Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-79/2005/13

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft. eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozás a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Ttvt) 70. § 1. bekezdése alapján hivatalból indított eljárást annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg akkor, amikor nem kötött a települési szilárd hulladék elszállítására vonatkozó közszolgáltatási szerződést a Pécs, Barackvirág út 1-25., valamint a 27-57. szám alatti, valamint a Pécs, Jurisics Miklós út 25-55. és 57-65. szám alatti társasházakkal, illetve szerződés hiányában az általa meghatározott díjakat érvényesítette.

II.

Tényállás

  • 1.

    A részben önkormányzati tulajdonban álló eljárás alá vont vállalkozás fő tevékenységét a TEÁOR 90.02. jelű szakágazatba sorolt hulladékgyűjtés, illetve kezelés képezi.
    Az eljárás alá vont vállalkozás tevékenységét 1994. december 3-án kezdte meg.

  • 2.

    Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2002.(06.29.) számú rendelete (továbbiakban: Kgyr.) - az eljárás alá vont vállalkozás és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata között 2002. december 16. napján megkötött közszolgáltatási szerződésnek megfelelően - az eljárás alá vont vállalkozást jelölte ki a közszolgáltatás hatálya alá tartozó települési szilárd hulladék kizárólagos szállítójául (Kgyr. 2. §). Az eljárás alá vont vállalkozás közszolgáltatási tevékenysége a város közigazgatási területén belül a rendszeres hulladékszállításba bevont, helyi közszolgáltatással ellátott ingatlanokra terjed ki. Az eljárás alá vont Kft. települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos tevékenysége két részre osztható, egyrészt

    • -

      a már említett, jogszabályi felhatalmazás, illetve kötelezés alapján végzett lakossági-, és az egyéb szervezetek részére tevékenységükkel összefüggésben keletkező, a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékokkal kapcsolatos közszolgáltatásra, valamint

    • -

      a közszolgáltatás körén kívül eső hulladékok tekintetében piacos keretek között vállalkozási alapon végzett szolgáltatásra bontható.

Az eljárás alá vont vállalkozás által kezelt települési szilárd hulladékok nagyobbik hányadát a lakosság részére- végzett szolgáltatás teszi ki. A versenypiacos keretek között, vállalkozási alapon végzett települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos szolgáltatás 22 %-os részarányt képvisel.

Az eljárás alá vont vállalkozás által az érintett piacon realizált 2003. évi forgalom 849 MFt volt.

  • 3.

    Az Kgyr. 3. § (1) bekezdése szerint a rendszeres szemétszállításba bevont területeken - ahová az eljárásban szereplő társasházak is tartoznak - az ingatlantulajdonosok közszolgáltatásként kötelesek igénybe venni a szervezett szemétszállítást.
    A Kgyr. részletesen szabályozza a közszolgáltatási szerződés megkötésének formáját, illetve annak tartalmát.

    • 1.

      Fentieknek megfelelően a Kgyr. 3. § (3) bekezdése szerint a helyi kötelező közszolgáltatásra vonatkozó szerződés írásban jön létre. Kötelező tartalmi elemét képezi a felek megnevezése és azonosító adatai, így a felek levelezési címe, társaságok, lakásszövetkezetek esetén a közös képviselő neve és címe, illetve az esetben, ha természetes személy köt szerződést, a személyes adatok körében az anyja neve, születési helye és ideje.
      A tartalmi elemek körében a Kgyr. 3. § (4) bekezdése kötelezővé teszi a szerződés tárgyának, a közszolgáltatás megkezdése időpontjának, valamint a szerződött tárolóedények térfogatának és darabszámának megjelölését, továbbá az ellenérték megállapításának, számlázásának, illetve a számlák kiegyenlítése módjának rögzítését. A szerződésnek tartalmaznia kell továbbá a szerződött gyűjtőedények azonosítására vonatkozó előírásokat is.
      A Kgyr. 2. számú melléklete sorolja fel a lakosság által választható, szabványos tárolóedényeket. Az előírás szerint - a begyűjtés gyakoriságának figyelembevételével - úgy kell választani tárolóedényt, hogy az arányos legyen a keletkező hulladék mennyiségével, de legalább 70 liter tároló kapacitás álljon rendelkezésre.
      A közösen használt tárolóedényre vonatkozóan a rendelet kedvezményt ad az ingatlantulajdonosnak a 70 liter/tároló kapacitás 50 százaléka mértékéig.
      A Kgyr. 5. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a hulladékszállítást heti 2 alkalommal kell igénybe venni.

    • 2.

      A Kgyr. 13. §-a értelmében a kötelező hulladékszállításba bekapcsolt ingatlanok tulajdonosai kötelesek díjat fizetni az igénybe vett közszolgáltatásért.
      A Kgyr. 4. §-a értelmében a közszolgáltatás díját a közszolgáltató által megküldött számla alapján kötelesek megfizetni az ingatlantulajdonosok.

