Vj-210/2005/93

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa által a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként résztvett a Dataplex Infokommunikációs Infrastruktúra Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft. - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács - a Magyar Telekom Távközlési Nyrt-re és a vele egy vállalkozás-csoportba tartozó vállalkozásokra 2016. március 31-ig vonatkozó, alábbi 1-3. pont szerinti kötelezettségek előírása mellett - engedélyezi, hogy a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. irányítást szerezzen a Dataplex Infokommunikációs Inftrastruktúra Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft. felett.

1)
A Dataplex Infokommunikációs Infrastruktúra Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft. által bérelt, a Budapest VIII. kerületi ingatlan-nyilvántartásban 38842/2 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a Budapest VIII. Ciprus u. és Asztalos u. által határolt, 2 ha 6347m2 alapterületű ingatlanon található, infrastruktúra elhelyezést szolgáló létesítmény (a továbbiakban: Létesítmény) működésével kapcsolatosan a távközlési szolgáltatók közti választás lehetőségét biztosítja, és ennek érdekében a távközlési és informatikai szolgáltatásokat nem kapcsolja össze kizárólagosan, továbbá a Létesítmény független távközlési és Internet szolgáltatók általi igénybevételétől indokolatlanul nem zárkózik el.
2)
A fenti független szolgáltatók részére a Létesítmény által nyújtott infrastruktúra elhelyezési szolgáltatások igénybevételét indokolatlan megkülönböztetés nélkül biztosítja, azzal a kiegészítéssel, hogy az első rack szekrényért bérleti díjat nem kell fizetniük. Minden további beépített rack szekrény vagy egyéb infrastruktúra igénybevétele esetében a többi, nem távközlési/internetszolgáltató ügyfél részére ajánlott díjakat és egyéb feltételeket - értve ez alatt az adminisztratív és műszaki, infrastrukturális feltételeket is - alkalmazza, amely feltételek legalább azonosak a Magyar Telekom Távközlési Nyrt.-vel egy vállalakozás-csoportba tartozó vállalkozásoknak adott feltételekkel. Ezen feltételeket azok alkalmazásával egyidejűleg biztosítja

- a)
  a Létesítménybe betelepült távközlési/Internetszolgáltatóknak, illetve
- b)
  azon távközlési/Internetszolgáltatóknak, akik ezt kérik, amennyiben azok a meghatározott ügylet keretében vállalják, hogy csak a Dataplex Infokommunikációs Infrastruktúra Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft-ben bérelt terület igénybevételével kívánnak infrastruktúra elhelyezési szolgáltatást nyújtani harmadik személyeknek.

A Létesítménybe jelenleg betelepült távközlési és Internet szolgáltatók a jelenleg hatályos szerződésük megszűnéséig az abban foglalt feltételek szerint vehetik igénybe az infrastruktúra elhelyezési szolgáltatásokat.

3)
A Magyar Telekom Távközlési Nyrt. a tulajdonában lévő Adatpark (Budapet V. kerület Petőfi Sándor utca 17-19.) vonatkozásában nem zárkózik el a távközlési/Internet szolgáltatók betelepülésétől, ha azok egyébként készek annak nem diszkriminatív díját megfizetni és, ha a betelepülés műszakilag lehetséges.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül fizessen meg további 8.000.000.- (Nyolcmillió) forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú eljárási díjbevételi számlájára.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

1.
A Magyar Telekom Távközlési Nyrt. (a továbbiakban: Magyar Telekom) 2005. december 12-én Üzletrész-adásvételi Szerződést kötött a Dataplex Infokommunikációs Infrastruktúra Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft. (a továbbiakban: Dataplex) üzletrészei 100 százalékénak megvásárlására, melyhez 2005. december 16-án benyújtott kérelmében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.
2.
A Magyar Telekom a vizsgálók által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást 2006. január 25-én teljesítette.

II.

A teljeskörű eljárássá nyilvánítás

3.
A Tpvt. 63. § (3) bekezdése szerint vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során az eljárást befejező döntést a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított

- a)
  negyvenöt napon belül kell meghozni, amennyiben

- - a)
    a 23. § és 25. § értelmében nem jön létre összefonódás, vagy
- - b)
    az összefonódás a 24. § szerinti értéket nem éri el, vagy
- - c)
    az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg;

- a)
  százhúsz napon belül kell meghozni minden egyéb esetben.

4.
A Tpvt. 63. § (4) bekezdése alapján a (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról az eljáró versenytanács a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított negyvenöt napon belül dönt. A (7) bekezdés szerint a (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén az elintézési határidő húsz nappal meghosszabbítható.
5.
A kérelem alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy az adott esetben a Tpvt. 63. § (3) bekezdés aa) és ab) pontjaiban foglaltak nem alkalmazhatók.
6.
A Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontjához kapcsolódóan arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy egy összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 30. § (2) bekezdésére való hivatkozásból azonban következik, hogy azok az összefonódások engedélyezhetők ilyen módon, amelyek nyilvánvalóan nem hoznak létre vagy nem erősítenek meg gazdasági erőfölényes helyzetet. A nyilvánvalóan engedélyezendő összefonódások körének meghatározása a Gazdasági Versenyhivatal mérlegelési jogkörébe tartozik. Azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal milyen szempontok és megfontolások alapján dönt abban a kérdésben, hogy az összefonódás engedélyezése iránti kérelmet a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontja szerinti (a továbbiakban: egyszerűsített) vagy a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja szerinti (a továbbiakban: teljeskörű) eljárásban bírálja el, a Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Versenytanács Elnökének 1/2003. számú közleménye (a továbbiakban: Közlemény) ismerteti.
7.
Az előzőek alapján az eljáró versenytanácsnak az összefonódás engedélyezése iránti kérelem, illetve a hiányok pótlásától számított negyvenöt napon belül az alábbi tartalmú döntések valamelyikét mindenképpen meg kell hoznia.

