Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-120/2005/25

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Hyundai Motor Hungary Kft. (Budapest) vállalkozással szemben, fogyasztó megtévesztése miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálata a kézhezvételtől számított harminc napon belül kérhető a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Versenytanácsnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

Az eljárás indítása

  • 1.

    2004. november 1-ét megelőzően a Hyundai márkájú gépjárművek magyarországi forgalmazását kizárólag a Hyundai Autó Hungary Kft. (a továbbiakban: HAH) látta el, az általa kiépített márkakereskedői és -szervizhálózaton keresztül, a délkoreai gyártó céggel, a Hyundai Motor Company (HMC) vállalkozással kötött szerződés alapján.

  • 2.

    A HMC - a gépjárműforgalmazás uniós szabályozásának változására hivatkozva - 2004. november 1-i hatállyal megszüntette a HAH szerződését. A forgalmazási feladatok lebonyolítására új, magyarországi székhelyű leányvállalatot hozott létre, a jelen eljárás alá vont Hyundai Motor Hungary (HMH) Kft-t. A HMH 2004. november 3-án közölte a HAH által kiépített márkahálózat tagjaival azt a tényt, hogy a HAH vezérképviseleti joga, ezzel együtt a tagok hivatalos márkakereskedői és szervizjogosultsága is megszűnt. Egyben azt is közölte, hogy a fogyasztók folyamatos szervizelési igényeinek kielégítése érdekében a hálózati tagok jogosultságát meghosszabbítja 2005. január végéig a garanciális javítások tekintetében és ehhez biztosítja a Hyundai alkatrészekkel való ellátásukat. Kifejezte azon szándékát is, hogy a fenti határidő lejárta után a hálózati tagok többségével új szerződést fog kötni.

  • 3.

    Ezt követően 2004. november 22-én és 24-én a Népszabadságban, illetve a Blikkben - feltehetően az eljárás alá vont megrendelésére vagy aktív közreműködésével - reklám jelent meg, amely egy Hyundai személygépkocsit reklámozva felsorolt 19 vállalkozást a HAH volt márkakereskedői közül azzal a kitétellel, hogy csak ezek a cégek minősülnek "igazi" gyári márkaképviseletnek. A felsorolt cégek között a HAH nem volt felsorolva. E két körülményre hivatkozva a HAH bejelentéssel fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) és kérte versenyfelügyeleti eljárás megindítását a HMH-val szemben fogyasztó megtévesztés tárgyában.

  • 4.

    A GVH Fogyasztóvédelmi Irodája, valamint a jogorvoslati kérelemre a Versenytanács a fenti kérelmet elutasította. Ezt követően azonban a bíróság a 3. Kpk. 45.036/2005/6. sz. végzésében a kérelemnek helyt adott és az adott tárgykörben versenyfelügyeleti eljárás megindítását rendelte el. A végzés indoklásában a bíróság megállapította, hogy a becsatolt iratok szerint a HMH-t csak 2005. februárjában jegyezték be a cégnyilvántartásba, így gazdasági tevékenységet is csak azt követően végezhetett volna. A GVH-nak vizsgálnia kellett volna, hogy a fent leírt, feltehetően jogellenes magatartás miképpen befolyásolhatta a fogyasztók döntéseit. Ezzel összefüggésben különösen az a körülmény fontos, hogy a fogyasztókat hogyan érinthette az az információ, hogy a HAH, illetve korábbi márkakereskedőinek egy része már nem szerepel az "igazi" gyári márkakereskedők névsorában. A bíróság végzésének indoklása szerint ebből a szempontból közömbös, hogy a HAH, illetve a névsorból kimaradt korábbi márkakereskedők fogyasztói a márkatermékeket mástól is beszerezhetik, mert az autók esetében a forgalmazás fontos eleme a bizalom, amelynek jelentőségét az adott ügyben vizsgálni kell. Az indoklás szerint az "igazi" márkakereskedőként történő megjelenítés alkalmas annak a téves benyomásnak a keltésére, miszerint csak a hirdetésben megjelölt márkakereskedők képesek a márkatermékekkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtására. Vizsgálandó továbbá, hogy a HMH, illetve a többi márkakereskedő között milyen megállapodások születtek, és mik voltak ezeknek a fogyasztói döntésekre is kiható következményei.

  • 5.

    A fenti bírósági végzés alapján az eljárás megindítására 2005. június 17-én került sor.

II.

Az eljárás alá vont vállalkozás

  • 6.

