Gazdasági Versenyhivatal

Vj-7/2005/15

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Globus Konzervipari Rt. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozással szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt hivatalból indult eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

Jelen határozat felülvizsgálatát az ügyfél a kézhezvételtől számított harminc napon belül a Versenytanácshoz benyújtott, de a Fővárosi Bíróságnak címzett keresettel kérheti.

Indoklás

I.

Az eljárás indítása

• 1.

  A jelen eljárás előzményeként a GVH tudomására jutott, hogy az Unilever Magyarország Kft. (továbbiakban: ULM) 2004. januárjában átszervezte koncessziós forgalmazóinak hálózatát és csökkentette a koncessziósok számát. A Globus Konzervipari Rt. (a továbbiakban: Globus) 2001-ben megvásárolta az Unilever bajai hűtőgyárát, majd ezt követően a gyorsfagyasztott kiskiszerelésű zöldség-, burgonya- és halkészítményeinek és mélyhűtött félkész ételeinek országos terítésével az ULM elosztási hálózatának tagjait bízta meg, amelyekkel az ULM-hez hasonló szerződést kötött termékeinek a kiskereskedők felé történő viszonteladására.

• 2.

  Az ULM 2004. január végén három koncessziós partnerével szemben megszüntette szerződéses viszonyát. Miután ezt a körülményt az ULM a Globus tudomására hozta, 2004. február 17-én a Globus is felmondta szerződését ugyanazokkal a vállalkozásokkal szemben. E magatartás alapján feltehető volt, hogy a Globus gazdasági erőfölényével visszaélve indokolatlanul zárkózott el a fennálló üzleti kapcsolat fenntartásától, ezzel megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 21. § c) pontját.

• 3.

  Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (EKSz.) 81. és 82. cikkében foglalt versenyszabályok végrehajtásáról szóló 1/2003/EK számú tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1/2003/EK számú rendelet) 5. cikke szerint a tagállamok versenyhatóságainak hatáskörük van arra, hogy egyedi esetekben az EKSZ. 82. cikkét alkalmazzák. Az 1/2003/EK számú rendelet 3. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy amikor a tagállamok versenyhatóságai vagy nemzeti bíróságok az EKSZ. 82. cikke által tiltott visszaélésre nemzeti versenyjogot alkalmaznak, az EKSz. 82. cikkét ugyancsak alkalmazzák.

• 4.

  A vizsgálat indításakor megállapítható volt, hogy a leírt magatartás sértheti az EKSz. 82. cikkét, és mivel annak tárgyában a GVH a Tpvt. 21. §-a alapján eljárást indított, köteles volt egyben az eljárás jogalapjául az EKSz. 82. cikkét is felhívni, amely szerint a közös piaccal összeegyeztethetetlen és ezért tilos egy vagy több vállalkozásnak a közös piacon vagy annak jelentős részén meglevő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre.

• 5.

  A fentiek tárgyában 2005. január 17-én a vizsgálat megindult a Tpvt. 21. §-a, illetve az EKSz 82. cikkében foglalt rendelkezések megsértése miatt.

II.

Az eljárás alá vont vállalkozás

• 6.

  A Globus elődjét 1882-ben Weiss Manfréd alapította. Kezdetben a Magyar Királyi Hadsereg megrendelésére hús és kávékonzerveket, a lakosság részére, pedig gyümlöcs és zöldségkonzerveket gyártott. A hazai piacon 1924-ben jelentik be először a Globus márkát zöldség és gyümölcskonzervekre. Azóta az országban a Globus védett és regisztrált márka.

• 7.

  1947-ben a társaságot államosítják. 1991-ben a privatizáció során a társaság neve Globus Konzervgyár lett. 1993-ban a vállalkozás budapesti üzeme tőzsdei bevezetésre kerül, ahol a tulajdoni hányad 100 %-át privatizálták. 199.-ban a Globus Rt. megszerzi a Debreceni Konzervgyár Rt. feletti irányítás jogát, amely az alföldi térség egyik legjelentősebb konzerv és hűtőipari társasága. Gyártott mélyhűtött termékei a különféle zöldségek és zöldségkeverékek. 2000-ben a Csabai Konzervgyár Rt. többségi részvényhányadának megvásárlásával, újabb társasággal bővül a Globus csoport.

• 8.

  A Globus 2001-ben megvásárolja az ULM-tól a Bajai Hűtőház teljes eszközrendszerét. Az ULM - mint az IGLO márka tulajdonosa - a Globus Rt-vel a gyártásra és a forgalmazásra 2001. decemberében licenc megállapodást kötött. A licenc szerződés 2006. június 31-ig van hatályban. A szerződés értelmében a márka teljes kezelése az IGLO védjegy alatt kiskiszerelésben gyártott és forgalmazott fagyasztott zöldségek vonatkozásában Magyarország területén a Globus kizárólagos joga.

• 9.