- a)
  Érdemi határozatban döntés az összefonódásról, melynek tartalma nem csak az egyszerűsített eljárásban történő engedélyezés lehet, mert a Tpvt. nem zárja ki a teljeskörű eljárás negyvenöt napon belül történő lezárását (ebben az esetben az érdemi határozat magában foglalja az alábbi c. pont szerinti döntést is).
- b)
  Az ügyintézési határidő húsz nappal történő meghosszabbítása, melyről nem csak az eljáró versenytanács, hanem a vizsgáló is hozhat végzést. Ebben az esetben (az alábbi c. pont szerinti döntés hiányában), az érdemi határozat már csak az összefonódás egyszerűsített eljárásban történt engedélyezése lehet.
- c)
  Teljeskörű eljárássá nyilvánítás.

8.
A 7.c. pont szerinti döntés esetén a versenyfelügyeleti eljárás Tpvt. 47. § (1) bekezdése szerinti szakaszai közül

- a)
  a vizsgáló eljárása, illetve
- b)
  a versenytanács eljárása

nem különülhet el egymástól a Tpvt. 71. és 72. §-aiban szabályozott módon: a vizsgálónak, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a kérelemről teljeskörű eljárásban szükséges dönteni, annak indokairól olyan időben kell az eljáró versenytanácsot tájékoztatni, hogy az a tájékoztatás és az addig rendelkezésre álló iratok alapján a teljeskörű eljárás esetleges elrendeléséről - a Közleményben foglaltak figyelembevételével - dönteni tudjon.

9.
A Közlemény 14-15. pontja az összefonódással érintett vállalkozások érintett piaci részesedéseihez köti az egyszerűsített eljárás alkalmazhatóságát. Az ott meghatározott piaci részesedési küszöbértékek teljesülése (túl nem lépése) azonban a Közlemény 17) pontja szerint csak szükséges, de nem elégséges feltétel: nem alkalmazható egyszerűsített eljárás, ha az érintett piacot vagy a felek piaci részesedését nehéz meghatározni. Ezért az egyszerűsített eljárás további szükséges feltétele az, hogy a piaci részesedés az elintézési határidőn belül rendelkezésre álló, egyértelmű, továbbá objektív vagy ellenőrizhető információkra és adatokra alapozódjon

- -
  az egyes érintett (áru- és földrajzi) piacok meghatározása és teljes forgalmára (méretére) vonatkozó adatok; valamint
- -
  az összefonódással érintett vállalkozások beazonosítása tekintetében egyaránt.

10.
Az adott esetben a Versenytanács megállapította, hogy az ügyfelek által a hiánypótlást követően rendelkezésre bocsátott információk, illetve az egyszerűsített eljárás időkeretében beszerezhető információk nem elégségesek az érintett piacnak, és az érintett piaci részesedéseknek a döntéshez szükséges pontosságú meghatározásához, ezért a Versenytanács végzésében a teljeskörű eljárássá nyilvánításról döntött.

III.

Az összefonódás résztvevőinek piaci helyzete

A Dataplex

11.
A 2002. januárjában alapított Dataplex 2004. évben 686 millió forint nettó árbevételt ért el, irányítási joggal más vállalkozás felett nem rendelkezik.
12.
A Dataplex informatikai infrastruktúra elhelyezési és ahhoz kapcsolódó üzletmenet folytonossági és adathordozó tárolási szolgáltatásokat nyújt.

- a)
  Az infrastruktúra elhelyezési szolgáltatás keretében a Dataplex informatikai rendszereket helyez el vállalatok részére, ezek számára biztonságos környezet biztosít (pl. biztonsági rendszerekkel és élő erővel őrzött, biztonságos áramellátási és klimatizálási rendszerekkel biztosított elhelyezési környezet).
- b)
  Üzletmenet folytonossági szolgáltatása keretében a Dataplex lehetővé teszi, hogy a számítógépes rendszer bármilyen okból történő meghibásodása vagy megsemmisülése esetén a munkát a Dataplex-nél folytatni lehessen, a külön erre a célra és az ügyfélnek dedikált (vagy megosztottan bérelt) teljesen felszerelt irodákban, amelyek tartalmazzák a szükséges eszközöket.
- c)
  A Dataplex adathordozó tárolási szolgáltatása alapján a Dataplexnél elhelyezett szervereken lévő tartalmat időről-időre lementik adathordozóra (pl. kazettára archiválják) és ezeket az adathordozókat biztonságosan tárolják, és az eredeti adatok megsemmisülése esetén ezekről az adathordozókról helyreállíthatóak az eredeti adatok.

