Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-48/2005/10

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Dual-Plus Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Kazincbarcika) eljárás alá vont vállalkozással szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt hivatalból indult eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.
Jelen határozat felülvizsgálatát az ügyfél a kézhezvételtől számított harminc napon belül a Versenytanácshoz benyújtott, de a Fővárosi Bíróságnak címzett keresettel kérheti.

Indoklás

I.

Az eljárás indítása

  • 1.

    A jelen eljárás előzményeként a GVH tudomására jutott, hogy a Dual-Plus Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Dual-Plus Kft.) 2005. január 1-i hatállyal szolgáltatási területein az inflációt meghaladóan, jelentős mértékű díjemeléseket hajtott végre, amivel valószínűsíthetően megsértette a Tpvt. 21. § a) pontjában megfogalmazott gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát.

  • 2.

    Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (EKSz.) 81. és 82. cikkében foglalt versenyszabályok végrehajtásáról szóló 1/2003/EK számú tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1/2003/EK számú rendelet) 5. cikke szerint a tagállamok versenyhatóságainak hatáskörük van arra, hogy egyedi esetekben az EKSZ. 82. cikkét alkalmazzák. Az 1/2003/EK számú rendelet 3. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy amikor a tagállamok versenyhatóságai vagy nemzeti bíróságok az EKSZ. 82. cikke által tiltott visszaélésre nemzeti versenyjogot alkalmaznak, az EKSz. 82. cikkét ugyancsak alkalmazzák.

  • 3.

    A vizsgálat indításakor megállapítható volt, hogy a leírt magatartással összefüggésben - az eljárással érintett szolgáltatás természetéből adódóan, illetve az eljárás alá vont tulajdonosi szerkezete következtében - az Európai Unió és Magyarország közötti kereskedelem érintettsége nem valószínűsíthető, így a magatartás megítélésére, értékelésére a Tpvt. anyagi jogi rendelkezései kerültek alkalmazásra.

  • 4.

    A fentiek tárgyában 2005. március 29-én a vizsgálat megindult a Tpvt. 21. §-ában foglalt rendelkezések megsértése miatt.

II.

Az eljárás alá vont vállalkozás

  • 5.

    A Dual-Plus Kft. 11 településen (Edelény, Meszes, Tardona, Martonyi, Felsőtelekes, Szalonna, Berente, Hangács, Nyomár, Boldva, Ziliz) nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást saját hálózatán vagy a települési önkormányzattal kötött üzemeltetési szerződés alapján. Kilenc településen két, két településen pedig három programcsomagot kínál.

  • 6.

    A Kft. 2005 elején - az emelkedő műsor- és jogdíjakra, a működtetési költségek növekedésére és az új csatornák rendszerbe állítására hivatkozva - emelte kábeltelevíziós szolgáltatása havi előfizetési díjait. A bruttó előfizetési díjak az egyes településeken és programcsomagonként is eltérő mértékben emelkedtek. Az emelés mértéke négy településen, a kínált két programcsomagra vetítve, megegyezően 7.35, illetve 11.15 százalékkal, további három "kétcsomagos" településen 15 százalék alatti, egy településen 15 és 17 %, és egy másikon 25-26 % közötti mértében emelte a díjait. A három programcsomagot kínáló körzeteiben 11-13 %, illetve 14 % körüli volt a bruttó díjak emelkedése.

  • 7.

    A januári díjemeléssel egyidejűleg néhány szolgáltatási területen a programcsomagok összetételében is bekövetkezett némi változás. Boldva, Ziliz, Nyomár és Hangács településeken új adóként jelent meg a Miskolc TV, a Pax TV, a Fox Sport és a Szlovák 1 csatorna adása, Edelényben a Miskolc TV, Helyi TV, Budapest TV, Animal Planet, Pax TV, Fox Sport és a Szlovák 1 műsora, Felsőtelekesen pedig a Minimax csatorna; Tardonán a portugál RTP és a Viasat3 cseréjére került sor, míg Berente, Meszes, Szalonna és Martonyi településeken nem történt változás.

III.

Az eljárás alá vont álláspontja

  • 8.