    A HMC rendelkezik Magyarországon a Hyundai márkához kapcsolódó valamennyi szellemi tulajdonjoggal (védjegy, logo, stb.). Az eljárás alá vont HMH a délkoreai Szöulban bejegyzett HMC 100 százalékos tulajdonában lévő vállalkozás, amelyet 2004. november 23-án alapított a HMC a Hyundai termékek magyarországi forgalmazása céljából. A cégbejegyzési kérelmet 2004. december 6-án nyújtották be a cégbírósághoz, a tényleges bejegyzésre 2005. február 8-án került sor. A HMH fő tevékenysége a gépjármű-kereskedelem.

  • 7.

    A HAH a HMC-vel kötött, két évre szóló, megújítható szerződés alapján 2001. január 1-től a Hyundai termékek kizárólagos importőre volt Magyarországon. A szerződésnek megfelelően a HAH felállította a márkaképviseleti és -szerviz hálózatát, amelynek 31 tagja volt. A felek 2003. június 23-án módosították a fenti szerződést olyan értelemben, hogy a szerződés - Magyarország uniós csatlakozása miatt az 1400/2002. EK csoportmentességi rendelet hatályba lépésével - 2004. október 31-én megszűnik és a HMC átszervezi az értékesítési rendszerét.

  • 8.

    A HAH nyilatkozata [1] szerint 2004. augusztusában értesült arról, hogy a HMC - pontosabban: a nevében eljáró európai leányvállalata, a Hyundai Motor Europe GmbH (a továbbiakban: HME) - nem kívánja kizárólagos importőri szerződését megújítani, mert HMH néven saját leányvállalatot kíván erre a célra létrehozni Magyarországon. Arról is értesült, hogy a HAH-val továbbra is kapcsolatban akarnak maradni, de a márkakereskedői hálózatát 2004. november 1-től a HMH akarja működtetni. Ennek érdekében a HME megkeresi a márkakereskedőket és a HMH később létrehozandó hálózatához való csatlakozásra hívja fel őket.

III.

A jogszabályi háttér

  • 9.

    A gépjárművek forgalmazási és szerviz-megállapodásaira vonatkozó 1400/2002. EK (csoportmentességi) rendelet 2002. október 1-től 2010. május 31-ig hatályos. A hatálybalépéskor élő szerződések módosítására az érintettek egy éves haladékot kaptak. Ennek megfelelően ezekre a szerződésekre a rendeletben foglaltak alkalmazása az 2003. október 1-től volt kötelező az akkori tagállamok számára. Magyarországon a fenti csoportmentességi rendelet a csatlakozást követő hat hónap elteltével, azaz 2004. november 1-én lépett hatályba.

  • 10.

    A fent említett rendelet értelmében az autógyártók választhatnak, hogy szelektív vagy kizárólagos forgalmazási rendszerben szervezik meg a forgalmazási hálózatukat, de a kettő kombinációja nem alkalmazható. A hálózat viszonteladó kereskedői egyszerre több márkát is értékesíthetnek márkaszerviz tevékenység nélkül is, a független szervizek márkaszervizként foglalkozhatnak bármilyen márkájú autó javításával, ha megfelelnek a követelményeknek, az alkatrészgyártók szabadon értékesíthetnek és lehetővé vált a közvetlen gyári beszerzés. Az új rendelet lehetővé teszi azt is, hogy a márkakereskedők a kereskedésük tulajdonjogát átruházzák bármely, a márka forgalmazói hálózatába tartozó más kereskedőre.

  • 11.

    Az autógyártók nem korlátozhatják a hivatalos szervizek számát és nem tilthatják meg nekik, hogy más forrásból alkatrészeket szerezzenek be. Ez azonban nem vonatkozik a garanciális javításokra és a visszahívási akciókra.

  • 12.

    Magyarországon a személygépjárművekre kötelezően minimálisan 1 év a jótállás. A HMC az Unió területén 3 éves jótállást vállal az új gépjárművekre, amely gyakorlatot a HMH is átvett. A HAH, a korábbi hálózatában értékesített gépjárművekre az eredeti gyári 3 év jótállás mellé kiegészítő további két év kiegészítő szavatosságot is vállalt.

  • 13.