13.
Az infrastruktúra elhelyezési szolgáltatáson - az igénybevevő szempontjából infrastruktúra kihelyezés (out sourcing) - belül a Dataplex által végzett tevékenység ún. kolokációs szolgáltatásnak minősül, amely számítógépes, internetes és hálózati eszközök, eszközrendszerek optimalizált műszaki működési körülmények közötti elhelyezését jelenti külföldi és belföldi hálózati kapcsolat biztosítása mellett, erre a célra kialakított speciális adatközpontban.
14.
A kolokációs szolgáltatás részhalmaza a komplex informatikai rendszer kihelyezési szolgáltatásnak (mely magába foglalja a teljes informatikai háttér és szakember gárda kihelyezését), így annál lényegesen olcsóbb.
15.
A kolokációs szolgáltatáson belül is megkülönböztethető az emelt szintű kolokációs szolgáltatás, mely az alábbi főbb jellemzőkkel rendelkezik

- -
  nagy terület (min. 150 m2)
- -
  jelentős áramellátási kapacitás (min. 0,1 MW kapacitás),
- -
  lehető legnagyobb sávszélesség biztosítása (belföldi: min. 1 Gbps; külföldi: 300 Mbps),
- -
  optimális környezeti feltételek: állandó hőmérséklet (klimatizálás) és relatív páratartalom
- -
  korszerű tűzvédelem,
- -
  magas biztonsági védelemi szint,
- -
  magas rendelkezésre állás (99,99%),
- -
  nemzetközi szintű keresletet kielégítő képesség,
- -
  távközlési szolgáltatók közti választás lehetősége,
- -
  viszonteladói értékesítés.

16.
Az előzőek szerinti követelményeknek jelenleg Magyarországon a Dataplex mellett az Interware Kft., a Pantel, a GTS-Datahome, az IBM ISC és a T-Online Magyarország Rt. (lásd 21.b. pont) felel meg.
17.
A Dataplex mind az árbevétel, mind a kapacitás alapján a legnagyobb magyarországi emelt színtű kolokációs szolgáltató. Részesedése - a verseny szempontjából meghatározó - szabad területi kapacitásokból 50 százalék körüli.
18.
A kolokációs szolgáltatás nem nélkülözheti egyidejűleg a távközlési szolgáltatás igénybevételét sem. Az informatikai infrastruktúráját kihelyező és így kolokációt igénybevevő ügyfél számára ugyanis biztosítani kell egyrészt a főleg Internethez való hozzáférést lehetővé tevő külső kapcsolatot, másrészt a kihelyezés földrajzi helye és az ügyfél vállalkozás telephelye, illetve a kihelyezés elsődleges és másodlagos helye közti belső összeköttetést. Mind az Internet-hozzáféréshez szükséges sávszélesség, mind a telephelyek közti kapcsolat szempontjából kiegészítő jelleggel szükséges Internet szolgáltatást a távközlési szolgáltatók biztosítják, az adatközpontok csupán a lehetőséget teremtik meg az igénybevételt illetően. Az emelt szintű infrastruktúra kihelyezés egyik jól elhatárolható jellegzetessége a távközlési szolgáltatók közti választás lehetőségének biztosítása, mert:

- -
  a biztonságot szolgáló második infrastruktúra a távközlési szolgáltatások vonatkozásában is igényként merülhet fel, tehát az ügyfelek az infrastruktúra kihelyezésével összefüggésben eleve több távközlési szolgáltatóval állnak kapcsolatban;
- -
  az infrastruktúra kihelyezés mellett döntő vállalkozások jellemzően azt a távközlési vállalkozást veszik igénybe az adatközpontban, amellyel egyébként is kapcsolatban állnak más távközlési igényeik kielégítésével összefüggésben.

19.
Az infrastruktúra kihelyezéshez kapcsolódóan nagyobb távolságra biztosítottan, nagy sávszélességre és megbízható kapcsolatra van szükség, mely jellegzetességeknek a vezetékes infrastruktúrán biztosított bérelt vonali és ADSL hozzáférés felel meg leginkább. Miután az infrastruktúra kihelyezéshez nem csak a külső, jellemzően Internet-hozzáféréshez szükséges kapcsolat, hanem a belső távközlési összeköttetés megteremtése érdekében is, a kolokációs szolgáltatáshoz kapcsolódóan nélkülözhetetlen az ún. üzleti adatkommunikációs szolgáltatások igénybevétele is.
20.
Az előzőekkel összhangban a Dataplex adatközpontjába valamennyi jelentősebb hazai távközlési szolgáltató kiépített üvegszálas csatlakozást.

