Gazdasági Versenyhivatal

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-81/2005/6

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Rt. (Budapest) mint kérelmező, illetve HAJDÚ Gyógyszerkereskedelmi Rt. (Debrecen), mint kérelmezett vállalkozások összefonódásának engedélyezése tárgyában benyújtott kérelemre indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Rt. irányítást szerezzen a HAJDÚ Gyógyszerkereskedelmi Rt. felett.
Jelen határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézhezvételtől számított harminc napon belül a Versenytanácshoz benyújtott, de a Fővárosi Bíróságnak címzett keresettel kérhetik.

Indoklás

I.

• 1.

  A Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Rt. (1061 Budapest, Király u. 12.) 2005. május 2-án megszerezte a HAJDÚ Gyógyszerkereskedelmi Rt. (4032 Debrecen, Dóczy Lajos u. 36.) 100 %-át megtestesítő részvénycsomagját a TEDEJ Agrártermelő és Szolgáltató Rt.-től (4085 Debrecen, Hajdúnánás-Tedej, Fő u. 9.).

• 2.

  A kérelmező 2005. május 23-án a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) a 24. § (1) bekezdése alapján kérelmet terjesztett elő a HAJDÚ Gyógyszerkereskedelmi Rt. megvásárlásával megvalósuló Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összefonódás engedélyezésére.

• 3.

  A kérelmező 2005. május 23-án a Gazdasági Versenyhivatalhoz beérkezett kérelme nem tett eleget a Tpvt. 68. § (4) bekezdésébe foglalt kötelezettségnek, amely szerint a kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, adatot tartalmaznia kell, ezért a Gazdasági Versenyhivatal Vj-81/2005/2. számú, 2005. június 1-jén kelt határozatával a kérelmet hiánypótlásra visszaadta. A hiánypótlásra nyitva álló határidő 2005. július 8-án járt le, a kérelmező a hiánypótlást tartalmazó beadványát 2005. június 20-án jutatta el a Gazdasági Versenyhivatalba, ezért az elintézési határidő 2005. június 20-án vette kezdetét.

II.

II.1. Az ügyfelek

II.1.1 A Kérelmező

• 4.

  A Hungaropharma Rt. részvényeinek 29,70 %-ban a Béres Befektetési Rt. (2000 Szentendre, Dózsa György út 26.), 30,02 %-ban az EGIS Gyógyszergyár Rt. (1106 Budapest, Keresztúri út 30-38.), 6,64 %-ban a Magyar Gyógyszer Vagyonkezelő Rt. (8200 Veszprém, Bajcsy-Zsilinszky u. 8.) és 30,02 %-ban a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. (1103 Budapest, Gyömrői út 19-21.) a tulajdonosa. A Versenytanács a Vj-182/2001/22. számú határozatában engedélyezte az irányításszerzést utólagos feltétel szabása mellett.

• 5.

  A Hungaropharma Rt. fő tevékenységi körébe a gyógyszer és gyógyászati termékek nagykereskedelme tartoznak. A gyógyszer és gyógyászati termékeket a Hungaropharma Rt. gyógyszertárak, kórházak és más nagykereskedők részére értékesíti, a kiskereskedelmi szegmensben nem folytat tevékenységet.

• 6.

  A Hungaropharma Rt. budapesti telephelyein kívül kereskedőházakkal rendelkezik Debrecenben, Békéscsabán, Veszprémben, Miskolcon és Kaposváron. A Hungaropharma Rt. több mint 10 ezer különböző terméket forgalmaz, amelyek három nagyobb árucsoportba sorolhatók:

• • -

    regisztrált gyógyszerkészítmények;

• • -

    kötszerek, gyógyászati segédeszközök;

• • -

    vitál termékek.

• 7.

  A vitál termékek üzletága a gyógyszernek nem minősülő termékeket és készítményeket öleli fel, amely a Hungaropharma Rt. bevételének megközelítőleg 3 %-át teszi ki. A termékértékesítésen felül a Hungaropharma Rt. különböző szolgáltatásokat is nyújt, amelyek közül a legnagyobb arányt a bérraktározási tevékenység képviseli, amely a társaság nettó árbevételének megközelítőleg 0,5 %-át képezi.

II.1.2. A Kérelmezett

• 8.

  A HAJDÚ Gyógyszerkereskedelmi Rt. a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Gyógyszertári Központja jogutódjaként jött létre 1995 áprilisában. A privatizációt követően is a Hajdú-Bihar megyei gyógyszertárak humán és állatgyógyászati készítményekkel való gyógyszerellátását biztosította, amely teljeskörű ellátási kötelezettségét a megyén kívüli üzleti partneri kapcsolatokkal bővítette. Árbevételének 95 %-a a gyógyszertári forgalomból adódik, összesen öt megye területére végez szállítást (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szolnok).

• 9.