  2002-ben a Globus a Nagykőrösi Konzervipari Rt. többségi tulajdonosává válik, majd 2003-ban megvásárolja a Békéscsabai Hűtőipari Rt-t. Később az Elsner Poland négy lengyelországi gyorsfagyasztott termékeket előállító gyárának megvételére került sor.

• 10.

  A Globus Rt. tevékenysége konzervipari termékek gyártása és forgalmazása. A társaság maga nem gyárt gyorsfagyasztott termékeket, az általa irányított vállalkozások által (Baján, Békéscsabán és Debrecenben) előállított gyorsfagyasztott termékeket forgalmazza, többek között a koncessziósokkal való megállapodásai útján.

• 11.

  A gyorsfagyasztott áruk kisebb hányada az ULM jégkrémeit is terítő koncessziós forgalmazókkal jutott illetve jut el a kiskereskedelembe, nagyobb hányada pedig a kereskedelmi láncok központi lerakatai útján kerül értékesítésre.

• 12.

  Összességében: a Globus és az általa irányított vállalkozások fő tevékenysége a zöldség és készétel konzervek és a gyorsfagyasztott termékek gyártása, a nagy- és kiskereskedők ellátása Magyarországon, Lengyelországban és az Európai Unió más tagállamaiban.

• 13.

  A Globus által 2004. évben értékesített termékek 60 %-át a főzelékkonzervek, 14 %-át az étel és húskonzervek, a fennmaradó hányadot a mélyhűtött és az egyéb termékek adják. A koncessziós forgalmazók által értékesített termékek a társaság belföldi nettó árbevételéből töredéket képeznek, 2002. évben 12,2 %-os, 2003. évben 16,0 %-os 2004. évben pedig 9,6 %-os arányt képviselnek.

III.

A koncessziós forgalmazók

• 14.

  A koncessziós forgalmazók az ország különböző térségeiben székhellyel rendelkező társaságok. Fő tevékenységük egyéb élelmiszer nagykereskedelem. Ezen belül a társaságok fő profilja a mélyhűtött termékek nagykereskedelme. A vállalkozások a mélyhűtött termékek forgalmazásához szükséges hűtőtárolóval rendelkeznek, ahol tárolni tudják a megvásárolt árut, valamint speciális szállítóeszközökkel, melyek biztosítják a mélyhűtött termékek árusításához elengedhetetlen hűtőláncot.

• 15.

  A vállalkozások az ország különböző - szerződésben meghatározott - területeit látják el az ULM a Globus, valamint 2004. júliusától a Békéscsabai Hűtőipari Rt. (továbbiakban: BHRT) termékeivel. Így a társaságok ugyanazon eszközökkel végezték/végzik a mélyhűtött zöldségfélék, -hal és -burgonya, valamint félkésztermékek kiskereskedelembe való eljuttatását, értékesítését, mint az ULM jégkrémjeit és fagylaltjait, valamint az Algida Expressz ^[1] szolgáltatáson belül különféle hűtőláncot igénylő, csomagolt élelmiszertermékek házhozszállítását. A koncessziós forgalmazók szállítójárművein a különféle termékek elkülönítése - 6 ajtón , oldalanként 3-3 oldalajtó segítségével, felezve 12 egységre bontva - biztosítható.

• 16.

  A Globus a csoport által gyártott gyorsfagyasztott termékeket nem önállóan, hanem az ULM jégkrém és fagylalt választékaival együtt, azonos koncessziós forgalmazókon keresztül juttatja el a kiskereskedelembe. A forgalmazók tevékenységüket adott, pontosan definiált területen végzik hűtőraktárakkal, terítő gépkocsikkal és üzletkötőkkel. Az önálló disztribúciós rendszer kialakítására sem financiális, sem időtényező miatt nem volt lehetősége a Globusnak.

• 17.

  A Globus koncessziósokon keresztül értékesített gyorsfagyasztott termékeinek forgalmi adatai is az ULM által üzemeltetett számítástechnikai rendszeren keresztül kerül rögzítésre. Ezért a szolgáltatásért a Globus díjat fizet az ULM-nek. Az ULM által korábban kiépített és működtetett rendszer kezeli a Globus szerződött koncessziós partnerei által értékesített termékeinek szállítóleveleit és adja a kiszállításokról a forgalmi teljesítésekről az információt. Ennek hiányában a szerződött partnereik felé nem tudnának eleget tenni a vállalt kötelezettségeknek.

• 18.

  A Koncessziós forgalmazók területén lévő vevők közvetlenül a koncessziós forgalmazótól rendelik meg az árut. A Globus a központi raktárból a koncessziós forgalmazó telephelyére szállítja a koncessziós által megrendelt termékeket. A Globus Rt. által kiszállított áru ellenértékével a koncessziós forgalmazó köteles a Globus felé elszámolni. A Globus ezért a koncessziósnak jutalékot fizet melynek mértéke minimum 11-13 % a kiszállított áruk értékére vonatkozóan.

• 19.

