Gazdasági Versenyhivatal

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-5/2006/9

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Invitel Távközlési Szolgáltató Rt. kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként résztvett az Euroweb Internet Szolgáltató Rt. - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy az Invitel Távközlési Szolgáltató Rt. irányítást szerezzen az Euroweb Internet Szolgáltató Rt. felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

• 1.

  Az Invitel Távközlési Szolgáltató Rt. (a továbbiakban: Invitel) 2005. december 15-én Szerződést kötött az Euroweb Internet Szolgáltató Rt. (a továbbiakban: Euroweb) részvényei 99,995 százalékának megvásárlására.

• 2.

  Az Euroweb korábbi tulajdonosa és vezérigazgatója a Szerződésben vállalták, hogy meghatározott ideig Magyarországon nem vesznek részt az Euroweb-éhez hasonló gazdasági tevékenységben.

• 3.

  Az Invitel 2006. január 17-én benyújtott kérelmében az 1) pont szerinti részvényvásárláshoz - mint vállalkozások összefonódásához - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

• 4.

  A kérelmező a vizsgálók által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást 2006. február 8-án teljesítette.

II.

Az összefonódás résztvevői

• 5.

  Az Invitel Magyarország második legnagyobb vezetékes telefonszolgáltatója. Az általa üzemeltetett telefonhálózat optikai szálas országos gerinchálózatból, valamint a korábbi koncessziós körzeteiben (a továbbiakban: Invitel-terület) lévő analóg, és ISDN vonalakból áll. Ezen túlmenően az Invitel Magyarország egész területére kiterjedően nyújt internet-, adatátviteli- és informatikai szolgáltatásokat.

• 6.

  Az Invitel 2004. évben 44,4 milliárd forint nettó árbevételt ért el, más vállalkozás felett irányítási joggal nem rendelkezik.

• 7.

  Az Invitel részvényeinek többségi tulajdonosa a Magyar Telekom B.V. (a továbbiakban: Matel). A Matel, illetve az őt közvetlenül vagy közvetve irányító vállalkozások, valamint az azok által irányított további vállalkozások 2004. évben nem értek el nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén.

• 8.

  Az Euroweb internet- és adatátviteli szolgáltatást nyújt Magyarország egész területére kiterjedően. Ezen belül a Sulinet-Közháló programon belül nagyszámú oktatási intézmény internet- és ügyfélszolgálati szolgáltatását biztosítja. A fenti tevékenységéhez bérelt adatátviteli kapacitásokon szűk körben közvetítőválasztásos, előválasztásos, valamint behívókártyás hangszolgáltatásokat is nyújt.

• 9.

  Az Euroweb a 2004. évben 6 milliárd forint nettó árbevételt ért el, más vállalkozás felett irányítási joggal nem rendelkezik.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

• 10.

  Az Euroweb részvényei többségének az Invitel általi megszerzése a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés a) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül.

• 11.

  Az összefonódással érintett vállalkozások (Tpvt. 26. §) közül az Invitel és az Euroweb 2004. évi - a Tpvt. 27. § (1) és (2) bekezdés szerint számított - együttes nettó árbevétele meghaladta a tizenötmilliárd forintot, és ezen belül mindkettőé az ötszázmillió forintot, ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

IV.

Az engedélyezés

• 12.

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

• 13.

  Az összefonódással érintett piac(ok)nak minősülnek mindazok, amely(ek)en az összefonódás valamely (akár közvetlen, akár közvetett) résztvevője piaci tevékenységet fejt ki, melyek tekintetében a Versenytanács az összefonódás horizontális, vertikális, portfolió, és konglomerátum hatásait vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Versenytanács Elnökének 1/2003. számú közleményében (a továbbiakban: Közlemény) foglaltak szerint.

• 14.

  A Közlemény 14. pontja szerint az összefonódások alábbi csoportjai esetében nem kell számolni káros versenyhatásokkal.

• • 1.

    Az összefonódásnak horizontális, vertikális és portfolió hatásai sincsenek, vagyis:

• • • a.

      nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő legalább két vállalkozás-csoport jelen van; és

• • • b.

      nincs olyan érintett piac amelyen az összefonódásban résztvevő bármely két vállalkozás-csoport vevő-eladó kapcsolatban van (lehet) egymással; és

• • • c.

      az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportok semmilyen formában (gyártás, forgalmazás stb.) nem érdekeltek egymást kiegészítő áruk piacain.

• • 2.

    Az összefonódásnak van horizontális és/vagy vertikális és/vagy portfolió hatása, de:

• • • a.

      nincs olyan érintett piac, amelyen a vállalkozás-csoportok együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot; és

• • • b.

      nincs olyan, az összefonódásban érintett bármely két vállalkozás-csoportot (mint vevőt és eladót) összekötő érintett piac, amelyen akár az eladó, akár a vevő vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot; és

• • • c.

      nincs olyan a portfolió hatással érintett piac, amelyen valamelyik vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot.