    A hatályos magyar jogszabályok szerint a fogyasztó jótállási jogait a vásárlás helyén érvényesítheti, illetve a jótállási jegyen megjelölt szervizpontokon. A gépjárműkereskedelemben a vásárló a garanciális jogait bármelyik szakszervizben érvényesítheti. A gyári szervizkönyvek pontosan tartalmazzák, hogy a jótállás mire terjed ki, valamint azt is, hogy ha a vásárló a garanciális időszakban nem szakszervizben javíttatja meg a kocsiját, akkor a garanciális jogait elveszti. A garanciális felelősséggel együtt járó kötelezettségek a kereskedelmi láncon végigvonulva a gyártónál végződnek.

IV.

A vizsgálat megállapításai

  • 14.

    A GVH vizsgálata megállapította, hogy a HAH korábbi hálózata 31 márkakereskedőjének a Hyundai gépjárművek forgalmazására és szervizelésére vonatkozó szerződése 2004. október 31-én megszűnt. 2004. november első napjaiban a HMH (amelynek ekkor még a cégbírósághoz benyújtott alapító okirata sem volt) megkeresést küldött a HAH korábbi hálózatának 17 tagjához. Ennek keretében "Átmeneti szerződés"-t ajánlott, amelynek elfogadása esetén az adott kereskedő a HMH feljogosított márkakereskedőjének, illetve -szervizének tekinthette magát.

  • 15.

    Megállapította továbbá, hogy az eljárás tárgyát adó hirdetéseket nem az eljárás alá vont adta fel, hanem (a Blikk tájékoztatása szerint) az abban megjelölt 19 cég egyike, az A.K.-M3 Kft. rendelte meg egy erre vonatkozó márkakereskedői értekezleten történt egyeztetést követően. Az Átmeneti szerződés szerint a hasonló hirdetések megjelentetésére vonatkozó egyeztetési kötelezettség a HMH-val nem állt fenn.

  • 16.

    A GVH vizsgálata azt is megállapította, hogy a HMH a forgalmazási hálózat megváltoztatásáról semmiféle tájékoztatást nem jelentetett meg. Nem tájékoztatta a fogyasztókat arról sem, hogy a HAH által ígért +2 év szavatosság érvényesítésének lehetőségei miképpen változnak meg. Az Átmeneti szerződést a HAH-al 2005. január 31-i hatállyal felmondta. Ezt követően nem biztosította a szervizszolgáltatáshoz szükséges gyári alkatrészeket sem.

  • 17.

    A vizsgálat azt is megállapította, hogy a hirdetések megjelenését követően a HMH egyes, ott felsorolt márkakereskedőt, illetve -szervizt már nem minősített feljogosítottnak. A vizsgáló megállapította, hogy a fentebb említett hirdetések nem voltak alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére, de a márkakereskedői kör változásáról a HMH elmulasztotta tájékoztatni a fogyasztóit. Ugyancsak nem tájékoztatta őket arról, hogy amennyiben a HAH hálózatában vásárolt gépjárművet a HMH hálózatába viszik szervizelni, akkor elveszítik a HAH által ígért +2 év szavatosságot. Ez utóbbi két vonatkozásban - a vizsgálók indítványa szerint - az eljárás alá vont magatartása sérti a Tpvt. 8. § (1) bekezdésében foglalt tilalmat.

V.

Az eljárás alá vont álláspontja

  • 18.

    Az eljárás alá vont álláspontja szerint a HAH és kereskedői okoztak magatartásukkal hátrányt a fogyasztóknak, akik abban a hiszemben fordultak hozzájuk, hogy azok a Hyundai franchise-rendszerének jogszerű használói, illetve a hivatalos márkakereskedői körének tagjai. Az eljárás tárgyát képező hirdetés a Feljogosított Kereskedők és Feljogosított Szervizek kezdeményezése volt arra vonatkozóan, hogy segítsék a fogyasztók tisztánlátását a magyarországi viszonyokat illetően.

  • 19.

    Álláspontja szerint senkit sem lehet arra kötelezni, hogy más (t.i. a HAH kereskedőinek/szervizeinek) jogellenes magatartásával szemben sajtóhirdetések útján védekezzen a saját költségén.

VI.

A Versenytanács döntése

  • 20.

    A jelen eljárásban érintett piac az új gépjárművek forgalmazása és garanciális javítása. Az érintett földrajzi piac Magyarország területe.

  • 21.

