Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-39/2005/62

A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (Budapest) eljárás alá vont ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a szolgáltató váltással összefüggő 2005. augusztus 20-a előtt követett ADSL-modem leszerelési gyakorlatával visszaélt gazdasági erőfölényes helyzetével.

A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtott keresettel lehet élni.

Indoklás

I.

A versenyfelügyeleti eljárás tárgya

  • 1.

    A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) 2005. március 9-én az Európai Közösséget létrehozó szerződés (továbbiakban: EKSz.) 81. és 82. cikkében foglalt versenyszabályok végrehajtásáról szóló 1/2003/EK tanácsi rendelet (továbbiakban: 1/2003/EK rendelet) 5. cikkének, valamint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló többször módosított 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 1. § (2), 91/A. § (1), 67. § (1) és 70. § (1) bekezdése alapján versenyfelügyeleti eljárást indított az eljárás alá vont ellen, mert észlelte, hogy az ADSL szélessávú internet-szolgáltatás nyújtása során az új ADSL megrendeléshez, vagy a szolgáltatóváltáshoz szükséges ADSL modem le- és felszerelése során az eljárás alá vont feltételezhetően olyan - számára indokolatlanul előnyös, egyben üzletfelei és a fogyasztók számára hátrányos - feltételeket alkalmaz, amelyek közvetetten hátrányosan befolyásolhatják az ADSL szolgáltató váltást, és amely gyakorlat megnehezíti az új ADSL-szolgáltatók piacra lépését, vagy későbbi piacszerzését és amely magatartás sértheti az EKSZ. 82. cikkében, valamint a Tpvt. 21. §-ában foglalt rendelkezéseket.

II.

Az eljárás alá vont

  • 2.

    A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Magyar Telekom) - korábbi nevén Magyar Távközlési Részvénytársaság (Matáv Rt.) - a Magyar Telekom Csoporthoz tartozó vállalkozásokon és üzletágakon keresztül (T-Com (korábbi nevén: Matáv Vezetékes Szolgáltatások Üzletága), T-Online Magyarország Rt. (korábbi nevén: Axelero Rt.), T-Mobile Magyarország Rt. (korábbi nevén: Westel Rt.), T-Systems (korábbi nevén: Matáv Üzleti Szolgáltatások Üzletág) és T-Kábel Magyarország Kft. (korábbi nevén: MatávkábelTV Kft.)) a magyar távközlési piac valamennyi szegmensében jelen van és maga, illetve leányvállalatai a piac meghatározó vállalkozásai.

  • 3.

    A Magyar Telekom meghatározó, 59,21%-os részesedéssel rendelkező tulajdonosa a Deutsche Telekom AG. A részvények fennmaradó része nyilvános tőzsdei forgalomban van. A magyar állam egy ún. arany részvénnyel rendelkezik a vállalatban.

  • 4.

    A Magyar Telekom a legnagyobb hazai távközlési vállalatként az ország területének mintegy 70%-át, lakosságának kb. 72%-át lefedő koncessziós területén, illetve a szolgáltató-választás intézménye részén más helyi koncessziós szolgáltatók szolgáltatási területén nyújt helyi, belföldi távolsági, vezetékes-mobil irányú és nemzetközi hívásszolgáltatásokat, ezekhez kapcsolódó egyéb távközlési és értéknövelt szolgáltatásokat, bérelt vonali, ADSL-hozzáférési szolgáltatásokat, a társszolgáltatók részére összekapcsolási és hozzáférési szolgáltatásokat, valamint egyéb beszédcélú, adatátviteli és rendszerintegrációs szolgáltatásokat.

  • 5.

    A Magyar Telekom 2003-2004-ben 287,914, illetve 266,264 milliárd forint nettó árbevételre tett szert. (Lásd a Vj-39/2005/55/2. számú iratot és a Vj-39/2005/57. számú vizsgálati jelentés 2.3. pontját.)

III.

Az eljárás alá vont magatartása

  • 6.

    A Magyar Telekom szolgáltatási területén 2000-től ADSL szolgáltatást nyújt egyfelől nagykereskedelmi forgalomban az internet-szolgáltatókon keresztül közvetetten a felhasználók (fogyasztók) számára, másfelől a T-Com tagvállalaton keresztül kiskereskedelmi forgalomban is kínálja ezt a szolgáltatást közvetlenül is mind a lakossági, mind az üzleti felhasználók felé. (Lásd a Vj-39/2005/48. számú iratot.)

  • 7.