  A HAJDÚ Rt. árbevételének kis része a regisztrált gyógyszerkészítmények kereskedelme mellett a kötszerek, a gyógyászati segédeszközök, az állatgyógyászati készítmények, illetve az ún. egyéb profil termékek forgalmazásából tevődik össze.

• 10.

  A HAJDÚ Rt. több mint 6 ezer féle terméket forgalmaz, amelyek az alábbi három nagyobb árucsoportba sorolhatók:

• • -

    regisztrált gyógyszerkészítmények;

• • -

    kötszerek, gyógyászati segédeszközök;

• • -

    vitál termékek.

• 11.

  A HAJDÚ Rt. fő tevékenységi köre alapvetően a gyógyszer-nagykereskedelemre terjed ki. A HAJDÚ Rt. nem rendelkezik saját gyártású termékkel. Az áruk a társasághoz a beszállító partnerektől a társaság székhelyére érkeznek, innen végzik a vevők felé a termékek terítését.

II.2. A közvetett résztvevők

II.2.1. A Hungaropharma Rt. oldaláról az összefonódás közvetett résztvevői a következő vállalkozások:

EGIS Gyógyszergyár Rt.

• 12.

  Az EGIS 30,02 %-os arányban tulajdonosa a Hungaropharma Rt. részvényeinek. Az EGIS a hazai gyógyszeripar egyik meghatározó szereplője, amely árbevételének 60 %-a exportból, 40 %-a magyarországi forgalomból realizálódik az általa gyártott és forgalmazott gyógyszerek és gyógyszerhatóanyagok értékesítése révén. Az EGIS Rt. alaptőkéjét alkotó törzsrészvényeit a Budapesti Értéktőzsde "A" kategóriájú részvényei között jegyzik. Az EGIS Rt. fő tulajdonosa és stratégiai partnere a francia Servier vállalkozás (ATP leányvállalata révén).

  Béres Befektetési Rt.

• 13.

  A Béres Befektetési Rt. 29,70 %-ban tulajdonosa a Hungaropharma Rt. részvényeinek. A Béres csoport egy stratégiai holdingközpontként működő anyavállalatból és az egyes üzletágak köré szervezett leányvállalatokból áll. A Béres Csoport anyavállalata a Béres Befektetési Rt., amely az egész csoportra kiterjedő stratégia meghatározásán túl különböző szolgáltatásokat nyújt a csoport számára.

• 14.

  A stratégia meghatározásához köthetően a Béres Befektetési Rt. csoportszintű finanszírozás, cash-flow menedzsment, döntés-előkészítés és stratégiai tervezés/elemzés feladatokat lát el. A Béres csoport anyavállalata a leányvállalatok számára PR, pénzügyi, számviteli, vagyonkezelési, informatikai és operatív tervezési/elemzési szolgáltatásokat nyújt.

  Magyar Gyógyszer Vagyonkezelő Rt.

• 15.

  A vállalkozás 6,64 %-ban tulajdonosa a Hungaropharma Rt. részvényeinek. A társaság a Hungaropharma Rt. privatizációjának lezárását követően jelenleg vagyonkezelőként működik. A vállalkozás ezen üzleti tevékenysége várhatóan a 2005. év folyamán a részvényesei részére végzett különböző szolgáltatások nyújtásával és ezek szervezésével bővül.

  Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt.

• 16.

  A Richter Gedeon Rt. 30,02 %-ban tulajdonosa a Hungaropharma Rt. részvényeinek. A Richter Gedeon Rt. egy a versenytársaihoz viszonyítva közepes méretű, független közép-európai gyógyszergyártásban érdekelt vállalkozás. Magyarországon a Richter Gedeon Rt. piacvezető, évtizedek óta meghatározó piaci pozíciót élvez a közép-kelet-európai és a FÁK országok piacain.

• 17.

  A Richter Gedeon Rt. az Egyesült Államokban és az Európai Unió tagállamaiban tekintélyes partnervállalatokkal kötött stratégiai megállapodások és hosszútávú szállítási szerződések révén van jelen. A Richter Gedeon Rt. kiemelten nagy hangsúlyt helyez a termékpaletta folyamatos bővítésére.

• 18.

  A Richter Gedeon Rt. kiépített piachálózatán keresztül a világ közel száz országában értékesíti a termékeit, Magyarországon kívül 30 országban van jelen, ahol 5 gyártóhellyel, 30 képviseleti irodával, egy tucat kereskedelmi leányvállalattal és nagykereskedelemi vállalattal rendelkezik.

  Hungaro-Gal Gyógyszergyártó és Szolgáltató Kft.

• 19.

  A Hungaro-Gal Kft. elsősorban gyógyszerkészítmények gyártásával foglalkozik. Árbevétele főként a saját termékek gyártását követő értékesítésből és bérmunkagyártásokból adódik. A Hungaro-Gal Kft. legjelentősebb partnere a Hungaropharma Rt.

  Egészségügyi Termékinformációs Szolgáltató Kht.

• 20.

