Nyomtatható verzió PDF formátumban
Vj-157/2005/16
A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által aTeleFound Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság(Budapest) eljárás alá vont ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács megállapítja, az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor a Sahara kártyához kapcsolódó tájékoztatás során a Sahara kártyáról azt állította, hogy "best for calling Africa", valamint a Jazz kártyájához kapcsolódó tájékoztatás során a kártyáról azt állította, hogy a "hosszú beszélgetésekhez a legjobb", illetve valamennyi kártyáján, és a kártyákhoz kapcsolódó tájékoztató anyagokon "ingyenes behívószám"-ra, illetve "zöldszám"-ra tett utalást.
A Versenytanács a jogsértő magatartás további folytatását a határozat kézhezvételétől számított 30 nap elteltével megtiltja.
Egyebekben a versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti.
A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.
Indoklás
I.
Az eljárás megindítása
1. A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a TeleFound Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Kft.) ellen, mert a Kft. telefonkártya-szolgáltatásra vonatkozó egyes kommunikációs anyagai - különös tekintettel az egyes anyagokon szereplő "hosszú beszélgetésekhez a legjobb", "best for calling Africa" kitételekre, az "ingyenes behívószám" fogalom használatára, valamint a Jazz kártyán szereplő, a percdíjakra vonatkozó tájékoztatásra - valószínűsíthetően megsértették a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló - többször módosított - 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) III. fejezetében foglalt rendelkezéseket és így alkalmasak lehettek a fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolására.
II.
Az eljárás alá vont
2. A Kft. az MPI Ingatlan Beruházási Kft., a HABITAT Nemzetközi Tanácsadó Kereskedelmi és Befektetési Kft. és Babak Torab tulajdonában van. A vállalkozás távközlési szolgáltatóként 2003 júniusától nyújt nemzetközi hívókártya-szolgáltatást ügyfelei számára. A vállalkozás a különféle címletekben megvásárolható EzPhone, Bla-Bla-Bla, Vina, FuYinKa, Sahara, Promóció, Jazz elnevezésű internet protokoll alapú hangszolgáltatást nyújtó, behívásos telefonkártyáival van jelen a magyar piacon. A Kft. 2004-ben 128,4 millió forint nettó árbevételre tett szert.
III.
A vizsgált magatartás
3. A Kft. telefonkártyáin közzétesz bizonyos információt, illetve plakátokon és szórólapokon is népszerűsíti termékeit. (Lásd ezzel kapcsolatban a Vj-157/2005/5. számú iratot, különösen annak 1. számú Mellékletét.)
4. A Kft. egyes termékeiről - egyebek mellett - az alábbi tájékoztatás jelent meg a fent nevezett információs anyagokon, illetve magukon a termékeken:
4.1 Sahara kártya. A Sahara kártyát népszerűsítő plakát a kártya képe mellett a "Best for calling Africa" (Afrikai hívás esetén a legjobb) felhívást tartalmazza. A felhívás alatt az afrikai országokba és a világ többi országába érvényes percdíjak olvashatóak, alattuk apró betűkkel pedig a következő is olvasható: "Plusz költség nélkül/No hidden charges ... A hívás díja fizetendő/Additional charges apply ...Ingyenes behívószám (+10 Ft/perc)/Toll-free dial-in number (+10 Ft/min) A legfrissebb percdíjakat lásd awww.ezphone.huoldalunkon/For the latest rates check out website atwww.ezphone.huÜgyfélszolgálat/Customer service: +36 1 235 30 30." A kártya percdíjai egyes hívásirányokban az alábbiak voltak: Algéria: 42,31 Ft, Argentína: 17,34 Ft, Etiópia: 115,02 Ft, Kamerun: 83,64 Ft és 67,82 Ft, Kenya: 78,6 Ft, Niger: 52,34 Ft, Nigéria: 34,95 Ft. (Lásd a Vj-157/2005/5. számú irat 1. számú Mellékletét.) Az eljárás alá vont a szóban forgó posztereket nyilatkozata szerint kivonta a használatból. (Lásd a Vj-157/2005/114. számú iratot.)