• • 3.

    Az összefonódó vállalkozás-csoportok együttes részesedése valamely érintett piacon meghaladja ugyan a 14.ii.a. pontban rögzített küszöbértéket, azonban az összefonódás következtében a piaci koncentráció növekedése ezen az érintett piacon csekély mértékű. E pont alapján engedélyezhető az összefonódás, ha:

• • • a)

      az ezen az érintett piacon legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező érintett vállalkozás-csoport figyelmen kívül hagyásával az összefonódásban érintett többi vállalkozáscsoport együttes piaci részesedése ezen az érintett piacon nem haladja meg az 5 százalékot; és

• • • b)

      ezen az érintett piacon van az összefonódásban résztvevő legnagyobb vállalkozás-csoporthoz hasonló piaci részesedésű versenytárs vállalkozás; és

• • • c)

      az összefonódás lehetséges verseny lényeges csökkenését sem eredményezheti, mert alappal feltételezhető, hogy a jelenleg alacsony piaci részesedésű vállalkozás részesedése a jövőben sem növekedhet érezhetően.

• 15.

  A vizsgálók a lehetséges legszűkebb árupiacok (Tpvt. 14. § (2) bekezdés), valamint Magyarország egész területe, illetve az Invitel-terület, mint érintett földrajzi piac (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) feltételezése mellett egyetlen lehetséges érintett piac (az Invitel-területen nyújtott szélessávú üzleti internet hozzáférési szolgáltatás) esetében állapítottak meg olyan együttes, illetve egyenkénti részesedést, ami a Közlemény szerinti feltételeknek nem felel meg. Ezen piac sajátossága azonban, hogy az Euroweb bevételének közel 90 százalékát a Sulinet-Közháló keretében nyújtott szolgáltatásból szerzi. Ez azonban egy tenderhez kapcsolódik, amely 2007. évre újra meghirdetésre kerül. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint a Sulinet-Közháló keretében nyújtott szolgáltatás elkülönült árupiacot alkot a szélessávú internet hozzáférési szolgáltatáson belül, és az így kettéválasztott árupiacokon a Közlemény szerinti feltételek teljesülnek.

• 16.

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

Kapcsolódó versenykorlátozások

• 17.

  A Tpvt. 30. § (5) bekezdése értelmében az összefonódáshoz adott engedély kiterjed mindazokra a versenykorlátozásokra, amelyek az összefonódás megvalósításához szükségesek.

• 18.

  A Gazdasági Versenyhivatal eddigi gyakorlatában minden esetben külön is vizsgálta a kérelmezett összefonódást eredményező szerződésben (vagy az azt kiegészítő szerződésben) szereplő versenyt korlátozó rendelkezéseket, és határozatában kitért arra is, hogy azokra a Tpvt. 30. § (5) bekezdése alapján az engedély kiterjed-e vagy sem. Ha igen, akkor az tartalmát tekintve azt jelentette, hogy a szerződés adott rendelkezése - mint az összefonódás szerves része - nem minősül a Tpvt. 11. § értelmében gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.

• 19.

  A Tpvt. módosításról szóló 2005. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Mtv.) 62. § (2) bekezdése szerint az Mtv. 61. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban (az Mtv. 2005. június 29-i kihirdetését követő 15. napon, vagyis 2005. július 14-én) hatályát vesztette a Tpvt. 18-19. §-a és az azokhoz kapcsolódó 77. § (3) bekezdése. Ezen hatályon kívül helyezésekkel összefüggésben az Mtv. 2. és 3. §-ai a Tpvt. addigi 17. és 20. § helyett új rendelkezéseket állapítottak meg. Ezen rendelkezések együttes tartalma az, hogy 2005. július 14-étől megszűnt annak lehetősége, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a versenykorlátozó megoldások tekintetében nemleges megállapítást tegyen, illetve egyedi mentesítést adjon.

• 20.

  Az előzőekre tekintettel a Gazdasági Versenyhivatal a jövőben az összefonódást engedélyező határozataiban főszabályként - egyezően az Európai Bizottság gyakorlatával ^[1] is - nem végzi majd el annak értékelését, hogy az összefonódást eredményező szerződésben szereplő versenykorlátozás a Tpvt. 30. § (5) bekezdése szerinti kapcsolódó versenykorlátozásnak minősül-e. Azt a vállalkozásoknak a jövőben - csakúgy, mint a Tpvt. hatályon kívül helyezett 18. §-a szerinti további esetekben - az érintett vállalkozásoknak saját maguknak kell eldönteniük.

• 21.