    Az ADSL (asymmetric digital subscriber line magyarul aszimmetrikus digitális előfizetői vonal) az ún. DSL technológiák közé tartozik, amelyek lehetővé teszik, hogy az analóg telefonvonal (rézérpár) - amely tipikusan a helyi távbeszélő szolgáltató tulajdonában van - alkalmassá váljon a digitális jelek átvitelére, azaz gyorsabb adatátvitelre, így többek között szélessávú internet-hozzáférés biztosítására is. Az ADSL technológián alapuló szolgáltatás tehát a meglévő közcélú távbeszélő előfizetői hálózatba telepített sodrott érpárt felhasználva a hagyományos telefon-, illetve ISDN-típusú szolgáltatás felett nagysebességű, állandó jellegű, aszimmetrikus adatátviteli képességet biztosít. Az aszimmetria arra vonatkozik, hogy hálózat-felhasználó irányban (azaz letöltéskor) néhány Mbit/s kapacitású, míg a másik irányban (azaz feltöltéskor) néhányszor 64 kbit/s átviteli kapacitású csatorna áll rendelkezésre, kihasználva azt a felismerést, hogy a vonalon továbbított információk java része a hálózat felől érkezik a felhasználó gépére, míg a visszirányú forgalom ehhez képest csekélyebb.
    A hagyományos távbeszélő szolgáltatás (analóg vagy ISDN) és vele párhuzamosan, ugyanazon a vonalon élő, nagysebességű adatkapcsolat egyidejű, zavarmentes nyújtása érdekében az ADSL-átviteltechnikai rendszer a szolgáltatásokat frekvenciában választja szét, amihez mind az előfizetői oldalon, mind pedig hálózati oldalon hozzáférésenként egy-egy leválasztó szűrőre van szükség. Az ADSL-hozzáférés kiépítésének lehetnek további műszaki korlátai is.
    2004 végéig a maximális le- és feltöltési sebessége alapján 384/64 kbps-os, 512/128 kbps-os, 768/128 kbps-os, illetve 1536/384 kbps-os csomagok álltak a lakossági, vagy üzleti felhasználók rendelkezésére. Ezt követően a Magyar Telekom a maximális le- és feltöltési sebességet rendre 512/128, 1024/256, 1500/256, és 3000/768 kbps értékre növelte. (Lásd a Vj-39/2005/57. számú vizsgálati jelentés 3.1 és 3.2 pontjait.)

  • 8.

    A Magyar Telekom továbbértékesítést lehetővé tevő konstrukciókat alakított ki az internet-szolgáltatók számára, akik a nagykereskedelmi szerződésben foglaltak szerint a vásárolt mennyiségtől és a vállalt elkötelezettség hosszától függően a kiskereskedelmi listaárnál kedvezőbb díj ellenében vásárolhatják meg maguk számára az ADSL-hozzáférés szolgáltatást nagykereskedelmi forgalomban, amit a felhasználók felé kiskereskedelmi forgalomban továbbértékesítenek. A Magyar Telekom a piac fellendítése érdekében gyakorta hirdet meg nagykereskedelmi akciókat, melyek az egyszeri csatlakozási díjból, vagy a havi használati díjból adnak kedvezményeket, illetve alkalmanként kiegészítő szolgáltatások vagy ajándékok nyújtását jelentik. A szolgáltatók a kapott kedvezmények jelentős részét továbbadják a fogyasztók számára, illetve maguk is adnak alkalmanként kedvezményeket. (Lásd ezzel kapcsolatban a Vj-39/2005/2., a Vj-39/2005/14-24, valamint a Vj-39/2005/33-43. számú iratokat és a Vj-39/2005/57. számú vizsgálati jelentés 3.2.1 és 5. pontjait.)

  • 9.

    A kedvezmények egyik jelentős formája az, hogy ha a végfelhasználó egy- vagy kétéves hűségnyilatkozatot tesz, akkor havidíja a hűségidőszak alatt alacsonyabb a listaárnál, az ADSL-hozzáférési szolgáltatás szokásos kiskereskedelmi áránál.

  • 10.

    2005 novemberi állapot szerint a Magyar Telekom előfizetőinek 83 %-a vehet igénybe ADSL-szolgáltatást összesen tizenkilenc internet-szolgáltatótól. (Lásd a Vj-39/2005/48. számú iratot.)

  • 11.

    A nagykereskedelmi piacon a hálózati szolgáltató és az internet-szolgáltató áll eladó-vevő kapcsolatban, az internet-szolgáltató viszonteladásra köt szerződést, azaz nem hálózati hozzáférési szerződés megkötésére kerül sor.

  • 12.

    Az ADSL-alapú internet-szolgáltatást Magyarországon tipikusan az internet-szolgáltatók értékesítik a végfogyasztóknak úgy, hogy a távbeszélő szolgáltatótól vásárolt ADSL-hozzáférés szolgáltatást "összecsomagolják" saját internet-hozzáférés szolgáltatásukkal, és így képeznek különböző méretű szélessávú Internet-szolgáltatási csomagokat, illetve azokat kiegészítik a felhasználók számára szükséges egyéb szolgáltatásokkal (e-mail, web-tárhely, IP-cím, tűzfal, stb.). A csomagokkal kapcsolatban lásd a Vj-39/2005/54/1-18. számú iratokat.

  • 13.

    A fogyasztó az internet-szolgáltatónál jelzi igényét arra, hogy ADSL technológiával szeretné az internetet használni, az internet-szolgáltatóval köt előfizetői szerződést, de az ADSL bekötést a távbeszélő szolgáltató végzi. A végfelhasználó a hálózathoz egy modem segítségével kapcsolódik, melyet ugyancsak a Magyar Telekom szakemberei szerelnek fel szerződés megkötése után, illetve szerelnek le a szerződés lejártakor.

  • 14.