4.2 EzPhone kártya. Az EzPhone kártyát népszerűsítő plakáton (poszteren) az EzPhone felirat alatt jól olvashatóan a következő olvasható egyebek mellett: "Ingyenes behívószám/Toll free number (ami alatt apró betűvel) +10 Ft/perc, +10 Huf/min ... Akár 90% megtakarítás Save up to 90% on international calls ... (A lapon különböző hívásirányokra vonatkozó percdíjak is láthatók: Németország: 20 Ft, Románia (Bukarest): 36 Ft, Kína: 18 Ft, Nagy-Britannia: 17 Ft, USA-Kanada: 16 Ft, Ausztrália: 25 Ft, Izrael: 22 Ft.) Plussz költség nélkül/No hidden charges."
A terméket ajánló szórólapokon is szerepel a megtakarításra való utalás az alábbiak szerint: "Miért fizetne többet? EzPhone Nemzetközi telefonkártya/International prepaid phone card 90% megtakarítás a nemzetközi hívásokon! Save up to 90% on international calls!" A lapon különböző hívásirányokra vonatkozó percdíjak is láthatók: Németország: 20 Ft, Kína: 18 Ft, Nagy-Britannia: 17 Ft. A tájékoztató anyagokon olvasható még az "Ingyenes behívószám/Toll free number ... +10 Ft/perc, +10 Huf/min" felirat is. (Lásd a Vj-157/2005/5. számú irat 1. és 2. számú Mellékletét.)
4.3 Jazz kártya. A Jazz kártyát hirdető posztereken a "Nemzetközi hívókártya/International calling card" felirat alatt a "Hosszú beszélgetésekhez a legjobb/Excellent for long conversations" felhívás, majd ez alatt egy percdíjakat tartalmazó táblázat olvasható. Továbbá apróbb betűkkel az is, hogy "az ingyenes behívószám használata kizárólag a kártya egyenlegét terheli, aminek költsége +15 Ft/perc." Illetve: "Minden beszélgetés 3. percénél 119 Ft-os szolgáltatási díj terheli a kártya egyenlegét."
A termékről közzétett szórólapok első oldalának felépítése nagyjából megegyezik a poszterekével, azzal az eltéréssel, hogy a 119 Ft-os szolgáltatási díjra való felhívás nem kék alapon, hanem sárga alapon látható. A szórólapok második oldalán egy díjtáblázat kapott helyet.
Az eljárás alá vont a versenyfelügyeleti eljárás folyamán a "hosszú beszélgetésekhez a legjobb" állítást "hosszú beszélgetésekhez kíváló" állításra cserélte le a tájékoztató anyagokon. (Lásd a Vj-157/2005/15/2. számú iratot.)
4.4 Vina kártya. A termékről tájékoztató poszteren olvasható egyebek mellett az "Ingyenes behívószám +10 Ft/perc /Toll free dial-in number +10 Huf/min" felirat is. (Lásd a Vj-157/2005/5. számú irat 1. és 2. számú Mellékletét.)
4.5 A fentieken túl az eljárás alá vont által forgalmazott összes pre-paid telefonkártya tartalmazta az "ingyenes behívószám" kifejezést. (Lásd ezzel kapcsolatban a Vj-157/2005/2. számú irat 7. számú Mellékletét és a Vj-157/2005/4. számú iratot.)
5. A Magyar Telekom Barangoló kártyájával 2006. január 11-én az alábbi bruttó percdíjakkal lehetett telefonálni normál, illetve internet protokoll alapú hívásokkal (lásd a Vj-157/2005/10. számú iratot):
Honnan |
Nemzetközi 1. zónába |
Nemzetközi 2. zónába |
Nemzetközi 3. zónába |
Nemzetközi 4. zónába |
Magyarországról(normál hívás) |
125 Ft |
175 Ft |
400 Ft |
500 Ft |
Magyarországról(IP hívás) |
80 Ft |
90 Ft |
250 Ft |
350 Ft |
A nemzetközi 1. zónába a szomszédos országok tartoznak, így Románia is. A nemzetközi 2. zónába - egyéb országok mellett - az alábbi országok tartoznak: USA, Kanada, Ausztrália, Izrael, Nagy-Britannia, Németország. Kína a nemzetközi 4. zónába tartozik.
6. A Discountphone hívókártya percdíjai egyes hívásirányokban a vizsgált 2005. évi időszakban az alábbiak voltak: Algéria: 41,5 Ft, Argentína (Buenos Aires): 11,5 Ft, Kenya: 59, Ft, Dél-Afrikai Köztársaság (Johannesburg): 28 Ft.
