.04.27) szerinti, a tagállamok közötti kereskedelmet nem érezhető mértékben befolyásoló vállalati döntések meghatározásához kijelölt küszöbértékek túllépése - 5 % feletti érintett piaci részesedés, valamint az érintett vállalkozások közösségen belül az érintett termékek kapcsán elért 40 millió euró feletti forgalma - is egyidejűleg teljesülnek, illetve esetenként az importból származó termékek forgalmazása is érintett a megállapodások révén. Mindezek alapján megállapítható volt az Európai Bíróság által felállított teszt alkalmazhatósága, különös tekintettel a vonatkozó bizottsági közlemény megállapításaira is. (A Bíróság Société Technique Miniére (L.T.M.) kontra Maschinenbau Ulm GmbH ügyben 1966 június 30-i ítélete szerint (EBHT 1966. 235. o.) ahhoz, hogy egy megállapodás érintse a tagállamok közötti kereskedelmet objektív törvények vagy tények, vagy azok elemei alapján nagy valószínűséggel előreláthatónak kell annak lennie, hogy a vizsgált megállapodás közvetlenül, vagy közvetett módon, ténylegesen vagy potenciálisan befolyásolhatja a tagországok közötti kereskedelmet. Az így előrelátható hatásnak az egységes piac akadályozásának aggályát kell keltenie.

  • 75.

    Tekintettel arra, hogy a Globus és a BHRT érintett piaci részesedése meghaladja az 5 százalékot, így a versenytanács szerint a tagállamok közötti kereskedelem érintettsége nem zárható ki.

XI.

A versenytanács előzetes álláspontja

  • 76.

    A versenykorlátozó magatartás megállapítása kapcsán a bizonyítási teher a versenyhatóságon van. Jogsértő magatartás bizonyítottságának alapvető feltétele, hogy egyértelmű igazolást nyerjen, az érintettek között létrejött versenykorlátozó megállapodás. A koncessziós megállapodások másolata a GVH rendelkezésére áll, az abban foglaltakat maguk az érintett felek sem tagadták. A megállapodások versenykorlátozó elemeket is tartalmaznak, így kizárólagos beszerzéssel párosuló piacfelosztást és a határozatlan lejárati idejű szerződési idő miatt versenytilalmi korlátozásokat.

  • 77.

    A versenytanács szerint az előbbiek miatt a vizsgált koncessziós megállapodások alkalmasak a gazdasági verseny korlátozására, ezért sértik a Tpvt. 11. §-ában, a 2002. évi X. törvénnyel kihirdetett 1/02. számú társulási tanácsi határozat 2. cikke, illetőleg az EKSZ. 81. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalmakat.

  • 78.

    Amint az a fenti adatokból megállapítható, a megállapodásokkal érintett piaci részesedés a 15 százalékot meghaladja, így a szóban forgó megállapodások nem tekinthetők csekély jelentőségűeknek.

  • 79.

    Amint az a megállapodások rendelkezéseiből is megállapítható a megállapodások nem tekinthetők valódi ügynöki szerződéseknek sem. Az árukészlet megrendelése és a telephelyen történő átvétele után a kockázatviselés az áru tekintetében teljes mértékben a forgalmazóé.

  • 80.

    A Tpvt. 11. §-ának tilalmába ütköző magatartás esetén a GVH-nak vizsgálnia kell azt is, hogy a vizsgált magatartás a Tpvt. 16. §-a alapján valamely csoportmentességi rendelet hatálya alá esik-e, illetve, hogy a Tpvt. 17. §-a alapján egyedileg mentesíthető-e. A magyar kormány csoportmentességben részesítette egyes kutatási és fejlesztési, illetve szakosítási és technológia átadási, vagy biztosítási és gépjármű-forgalmazási és szerviz-megállapodásokat, valamint a vertikális megállapodások egyes csoportjait. Megállapítható, hogy a jelen eljárásban vizsgált magatartás a vertikális megállapodások egyes csoportjait mentesítő rendelkezések hatálya alá tartozik. 2002. április 10-től az 55/2002. számú kormányrendelet az irányadó a csoportmentesség tekintetében - azzal a megszorítással, hogy 2003. április 10-ig az 53/1997. számú kormányrendelet alapján is átmeneti mentességet kaphatott egy megállapodás. A 2790/1999/EK rendelet határozza meg vertikális megállapodások esetében az EKSZ 81. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalmak alóli mentesülés feltételeit.

  • 81.

    A versenytanács szerint a versenykorlátozó magatartás versenyjogi értékelésekor fontos szempont a vizsgált magatartás indokoltsága, illetve ennek a végső fogyasztókra gyakorolt hatása. A fogyasztók tekintetében értelmezhető hatások elemzése valójában a Tpvt. szerint érvényesítendő közérdek-alapú indokoltság elemét jelenti. Vizsgálni kell tehát egyebek mellett, hogy a versenykorlátozás révén sérül-e az áruk közötti verseny. Abban az esetben, ha ez nem sérül aránytalanul, úgy a fogyasztói jólét szempontjából, az adott áru kereskedelmi csatornái vagy a kereskedelme különböző szereplői közötti verseny korlátozottsága (vagy esetleg hiánya) nem feltétlen aggályos versenyjogilag.

  • 82.

