Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-5/2005/63

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a FiberNet Kommunikációs Zrt. ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban -tárgyaláson kívül -meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen, annak szüneteléssel érintett részében nincs helye jogorvoslatnak.

Egyebekben a határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A vizsgálat iránya

  • 1.

    A Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, módosított 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 67. § (1) bekezdése, illetve 70. §-a alapján 2005. január 17-én versenyfelügyeleti eljárást indított a FiberNet Kommunikációs Rt. (a továbbiakban: FiberNet) ellen, mert lakossági bejelentésekből észlelte, hogy a FiberNet szolgáltatási területein 2005. év januárjában az inflációt meghaladó, jelentős mértékű díjemeléseket hajtott végre, amivel valószínűsíthetően megsértette a Tpvt. 21. § a) pontjában megfogalmazott gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát.

  • 2.

    Az eljárás megkezdését követően további bejelentések érkeztek, melyek alapján a vizsgáló az eljárást kiterjesztette

    • -

      2005. március 9-én a FiberNet által 2005. évben végrehajtott programcsomag összetétel változtatásokra, valamint a FiberNet egyoldalú szerződésmódosításának eseteiben az általános szerződési feltételek (ÁSZF) szerinti, illetve ÁSZF-ben nem rögzített, kapcsolódó belső gyakorlatának vizsgálatára, továbbá az egyszeri csatlakozási és bekapcsolási díjának értékelésére;

    • -

      2005. április 29-én a FiberNet által 2005. január után végrehajtott valamennyi díjemelés vizsgálatára.

  • 3.

    A Gazdasági Versenyhivatal az eljárás elintézési határidejét a Tpvt. 63. § (6) bekezdése alapján két alkalommal, egyenként 180 nappal meghosszabbította.

II.

A tényállás

A FiberNet tevékenysége

  • 4.

    Az 1999. évben alapított FiberNet 2005. évben mintegy 140 ezer előfizetőnek nyújtott kábeltelevíziós műsorelosztó szolgáltatást az alábbi településeken:
    Agárd, Almamellék, Bácsalmás, Baja, Balmazújváros, Bánd, Báránd, Barcs, Berettyóújfalu, Borota, Borsodnádasd, Budapest (IX., X., XIX., XXII. kerület), Cegléd, Csáford, Csongrád, Egyek, Ercsi, Erdőkertes-Őrbottyán, Érsekhalma, Esztár, Etyek, Fehérgyarmat, Fonyód, Füzesabony, Gárdony, Garé, Gödöllő, Gyomaendrőd, Hajdúbagos, Hajdúhadház, Hajdúszoboszló, Hernád, Heves, Hévíz, Jánoshalma, Kaba, Kajászó, Kál-Kápolna, Kál-Kompolt, Kalocsa, Kápolnásnyék, Kecskemét, Kerepes, Keszü, Kistarcsa-Nagytarcsa, Kisújszállás, Konyár, Kozármisleny, Kunfehértó, Lánycsók, Magyarboly, Martfű, Martonvásár, Matty, Mélykút, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Mikepércs, Mogyoród, Mohács, Nádudvar, Nagyrábé, Nyergesújfalu, Nyíradony, Ócsárd, Okány, Patapoklosi, Pécs, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Pocsaj, Polgár, Poroszló, Püspökladány, Sáránd, Sarkad, Sárrétudvari, Sellye, Siklós, Siófok, Somogyapáti, Szabadbattyán, Szada, Szava, Százhalombatta, Szeghalom, Szentgál, Szentlőrinc, Tárnok, Tekenye, Tépe, Tiszalök, Tordas, Tószeg, Túrkeve, Újfehértó, Üröm, Vajszló, Városlőd, Vasas, Velence, Vésztő, Villány, Zalaszentgrót, Zalaudvarnok.

  • 5.

    A FiberNet több településen szélessávú, kábelmodemes Internet szolgáltatást is kínál. Ezen településeken a FiberNet előfizetőinek közel kétharmada van jelen.

  • 6.

    A FiberNet 2003. és 2004. évi gazdálkodásának főbb adatait az 1. táblázat mutatja be.

    1. táblázat

    A FiberNet gazdálkodásának főbb adatai

    ezer Ft-ban

Megnevezés

2003. év

2004. év

Hosszúlejáratú kötelezettségek

5.805.557

6.736.447

Saját tőke

1.393.733

1.831.904

Összes eszköz (forrás)

7.582.704

11.559.354

Nettó árbevétel

3.696.550

4.818.959

Üzemi tevékenység eredménye

614.304

753.013

  • 7.

    A FiberNet 2004. évi nettó árbevételének mintegy 90 százaléka származott a kábeltelevíziós szolgáltatásból, a fennmaradó 10 százalék túlnyomó részét az Internet szolgáltatásból származó bevétel adta. A FiberNet 2005. évre összesen .... ezer forint [1] beruházást tervezett hálózatai korszerűsítésére.

  • 8.

    A FiberNet az előzőekben felsorolt településeken 1-5 programcsomagot szolgáltat.

  • 9.

    Az előfizetők túlnyomó többségét érintő ún. csillagpontos hálózatokon a három programcsomagos szolgáltatás a jellemző. A programcsomagok közül

    • -

      az Információs (elnevezése egyes területeken: szociális) 10 körüli;

    • -

      az Alap 25-30 közötti;

    • -

      a Családi (elnevezése egyes területeken: bővített) 40-50 közötti

műsort tartalmaz.

  • 10.

    Egyes településeken a Családi csomag több különböző tartalmú változatát szolgáltatja a FiberNet.

  • 11.

    Az ún. soros hálózatokon egy vagy két programcsomagot kínál a FiberNet. A két programcsomagos rendszer a csillagpontos hálózatok Információs és Alap csomagjához hasonló számú műsort tartalmaz, az egy programcsomagos pedig jellemzően az Alap csomaghoz hasonló méretű.

A havi előfizetési díjak 2005. évi változásai

  • 12.

    A FiberNet 2005. január 1-jén valamennyi hálózatának összes programcsomagja tekintetében emelte a havi előfizetési díjait.

  • 13.

    2005. júniusában hálózatainak többségében a FiberNet tovább emelte az Alap- és a Családi csomagok havi előfizetési díjait. A jellemzően 200-300 forintos díjemeléseket a FiberNet az egyidejűleg végrehajtott programcsomag módosításból (lásd 19. pont) fakadó műsorköltség növekedéssel indokolta az előfizetőknek küldött tájékoztatókban.

  • 14.

    Az előzőeken túlmenően 2005. május 1-jén Bánd, Herend és Szentgál településeken hajtott végre jelentős előfizetési díj emelést a FiberNet.

  • 15.

    A 2005. év során végrehajtott díjemelések révén a FiberNet a szerzői jogi- és műsordíjakkal (a továbbiakban együtt: műsorköltség) csökkentett nettó előfizetési díjait (a továbbiakban: korrigált nettó díj) átlagosan 19 százalékkal emelte a 2004. évi átlagos díjaihoz képest.

  • 16.

    Az emelt előfizetési díjak bruttó (15 százalék ÁFA-t tartalmazó) összege:

    • -

      az Információs csomag esetében jellemzően 1399 forint;

    • -

      az Alap csomagnál 2399-3859 forint közötti;

    • -

      a Családi csomagnál pedig 3399-4899 forint közötti.

A 2005. évi programcsomag módosítások

  • 17.

    A FiberNet 2004. októberében valamennyi előfizetőjéhez kérdőívet juttatott el, melyben az előfizetők -egyebek mellett -nyilatkozhattak az igényelt új műsorokról, illetve megjelölhették azokat, amelyeket nem igényelnek. A kérdőívet az előfizetők kevesebb, mint 2 százaléka juttatta vissza. Erre is tekintettel a FiberNet 2005. január 1-jén csak néhány szolgáltatási területen hajtott végre -az adott terület előfizetőinek válaszaival összhangban álló -kisebb mértékű, a műsordíjakat érdemben nem érintő programcsomag módosítást.

  • 18.

    2005. márciusában a FiberNet ismételten levelet juttatott el előfizetőihez, melyben általánosan kérte, hogy 10 napon belül jelezzék, hogy milyen műsorokkal való bővítést vagy mely műsorok cseréjét fogadnák szívesen.

  • 19.

    A 17-18) pontban foglalt igényfelmérések eredményeit is figyelembevéve -a 13) pont szerint előfizetési díj emeléssel -a FiberNet változtatott az Alap- és a Családi programcsomagok tartalmán. Ennek során a legtöbb helyen a TvPaprika került be a csomagokba, továbbá egy vagy két csatorna a következők közül: Discovery Channel, Animal Planet, Neun Live, ZDF, Vox, Pax, Romantica, Private Gold, Budapest Tv, VH1, Filmúzeum, Cool, Nickelodeon, RTL, Rai Uno, CNN, National Georgraphic. Kikerült a Sat1, Rai Uno, RTL2, Pro7, ARD, Vox, TV5 mint kevésbé kedvelt csatornák valamelyike. A programcsomag változásból adódó műsorköltség növekedés jellemzően 50 forint körüli volt, és döntő mértékben a TVPaprika műsorköltségéből (29 forint) fakadt.