    Az eljárás alá vont az év eleji díjemeléssel kapcsolatban kifejtette, hogy azt az infláció, az energiaárak változása, a műsor- és jogdíjak inflációt meghaladó mértékű emelkedése, valamint a társaság működési költségeinek emelkedése indokolta.

  • 9.

    Ezen költségnövekedést a társaság bizonyos mértékben kénytelen volt az előfizetési díjak megemelése révén kompenzálni, nyilatkozata szerint ugyanis az árbevétel/működési költségek mutató folyamatosan romló tendenciát mutat, és a 2005-re prognosztizált érték további hatékonyság-romlást mutat. Ennek legfőbb indokaként eljárás alá vont a beruházások miatt megnövekedett amortizációs költséget jelölte meg. Kiemelte ugyanakkor, hogy a 2005-ben alkalmazott díjak mértéke még így sem éri el az általa végzett előzetes számítások alapján indokolt szintet.

IV.

A vizsgálat megállapításai és indítványa

  • 10.

    A kábeltelevíziós szolgáltatás ésszerű helyettesítőjének kizárólag más kábeltelevíziós szolgáltató által nyújtott szolgáltatás tekinthető, ezért az érintett árupiac a vezetékes műsorjelelosztás, melynek keretében a szolgáltató aktuálisan meghatározott televíziós programcsomago(ka)t nyújt a fogyasztóknak. Az érintett földrajzi piac az eljárás alá vont szolgáltatási területei.

  • 11.

    Az eljárás alá vont szolgáltatását az adott földrajzi piacon - vagyis a Dual-Plus Kft. szolgáltatási területein - ésszerűen helyettesíteni kizárólag más kábeltelevíziós szolgáltató által nyújtott szolgáltatás képes. Más kábeltelevíziós vállalkozások által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás igénybevételére gyakorlatilag csak azon fogyasztók térhetnek át, akiknek lakóhelye egy másik kábeltelevíziós vállalkozás működési körzetét részben átfedő, vagy azzal határos területen található. A Dual-Plus Kft. szolgáltatási területein azonban - nyilatkozata szerint - nincs jelen más kábeltelevíziós szolgáltató, következésképpen eljárás alá vont erőfölénye az érintett piacon megállapítható.

  • 12.

    A hálózatos iparágakban szokásos földrajzi piacmeghatározás értelmében általában a hálózattal lefedett terület tekinthető érintett földrajzi területnek, hiszen a hálózatos szolgáltatás legfőbb jellemzője, hogy a hálózattal lefedett területen kívül sem a fogyasztó nem tudja az árut beszerezni, sem az áru értékesítője nem tudja áruját értékesíteni (Tpvt. 14. § (3) bekezdés a) illetve b) pontjai). Ennek megfelelően az eljárásban érintett földrajzi piac tehát az eljárás alá vont meghatározott szolgáltatási területei.

  • 13.

    Az inflációt meghaladó mértékű díjemelés esetén a vállalkozásnak elsődlegesen azt kell igazolnia, hogy azt a gazdálkodásában, működésében vagy az általános gazdasági környezetben bekövetkezett változások indokolták. Ezt bizonyító számítások hiányában vagy az eljárás alá vont által benyújtott számítások megalapozatlansága esetén a díjemelés értékelése során a GVH által kidolgozott és a versenytanácsi határozatokban is megjelenő módszertan értelmében a műsorköltségtől megtisztított ún. korrigált nettó díjak változását kell figyelembe venni, mivel a műsorköltségek növekedése kívül esik a szolgáltató hatáskörén, így az annak megfelelő mértékű díjemelés jogszerűnek tekinthető.

  • 14.

