Gazdasági Versenyhivatal

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-49/2006/11

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Magyar Telekom Rt. (Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

végzést

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat ellen a végzés közlésétől számított 8 napon belül az ügyfél, illetve akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz, a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett jogorvoslati kérelemmel élhet.

Indoklás

• 1.

  A Gazdasági Versenyhivatal annak vizsgálatára indított versenyfelügyeleti eljárást a Magyar Telekom Rt. ellen, hogy az eljárás alá vont megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) III. fejezetének rendelkezéseit az ÁFA-csökkenéssel összefüggő árváltozásokról a "Hírmondó" című kiadványában adott tájékoztatással.

I.

Az eljárás alá vont

• 2.

  Az eljárás alá vont és az általa közvetlenül vagy (más vállalkozásokon keresztül) közvetve irányított vállalkozások által alkotott vállalkozáscsoport a távközlési piac minden szegmesében jelen van. A helyi, belföldi távolsági és nemzetközi vezetékes távbeszélő szolgáltatások nyújtásán kívül a csoporthoz tartozó vállalkozásokon keresztül Magyarország piacvezető mobil távközlési szolgáltatója, illetve az internet szolgáltatási piac meghatározó szereplője. Az 54-ből 39 primer körzetben (ebből három körzetben az Emitel Rt. révén) helyi távbeszélő-szolgáltatást nyújtó eljárás alá vont koncessziós szolgáltatási területe Magyarország területének mintegy 70%-át és a lakosság 72%-át fedi le. Ezen túlmenően a csoporthoz tartozó további vállalkozások béreltvonali, adatátviteli, kábeltelevíziós és vagyonbiztonsági szolgáltatásokat nyújtanak, valamint a csoport foglalkozik távközlési berendezések értékesítésével és bérbeadásával is.
  
  A magyarországi vezetékes hangszolgáltatási piacon legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező eljárás alá vont és a T-Mobile Rt. 2006. február 28-án egyesült, így 2006. március 1-jétől a Magyar Telekom a T-Mobile jogutódja.

II.

Az eljárás alá vont vizsgált magatartása

• 3.

  2006. január 1-jén a legmagasabb (25%) ÁFA-kulcs 20%-ra csökkent. A változás mind a vezetékes hangszolgáltatás havi előfizetési díjait, mind pedig a percdíjakat érintette.

• 4.

  Az eljárás alá vont saját ügyfelei számára havonta küldi meg a "Hírmondó" című kiadványt, amely az eljárás alá vont vezetékes üzletágának honlapján is elérhető. Ennek 2006 januári száma az alábbiakat tartalmazta az ÁFA-csökkentéssel egyidejű árváltoztatások kapcsán:
  
  2006. január 1-jétől csökkennek díjaink
  
  2006. január 1-jétől csökkentettük díjainkat! Célunk, hogy minél több ügyfelünk még az áfaváltozás mértékénél is nagyobb kedvezményben részesülhessen. Ezért úgy állapítottuk meg a díjcsökkentés mértékét, hogy figyelembe vettük, mely díjcsomagok a legnépszerűbbek 2 milliót meghaladó ügyfélkörünkben, valamint a szerényebb anyagi körülmények között élőknek igyekeztünk még elérhetőbbé tenni a telekommunikáció által nyújtott kényelmet. A lakossági díjcsomagok közül a több mint félmillió ügyfél által választott Felező díjcsomagban - amely után a szociálisan rászorulók az Informatikai és Hírközlési Minisztérium havi ezer forintos támogatását igényelhették - a percdíjak a belföldi vezetékes irányú hívások esetén csúcsidőben 50%-kal (20 Ft helyett 10 Ft), míg csúcsidőn kívül 17%-kal (12 Ft helyett 10 Ft) csökkentek. A csomag mobil és nemzetközi hívásainak percdíja egységesen 4%-kal lett kevesebb. A percdíjak csökkenése a Felező díjcsomag havidíjában is érződik, hiszen ebben a konstrukcióban a havidíj fele lebeszélhető, melyért belföldi vezetékes szám csúcsidejű hívásával számolva az eddigi 80 helyett 160 percet beszélgethetnek. A Felező havidíja január 1-jétől változatlanul 3210 Ft.
  
  A Minimál díjcsomagot még több mint 400 000 ügyfelünk használja, nekik január 1-jétől havidíjukat és percdíjaikat illetően is - az áfacsökkenéssel megegyezően - 4%-kal kevesebbet kell fizetniük.
  
  A több mint negyedmillió ügyfél által előnyben részesített Teleperc, Favorit és Favorit Plusz csomagokban is csökkentettük díjainkat. A Teleperc díjcsomag havidíja az áfacsökkenésnél nagyobb mértékben, 6%-kal, 3390 Ft-ról 3190 Ft-ra csökkent. A Favorit díjcsomag analóg havidíja 4290 Ft-ról 4120 Ft-ra, a Favorit Plusz díjcsomagé pedig 4990 Ft-ról 4790 Ft-ra mérséklődött. A percdíjak a Teleperc, a Favorit és a Favorit Plusz csomagokban minden hívásirányban 4-5%-kal csökkentek.
  