A DT-csoport

21.
A Magyar Telekom Nyrt. meghatározó, 59,21%-os részesedéssel rendelkező tulajdonosa Németország legnagyobb vezetékes távközlési szolgáltatója, a Deutsche Telekom AG, mely által irányított vállalkozás-csoport (a továbbiakban: DT-csoport) magyarországi tagjai közül:

- a)
  A Magyar Telekom Nyrt. a legnagyobb hazai távközlési vállalkozásként az ország területének mintegy 70%-át, lakosságának kb. 72%-át lefedő volt koncessziós területén (illetve a szolgáltató-választás intézménye részén más helyi koncessziós szolgáltatók szolgáltatási területén) nyújt helyi, belföldi távolsági, vezetékes-mobil irányú és nemzetközi hívásszolgáltatásokat, ezekhez kapcsolódó egyéb távközlési és értéknövelt szolgáltatásokat, bérelt vonali és ADSL-hozzáférési szolgáltatásokat, a társszolgáltatók részére összekapcsolási és hozzáférési szolgáltatásokat, valamint egyéb beszédcélú, adatátviteli és rendszerintegrációs szolgáltatásokat, továbbá a magyar piac legnagyobb mobil távközlési szolgáltatója;
- b)
  A T-Online Magyarország Zrt. országosan elérhető, teljes körű Internet-szolgáltatást nyújt lakossági, vállalati és kormányzati ügyfelek részére. Tevékenységi körébe tartozik az analóg vagy ISDN telefonvonalon keresztül történő keskenysávú (modemes vagy dial-up), illetve ADSL és vezetékes műsorelosztó hálózaton keresztül történő szélessávú internet hozzáférés nyújtása. Üzemeltetésében van egy emelt szintű kolokációs szolgáltatásokat is biztosítani képes adatközpont Budapest belvárosában, részesedése azonban a szabad területi kapacitásokból (lásd 17. pont) lényegesen kevesebb, mint 5 százalék.
- c)
  A csoporthoz tartozó további vállalkozások vezetékes műsorelosztási szolgáltatásokat, bérelt vonali, adatátviteli és vagyonbiztonsági szolgáltatásokat nyújtanak, valamint távközlési berendezések értékesítésével és bérbeadásával foglalkoznak.

22.
A DT-csoport magyarországi tagjainak 2004. évi nettó árbevétele, valamint külföldön honos tagjainak a Magyar Köztársaság területén 2004. évben elért nettó árbevétele - a vállalkozás-csoporton belüli forgalom nélkül - együttesen 545 milliárd forint volt.
23.
Az emelt szintű kolokációs szolgáltatáshoz nélkülözhetetlen távközlési szolgáltatások közül a DT-csoport

- -
  az üzleti bérelt vonali internet-hozzáférés;
- -
  az üzleti ADSL internet-hozzáférés; valamint
- -
  az üzleti adatkommunikációs szolgáltatás

esetében is legnagyobb magyarországi piaci szereplő, részesedése mindhárom szolgáltatás esetében 50 százalék körüli.

24.
Az előzőekben említett távközlési szolgáltatásokat több vállalkozás is nyújtja (Invitel/Euroweb, GTS-DataNet, PanTel), azonban egyikük részesedése sem éri el a 20 százalékot.

IV.

A vizsgáló által azonosított versenyproblémák

25.
A vizsgáló abból kiindulva, hogy

- -
  a Dataplex (és csekély mértékben a DT-csoport) által nyújtott emelt színtű kolokációs szolgáltatás, valamint a DT-csoport üzleti internet-hozzáférési és adatkommunikációs szolgáltatásai egymással kiegészítő viszonyban vannak; továbbá
- -
  a Dataplex és a DT-csoport is legnagyobb (50 százalékos részesedésű szereplői az adott (a vizsgálók álláspontja szerint elkülönült árupiacot alkotó) szolgáltatásoknak

az alábbi versenyproblémákat azonosították:

- a)
  A távközlési szolgáltatók Dataplex székhelyén való távközlési-szolgáltatás nyújtáshoz szükséges betelepülésének díját a DT-csoport diszkriminatív módon, olyan magas szinten határozhatja meg, hogy amellett nem lehet a DT-csoport távközlési szolgáltatási díjával ésszerűen versenyezni, vagyis a távközléspiaci versenytársak az adatközpontból kiszorulnak. Ezt az elméleti aggályt alátámasztja a DT-csoport eddig alkalmazott gyakorlata saját adatközpontját illetően, ahonnan ilyen stratégiával tartja távol távközlés-piaci versenytársait.
- b)
  A DT-csoport összekapcsolhatja az informatikai és a távközlési szolgáltatásokat és azokat együtt kedvezőbben nyújthatja, vagy az informatikai szolgáltatást ingyen kínálja, ha a kapcsolódó távközlési szolgáltatást kizárólag a DT-csoporttól veszi igénybe az ügyfél. Ezt a gyakorlatot folytatta a DT-csoport azokon a tendereken, amelyeken saját adatközpontjával indult. Ezekben az esetekben a kolokációért díjat nem számolt fel, cserébe viszont a távközlési szolgáltatásokat kizárólag tőle lehetett igénybe venni. Ehhez a gyakorlatához a szolgáltató még a tendervesztés árán is ragaszkodott.