    A fogyasztó a szolgáltatás minden eleméért (a bekötésért és a hozzáférésért) - az előfizetői szerződés alapján - az internet-szolgáltatónak fizet egyszeri és havi díjat, amelyből az internet-szolgáltató megfizeti a nagykereskedelmi szerződés alapján a távbeszélő szolgáltatónak járó egyszeri és havi díjakat.

  • 15.

    A Magyar Telekom által kidolgozott és 2000. november 1-én bevezetett nagykereskedelmi feltételrendszerben a szolgáltató váltás, mint fogalom, illetve folyamat nem lett meghatározva, a Magyar Telekom a 2005. augusztus 20-ig hatályos Nagykereskedelmi Gyors Hozzáférés szolgáltatatás igénybevételére vonatkozó Vállalkozási Feltételeiben (továbbiakban: Vállalkozási Feltételek) (lásd a Vj-39/2005/19/1. számú irat 3. számú függelékét) és az internet-szolgáltatókkal kötött szerződésekben kizárólag a szolgáltatás létesítésének, illetve lemondásának szabályait rögzítette. (Lásd a Vállalkozási Feltételek 4., illetőleg 6.4. pontjait.) Ez egyben azt is jelentette, hogy a szolgáltató váltással kapcsolatos igények esetén az internet-szolgáltatóknak a felmondásra, illetőleg az új megrendelésre vonatkozó szabályok alapján kellett eljárniuk.

  • 16.

    Mindez egy esetleges internet-szolgáltató váltás esetében lényegében azt jelentette, hogy amennyiben a végfelhasználó szolgáltatót kívánt váltani, úgy először fel kellett mondania a hozzáférését az előző internet-szolgáltatónál. Az internet-szolgáltató ezt két napon belül jelezte a Magyar Telekom felé, amely a végpont lemondása alapján elindította a leszerelési folyamatot. A központi oldalon megtörtént a port inaktiválása, a hozzáférés letiltása, előfizetői oldalon pedig - az ügyféllel való időpont egyeztetést követően - a fizikai leszerelés. Erre a Vállalkozási Feltétek szerint 30 nap állt a Magyar Telekom rendelkezésére. (Amennyiben a Magyar Telekom 30 naptári napon belül a fenti próbálkozások ellenére sem tudott a végfelhasználóhoz bejutni és nem tudta a berendezéseket elszállítani, úgy a 30. naptári napot követően a Magyar Telekom a végfelhasználónál lévő berendezések értékét (ADSL modem, szűrő, kábelek) az internet-szolgáltatónak számlázta ki.) Ezt követően kezdődhetett meg a létesítés, amelyre a Magyar Telekom-nak szintén 30 nap állt a rendelkezésére. (A létesítés folyamatát, illetve az egyes lépések időigényét a Vj-39/2005/57. számú vizsgálati jelentés 2. számú mellékletben található folyamatábra mutatja be.)

  • 17.

    Egyes internet-szolgáltatók a fentiekkel kapcsolatban úgy nyilatkoztak, hogy a Magyar Telekom a fenti szabályokat a 2004-es esztendő végéig nem, illetőleg nem következetesen alkalmazta. Internet-szolgáltató váltás esetén a Magyar Telekom ugyanis a konkrét leszerelést nem indította meg, csak átállította az internet-szolgáltató megnevezését és engedélyezte a hozzáférést, ami a végfelhasználónál csak pár napos kiesést jelentett. A Magyar Telekom ezen gyakorlata elmondásuk szerint 2004 november/decemberéig tartott, ezt követően a Magyar Telekom ragaszkodott a leszerelés, illetőleg a felszerelés előbbiekben ismertetett lépéseihez. Más szolgáltatók ezzel szemben nem érzékeltek hasonló változást a 2004. év végén a Magyar Telekom szolgáltató váltás kapcsán alkalmazott gyakorlatában, tekintve hogy esetükben az internet-szolgáltató váltás intézményének Magyar Telekom Vállakozási Feltételeibe való bevezetéséig (azaz 2005. augusztus 20-ig) minden esetben leszerelés és ismételt felszerelés történt. Bizonyos szolgáltatók véleménye szerint a leszerelés elmaradása mögött alkalmanként az ügyfél Magyar Telekom-os ismerettsége lehetett. A Magyar Telekom nyilatkozata szerint (lásd a Vj-39/2005/48. számú iratot) 2005. augusztus 20-ig a hivatalos gyakorlat a le- és felszerelés volt, a folyamat más módon való kezelésére a Magyar Telekom támogató - ügyfélkezelői és informatikai - rendszerei nem is voltak képesek, leszerelés nélküli váltás kizárólag egyedi esetekben - a le és felszerelési igények találkozása esetén - fordulhatott elő, jóllehet 2004 vége előtt a váltásra jellemzően nem is volt igény.

  • 18.