  A Bázis Plusz, a Sokatmondó és a Csevegő csomagok percdíjai, valamint a nyilvános állomások percdíjai is átlagosan 4%-kal csökkentek január elsejétől.
  
  A díjváltozásról részletes információt talál a www.t-com.hu honlapon, T-Pont üzleteinkben és T-Com Partnereinknél, illetve az 1212 ingyenesen hívható ügyfélszolgálati számon.
  
  Az alábbi táblázatokban azokat a díjakat jelentetjük meg, ahol a bruttó árcsökkentés nem éri el a 4%-ot.

* Mindenkori akciós havidíj.

A fentiekben ismertetett tájékoztató szöveg alatt a következő táblázat került elhelyezésre:

• 5.

  A 2006 februári "Hírmondó"-ban egy helyreigazítás jelent meg, mivel a "Sokatmondó" díjcsomag havidíjának feltüntetésekor nem jelenítették meg a csomag használatakor kötelezően fizetendő csomaghavidíjat, amely analóg vonal esetén 375 Ft.

III.

A vizsgálók indítványa

• 6.

  A vizsgálók jelentésükben a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetését indítványozták.

IV.

Jogi háttér

• 7.

  A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha a) az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.
  
  A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.
  
  A Tpvt. 72.§-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követően az eljárást végzéssel megszünteti, ha a vizsgálat elrendelésére okot adó, a 70.§ (1) bekezdésében meghatározott körülmények nem állnak fenn, továbbá akkor, ha a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg törvénysértés, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény; az eljárást megszüntető végzéssel szemben külön jogorvoslatnak van helye (82.§). A 70.§ hivatkozott (1) bekezdése értelmében a vizsgáló végzéssel vizsgálatot rendel el olyan tevékenység, magatartás vagy állapot észlelése esetén, amely e törvény rendelkezéseit sértheti, feltéve, hogy az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, és a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé teszi.
  
  A Tpvt. 82.§-ának (1) bekezdése szerint a vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak az eljárás során hozott végzése ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt e törvény megengedi. A jogorvoslati kérelem előterjesztésének a végzésben foglaltak foganatosítására, az eljárás folytatására - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - halasztó hatálya nincs. A jogorvoslati kérelmet az ügyfél, illetve akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz, a végzés közlésétől számított nyolc napon belül terjesztheti elő. A (3) bekezdés leszögezi, hogy az eljáró versenytanács végzése elleni jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság közigazgatási nemperes eljárásban bírálja el.

V.

A Versenytanács döntése

• 8.

  A Tpvt. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartások tilalmazásával a gazdasági versenyt oly módon óvja, hogy nem engedi tisztességtelenül befolyásolni a fogyasztói döntés mechanizmusát. A tisztességtelen befolyásolás kihat vagy kihathat a fogyasztók versenytársak, illetve termékek közötti választásának a folyamatára.

• 9.

  Általános követelményként fogalmazódik meg, hogy a nyereség és vagyonszerzés céljából gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásnak a magáról vagy termékeinek lényeges tulajdonságáról adott, fogyasztóknak szóló tájékoztatása igaz és pontos legyen.

• 10.

  A fogyasztók megtévesztése a termék bármely lényeges tulajdonsága vonatkozásában megvalósulhat.
  
  Valamely termék ára kétségtelenül lényeges tulajdonságnak minősül, s így az arra vonatkozó tájékoztatás alkalmas a fogyasztói döntések befolyásolására. Ugyancsak alkalmas a fogyasztói döntések befolyásolására a termék árában bekövetkezett változásról adott tájékoztatás.

• 11.

  A jogsértő tájékoztatás akkor is megvalósul, ha utóbb a fogyasztóknak módjuk van a teljes körű valós információ megismerésére, a Tpvt. ugyanis a fogyasztók tisztességtelen befolyásolására alkalmas tájékoztatást tilalmazza, e sérelem pedig a jogsértő információk közreadásával befejeződik.

• 12.

  A Versenytanács az eljárás alá vonttal szemben lefolytatott Vj-133/2005. számú versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozat 35. pontjában aláhúzta, a vállalkozások nemcsak azon fogyasztók vonatkozásában tanúsíthatnak a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást, akik még nem ügyfeleik, hanem azok irányában is, akik már ügyfeleik. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütköző magatartás a már meglévő ügyfelek megtartása, az ügyfelek korábbi választásának (a vállalkozás termékkörén belül maradó) módosítása céljából, illetve arra alkalmas módon is megvalósítható.
  
  Ennek megfelelően versenyjogi értékelés tárgya lehet az eljárás alá vont "Hírmondó" című, jellemzően a meglévő ügyfeleknek megküldött, de - elsősorban az interneten - az eljárás alá vonttal szerződéses kapcsolatban nem álló fogyasztók által is elérhető kiadványában adott tájékoztatás.