    A Tpvt. 8. § (1) bekezdése szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. A Tpvt. 8. § (2) a) pontja szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak. A Tpvt. 8. §-a - a kialakult gyakorlat alapján - nemcsak a valótlan, hanem a hiányos tartalmú tájékoztatást is tilalmazza. [2] A fogyasztók megtévesztése ebből következően nemcsak aktív tényállítással, hanem a termék egyes tulajdonságainak elhallgatásával is megvalósulhat, [3] azaz a jogsértés azzal is elkövethető, ha az árut forgalomba hozó vállalkozás az áru lényeges tulajdonságát elhallgatja, és ezáltal hiányos tájékoztatást ad. [4]

  • 22.

    A vizsgálat által feltárt tényállás alapján megállapítható, hogy a HMC - Magyarország uniós csatlakozásával hatályba lépő 1400/2002. EK (csoportmentességi) rendelet miatt - úgy döntött, hogy átalakítja a korábbi gépjárműforgalmazási rendszerét. Ennek részeként került sor a HMH megalakítására, ezzel összefüggésben a HAH korábbi vezérképviseleti pozíciójának megszűnésére és az által létrehozott forgalmazási hálózat átalakítására. A forgalmazási rendszer megváltozása egy ún. "átmeneti időszak" közbeiktatásával történt, amelynek során a HAH korábbi hálózatának tagjai a szervizeléshez szükséges alkatrészekhez - a HMH ígérete szerint - hozzájuthattak. Ez az átmeneti időszak 2005. január 31-én ért véget, amelyet követően az "Átmeneti szerződések" hatályukat vesztették.

  • 23.

    A HMH új forgalmazási rendszerében a HAH nem vállalta a neki szánt szerepet, az átalakítás számos vonatkozásában közöttük jogvita keletkezett. A Versenytanács álláspontja szerint - az eljárást elindító bírósági végzés indoklásában foglaltaknak megfelelően - a HMH, illetve a HAH közötti vitás kérdéseknek jelen eljárás szempontjából csak annyiban lehet jelentőségük, ha azok a két napilapban megjelent tájékoztatásra vonatkozóan eredményezhetik a fogyasztó megtévesztését. Ugyanezzel a megszorítással értékelendő az a körülmény is, hogy az átmeneti időszakban a HMH betartotta-e a HAH-nak, illetve korábbi hálózati tagjainak tett ígéretét.

  • 24.

    A jelen eljárás tárgyát adó tájékoztatást nem az eljárás alá vont vállalkozás jelentette meg, hanem az általa, az "átmeneti" időszak egy adott időpontjában, magukat az új hálózat tagjainak minősítő - az eljárás alá vont által "Feljogosított Kereskedők és Feljogosított Szervizek"-nek nevezett - kereskedők egyike az erre vonatkozó közös elhatározás eredményeképpen. Nem volt bizonyítható, hogy a két hirdetésre vonatkozó egyeztetésben a HMH részt vett, ezért a tájékoztatás közzétételéért, annak tartalmától függetlenül, ok-okozati összefüggés hiányában a HMH nem vonható felelősségre.

  • 25.

    A HMH magatartásával összefüggésben jelen eljárásban tisztázandó jogkérdés az, hogy vajon megállapítható-e a forgalmazási rendszer átalakításával és/vagy a kereskedők által közösen közzétett hirdetésével összefüggésben bármiféle általános vagy konkrét tájékoztatási kötelezettsége. A Versenytanács álláspontja szerint a Tpvt. 8. §-ának megsértése előfeltételez a jogsértő vállalkozás részéről valamilyen aktív magatartást, tájékoztatást. A fogyasztók megtévesztése ugyan megvalósulhat valamely lényeges körülmény elhallgatásával, de ez a tényállás csak egy reklámkampány vagy egyéb tevőleges tájékoztatás részeként értelmezhető. Ha a vállalkozás semmiféle reklám-, vagy tájékoztatási tevékenységet nem folytat, nem bocsát ki semmilyen olyan információhordozót, amely ezt a funkciót (is) betölti, akkor a fogyasztót sem tudja megtéveszteni. A Tpvt. III. fejezetével összefüggésben nem vezethető le általános tájékoztatási kötelezettség, a vállalkozás maga dönthet arról, hogy gazdasági tevékenységéről vagy annak változásáról nyújt-e tájékoztatást vagy sem. A III. fejezet, ezen belül is elsősorban a 8. § rendelkezéseit csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a vállalkozás tájékoztatást ad a fogyasztóinak. Jelen esetben a HMH a forgalmazási rendszeréről, illetve annak átalakulásáról semmiféle tájékoztatást nem adott közre.

  • 26.