    A szünetmentes ADSL-szolgáltató váltás folyamatának kidolgozását a Magyar Telekom a jelen versenyfelügyeleti eljárással párhuzamosan kezdte meg. Az ún. szünetmentes internet-szolgáltató váltást lehetővé tevő feltételrendszer a Magyar Telekom Vállalkozási Feltételeiben (Vállalkozási Feltételek 1. és 14.2.4. pontjai) (lásd a Vj-39/2005/29. számú irat 3. számú függelékét) történő rögzítésére végül 2005 augusztusában került sor. A Magyar Telekom nyilatkozata szerint (lásd a Vj-39/2005/29. számú iratot) - a szolgáltatást igénybe vevő internet-szolgáltatókra vonatkozóan egységesen 2005. augusztus 20-án lépett hatályba. Az ebben foglaltak szerint "ISP [internet-szolgáltató] váltás akkor történik, ha a Nagykereskedelmi Gyors Hozzáférés (ADSL) szolgáltatás végfelhasználója az Internet szolgáltatójánál (ISP1) lemondja az ADSL-t azzal, hogy szolgáltatót kíván váltani, majd elmegy a választott szolgáltatóhoz (ISP2), ahol bejelenti, hogy ISP váltással kíván előfizetni az ISP2 szolgáltatását". Ahhoz, hogy mindez a Magyar Telekom részéről az eszközök leszerelése, azaz a szolgáltatás szünetelése nélkül menjen végbe, szükséges, hogy a végfelhasználó az új igényét a lemondástól számított 4 napon belül benyújtsa, illetőleg hogy az ISP1-től ISP váltás jelzéssel érkező lemondás, és az ISP2-től ISP váltás jelzéssel érkezett felszerelés 1-5 munkanapig terjedő átfedéses időintervallumban a Magyar Telekom támogató rendszereiben találkozzon. A fenti, valamint az internet-szolgáltató váltásra előírt további feltételek elmaradása esetén a Magyar Telekom a megrendeléseket a hagyományos folyamat (le- és felszerelés) szerint bonyolítja le. Ilyen kitételt jelent a határozott idejű szerződés lejárta előtt történő internet-szolgáltató váltás, amely a Vállalkozási Feltételek 14.2.4.4. pontja szerint továbbra is felmondásnak és új megrendelésnek minősül, vagy a 2005 augusztus 20-án bevezetett hálózat végződtető berendezés (ADSL-modem) nélkül nyújtott (azaz a Szereld Magad ADSL) szolgáltatás, amelyre a Magyar Telekom a szünetmentes internet-szolgáltató váltást nem biztosítja (Vállalkozási Feltételek 14.2.4.6. pontja). (Az internet-szolgáltató váltás folyamatát a Vj-39/2005/57. számú vizsgálati jelentés 4. számú melléklete, míg a folyamatban résztvevők feladatait és a folyamat időütemezését az 5. számú melléklete tartalmazza.)

  • 19.

    A Vállalkozási Feltételek értelmében a Magyar Telekom az internet-szolgáltató váltás elvégzéséért külön díjat nem számít fel, ezen ügyfelek esetében azonban a felek között mindenkor érvényben lévő, szerződéses (listás) havidíjat számlázza ki a társszolgáltató felé (Vállalkozási Feltételek 14.2.4.7. pontja), ami egyben azt jelenti, hogy a Magyar Telekom akciós nagykereskedelmi feltételeit az internet-szolgáltató váltással érkezett "új" előfizetők esetében nem biztosítja. Ugyanekkor meghatározásra került az új ADSL végfelhasználó fogalmának a meghatározására is, mely szerint új ADSL végfelhasználónak az az ADSL igényt benyújtó telefon előfizető minősül, aki az adott távbeszélő vonalon (amelyre az ADSL-t igényli és amelynek ő az előfizetője) az igény benyújtását megelőző három hónapban nem vett igénybe ADSL szolgáltatást.

  • 20.

    A Vj-39/2005/50. számú irat szerint a szünetmentes Internet-szolgáltató váltás intézményének tényleges alkalmazására csak 2005. november 1-től került sor.

  • 21.

    Az internet-szolgáltató váltás nagykereskedelmi feltételeinek kialakítása a felelősségi szabályokban nem hozott változást. Ennek megfelelően, az átadó internet-szolgáltató modemért és egyéb berendezésekért való felelőssége a jogviszony (szerződés) megszűnésével megszűnik, míg azokért az új jogviszony létrejöttével az átvevő internet-szolgáltató válik felelőssé a Magyar Telekom-mal szemben. (Vj-39/2005/29. sz. irat) Magyar Telekom Vállalkozási Feltételeinek társszolgáltatók felelősségére vonatkozó 11.1.4. pontja szerint az internet-szolgáltató a felróhatóságtól függetlenül teljes anyagi felelősséggel tartozik a végfelhasználó használatába adott berendezésekért.

  • 22.

    Az eljárás során beszerzett információkból megállapítható, hogy az ADSL-szolgáltató váltás a modem leszerelése nélkül is megoldható lett volna már 2005 augusztus 20-át megelőzően is. Az ellenkező gyakorlat folytatásának objektív oka nem volt. Ezt maga az eljárás alá vont is elismerte. Nyilatkozata szerint ugyanis a folyamatos szolgáltatás biztosítását önálló műszaki és gazdasági okok nem akadályozták, a leszerelésre csak azért volt szükség, mert adminisztratív rendszerei csak így tudták kezelni a folyamatot és a modemmel kapcsolatos tulajdonjogi és felelősségi viszonyok csak így voltak biztosíthatóak. Ez pedig azért volt így, mert a folyamat a szolgáltatás megkezdésekor nem lett leszabályozva, amelyre a Magyar Telekom szerint a kezdetekben nem is volt igény. Ráadásul csak így volt kezelhető az adott rendszerben az ADSL modem felelősségének kérdése. (Vj-39/2005/2/1. és Vj-39/2005/19. sz. iratok)

  • 23.