  A Kht. 2000 júniusában alakult, tevékenységi köre az egészségmegőrzésre, a betegségmegelőzésre illetve a gyógyító, az egészségügyi és a rehabilitációs tevékenységhez kapcsolódóan ismeretterjesztésre, tudományos tevékenységre és kutatásra terjed ki. A Kht. vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében végez, jelenleg adatfeldolgozási tevékenységet lát el. A Kht. kizárólag a Hungaropharma Rt.-vel áll kapcsolatban.

• 21.

  A Kht. fő feladata az ún. EAN kód kiadása a gyógyszergyártók számára. A gyógyszergyártók az EAN kód segítségével azonosítják a termékeiket, amelynek használatát jogszabály írja elő. A Hungaropharma Rt. nyilatkozata értelmében a pályázatot az Egészségügyi Minisztérium írta ki, a Kht. más tevékenységet nem végez, évente megközelítőleg 6-7 millió Ft árbevételt realizál.

• 22.

  A Hungaropharma Rt. tulajdoni és szavazati arányánál fogva jogosult az ETI Kht. vezető tisztségviselőinek kijelölésére, megválasztására és visszahívására.

II.2.2 A HAJDÚ Gyógyszerkereskedelmi Rt. oldaláról az összefonódás közvetett résztvevője:

Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Rt.

• 23.

  Az összefonódást megelőzően a Tedej Rt. birtokolta 100 %-ban a HAJDÚ Rt. részvényeit. A Tedej Rt. jogelődje a Hajdúnánás Állami Gazdaság, amelyet 1949-ben alapítottak, és amely 1993-ban alakult át részvénytársasággá. A társaság privatizációja sikeresen zajlott, amelynek eredményeként a részvények tulajdonjogát a társaság dolgozói és vezetői által létrehozott gazdasági társaságok szerezték meg.

• 24.

  A Tedej Rt. mezőgazdasági termékek előállításával és részbeni feldolgozásával foglalkozik. A Tedej Rt. alapvetően a tejtermelésben és a sertéshízlalásban érdekelt, amelynek takarmányszükségletét az Rt. maga állítja elő.

• 25.

  A Tedej Rt. pénzügyi befektetésként kezelte a HAJDÚ Gyógyszerkereskedelmi Rt.-t.

III.

Az engedélykérési kötelezettség vizsgálata

• 26.

  A Tpvt. 1. § (1) bekezdése értelmében a természetes és a jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartása a Tpvt. hatálya alá tartozik kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. A Tpvt. hatálya alá tartozik a vállalkozás külföldön tanúsított magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet.

• 27.

  A Tpvt. 24. § (1) bekezdése értelmében a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele Magyarországon meghaladta a 10 milliárd forintot, feltéve, hogy a vállalkozásrész, a beolvadó, az irányítás alá kerülő, összeolvadás esetén az abban közvetlenül résztvevő legalább két vállalkozás - a vállalkozáshoz kapcsolódó közvetett résztvevőkével együttes - előző évi nettó árbevétele 500 millió Ft felett van.

• 28.

  A Tpvt. 24. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a Hungaropharma Rt., mint irányítást szerző vállalkozás 2004. üzleti évben elért nettó árbevétele - közvetett résztvevők nélkül is - önmagában meghaladta a 10 milliárd Ft-ot, és a HAJDÚ Gyógyszerkereskedelmi Rt., mint irányítás alá kerülő vállalkozás 2004. évi nettó árbevétele - szintén a közvetett résztvevők nélkül - önmagában meghaladta az 500 millió Ft-ot.

• 29.

  A Kérelmező által a Tpvt. 27. § (1) bekezdése alapján megadott árbevételi adatok szerint a Hungaropharma Rt. előző évi nettó árbevétele 166.979 millió Ft, a HAJDÚ Gyógyszerkereskedelmi Rt. előző évi nettó árbevétele 3.757 millió Ft volt.

• 30.

  A Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja értelmében vállalkozások összefonódása jön létre, mivel a Tpvt. 23. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Kérelmező közvetlen irányítást szerez a tőle független Kérelmezett egésze felett.

• 31.

  A jelen eljárás megindítására a Tpvt. 67. § (2) bekezdés c) pontja alapján, az ügyfél kérelmére a Tpvt. 24. § szerinti engedélyezés tárgyában került sor. A kérelmet a Tpvt. 28. § (1) bekezdése alapján az irányítást szerző vállalkozás nyújtotta be. A kérelmezett összefonódást más ország nemzeti, illetve az EU versenyhatóságának nem jelentették be.

IV.

A kérelmező álláspontja

• 32.

  A kérelmező álláspontja szerint az összefonódás nem hoz létre, illetve nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely megakadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását, vagy fejlődését az összefonódással érintett piacokon. Erre tekintettel az összefonódás engedélyezhető a Tpvt. 63.§. (3) bekezdés a.) pontja szerinti egyszerűsített eljárásban.

V.

Jogszabályi háttér

• 33.