    • 3.

      A Kgyr. 3. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a szerződéskötés a szükséges adatok hiánya folytán elmarad, ezt az ingatlantulajdonos köteles bejelenteni a közszolgáltatónak.
      A Kgyr. 14. § (2) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az esetben, ha a lakásszövetkezetek, társaságok képviseletére feljogosított szerv a közszolgáltató rendelkezésére bocsátja a közszolgáltatási díj ingatlantulajdonosokra történő felosztását tartalmazó határozatot, továbbá az érintett ingatlantulajdonosok nevét és személyi, illetve azonosító adatait, a közszolgáltató köteles a díjat tartalmazó számlát közvetlenül az egyes ingatlantulajdonosok nevére kiállítani.
      Arra az esetre, amennyiben a közszolgáltató és a szemétszállításra kötelezett között nem jön létre érvényes közszolgáltatási szerződés, a Kgyr. úgy rendelkezik, hogy a közszolgáltató a közszolgáltatási díj megállapításakor mindaddig jogosult ingatlanonként 1 darab 110 liter térfogatú tárolóedény heti kétszeri ürítési gyakoriságát vélelmezni, míg az igénybevételre kötelezett nem köti meg írásban a közszolgáltatási szerződést.

  • 4.

    A Hgt-ben biztosított felhatalmazás alapján kiadott rendeletében az Önkormányzat 2005. szeptember 30-ig írta elő az ingatlantulajdonosok részére az új szerződések megkötését, valamint a választható szabványos tárolóedények beszerzését.
    Ez a kötelezettség valamennyi ingatlantulajdonosra, illetve - együttesen használt tárolóedény esetén - valamennyi lakásszövetkezetekre és társasházra kiterjedt.

    Az eljárás alá vont vállalkozás a Kgyr. hatálybalépést követően elkészítette az egyéni lakossági szerződéseket és azok mellékleteit, amelyet 2002. augusztus első hetében juttattak el az érintetteknek. A társasházi szerződéskötések megkötésére 2005. augusztus 5-től került sor. Ennek keretében az egyben fizető közösségek társasházi egységcsomagot kaptak. A kapcsolatfelvételre a területi képviselők útján került sor.

    A szerződéskötési folyamat eredményeként több mint 30 ezer egyéni lakossági-, és több mint 2 ezer közös edény használatán alapuló társasházi szerződéskötésre került sor.

  • 5.

    Az eljárás alá vont vállalkozáshoz 2002. október 25-én érkezett egy, a Barackvirág 27-57. és a Jurisics M. u. 57-65. szám alatti lakások hulladékszállítási szerződése tárgyában kelt megkeresés. Az aláírás nélküli levélben megfogalmazott kérelem a levél mellékletként csatolt (2002. szeptember 25-i keltezésű) megosztási nyilatkozatban jelzett, fenti ingatlanokhoz kapcsolódóan 2 db 110 literes tárolóedényről tesz említést. Az elsőre vonatkozóan heti két alkalommal kér kommunális hulladékszállítást (a 21 lakóingatlan után a jogszabályi feltételek teljesülése esetén figyelembe veendő, előírt minimális tárolóedény űrtartalom 21 * 70 liter = 1470 liter), a másodikat szelektív hulladéktárolónak minősítve kéthetenként kér egy szállítást, ez utóbbi esetében fenntartva a jogot az ürítés gyakoriságának módosítására. (Vj-79/2005/3/6/5.)

    2003. február 11-én Dr. Kiss Éva Barackvirág u. 31. szám alatti lakos az eljárás alá vont vállalkozáshoz fordult a lakóingatlan utáni szemétdíj számlázását sérelmezve, mely 110 literes tárolóedény alapulvételével történt. Az eljárás alá vont vállalkozás a Kgyr-re hivatkozó válaszlevelében tájékoztatást adott a jogszabályi előírások változásáról, illetve arról, hogy szerződés hiányában a számlát az érvényes jogszabályi előírások alapján 110 literes edényzet figyelembevételével állította össze. (Vj-79/2005/3/6/6. számú ügyirat, VII., VIII. számú mellékletek).