    A Magyar Telekom csoporthoz tartozó T-Online - más szolgáltatókhoz hasonlóan - a Magyar Telekom nagykereskedelmi forgalomban értékesített ADSL szolgáltatását adja tovább ügyfelei számára. A T-Online a hazai ADSL piac piacvezető vállalkozása. Piaci részesedése messze meghaladja más szereplők részesedését. A lenti IV. szakaszban meghatározott érintett piacon a T-Online mondhatja magáénak a piac több, mint felét. Az ugyancsak a Magyar Telekom Csoporthoz tartozó T-Com a szóban forgó piac második legnagyobb szereplője. A piac többi szereplője osztozik a felhasználók maradékán. A szóban forgó internet-szolgáltatók egyikének a piaci részesedése sem éri el a tíz százalékot az érintett piacon.

  • 24.

    Az ADSL előfizetők - ugyanannál a szolgáltatónál maradva - jobb minőségű vagy nagyobb kapacitású szolgáltatásra gyakorlatilag negatív következmények nélkül válthatnak. Ugyanez igaz akkor is, ha az előfizető egy éves hűségnyilatkozata után még egy évet hosszabbít. A felhasználók általában maximum két éves időszakra kötelezhetik el magukat egy szolgáltatónál. A hosszabb elkötelezettségért cserébe alacsonyabb havidíjat élvezhetnek. A hűségnyilatkozatban vállalt időszak lejárta után a fogyasztóknak a hűségidőszak alatti havidíjhoz képest magasabb összegű listaárat kell megfizetniük.

IV.

Az érintett piac

  • 25.

    A Tpvt. 14. §-a alapján az érintett piac a Magyar Telekom vezetékes hálózattal lefedett szolgáltatási területén a lakossági szélessávú internet-szolgáltatások (ADSL, kábelnet és mikrohullámú technológia, ha utóbbiak reálisan elérhetők) piaca, valamint az üzleti felhasználóknak nyújtott szélessávú internet-szolgáltatások és web alapú szolgáltatások (bérelt vonal, ADSL, kábelnet, mikrohullám, ISDN30) piaca.

  • 26.

    Amint az a III. szakasz 13. pontja alapján világosan kiderül, a fent meghatározott piac egy részén, nevezetesen az ADSL alapú szélessávú internet-szolgáltatások szóban forgó földrajzi részpiacán a Magyar Telekom egyedül és megkerülhetetlenül nyújtja a szolgáltató váltáshoz szükséges ADSL-modem le- és felszerelési szolgáltatását.

V.

A vizsgálati jelentés

  • 27.

    A vizsgálók szerint a korábban belépők és a később belépők csoportjai, illetve a nekik kínált ajánlatok közötti átjárás megakadályozására képes a Magyar Telekom. Korábban ennek az eszköze volt a leszereléssel történő váltás, 2005 őszétől pedig az új nagykereskedelmi akciós feltételrendszer. A Magyar Telekom lényegében korábban is csak a teljesen új előfizetőknek biztosította az akciós nagykereskedelmi árakat, ezt azonban az előfizetők szolgáltató-váltással megpróbálták kijátszani. Váltás után (ha nem is történt leszerelés, de az esetek többségében nyilván történt) új előfizetőnek minősültek, így ők is megkaphatták az aktuális kedvezményes árakat az internet-szolgáltatótól, azért mert az internet-szolgáltató is megkapta a kedvezményes nagykereskedelmi árat a Magyar Telekom-tól. Feltehetően ezt a mozgást próbálta a Magyar Telekom akadályozni azzal, hogy 2004 végétől következetesen leszereléssel oldotta meg a váltásokat. Miután a váltás szünetmentes folyamata működőképes lett, a nagykereskedelemi feltételekkel kellett kezelnie céljainak megfelelően a problémát.

  • 28.

    A vizsgálók a szünetmentes internet-szolgáltató váltás 2005. augusztusi bevezetése előtti általános gyakorlatnak a modem le- illetőleg felszerelését tekintették.

  • 29.