  • 20.

    A 19) pontban foglaltakon túlmenően a FiberNet érdemi programcsomag módosítást az alábbi területeken hajtott végre.

    • 1.

      Bánd, Herend és Szentgál településeken, a települések polgármesterei által közösen írt levélben foglaltak figyelembevételével bővítette 2005. májusában -a 14. pont szerinti díjemelésekkel egyidejűleg -a programcsomagokat.

    • 2.

      Budapest XIX. és XXII. kerületekben az előfizetési díjak változatlansága mellett az alábbi programcsomag átalakításokat hajtotta végre a FiberNet:
      - Hír Televízió: Alap -> Információs
      - Deutsche Welle (német): Információs -> Alap
      - 3Sat (német): Családi -> Alap
      - Pro7 (német): Alap -> Családi
      Az átalakítások következtében az Alap és a Családi csomag műsorköltsége nem változott, az Információs csomagé mintegy 50 forinttal növekedett.

    • 3.

      2005. novemberében Szeghalom és Gárdony települések egyes részein az új csatornakiosztásra azért volt szükség, mert a FiberNet megkezdte a régi soros rendszerek csillagpontos kábeltelevíziós hálózattá történő átépítését. A FiberNet az átépített területeken lévő előfizetőinknek szeptemberben igényfelmérő levelet küldött ki, amelyben azt kérte, hogy a tervezett programkínálattal kapcsolatosan fejtsék ki véleményüket. A gárdonyi előfizetők 3,5-, a szeghalmi előfizető 7,6 százaléka fogalmazott meg valamilyen véleményt a bevezetni tervezett programkínálattal kapcsolatban.

Új szolgáltatási területek

  • 21.

    A FiberNet a kábeltelevíziós szolgáltatást

    • -

      a Radiant Rt-től vásárolt (Budapest XIX. és XXII. kerületben, valamint Ürömön lévő) hálózatokon 2005. február 1-jén;

    • -

      a Philipkábel Kft-től vásárolt (Etyek, Gyúró, Kajászó, Martonvásár és Tordas településeken lévő) hálózatokon 2005. novemberében

kezdte meg.

  • 22.

    A szolgáltató személyének változásáról szóló tájékoztatóban a FiberNet -mindegyik esetben -felhívta az előfizetők figyelmét, hogy nem jogutódja az előző tulajdonosnak. Ezért új szerződés megkötése szükséges, és aki ezt adott határidőn belül ingyenesen elmulasztja, a szolgáltatás megszüntetést követően csak az ÁSZF szerinti a 30.000 Ft csatlakozási díj megfizetésével szerződhet.

Az egyoldalú szerződésmódosítás

  • 23.

    Az ÁSZF szerint a FiberNet -az előfizetők előzetes értesítése mellett -egyoldalúan módosíthatja a programcsomagok összetételét és azok havi előfizetési díjait.

  • 24.

    A programcsomag módosítás esetére az ÁSZF előírja, hogy az előfizetők számára jelentős többletköltséggel járó műsor(ok) programcsomag(ok)ba történő felvételekor a FiberNet biztosítja az előfizetői érdekek érdemi figyelembe vételét oly módon, hogy a programcsomagok átalakítása előtt megfelelő határidő mellett felhívja az előfizetők figyelmét a felszólamlás lehetőségére és a felszólamlás elmaradásának következményeire.

  • 25.

    Az ÁSZF rendelkezései szerint az előfizetési díj módosításról a hatályba léptetést 30 nappal megelőzően köteles a FiberNet az előfizetőt értesíteni, oly módon, hogy az előfizetők számára megismerhetően és ellenőrizhetően hozzáférhetővé teszi a díjváltoztatás alapjául szolgáló számításait. Az előfizető ezen jogának gyakorlása nem sérthet üzleti titkot, érdeksérelmet nem okozhat. Az előfizetők az illetékes ügyfélszolgálaton, illetve a telefonos ügyfélszolgálaton informálódhatnak a hozzáférés módjáról. Az előfizető a díjmódosításról való értesítéstől számító 8 napon belül jogosult az illetékes ügyfélszolgálaton, illetve a telefonos tájékoztatóban megjelölt helyen írásban bejelenteni, hogy meg kívánja tekinteni a díjmódosítás alapjául szolgáló számításokat. Amennyiben a számítások helyességét, vagy megalapozottságát az előfizető vitatja és ezt a szolgáltató nem fogadja el, az előfizető jogosult a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatát kérni, illetve végső esetben az illetékes bírósághoz fordulni.

  • 26.

    A 25) pontban említett számítások megtekintésére az előfizetőknek kizárólag a FiberNet budapesti székhelyén van lehetőségük.

Az egyszeri csatlakozási és bekapcsolási díjak

  • 27.

    A FiberNet szolgáltatását igénybevenni kívánó fogyasztóknak egyszeri csatlakozási vagy bekapcsolási díjat kell fizetni.

  • 28.

    Csatlakozási díj azokat az előfizetőket terheli, amelyekhez a hálózatot a FiberNet gerinchálózatától ki kell építeni. A csatlakozási díj két részből áll: a 30.000 forint összegű fixrészből, valamint az előfizető igényeitől függő változó nagyságú részből. A fix díjrész ellenében a FiberNet az előfizető ingatlanához, a telekhatárig eljuttatja a jelet, míg a változó nagyságú díjrész a szolgáltatás-hozzáférési pont előfizető által igényelt helyétől, és az egyéb előfizetői igényektől függ. Az előfizető a FiberNet által biztosított szolgáltatás-hozzáférési ponttól az előfizető ingatlanán belüli jeltovábbításra szolgáló eszközöket a szakmai követelmények maradéktalan betartása mellett, a FiberNet tulajdonában/üzemeltetésében lévő eszközök működésének veszélyeztetése nélkül mással is kiépíttetheti.

  • 29.

    Bekapcsolási díjat (melynek összege 25.000 forint) a kiépített hálózati végponttal már rendelkező fogyasztónak kell fizetni az alábbi esetekben.

    • -

      Új előfizetőnek, ha adott címen hátralékos szerződés van, amit az új lakó nem fizet ki (csak akkor, ha az új lakó előzőleg nem állt a szolgáltatóval kábeltelevíziós szolgáltatás nyújtására vonatkozó előfizetői jogviszonyban)

    • -

      Díj nem fizetés miatt felmondott és megszűnt szerződésű előfizető esetén, ha az előfizető ismételten kéri a szolgáltatást (ilyen esetben az új szerződés megkötésének feltétele a hátralék megfizetése).

    • -

      Olyan lakás esetén, amikor az előző lakó áthelyezéssel költözött el.

    • -

      Olyan lakás /ingatlan/ esetén, amelyben a hálózat már korábban kiépítésre került, de érvényes előfizetői szerződéssel az adott címen senki nem rendelkezik.

További műsorvételi lehetőségek

  • 30.

    A FiberNet szolgáltatási területei közül az alábbiakon van jelen másik kábeltelevíziós vállalkozás.

    • -

      Baján a TvNetwork Rt. 2002. októbere óta nyújt a FiberNet-éhez hasonló tartalmú szolgáltatást, némileg alacsonyabb áron. A FiberNet Rt. és a TV Network Rt. szolgáltatási területe Baja területének jelentős részein átfedi egymást.

    • -

      Berettyóújfalun a FiberNet szolgáltatási területe kis részben átfedi a UPC szolgáltatási területét. A UPC árai (gyengébb minőségű hálózaton) alacsonyabbak, mint a FiberNet árai.

    • -

      Budapesten a IX. kerületben a FiberNet szolgáltatási területe a UPC-ével határos, a szolgáltatásuk tartalma és díjai hasonlóak.

    • -

      Gödöllőn 2002-ben jelent meg a CableNet Rt., szolgáltatási területe minimális átfedésben van a FiberNet-ével.

    • -

      Mohácson 2000. év októbere óta van jelen (magasabb minőségű és drágább szolgáltatással) a Polár Bt. olymódon, hogy a FiberNet teljes szolgáltatási területe a Polár Bt. területén van. A Polár Bt. előfizető száma többszöröse a FiberNet mintegy ezer fős előfizető állományának.

    • -

      Százhalombattán (melynek egész területén jelen van a FiberNet) 2004. márciusában jelent meg a Digisat 2000 Kft., mintegy 20 százalékban átfedve a FiberNet területét.