26.
A vizsgáló úgy ítélte meg, hogy a káros versenyhatásokat kiszélesítheti az a körülmény, hogy a kolokációs szolgáltatáshoz kapcsolódó távközlési szolgáltatásokat a vállalkozások jellemzően attól a távközlési szolgáltatótól veszik igénybe, amellyel távközlési igényeik kielégítésére amúgy is szerződéses kapcsolatban állnak. Így, ha ügyfelei számára a kapacitások függvényében vagy a váltás egyéb nehézségei miatt a szabad választást biztosító adatközponthoz fordulás lehetősége korlátozott, akkor a DT-csoport egy csekélynek tűnő szolgáltatás - a kolokáció - révén olyan ügyfeleket szerezhet, akiknek teljes távközlési szolgáltatási portfolióját egyébként kiélezett versenyben alternatív hálózati szolgáltatók szerezték meg, illetve biztosítják. A vizsgáló ugyanis abból indult ki, hogy a kolokációs szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek eleve a távközlés üzleti szegmensében is jelentős megrendelőknek számítanak. A DT-csoport így az összefonódás következtében jelentős mértékben erősítheti pozícióját a verseny kezdeti stádiumában lévő az üzleti távközlési piacon.
27.
A vizsgáló az általa azonosított előzőek szerinti versenyproblémákról tájékoztatta a kérelmezőt, egyben jelezve, hogy milyen kötelezettségek (Tpvt. 30. § (5) bekezdés) kérelmező által történő vállalása mellett tartják kiküszöbölhetőnek a versenyproblémákat, nevezetesen:

- a)
  a 25. a) pont alatti versenyprobléma kiküszöbölhető egy olyan diszkrimináció-tilalmi vállalás segítségével, amely az adatközpontban kiegészítő szolgáltatást nyújtani kívánó távközlési és Internet szolgáltatók vonatkozásában biztosítja, hogy az ehhez szükséges betelepülés díjai, továbbá a betelepülés műszaki és adminisztratív feltételei ne legyenek hátrányosabbak, mint a DT-csoport esetében alkalmazottak;
- b)
  a 25. b) pont szerinti versenyprobléma pedig megoldást jelenthet, ha a DT-csoport vállalja, hogy direkt módon nem kapcsolja össze a kolokációs és a távközlési szolgáltatást, vagyis azok külön-külön is igénybevehetők az adatközpontban.

V.

Mellékkötelezettségek vállalása

Általános kérdések

28.
A Tpvt. 30. § (3) bekezdése szerint az összefonódás káros versenyhatásainak mérséklése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal határozatában előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettségeket (a továbbiakban együtt: mellékkötelezettségek) írhat elő.
29.
A mellékkötelezettségek kialakulásának (megfogalmazódásának) módjára nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést: azok alapulhatnak az összefonódásban résztvevő vállalkozások vállalásain, de a Gazdasági Versenyhivatal hivatalból is vizsgálhatja, hogy van-e lehetőség adott versenyprobléma mellékkötelezettségek révén történő mérséklésére.
30.
Elvileg nem zárható ki, hogy már a beadott kérelem tartalmaz a kérelmező által előre látott és nem vitatott versenyproblémához kötődő vállalást. Az általános gyakorlat azonban az, hogy az összefonódás résztvevői a Gazdasági Versenyhivatal által azonosított és velük közölt versenyproblémára teszik meg - azt megszüntető (de legalábbis elfogadható szintre csökkentő) vállalásaikat.
31.
Az összefonódás megtiltására alapot adó versenyproblémáknak és mellékkötelezettségek vállalása lehetőségének a kérelmezővel történő közlése elvileg történhet a versenyfelügyeleti eljárás Tpvt. 47. § (1) bekezdése szerinti szakaszai közül

- a)
  a vizsgáló eljárása; és
- b)
  a versenytanács eljárása

során is, az arról való döntés - a vállalás mellékkötelezettségként történő előírása - azonban csak az eljáró versenytanácsnak a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ügyzáró határozatában történhet.

32.
Az előzőekből következőleg a vizsgáló eljárása során tett (és a vizsgáló által elégségesnek ítélt) vállalások esetében nem zárható ki, hogy azokat az eljáró versenytanács nem tartja helyénvalónak

- -
  akár azért, mert nem szükséges (a vizsgáló által azonosított versenyprobléma nem létezik);
- -
  akár azért, mert nem elégséges (a versenyproblémát nem oldja meg).

33.
Másoldalról viszont az ügy gyorsabb elintézését segíti, ha a versenyproblémák közlése és az esetleges vállalások megtétele már a vizsgáló eljárása során megtörténik.
34.
A 32) és 33) pont szerinti követelmények közötti ellentmondás feloldására lehetőséget kínál az, hogy a vizsgáló versenyprobléma azonosítása esetén értelemszerűen a kérelem teljeskörű eljárásban történő elbírálását tartja szükségesnek, így az arra vonatkozó indokolt javaslatában (lásd 8. pont) a mellékkötelezettségek előírásának lehetőségéről is tájékoztathatja az eljáró versenytanácsot. Ennek ismeretében az eljáró versenytanács a vállalások szükségessége és lehetséges tartalma tekintetében is élhet a Tpvt. 72. § (3) bekezdése szerinti lehetőséggel, mely szerint a vizsgálónak a vizsgálat lefolytatásának módja, iránya tekintetében javaslatot tehet a vizsgálat lezárását megelőzően is.

