Vj-208/2005/6

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Pharmanova Vagyonkezelő Rt. (Budapest) kérelmező, illetve az AW Patikainvest Vagyonkezelő Kft. (Budapest) kérelmezett vállalkozások összefonódásának engedélyezése tárgyában, kérelemre indult eljárásban, tárgyalás mellőzésével, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Pharmanova Vagyonkezelő Rt. irányítást szerezzen a AW Patikainvest Vagyonkezelő Kft.

A határozat felülvizsgálata a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel kérhető.

Indoklás

I.

  • 1.

    A Pharmanova Vagyonkezelő Rt. (kérelmező) a 2005. november 21-én aláírt üzletrész adásvételi szerződéssel megvásárolta az AW Patikainvest Vagyonkezelő Kft. (kérelmezett) üzletrészeinek 98 %-át, ami az AW Patikainvest taggyűlésén gyakorolható szavazati jogok 98%-át testesíti meg. Ezzel a Pharmanova Rt. közvetlenül irányítást szerzett az AW Patikainvest Vagyonkezelő Kft. felett, valamint közvetve az AW Patikainvest által irányított vállalkozások, így különösen hét patikai Bt. felett is. Fentiekre tekintettel az ügylet a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti irányításszerzést eredményez a Pharmanova Vagyonkezelő Rt. javára, az AW Patikainvest Kft. és az irányítása alatt működő vállalkozások vonatkozásában a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 19996. évi LVI. törvény (Tpvt.) 23. § (2) bekezdés a) pontjában leírtak alapján.

  • 2.

    A kérelem tárgyát képező összefonódást eredményező üzletrész adásvételi szerződés aláírására 2005. november 21-én került sor. A Gazdasági Versenyhivatalhoz az összefonódás engedélyezése iránti kérelem 2005. december 12-én érkezett. Ezek alapján megállapítható, hogy a kérelmező kérelmét a Tpvt. 28. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújtotta be (1. sz. irat). A kérelem hiányosságaira való tekintettel hiánypótló határozat került kiadásra (2. sz. irat). A hiánypótlás beérkezésének időpontja, egyben az eljárás lefolytatására rendelkezésre álló határidő kezdőnapja 2006. január 9.

II.

A kérelmező

  • 3.

    Az összefonódásban közvetlenül részt vevő irányítást szerző vállalkozás az UTA Pharma csoport tagja, a csoport magyarországi tagvállalatait irányító vállalkozás, ehhez kapcsolódóan vagyonkezeléssel és befektetéssel foglalkozik. A vállalkozás gyógyszertári betéti társaságokban szerzett közvetlenül (és kisebb részben közvetve, az általa irányított vállalkozásokon keresztül) kültagi részesedést. Jelenleg az így kialakult 106 gyógyszertárból álló "gyógyszertári láncot" irányítja (kültagi jogosítványai alapján), és az esetek nagy részében finanszírozza. A vállalkozást a részvényeinek 99,9 %-ának tulajdonosa a német UTA Pharma GmbH.

  • 4.

    A közvetett résztvevők a kérelmező részéről:

    UTA Pharma GmbH. Az irányítást szerző Pharmanova Rt-t irányítja. Németországban bejegyzett, kizárólag tulajdonosi jogait gyakorló befektetési vállalkozás.

    Márvány 2003. Kft. A Pharmanova Rt. által irányított vállalkozás, ingatlankezelői/ingatlankezelői tevékenységet folytat, jellemzően a vállalkozáscsoport tagjai részére.

    Szentlélek 2005. Kft. A Pharmanova Rt. által irányított, 2005-ben alakult vállalkozás, ingatlankezelői/ingatlankezelői tevékenységet folytat, jellemzően a vállalkozáscsoport tagjai részére.

    Quadron Kft. A Pharmanova által irányított vállalkozás, a vállalkozáscsoport tagvállalataiban jellemzően kisebbségi részesedéssel rendelkezik.