    • -

      Siófokon (melyet teljes egészében lefed a FiberNet hálózata) az önkormányzat által támogatott beruházás révén 2003. évben kezdte meg szolgáltatását a Supra Kft., fokozatosan bővítve területét.

    • -

      Kecskemét egy lakónegyedében (Széchenyi város), ahol a FiberNet is jelen van, 2004. év márciusában kezdte meg a kábeltelevíziós szolgáltatást a PR-Telecom Rt.

  • 31.

    A FiberNetnek mintegy 60.000 előfizetője van a 30) pontban említett településeken, melyek közül azonban alig több, mint húszezernek van lehetősége a másik szolgáltatót választani. A FiberNet 2004. évi korrigált nettó díjai a 30) pontban említett települések közül Baján és Kecskeméten közel azonosak voltak a vállalkozás egészére számított átlagos díjakkal, Mohácson a díjak lényegesen alacsonyabbak, míg a többi településen -esetenként jelentősen -magasabbak voltak az átlagosnál.

  • 32.

    Új kábeltelevíziós vállalkozás piacra lépése engedélyezési szempontból nem ütközik lényeges akadályba. A hálózat kialakításának jelentős beruházási költségei és az állandó költségek ebből is fakadó magas aránya következtében azonban a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú, koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység. Ezért a piacra lépés gazdasági szempontból korlátozott azokon a földrajzi területeken, ahol már működik kábeltelevíziós vállalkozás, amit jelez az is, hogy a FiberNet esetében is csak néhány szolgáltatási területen, és csak korlátozottan jelent meg másik szolgáltató.

  • 33.

    A fogyasztóknak az ország egész területén a kábeltelevíziós szolgáltatáson túlmenően az alábbi lehetőségei vannak televíziós programok vételére:

    • -

      tető (szoba)antenna;

    • -

      műholdvevő;

    • -

      UPC Direct; továbbá

    • -

      UPC Direct; továbbá

  • 34.

    Tető (szoba) antennával a FiberNet által szolgáltatott programok közül csak az M1, a TV2 és az RTL Klub fogható.

  • 35.

    A UPC Direct több, mint száz műsort tartalmazó programcsomagot szolgáltat -2005. évben -4232 forint nettó (25 százalék ÁFA mellett 5290 bruttó) előfizetési díjjal, amelyet az adott háztartásban külön-külön üzemeltetni kívánt valamennyi készülék után fizetni kell. Emellett egyszeri költségként jelentkezik a 5.000 forintos csatlakozási- és a 12.000 forintos szerelési díj, továbbá készülékenként a 20.000 forintos beltéri egység letéti díj. A programcsomag a FiberNet által a legbővebb programcsomagban szolgáltatott külföldi műsorok túlnyomó részét tartalmazza, (az M1 programot csak 2005. decemberétől, addig az csak kapcsolódó tetőantennával volt fogható), továbbá a külön díjazás (2005. évben bruttó 2400-2500 forint) mellett szolgáltatott Sport1-2 és Private Gold csatornát, melyek közül a Sport1 és Private Gold a FiberNet programcsomagjainak része. Tartalmaz továbbá a UPC Direct programcsomagja nagyszámú németországi regionális- és reklámcsatornát, továbbá spanyol és arab nyelvű programokat.

  • 36.

    A FiberNet által szolgáltatott programcsomagokban meglévő műsorok három műhold (Astra, Amos, Hotbird) egyidejű vételét, továbbá tetőantennát (M1) tettek szükségessé a vizsgált időszakban, azzal azonban, hogy a -folyamatosan növekvő számú -kódolt műsoroknak közvetlenül a fogyasztó általi vételére nincs mód. A FiberNet programcsomagjaiban szereplő műholdvevővel fogható műsorokat a 2. táblázat foglalja össze.

    2. táblázat

    A műholdvevővel fogható műsorok

A műsor jellege

HotBird

Astra

Amos 1

Magyar nyelvű, kódolatlan

Duna TV, m2

Musicmax, Magyar ATV, Budapest TV, Hálózat TV, F+

Magyar nyelvű, kódolt

Hallmark, Eurosport

Minimax/Musicmax, Spektrum, HBO, Discovery, HírTV, Filmmúzeum, Pax TV, Romantica, Nickelodeon, AXN

Idegen nyelvű, kódolatlan

Arte, BBC World, TV5 Europe, DW, Rai Uno, Euronews, Fashion TV

ARD, Arte,BBC World, CNBC, CNN International, DW, DSF, Euronews, Fashion TV, Kabel 1, Ki.Ka, Pro7, Rai Uno, RTL2, RTL, Sat1, Super RTL,Sky News, Travel, TV5 Europe, Vox, Viva, ZDF, 3 Sat

Idegen nyelvű, kódolt

MCM, Mezzo, Motors, MTV, VH1, Cartoon Network, TCM

MTV, TV5, VH1, 3 Sat, BBC World, RTL, Extreme Sports, MGM, TCM, Mezzo, Sat1, CNN, Viva, EuroSport, Spectrum International, Animal Planet, National Geographic Channel

  • 37.

    A fogyasztó számára a három műholdvevőből és tetőantennából álló rendszer kialakításához szükséges technikai eszközök (parabola tükrök, vevőfejek, beltéri egységek, tetőantenna) és a szerelés költségei együttesen százezer forint körüli összeget tesznek ki, azzal, hogy a beltéri egységből annyi szükséges, ahány televízió készüléket külön-külön üzemeltetni kíván az adott háztartás.

  • 38.

    Az előzőeken túlmenően a FiberNet budapesti, ürömi és tárnoki előfizetőinek lehetősége van az Antenna Hungária Rt. AntennaMikro (AM) szolgáltatásának igénybevételére.

  • 39.

    Az AM szolgáltatás földfelszíni, mikrohullámú analóg technológiával sugárzott, kódolt műsorelosztási szolgáltatás, amely díjfizetés ellenében egyénileg választható televíziós programcsomagok vételét teszi lehetővé. 2005. évben két programcsomagot szolgáltatott:

    • -

      induló csomag (5 csatorna) 215 Ft havi bruttó előfizetési díjért,

    • -

      alapcsomag (az induló csomagban szereplő csatornák mellett további 17 csatorna) előfizetési díja bruttó 2140 Ft havonta.

  • 40.

    A szolgáltatás igénybevétele a kódolt formában történő elosztás következtében csak a szolgáltató által biztosított dekódoló berendezés segítségével lehetséges. A dekóder egyszeri hozzáférési díja a vállalt szerződéses elkötelezettség hosszától függően 4.860 Ft és 12.535 Ft között alakul, havi hozzáférési díja pedig 580 Ft, amit a választott programcsomag havi előfizetési díján felül kell megfizetni. Ha a lakásban több televíziós készülék is van, és felmerül annak igénye, hogy azokon azonos időben külön-külön program legyen nézhető, minden készülékhez külön dekódoló egység szükséges, melyhez mind egyszeri (12.535 Ft), mind havi használati díj (655 Ft) társul, és kettőnél több televíziós készülék üzemeltetése esetén, minden további készülékhez kapcsolódó dekóder után az előfizetési díjat is meg kell fizetni.

  • 41.

    Az AM képminősége lényegesen gyengébb, mint a kábeltelevízió által biztosított, továbbá a képminőség rendkívül érzékeny az időjárási körülményekre.

  • 42.

    Az AM által biztosított műsorvételi lehetőséghez nem kapcsolódhatnak más szolgáltatások, így mindenekelőtt a kábeltelevíziós hálózatokon nyújtható internet-szolgáltatás.

III.

A FiberNet álláspontja

  • 43.

    A FiberNet hivatkozott arra, hogy a programcsomag-változtatással kapcsolatban törekszik arra, hogy a műszaki és gazdasági lehetőségekhez mérten figyelemmel legyen az egyes településeken, régiókban megfogalmazott speciális igényekre, ám ez csak a helyi és a regionális műsorszolgáltatók műsorainak elosztása szintjén, az egyes műsorok különböző műsorcsomagban való elhelyezése esetén tud megvalósulni. Általános irányelvei szerint minden évben legalább egy alkalommal (illetve az utóbbi években már évente kétszer), ezen túlmenően új termékszerkezet kialakítása esetén végez országos, illetve helyi fogyasztói elvárás kutatást. Az országos felméréseket célzottan az előfizetőkhöz eljuttatott kérdőívekkel végzi, a kérdőívek postai úton küldhetőek vissza, ezenfelül az ügyfélszolgálati irodákon elérhetőek és honlapján is jelezhetik az előfizetők igényeiket. A visszaérkezett válaszokat külső vállalkozók bevonásával értékeli. A csomagmódosítás során megkísérli a kutatások közötti időszakban bármilyen formában beérkező írásos véleményeket is figyelembe venni. A kérdőívekben a teljesség igénye nélkül próbálja bemutatni a piacon megjelenő új műsorokat, elősegítve az előfizetői elvárások megfogalmazását. Az új műsorok programkiosztásba történő beemelése -ha az adott műsorra érvényes megállapodással rendelkeznek -csupán gazdasági kérdés, ha azonban ehhez új műsorelosztási szerződés megkötése szükséges, arra általában a teljes rendszer vonatkozásában van lehetőség. Az előzőeknek megfelelően a 2005. júniusában végrehajtott programcsomag átalakításokat a 2004. őszén végzett országos felmérésre, valamint a 2005. márciusi véleménykérésre érkezett előfizetői válaszokra alapította.