  A koncessziósok által ellátott vevőkör három csoportba osztható, így a nemzetközi láncokra, a hazai láncokra, valamint az egyéb vevőkör kategóriára. A nemzetközi láncok vonatkozásában lebonyolított forgalmazás a társaság koncessziós forgalmazásának 60 %-át képviseli, a hazai láncok esetében 30 % és a koncessziósok saját számlás értékesítése (ez a vevőkör semmilyen értékesítési lánchoz nem tartozik) a Globus Rt. koncessziós forgalmának 10 %-át képezi. Az előzőekben felsorolt értékesítési arányok természetesen koncessziósonként változnak.

• 20.

  A koncessziósoknak a nemzetközi kereskedelmi hálózatnál és egyes hazai láncoknál piacot nem kell, keresniük, mivel a Globus adott vevőjét kell kiszolgálniuk. Az egyéb vevőkör kategóriában azonban a koncessziós feladata, hogy piacot keressen és minél több vevőt kiszolgáljon.

• 21.

  A magyar láncok egy része esetében nagy számú kis bolt ellátása a feladat, ezért veszi fel a megrendeléseket a koncessziós forgalmazó, mivel ez nagy terhet jelentene a Globus számára, ám így a rugalmas kezelési rendszer biztosítható. A Globus a koncessziósoknak eladja a terméket, akik ezután kiszállítják a vevőknek az árut. Az esetlegesen bekövetkező károk, amíg a kiskereskedőhöz jut a termék, - pl. a szállítás során - mindenkor a koncessziós költségét képezik.

• 22.

  A Globus disztribúciós hálózatában 2004. januártól változások következtek be. A kiskereskedelemben zajló koncentrációs folyamatok következtében számos korábban a koncessziós forgalmazók által ellátott üzletlánc saját központi raktárt létesített. A saját központi raktár létesítése szükségtelenné tette a koncessziós forgalmazók bolti terítését az érintett területeken. A legjelentősebb központi raktárt létesítő hálózatok a PLUS 145 bolttal, az Alföld Pro-Coop 343 bolttal, a Mecsek-Coop 729 bolttal. Várható további hálózati egységek központi raktárainak a létrehozása is (Tesco, Auchan, CBA, stb.). A megváltozott körülmények miatt szükségessé vált az ellátási területek újradefiniálása, a koncessziósok számának csökkentése.

• 23.

  A Globus csoporton belül a kereskedelmi tevékenységet a Globus Rt. koordinálja és irányítja. A vevőkkel a szerződés feltételeinek meghatározása itt történik. A BHRT a szerződések és a vevői lehívások szerint a kereskedelmi bonyolítást végzi (számlázás, kiszállítás stb.).

• 24.

  A koncessziós megállapodások a Globus és a koncessziós forgalmazók között külön-külön jöttek létre. A Globus Rt. a koncessziósokkal hűtőkapacitásaik ismeretében kötötte meg a szerződéseket, biztosítva a teljes hűtőkapacitás kihasználásának lehetőségét (a Globus és ULM termékekkel).

• 25.

  Az egyes koncessziós forgalmazók által ellátott, a megállapodásban meghatározott földrajzi terület felosztásáról az ULM és - 2004. júliusától a- BHRT koncessziósai részére történő területfelosztással azonosan állapodtak meg.

• 26.

  A szerződés szerint a koncesziós forgalmazó meghatározott földrajzi területen, valamennyi, kizárólag kiskereskedelmet folytató gazdálkodót, aki már Globus ügyfél, vagy a későbbiekben az lesz - a Globus által megkívánt feltételek betartásával - kiszolgálja termékekkel. A koncessziós forgalmazó vállalja, hogy a forgalmazandó termékeket közvetlenül a Globustól vásárolja, a megállapodásban foglaltaknak megfelelően.

• 27.

  A szerződés szerint a koncessziós forgalmazó a megállapodásban meghatározott időtartam alatt gyorsfagyasztott zöldség, hal, illetve burgonya termékeket csak és kizárólag a Globustól vásáról és kizárólag ezeket forgalmazza.

• 28.

  A megállapodás megszűnésére vonatkozóan a szerződés úgy rendelkezik, hogy a szerződő felek bármelyike jogosult a megállapodást 30 naptári napos felmondási idővel írásban felmondani.

• 29.

  A koncessziós megállapodások mellékletét képező Fizetési megállapodás - Forgalmazói engedmény, melyek feltételei szerint, amennyiben a megállapodást, annak lejárta előtt 30 nappal valamelyik fél nem mondja fel, úgy azok automatikusan a következő naptári évre is hatályba lépnek a kondíciók újratárgyalása mellett.

• 30.

  Ettől eltérően, öt szerződött partner (Szita és Társa Kft., Ice team Kft., Kapital Kft., Antics Kft., Uniflock Kft.) esetében a megállapodások a Fizetési megállapodásra - Forgalmazói engedményre vonatkozó paraméterek esetében automatikusan nem hosszabbodhattak meg, hanem csak a szerződő felek közös írásbeli megállapodásával.

• 31.