    Patikai Bt-k (106 db) A Pharmanova által kültagi jogosítványok alapján irányított társaságok, tevékenységük gyógyszer kiskereskedelem. Közforgalmú gyógyszertárakat üzemeltetnek.

    (Patikapartner Kft. A Pharmanova Rt. és az AW Holding Kft. -ezen vállalkozást jelen fúzió nem érinti!- által közösen irányított vállalkozás, könyvelési és ügyviteli feladatokat lát el, jellemzően a vállalkozáscsoport tagjai részére.)

A kérelmezett

  • 5.

    A vállalkozás gyógyszertári betéti társaságokban szerzett közvetlenül (és kisebb részben közvetve, az általa irányított vállalkozásokon keresztül) kültagi részesedést. Jelenleg az AW Pharma magyarországi "gyógyszertári láncának" 7 tagját irányítja (kültagi jogosítványai alapján), és az esetek nagy részében finanszírozza.

  • 6.

    A közvetett résztvevők a kérelmezett részéről:

    Sanitas Invest Kft. Az AW Patikainvest Kft. által irányított vállalkozás, ingatlankezelői/ingatlanhasznosítói tevékenységgel. Tevékenységét jellemzően a vállalkozáscsoport tagjai részére folytatja. Patikai Bt-kben (2 db.

    Belvárosi Kígyó Patika Bt. Kisbéri Ezüstkehely Bt.) is részesedéssel bír.

    Arkis Invest Kft. Az AW Patikainvest Kft. által irányított, 2005-ben alakult vállalkozás, ingatlankezelői/ingatlanhasznosítói tevékenységgel. Tevékenységét jellemzően a vállalkozáscsoport tagjai részére folytatja.

    Hajnal 2005. Kft. Az AW Patikainvest Kft. által irányított, 2005-ben alakult vállalkozás, ingatlankezelői/ingatlanhasznosítói tevékenységgel. Szolgáltatásait jellemzően a vállalkozáscsoport tagjai részére nyújtja.

    Sügecse Kft. Az AW Patikainvest Kft. által irányított, 2005-ben alakult vállalkozás, ingatlankezelői/ingatlanhasznosítói tevékenységgel. Szolgáltatásait jellemzően a vállalkozáscsoport tagjai részére nyújtja.

    Patikai Bt-k (7 db.) Az AW Patikainvest Kft. által kültagi jogosítványok révén irányított vállalkozások. Tevékenységük gyógyszer kiskereskedelem közforgalmú gyógyszertárakban.

III.

  • 7.

    A Tpvt. 1. § (1) bekezdése értelmében a természetes és a jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartása a Tpvt. hatálya alá tartozik kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. A GVH-hoz kérelmező és a kérelmezett egyaránt magyar cégbejegyzésű vállalkozások. A kérelmezett vállalkozás szintén magyar cégbejegyzésű vállalkozás. Mind a kérelmező, mind a kérelmezett vállalkozás-csoportjának több tagja is végez üzleti tevékenységet a magyar piacon közvetlenül (realizál árbevételt), ezért a vizsgálat tárgyát adó tranzakció a Tpvt. hatálya alá tartozik.

  • 8.

    A Tpvt. 24. § (1) szerint a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport [26. § (5) bekezdés], valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenöt milliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt ötszázmillió forint felett van. A 27. § (1) szerint a 24. § (1) bekezdése alkalmazásában a nettó árbevétel számítása során nem kell számításba venni az érintett vállalkozásoknak (26. §) vagy azok részeinek egymás közötti forgalmát, illetve a (4) bekezdés alapján vállalkozásrész esetében az azt értékesítő vállalkozás által az értékesített eszközök és jogok hasznosításával elért előző évi nettó árbevételt kell figyelembe venni.

  • 9.

    A vizsgálati jelentés alapján megállapítható, hogy a Tpvt. 26. § (3) bekezdés c) pontja alapján a kérelmező vállalkozás csoporthoz tartozó, közvetett résztvevők nettó árbevétele meghaladja a tízmilliárd forintot, illetve a vállalkozás-rész (vállalkozáshoz kapcsolódó közvetett résztvevőkével együttes) előző évi nettó árbevétele az ötszázmillió forintot meghaladta.