  A magyarországi gyógyszerpiacra számos jogszabály irányadó, jelen ügy szempontjából a gyógyszerek és az egyéb gyógyászati termékek a gyártótól a végső fogyasztóig történő eljuttatására koncentrálunk, amely alapvetően három szintre osztható:

• • -

    gyártás;

• • -

    nagykereskedelem;

• • -

    kiskereskedelem.

• 34.

  A jelen összefonódásban közvetlenül résztvevő vállalkozások egyike sem érdekelt a gyógyszergyártásban és a kiskereskedelemben. A Hungaropharmát irányító vállalkozások között három gyógyszergyár (az Egis és a Richter Gedeon, valamint a Béres Rt.) is megtalálható, amelyek azonban a 2001. októberi privatizáció keretében létrejött szindikátusi szerződés szerint nem tudják közösen irányítani a Hungaropharmát (VJ-182/2001/21. sz. határozat 41. pontja).

• 35.

  Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény (a továbbiakban: gyógyszertörvény) 4. § a) pontja határozza meg a gyógyszer fogalmát, amely szerint e körbe sorolható minden olyan anyag vagy azok keveréke, illetve készítmény, amelyet betegség megelőzése, felismerése, kezelése, vagy élettani funkció fenntartása, helyreállítása, javítása vagy módosítása céljából emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmaznak.

• 36.

  A gyógyhatású készítmények fogalmát a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló 10/1987. (VIII.19.) EüM rendelet 2. §-a tartalmazza, amely azon természetes eredetű anyagot tartalmazó készítményeket sorolja e körbe, amelyek kedvező biológiai hatással rendelkeznek, orvosi előírás nélkül is alkalmazhatóak, és amelyek előírásszerű használat esetén egészségi ártalmat nem okoznak. Ezen körbe elsősorban a szájon át bevehető gyógyszernek nem minősülő készítmények, mint például teák, étrendkiegészítők, vitaminkészítmények, természetes alapanyagú roboráló szerek, szájápolási termékek tartoznak. Gyógyhatású készítménynek minősülnek a bőrön át ható kenőcsök is.

• 37.

  A gyógyászati segédeszközök körét a társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről, valamint a rendelés, forgalmazás, kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről szóló 19/2003. (IV.29.) EszCsM rendelet határozza meg, bár pontos definíciót sem ezen, sem másik jogszabály nem tartalmaz. Az imént hivatkozott rendelet alapján ezen körbe sorolhatók a kötszerek, a gyógyászati és gyakorlóeszközök, ortézisek, protézisek, a személyes gondoskodás és védelem segédeszközei, a személyes mozgás segédeszközei, háztartási segédeszközök, bútorzatok és más adaptációk otthonokba és egyéb célokra, az érintkezési, tájékoztatási és jelzési eszközök. A gyógyászati termékek nagy része vényre kerül felírásra, amelyeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár támogatásban részesít.

• 38.

  A közvetlen lakossági gyógyszerellátást Magyarországon kizárólag a patikák végezhetik. A gyógyszertörvény 13. § (2) bekezdése értelmében a gyógyszer gyártója a saját előállítású termékeit kizárólag kórházak számára közvetlenül is értékesítheti. Ezen rendelkezések alapján megállapítható, hogy a fogyasztó az utóbbi kivételtől eltekintve a kiskereskedelmi szinten aktív gyógyszertáraktól szerzi be a gyógyszereket és az egyéb gyógyászati termékeket. A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény 5. § (3) bekezdése alapján közforgalmú gyógyszertár akkor létesíthető, ha a létesítendő gyógyszertárral együtt működő valamennyi közforgalmú gyógyszertárra átlagosan legalább 5 ezer lakos jut, és a gyógyszertárak között 250, illetve 300 méter távolság van. Ezen törvény 36. § (1) bekezdése előírja, hogy közforgalmú gyógyszertárat gazdasági társaság és közhasznú társaság nem működtethet, kivéve a betéti társaságot. A 36. § (2) bekezdése értelmében amennyiben a személyi jog, illetve a hozzátartozói személyi jog jogosultja a közforgalmú gyógyszertárat betéti társaság formájában kívánja működtetni, a társaságban annak megalakulásakor és működése során a beltagok tulajdoni részesedése meg kell, hogy haladja az 50 százalékot, és a betéti társaság kültagja gyógyszerek előállítására, illetőleg nagykereskedelmi célú forgalmazására jogosult gazdálkodó szervezet nem lehet. A gyógyszertárakra irányadó utóbb hivatkozott törvény 13. §-a szerint a közforgalmú gyógyszertár a gyógyszer fogyasztói árából a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével engedményt nem adhat. A 13. § (2) bekezdés értelmében a közforgalmú gyógyszertár a gyógyszer fogyasztói árából - legfeljebb a kiskereskedelmi árréssel azonos mértékű - engedményt csak az intézeti gyógyszertárral nem rendelkező közvetlen betegellátást végző fekvőbeteg gyógyintézet részére adhat.