  A Tpvt. 30. § (5) bekezdése alkalmazhatóságának értékelésekor a vállalkozások számára segítséget nyújthat az azzal kapcsolatos eddigi versenyfelügyeleti gyakorlat, melynek a jövőben is irányadónak tekintett főbb elemeit az alábbiakban foglalja össze a Versenytanács.

• • 1.

    A Tpvt. 30. § (5) bekezdése alapján kizárólag olyan versenykorlátozások értékelhetőek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az adott összefonódáshoz, hiányukban az összefonódás ésszerűen nem is valósítható meg. A kapcsolatnak tehát tartalminak kell lennie: önmagában még nem tesz az összefonódás szerves részévé valamely versenykorlátozást az, ha abban az összefonódással egyidejűleg - esetleg egyazon szerződésben - állapodtak meg a felek. Másoldalról viszont az, hogy az összefonódás és a versenykorlátozás külön-külön szerződésben jelenik meg, nem zárja ki együttes versenyjogi értékelésük lehetőségét.

• • 2.

    Az eddigi versenyfelügyeleti gyakorlatban a tipikus eset az volt, amikor a vállalkozás feletti irányítás átengedésével vagy vállalkozásrész átadásával megvalósított összefonódások esetében a felek olyan megállapodást is kötnek, amelyben az eladó (átadó, átengedő) vállalja, hogy meghatározott ideig az átadott eszközökkel, illetve jogok révén előállítható árukat (valamint azt helyettesítő árukat) nem forgalmaz (versenytilalom). Ilyen esetben indokolt igény ugyanis a vevő részéről, hogy a piacra történő beilleszkedése idejére bizonyos mértékű védelme legyen az érintett piacon a vállalkozás(rész) eladójának versenyével szemben, biztosítva ezzel a maga számára a megvásárolt termelési-értékesítési lehetőség megfelelő szintű hasznosíthatóságát. A joggyakorlat általános elvként azt alakította ki, hogy a versenykorlátozás akkor nem haladja meg az ezen cél eléréséhez szükséges mértéket, vagyis esik a Tpvt. 30. § (5) bekezdés alá, ha:

• • • a.

      egyrészt időben korlátozott,

• • • b.

      másrészt nem lépi túl az értékesített vállalkozás(rész) értékesítés előtti működési területét: sem áru szempontjából, sem pedig földrajzi értelemben (Vj-19/1999.).

• • 3.

    Az időbeli korlátozottság tekintetében a Gazdasági Versenyhivatal kezdetben abból indult ki, hogy az ötéves időszakot nem meghaladó versenytilalom főszabályként kapcsolódó versenykorlátozásnak minősül. 2002. évtől azonban - igazodva az Európai Bizottság által megváltozott gyakorlatához is - már csak a három évnél rövidebb versenytilalmat fogadott el gyakorlatilag "automatikusan". Ennél hosszabb versenytilalmi időszakot a Gazdasági Versenyhivatal csak kivételesen fogadott el, ha a versenytilalommal érintett áruknak viszonylag hosszú az életciklusuk és erős a fogyasztói hűség (Vj-57/2002., Vj-94/2003., Vj-132/2005.).

• 22.

  Az előzőekben kifejtettek ellenére a Gazdasági Versenyhivatal a jogbiztonság érdekében a jövőben sem zárkózik majd el az olyan, az összefonódással együtt megvalósított versenykorlátozások Tpvt. 30. § (5) bekezdése szempontjából történő értékelésétől, amelyek értékelése az addigi gyakorlata alapján nem végezhető el egyértelműen.

• 23.

  Mindezek alapján a Versenytanács jelen határozatában érdemben nem foglalkozott az Euroweb korábbi tulajdonosát és vezérigazgatóját terhelő versenytilalommal (lásd 2. pont). Mindazonáltal a Versenytanács megjegyzi, hogy az minden tekintetben megfelel az 21.1.-21.3. pontokban foglaltaknak.

V.

Az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága

• 24.

  A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben "az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg", mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárási díj összege kettőmillió forint. Amennyiben az engedély megadása nem nyilvánvaló vagy a Tpvt. 30. § (1) bekezdésén alapul, akkor a határozatot a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján 120 napon belül kell meghozni, mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján - a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetett kettőmillió forinton felül - további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetni a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül.

• 25.

  Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy az összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 63.§ (3) bekezdés ac) pontja szerinti (egyszerűsített) és a b) pont szerinti (teljeskörű) eljárásban elbírálható összefonódások megkülönböztetésekor a Versenytanács a - saját több éves gyakorlatát tükröző - Közleményből indul ki, mely alapján - a 14-15. pontokban foglaltakra tekintettel - a Versenytanács a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját.

VI.

Eljárási kérdések

• 26.

  A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

• 27.

  A Versenytanács határozatát - a Tpvt. 73. § (2) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 28.

  Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2006. március 14.

Jegyzetek

• 

  A Bizottság 2005/c56/03. számú közleménye.