    A Dual-Plus Kft. által a vizsgálat rendelkezésére bocsátott kalkulációk a vizsgáló álláspontja szerint nem alkalmasak arra, hogy a díjemelés mértékének indokoltságát a versenyfelügyeleti eljárásban ezekre alapozva ítélje meg. A Vj-48/2005/3. sz. irat "Könyvelési adatok" c. táblázata a 2003. évi tényleges, a 2004. évi becsült (és később a tényleges), valamint a 2005. évi tervezett költségek, ráfordítások és árbevétel értékeit mutatja be, illetve ezek alapján azt kívánja szemléltetni, hogy az árbevétel/működési költségek mutató romló tendenciát mutat. Ugyanezen adatszolgáltatás többi táblája a 2005. évi előfizetési díjakra vonatkozó díjkalkulációt tartalmazza. Az éves javaslat ugyan minden esetben alatta marad a 2005. évre a költség-növekedés figyelembevételével számított díjaknak, azonban a számított díjak kalkulálása a vizsgáló álláspontja szerint módszertanilag megalapozatlan, nem helyes. A számítás alapját ugyanis a 2004. évi tényleges díjak képezik, melyekre vonatkozóan 7%-os inflációs díjemelkedést ismer el a számított díj. Ezen túlmenően a számított díjban további összetevők jelennek meg, úgymint a műsordíjak infláción felüli emelkedése, az anyagjellegű ráfordítások változása, személyi jellegű ráfordítás, ÉCS változása 2004. évi bázishoz képest, egyéb költségek és egyéb ráfordítás. Attól eltekintve, hogy a 7%-os inflációs mérték már önmagában is vitatható, illetve, hogy a "Könyvelési adatok" c. táblázattal való összefüggések nem láthatók, további problémát jelent a módszertannal kapcsolatban, hogy a műsordíjak kivételével az összes díjelem tekintetében az infláció kétszeresen lett figyelembe véve, azáltal, hogy az előfizetői díjak inflációs emelkedésében már megjelenő inflációs hatás az anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenés, egyéb költségek és egyéb ráfordítások tételeiből nem került - a műsordíjakhoz hasonló módon - kiszűrésre. Mindez összességében azt eredményezte, hogy az egy előfizetőre és egy hónapra jutó, a kalkulációban elismert költségek mintegy 150-160 Ft-tal meghaladják az inflációs hatás és az inflációt meghaladó mértékű költségnövekedések összegének becsült értékét. (A számításokat lásd részletesebben a vizsgálati jelentés 2. sz. mellékletében!)

  • 15.

    Fentiekre tekintettel a vizsgáló a díjemelés vizsgálata során alapvetően a műsorköltségtől megtisztított ún. korrigált nettó díjak változását vette figyelembe, mivel a műsorköltségek növekedése kívül esik a szolgáltató hatókörén. Az eljárás alá vont által végrehajtott díjemelés abban az esetben tekinthető a Tpvt-be ütközőnek, amennyiben az a szolgáltatónak - az általa befektetett tőke nagyságát és az iparág jellegzetességeit figyelembe véve - túlzott mértékű nyereséget biztosít. Ez a fogalom csak a vállalkozás egészének szintjén értelmezhető, ezért a vizsgáló a korrigált nettó díjaknak a vállalkozás egészét jellemző átlagos változását értékelte.

  • 16.

    Kiszámításra került egyrészt a korrigált nettó díjak változásának átlagos százalékos mértéke (D) az alábbi módon (részletesebben ld. a vizsgálati jelentés 3. sz. mellékletében):

ahol: - (0) a bázis évi (2004) adatot jelzi, a (1) a tárgyévi (2005) évi adatot
- d a korrigált nettó díj
- f az előfizetőszám
- s az alkalmazott súly (hónapok száma; az évközi díjemelések figyelembevételéhez)

  • 17.

    17) Ezután a vizsgálat meghatározta a fenti módszerrel kiszámolt érték infláció feletti részét: E=D-I. Az átlagos díjemelés inflációval nem magyarázható részét az iparági normálprofitrátával és az eljárás alá vont befektetés-arányos nyereségével összevetve lehet megítélni, hogy a díjemelések összességében túlzott mértékű nyereséget biztosítottak-e a vállalkozás számára.

  • 18.