  • 44.

    Az egyszeri csatlakozási díjának és bekapcsolási díjjal kapcsolatban kifejtette, hogy az alkalmazott díj fix része (a kábeltelevíziós iparágban és a közmű szolgáltatói szegmensben megszokott módon) nem egyértelműen költség alapon kerül meghatározásra. E díjak mértéke esetenként meghaladja, esetenként meg sem közelíti az adott előfizetői végpont hálózathoz való csatlakozásának költségeit. E díjak magukban foglalhatják többek között az adott ügyfél előfizetővé váláshoz szükséges műszaki jellegű költségeket és munkadíjat. Ilyen a kábelek, leágazók, csatlakozók, illetve a munkaerő kiállása (jármű, üzemanyag fedezete), helyszíni felmérésnek és munkavégzésnek a költségei. Ezen túlmenően bizonyos adminisztratív, marketing és értékesítési kiadások is felmerülnek. A csatlakozási és bekapcsolási díjak mértéke az iparágban és a piacon elfogadott mértékben kerülnek megállapításra és a többi szolgáltatóval ellentétben az előfizetői javára különbséget tesz a csatlakozás és a bekapcsolás között.

  • 45.

    Nyilatkozata szerint az előfizetők által megismerhető díjemelést megalapozó számítások betekintésére azért csak budapesti központban van lehetőség, mert csak Budapesten adott az ehhez szükséges infrastruktúra, továbbá csak itt áll rendelkezésre az a kompetens szakértői gárda, mely az esetlegesen felmerülő további kérdéseket meg tudja válaszolni.

IV.

A Versenytanács előzetes álláspontja

  • 46.

    A Versenytanács a Tpvt. 73. § szerinti előzetes álláspontjában az alábbiakat közölte a FiberNet-tel.

III/1.
A gazdasági erőfölény

  • 47.

    A Tpvt. 22. § értelmében gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (Tpvt. 14. §) az, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A Tpvt. 22. § (2) bekezdése szerint a gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell -egyebek mellett -az érintett piacra való belépés feltételeit, a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, továbbá az érintett piac szerkezetét és a piaci részesedések arányát. A Tpvt. 14. § (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy a megállapodás tárgyát képező árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni. Azt, hogy a konkrét megállapodás tárgyát képező árut, mely más áruk képesek ésszerűen helyettesíteni, a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel kell megítélni (Tpvt. 14. § (2) bekezdés). A Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerint földrajzi területnek az a terület tekinthető, melyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel tudja az árut beszerezni.

  • 48.

    A Versenytanács álláspontja szerint a kábeltelevíziós szolgáltatásának az egyéb műsorvételi lehetőségek (tető- vagy szobaantenna, műholdvevő, UPC Direct, illetve ezek bármilyen kombinációja) -a felhasználási cél azonossága ellenére -nem ésszerű helyettesítői, mert:

    • -

      a tető (szoba) antenna csak minimális programválasztékot képes biztosítani a kábeltelevíziós szolgáltatáshoz képest;

    • -

      a UPC Direct a tetőantennával történő kombináció esetén képes ugyan a kábeltelevíziós szolgáltatással azonos programválasztékot biztosítani, annak havi előfizetési díja azonban egyrészt magasabb, mint a kábeltelevíziós szolgáltatásé, másrészt (és ez a lényegesebb) valamennyi, a háztartásban üzemeltetett készülék után fizetni kell;

    • -

      a műholdvevő(k) és a tetőantenna kombinációja egyrészt nem képes biztosítani a kábeltelevízió által nyújtott teljes műsor választékot (kódolt műsorok), másrészt az azt megközelítő programválaszték is csak bonyolult technikai megoldások és jelentős egyszeri beruházási költség mellett valósítható meg.

  • 49.

    Mindezek alapján a Versenytanács érintett árupiacként (ésszerű helyettesítő áru hiányában) a kábeltelevíziós szolgáltatást tekintette. Az érintett földrajzi piacoknak pedig -tekintettel arra, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatás az igénybevétel szempontjából lakóhelyhez kötött -a FiberNet szolgáltatási területei minősülnek.

  • 50.

    A 48-49) pont szerint meghatározott érintett piacok közül azokon, ahol nincs jelen másik kábeltelevíziós vállalkozás, amely képes lenne érdemben befolyást gyakorolni a FiberNet piaci magatartására -figyelembevéve azt is, hogy a piacralépési korlátokra tekintettel (lásd 32. pont) a lehetséges verseny hatásával is csak korlátozottan kell számolnia -a Versenytanács álláspontja szerint a FiberNet a vizsgált időszakban gazdasági erőfölényes helyzetben volt.

  • 51.

    A Versenytanács a jelen eljárásban szükségtelennek tartotta részletesen vizsgálni a FiberNet előfizetőinek helyzetét azokon a területeken, amelyeken más kábeltelevíziós vállalkozás is jelen van (lásd 30. pont), illetve fogható az AM adása (lásd 38. pont), mert a -később részletezettek szerint -jogsértőnek minősített magatartás, az előfizetési díjra vonatkozó számításoknak kizárólag a budapesti telephelyen történő megtekinthetősége (lásd 87. pont)

    • -

      egyrészt a budapesti és környékbeli előfizetők (akik az AM szolgáltatást képesek igénybevenni), vonatkozásában nem állapítható meg;

    • -

      másrészt alacsony azon (nem budapesti és környéki) előfizetők száma, akik számára elvileg lehetséges más kábeltelevíziós vállalkozás szolgáltatásának igénybevétele, így az adott magatartás tekintetében a FiberNet előfizetői túlnyomó többségétől függetlenül képes cselekedni, vagyis előfizetői összességét tekintve gazdasági erőfölényben van.

III/2.
A 2005. évi díj- és programcsomag változások

A szolgáltatási díjak megítélésének általános szempontjai

  • 52.

    A Tpvt. 21. § a) pontja értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve tisztességtelenül eladási árakat megállapítani. Tisztességtelenül megállapított eladási ár (díj) alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási árat kell érteni. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az ár akkor minősül túlzottan magasnak, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetéssel arányban álló hozam (a továbbiakban: normatív nyereség) összegét. Más szavakkal: az ár akkor túlzottan magas, ha az abban foglalt nyereség meghaladja a normatív mértéket.

  • 53.

    A Tpvt. 21. § a) pontja értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve tisztességtelenül eladási árakat megállapítani. Tisztességtelenül megállapított eladási ár (díj) alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási árat kell érteni. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az ár akkor minősül túlzottan magasnak, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetéssel arányban álló hozam (a továbbiakban: normatív nyereség) összegét. Más szavakkal: az ár akkor túlzottan magas, ha az abban foglalt nyereség meghaladja a normatív mértéket.

  • 54.

    A gazdaságilag indokolt költségek tekintetében a Versenytanács abból indul ki, hogy:

    • a)

      a műsorköltség a kábeltelevíziós vállalkozás számára objektív adottságként jelentkezik, ezért annak tényleges mértéke egyben gazdaságilag indokoltnak is minősül (ez alól kivételt képezhet -és külön vizsgálandó -, ha a vállalkozás jelentős műsorköltség-növekedéssel járó programcsomag-módosítást hajtott végre),

    • b)

      a nettó díjak műsorköltség feletti része (a korrigált nettó díj) -a vállalkozás azt megalapozottan cáfoló számításai hiányában -gazdaságilag indokoltan nem emelkedhet az előző évi inflációnál nagyobb mértékben, annak mértékében viszont gazdaságilag indokoltnak minősül (a díjakban kizárólag a gazdaságilag indokolt költségek térülhetnek meg, ezért az előző évi gazdaságilag indokolatlannak minősülő költségekkel a vállalkozás előző évi mérlegében kimutatott költségeket csökkenteni kell, továbbá az sem zárható ki, hogy valamely költség nem jelenik meg a mérlegben, ebben az esetben a kimutatott költségek növelhetők).

  • 55.