7. A PrivateTel "tik tak talk" hívókártyájának percdíjai egyes hívásirányokban az alábbiak voltak: Algéria: 35,4 Ft, Argentína: 12,3 Ft, Etiópia: 98,8 Ft, Kamerun: 68,2 Ft, Kenya: 67,3 Ft, Niger: 49 Ft, Nigéria: 31,6 Ft. (A hívásdíj számlázása háromperces egységeken alapul.)
8. Jelen eljárásban vizsgált magatartás által érintett piac szűk értelemben a behívásos nemzetközi telefonkártyák, míg tág értelemben a vezetékes telefonszolgáltatások kiskereskedelmi piaca, melyen több vállalkozás van jelen és élénk verseny folyik a vállalkozások között.
IV.
A vizsgálati jelentés
9. A vizsgáló szerint az eljárás alá vont Kft. telefonkártyái ésszerű helyettesítést kínálnak a fogyasztók számára a vezetékes hangszolgáltatás tekintetében a külföldi hívásirányokba. A behívós telefonkártyák általában alacsonyabb percdíjat kínálnak, mint a vezetékes hangszolgáltatást nyújtó vállalatok. Az alacsonyabb percdíj kommunikációja a fogyasztók árérzékenységére hivatott hatni. Tekintettel arra a tényre, hogy az áru ára lényeges tulajdonság, annak kommunikációjával a fogyasztó befolyásolása a vizsgáló álláspontja szerint megvalósulhat.
10. Megállapította, hogy az eljárás alá vont mind honlapján, mind pedig kommunikációs anyagaiban több ízben és az áruk több tulajdonságára vonatkoztatva használ piacelsőségi állításokat. Amint a Versenytanács több határozatában kifejtette (lásd például a Vj-150/2004. számú eljárásban hozott határozat 30. pontját), a piacelsőséget, abszolút elsőbbséget kifejező felsőfokú jelző esetében a jelző megalapozottságát a vállalkozásnak valamennyi versenytárssal szemben bizonyítania kell. Az elsőséget hangsúlyozó kifejezést csak abban az esetben lehet a reklámban alkalmazni, ha annak valóságtartalmát a reklámozó hitelt érdemlően igazolni tudja.
11. Rámutatott arra, hogy a telefonkártyákat forgalmazó vállalkozások gyakran változtatják percdíjaikat, amelyeket általában honlapjaikon tesznek közzé. A percdíjak változása gyakran gyorsabb, mint ahogy az értékesítési pontokon a fogyasztók számára elérhető kommunikációs anyagokat vissza lehetne vonni.
12. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy-egy behívós telefonkártyán több mint 50 hívásirány szerepel. Vagyis egy vállalkozás csupán akkor használhatna piacelsőségi jelzőt, amennyiben bizonyíthatóan minden hívásirányba a legalacsonyabb/legjobb percdíjat biztosítaná fogyasztói számára. (Lásd ezzel kapcsolatban a Vj-68/2003. számú eljárásban hozott határozatot.)
13. A vizsgáló álláspontja szerint nem számít ingyenesnek az a szolgáltatás, amely igénybevétele esetén a fogyasztó magasabb árat kell, hogy fizessen egy egyébként alacsonyabb árú termékért. Ezt tartalmazza a Versenytanács Vj-191/2004. számú határozatának 34. pontja is, amikor kimondja, hogy az "ingyenesség" szó alatt a fogyasztók az ellenszolgáltatás teljes hiányát értik. Emlékeztetett arra, hogy a már elfogadott, ám hatályba még nem lépett, a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint [egyes irányelvek és rendeletek módosításáról] szóló 2005/29/EK irányelv (Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról) I. számú melléklete felsorolja szokat a kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek minden körülmény között tisztességtelennek minősülnek. A 20. pont szerint ilyen a termék "ingyenes", "díjtalan", "térítésmentes" vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlat elfogadásának és a termék szállításának, illetve szállíttatásának elkerülhetetlen költségén felül bármit is fizetnie kell.
14. A Jazz kártyával kapcsolatban kifejtette, hogy ugyan az eljárás alá vont anyagai megfelelnek a valóságnak annyiban, hogy a percdíjak akkorák, mint amekkora összegek ott szerepelnek, ám hiányosak a tekintetben, hogy nem tüntetik fel a fogyasztók által ténylegesen fizetendő összes díjat és a hozzájuk kapcsolódó külön költségeket. A vizsgáló álláspontja szerint a megfelelő információkeresést végző fogyasztó számára sem egyértelmű a Jazz kártya promóciós anyagai alapján, hogy az általa ténylegesen fizetett költség nem egyezik meg a díjtáblázatokban szereplővel, hanem a beszélgetések 3. percében a percdíjakon felül még 119 Ft ún. szolgáltatási díj is fizetendő.