    A vizsgálói indítvány szerinti tájékoztatási kötelezettség még akkor sem állna fenn, ha az valamely tényleges tájékoztatás részeként versenyjogilag értékelhető lenne. A +2 éves szavatosság ígérete nem köthető sem a HMH-hoz, sem pedig a gyártó bármely más vállalatához, hiszen azt a HAH "saját hatáskörben", plussz szolgáltatásként ígérte, ezért annak esetleges elvesztéséért nem a HMH-t terhelné tájékoztatási kötelezettség, hanem inkább a HAH-t. A forgalmazási rendszer átalakításáról pedig nem szükséges tájékoztatni a fogyasztókat, hiszen azokat az alapvetően nem érinti (az előzőekben említetteken túlmenően), hiszen a gyártó továbbra is biztosítja az eladott gépjárművek garanciális javítását (3 évig) a hálózatának valamennyi tagján keresztül. A garanciális szervizek köre többször, és számos egyéb okból is változhat, a fogyasztót nem éri hátrány abból eredően, hogy e változásokról nem szerez azonnal tudomást. A garanciális szervizek éppen aktuális felsorolását (körét) elegendő akkor megismerni, amikor a szerviz iránti igény felmerül, hiszen a korábbi tudomás szerzés esetén sem tudna változtatni a magatartásán.

  • 27.

    A jelen eljárás tárgyát adó hirdetésekkel összefüggésben - a fentieknek megfelelően - csak az azt közzétevő, illetve a közzétételre vonatkozó döntésben résztvevő vállalkozások vonhatók versenyjogi felelősség alá. Ebben a körben azt lehet értékelni, hogy a hirdetésekben használt "igazi forgalmazók", illetve "hivatalos márkaképviseletek" kifejezések alkalmasak voltak-e a fogyasztók megtévesztésére. Mivel a hirdetés közzétételét elhatározó vállalkozókat a vizsgálat nem vonta eljárás alá, a Versenytanács ezzel összefüggésben azt mérlegelte, hogy szükséges-e ezen vállalkozások bevonása az eljárásba. Ha az állapítható meg, hogy a fenti kifejezések megtévesztésre nem voltak alkalmasak, akkor az említett vállalkozások eljárásba vonása mellőzhető.

  • 28.

    A többször hivatkozott bírósági végzés indoklása megállapította, hogy a gépjárműforgalmazásban fontos tényező a fogyasztó és a kereskedő közötti bizalom. Közöttük a garanciális jogok érvényesítése során a későbbiekben is létrejöhet üzleti kapcsolat, különösen ezért, mert a jogok érvényesítéséhez rendszeresen szervizelni kell a gépjárművet. Ugyanakkor a fogyasztó annak is tudatában van a vásárláskor, hogy a garanciális szervizelést a forgalmazói-, illetve szervizhálózat bármely tagjánál érvényesítheti. Ezért fontos, az áru lényeges tulajdonságának minősülő információ új gépjármű vásárlásakor az, hogy ennek a hálózatnak mely vállalkozások a tagjai.

  • 29.

    Az ominózus kifejezések használata - a Versenytanács szerint - jelen esetben akkor indokolt, ha az a kereskedők adott körének a gyártóval való szerződéses kapcsolatán alapul. Az "igazi", illetve "hivatalos" kifejezések ugyanakkor azt a negatív jelentéstartalmat is hordozzák, hogy a gyártó és a megjelölt körbe nem tartozó kereskedők között hasonló szerződéses viszony nincs. Ebben a vonatkozásban önmagában nincs relevanciája annak, hogy a HMH a társasági jog alapján még jogszerűen nem köthetett 2004. novemberében érvényes szerződéseket. A Tpvt. 11. §-ával összefüggő jogsértések ügyében kialakult gyakorlat szerint a vállalkozások közötti megállapodás versenyjogi értelemben akkor is létrejöhet, ha az nem ölt joghatállyal bíró szerződéses formát, elegendő az adott magatartásra, viszonyra, kapcsolatra vonatkozó akarategyezség létrejötte. A Versenytanács szerint ez a gyakorlat jelen eljárásban is alkalmazható, hiszen az Átmeneti szerződések aláírásával - annak jogszerűtlensége ellenére - a felek (a gyártó cég képviseletében a HMH) kinyilvánították a márkakereskedői kapcsolat fenntartására irányuló akarategyezséget. Ezért a hirdetők alappal állíthatták magukról azt, hogy a gyártó cég és közöttük márkakereskedői kapcsolat van érvényben. A kérdéses kifejezések abban az értelemben is valós tartalmúak, hogy a megjelölt "igazi", illetve "gyári" körbe nem tartozó kereskedők és a gyártó cég között hasonló szerződéses kapcsolat nem volt hatályban.