    A vizsgálók álláspontja szerint a Magyar Telekom időbeli árdiszkriminációja nem kifogásolható versenyjogi alapon, mert (1) az internet-szolgáltatók felé egységesen alkalmazza ezt a gyakorlatot. A Magyar Telekom internet-szolgáltatók viszonylatában nem alkalmaz megkülönböztetést (a vizsgálók szerint ez lenne tényelegesen versenykorlátozó hatású magatartás). (2) A magatartás feltételezhetően nem jár a piac forgalmának csökkenésével. A vizsgálat nem rendelkezik információkkal arra vonatkozóan, hogy a hűségidőszakot letöltött ügyfelek közül hányan lépnek ki a piacról, vagy váltanak ún. kábeles internet-szolgáltatásra, azonban az új telepítésekhez biztosított kedvezmények nyilvánvalóan az összes ADSL felhasználó számot növelik. A kedvezmények eredménye, hogy a listaárakon - vagy a korábbi kedvezményes áron - még nem belépők is előfizethetnek. A piacbővülés ugyan akkor is folytatódna, ha a Magyar Telekom a hűségidőszakot teljesítő előfizetők után is adna bizonyos kedvezményeket, de ebben az esetben ahhoz, hogy a befektetéseinek azonos megtérülést biztosítson, a teljesen új belépőknek kisebb kedvezményeket tudna nyújtani és így azonban feltételezhető, hogy kevesebben lépnének be a piacra.

  • 30.

    Ugyanakkor a vizsgálók álláspontja szerint az árdiszkrimináció érvényesülését biztosító eszközök közül a 2005. augusztus 20. előtt alkalmazott modem leszereléssel és szolgáltatás folytonosság megszakítással járó gyakorlattal a Magyar Telekom az ADSL végfelhasználók számára indokolatlanul hátrányos feltételeket alkalmazott. A Magyar Telekom-nak, mint erőfölényben lévő hálózati szolgáltatónak, a nagy és kiskereskedelmi ADSL szolgáltatásának egy időben történő bevezetésekor megfelelően szabályoznia kellett volna a váltást. Ennek, ahogyan az a vizsgálat során feltárt tényekből is kitűnik, lényegében sem műszaki, sem pedig egyéb (például gazdasági) akadálya nem lett volna. A leszereléses gyakorlat nyilvánvalóan nem hatékony módja volt az árdiszkriminációs magatartás biztosításának: a váltás költsége magasabb volt, mint a szünetmentes váltás leszabályozását követően (leszerelés, újratelepítés költsége), a szünetmenteség nem volt biztosítható, mindemellett az internet-szolgáltatók közötti nem ár-jellegű versenyt is akadályozta.

  • 31.

    A vizsgálók szerint tovább növeli az eljárás alá vont Magyar Telekom felelősségét a T-Online és a T-Com (mint ellenérdekelt internet-szolgáltatók) magas együttes kiskereskedelmi ADSL-piaci részesedése is.

  • 32.

    A vizsgálók indítványozták, hogy a Versenytanács állapítsa meg, hogy Magyar Telekom azáltal, hogy 2005. augusztus 20. előtt nem tette lehetővé a szünetmentes ADSL szolgáltató váltást a Tpvt. 21. §-ába ütköző magatartást valósított meg. A vizsgálók bírság kiszabására is javaslatot tettek. A vizsgálók a magatartás jellegére, illetőleg az Európai Unió tagállamai közti kereskedelem érintettségének a hiányára tekintettel az EKSz 82. cikk alkalmazásának a mellőzését indítványozzák.

VI.

Az eljárás alá vont vállalkozás álláspontja

  • 33.

    Az eljárás alá vont szükségesnek tartotta kihangsúlyozni, hogy a Magyar Telekom az internet-szolgáltató váltás folyamatának kidolgozásában és a konstrukció elfogadtatásában mindvégig vezető szerepet vállalt. Álláspontja szerint az ISP váltás bevezetését a megváltozott ügyféligények tették szükségessé, felismerve azonban az ezzel kapcsolatos problémákat a Magyar Telekom már 2005 elején megkezdte az új konstrukció kidolgozását. Mindemellett a bonyolult, négyszereplős folyamat kialakítása az eljárás alá vont hivatkozása szerint nemcsak a Magyar Telekom-on múlott, annak zavartalan lebonyolítása az internet-szolgáltatók aktív közreműködésétől is függött. A több fórumon, több ízben is egyeztetett folyamat végül 2005 augusztusában került bevezetésre, ami az eljárás alá vont véleménye szerint valamennyi piaci szereplő számára megnyugtatóan rendezte a szolgáltató váltás kérdését. Ezen álláspontját támasztja alá a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hírközlési Fogyasztói Jogok Hivatalával, valamint az internet-szolgáltatókkal 2005. szeptember 20-án aláírt megállapodás is (lásd Vj-39/2005/29. irat 1. sz. melléklete), melynek aláírásával lényegében valamennyi fél egyetértett abban, hogy az ISP váltás folyamatszabályozása a fogyasztói és a szolgáltatói érdekek szempontjából egyaránt megfelelő.

  • 34.

    Az eljárás alá vont a régi és új ügyfelek nagykereskedelmi akciós feltételek szempontjából történő megkülönböztetése kapcsán kifejtette, hogy a Magyar Telekom - a kormányzati elvárásokkal és elképzelésekkel összhangban - elsősorban a szélessávú internetpiac (ügyfélszám) növelését tartja szem előtt, így ennek megfelelően nagykereskedelmi akcióit is az új előfizetők megszerzéséért indítja. A Magyar Telekom ezen túlmenően nem tervezi, hogy a fenti akciós feltételeket a hűségidőszakot már teljesített előfizetőkre is kiterjessze, illetőleg hogy ezen ügyfelek részére speciális akciós feltételeket vezessen be. Az eljárás alá vont álláspontja szerint az ilyen ügyfélmegtartó akciók szervezése ugyanis elsősorban az internet-szolgáltatóknak áll érdekében, akiknek minden lehetőségük megvan arra, hogy a Magyar Telekom által biztosított ösztönző programok alapján kedvezőbb feltételeket alakítsanak ki a már meglévő ügyfeleik részére.