  • 10.

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdése szerint vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha

    • a)

      ha két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik,

    • b)

      egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle független vállalkozás egésze vagy része felett, vagy

    • c)

      több, egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni.

  • 11.

    A jelen eljárás tárgyát képező tranzakció keretében a kérelmező megszerzi a kérelmezett vállalkozás feletti irányítás jogát, amely tranzakció a Tpvt. 23. § (1) bekezdés a) pontja értelmében vállalkozások összefonódásának minősül. Tekintettel arra, hogy a Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerinti küszöbszámokat az érintett vállalkozás-csoportok nettó árbevételei elérték, az összefonódás engedélyköteletes.

IV.

  • 12.

    A kérelmező álláspontja szerint az eljárás tárgyát képező összefonódás versenytorzító horizontális hatással nem jár, mert azzal a piaci szereplők és a versenytársak száma nem csökken jelentősen, és ezáltal a piaci szereplők között fennmarad a piaci verseny. Negatív horizontális hatás azért nem valószínűsíthető, mert egyetlen piacon sem keletkezik gazdasági erőfölényes helyzet. Az ügylet révén versenytorzító vertikális hatás nem keletkezik, mert az összefonódásban érintett vállalkozások nem állnak egymásnak vertikális kapcsolatban, nem értékesítenek egymás számára árukat. Portfólió hatás azért nem valószínűsíthető, mert az ügylet által érintett vállalkozások tevékenysége nem egymást kiegészítő árukat érint, illetve az árukapcsolás gyakorlatának megjelenése sem valószínűsíthető.

  • 13.

    A kérelmező álláspontja szerint az összefonódásban érintett vállalkozások piaci, vagyoni helyzete az összefonódással nem javul számottevően, az érintett vállalkozások nem tesznek szert az összefonódás által számottevő piaci súlyra, így az ügylet hatásaként konglomerátum hatás nem valószínűsíthető.

  • 14.

    A kérelmező álláspontja szerint a versenytársakra az összefonódás érezhető hatást gyakorolni nem fog, elsősorban azért, mert a gyógyszertárak tevékenységét szigorú jogi normák rendezik. Az összefonódás az új piaci szereplők piacra lépését sem befolyásolhatja, hiszen az érintett piacra való bejutást egyfelől a magas tőkeigény, másfelől a vonatkozó jogi szabályozás nehezíti. Az összefonódás nem jár olyan hatásokkal, amelyek befolyással lennének a piacról való kilépésre.

V.

  • 15.

    A Tpvt. 14. § (1) bekezdése értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát képező áru és földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. Ugyanezen § (2) bekezdése alapján a megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait. A (3) bekezdés rögzíti, hogy földrajzi piac az, amelyen kívül a) a fogyasztó nem, vagy számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

Az érintett termékpiac

  • 16.

    Az irányításszerző vállalkozás (többek között) 106, gyógyszer kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozást (gyógyszertárat) irányít. Az irányítás alá kerülő vállalkozás irányítási joggal rendelkezik hét olyan gyógyszertár felett, amelyek az ügylet révén az irányításszerző Pharmanova Rt. irányítása alá kerülnek. Ebből adódóan a vizsgált ügylet által érintett árupiac a gyógyszer kiskereskedelem piaca, amely - nem utolsósorban a speciális jogi szabályozásából eredően - több sajátosságot mutat.

  • 17.