    Hasonlóan a számlázás gyakorlatát kifogásolta Háber István 2003. április 18-i - a 2002. október 24-i megkeresésre hivatkozó - levelében, amelyre eljárás alá vont válaszában tájékoztatást adott a társasházi szerződés hiánya miatt alkalmazott, jogszabályi előíráson alapuló számlázásról. (Vj-79/2005/3/6/6. számú ügyirat IX., X. mellékletek). Több, mint 8 hónappal később Háber István ismételten számlareklamációt nyújtott be, mire az eljárás alá vont vállalkozás részletes, jogszabályi hivatkozással alátámasztott válaszlevelet küldött, amit követően Háber István az Önkormányzat Közgazdasági Főosztály Adóügyi Osztályához, valamint a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségéhez fordult.
    A Közigazgatási Hivatal elsőfokú határozatában megállapította, hogy a Barackvirág u. 27-57. és a Jurisics M. u. 57-65. számú ingatlanok tulajdonosai nem tettek eleget a szerződéskötési kötelezettségüknek. Megállapította, hogy amíg a fogyasztók nem kötnek szerződést a szolgáltatóval, addig a szolgáltató jogosult a 110 literes tárolóedény alapulvételével számlázni a díjat.

III.

Eljárás alá vont álláspontja

  • 6.

    Eljárás alá vont megítélése szerint a Barackvirág u. 27-57. és a Jurisics M. u. 57-65. szám alatti ingatlantulajdonosok részére nyújtott települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos közszolgáltatás díjának számlázásánál a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével járt, és jár el jelenleg is.
    Véleménye szerint a Kgyr. előírásai alapján történő számlázással nem valósított meg jogsértést. Álláspontja szerint a szerződéskötéstől való elzárkózás részéről nem valósult meg. A szerződés a Kgyr. által az ingatlantulajdonosokra nézve előírt szerződéses feltételek hiányában nem jött létre, annak ellenére, hogy az ingatlantulajdonosokat tájékoztatta a szerződéskötés lehetőségéről és feltételeiről. A számlapanaszt előterjesztő ingatlantulajdonosoknak részletes tájékoztatást adott a szerződéskötés feltételeiről.
    Nem zárkózik el sem az egyes ingatlantulajdonosokkal, sem pedig - társasházi működés esetén - a társasház erre jogosult képviselőjével történő szerződéskötéstől.

IV.

Vizsgálati jelentés

  • 7.

    A jelentés a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetését indítványozta, jogsértés hiányában.

V.

A jogszabályi háttér

  • 8.

    A hulladékgazdálkodással kapcsolatos előírások részben törvényi szinten, továbbá a törvényben biztosított felhatalmazás alapján közzétett kormány-, miniszteri-, illetve önkormányzati rendeletben kerültek szabályozásra.

    A vizsgálattal érintett időszakra vonatkozó jogszabályok a következők:
    A helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény (Öt.), melynek 8. § (1) bekezdése a helyi önkormányzat feladatkörébe sorolja a helyi közszolgáltatások körében a településtisztaság biztosítását.
    A hulladékgazdálkodásról szóló - többször módosított - 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.), melynek felhatalmazása alapján Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése meghozta a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló - többször módosított - 44/2002.(06.29.) számú rendeletét (Kgyr.)

VI.

A Versenytanács álláspontja

Az érintett piac

  • 9.

    Jelen ügyben releváns termékpiacnak (Tpvt. 14. § (1) bekezdés) a közszolgáltatás körébe vont települési szilárd hulladék begyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére irányuló szolgáltatás minősül (Tpvt. 14. § (2) bekezdés).
    A közszolgáltatás hatálya alá tartozó települési szilárd hulladék fogalmát a helyi önkormányzati rendelet a háztartási-, a közterületi-, valamint a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladékok együttes halmazaként határozza meg.
    A szolgáltatás - önkormányzati rendelet által előírt - igénybevételi kötelezettségére tekintettel - ésszerűen helyettesítő szolgáltatás nem áll rendelkezésre.
    A települési szilárd hulladékok kezelésére irányuló szolgáltatás releváns földrajzi piaca az eljárás alá vont működési területével megegyezően - azaz a város közigazgatási területeként - határozható meg, mely földrajzi piacon az eljárás alá vont vállalkozás kizárólagos joggal végzi települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatási tevékenységet (Tpvt. 14. § (3) bekezdés).
    A szolgáltatási területen új piaci szereplővel - a közszolgáltató jogszabályi alapon nyugvó monopolhelyzetéből adódóan (jogi korlát) - nem lehet számolni.

Gazdasági erőfölény

  • 10.

    Fent írt, szabályozott piaci keretek között a megrendelők máshoz fordulási lehetősége kizárt, így az eljárás alá vont vállalkozás, jogszabályi előírásokon alapuló, gazdasági erőfölényes helyzete megállapítható a Tpvt. 22. § (1) bekezdése alapján, mely szerint az a vállalkozás van gazdasági erőfölényben az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor figyelemmel kellene lenni vevőinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

Visszaélés

  • 11.