  • 35.

    Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint a modem leszerelésére csak azért volt szükség, mert a Magyar Telekom adminisztratív rendszerei csak így tudták kezelni a folyamatot és a modemmel kapcsolatos tulajdonjogi és felelősségi viszonyok csak így voltak biztosíthatóak. Ez pedig azért volt így, mert a folyamat a szolgáltatás megkezdésekor nem lett szabályozva, amelyre a Magyar Telekom szerint a kezdetekben nem is volt igény. Ráadásul csak így volt kezelhető az adott rendszerben az ADSL modem felelősségének kérdése. (Vj-39/2005/2/1. és Vj-39/2005/19. sz. iratok)

  • 36.

    Az eljárás alá vont véleménye szerint az ADSL modemek leszerelésére szükség volt, mert szerződés szerint a társszolgáltatók (és így a fogyasztók) csak használatra kapják azt meg, annak állapotáért felelősséggel tartoznak és a szolgáltatás megszüntetésekor azt számára vissza kell szolgáltatni. A szerződéses elszámolási kötelezettség miatt szükséges tehát a modemek le- és felszerelése. (Lásd a Vj-39/2005/2. számú irat.)

  • 37.

    Tájékoztatása szerint 2005. augusztus 15. és október 21. közötti időszakban többszáz (lakossági és üzleti) felszerelési, illetőleg több mint száz (ugyancsak lakossági és üzleti) leszerelési igény érkezett hozzá, amelyből mindössze pár tucat esetben zajlott le sikeres internet-szolgáltató váltás. A sikertelenség fő oka szerinte elsősorban annak tudható be, hogy az internet-szolgáltatóktól nem, vagy nem időben érkeztek meg a leszerelési igények, további okok - úgymint díjtartozás, adathiba, vagy az igény nem a jogosulttól érkezett, stb. - ennél jóval kisebb szerepet játszottak az internet-szolgáltató váltásos igények meghiúsulásában.

VII.

Más internet-szolgáltatók álláspontja

  • 38.

    A szolgáltató váltás kérdésének rendezése az internet-szolgáltatók szerint sem műszaki szempontból volt elsősorban problémás. A szolgáltatás szünetmentes biztosítása véleményük szerint is inkább jogi, illetve adminisztrációs kérdések tisztázásától függött, mintsem a modem fizikai le- és felszerelésének, valamint a bevizsgálás kérdésétől. Egybehangzó nyilatkozatuk szerint a leszerelésnél és a bevizsgálásánál az internet-szolgáltatók nem is vettek részt. A Magyar Telekom és az internet-szolgáltatók közti elszámolás (meghibásodás, megrongálódás, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válás, elvesztés, megsemmisülés esetén) bizalmi alapon történt/történik, a szolgáltatók általában elfogadják a Magyar Telekom erre vonatkozó jelzését. A Magyar Telekom-mal szembeni felelősségük leggyakrabban amiatt merül fel, hogy az ügyfél nem, vagy csak hiányosan szolgáltatja vissza a modemet.

  • 39.

    Valamennyi megkeresett internet-szolgáltató egyetértett abban, hogy a váltás szünetmentessége az ügyfelek számára kiemelkedően fontos, legtöbbjük szerint az előfizetők ugyanis csak maximum 1-2 napos kiesést tartanak elfogadhatónak, az üzleti ügyfélkör pedig még ennél is érzékenyebb.

  • 40.

    A szünetmentes szolgáltató-váltás bevezetésre került modelljét - a kezdeti problémákat leszámítva - az internet-szolgáltatók többsége megfelelőnek ítélte, mindamellett szinte egybehangzó álláspontjuk szerint (T-Online kivételével) annak gyakorlati jelentőségét, illetőleg várható piaci hatását jelentős mértékben csökkenti a Magyar Telekom által, a fenti szabályokkal párhuzamosan bevezetett kitétel, amelynek értelmében az új előfizetéssel járó akciós kedvezmények a szolgáltató váltással nem járnak együtt.

  • 41.

    Egyes internet-szolgáltatók szerint a Magyar Telekom a gyakorlatban késleltette a szünetmentes szolgáltató váltás megvalósítását 2005 novemberéig.

VIII.

Jogi háttér

  • 42.

    A Tpvt. 22. § (1) bekezdése értelmében gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A (2) bekezdés szerint a gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell különösen a) azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár, illetve, hogy milyen műszaki, gazdasági vagy jogi feltételek megvalósítását igényli; b) a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását; c) az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását.

  • 43.

    A Tpvt. 21. §-a szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni. A szóban forgó törvényhely a) pontja értelmében tilos az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni. A b) pont szerint tilos a termelést, a forgalmazást, vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozni. A c) pont szerint tilos indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától. A g) pont értelmében tilos azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben. Az i) pont szerint tilos a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni. A j) pont értelmében tilos a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni.