• 39.

  A közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszertárak és a gyártók között a nagykereskedők közvetítik a termékeket. A gyógyszertárak a nagykereskedőktől szerzik be a gyógyszereket és az egyéb gyógyászati termékeket. A hatályos jogszabályok nem tiltják, hogy a gyógyszergyártók gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet folytassanak, azonban jelenleg a piacon egyetlen gyógyszergyár sincs jelen saját nagykereskedelmi hálózattal.

• 40.

  A gyógyszerek kereskedelmi árréséről szóló 19/2001. (V.23.) EüM rendelet 2. § (1) alapján a gyógyszer legmagasabb nagykereskedelmi árrése a termelői (import beszerzési) ár függvényében a Magyar Gyógyszerkönyvben, illetve a Szabványos Vényminták Gyűjteményében meghatározott gyógyszer esetében a termelői (import beszerzési) ár 20 százaléka; a gyógyszer legmagasabb kiskereskedelmi árrése az (1) bekezdés szerinti árrést magába foglaló nagykereskedelmi eladási ár függvényében az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt gyógyszerek esetében a nagykereskedelmi eladási ár legfeljebb 40 százaléka.

• 41.

  A gyógyszertörvény 4. § n) pontja határozza meg a gyógyszer-nagykereskedelem fogalmát, amely körbe azon gyógyszerellátási tevékenységek összességét sorolja, amelynek eredményeként a gyógyszer - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az előállítótól a közvetlen lakossági gyógyszerellátóhoz eljut. Ugyanezen törvény 13. § (1) bekezdése értelmébe gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet folytatni az Országos Gyógyszerészeti Intézet (a továbbiakban: OGYI) e tevékenység végzésére jogosító engedélye birtokában lehet, amely engedélyt az OGYI akkor adja meg, ha a kérelmező megfelel a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek. A nagykereskedelmi engedély visszavonásig érvényes.

• 42.

  A hivatkozott külön jogszabály a gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi és párhuzamos import tevékenységről szóló 53/2004. (VI.2.) EszCsM rendelet, amelynek 2. § (1) bekezdése szerint a gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység magába foglalja a rendelet 1. mellékletében megnevezett gyógyszerek beszerzését, kizárólag a forgalomba hozatal érdekében történő behozatalát, minőségbiztosítását, minőségértékelését, tárolását, készletezését, megrendelőhöz való eljuttatását ideértve a külföldre történő kivitelét is - forgalomból történő kivonásának végrehajtását, nyilvántartását, továbbá a gyógyszerrel kapcsolatos - külön jogszabályban meghatározott - adatszolgáltatást és a forgalmazó részére történő információadást. A rendelet 4. §-a értelmében a nagykereskedelmi tevékenység folytatására jogosító engedély kiadását a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott gyógyszercsoportokra lehet kérni, míg a nagykereskedelmi tevékenység végzésének részletes szakmai feltételeit a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a nagykereskedelmi tevékenység szakmai felügyeletét - az ellátás folyamatosságára is kiterjedően - a tiszti főgyógyszerész látja el.

VI.

Az érintett piac

• 43.

  A Tpvt. 14. § (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát képező áru és földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. Ugyanezen § (2) bekezdése alapján a megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait.

• 44.

  Jelen ügyben az érintett termékpiac a gyógyszerek és egyéb gyógyászati termékek - amely körbe a regisztrált gyógyszerkészítmények, a kötszerek és gyógyászati segédeszközök valamint a vitál termékek tartoznak - patikák részére történő nagykereskedelmi szolgáltatásának piaca.

• 45.

  Az érintett földrajzi piac a Magyar Köztársaság területe.

VI.1 Az érintett termékpiac

• 46.

  A Kérelmező és a Kérelmezett a gyógyszerek és az egyéb gyógyászati készítmények, termékek három nagyobb árucsoportba sorolható termékeit értékesítik nagykereskedelmi szinten. A három árucsoport a következő:

• • -

    regisztrált gyógyszerkészítmények;

• • -

    kötszerek, gyógyászati segédeszközök;

• • -

    vitál termékek.

• 47.

  A Hungaropharma Rt. 10 ezer különböző terméket forgalmaz nagykereskedelmi szinten patikák és kórházak számára országos lefedettséggel. A HAJDÚ Gyógyszerkereskedelmi Rt. 6 ezer féle terméket forgalmaz nagykereskedelmi szinten kizárólag a patikák számára, azonban tevékenysége csak 5 megye területére korlátozódik.

• 48.

  A fentebb meghatározott három árucsoport a következő cikkcsoportokra osztható:

• • -

    alapanyag, galenusi készítmények, göngyöleg;

• • -

    kiszerelt humán gyógyszerek;

• • -

    állatgyógyszerek;

• • -

    szérumok, diagnosztikumok;

• • -

    tápszerek;

• • -

    kötszerek;

• • -

    gyógyászati segédeszközök;

• • -

    irtószerek, fertőtlenítőszerek, reagenciák;

• • -

    értékesítésre kerülő csomagolóanyagok;

• • -

    gyógyhatású anyagok;

• • -

    kozmetikumok;

• • -

    élelmiszer jellegű áruk;

• • -

    egyéb "vitál" áruk.