    A gyógyszertárnak létesítési és működési engedéllyel kell rendelkeznie, amely engedély szigorú személyi és tárgyi feltételek teljesítéséhez kötött. A gyógyszertárak létesítéséről és működtetéséről szóló 1994. évi LIV. törvény előírja, hogy új gyógyszertár felállítását kizárólag gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerész vagy az érintett település képviselő testülete kezdeményezheti. Működése akkor engedélyezhető, ha a településnek legalább 5000 lakosa van, és még nem működik közforgalmú gyógyszertár. Ahol már működik gyógyszertár, új közforgalmú gyógyszertár akkor engedélyezhető, ha a létesítendő új gyógyszertárral együtt valamennyi közforgalmú gyógyszertárra átlagosan legalább 5000 lakos jut. További korlát, hogy a meglévő közforgalmú és az újonnan létesítendő gyógyszertárak között a százezer lélekszámot meghaladó városokban 250 méter, egyéb településeken legalább 300 méter távolságnak kell lennie. E szabályozás különös jelentőséggel bír a földrajzi piac meghatározása szempontjából. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal, illetve az illetékes területi hivatalok adják ki a gyógyszertár létesítési engedélyét.

  • 18.

    Gyógyszertárat csak törvényi feltételeknek megfelelő személyi joggal rendelkező gyógyszerész vezethet. A személyi jog engedélyezése 2002. szeptemberétől a gyógyszerészetet érintő egyes törvények módosításáról szóló 2002. évi XIV. törvény alapján a Magyar Gyógyszerész Kamara hatáskörébe tartozik. Gyógyszertár betéti társasági formában, vagy egyéni vállalkozásként működtethető. A betéti társaságban a beltagok (csak gyógyszerészek lehetnek) tulajdoni részesedése meg kell, hogy haladja az ötven százalékot, és a betéti társaság kültagja társasági szerződése (alapító okirata) alapján gyógyszerek előállítására, illetőleg nagykereskedelmi célú forgalmazására jogosult gazdálkodó szervezet nem lehet. (2006. december 31-ig a kültagok részesedése legfeljebb 75 % lehet).

  • 19.

    A gyógyszertárakban gyógyszereken és egyéb a gyógyászathoz kapcsolódó termékeken kívül kizárólag jogszabályban meghatározott termékeket (tisztálkodási szerek, kozmetikumok, cukorkák, rágógumik, stb.) lehet értékesíteni. A gyógyszertárak forgalmának túlnyomórésze (mintegy 85 százaléka) a gyógyszerek forgalmából adódik. Mivel a gyógyszertárak kínálata egyrészt jogilag szabályozott, másrészt ténylegesen sem mutat jelentős eltéréseket, szükségtelen a forgalmazott áruk termék mélységű vizsgálata.

  • 20.

    A 2005. november 1-én hatályba lépett, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény a gyógyszereknek a gyógyszertárakban érvényesíthető árára vonatkozó szabályokat is érinti. Korábban a gyógyszerek árai az egyes gyógyszertárakban azonosak voltak, mert azokra az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény, különösen annak 6. §-a, illetve (kereskedelmi árrésükre vonatkozóan) az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény tartalmazott szabályozást. A szabályozóváltozás hatályba lépésével a korábbi egységes gyógyszertári árak jogi lehetősége megszűnt, vagyis a nem támogatott gyógyszerek patikai árai eltérhetnek. A jogalkotói szándék a közfinanszírozásban nem részesülő gyógyszerek körében az árverseny, de legalábbis a kapott árkedvezmények fogyasztó számára való továbbadása gyakorlatának beindulása. A Magyar Gyógyszerész Kamara lehetőséget kapott arra, hogy az ajánlott fogyasztó árakat tájékoztató jelleggel közzétegye, elsődlegesen a fogyasztók tájékoztatásának céljával. Az új áralkalmazási, árinformációs rendszer működésével kapcsolatban konkrét tapasztalatok még nem állnak rendelkezésre.

  • 21.

    Magyarországon jelenleg mintegy 2100 közforgalmú gyógyszertár működik, ebből kb. 350 Budapesten. A közforgalmú gyógyszertárak elhelyezkedésük, környezetük alapján négy csoportba oszthatók. E négy csoport eltérő sajátosságokat mutat az egyes termékcsoportok iránt megnyilvánuló kereslet, a működési költségek, a tevékenység jövedelmezősége és kockázata tekintetében.