15. Az "Akár 90%-os megtakarítás!" felhívás kapcsán a vizsgáló szerint nem egyértelmű, hogy a poszteren megjelölt százalékos arány milyen bázishoz viszonyítandó, valamint az sem, hogy mi a kedvezmény kiszámításának metódusa. A megtakarításra való felhívás azonban a vizsgáló álláspontja szerint alkalmas lehet arra, hogy az alapján a fogyasztók téves következtetéseket vonjanak le az eljárás alá vont termékének árát illetően.
16. A fentek alapján a vizsgáló a Tpvt. 8. § (2) bekezdésébe ütköző magatartás megállapítását indítványozta a Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pontja szerint a piacelsőségi állítás, az "ingyenes behívószám" kifejezés jogsértő használata, a Jazz kártyákon szereplő "szolgáltatási díj" nem megfelelő feltüntetése" és a megtakarítás lehetőségének jogsértő feltüntetése miatt. Indítványozta továbbá, hogy a Versenytanács - a kötelezettség végrehajtására ésszerű határidőt szabva - tiltsa meg a jogsértő magatartás jövőbeni folytatását a Tpvt. 77. § (1) bekezdés f) pontja alapján.
V.
Az eljárás alá vont álláspontja
17. Az eljárás alá vont Vj-157/2005/2. számú iratban fejtette ki álláspontját. Hangsúlyozta, hogy a Sahara kártya kommunikációs anyagai kizárólag 15 viszonteladóhoz kerültek kiküldésre, és csupán egy-két hétig voltak hozzáférhetőek a fogyasztók számára, így véleménye szerint csekély mértékben voltak alkalmasak a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.
18. Az "ingyenes behívószám" kifejezéssel kapcsolatban előadta, hogy a kifejezés mind az eljárás alá vont, mind pedig versenytársai szórólapján szerepel. A kifejezést az angol "toll-free" szókapcsolatból fordították, és az eljárás alá vont álláspontja szerint annyit jelent, hogy a hívás díja nem a fogyasztó által használt vezetékes előfizetői pont vagy mobiltelefon használata után fizetett számla összegéhez, illetve nem a nyilvános telefon használati díjához adódik hozzá, hanem a telefonkártyán lévő, előre megvásárolt összegről vonódik le.
19. Kiemelte, szórólapjain minden esetben feltüntették azt, hogy az ingyenes behívószám használata esetén mekkora összeg kerül levonásra a kártya egyenlegéből. Álláspontja szerint a fogyasztók éppen ezért nem érthették az "ingyenes behívószám" kifejezés alatt az ellenszolgáltatás teljes hiányát, az ingyenes megjelöléssel az eljárás alá vont mindössze arra kívánt utalni, hogy a hívásért a fogyasztónak más szolgáltató felé nem kell fizetnie.
20. Rámutatott továbbá arra, hogy mind az EzPhone, mind pedig a Blablabla kártyát népszerűsítő, újonnan elkészült szórólapokon "zöldszám"-ra módosította az eddig használt "ingyenes behívószám" kifejezést. (Lásd a Vj-157/2005/4. számú irat 21. számú anyagát.)
21. A Jazz kártyán szereplő felhívás tekintetében ("a hosszú beszélgetésekhez a legjobb/ excellent for long conversation") kifejtette azon álláspontját, hogy a magyar nyelvű felsőfokú jelző egy sajnálatos fordítási hiba következménye. Az angol nyelvű menedzser ugyanis a felhívás megszövegezésekor a szolgáltatás minőségének magas színvonalára kívánta volna felhívni a figyelmet, amely felhívást a magyar nyelvű kolléga tévesen fordított felsőfokú jelzőként. Tudomása szerint vásárlói nagy része angol anyanyelvű, így őket ez a kijelentés biztosan nem befolyásolhatta fogyasztói döntésük meghozatala során.
22. Elsődlegesen kérte a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetését jogsértő magatartás hiányában, másodlagosan - jogsértés megállapítása esetén - kérte bírság kiszabásának mellőzését.
VI.
Jogi háttér
23. A Tpvt. 8. § (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.
24. A Tpvt. 9. §-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.
25. A Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének d) és f) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, illetőleg megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.
26. Az eljáró versenytanács a Tpvt. 78. §-ának (1) bekezdése alapján bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a Tpvt. rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A (2) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.