    18) A vizsgáló meghatározta az eljárás alá vont beszámolója alapján a 2004. évi eszköz-arányos üzemi (üzleti) tevékenység eredményét. Ebből kiindulva, a 2004. évi árbevétel, a korrigált nettó díjemelés mértéke, valamint az inflációs ráta függvényében meghatározható a - változatlan befektetés mellett - várható 2005. évi befektetés-arányos eredmény. Tekintettel azonban arra, hogy az év közben végrehajtott fejlesztések mind a befektetés-állományt, mind pedig a várható nyereséget befolyásolhatják (ez utóbbit a megnövekedett értékcsökkenési leírás révén), évközepi üzembehelyezést feltételezve a 2005. évi várható befektetés-arányos eredmény értéke ezek figyelembevételével is megállapításra került.
    A 2004. év végi tényleges befektetés arányos nyereség (Pt):

ahol: N - a 2004. évi üzemi-üzleti eredmény
B - a 2004. év végi összes eszköz

A 2005. évi várható befektetés arányos nyereség (Pv) változatlan befektetést feltételezve:

ahol: A - 2004. évi nettó árbevétel
D - a korrigált nettó díjak 2005. évi átlagos emelkedése
I - a 2004. évi infláció (6,8%)

A 2005. évi várható befektetés arányos nyereség a vállalkozás által 2005. évben végrehajtott beruházások figyelembevételével (Pk)

ahol: deltaB - a 2005. évi beruházás (befektetés)
a - a leírási kulcs (10%)

  • 19.

    A fenti értékekhez képest benchmark-ként alkalmazandó normatív nyereség mértékének becsléséhez a következő megállapítások tehetők. A kockázatmentes befektetés hozamát megtestesítő jegybanki alapkamat jelenleg 6,25% (2005. augusztus 23-tól; előtte: 2003. július 19-től 6,75%, 2005. június 21-től 7,00%, 2005. május 24-től 7,25%, 2005. április 26-tól 7,50%, 2005. március 30-tól 7,75%, 2005. február 22-től 8,25%, 2005. január 25-től 9,00%, azt megelőzően 9,50% [1] ), melynél a kábeltelevíziós szektorra érvényes átlagos tőke-arányos nyerseségnek - az adott iparág kockázatának megfelelően - nyilvánvalóan magasabbnak kell lennie. Figyelembe véve, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatók közül a JPE-ként kijelölt vezetékes és mobil társaságok nagykereskedelmi árképzésük során 16,5-18,5% közötti tőkeköltség-szorzóval számolhatnak, a vizsgáló álláspontja szerint a Dual-Plus Kft. [...]%-os 2005. évi becsült befektetés-arányos eredménye nem tekinthető a Tpvt-be ütközően túlzottan magasnak. Különösen annak fényében értékelte ezt így a vizsgáló, hogy az eljárás alá vont számára nyilatkozata szerint (Vj-48/2005/3. sz. irat) az átépítések következtében - az inflációtól függetlenül - növekedett az áramszolgáltató felé fizetendő oszlopbérleti díj, melynek számszerűsítésére a fent ismertetett módszertan keretében nem volt lehetőség. Fontos azonban kiemelni, hogy a jegybanki alapkamat mértékének 2004 eleje - az imént említett tőkeköltség-szorzót szabályozó 18/2003. (XII. 27.) IHM rendelet erre vonatkozó módosításának hatálybalépése - óta bekövetkezett folyamatos és összességében jelentős mértékű csökkenése azzal a következménnyel jár, hogy a benchmark-ként alkalmazandó normatív nyereségráta is csökkenő tendenciát mutat, így a Dual-Plus Kft. befektetés-arányos eredményének további növekedése a jövőben már valószínűsíthetően a Tpvt-be ütközőnek minősülhet.

  • 20.

    Vizsgáló a fentiek alapján indítványozza, hogy a Versenytanács az eljárást a Tpvt-be ütköző magatartás hiányában, a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontjában foglaltaknak megfelelően szüntesse meg.

V.

A Versenytanács döntése

  • 21.

    A GVH vizsgálata - a Versenytanács nagy számú irányadó határozataiban meghatározott módszertant követve - az érintett termékpiac elemzése során potenciális helyettesítő termékként a televíziós műsorjelek továbbításának különböző műszakilag lehetséges megoldásait (a tetőantenna, a műholdvevő, ezek kombinációi, a UPC Direct szolgáltatása, Budapesten és környékén az AntennaMikro szolgáltatása) vette figyelembe, és azok konkrét műszaki tartalma, az eszközök telepítésének és használatának relatív árai, a szolgáltatás és a kapcsolódó szolgáltatások minőségi jellemzőinek konkrét és részletes elemzésével jutott arra a következtetésre, hogy a jelenlegi és a közeli jövőben várható technikai és gazdasági feltételek mellett a kábeltelevíziós műsorjelelosztó szolgáltatás ésszerű helyettesítésére a vizsgált alternatív eszközök nem képesek az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatásával érintett földrajzi területen. Ezért a jelen eljárásban érintett termékpiac a kábeltelevíziós műsorjelelosztó szolgáltatás.