  • 44.

    Tpvt. 14. §-a alapján az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és földrajzi piac figyelembe vételével kell meghatározni. A megállapodás tárgyát alkotó árun kívül figyelembe kell venni a - felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesíthető árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait. Földrajzi terület az, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

  • 45.

    A Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pontja szerint a versenytanács megállapíthatja a vizsgált magatartás törvénybe ütközését.

IX.

A versenytanács döntése

  • 46.

    A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint az internet-hozzáférési szolgáltatások tekintetében a lakossági és üzleti szolgáltatások külön piacon vannak, illetőleg mindkét piacon belül megkülönböztethető egymástól a keskenysávú és szélessávú internet-szolgáltatások piaca. (Lásd ezzel kapcsolatban a Vj-87/2001., a Vj-97/2001., a Vj-101/2002. és a Vj-39/2002. számú versenyfelügyeleti eljárásokat.) A piac e szétválasztását a versenytanács jelen eljárásban is indokoltnak tartja a szóban forgó részpiacok közötti korlátozott helyettesítési viszony miatt. A jelen eljárásban vizsgált magatartás, azaz a szolgáltató váltás megnehezítése ugyanakkor mind az üzleti, mind a lakossági szolgáltatások piacát egyaránt érintette.

  • 47.

    A versenytanács megjegyzi, hogy a fent meghatározott érintett piacon a Magyar Telekom a vizsgált magatartás alapvető vonatkozásában nagykereskedelmi szolgáltatóként van jelen. Ugyanakkor a nagykereskedelmi tevékenységéből fakadó társzolgáltatói viszonya miatt magatartása a kiskereskedelmi piacon fejti ki hatását olyan tevékenységen keresztül (az ADSL-modemek le- és felszerelése), melyet megkerülhetetlenül csak maga végez, azt jelenleg más nem is végezheti. Továbbá, a Magyar Telekom legnagyobb kiskereskedelmi szolgáltatóként is érintett a szóban forgó piacon a vizsgált piaci hatású magatartásával.

  • 48.

    A versenytanács szerint a fenti IV. szakaszban meghatározott érintett piacon a Magyar Telekom gazdasági erőfölényes helyzete megállapítható az eljárás alá vont vállalkozás magas piaci részesedése miatt, valamint a miatt, hogy a végfelhasználók többsége is a Magyar Telekom Csoport fogyasztója, illetve mert a vizsgált magatartás, azaz a kérdéses szolgáltató váltáshoz kapcsolódó ADSL-modem leszerelési munka vonatkozásában a Magyar Telekom az egyedüli vállalkozás, mely ezt a munkafeladatot elvégzi.

  • 49.

    A versenytanács a jelen eljárásban vizsgált időbeli árdiszkrimináció alkalmazását nem kifogásolja, ezért ebben a vonatkozásban a versenyfelügyeleti eljárást a Tpvt. 72. § a) pontja szerint megszünteti az eljárás alá vont törvénybe ütköző magatartásának hiányában. Egy vállalkozás a jog keretein belül élhet az árdiszkrimináció lehetőségével.

  • 50.

    A versenytanács megjegyzi, hogy az árdiszkriminációval kapcsolatos fogyasztói panaszok jövőbeli elkerülése érdekében kívánatos lenne, ha az internet-szolgáltatók világosan tájékoztatnák a fogyasztókat arról, hogy az általuk vagy a nagykereskedő által nyújtott átmeneti kedvezmények kiket illetnek meg (a jelen eljárás tárgya szerint például csak az új fogyasztókat).

  • 51.

    A versenytanács megjegyzi, hogy az árdiszkriminációval kapcsolatos fogyasztói panaszok jövőbeli elkerülése érdekében kívánatos lenne, ha az internet-szolgáltatók világosan tájékoztatnák a fogyasztókat arról, hogy az általuk vagy a nagykereskedő által nyújtott átmeneti kedvezmények kiket illetnek meg (a jelen eljárás tárgya szerint például csak az új fogyasztókat).

  • 52.

    A vizsgált magatartás jellegénél fogva nem érinti az Európai Unió tagállamai közti kereskedelmet, ezért a versenytanács az EKSz 82. cikke alkalmazását mellőzte.

  • 53.

    A versenytanács a jogsértés megállapítása mellett a Magyar Telekom-mal szemben bírság kiszabását nem tartja indokoltnak, mert az eljárás alá vont a jogsértő magatartást a versenyfelügyeleti eljárás ideje alatt abbahagyta, illetve maga lépéseket tett a jogsértő magatartás kiküszöbölésére.

  • 54.

    A versenytanács mindezek alapján a rendelkező rész szerint határozott.

X.

Egyéb kérdések

  • 55.

    Az eljárás alá vont kérte a versenytanács határozatának tárgyaláson kívüli meghozatalát. (Lásd a Vj-39/2005/61. számú iratot.)

  • 56.

    A versenytanács érdemi határozata elleni jogorvoslat a Tpvt. 83. §-án alapul.

Budapest, 2006. szeptember 5.