A kérelmező vállalásai

35.
A kérelmező vállalásait a vizsgáló által - a Tpvt. 44. § alapján versenyfelügyeleti eljárásban alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 62. § (1) bekezdése alapján - tartott tárgyaláson ismertette. A tárgyaláson az ügyben érintett jelentősebb vállalkozások is résztvettek, és észrevételeket tehettek a vállalásokhoz, ami alapján azok pontosításra kerültek.
36.
A tárgyaláson elhangzottak figyelembevételével a Magyar Telekom az alábbi vállalásokat tette:

- a)
  A Dataplex által bérelt, a Budapest VIII. kerületi ingatlan-nyilvántartásban 38842/2 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a Budapest VIII. Ciprus u. és Asztalos u. által határolt, 2 ha 6347m2 alapterületű ingatlanon található, infrastruktúra elhelyezést szolgáló létesítmény (a továbbiakban: Létesítmény) működésével kapcsolatosan a Magyar Telekom vállalja, hogy a távközlési szolgáltatók közti választás lehetőségét biztosítja, és ennek érdekében a távközlési és informatikai szolgáltatásokat nem kapcsolja össze kizárólagosan, továbbá a Létesítmény független távközlési és Internet szolgáltatók általi igénybevételétől indokolatlanul nem zárkózik el.
- b)
  A fenti független szolgáltatók részére a Létesítmény által nyújtott infrastruktúra elhelyezési szolgáltatások igénybevételét indokolatlan megkülönböztetés nélkül biztosítja, azzal a kiegészítéssel, hogy az első rack szekrényért bérleti díjat nem kell fizetniük. Minden további beépített rack szekrény vagy egyéb infrastruktúra igénybevétele esetében a többi, nem távközlési/Internetszolgáltató ügyfél részére ajánlott díjakat és egyéb feltételeket - értve ez alatt az adminisztratív és műszaki, infrastrukturális feltételeket is - alkalmazza, amely feltételek legalább azonosak a Magyar Telekom vállalakozás-csoportjához tartozó vállalkozásoknak adott feltételekkel. Ezen feltételeket azok alkalmazásával egyidejűleg biztosítja

- - -
    a Létesítménybe betelepült távközlési/Internetszolgáltatóknak, illetve
- - -
    azon távközlési/Internetszolgáltatóknak, akik ezt kérik, amennyiben azok a meghatározott ügylet keretében vállalják, hogy csak a Dataplexben bérelt terület igénybevételével kívánnak infrastruktúra elhelyezési szolgáltatást nyújtani harmadik személyeknek.

- a)
  A Magyar Telekom vállalja, hogy a tulajdonában lévő Adatpark (Budapet V. kerület Petőfi Sándor utca 17-19.) vonatkozásában nem zárkózik el a távközlési/Internet szolgáltatók betelepülésétől, ha azok egyébként készek annak nem diszkriminatív díját megfizetni és, ha a betelepülés műszakilag lehetséges.
- b)
  A Magyar Telekom vállalja, hogy a fenti kötelezettségeket a Magyar Telekom vállalkozás-csoportjához tartozó vállalkozások betartják mindaddig, amíg a Létesítményt valamely jogcímen működtetik, azonban a fenti kötelezettségek megszűnnek az összefonódás Versenytanács általi jóváhagyását követő 10 év elteltével. A kötelezettségek teljesítését a Gazdasági Versenyhivatal kétévente felülvizsgálja és azokat visszavonja, amennyiben a piaci viszonyokban időközben beállott változások miatt a kötelezettségek teljesítése a Magyar Telekomtól a továbbiakban nem várható el. A kötelezettségek módosítását vagy megszüntetését a Magyar Telekom a piaci viszonyok változására tekintettel két éven belül is kérheti.

VI.

Az engedélykérési kötelezettség

37.
A Dataplex üzletrészei többségének a Magyar Telekom általi megszerzése a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés a) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül.
38.
Az összefonódással érintett vállalkozás-csoportok (a Tpvt. 26. § alapján a DT-csoport és a Dataplex) 2004. évi - a Tpvt. 27. § (1) és (2) bekezdés szerint számított - együttes nettó árbevétele meghaladta a tizenötmilliárd forintot, és ezen belül mindkettőé az ötszázmillió forintot, ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.
39.
Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Tpvt. alkalmazásában érintett vállalkozás-csoportnak (Tpvt. 26. § (5) bekezdés) minősül az összefonódás Tpvt. 26. § (2) bekezdése szerinti közvetlen résztvevője önmagában is, ha nem kapcsolódnak hozzá közvetett résztvevők (Tpvt. 26. § (3) bekezdés).

VII.

Az engedélyezés

40.
A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

A versenyhatások

41.
Az összefonódással érintett piac(ok)nak minősülnek mindazok, amely(ek)en az összefonódás valamely (akár közvetlen, akár közvetett) résztvevője piaci tevékenységet fejt ki, melyek tekintetében a Versenytanács az összefonódás horizontális, vertikális, portfolió, és konglomerátum hatásait vizsgálja a Közleményben (lásd 6. pont) foglaltak szerint.

- 1.
  Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán legalább két, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése, miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.
- 2.
  Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, árdiszkrimináció).
- 3.
  A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozáscsoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozáscsoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.
- 4.
  Konglomerátum hatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b. pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.