    • -

      Bevásárló övezetben működő gyógyszertár (OTC -nem vényköteles gyógyszerek- magas aránya; márkás termékek iránti igény; magas működési költségek; erős versenykihívások)

    • -

      Egészségügyi intézményben működő gyógyszertár (vényköteles termékek iránti kereslet nagy - 75% -, biztos és fenntartó mértékű forgalom; generikumok nagy aránya; alacsony bérköltségek)

    • -

      Települési gyógyszertár (vényköteles gyógyszerek magas aránya; OTC és márkás termékek iránti közepes igény; közepes versenykihívások, alacsony működési költségek)

    • -

      Bevásárlóközpontban működő gyógyszertár (alacsony vényköteles, magas OTC forgalom; magas működési költségek).

  • 22.

    Megállapítható ugyanakkor, hogy jelen ügylet szempontjából az egyes gyógyszertár-típusok nem élesen elkülönülő piacokat, hanem piaci szegmenseket (részpiacokat) képeznek, amelyeken esetenként versenyjogi problémák elkülönülten is jelentkezhetnek.

Az érintett földrajzi piac

  • 23.

    A Versenytanács gyakorlata szerint a gyógyszer kiskereskedelemben - miként a kiskereskedelemben általában is - az érintett földrajzi piac (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) szűkebb az ország egész területénél. A gyógyszer kiskereskedelem fent leírt szabályozási sajátosságaira is tekintettel, az adott ügy, jelen esetben a vizsgált összefonódás által érintett települések minősülnek érintett földrajzi piacoknak azzal, hogy a nagyobb városokban (illetve nagyobb kiterjedésű városokban is) ennél is szűkebb lehet a földrajzi piac.

VI.

  • 24.

    A Tpvt. 30. § (1) bekezdése számba veszi, hogy az engedély iránti kérelem elbírálásakor az összefonódással járó előnyök és hátrányok mérlegelésekor mely körülményeket, aspektusokat kell különösen vizsgálni:

    • a)

      az érintett piacok szerkezetét; az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket; a piacralépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit; az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre;

    • b)

      az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel-és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait;

    • c)

      az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását.

  • 25.

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre, vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását, fejlődését az érintett piacon vagy annak jelentős részén.

  • 26.

    A Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Versenytanács elnökének 1/2003. számú Közleménye (a továbbiakban: Közlemény) ismerteti, hogy a GVH milyen szempontok és megfontolások alapján dönt abban a kérdésben, hogy az összefonódás engedélyezése iránti kérelmet a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontja szerinti (a továbbiakban: egyszerűsített) vagy a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja szerinti (a továbbiakban: teljes körű) eljárásban bírálja el. Ha a Közleményben lefektetett piaci részesedési küszöbszámok, illetve egyéb feltételek teljesülnek, akkor a GVH az összefonódást részletes piacelemzés élkül, egyszerűsített eljárásban engedélyezheti.

  • 27.

    Az összefonódás nem jár vertikális, portfoiló, illetve konglomerárum hatásokkal, kizárólag horizontális hatása van. Az irányításszerző vállalkozáscsoport 106 gyógyszertárának csaknem kétharmada települési gyógyszertár, több, mint egynegyede bevásárló övezetben működő gyógyszertár, alig több, mint 10 %-a egészségügyi intézményben működő gyógyszertár, és 1 gyógyszertár működik bevásárlóközpontban. Az irányítás alá kerülő 7 gyógyszertár közül 2 települési gyógyszertár, 3 bevásárló övezetben működő gyógyszertár, kettő egészségügyi intézményben működő gyógyszertár. A gyógyszertárak földrajzi elhelyezkedése változatos, a Budapesten működő gyógyszertárak is a város különböző részein találhatók.

  • 28.