  • 22.

    A Tpvt. 21. § szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen:
    a) az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.

  • 23.

    A Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A Tpvt. 22. § (2) bekezdése felsorolja mindazokat a körülményeket, amelyeket a gazdasági erőfölénnyel összefüggésben vizsgálni kell. E bekezdés c) pontja szerint vizsgálni kell az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását.

  • 24.

    A gazdasági erőfölény az adott vállalkozás piaci helyzetéből ered. A piaci helyzetet jelző kiinduló mérőszáma a vállalkozás piaci részesedése. A piaci részesedés meghatározása abban az esetben döntő jelentőségű, ha annak mértéke olyan alacsony, hogy kizárja a gazdasági erőfölény meglétét. A magas piaci részesedés önmagában még nem elegendő a gazdasági erőfölény megállapításához, hanem ilyen esetekben a Tpvt. 22. § (2) bekezdés a), ill. b) pontjaiban felsorolt további tényezők elemzése is szükséges.

  • 25.

    Az eljárás alá vont vállalkozás a saját működési területei által meghatározott földrajzi területeken egyedül foglalkozik kábeltelevíziós műsorjelelosztó szolgáltatással, vagyis monopolhelyzetben van. Ezen a piacon nincs tényleges (már piacon lévő) és potenciális versenytársa sem, tekintettel arra, hogy a kábeltelevíziós piacra történő belépéshez párhuzamos hálózat kiépítése lenne szükséges, amely gazdaságilag ésszerűtlen, és csak kivételesen és korlátozottan fordulhat elő két szomszédos területen szolgáltató vállalkozás határterületén. Piacra való belépés reális lehetőségének hiánya miatt a kábeltelevíziós vállalkozások az esetek túlnyomó többségében (jelen esethez hasonlóan) nemcsak egyedüli szolgáltatók, hanem egyben gazdasági erőfölényben is vannak az előfizetőikkel szemben.

  • 26.

    A jelen eljárás alá vont vállalkozás monopolhelyzetben, illetve gazdasági erőfölényben van, amellyel - az eljárás indítására alapot adó kifogásolt magatartás szerint - azáltal élt vissza, hogy a programcsomagjainak díjtételeit az inflációt meghaladó mértékben indokolatlanul emelte meg. A díjemelés mértékének versenyjogi indokoltságával összefüggésben a GVH-nak kell bizonyítania azt, hogy azt a vállalkozás költségeinek változásai nem indokolják. Nem tekinthető önmagában az indokolatlanság bizonyítékának, ezáltal a vállalkozásnak a jogsértéssel összefüggésben felróhatónak az a körülmény, hogy ha (mint jelen esetben) nem készít ilyen kalkulációt vagy az által készített kalkulációk nem alkalmasak a költségeknek az egyes díjtételekkel való egyértelmű összevetésére, ezért azok alapján a díjemelések indokoltsága nem ítélhető meg. Erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában a kábelszolgáltató vállalkozások csak az APEH irányában kötelesek, a vonatkozó rendeletek és iránymutatások szerint, elszámolni bevételeikkel és kiadásaikkal. Ezek általában a vállalkozás egészére vonatkozóan tartalmaznak adatokat, nincsenek lebontva egyes működési területek és/vagy programcsomagokra. Ilyen, valamennyi programcsomagra lebontott kalkuláció hiányában a díjemelések indokoltsága az egyes programcsomagok szintjén nem értékelhető versenyjogi szempontból.

  • 27.

    Jelen eljárásban megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont vállalkozás nem rendelkezett programcsomagokra lebontott, részletes költségkalkulációval, illetve ilyent nem tudott a GVH vizsgálata számára rendelkezésre bocsátani. Mivel ez a körülmény önmagában nem alapoz meg jogsértés a Tpvt-be ütközően, a GVH a vállalkozás egészére vonatkozó költség- és bevételi adatok alapján elemzi a vállalkozás pénzügyi helyzetének változását a kifogásolt díjemeléssel összefüggésben.