• 49.

  A gyógyszer-nagykereskedelem piacán alapvetően aszerint lehet különbséget tenni keresleti szempontból, hogy a vevői oldalon gyógyszertárak vagy kórházak állnak. A gyógyszertári oldalon a fogyasztói döntések alapvetően (elsősorban a vényköteles készítmények esetében) az orvosok szakmai döntéseihez köthetőek.

• 50.

  A gyógyszerek olyan speciális termékek, amelyek ésszerűen nem helyettesíthetők más árukkal, a keresleti helyettesíthetőség szempontjai alapján a gyógyszerek farmakológiai vagy terápiás összefüggésben helyettesíthetőek egymással. Farmakológiai helyettesítőnek azon gyógyszereket tekintjük, amelyeknek a hatásmechanizmusa megegyezik, míg a terápiás szempontból egymás helyettesítőinek vélt gyógyszerek ugyanazon betegség kezelését célozzák.

• 51.

  2004-ben a gyógyszer-nagykereskedelmi piacon effektíve 27 cég fejtett ki tevékenységet, bár az OGYI honlapjáról származó információk szerint 2004 decemberében 78 vállalkozás rendelkezett nagykereskedelmi engedéllyel, amelyek többsége elsősorban gyógyszerforgalmazóként működik, nem pedig nagykereskedőként. A nagyobb gyógyszer-nagykereskedők között élénk a verseny, a piac kifejlett, a nagyobb versenytársak közel azonos szintű szolgáltatást nyújtanak a vevőknek. A gyógyszer-nagykereskedők nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy minél jobb kiszolgálásban részesítsék a vevőiket, a már meglévő szolgáltatások színvonalát folyamatosan fejlesszék.

• 52.

  A gyógyszer-nagykereskedők által alkalmazott árrés hatóságilag maximált, a nagykereskedők ezen árrés terhére nyújthatnak engedményeket, illetőleg a szolgáltatásuk színvonalának emelésével kerülhetnek az egyes vevőknél előnyösebb helyzetbe, például azáltal, hogy napi többszöri és gyors kiszállítást végeznek, rugalmas rendeléskezelést folytatnak, teljes termékpaletta szolgáltatására törekednek stb.

• 53.

  Az IMS Health Kft. Sales Analyzer 2004 decemberi adatbázisa (a továbbiakban: IMS adatok) alapján, amely a regisztrált gyógyszerkészítmények országos nagykereskedelmi forgalmi adatait tartalmazza patikai és kórházi bontásban, megállapítható, hogy az összes magyarországi forgalom 2004-ben 415.000 millió Ft volt, amelyből a Hungaropharma forgalma [...] millió Ft ([...]%), a HAJDÚ Rt.-é [...]millió Ft ([...] %) volt. Ezen utóbbi összeg nem tartalmazza az állatgyógyászati termékek 2004. évi árbevételét, amely [...] millió Ft volt.

• 54.

  A kötszerek és gyógyászati segédeszközök szegmensében a 2004. évi magyarországi forgalom - a Hungaropharma Rt. becslései alapján - 44.000 millió Ft körül alakult, amelyből a Hungaropharma Rt. [...]millió Ft-tal ([...]%), a HAJDÚ Rt. [...] millió Ft-tal ([...] %) részesedett.

• 55.

  A vitál termékek szegmensében a 2004. évi magyarországi forgalom - a Hungaropharma Rt. becslései alapján - 45.000 millió Ft körül alakult, amelyből a Hungaropharma Rt. [...] millió Ft-ot ([...] %), míg a HAJDÚ Rt. [...]millió Ft-ot ([...] %) tudhatott a magáénak.

• 56.

  Az IMS adatok alapján megállapítható, hogy a Hungaropharma Rt. piaci részesedése 2004-ben:

• • -

    a patikai gyógyszer-nagykereskedelem piacán: [...] %;

• • -

    a kórházi gyógyszer-nagykereskedelem piacán: [...] %;

• • -

    a teljes gyógyszer-nagykereskedelmi piacon: [...] %.

• 57.

  Az IMS adatok alapján megállapítható, hogy a HAJDÚ Rt. piaci részesedése 2004-ben [...] % volt a gyógyszer-nagykereskedelmi piacon, amellyel kapcsolatban mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a Hungaropharma Rt. becslései alapján a HAJDÚ Rt. forgalmának megközelítőleg [...] %-át Hajdú-Bihar megyében realizálja, a fennmaradó [...] %-ot pedig Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok Megyében. Ezen utóbbi négy megyében a HAJDÚ Rt. piaci részesedése nem haladta meg az [...] %-ot.