  • 30.

    A fentiek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a hirdetésben használt kifejezések versenyjogi értelemben valós tartalommal bírtak. E kifejezések természetesen azt a negatív jelentéstartalmat is hordozzák, hogy a nem "igazi forgalmazók", illetve a "gyári márkaképviseletnek" nem minősülő kereskedők mögött nincs meg a gyártói kapcsolat, ami a fogyasztók számára valós kockázatot hordoz, mert a garanciális jogok nem vezethetők vissza a gyártóra, emiatt alkatrész-ellátási nehézségek léphetnek fel, illetve a HAH az általa korábban vállalt kötelezettségeket nem tudja teljesíteni. A 2004. november 1-étől hatályos csoportmentességi rendelet lehetővé teszi a gyártó cég számára, hogy a franchise jogokat, illetve a garanciavállalással összefüggő jogokat megtagadja a márkakereskedői hálózatába nem kerülő kereskedőktől, illetve szervizektől. A gyártó számára értelmetlen két vagy több szelektív vagy kizárólagos értékesítési hálózatot működtetni ugyanazon az érintett piacon, a hatályos csoportmentességi rendelet szerint a gyártónak választania kell, hogy melyik típusú rendszert kívánja alkalmazni. A HAH szerződésének megszűnését követően viszont ténylegesen két hálózat alakult ki, a HMH-val átmeneti szerződést kötő "igazi" kereskedők, illetve a HAH hálózatának azon "régi" tagjai, amelyek nem rendelkeztek átmeneti szerződéssel. Az iratokból és nyilatkozatokból megállapítható, hogy a gyártó cég csak a HMH hálózatát kívánja sajátjaként működtetni. Ebből következően a HAH hálózatában szervizelt gépjárművek esetében a garanciális jogok elvesztése a fogyasztók számára komolyan veendő lehetőség. A kérdéses hirdetés erre a helyzetre hívta fel a fogyasztók figyelmét, amely a Versenytanács szerint olyan méltánylandó körülmény, amely jogszerűvé teszi az egyébként a "régi" hálózat tagjainak valószínűsíthetően hátrányt okozó magatartást.

  • 31.

    Mindezek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a hirdetésekben használt kifejezések nem alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére, ezért az azt feladó kereskedők eljárásba vonása szükségtelen.

VII.

Eljárási kérdések

  • 32.

    A Tpvt. 72. § (1) a) pontjára tekintettel a Versenytanács - az ügy iratai alapján jelen határozatban összefoglalt információkra tekintettel - megállapította, hogy az eljárás alá vont törvénybe ütköző magatartás hiányában nem marasztalható el. Ezért az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdésének j) pontja alapján megszünteti az eljárás alá vont vállalkozással szemben.

  • 33.

    A 73. § szerint a versenytanács akkor tűz ki tárgyalást, ha - egyebek mellett - a 72. § (1) a) pont szerinti intézkedésre nincs szükség. A 73. § a versenytanács előzetes álláspontjának megküldését tárgyalás kitűzése esetére írja elő. E jogszabályi rendelkezések alapján, amennyiben a vizsgáló által feltárt tényállás alapján nem bizonyítható a jogsértés és az eljárás további szakaszában sem várható újabb bizonyíték előkerülése vagy törvénybe ütköző magatartás hiánya megállapítható, akkor a versenytanács tárgyalás kitűzése nélkül is dönthet az eljárás megszüntetéséről. Jelen eljárásban a versenytanács indokoltnak látta alkalmazni e fordulatot, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint nem folytatott törvénybe ütköző magatartást.

  • 34.

    A jogorvoslati jogot a Tpvt. 83. § biztosítja.

Budapest, 2005. november 29.

Jegyzetek

  • :: d1e134

    A meghallgatásra a B-413/2005. illetve a B437/2005. sz. bejelentéses eljárás keretében 2005. június 7-én került sor, amelyről készült jegyzőkönyv a jelen ügy irataihoz csatolva lett Vj-120/2005/15. számon.

  • :: d1e264

    Lásd Főv. Bír. 2.K. 31.493/1996/7. (Vj-247/1995.).

  • :: d1e276

    Legf. Bír. Kf.II. 39.908/2001/5. (Vj-168/1998.).

  • :: d1e288

    Legf. Bír. Kfv.X. 39.924/2002/8. (Vj-137/1998.).