    Mindezek alapján annak vizsgálata, hogy a vállalkozás egészére nézve a díjemelés következtében kialakult díjak összességében túlzottan magasnak minősülnek-e, az alábbi lépésekből áll:

    • a)

      A korrigált nettó díjak előző évhez képesti átlagos emelkedésének meghatározása.

    • b)

      Az a) pont szerinti átlagos díjemelkedés és az előző évi infláció összevetése: ha a korrigált nettó díjak előző évhez képesti növekedése nem haladja meg az előző évi infláció mértékét, akkor a díjemelés következtében kialakult díjak összességében nem minősülnek túlzottan magasnak.

    • c)

      Az inflációt meghaladó átlagos díjemelés esetén, ha a korrigált nettó díjak infláció feletti emelése:
      ca) kisebb, mint amennyivel a vállalkozás előző évi befektetés arányos nyeresége alatta maradt a normatív nyereség mértéknek, akkor valószínűsíthető, hogy a vizsgált díjemelés következtében nem alakul ki a normatívát meghaladó nyereség, vagyis a díjak sem tekinthetők összességében túlzottan magasnak,
      cb) nagyobb, mint amennyivel az előző évi befektetés arányos nyereség alatta marad a normatív mértéknek (vagy már az előző évi nyereség meghaladta a normatív mértéket), akkor a díjemelés következtében valószínűsíthetően a normatív mértéket meghaladó nyereség alakul ki, vagyis a díjak összességében túlzottan magasnak minősülnek.

  • 56.

    A befektetés arányos nyereség meghatározásánál a Versenytanács - a vállalkozás arra vonatkozó megalapozott számításai hiányában - a vállalkozás előző évi mérlegadataiból indul ki: befektetési összegként a vállalkozás összes forrását (eszközét), nyereségként pedig az üzemi tevékenység eredményét figyelembevéve. Ez a mutató - befektetésként kezelve az idegen tőkét, továbbá figyelmen kívül hagyva annak kamatköltségét - nem torzul az esetlegesen gazdaságilag nem reális feltételek mellett felvett hitelek (pl. a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatozású tulajdonosi hitelek) következtében. Megjegyzi a Versenytanács, hogy az összes eszköz (forrás) arányában számított üzemi eredmény a befektetés arányos nyereség alsó határát jelenti, mert abban a saját és az idegen tőkén kívül egyéb tételek is megjelenhetnek, ezért a díjak elemzésénél a Versenytanács figyelembeveszi a vállalat saját tőkéje és a hosszúlejáratú kötelezettségek összege alapján számított mutatót is.

  • 57.

    A normatív nyereség mértékére a kábeltelevíziós piac tekintetében - miután azon az ország egész területén gazdasági erőfölényben lévő vállalkozások tevékenykednek - nem állnak rendelkezésre tapasztalati adatok. Ezért a Versenytanács a normatív nyereség meghatározásakor az adott időszak nominális befektetési kamatlábából indul ki, növelve azt az ún. kockázati prémiummal, amely abból fakad, hogy a vállalkozásba történő tőkebefektetés nyilvánvalóan lényegesen nagyobb kockázattal jár, mint a tőke bankban történő elhelyezése.

  • 58.

    Felhívja a Versenytanács a figyelmet, hogy az 55-57. pontokban részletezett számítási módszer akkor alkalmazható, ha a vállalkozás a kábeltelevíziós szolgáltatás mellett nem végez érzékelhető (pl. 10-15 % feletti) mértékben egyéb tevékenységet, és így a vállalkozás egészére számított befektetés arányos nyereség nem térhet el érdemben a kábeltelevíziós szolgáltatás befektetés arányos nyereségétől. Ellenkező esetben szükséges lehet a nyereség, valamint a befektetés tevékenységek közötti megosztása.

  • 59.

    Megjegyzi a Versenytanács azt is, hogy a költségeken és a nyereségen alapuló árvizsgálat nem ellentmondásmentes. Egy vállalkozásnak a normatívnál magasabb nyeresége ugyanis nem feltétlenül jelenti azt, hogy árai túlzottan magasak, annak forrása lehet a vállalkozás átlagosnál hatékonyabb gazdálkodása is. Mindez más összefüggésben azt is jelenti, hogy a rendszeres költség-nyereség alapú árvizsgálat veszélyeztetheti a vállalkozásnak a költségtakarékosságon alapuló hatékonyságnövelésben való érdekeltségét. Ezért nem önmagában a magas nyereség, hanem a magas nyereséget tartalmazó díjak további túlzott emeléséből származó nyereségnövekedés ütközik a Tpvt. 21. § a) pontjába. Ennek megfelelően, ha a vállalkozás által végrehajtott díjemelés nem haladja meg a gazdaságilag indokolt költségek növekedését (adott esetben a korrigált nettó díjak átlagos emelkedése az inflációt), akkor a díjak abban az esetben sem minősülnek túlzottan magasnak, ha az előző évi befektetés arányos nyereség alapján a díjemelést követően is a normatívnál nagyobb nyereség valószínűsíthető. Indokolt esetben természetesen az előző évi díjak is vizsgálhatók az előzőekben részletezettek szerint.

  • 60.

    Utal a Versenytanács arra is, hogy a díjak előzőekben részletezettek szerinti vizsgálata - több ponton is - a gazdaságot általában jellemző feltételekből (pl. infláció) indul ki. Ezért a vállalkozásnak lehetősége van, hogy megalapozott számításokkal igazolja, hogy a díjait meghatározó feltételek az előzőektől eltérnek. Ennek hiányában a Versenytanács az előzőekben részletezettek szerint vizsgálja a díjakat.

A programcsomag változás és összefüggése a díjakkal

  • 61.

    A 2005. évi díjak versenyjogi értékelését megelőzően - az 54.a. pontban foglaltakra is tekintettel - a Versenytanács vizsgálta a FiberNet által 2005. évben megvalósított programcsomag összetétel változásokat.

  • 62.

    A kábeltelevíziós szolgáltatók a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Médiatörvény) 120. § (1) bekezdése értelmében a díjazás összegére tekintettel eltérő műsorcsomagokat alakíthatnak ki. A műsorcsomagok kialakításának módjával, illetve kötelező tartalmával kapcsolatban a Médiatörvény 117. § (1) bekezdésében írt rendelkezésen (mely szerint a szolgáltatók a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi műsorát kötelesek alapszolgáltatásként elosztani), illetve a 118. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésen (miszerint a műsorelosztókat szerződéskötési kötelezettség terheli a helyi műsorszolgáltatók szerződéses ajánlatára) túl nincs további kötelező rendelkezés. Ez a szabályozás értelemszerűen nem zárja ki ugyanakkor, hogy a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja a programcsomagok összetételét - mint az áru értékesítésével összefüggő piaci magatartást - abból a szempontból, hogy az sérti-e a Tpvt. rendelkezéseit.

  • 63.

    A programcsomag kialakítás (változtatás) versenyjogi értékelésekor:

    • -

      egyrészt figyelemmel kell lenni arra, hogy a jelenleg kialakult piaci szokások szerint a kábeltelevíziós vállalkozások az egyes televíziós műsorokat programcsomagokban kínálják, és ezért a fogyasztók számára jelentőséggel bír, hogy egy adott programcsomagban milyen konkrét programok jelennek meg,

    • -

      másrészt viszont tekintettel kell lenni arra is, hogy a fogyasztói igények heterogének, s így az egyes előfizetői csoportok (sőt az előfizető családok egyes tagjai) más-más programokat preferálnak, s a szolgáltatóknak ezen differenciált igényeket figyelembevéve kell műsorkínálatukat kialakítani.

  • 64.

    Mindezek alapján a Versenytanács vizsgálhatja azt, hogy egy kábeltelevíziós vállalkozás milyen módon kapcsolja össze az egyes programokat programcsomagokká, nevezetesen azt, hogy a programcsomagok kialakítása, illetve átalakítása önkényesen vagy a fogyasztók igényeihez igazodóan történik-e. Mindez értelemszerűen nem jelenti azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal olymértékben beleszólhatna a kábeltelevíziós vállalkozások üzletpolitikájába, hogy meghatározza a programcsomagok összetételét. Az azonban vizsgálható, hogy a vállalkozás milyen módon veszi figyelembe az előfizetőknek az egyes műsorok iránti igényeit, illetve adott konkrét műsorelhelyezés minősíthető olyannak, amely indokolatlan előnyt jelent a vállalkozásnak, illetve indokolatlanul hátrányos a fogyasztóknak.

  • 65.