VII.
A versenytanács döntése
27. A versenytanács véleménye szerint - a nyilvánvalóan valótlan állításokat leszámítva - a fogyasztók megtévesztése a termék lényeges tulajdonságára vonatkozó bármilyen valótlan tényállítás révén megvalósul. Jelen eljárásban a termék ára, a megtakarítási lehetőségek a versenytanács szerint az adott áru lényeges tulajdonságai.
28. A tájékoztatás nem alapulhat azon az elven, hogy a fogyasztónak ellenőriznie kell, vagy szükségszerűen ellenőrzi, hogy az adott tájékoztatás megfelel-e a valóságnak. Amint azt a Versenytanács a Vj-140/2002. számú ügyben hozott határozatában leszögezte, egy tájékoztatás nem alapozhat arra, hogy a tartalma szabadon meghatározható, bármit állíthat, mivel a fogyasztónak ésszerűen kell eljárnia, s ő ellenőrizze, illetve ellenőrzi azt, hogy a reklám állítása megfelel-e a valóságnak. A Vj-194/2004. számú ügy kapcsán a Versenytanács kifejtette, egy ilyen elvárás - társadalmilag nem hatékony módon - a fogyasztókra helyezné a vállalkozás jogsértő magatartása elhárításának terhét, illetve azt tételezné fel, hogy a fogyasztóknak eleve kételkedniük kell az egyébként nem ritkán nagy költséggel, éppen az áru eladása, vagyis a vállalkozás érdekében megjelentetett tájékoztatásban. A Versenytanács megítélése szerint tehát nem szolgálhat a vállalkozások versenyjogi mentesülésére az arra történő hivatkozás, hogy a fogyasztó kellő távolságtartással kezeli, illetve kezelje a kapott tájékoztatást, a fogyasztó járjon el körültekintően, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a tájékoztatás tartalmát - további tájékozódással - ellenőrizze. Ez a szemlélet magában hordozza a tisztességes verseny egyik alapelemének, a bizalomnak, a piaci szereplők állításaiba vetett hitnek az intézményesített megkérdőjelezését is.
29. A Tpvt. a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartások körében nem tesz különbséget a magyar és külföldi fogyasztók között az adott magatartást a Magyar Köztársaság területén tanúsító vállalkozásokra háruló tájékoztatási kötelezettség szempontjából, s ez különösen igaz olyan Magyarországon forgalmazott áru esetében, amely áru külföldiek számára is elérhető, illetve azt számukra kifejezetten, célzottan kínálják is. E körben nemcsak a magyarul, hanem a más nyelven közzétett reklámok, tájékoztatások is versenyjogi értékelés tárgyai lehetnek.
30. A vizsgált magatartás fogyasztók megtévesztésére való alkalmasságának megítéléséhez a versenytanács - szem előtt tartva a Tpvt. 9. §-ában foglaltakat - mindenekelőtt a szóban forgó tájékoztatás tartalmát vizsgálta és megállapította, hogy az eljárás alá vont Kft. az általa forgalmazott kártyákon, illetve a kártyákat népszerűsítő posztereken és szórólapokon található információ közreadásával megsértette meg a Tpvt. III. fejezetének rendelkezéseit az alábbiak szerint.
31. Felsőfokú jelzők (a Sahara kártya posztere esetében "best for calling Africa", valamint a Jazz kártya posztere és szórólapjai esetében a "hosszú beszélgetésekhez a legjobb" kijelentések) használatával az eljárás alá vont piacvezető pozícióra vonatkozó kijelentéseket tett, melyet az eljárás során valamennyi hívásirányban és időtől függetlenül nem tudott bizonyítani, sértve ezzel a Tpvt. 8. § (2) bekezdésének a) pontját. A fenti 6-7. pontokban szereplő versenytársi percdíjak az eljárás alá vonti percdíjaknál kedvezőbbek bizonyos esetekben. Ezzel kapcsolatban a versenytanács emlékeztet még arra is, hogy a Versenytanács Vj-80/2005/17. számú határozatában a legjobb ár vonatkozásában megjegyezte, hogy egy folyamatos mozgásban lévő piacon a vállalkozásoknak nem áll rendelkezésére olyan összehasonlító, módszer, eszköz, amely a reklám fogyasztók általi észlelésének, illetve a reklám hatása érvényesülésének teljes időtartama alatt megalapozottá tenné az árakra, a szolgáltatás minőségére és a piaci pozícióra vonatkozó felsőfokú állítások használatát. A versenytanács ehhez csupán annyit kíván kiegészítésképpen hozzátenni, hogy elvben ugyan lehetséges folyamatos árfigyelés és -kiigazítás, azonban ez a gyakorlatban vagy túl költséges, vagy kockázatos, ami miatt efféle piacokon a versenyjogi következmények elkerülése érdekében a vállalkozásoknak minden bizonnyal jobb elkerülni efféle túlzó kijelentések használatát.