• 13.

  A Tpvt. 70.§-ának (1) bekezdése értelmében a versenyfelügyeleti eljárás megindításának feltétele a versenyjogsértés valószínűsítése, az, hogy az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozzék, illetőleg az, hogy a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé tegye.
  
  Amint azt a Versenytanács a Vj-31/2006. számú versenyfelügyeleti eljárást megszüntető végzésében kiemelte, a Tpvt. versenyfelügyeleti eljárások megindításakor alkalmazandó 70.§-ának (1) bekezdése szerint a versenyjogsértés valószínűsége nem jár automatikusan eljárásindítási kötelezettséggel, mert ennek mérlegelését a jogalkotó megengedte. A 2005. november 1. után indult eljárások tekintetében e mérlegelési jog a közigazgatási eljárás befejezésére is kiterjed, így mód nyílik a Tpvt. 70.§-ának (1) bekezdésében írt eljárásindítási feltételek meglétének utólagos ellenőrzésére, s amennyiben ezek hiánya állapítható meg, az eljárás megszüntethető.

• 14.

  A jelen esetben a Versenytanács megállapította, hogy a "Hírmondó" című kiadvány 2006 januári számában megjelent, a végzés 4. pontjában ismertetett tájékoztatás címe és első mondata generálisan, az eljárás alá vont termékkínálatának egészére, a díjcsomagok havi előfizetési díjaira és percdíjaira egyaránt kiterjedő módon fogalmazta meg, hogy az eljárás alá vont 2006. január 1-től csökkenti díjait. Eközben ugyanakkor például a "Bázis" (analóg), a "Bázis Plusz" (analóg), a "Sokatmondó" (analóg), a "Felező" (analóg) és a "Csevegő" (analóg) díjcsomagok havi előfizetési díjai változatlanok maradtak. Az egyetlen egy alkalommal közzétett tájékoztatás egésze ugyanakkor mintegy pontosítva a címet és az első mondatot, a későbbiekben a szövegben és az ahhoz kapcsolódó táblázatokban ismerteti, hogy milyen körben milyen mértékű változás következik be, mely esetekben nem éri el a bruttó árcsökkentés a 4%-os mértéket, illetve megadja több díjcsomag havi előfizetési díját, amelyből az azzal rendelkező fogyasztók megállapíthatják, változik-e, s ha igen, milyen mértékben változik az adott díjcsomag havi előfizetési díjának az összege.
  
  A fogyasztók egy része esetén a megvalósult tájékoztatás vezethet értelmezési zavarhoz, azonban ennek, illetve a versenyre gyakorolt hatásának a mértéke valószínűsíthetően oly csekély, amely - a vizsgálók által az érdemi vizsgálat lefolytatása előtt nem megítélhetően - már az eljárás megindítását sem tette volna indokolttá, mivel ezzel összefüggésben a közérdek védelme nem teszi szükségessé az eljárás lefolytatását.
  
  Ugyanez állapítható meg a tájékoztatás azon elemével kapcsolatban is, amely szerint az eljárás alá vont arra törekszik, hogy minél több ügyfele még az áfaváltozás mértékénél is nagyobb kedvezményben részesülhessen.

• 15.

  A Tpvt. 73.§-ból megállapíthatóan a Versenytanács csak akkor köteles előzetes álláspontját elkészíteni és azt az eljárás alá vontnak megküldeni, ha a Versenytanács nem a 72.§ (1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint intézkedett, illetőleg ha nem teljesülnek a 73.§ (2) bekezdésben foglaltak. Amennyiben a Versenytanács a 72.§ (1) bekezdésének a) pontjában biztosított lehetőséggel él, akkor nem szükséges elkészítenie előzetes álláspontját (és így azt értelemszerűen nem is kell megküldenie az eljárás alá vontnak), illetőleg - tekintettel a 74.§ (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseire - nem is kell tárgyalást tartania, azaz döntését meghozhatja tárgyaláson kívül, az előzetes álláspont elkészítése és eljárás alá vontnak történő megküldése nélkül.

• 16.

  Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács a Tpvt. 72.§-a (1) bekezdésének a) pontja alapján tárgyaláson kívül a rendelkező rész szerint döntött. A 72.§ (4) bekezdés előírja, hogy ezt a végzést a bejelentővel is közölni kell.

• 17.

  A Versenytanács megjegyzi, a jelen eljárásban kizárólag a "Hírmondó" című kiadvány 2006 januári számában megjelent tájékoztatás volt a versenyjogi értékelés tárgya. Az eljárás nem terjedt sem más, a díjaknak az áfa változása miatt bekövetkezett módosulására vonatkozó tájékoztatásokra, sem a díjak módosulása mértékének vagy változatlanul maradásának a kérdésére.

• 18.

  A végzés elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 72.§-a (1) bekezdésének a) pontja és 82.§-a biztosítja.

Budapest, 2006. július 27.