42.
A DT-csoport és a Dataplex azonos magyarországi tevékenysége az emelt szintű kolokációs szolgáltatás. Káros horizontális hatások azonban - a DT-csoport minimális piaci részesedésére tekintettel - nem valószínűsíthetők. Az összefonódás hatása mindössze az, hogy az eddigi piacvezető Dataplex helyébe a DT-csoport lép, a versenyhelyzet szempontjából gyakorlatilag azonos piaci részesedéssel.
43.
A piacvezető személyének megváltozása elvileg járhat konglomerátum hatással, a Versenytanács azonban ezt is kizárhatónak tartotta, mert a Dataplex az összefonódást megelőzően is jelentős tőkeháttérrel rendelkező vállalkozás volt.
44.
A Dataplex és a DT-csoport tevékenységeire tekintettel vertikális hatással nem kell számolni.

Portfolió hatás

45.
Az a körülmény, hogy a Dataplex által végzett emelt szintű kolokációs szolgáltatásnak a DT-csoporthoz kerülése nem eredményez érzékelhető horizontális hatást, másoldalról azt jelenti, hogy a DT-csoport tevékenysége a versenyhelyzet szempontjából bővül az emelt szintű kolokációs szolgáltatással.
46.
A Versenytanács teljes mértékben osztotta a vizsgáló által ebből fakadóan azonosított - portfolió hatásként jelentkező - káros versenyhatások meglétét nevezetesen azt, hogy

- -
  a távközlési szolgáltatók Dataplex székhelyén való távközlési-szolgáltatás nyújtáshoz szükséges betelepülésének díját a DT-csoport diszkriminatív módon, olyan magas szinten határozhatja meg, hogy amellett nem lehet a DT-csoport távközlési szolgáltatási díjával ésszerűen versenyezni, vagyis a távközléspiaci versenytársak az adatközpontból kiszorulnak;
- -
  a DT-csoport összekapcsolhatja az informatikai és távközlési szolgáltatásokat és azokat együtt kedvezőbben nyújthatja, vagy az informatikai szolgáltatást ingyen kínálja, ha a kapcsolódó távközlési szolgáltatást kizárólag a DT-csoporttól veszi igénybe az ügyfél.

47.
Miután a Magyar Telekom vállalásai a portfolió bővülés előzőek szerinti káros versenyhatásainak kiküszöbölésére irányultak, a Versenytanács azt vizsgálta, hogy a vállalások mellett fennmaradnak-e versenyaggályok. Miután a vállalások révén a Magyar Telekom biztosítja a távközlési szolgáltatók közti választás lehetőségét a Dataplex-ben, így

- a)
  a távközlési és kolokációs szolgáltatást kizárólagosan nem kapcsolja össze,
- b)
  betelepülésüket és szolgáltatás-nyújtásukat (értve ezalatt a helységbérletet is) nem akadályozza diszkriminatív feltételekkel, sőt a vállalás ennél is tovább megy, mikor a távközlési szolgáltatók betelepülési feltételeit ingyen biztosítja

a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a vállalások mellett nem kell számolni az összefonódás megtiltására alapot adó portfolió hatásokkal.

48.
Az árukapcsolás tekintetében a Versenytanács elégségesnek ítélte a vállalt kizárólagos (direkt) árukapcsolás (amikor a vállalkozás eleve nem nyújtja a két szolgáltatást külön-külön) tilalmát kötelezettségként előírni. Az indirekt árukapcsolás (amikor a két áru külön-külön is kapható, de együtt kedvezőbb áron szerezhető be) tilalmának kötelezettségkénti előírása ugyanis egyrészt elvileg sem problémamentes (a valós költségelőny továbbadását is korlátozhatja), másrészt szükségtelen, mert:

- -
  azon szolgáltatók, amelyek kolokációs szolgáltatás nyújtása céljából bérelnek területet az adatközpontban - a 47. b. pont szerinti diszkrimináció tilalmi kötelezettség mellett - szintén képesek lehetnek a kolokációs és távközlési szolgáltatásokat kedvező áron összekapcsolni;
- -
  a kizárólag távközlési szolgáltatást nyújtó (betelepülő) szolgáltatók az előzőek szerinti árukapcsolásra ugyan nem képesek, azonban az indirekt árukapcsolás csak olyan ár mellett lehet ésszerű, ami összhangban van az együttes értékesítésből fakadó alacsonyabb költségekkel (és így a hatékonysági előny továbbadását jelenti), a kolokációs piac ugyanis felfaló stratégiával nem monopolizálható, mert azon - igaz jelenleg még a DT-csoporthoz képest érezhetően csekélyebb súllyal - jelen vannak (illetve beléphetnek) olyan jelentős távközlési szolgáltatók, amelyek szintén képesek lehetnek az ésszerű indirekt árukapcsolásra, illetve minőségi versenyre a DT-csoporttal.

49.
A DT-csoportnak jelenleg is tulajdonában lévő Adatpark fizikailag teljesen kihasznált és az tovább nem is bővíthető. A Magyar Telekom 36. c. pont szerinti vállalása azt zárja ki, hogy az Adatparkban esetlegesen megüresedő helyek esetén, a DT-csoport ne tudjon úgy ajánlatot adni, hogy az Adatpark vonatkozásában kizárólagosan olcsóbban, a Dataplexben pedig kizárólagosság nélkül drágábban kínálja a szolgáltatásokat.
50.
Az emelt szintű kolokációs szolgáltatás piacán jelen lévő - jelenleg viszonylag alacsony piaci részesedésű, de tevékenységük egészét tekintve jelentős - további vállalkozásokra tekintettel, a Versenytanács elégségesnek ítélte a vállalás szerinti vonatkozó 10 éves határidőre előírni a kötelezettségeket.
51.
A Versenytanács (a vállalkozás-csoporton belüli átszervezések versenyjogi szabadságára tekintettel) szükségesnek ítélte azt is, hogy a kötelezettségek - a vállalással egyezően - a Magyar Telekommal egy vállalkozás-csoportba (Tpvt. 15. §) tartozó valamennyi vállalkozásra kiterjedjenek.