    Az összefonódás esetleges versenykorlátozó hatással elsősorban olyan települések esetében járhat, ahol a települési gyógyszertárakon kívül nincs, a másik három csoportba tartozó gyógyszertár. A kérelmezettől átvett 7 gyógyszertár közül 3 Budapest, 1 Miskolc, 1 pedig Salgótarjánban található. Két olyan gyógyszertár van az átvettek között, amelyek kistelepüléseken találhatók (Kunszentmárton és Kisbér). Ezeken a településeken azonban a kérelmezőnek korábban nem volt gyógyszertára, ezért itt koncentráció-növekedés nem történik.

  • 29.

    A települések közül kiemelendő Salgótarján, ahol az irányításszerzőnek az ügyletet megelőzően négy gyógyszertára működött, és ahol az egyik irányítás alá kerülő gyógyszertár is működik. Az ügylet eredményeképpen Salgótarján kilenc gyógyszertárából öt az irányításszerző vállalkozás irányítása alatt fog működni. Az érintett település jellegzetessége ugyanakkor nagy földrajzi kiterjedése, egymástól elkülönült városrészei, így a település szerkezete alapján megállapítható, hogy a település nem minősül egy földrajzi piacnak. A településen működő gyógyszertárakból az irányításszerző részesedés-növekedése az ügylet által nem jelenti az érintett piacok valamelyikén a piaci koncentráció érdemi növekedését. Ezért a Versenytanács jelen ügyben alkalmazhatónak találta a Közlemény 14. pont iii. bekezdésében foglaltakat.

Az összefonódással összefüggő korábbi releváns eljárás

  • 30.

    A jelen eljárásban kérelmező vállalkozás anyacége (az UTA Pharma Beteiligungs GmbH) 2003. év folyamán megvásárolta a Pharma Concept Részesedési és Szolgáltató Kft-t. Ezen összefonódást a GVH Vj-39/2003/14. sz. határozatában csak azzal feltétellel engedélyezte a GVH Versenytanácsa, ha a kérelmező kötelezettséget vállal arra, hogy az irányítása alatt álló Nógrádi Menta-Pharma Bt-ben fennálló irányítási jogát legkésőbb 2003. december 31-i hatállyal megszünteti. Ennek a kötelezettségének a kérelmező úgy tett eleget, hogy a Bt. új kültagja az AW Patikainvest Vagyonkezelő Kft. (jelen ügy kérelmezettje). A Bt. kültagja jelenleg (2005. október 17. óta) az AW Holding Vagyonkezelő Kft., amely ugyanazon vállalkozás (AW Pharma GmbH) irányítása alatt áll, mint a kérelmezett AW Patikainvest Kft. állt az ügyletet megelőzően. Az összefonódás eredményeképpen így a Vj-39/2003. sz. eljárás által érintett Nógrádi Menta-Pharma Bt., valamit a Flastrom Patika is annak a vállalkozáscsoportnak a része marad, amelyből az AW Patikainvest, valamint az általa irányított vállalkozások, köztük a 7 érintett gyógyszertári Bt. is, kiválik, vagyis a Nográdi -Menta-Pharma Bt. csógyszertár nem került vissza az UTA-csoporthoz.

VII.

  • 31.

    A fentebb ismertetettek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a kérelmezett összefonódás egyszerűsített eljárásban engedélyezhető. A Közleményben megfogalmazott szempontok teljesülése alapján megállapítható, hogy az összefonódás egyetlen érintett piacon sem hoz létre, illetve erősít meg a Tpvt. 22. §-ában foglaltakra tekintettel meghatározott olyan gazdasági erőfölényes helyzetet, amely akadályozná a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacokon vagy azok jelentős részén, ezért a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján az engedély nem tagadható meg. A Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja alapján határozott a kérelemről.

VIII.

  • 32.

    A Közleményben foglaltakra tekintettel a Versenytanács az összefonódást a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontja alapján engedélyezte. Ennek alapján, figyelemmel a Tpvt. 62. § (1) bekezdésének második mondatára, az eljárási díj kétmillió forint, amelyet az ügyfél a kérelem benyújtásával egyidőben megfizetett.

  • 33.

    A határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83. §-ának (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2006. február 15.