    Egy vagy több olyan új csatorna esetében, melyek beállítása valamely programcsomagba érezhető többletköltséggel jár (ami előbb-utóbb szükségszerűen megjelenik az előfizetési díjakban is) a vállalkozástól elvárható annak ismerete, hogy annak tartalma a fogyasztók mekkora hányadának érdeklődésére tarthat számot. Nagy valószínűséggel ugyanis vannak olyan előfizetők, akik az új műsorokat nem igénylik, s így annak ellenére kényszerülnek magasabb díjat fizetni, hogy a nyújtott többletszolgáltatás számukra nem jelent többlet használati értéket, ami a Tpvt. 21. § a) pontjába ütköző hátrányos feltétel elfogadásának kikényszerítését jelentheti. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint a vállalkozásnak célszerű olyan kapcsolatot kialakítani előfizetőivel, hogy valamely, jelentős többletköltséggel járó műsor programcsomag(ok)ba történő felvételekor biztosítva legyen az előfizetői érdekek figyelembevételének lehetősége, oly módon, hogy a programcsomagok átalakítása előtt megfelelő határidő mellett - igazolhatóan és az átalakítás díjkihatásaival együtt - közli az átalakításra vonatkozó elképzeléseit a fogyasztókkal. Ebben az esetben ugyanis az előfizetők többsége felszólamlásának hiányában jogszerűen valósíthatja meg a programcsomag átalakítását.

  • 66.

    Az előzőek alapján a Versenytanács álláspontja szerint nem minősülnek jogsértőnek:

    • -

      a 2005. januárban néhány települést érintően a 2004. októberi felmérés eredményeivel összhangban álló programcsomag módosítások;

    • -

      a 2005. májusában Bánd, Herend és Szentgál településeken végrehajtott programcsomag változtatások, mely az érintett települések polgármesterei által megfogalmazott igények megvalósítását jelentette; valamint

    • -

      a 2005. novemberében Gárdony és Szeghalom településeken (a hálózat átépítéséhez kapcsolódóan) bevezetett új programcsomagok, melyekről a FiberNet 2005. szeptemberében kikérte előfizetői véleményét.

  • 67.

    A 2005. június, az előfizetők túlnyomórészét érintő programcsomag változtatások a Versenytanács álláspontja szerint nem felelnek meg a 65) pontban foglalt követelményeknek, mert az azok alapjául szolgáló

    • -

      2004. őszi felmérés még nem terjedhetett ki azon hálózatok előfizetőire, melyek akkor még nem voltak a FiberNet tulajdonában, továbbá nem terjedt ki a 2005. júniusában széles körben bevezetett TVPaprika-ra;

    • -

      2005. márciusi véleménykérés pedig túl általános eszköz a csatornabővítési döntések megalapozásához, mert az előfizetőknek a költségvonzat ismerete nélkül kellett nyilatkozniuk igényeikről.

  • 68.

    A Versenytanács gyakorlata szerint (például Vj-26/2003.) azonban a 65) pont szerinti követelményeknek megfelelő megkérdezés hiánya nem teszi automatikusan jogsértővé a programcsomag átalakítást. Így például felmérés hiányában is bővíthető a programcsomag, ha az abból fakadó költségnövekedés nem jelentős. A 2005. júniusi programcsomag átalakítással járó, jellemzően 50 forint körüli (gyakorlatilag a TVPaprika műsorhoz kapcsolódó) műsorköltség növekedést a Versenytanács nem tekintette olyan mértékűnek, mely alapot adott volna jogsértés megállapítására. Megjegyzi a Versenytanács, hogy nem volt szerencsés megoldás a FiberNet részéről a jellemzően 200-300 forint közötti előfizetési díj emeléseket az annál lényegesen alacsonyabb műsorköltség növekedéssel indokolni. A Versenytanács álláspontja szerint azonban a díjemelés indokolásának valótlansága önmagában nem minősül gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek, ha az emelt díjak - mint a FiberNet esetében - nem minősülnek túlzottan magasnak (lásd 79. pont).

  • 69.

    2005. szeptemberében két budapesti kerületben az előfizetői vélemények kikérése nélkül alakította át programcsomagjait a FiberNet. Ezzel kapcsolatosan azonban szintén nem állapítható meg jogsértés, mert az átalakítás kizárólag az előfizetők csekély hányada által igénybe vett Információs csomag műsorköltségét növelte, és azt sem jelentős mértékben.

  • 70.

    A fogyasztók preferenciáját nyilvánvalóan nem tükröző és a műsorköltség arányokat indokolatlanul figyelmen kívül hagyó programcsomag megváltoztatás (áthelyezés) is lehet jogsértő attól függetlenül, hogy a kábelszolgáltató az ilyen csatornakiosztásról megkérdezte az előfizetőket, és azok többsége az ellen nem tiltakozott. Így jogsértőnek minősítette a Versenytanács a magas nézettségi mutatójú, ugyanakkor csekély műsorköltségű programok legdrágább programcsomagba való áthelyezését (Vj-5/1999), vagy a hasonló programokból a nézettebb áttételét a drágább csomagba (Vj-18/2002). Ilyen jellegű magatartások azonban a FiberNet terhére nem voltak megállapíthatók.

  • 71.

    Mindezek alapján a Versenytanács előzetes álláspontjában azt közölte, hogy a 2005. évi programcsomag átalakítások tekintetében - jogsértés hiányában - az eljárás megszüntetését tervezi.

  • 72.

    Az a körülmény, hogy a FiberNet 2005. évi programcsomag átalakításokkal nem élt vissza gazdasági erőfölényével egyben azt is jelenti, hogy 2005. évi műsorköltsége gazdaságilag indokolt költségnek minősül.

A FiberNet 2005. évi átlagos díjemelésének értékelése

  • 73.

    A 2005. évi díjemelések révén a FiberNet átlagos korrigált nettó díjai 2005. év egészét tekintve átlagosan 19 százalékkal növekedtek a 2004. évi szinthez képest, ami meghaladja a 2004. évi infláció (6,8 százalék) mértékét. A díjak átlagos változásának meghatározási módszerét az 1. melléklet mutatja be.

  • 74.

    Az inflációt meghaladó díjemelés - figyelembevéve a FiberNet 2004. évi gazdálkodási adatait (lásd 1. táblázat) - valószínűsíthetően 11-12 százalék közötti 2005. évi eszköz arányos üzemi eredményhez vezet, a saját tőke és a hosszúlejáratú kötelezettségek összegéhez viszonyított üzemi eredmény pedig 15 százalék körül alakulhat (részletesen lásd 2. melléklet 2. és 5. pont).

  • 75.

    A Versenytanács vizsgálta azt is, hogy a FiberNet 2004. évi beruházásai miként hatnak a vállalkozás befektetés arányos nyereségére. Ezzel összefüggésben a Versenytanács abból indult ki, hogy a megvalósítani tervezett beruházások pénzügyi forrásának megteremtése nem jelentheti jogszerű alapját a díjak emelésének. A beruházásokhoz kapcsolódóan ugyanakkor jogszerűen jelenhet meg a díjakban:

    • -

      egyrészt a beruházott eszközök amortizációja, mint többletköltség;

    • -

      másrészt a beruházás érdekében befektetett tőke után járó normatív hozam, mint jogszerű többletnyereség.

  • 76.

    A FiberNet-nek a vizsgálat tárgyát képező hálózatokon 2004. évben végrehajtani tervezett 3073 millió forintos beruházása mellett - az eszközök tízéves leírását feltételezve - a vállalkozás 2005. évi eszközarányos üzemi eredménye 9 százalékban valószínűsíthető, a saját tőke és a hosszúlejáratú kötelezettségek összegéhez viszonyítva pedig 11-12 százalék közötti lenne (részletesen lásd 2. melléklet 3. és 5. pont).

  • 77.

    Az előzőek szerinti befektetés arányos nyereségek - figyelembevéve az adott időszakot jellemző befektetési kamatlábak 10 százalékot megközelítő mértékét, továbbá a vállalkozásba történő befektetés nagyobb kockázatát - nem tekinthetők túlzottnak.

  • 78.

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy a nem túlzott befektetés arányos nyereség nem zárja ki automatikusan a túlzottan magas díj lehetőségét, az ugyanis származhat gazdaságilag indokolatlan költségekből (lásd 54.b. pont). Az adott esetben azonban a vizsgálat nem azonosított ilyen költségeket, ezért a Versenytanács nem látott indokot a vállalkozás mérlege szerinti adat korrigálására.

  • 79.

    Az előzőek alapján a Versenytanács álláspontja szerint a FiberNet 2005. évi díjai nem minősülnek összességében túlzottan magasnak.

  • 80.