32. Az ingyenes hívószám vonatkozásában a versenytanács megállapítja, hogy bár kétségkívül a tájékoztatásban szerepel az is, hogy a behívószámos hívásért is fizetni kell, a behívószám jellegétől függetlenül, ez az információ jellemzően az ingyenességre történő utalástól elszakítottan van feltüntetve. Amint azt a Versenytanács a Vj-191/2004. számú ügyben hozott határozatában leszögezte, az ingyenesség alatt a fogyasztók az ellenszolgáltatás teljes hiányát értik. Olyan "ingyenes behívószám" alkalmazása esetén, melynél a fogyasztó kiadásai az egyébként fizetendő összegen felül tovább nőnek, az ingyenesség nem valósul meg. Továbbá, a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás jogsértő jellegét nem szünteti meg, hogy a vállalkozás feltünteti a +10 Ft/perc (+10 Ft/min) információt is, mivel ez a tájékoztatás nem oldja fel az egymással összhangban nem lévő információk közötti ellentmondást sem.
33. A versenytanács az eljárás alá vont fenti 20. pontban említett önkéntes jogkövető magatartása kapcsán megállapítja, hogy a benyújtott októberi szórólapokon még olvasható a költséggel járó "toll-free" behívási lehetőségre való utalás a zöldszámra való áttérés után is, továbbá a magyar gyakorlatban a zöldszám az ingyenesen hívható telefonszámokat jelöli és így az eljárás alá vont jogkövetőnek vélt magatartása a kívánt célt nem éri el.
34. Figyelemmel a fentiekre a versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor a Sahara kártyához kapcsolódó tájékoztatás során a Sahara kártyáról azt állította, hogy "best for calling Africa", valamint a Jazz kártyájához kapcsolódó tájékoztatás során a kártyáról azt állította, hogy a "hosszú beszélgetésekhez a legjobb", illetve valamennyi kártyáján, és a kártyákhoz kapcsolódó tájékoztató anyagokon "ingyenes behívószám"-ra, illetve később "zöldszám"-ra tett utalást. Ezen magatartásai sértik a Tpvt. 8. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezéseket.
35. Az akár 90 százalékos elérhető megtakarításról adott tájékoztatás kapcsán a versenytanács a rendelkezésre álló adatok ismeretében - jogsértés hiányában - a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjának második fordulatára figyelemmel, a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontja alapján az eljárást megszünteti. A versenytanács mindazonáltal a jövőre nézve szükségesnek tartja felhívni az eljárás alá vont figyelmét arra, hogy az ilyen jellegű közlések esetén kellő körültekintéssel kell eljárni. Az "akár" szó alkalmazása nem jelenti azt, hogy a vállalkozás az ennek feltüntetésére való hivatkozással olyan gyakorlatot követhet, amely szerint a reklámokban feltüntetett "akár 90%" megtakarítás csak a hívásirányok olyan körében teljesül, amely kizárólag a fogyasztók elenyésző kis hányada vonatkozásában bír relevanciával. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a megtakarítás során figyelemmel kell lenni a behívószám alkalmazásakor fizetendő díjra is, illetőleg arra, hogy az állítás kapcsán a fogyasztók számára egyértelműnek kell lenni, milyen egyéb más telefonálási megoldásokhoz képest érhető el a megtakarítás.
36. A versenytanács a jogsértés Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján történő megállapítása, és az "ingyenes" behívószám, vagy "zöldszám" esetén a jogsértő magatartás folytatásától való eltiltás elrendelése mellett bírság kiszabását nem látta indokoltnak. A bírság mellőzésénél figyelembe vette az eljárás alá vont jogkövető magatartás elérését célzó, tevőleges együttműködését a versenyhatósággal, valamint a jogsérelem csekély súlyát.
37. A fentiek alapján a versenytanács a rendelkező rész szerint határozott.
VIII.
Egyéb kérdések
38. A versenytanács határozata elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83. §-a biztosítja.
Budapest, 2006. január 31.