    Az eljárásban az képezte a vizsgálat tárgyát, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az egyes ingatlantulajdonosok kérelmét figyelmen kívül hagyva, visszaélésszerűen zárkózott-e el a szerződéskötéstől (Tpvt. 21. § c. pont), illetve számlázott-e ki díjat az önkormányzat rendeletében foglaltakra hivatkozva úgy, hogy azt piaci helyzetével visszaélve állapította meg 110 literes tárolóedényt alapul véve (Tpvt. 21. § a. pont).

    Kiindulásul rögzíthető, hogy az eljárás alá vont települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos szolgáltatási tevékenységét a Kgyr. előírásai alapján, mint kijelölt közszolgáltató, szabályozott piaci keretek között végzi.

    Az a körülmény azonban, hogy a Kgyr. az egyes díjalkalmazási feltételek tekintetében (tárolóedény típusának megválasztása, lakásszövetkezetek és társasházak esetében a szolgáltatás ingatlantulajdonosok részére történő kiszámlázhatósága) döntési lehetőséget biztosít az ingatlantulajdonosok részére, lehetővé téve a felek megegyezését, azt eredményezi, hogy a közszolgáltató ezen részterületeken erőfölényes pozícióját képes érvényesíteni.
    Ez utóbbi vonatkozásban a visszaélésszerű magatartás elvileg megállapítható, ha az erőfölényes helyzetben levő közszolgáltató indokolatlanul zárkózik el a szerződés meghatározott tartalommal történő megkötésétől, vagy - szerződés hiányában - egyoldalúan köt vagy kényszerít ki indokolatlan előnyt.

    Mivel azonban a Kgyr. - fentiek mellett - a fogyasztói döntés hatálya alá tartozó díjalkalmazási előírásokat korlátozó feltételeket is rögzíti (tárolóedények esetében azok szabványos jellege, valamint ingatlanegységekhez rendelt minimális tartálytérfogat megkötése; társasházközösség esetén a szolgáltatás díjának ingatlantulajdonosokra történő felosztására csak a közösség határozata alapján, és az érintettek nevének és személyi illetve azonosító adatainak közlése esetén kerülhet sor), a fogyasztó csak a jogszabályban biztosított választási lehetőség által meghatározottan dönthet.
    A Kgyr.- a tényállásban írtak szerint - nem teszi lehetővé a fogyasztó számára a részfeltételek tetszőleges "összeválogatását", illetve a szolgáltatónak sem ad diszkrecionális jogot - a szerződés egyes részleteit tekintve - egyedi feltételek szerinti megegyezésre, így e körben - tényállásban írtakat figyelembe véve - a Barackvirág 27-57., és az Jurisics M. u. 57-65. számú ingatlanok részére végzett települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatási szerződés megkötésével kapcsolatban, az eljárás tárgyát képező magatartásra nézve, nem volt megállapítható visszaélésszerű magatartás.

    A Kgyr. a tárolóedényzet együttes használata esetén a közszolgáltatási díj ingatlantulajdonosok közötti felosztását kettős feltételhez köti. Ehhez egyrészt szükség van az ezirányú közösségi határozathoz, másrészt az ingatlantulajdonosok nevének, személyi, illetve azonosító adatainak közléséhez.
    A vizsgálat ezen jogszabályi kötelemnek megfelelő dokumentumot nem tárt fel (a VJ-79/2005/3/6/6. számú ügyiratban VI. számú mellékletként jelzett levélben hivatkozott megosztási nyilatkozat ezen jogszabályi kritériumoknak nem felel meg), továbbá az ingatlantulajdonosok a jogszabályban meghatározott adatokat az erre irányuló jogszabályi kötelezettség ellenére sem közölték, így az eljárás alá vont vállalkozás terhére nem állapítható meg a szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás.
    Az a körülmény, hogy a hatályos jogszabály által a szolgáltató és a fogyasztó viszonylatában előírt szerződéskötési feltételek az ingatlantulajdonosok miatt nem teljesültek (hiányzik a jogszabályi előírásoknak megfelelő társasházi határozat, valamint nem közölték a szolgáltatóval az előírt adatokat), és ennek folytán nem került sor az egyébként kötelező írásbeli szerződés megkötésére, nem tekinthető az eljárás alá vontat terhelő versenyjogi jogsértésnek.

    Ugyancsak nem tekinthető visszaélésszerű magatartásnak önmagában sem, hogy a közszolgáltató a rendeletben meghatározott (heti kétszeres kötelező) ürítési gyakoriságot el nem érő fogyasztói igényt nem vette figyelembe, illetve az sem, hogy szerződés hiányában, az ez esetre előírt díjtételt érvényesítette.

  • 12.

    Fentiekre tekintettel a Versenytanács az eljárást jogsértés hiányában megszüntette a Tpvt. 77. § j. pontja alapján, figyelemmel a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a. pontjának második fordulatára.

Budapest, 2006. május 23.