    Az átlagosan nem túlzottan magas díjszint mellett is megvalósíthat ugyanakkor gazdasági erőfölénnyel való visszaélést a vállalkozás, ha túlzottan alacsony díjakat érvényesít azokon a területeken, ahol vannak (lehetnek) versenytársai, és az abból fakadó veszteségeit a többi területen alkalmazott díjak (kereszt)finanszírozzák. Ez függetlenül attól, hogy beleütközik-e a Tpvt. 21. § h) pontjába (mely szerint tilos a versenytársak piacról való kiszorítására, vagy piacralépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló túlzottan alacsony árakat alkalmazni), sértheti a Tpvt. 21. § a) pontját, mert ezek a veszteségek a többi területen - mint gazdaságilag indokolatlan költségek - jelentkeznek, és túlzottan magas díjakhoz vezethetnek.

  • 81.

    Azon szolgáltatási területek közül, ahol a FiberNetnek van (lehet) versenytársa:

    • -

      Mohács kivételével a korrigált nettó díjak a FiberNet többi szolgáltatási területein alkalmazott díjaitól érdemben nem, vagy csak felfelé térnek el;

    • -

      Mohácson pedig a FiberNet előfizetőinek nem egész 1 százaléka van, mire tekintettel a Versenytanács kizárhatónak tartotta azt, hogy az átlagnál alacsonyabb díjakban olyan mértékű veszteség keletkezhetett volna, amelynek a többi területre történő ráterhelése (keresztfinanszírozás) ezen területek egészét érintően túlzottan magas nyereséget (díjakat) eredményezne.

  • 82.

    Mindezek alapján a Versenytanács előzetes álláspontjában azt jelezte, hogy a 2005. évi díjak tekintetében - jogsértés hiányában - az eljárás megszüntetését tervezi.

III/3.
A FiberNet ÁSZF szerinti egyoldalú szerződésmódosítási jogosultságai

  • 83.

    A Tpvt. 21. § a) pontjának megfogalmazásából egyértelműen következik (részletesen lásd Vj-126/2000.), hogy egy hatályos ÁSZF rendelkezései versenyfelügyeleti eljárás keretében vizsgálhatók, az egyéb irányadó ágazati szabályoknak való megfelelés nem akadályozza meg ugyanazon ÁSZF versenyjogi kontrollját. A GVH gyakorlata szerint a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozásoknak minimálisan, legalább azokat a szabályokat be kell tartaniuk, melyeket az ÁSZF-re irányadó egyéb jogszabályok előírnak, az ÁSZF-et nem versenypiaci viszonyok között alkalmazó erőfölényes vállalkozásokat azonban emellett - piaci helyzetükből adódóan - többletkövetelmények is terhelik.

Díjemelés az ÁSZF-ben

  • 84.

    A Versenytanács gyakorlata szerint a Tpvt. 21. § a) pontjába ütköző indokolatlan előnynek minősül az ÁSZF-ben kikötött egyoldalú, a fogyasztó által nem ellenőrizhető díjváltoztatási jog, akkor, ha a kábeltelevíziós vállalkozás az ÁSZF alapján jogosult az emelt díjat nem fizető fogyasztót a szolgáltatásból kizárni. A Tpvt. 21. § a) pont szerinti "indokolatlan előny" ugyanis nem szűkíthető le arra az esetre, ha a jogsértésből - nem feltétlenül számszerűsíthető mértékben - közvetlen anyagi (vagyoni) előnye származik az elkövetőnek. A Tpvt. 21. § a) pontjának szövegéből - függetlenül attól, hogy a kizsákmányoló visszaélések általános jellemzője valóban a közvetlen anyagi előny - ilyen tétel nem vezethető le.

  • 85.

    A Versenytanács több határozatban (legrészletesebben: Vj-126/2000.) is rögzítette a díjak tekintetében a versenyjogilag elfogadható ÁSZF rendelkezés alábbi lehetőségeit.

    • a.

      Ha az előfizető nem fogadja el a díjemelést, akkor a vállalkozás fordul bírósághoz, és annak döntéséig tűri, hogy az adott előfizető(k) csak az emelés előtti díjat fizeti(k), őket nem kizárva a szolgáltatás köréből. (Indokolatlan előny kikötésnek minősül ugyanis az is, ha az ÁSZF arra vonatkozóan sem tartalmaz rendelkezést, hogy az előfizetőt a megváltozott díj el nem fogadása esetére milyen jog illeti meg a szerződéses alku keretében. Ha ugyanis felmondási ok az, hogy az előfizető az esedékes díjat nem fizeti, akkor a szerződés megszűnését eredményezi az is, ha az előfizető az emelt díjat nem egyenlíti ki.)

    • b.

      Csúszó árklauzulát alkalmaz. (Nem elegendő azonban az ÁSZF-ben szerepeltetni a Legfelsőbb Bíróság Gk. 68. számú állásfoglalása szerinti csúszó árklauzulát azáltal, hogy a KSH fogyasztói árindex mértékének megfelelő díjemelést irányoz elő, ha a díjemelésre vonatkozó további rendelkezés értelmezésére egyoldalúan jogosítja fel a vállalkozást, anélkül, hogy a mindenkori teljesítés időpontjában a díj egyértelműen kiszámítható és ellenőrizhető lenne. A kikötött egyoldalú díjközlés ugyanis alapot ad arra is, hogy a díjemelésre - az ÁSZF-ben írt általános megfogalmazás alapján - alapos ok nélkül kerüljön sor.)

    • c.

      Az a) és b) alatti megoldások kétségkívül szigorú feltételeket jelentenek a vállalkozás részére és gyakorlati megvalósításuk sem problémamentes: az a) pont szerinti megoldás mellett a vállalkozás a díjemelés "indokolt" részét sem tudja megvalósítani a bíróság döntéséig, a b) pont szerinti csúszó árklauzula pedig hosszú távú elkötelezettséget jelentve nem ad módot a "váratlan" (de indokolt) költségeknek díjban történő érvényesítésére. Megfelelő megoldás ezért, ha a vállalkozás - az előbbi két pont kombinációjaként - lehetőséget biztosít az előfizetők számára a díjemelésre vonatkozó valós adatokon nyugvó, érthető formában elkészített számításai megismerésére és ellenőrzésére. Azon költségek esetében, melyeknek az előfizetési díjakra gyakorolt évenkénti hatása egyértelműen számszerűsíthető (pl.: műsorköltségek, infláció) azt célszerű lehet csúszó árklauzulaként rögzíteni, melynek érvényesítéséhez értelemszerűen nem szükséges az előfizetők "esetenkénti" elfogadása. Az a fölötti díjemelési rész versenyjogi megítélése tekintetében pedig a vállalkozás által az előfizetők részére biztosított jogok elégségesek a szerződő felek közötti információs aszimmetria olyan mértékű közelítésére, ami már - mint szerződéses kikötés - nem jelent indokolatlan előnyt.

  • 86.

    A FiberNet ÁSZF-jében elvileg lehetőséget biztosít arra, hogy előfizetői a díjváltoztatás alapjául szolgáló számításait megtekinthessék. Erre azonban - az ÁSZF-ben nem rögzítetten - kizárólag budapesti telephelyén van lehetőség. Ily módon előfizetői túlnyomó többsége számára (Budapesten és környékén az előfizetők mindössze 10-15 százaléka lakik) az ÁSZF szerinti jog gyakorlatilag nem biztosított.

  • 87.

    Mindezek alapján a Versenytanács álláspontja szerint a FiberNet által az ÁSZF-ben kikötött egyoldalú díjváltoztatási jog a nem Budapesten és közvetlen környékén lakó előfizetői tekintetében a Tpvt. 21. § a) pontjába ütköző indokolatlan előny kikötésnek minősül, melyre nézve a Versenytanács előzetes álláspontjában azt jelezte, hogy a jogsértés megállapítását tervezi.

  • 88.

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy az ÁSZF díjváltoztatási rendelkezésének jogszerűsége és a díjemelés (díj) jogszerűsége között jogi szempontból nincs közvetlen kapcsolat: a "jó" ÁSZF rendelkezés mellett is lehet jogsértő a díj, illetve a jogsértő ÁSZF - mint az adott esetben - nem jelent egyben "rossz" díjat is.

Programcsomag változtatás az ÁSZF-ben

  • 89.

    Ha a programcsomagok összetételére nézve egyoldalú változtatási jogot köt ki a kábeltelevíziós vállalkozás, az önmagában is indokolatlan előny kikötésnek minősülhet, mégpedig - a díjhoz hasonlóan - függetlenül attól, hogy a konkrét programcsomag változtatás jogsértő-e vagy sem.

  • 90.

    A FiberNet az ÁSZF-ben - összhangban a Versenytanács korábbi határozataiban kifejtett elvárással - rögzítette, hogy a programcsomagok átalakítása előtt megfelelő határidő mellett, költségkihatásaival együtt közli az átalakításra vonatkozó koncepcióját a fogyasztókkal, felhívva a figyelmüket a felszólamlás lehetőségére és annak következményére.