  Az ULM 2004. február 5-én tájékoztatta a Globus-t arról, hogy három koncessziós partner szerződését felmondta, ezért a Szita és Társa Kft. 2004. február 16-tól, a Gandalf-Ker Kft. és a Kapital Kft. 2004. február 23-tól nem szállít jégkrémet a területen. Miután az ULM szerződésbontásával a koncessziós partnerek nem voltak jogosultak az ULM által üzemeltetett és a Globus által is használt Isys rendszer használatára, lekapcsolták a szerverről, így a szükséges információs és számlázási feladatokat nem tudták ellátni a Globus felé. Ezt követően a Globus 2004. február 17-től a Szita és Társai Kft-vel közös megállapodással az együttműködést megszüntette. A Kapital Kft-vel és a Gandalf-Ker. Kft-vel szintén 2004. február 17-ével, 30 napos határidővel felmondta. Ennek következtében 2004. március 16-tól szűnt meg a Globus és a Kapital Kft., valamint a Gandalf-Ker Kft. között a koncessziós megállapodás.

• 32.

  A szerződések felmondása után Magyarországon 12 koncessziós forgalmazó látja el a disztribúciós tevékenységet. A szerződések felmondásával egyidejűleg az emiatt ellátatlanul maradó területek is összevonásra kerültek.

IV.

Az érintett piac

• 33.

  A Globus és a koncessziós forgalmazók közötti szerződések tárgya a Globus termékek forgalmazása. E termékek a mélyhűtött zöldségek, halak, burgonya és félkésztermékek (levesek, tésztás termékek, gyümölcsök). E termékek a gyorsfagyasztott élelmiszerek közé tartoznak.

• 34.

  A Magyar Élelmiszerkönyv ^[2] (továbbiakban: MÉ) 1-3-89/108 számú előírása szerint, gyorsfagyasztott élelmiszer, minden olyan élelmiszer, amelyet gyorsfagyasztási folyamatnak vetnek alá, mely során a termék minden pontjának hőmérséklete -18 °C, vagy ennél alacsonyabb érték lesz. A termékeket a gyorsfagyasztásra utaló megnevezéssel értékesítik.

• 35.

  A gyorsfagyasztott termékek előállítása, tárolása, szállítása az érvényes élelmezés-egészségügyi és higiéniai előírások szerint történik. A termékek gyártásához a vonatkozó kötelező előírásoknak, nemzeti szintű ajánlásoknak, ezek hiányában a szokásos kereskedelmi követelményeknek és az étkezési célnak megfelelő minőségi anyagok használhatók fel.

• 36.

  A gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérséklete a jó tárolási és szállítási gyakorlat betartásával a termék minden pontján állandóan -18°C-os, vagy alacsonyabb legyen. Szállításkor rövid ingadozással maximum 3 °C fokkal lehet magasabb. Az előírás szerint biztosítani kell, hogy a gyorsfagyasztáshoz, tároláshoz, szállításhoz és a helyi áruelosztáshoz használt berendezések, valamint hűtőpultok alkalmasak legyenek az előírások betartására. A gyorsfagyasztott élelmiszert úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás védje a terméket a mikrobiológiai és egyéb szennyeződésektől, valamint a kiszáradástól.

• 37.

  A gyorsfagyasztott zöldségek (alapzöldségek és zöldségkeverékek) gyártástechnológiájuk során blansírozáson (előfőzésen) esnek át és utána kerülnek gyorsfagyasztásra. Előző feldolgozottsági fokon túl, amennyiben valamilyen adalékanyagot adnak az alapanyagokhoz és utána valamilyen hőkezelési folyamatnak vetik még alá a terméket akkor félkésztermékekről beszélünk. Ilyen termékek a Globus csoport által forgalmazott zöldbab és zöldborsó levesek, és a gyorsfagyasztott tésztafélék. A félkésztermékeknek egy következő technológiai fázison kell átesniük, hogy fogyaszthatóvá váljanak, de ez a fázis már a mindenkori fogyasztó konyhájában valósul meg.

• 38.

  A félkésztermékek csoportja tág kategória rendkívül sok, különböző összetételű termék tartozhat bele, a zöldségből készült ételek és a töltött tészták tartoznak az ügy kapcsán e termékkörbe, valamint a Globus csoporton kívül gyártott egyéb félkész levesek, tészták, főzelékek, mártások stb.

• 39.

  A gyorsfagyasztással tartósított termékek gyártásának és forgalmazásának jogi hátterét az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Ez egyrészt az Élelmiszertörvényt és az egyéb élelmiszerekkel kapcsolatos jogszabályok körét jelenti, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait és irányelvét.

• 40.