  • 28.

    Ebben az összefüggésben a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközőnek akkor minősíthető egy vállalkozás áremelése, ha

    • a)

      ismert vagy megismerhető ugyanannak vagy hasonló tartalmú szolgáltatásnak versenyzői körülmények között kialakuló ára (benchmark) és a kifogásolt magatartás eredményeképpen a vállalkozás díjai a versenyzői díjakhoz képest számottevően magasabbak; vagy

    • b)

      a kifogásolt díjemelések eredményeként a vállalkozás által elért gazdasági eredmény (nyereség) a befektetett tőkéhez képest az iparág sajátosságainak figyelembevételével megállapított szokásos nyereségességet jelentős mértékben meghaladja.

  • 29.

    A fenti a) pontban leírt eljárás jelen esetben azért nem volt alkalmazható, mert a GVH által kábeltelevíziós szolgáltatókkal szemben korábban és nagy számban lefolytatott eljárásainak tapasztalatai alapján Budapest, illetve néhány nagyváros egyes területein kívül nem jellemző, hogy jelentős kiterjedésű, több vállalkozás által, párhuzamos hálózatokon ellátott területek lennének. Továbbá, az sem bizonyosodott be, hogy az ezeken a párhuzamos vagy határterületek működő másik vállalkozások számottevő versenynyomást tudnának gyakorolni egymás díjainak nagyságára. Nincs és nem is határozható meg olyan versenyár, amely jelen eljárásban benchmark-ként felhasználható lett volna.

  • 30.

    Ezért a GVH a fenti b) pontban leírt vizsgálati módszert alkalmazta, és ennek eredménye alapján a Versenytanács megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás tőkearányos jövedelmezősége a vizsgált időszakra vonatkozóan ugyan meghaladta a jegybanki alapkamat + a kockázati jutalomként számításba vehető többletet, de a - más eljárásokban ugyancsak benchmark-ként hivatkozott - JPE-ként kijelölt vezetékes és mobil társaságok nagykereskedelmi árképzése során megengedett 16,5-18,5% közötti tőkeköltség-szorzóhoz képest nem tekinthető túlzott mértékűnek. Erre tekintettel a Versenytanács a rendelkező rész szerint határozott.

  • 31.

    A Tpvt. 72. § (1) a) pontjára tekintettel a Versenytanács - a vizsgáló jelentése, valamint az ügy iratai alapján jelen határozatban összefoglalt információkra tekintettel - megállapította, hogy az eljárás alá vont törvénybe ütköző magatartás hiányában nem marasztalható el. Ezért az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdésének j) pontja alapján megszünteti az eljárás alá vont vállalkozással szemben.

  • 32.

    A 73. § szerint a versenytanács akkor tűz ki tárgyalást, ha - egyebek mellett - a 72. § (1) a) pont szerinti intézkedésre nincs szükség. A 73. § a versenytanács előzetes álláspontjának megküldését tárgyalás kitűzése esetére írja elő. E jogszabályi rendelkezések alapján nem kétséges, hogy amennyiben a vizsgáló által feltárt tényállás alapján nem bizonyítható a jogsértés és az eljárás további szakaszában sem várható újabb bizonyíték előkerülése vagy törvénybe ütköző magatartás hiánya megállapítható, akkor a versenytanács tárgyalás kitűzése nélkül is dönthet az eljárás megszüntetéséről. Jelen eljárásban a versenytanács indokoltnak látta alkalmazni e fordulatot, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint nem folytatott törvénybe ütköző magatartást.

  • 33.

    A Tpvt. 77. § j) pontja alapján a Tpvt. 72. § (1) a) pontja szerinti - tárgyaláson kívüli - eljárás megszüntetés is érdemi határozatnak minősül. A jogorvoslati jogot ennek megfelelően a Tpvt. 83. § biztosítja.

Budapest, 2005. október 27.

Jegyzetek

  • :: d1e300

    Forrás: http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_statisztikak&ContetnID=2516