    A versenytanács úgy látja, hogy az Globus, valamint a BHRT és koncessziós partnerei által kötött megállapodások figyelemmel az 55/2002. (III. 26.) kormány rendeletre, illetőleg a 2790/1999/EK rendeletre nem mentesül(het)nek a Tpvt. 11. §-a, a 2002. évi X. törvénnyel kihirdetett 1/02. számú társulási tanácsi határozat 2. cikke, illetőleg az EKSZ. 81. cikkének tilalma alól, mivel a versenytilalmi és kizárólagossági elemeket tartalmazó koncessziós megállapodások határozatlan idejűek és emiatt nem mentesülnek sem a csoportmentességi szabályok alól, sem egyedi mentesítésben nem részesíthetők.

  • 83.

    A vizsgált megállapodások a versenytanács szerint sértik a Tpvt. 11. § (1) bekezdésében, valamint (2) bekezdés d) pontjában, a 2002. évi X. törvénnyel kihirdetett 1/02. számú társulási tanácsi határozat 2. cikke, illetőleg az EKSZ. 81. cikk (1) bekezdés és a bekezdés c) pontjában foglalt tilalmakat.

  • 84.

    A versenytanács ugyanakkor a Globus és a BHRT nyilatkozata alapján lehetőséget látott a versenyfelügyeleti eljárás szüneteltetésére abban az esetben, ha az eljárás alá vontak szerződéseiket a versenyjoggal összhangba hozzák, azaz olyan határozott idejű megállapodásokat kötnek, melyek nem ütköznek a versenyjogba, vagy mentesülnek, illetve mentesíthetők.

XII.

A szünetelés elrendelése

  • 85.

    Az eljárás alá vontak a versenytanács előzetes álláspontjának ismeretében kérték az eljárás 2006. május 31-ig tartó szünetelését, mert az előzetes álláspontban foglaltaknak megfelelően és azzal összhangban a felek már elkezdték a szerződések határozott idejűre történő módosítását.

  • 86.

    Az eljárás alá vontak vállalták, hogy a szünetelés ideje alatt a kifogásolt szerződéseket a versenytanács előzetes álláspontjában foglaltaknak megfelelően módosítják, azaz határozott idejűekké (2006. december 31-i lejáratúvá) alakítják át és a módosításokat, vagy a módosított szerződéseket a GVH-nak megküldik.

  • 87.

    A Tpvt. 75. § (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács a hivatalból indult eljárás szünetelését rendelheti el, ha a vizsgált magatartás a verseny szabadságát vagy tisztaságát csekély fokban veszélyezteti, és az eljárás alá vont ügyfél vállalja, hogy a) tartózkodik e magatartás folytatásától, valamint b) kárveszély esetén megteszi a kár megelőzéséhez szükséges intézkedéseket vagy megfelelő intézkedéseket tesz a már bekövetkezett jogsértés orvoslása érdekében. A (2) bekezdés értelmében az eljárás szünetelésének időtartamát az eljáró versenytanács határozza meg, az azonban nem haladhatja meg a hat hónapot.

  • 88.

    A versenytanács elfogadta az eljárás alá vontak álláspontját és kérelmét. Megállapította továbbá, hogy az eljárás alá vontak által tett vállalások megfelelnek a Tpvt. 75. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak, illetve a kárveszély a konkrét esetben nem merült fel és a vállalással megfelelő intézkedés történhet a jogsértés orvoslása érdekében.

  • 89.

    Mindezek alapján a versenytanács - az eljárás alá vontak kérelmének megfelelően - az eljárás 2006. május 31-ig tartó szüneteléséről döntött.

XIII.

Az utóvizsgálat

  • 90.

    Az eljárás alá vontak vállalásának teljesítését a vizsgálók a Tpvt. 76. § (1) bekezdés a) pontja szerint utóvizsgálat keretében ellenőrizték. Az utóvizsgálat során a vizsgálók megállapították, hogy az eljárás alá vontak vállalásaikat teljesítve a koncessziós megállapodásokat akként módosították, hogy
    - törölték a koncessziós megállapodások 27. pontját, mely szerint "a szerződő felek bármelyike jogosult a megállapodást 30 naptári napos határidővel felmondani".
    - a koncessziós megállapodások 28. pontját, mely szerint "a szerződő felek úgy rendelkeznek, hogy a jelen megállapodás annak aláírásával lép hatályba határozatlan időtartamra", határozott időtartamúvá, 2006. december 31-ai lejáratúvá módosították.
    A Globus öt koncessziós partnerével a határozatlan idejű megállapodásokat rendes felmondással megszüntette, két koncessziós partnere pedig felmondta a Globus-szal a megállapodást. Így ezen eljárás alá vontak között a koncessziós megállapodások korábban megszűntek.
    A BHRT az idők folyamán két forgalmazóval mondta fel a már megkötött megállapodást.
    Mindezek alapján a vizsgálók az eljárás megszüntetését indítványozták.

XIV.

A versenytanács döntése

  • 91.

    A versenytanács az előzőekre tekintettel az eljárás alá vontak ellen folyó versenyfelügyeleti eljárást a Tpvt. 76. § (3) bekezdés c) pontja alapján megszünteti, valamint megállapítja, hogy az EKSz. 81. cikke alapján intézkedés nem indokolt.

XV.

Egyéb kérdések

  • 92.

    A Tpvt. 76. § (3) bekezdés e) pontjára alapított (szünetelés utáni) megszüntetés nem minősül érdemi határozatnak, ezért az ellen - figyelemmel a Tpvt. 82. § (1) bekezdésére is - jogorvoslatnak nincs helye.

Budapest, 2006. július 6.

Jegyzetek

  • :: d1e653

    HL C 291, 2000/1, 89. pont

  • :: d1e669

    HL C 372, 97/03, 55. pont

  • :: d1e685

    HL C 291, 2000/1, 91. pont

  • :: d1e701

    ugyanott