  Tekintettel arra, hogy az ULM és a Globus majd a BHRT azonos koncessziósokkal, szerződésben meghatározott azonos területek kiskereskedelmi ellátását azonos szállítóeszközökkel végzik, ezért a gyorsfagyasztott élelmiszereken kívül a jégkrémeket és fagylaltokat is be kell vonni az érintett körbe, tekintettel arra, hogy fenti, csomagolt termékek közös tulajdonsága, hogy a kereskedelembe való eljuttatásuk során a minőségi követelmények megtartása érdekében a termékeket -18°C-on vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten szabad tárolni és szállítani. A koncessziós forgalmazók szállító és tároló eszközei az egyes mélyhűtött csomagolt élelmiszerek elkülönítése mellett is alkalmasak a fenti feltétel teljesítésére.

• 41.

  Mindezek alapján az eljárás során érintett termékpiacnak a legszűkebb értelmezés szerint is a mélyfagyasztott csomagolt élelmiszerek piaca tekinthető, mivel a koncessziós forgalmazás során használt eszközök (így a hűtőtárolás és szállítás eszközei) nem csak a Globus által gyártott és forgalmazott termékek disztribúciójára alkalmasak, hanem bármely mélyhűtött és csomagolt élelmiszer forgalmazására. Alátámasztja a keresleti helyettesíthetőség ilyen szintjét az is, hogy a koncessziós forgalmazók az Algida Expressz szolgáltatáson belül különféle csomagolt mélyhűtött termékek forgalmazását, valamint az ULM termékeinek a jégkrémek és fagylaltok forgalmazását is azonos eszközökkel végzik.

• 42.

  Jelen eljárásban az érintett termékpiac szükségszerűen eltér a Globus és a koncessziósok közötti megállapodás jogszerűségét vizsgáló Vj-157/2003. számú ügyben megállapítottól. A vertikális korlátozás kapcsán ugyanis a megállapodással érintett piacon lévő piaci erő nagysága volt a vizsgálat egyik tárgya, így a végfogyasztói szempontokat szükségszerűen figyelembe kellett venni. Jelen eljárásban viszont a koncessziósok Globusszal szembeni gazdasági függőségének mértéke a vizsgálat tárgya, így a fogyasztói szempontok által behatárolt piacról való kilépés is a követhető piaci stratégiák közé tartozik, és ezáltal a piac szélesebbé válik.

• 43.

  Az érintett földrajzi piac jelen eljárásban legszűkebben tételezve is Magyarország területe, mivel a koncessziós szerződések köre az ország egész területének Globus termékekkel való ellátására vonatkozik. A koncessziósok számára ugyanakkor elvileg lehetőség nyílna a határokon túlnyúló szolgáltatások nyújtására is, vagy külföldi gyártók más módon való megkeresésére. Mindazonáltal a vizsgált magatartás jogellenességének megítéléséhez nem volt szükséges egy a nemzetinél szélesebb földrajzi piac meghatározása.

V.

A gazdasági erőfölény vizsgálata

• 44.

  Az érintett árupiac piaci részesedésének meghatározásánál az eljárás alá vont társaság forgalmazott mélyhűtött termékeinek (gyorsfagyasztott zöldség, -burgonya, -hal, -félkésztermékek, -tésztás termékek, és- gyümölcsök) értékét viszonyította a vizsgálat, a KSH által megadott adatok alapján a legszűkebben meghatározható érintett piac a gyorsfagyasztott élelmiszerek (mely tartalmazza a jégkrémre és fagylaltra vonatkozó értékesítési adatokat is) összes belföldi forgalmi adataihoz.

• 45.

  A KSH belföldi értékesítési adatai, tájékoztatásuk szerint az 5 főnél nagyobb foglalkoztatotti létszámmal rendelkező adatszolgáltatói körből származnak. Azon termékekre vonatkozó adatokat, amelyekből az adatszolgáltatók száma 3-nál kevesebb, védett adatként kezelik és nem közlik.

• 46.

  A KSH import adataiból egyes termékek esetében nem különíthetők el a friss, hűtött és gyorsfagyasztott áruk. Egy vámtarifaszámon egy soron szerepelnek, például sertéshús frissen, hűtve, vagy fagyasztva. E termékeket a vizsgálat nem számította bele az országos forgalomba, mivel az egyes áruk aránya nem ismert. A KSH belföldi értékesítési adatai sem teljeskörűek, mivel a belföldi értékesítési adatokból kihagyták a gyorsfagyasztott tésztás termékeket, valamint csak a gyorsfagyasztott egynemű zöldségek értékesítési adatait tüntették fel a mixeket, nem közölték ^[5] .

• 47.

  A vizsgálat végül is a KSH által megadott adatokból határozta meg a Globus piaci részesedését, mivel az országos szolgáltatott értékesítési adatok, ha nem is teljeskörűek, de a legszűkebb érintett piac tekintetében az elájárás alá vont társaság piaci részesedései mértékének meghatározására alkalmas. Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján is alacsony 5 % alatti (2003.-ban 4,2 %-os, 2004.-ben 4,0 %-os) a Globus piaci súlya ezért a további adatkérés szükségtelen, mivel ennél csak alacsonyabb lehet a Globus piaci részesedése az összes mélyfagyasztott termékből. Mindez elegendő annak igazolására, hogy a mélyhűtött áruk piaca sokszereplős piac, a Globus részesedése nem meghatározó.