• 58.

  A HAJDÚ Rt. piaci részesedése 2004-ben megyénkénti bontásban:

• • -

    az általa lefedett 5 megyében: [...] %;

• • -

    Hajdú-Bihar Megyében: [...] %.

• 59.

  A Hungaropharma Rt. piaci részesedése 2004-ben megyénkénti bontásban:

• • -

    a HAJDÚ Rt. által lefedett 5 megyében: [...] %;

• • -

    Hajdú-Bihar Megyében: [...] %;

• • -

    a másik négy megyében: [...] %;

• • -

    az ország többi megyéjében, ahol a HAJDÚ Rt. nincs jelen: [...] %.

• 60.

  A Hungaropharma Rt. és a nagyobb versenytársainak piaci részesedései 2003-ban és 2004-ben:

		Hungaropharma+Sanovita	Phoenix	Humantrade	Medimpex
2003	Teljes piac	33 %	33 %	7 %	12 %
	Patikai piac	33 %	39 %	6 %	12 %
	Kórházi piac	38 %	0 %	15 %	10 %
2004	Teljes piac	34 %	31 %	13 %	12 %
	Patikai piac	33 %	37 %	12 %	11 %
	Kórházi piac	38 %	0 %	18 %	18 %

VI.2. Az érintett földrajzi piac

• 61.

  Jelen ügyben az érintett földrajzi piac a Magyar Köztársaság egész területe, tekintettel arra, hogy a felek az OGYI által a gyógyszertörvény és az 53/2004. (VI.2.) EszCsM rendelet alapján kiadott nagykereskedelmi engedély az egész ország területén lehetővé teszi a gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység folytatását.

VI.2.1. A szállítási távolságok

• 62.

  A gyógyszer-nagykereskedelem piacán az ésszerű szállítási távolság a szállítási költség és a raktárak földrajzi elhelyezkedésének függvénye. Magyarország területén elszórtan mintegy 18-20 nagyobb gyógyszer-nagykereskedelmi raktár található, amelynek folytán gyakorlatilag minden megyében van raktár.

• 63.

  Az ország területén kevés olyan patika létezik, amelynek 80-100 km-es körzetében ne lenne nagykereskedői raktár. A Hungaropharma Rt. meglévő hat kereskedőháza lefedi az egész ország területét, amelynek köszönhetően az országban nincsen olyan patika, amelynek 200-250 km-es körzetében ne lenne olyan kereskedőház, amely a Hungaropharma Rt. tulajdonában áll, ezért a Hungaropharma Rt.-nek az általa forgalmazott termékeket maximálisan csak 200-250 km-es távolságra kell szállítania.

• 64.

  Ezzel szemben a HAJDÚ Rt. egyetlen gyógyszerraktárral rendelkezik Debrecenben, ezért nem képes az országos lefedettségre, bár potenciálisan a nyugati-magyarországi megyékben is folytathatna gazdasági tevékenységet. A HAJDÚ Rt. maximálisan 300-320 km-re szállítja az általa forgalmazott termékeket. Nagyságrendjét tekintve a Hungaropharma Rt. és a HAJDÚ Rt. által alkalmazott ésszerű szállítási távolság nem tér el jelentős mértékben egymástól. A HAJDÚ Rt. esetében megállapítható, hogy forgalmának 80 %-át Hajdú-Bihar Megyében bonyolítja le, átlagosan 100 km-es szállítási távolságok teljesítésével.

VII.

Az összefonódás értékelése

• 65.

  A Tpvt. 30. § (1) bekezdése számba veszi, hogy az engedély iránti kérelem elbírálásakor az összefonódással járó előnyök és hátrányok mérlegelésekor mely körülményeket, aspektusokat kell különösen vizsgálni:

• • a)

    az érintett piacok szerkezetét; az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket; a piacralépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit; az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre;

• • b)

    az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel-és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait;

• • c)

    az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását.

• 66.

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre, vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását, fejlődését az érintett piacon vagy annak jelentős részén.

• 67.

  A Tpvt. 63. § (3) bekezdése alapján a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során az érdemi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg. A Tpvt. nem tartalmaz külön rendelkezést arra vonatkozóan, hogy egy összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg. A Versenytanács kialakult gyakorlata alapján (a GVH elnökének és a Versenytanács Elnökének 1/2003. számú közleménye az egyszerűsített és teljeskörű eljárásban engedélyezhető összefonódások megkülönböztetésének szempontjairól) az ún. nyilvánvalóan engedélyezendő összefonódások több csoportra oszthatók, amelyek közül az egyikbe azon összefonódások tartoznak,

• • -

    ahol az összefonódó vállalkozás-csoportok együttes részesedése valamely érintett piacon meghaladja ugyan a 20 %-ot, azonban az összefonódás következtében a piaci koncentráció növekedése ezen az érintett piacon csekély mértékű. E pont alapján egyszerűsített eljárásban engedélyezhető az összefonódás, ha:

• • • -

      az ezen az érintett piacon legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező érintett vállalkozás-csoport figyelmen kívül hagyásával az összefonódásban érintett többi vállalkozás-csoport együttes piaci részesedése ezen az érintett piacon nem haladja meg az 5 %-ot; és

• • • -

      ezen az érintett piacon van az összefonódásban résztvevő legnagyobb vállalkozás-csoporthoz hasonló piaci részesedésű versenytárs vállalkozás; és

• • • -

      az összefonódás a lehetséges verseny lényeges csökkenését sem eredményezheti, mert alappal feltételezhető, hogy a jelenleg alacsony piaci részesedésű vállalkozás részesedése a jövőben sem növekedhet érezhetően.

• 68.

  Jelen összefonódás megfelel a fentebb meghatározott szempontrendszernek, ezért egyszerűsített eljárásban bírálandó el. A koncentráció csekély növekedését alátámasztja a 2004. évi patikai piaci részesedésekből számított Hirschman-Herfindal index, amely a következőképp alakul:

• • -

    az összefonódás előtt: HHI=33**2+37**2+12**2+11**2+1+6**2=2760

• • -

    az összefonódás után: HHI=34**2+37**2+12**2+11**2+6**2=2826

• 69.

  Az érintett vállalkozások piaci pozíciójának és a koncentrációnak az érintett piacokra gyakorolt hatásának a felméréséhez a kapacitás és az értékesítési adatok nyújtanak segítséget. Jelen esetben nagykereskedelmi szolgáltatásról lévén szó a kapacitási adatok nem határolhatók be egyértelműen, hiszen a kereslettől függ, hogy mennyi terméket szállítanak/raktároznak/értékesítenek a nagykereskedők. A kérelmező vállalkozás piaci részesedése országos viszonylatban kevesebb, mint 1 %-kal nő. Összességében megállapítható, hogy a jelen tranzakció nem hoz létre rendkívüli koncentráció-növekedést, a piac szerkezete továbbra is duopolisztikus marad, a két legnagyobb gyógyszer-nagykereskedő határozza meg a piacot, amelyek piaci részesedésüket, az általuk szállított termékek körét és a szolgáltatási színvonalat tekintve azonos szinten állnak.

• 70.

  Az összefonódás vizsgálata során megállapítható, hogy a tranzakció végrehajtásával országos szintre levetítve csekély mértékű horizontális átfedés keletkezik a felek tevékenységei között, amely a leginkább érintett megyében (Hajdú-Bihar Megye) sem rendezi át számottevő mértékben a piaci viszonyokat, és nem korlátozza jelentős mértékben a hatásos versenyt. Ennek oka, hogy a leginkább érintett öt megyében a kérelmező legjelentősebb versenytársának számító Phoenix Pharma Rt. is működtet kereskedelmi raktárat, így minden nehézség nélkül ugyanolyan minőségű ellátási színvonalat tud biztosítani a patikai vevőkör számára, hiszen megoldott a Hungaropharmáéval megegyező termékportfoliójának helyi tárolása és kiszállítása. A tervezett összefonódásban nem érintett közvetlenül egyetlen gyógyszergyártó vállalkozás sem.

• 71.

  Jelen esetben az is megállapítható, hogy az összefonódás folytán nem keletkezik versenyszempontból aggályosnak tekinthető vertikális, portfolió- és konglomerátumhatás.

• 72.

  A fentiek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a kérelmezett összefonódás egyetlen érintett piacon sem hoz létre, illetve erősít meg a Tpvt. 22. §-ában foglaltakra tekintettel meghatározott olyan gazdasági erőfölényes helyzetet, amely akadályozná a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacokon vagy azok jelentős részén. Ezért a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján az engedély nem tagadható meg. Az érintett piacokra vonatkozóan fentebb ismertetett információk alapján megállapította továbbá a Versenytanács, hogy jelen eljárásban a GVH határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdés a) pontjának ac) alpontja szerint a hiánypótlástól számított 45 napon belül kell kiadnia, mert az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

VIII.

Eljárási kérdések

• 73.

  A Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja alapján határozott a kérelemről, és a kérelmezett összefonódást a rendelkező részben foglaltak szerint engedélyezte.

• 74.

  A Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerint - a GVH, illetve a Versenytanács Elnökének 3/2003. sz. Közleményében foglalt egyszerűsített eljárásra vonatkozóan - az eljárás díja két millió forint. A Tpvt. 62. § (1) bekezdésének második mondata szerint a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell befizetni a kétmillió forint eljárási díjat. Az eljárási díjat a kérelmező megfizette.

• 75.

  A Tpvt. 74. § (1) bekezdése szerint az ügyfelek képviselője kérte, hogy a Versenytanács az engedélyező határozatát tárgyaláson kívül hozta meg, ezért tárgyalás kitűzésére nem volt szükség.

• 76.

  A jelen határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2005. július 14.