  • 91.

    Mindezek alapján a Versenytanács álláspontja szerint az ÁSZF-nek a programcsomagok összetételének megváltoztatására vonatkozó rendelkezései nem ütköznek a Tpvt. rendelkezéseibe, ezért azokra nézve a Versenytanács előzetes álláspontjában azt jelezte, hogy - jogsértés hiányában - az eljárás megszüntetését tervezi.

III/4.
A csatlakozási és bekapcsolási díj

  • 92.

    Az egyszeri csatlakozási díj fix része és a bekapcsolási díj költségalapon önállóan nem ítélhetők meg. Ezen díjak mögött meghúzódó tevékenység közvetlen költsége ugyan nem vitathatóan lényegesen alacsonyabb, mint azok díja. Az egyszeri díjak azonban fedezetet nyújthatnak a hálózat kiépítésének költségeire is. Az viszont, hogy a kiépítés költségeinek (és esetleg más állandó költségeknek) a vállalkozás milyen hányadát téríti meg az egyszeri díjakban és milyen hányadát több évre elosztva az előfizetési díjakban, a Versenytanács álláspontja szerint - összhangban az 53) pontban kifejtettekkel - versenyjogi alapon nem kifogásolható. Ezért, ha a vállalkozás nyeresége (melyben értelemszerűen az egyszeri díjak is tükröződnek) nem tekinthető túlzottnak, akkor az egyszeri díjak összege (és egymáshoz való viszonya) sem kifogásolható.

  • 93.

    A FiberNet esetében az előfizetési díjak 2005. évi emelését figyelembevéve várhatóan nem alakul ki túlzott mértékű nyereség, és ezen a tényen a csatlakozási díj fix részének és a bekapcsolási díjnak a figyelembevétele sem változtatna, mert azokat a FiberNet 2005. évben nem emelte.

  • 94.

    Mindezek alapján a Versenytanács az egyszeri csatlakozási díj és a bekapcsolási díj tekintetében előzetes álláspontjában azt jelezte, hogy - jogsértés hiányában - az eljárás megszüntetését tervezi.

V.

A szünetelés elrendelése

  • 95.

    Az előzetes álláspont ismeretében a FiberNet kérte az eljárás szüneteltetését. A szünetelés elrendelése esetére a FiberNet vállalta, hogy a jövőben lehetővé teszi, hogy előfizetői a díjváltozások alapjául szolgáló számításokat az illetékes területi igazgatóságainak központjában megtekinthessék, és ennek megfelelően döntött az Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) ilyen irányú módosításáról. Vállalta továbbá, hogy az ÁSZF módosítását 2006. március hó folyamán az előfizetői számára meghirdeti és az illetékes hatósághoz bejelenti.

  • 96.

    A Tpvt. 2005. november 1-jéig hatályos (de a jelen, azt megelőzően indult eljárásban alkalmazandó) 75. § (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács a hivatalból indult eljárás szünetelését rendelheti el, ha a vizsgált magatartás a verseny szabadságát vagy tisztaságát csekély fokban veszélyezteti, és az eljárás alá vont ügyfél vállalja, hogy
    1. tartózkodik e magatartás folytatásától, valamint
    2. kárveszély esetén megteszi a kár megelőzéséhez szükséges intézkedéseket, vagy megfelelő intézkedéseket tesz a már bekövetkezett jogsértés orvoslása érdekében.
    A (2) bekezdés értelmében az eljárás szünetelésének időtartamát az eljáró versenytanács határozza meg, az azonban nem haladhatja meg a hat hónapot.

  • 97.

    A Versenytanács úgy ítélte meg, hogy az előzetes álláspontjában kifogásolt magatartás (lásd 87. pont) csekély súlyú. Megállapította továbbá, hogy a FiberNet az általa tett vállalás teljesítése esetén a kifogásolt magatartást megszünteti, és az arra vállalt rövid határidő az esetleges kárveszélyt is kizárja.

  • 98.

    Mindezek alapján a Versenytanács az eljárás egy hónapos szüneteléséről döntött, melynek lejártát követően a vizsgáló a Tpvt. 76. § (1) bekezdése alapján utóvizsgálat keretében ellenőrzi a FiberNet által vállaltak teljesítését.

VI.

Az utóvizsgálat

  • 99.

    A FiberNet vállalásának teljesítését a vizsgáló a Tpvt. 76. § (1) bekezdés a) pontja szerint utóvizsgálat keretében ellenőrizte.

  • 100.

    Az utóvizsgálat során a vizsgáló megállapította, hogy a FiberNet határidőn belül vállalásait teljesítette, ezért a szüneteléssel érintett rész tekintetében az eljárás megszüntetését indítványozta.

  • 101.

    A Versenytanács az előzőekre tekintettel az eljárást a 87) pont szerinti magatartás vonatkozásában a Tpvt. 76. § (3) bekezdés c) pontja alapján megszüntette.

VII.

További vizsgált magatartások

  • 102.

    Az 52-83) és a 89-94) pontokban részletesen kifejtettek alapján a Versenytanács az eljárást - a szüneteléssel nem érintett további vizsgált magatartások - a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontja szerinti határozattal megszüntette.

VIII.

Eljárási kérdések

  • 103.

    A FiberNet kérte a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács a Tpvt. 74. § (1) bekezdése alapján határozatát tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 104.

    Az eljárásnak a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontja alapján történő megszüntetése érdemi határozatnak minősül, melynek felülvizsgálatát a FiberNet a Tpvt. 83. § (1) bekezdése alapján kérheti a bíróságtól.

  • 105.

    A Tpvt. 76. § (3) bekezdés c) pontjára alapított (szünetelés utáni) megszüntetés nem minősül érdemi határozatnak, ezért az ellen - figyelemmel a Tpvt. 82. § (1) bekezdésére is - nincs helye jogorvoslatnak.

1. melléklet

A korrigált nettó díjak átlagos változásának meghatározása

  • 1.

    Az egyes hálózatok és azon belül programcsomagok korrigált nettó előfizetési díjai és előfizető számai alapján az alábbi mutatók számíthatók

    a) Árindex (D)

ahol: d -az egyes hálózatok egyes programcsomagjainak nettó előfizetési díja
f -az egyes hálózatok egyes programcsomagjai előfizetőinek száma
(1) -a vizsgált év adata
(0) -az előző évi adat

b) Átlagár változás (D*)

  • 2.

    Az 1) pont szerinti mutatók közül "D" akkor alkalmazható (és alkalmazandó is), ha a vállalkozás által üzemeltetett hálózatok megegyeznek az előző évivel, és az egyes hálózatokon nyújtott programcsomagok száma, illetve jellege sem változott. Minden egyéb esetben D* alkalmazandó.

  • 3.

    Abban az esetben, ha -akár a vizsgált évben, akár az azt megelőző évben -nem (vagy nem csak) január hónapban változtak a díjak, akkor d(1) és d(0) értékeket az egyes éveken belül érvényesített különböző díjak súlyozott átlagaként kell meghatározni, súlyként:
    a) D számítása esetén a hónapok számát;
    b) D* számítása esetén az egyes hónapok előfizetői számát
    figyelembevéve.

  • 4.

    A FiberNet esetében a vizsgálat 2005. évi áremelések idején a működtetett hálózatok és nyújtott programcsomagok száma (jellege) is jelentősen eltért 2004. évtől, ezért "D*" alapján ítélhető meg az átlagos árváltozás.

2. melléklet

A befektetés arányos nyereség meghatározása

(adatok ezer forintban)

  • 1.

    A 2004. évvégi tényleges befektetés arányos nyereség (Pt):

ahol: N - a 2004. évi üzemi eredmény
B - a 2004. évvégi összes eszköz

  • 2.

    A 2005. évi várható befektetés arányos nyereség (Pv) változatlan befektetést feltételezve:

ahol: A - 2004. évi nettó árbevétel
D* - a korrigált nettó díjak 2005. évi átlagos emelkedése
I - a 2004. évi infláció

  • 3.

    A 2005. évi várható befektetés arányos nyereség a vállalkozás által 2005. évre tervezett beruházások figyelembevételével (Pk)

ahol: deltaB - a 2005. évi beruházás (befektetés)
a - a leírási kulcs

  • 4.

    Azon feltételezés mellett, hogy a befektetés a saját tőke és a hosszú távú kötelezettségek összegével egyezik meg B és deltaB értéke az alábbiak szerint alakul:

  • 5.

    A 4. pont szerint B és deltaB értékek mellett a befektetés arányos nyereség mértéke az alábbiak szerint alakul:

    Pt = 8,8 %
    Pv =15,6 %
    Pk nagyobb, mint 15 %

Budapest, 2006. május 8.


Jegyzetek

  • :: d1e300

    Üzleti titok.