• 48.

  A hazai élelmiszervertikum más-más ágazatában működő piaci szereplői foglalkoznak különféle mélyhűtött termékek gyártásával és forgalmazásával. Így a baromfiiparban, a húsiparban, a zöldség és gyümölcsfeldolgozást végző vállalkozások és a különféle mélyhűtött tésztaféléket gyártók körében, továbbá a cukrászdák, a jégkrém és fagylaltgyártó vállalkozások, a bogyós gyümölcsök hűtésével foglalkozó hűtőipari társaságok, a különböző tengergyümölcseit forgalmazó társaságok, a mélyhűtött kész és félkész ételeket gyártók számtalan vállalkozása gyártja és forgalmazza a mélyhűtött termékeket.

VI.

Az eljárás alá vont álláspontja

• 49.

  A koncessziós partnerek - a terület megnövekedésével - megőrizhették hatékonyságukat, rentabilitásukat, A meglévő tárolókapacitásuk hatékonyabb kihasználásával és a túrajáratokban megrendelt mennyiségek szinten tartásával a területek ellátása változatlan szinten valósult meg. A termékek disztribúciós ellátottsága nem változott, így a fogyasztók továbbra is zavartalanul megvásárolhatták a környezetükben lévő kereskedelmi hálózatokban a listázott teljes termék szortimentet.

• 50.

  Az EU csatlakozás után beáramló gyengébb minőségű, olcsó, dömping áron érkező termékek a teljes kategória átlag árát "lenyomta" a 2004. évben - becslés szerint - 8-10 %-kal. A disztribúciós rendszer változása a fogyasztó felé nem járt ármozgással. A fogyasztói árak alakulását a zöldség kategóriában vizsgálták, hiszen 2004. évben burgonyát egyáltalán nem, halat pedig jelentéktelen mennyiségben - a kifutó készlet erejéig - forgalmaztak. A társaság több zöldség termékének az átadási ára - az árváltozás ellenére - a 2004. évben alacsonyabb szintű volt, mint 2003-ban.

• 51.

  2004-ben a zöldség kategórián belül megduplázódott a hálózati márkás forgalom, ami a teljes kategória fogyasztói árának csökkenését vonta maga után. Ez a tendencia 2005-ben tovább növekszik.

• 52.

  A társaság értékesítésének 66 %-át az Iglo termékek adják, -ez a márka prémium kategória- e szegmensben is több konkurens jelent meg (Bonduelle, Findus) ami az Iglo termékek részesedését visszaszorította. A középkategóriába tartozó zöldségekre a piac nem tart igényt.

• 53.

  Az egy-egy koncessziós által ellátandó megnövelt terület kapacitásai flexibilisen és hatékonyabban működtethetők.

• 54.

  A Globusnak a koncessziós rendszer átalakítására vonatkozóan nem volt választási lehetősége, mivel egy az ULM által kialakított és működtetett disztribúciós rendszer megvalósítását a társaság nem tudná finanszírozni.

• 55.

  A disztribúciós költségek a bővített túrák miatt gazdaságosabban tervezhetők és működtethetők. A változó piaci és vevői igényekhez idomuló és azokat eredményesen kiszolgálni tudó belföldi disztribúció a cél. A kistérségek ellátásának biztosítása kiemelt fontosságú feladat a Globus számára.

• 56.

  Az eljárás alá vont társaság a vele szemben folytatott eljárást erőfölénnyel való visszaélés feltételezése miatt, fenti indokok alapján kéri megszüntetni.

VII.

A vizsgálat megállapításai és indítványa

• 57.

  Az érintett piac legszűkebb értelemben is a csomagolt mélyhűtött termékek magyarországi piaca. A Globus éles versenyhelyzetben van. Magatartását nem képes a versenytársaktól, a vevőktől és a fogyasztóktól függetleníteni. Maga a vizsgált magatartás is éppen a versenytársak nyomása miatt vált szükségessé. Ezért az eljárás alá vont gazdasági erőfölénye nem áll fenn.

• 58.

  A vizsgálat szerint az is megállapítható, hogy az Unilever által megvalósított szerződésbontás erőfölényes helyzet megléte esetén sem minősülne erőfölénnyel való visszaélésnek a Tpvt. 21.§-a vagy az EKSz. 82. cikke alapján.

• 59.

  Az ULM a koncessziós forgalmazói körét csökkentett, melyet a Globusnak követnie kellett. A Globus magatartása tehát nem a gazdasági hatalomra alapított önálló döntés, hanem egy kapcsolódó piaci szegmensen szereplő vállalkozás döntésének ésszerű követése volt.

• 60.

  A vizsgálat indítványozza az eljárás megszüntetését tekintettel arra, hogy az ULM nincs erőfölényes pozícióban a mélyhűtött termékek piacán, ezért erőfölénye híján az azzal való visszaélése sem valószínűsíthető.

VIII.

A Versenytanács döntése

• 61.

  A Tpvt. 21. § szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen:
  c) indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától.