Az érintett piac

52.
Érintett árupiacként (Tpvt. 14. § (2) bekezdés) a Versenytanács a versenyhatások értékelésekor az irányítás alá kerülő Dataplex tevékenysége szempontjából szóbajöhető legszűkebb árupiacot (az emelt szintű kolokációs szolgáltatást) vizsgálta. Szintén lehetséges legszűkebb árupiacoknak minősülnek a DT-csoport azonosított távközlési szolgáltatásai. A Versenytanács nem tartja egyértelműen kizárhatónak egyes árupiacok ennél tágabb meghatározhatóságát. Ezzel a kérdéssel azonban érdemben nem foglalkozott, mert a szűkebb érintett piac-meghatározás mellett sem voltak azonosíthatók (a vállalások mellett) versenyproblémák, és nem merült fel olyan körülmény sem, hogy egy tágabb piacmeghatározás mellett más jellegű versenyaggályok jelentkezhetnének.
53.
Az érintett földrajzi piac (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) tekintetében a Versenytanács szintén szükségtelennek tartotta annak vizsgálatát, hogy az szélesebb-e, mint Magyarország egész területe.

A döntés

54.
Az előzőekben részletesen kifejtettekre tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában a Magyar Telekomnak a Dataplex feletti irányításszerzését - egyezően a Tpvt. 71. § szerinti vizsgálói indítvánnyal - a Tpvt. 30.§ (2) és (5) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint engedélyezte.

VIII.

A kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése

55.
A Tpvt. 32. § (1) bekezdés b) pontja szerint a Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát visszavonja, ha a kötelezett vállalkozás nem teljesítette a határozatban előírt valamely kötelezettségét, illetve a (2) bekezdés alapján módosíthatja, ha a mulasztás neki fel nem róható okra vezethető vissza.
56.
A Tpvt. 76. § (1) bekezdés c) pontja szerint a vizsgáló utóvizsgálatot tart a határozatban foglalt kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében. A Tpvt. 76. § (4) bekezdés c) pontja alapján az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján a kötelezettség teljesítése esetén az utóvizsgálatot megszünteti, nemteljesítés esetén visszavonja, illetve megváltoztatja, ha a kötelezettség teljesítése nem indokolt.
57.
A Tpvt. előzőek szerinti rendelkezései nem zárják ki, hogy egy versenyfelügyeleti eljáráshoz több utóvizsgálat is kapcsolódjon, sőt az kifejezetten szükséges a vállalkozás számára hosszabb időszakra nézve meghatározott magatartást (vagy magatartástól való tartózkodást) előíró kötelezettségek esetében

- -
  egyrészt a kötelezettség betartásának folyamatos ellenőrzése;
- -
  másrészt kötelezettség további teljesítése indokoltságának vizsgálata

érdekében.

58.
Az előzőekre tekintettel a Versenytanács az adott esetben kétévenkénti utóvizsgálatot tart célszerűnek. Ezen túlmenően utóvizsgálatot indokolt tartani akkor is, ha

- -
  a piac szereplői a kötelezettségek megszegését jelzik a Gazdasági Versenyhivatal felé; illetve
- -
  a Magyar Telekom a piaci viszonyok változására hivatkozva kéri a kötelezettség módosítását vagy megszüntetését.

IX.

Az eljárási díj

59.
A Versenytanács határozatát a II. részben kifejtettek alapján a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja szerinti teljeskörű eljárásban hozta meg, ezért a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján további nyolcmillió forint eljárási díj megfizetésére kötelezte a kérelmezőt.
60.
Megjegyzi a Versenytanács, hogy a II. részben kifejtetteken túlmenően a Közlemény 20. a. pontja szerint mindenképpen teljeskörű eljárásnak minősül, ha az engedélyhez feltétel vagy (mint az adott esetben) kötelezettség előírása kapcsolódik. Megjegyzi ugyanakkor a Versenytanács azt is, hogy lehetőséget lát - a Közleménytől a kérelmező vállalkozás előnyére eltérve - az egyszerűsített eljárásra, ha

- -
  a beadott kérelem már tartalmazza a kérelmező által előre látott és nem vitatott versenyproblémához kötődő vállalást; és
- -
  a vállalások mellett teljesülnek az egyszerűsített eljárás Közlemény szerinti feltételei.

X.

Eljárási kérdések

61.
Az ügyfelek nem kérték tárgyalás tartását, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.
62.
Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2006. március 28.

Gazdasági Versenyhivatal

Újraindítás

A rendelkezésre álló munkamenet lejár. Amennyiben ezt újra kívánja indítani, kérjük kattintson az ÚJRAINDÍTÁS gombra.