• 62.

  A Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A Tpvt. 22. § (2) bekezdése felsorolja mindazokat a körülményeket, amelyeket a gazdasági erőfölénnyel összefüggésben vizsgálni kell. E bekezdés c) pontja szerint vizsgálni kell az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását.

• 63.

  A gazdasági erőfölény az adott vállalkozás piaci helyzetéből ered. A piaci helyzetet jelző kiinduló mérőszáma a vállalkozás piaci részesedése. A piaci részesedés meghatározása abban az esetben döntő jelentőségű, ha annak mértéke olyan alacsony, hogy kizárja a gazdasági erőfölény meglétét. A magas piaci részesedés önmagában még nem elegendő a gazdasági erőfölény megállapításához, hanem ilyen esetekben a Tpvt. 22. § (2) bekezdés a), ill. b) pontjaiban felsorolt további tényezők elemzése is szükséges.

• 64.

  Az eljárás alá vont vállalkozás mélyhűtött termékek gyártásával foglalkozik, amely része csomagolt gyorsfagyasztott élelmiszerek jelen eljárásban meghatározott érintett piacának. Az ezen a piacon kialakult piaci részesedése az elmúlt három év során 4 százalék körül alakult. Ez a piaci részesedés a piac valamennyi egyéb lényeges körülményére való tekintet nélkül kizárja a gazdasági erőfölényt, illetve kialakulásának lehetőségét.

• 65.

  A Versenytanács a fentiek alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont a jelen eljárásban érintett piacon nincs gazdasági erőfölényben. Gazdasági erőfölény hiányában szükségtelen a vállalkozás kifogásolt magatartásának további vizsgálata az erőfölénnyel való visszaélés vonatkozásában.

• 66.

  A Versenytanács mindazonáltal felhívja a figyelmet- egyebek között- a Vj-105/2001. sz. ügyben hozott határozatára, amelyekben részletesen kifejtette, hogy milyen szempontok alapján kell értékelni az erőfölényben lévő gyártó magatartását a nagykereskedőivel kapcsolatban. Az ilyen esetek versenyjogi szempontból releváns körülményeinek a Tpvt. 21. §-a szerinti mérlegelése alapján indokoltnak és így jogszerűnek tekinthető az elzárkózás vagy a fennállt üzleti kapcsolat egyoldalú megszüntetése, ill. átalakítása például abban az esetben, ha az a gyártó nézőpontjából tekintve a forgalmazási hálózat költségeinek csökkentését, a hatékonyság növelését, vagy egy korábbi nem megfelelően teljesítő forgalmazó új forgalmazóval történő helyettesítését célozza. Felvetődhet, hogy ilyen megközelítés mellett a kereskedelem szintjén csökkenhet a hatékonyság és ez a fogyasztókra nézve hátrányos lehet. A kiinduló kérdés azonban az, hogy a nagykereskedőknek az adott áru terjesztéséből álló tevékenységhez való hozzáférésének milyen versenyjogilag megkövetelhető szabadsága, ill. az erőfölényben lévő gyártóra telepíthető terhe kell legyen. A Versenytanács megítélése szerint a nagykereskedelmi szféra szereplői közötti verseny biztosítása az erőfölényben lévő vállalkozás árujának terjesztésében - eleve és általában - nem jelent a fogyasztók számára érdemi előnyöket. Ugyanis az erőfölényes gyártóról akkor lehet beszélni, ha az a versenytársaival szemben erőfölényben van, és ez független attól, hogy az áruja terjesztésében álló tevékenységhez mások hozzáférhetnek-e, ill. hányan férhetnek hozzá, illetőleg van-e verseny az árui terjesztői, disztribútorai között. A releváns árupiacon erőfölényben lévő gyártó disztribúciós politikája, a terjesztői tekintetében alkalmazott üzletpolitika meghatározásában a Tpvt. 21. §-a szerinti indokoltság alapján jelentős szabadságot élvez. Az érdemi versenyszempont és versenynyomás a terjesztői, disztribúciós piac szereplőire abban áll, hogy a gyártó ott is piacra léphet, mint direkt forgalmazást is végző szereplő (mint potenciális versenytárs ott valójában állandóan jelen is van, a tényleges piacra lépésétől függetlenül is). Ennek a tényleges piacra lépésnek versenyjogi akadálya nincs.

• 67.

  A fogyasztók számára az érdemi versenyvonatkozású fejlemény a versenytermékek piacra lépése, ill. piaci jelenlétének erősítése, ami a piaci részesedése alapján erőfölényben lévő gyártó versenytársainak reakciója lehet az erőfölényes gyártó piaci magatartására. A gyártó viseli a piaci kockázatát és előnyét is annak, ahogyan megszervezi termékeinek a fogyasztókhoz történő eljuttatását. E terjesztői, disztribúciós tevékenység az áru értékesítésében, piaci esélyeinek alakításában, a fogyasztók kiszolgálásában, alapvetően a gyártóhoz köthető versenytényező.

• 68.

  A Versenytanács megközelítése és gyakorlata az előbbi megfontolásokra fűzhető fel. A forgalmazóval szembeni elzárkózás esetében kevésbé szigorú a mérce. Egyrészről a versenyjognak nem feladata az, hogy egy forgalmazó számára biztosítsa a piacon való megjelenéshez, adott kondíciók melletti jelenlétéhez való jogot, amennyiben az a fogyasztó számára nem jár előnyökkel. Másrészről az erőfölényben lévő gyártó sem kötelezhető olyan üzleti kapcsolatok létesítésére, mely számára költségtöbbletet okoz, vagy más gazdasági hátránnyal jár.

• 69.

  Az elzárkózás versenyjogi szempontú értékelésekor a középpontban a cél és az indokoltság vizsgálata, ill. ennek során az áll, hogy az adott magatartás milyen hatással van a végső fogyasztóra. A fogyasztók tekintetében értelmezhető hatások elemzése valójában a Tpvt. szerint érvényesítendő közérdek-alapú indokoltság elemét jelenti. Vizsgálni kell tehát, hogy a korábbi forgalmazó terjesztési jogának megszűntetésével, illetve új terjesztő megbízásával sérül-e az áruk közötti verseny. Abban az esetben, ha ez nem sérül, úgy a fogyasztói jólét szempontjából, adott áru kereskedelmi csatornái vagy a kereskedelme különböző szereplői közötti verseny korlátozottsága vagy hiánya nem aggályos.

• 70.

  A Tpvt. 72. § (1) a) pontjára tekintettel a Versenytanács - a vizsgáló jelentése, valamint az ügy iratai alapján jelen határozatban összefoglalt információkra tekintettel - megállapította, hogy az eljárás alá vont törvénybe ütköző magatartás hiányában nem marasztalható el. Ezért az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdésének j) pontja alapján megszünteti az eljárás alá vont vállalkozással szemben.

• 71.

  A 73. § szerint a versenytanács akkor tűz ki tárgyalást, ha - egyebek mellett - a 72. § (1) a) pont szerinti intézkedésre nincs szükség. A 73. § a versenytanács előzetes álláspontjának megküldését tárgyalás kitűzése esetére írja elő. E jogszabályi rendelkezések alapján nem kétséges, hogy amennyiben a vizsgáló által feltárt tényállás alapján nem bizonyítható a jogsértés és az eljárás további szakaszában sem várható újabb bizonyíték előkerülése vagy törvénybe ütköző magatartás hiánya megállapítható, akkor a versenytanács tárgyalás kitűzése nélkül is dönthet az eljárás megszüntetéséről. Jelen eljárásban a versenytanács indokoltnak látta alkalmazni e fordulatot, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint nem folytatott törvénybe ütköző magatartást.

• 72.

  A Tpvt. 77. § j) pontja alapján a Tpvt. 72. § (1) a) pontja szerinti - tárgyaláson kívüli - eljárás megszüntetés is érdemi határozatnak minősül. A jogorvoslati jogot ennek megfelelően a Tpvt. 83. § biztosítja.

Budapest, 2005. október 13.

Jegyzetek

• 

  Az Algida Expressz szolgáltatás: az ULM 2001. év óta működteti szolgáltatását, mely 2003.-ban megújult kibővítették. E tevékenység keretében a hűtőautók a ház elé viszik ahavonta megjelenő szórólapokon hirdetett Algida jégkrémeket (a Family Frosthoz hasonlóan) és a különböző mélyfagyasztott élelmiszereket. A termékek gyümölcsök, különféle sütni és főznivaló tészták, pogácsák, pizzák, gyümölcstorták, panírozott baromfi és haltermékek, gesztenyepüré, fékészételek stb.) A termékpaletta 2002.-től folyamatosan bővül. A termékeket szállító autók minden héten azonos napon és időpontban érkeznek az eladási pontokhoz. A 2003-as évben a koncessziósok jelentős része rendelkezett az Algida Expressz értékesítési formával (kivéve az a három vállalkozás akik nem fogadták el a 2004. évi fizetési feltételeket és akinek az ULM és Globus felmondta a szerződését).

• 

  Az előírás az Európai közösségek Tanácsa 89/108/EGK számú irányelve alapján készült. A Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak hatályára vonatkozó rendelkezéseket a Magyar Élelmiszerkönyvről szóló 66/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet tartalmazza.

• 

  Tartalmazza: a KSH által megadott, gyorsfagyasztott élelmiszerek körét és a jégkrémeket, valamint fagylaltokat.

• 

  Tartalmazza: a gyorsfagyasztott zöldség, gyorsfagyasztott burgonya, gyorsfagyasztott hal, gyorsfagyasztott félkésztermékek zöldségből, gyorsfagyasztott tésztás termékek, gyorsfagyasztott gyümölcs termékek forgalmi adatait (L. iratjegyzék: 4/10.).

• 

  A fentiek hiánya a hibás pontatlan adatszolgáltatás.