Nyomtatható verzió PDF formátumban
Vj-61/2006/26
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Chellomedia Programing B.V. kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként résztvett a Sport1 TV Műsorszolgáltató Zrt. (Budapest.) - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
határozatot
- 1)
A Versenytanács - a 2) pont szerinti kötelezettség előírása mellett - engedélyezi, hogy a Chellomedia Programing B.V. irányítást szerezzen a Sport1 TV Műsorszolgáltató Zrt. felett.
- 2)
A Versenytanács a 2010. augusztus 31-ig terjedő időszakra kötelezettségként előírja, hogy a Chellomedia Programming B.V. a Sport1 és Sport2 nevű csatornák harmadik felek részére történő értékesítésétől nem zárkózhat el, amennyiben azok készek a csatornáknak, a piacon szokásos üzleti és műszaki feltételek szerint megállapított, nem diszkriminatív díját megfizetni és rendelkeznek a fenti műsorszolgáltatások továbbításhoz szükséges jogi, műszaki és üzleti feltételrendszerrel.
- 3)
Kötelezi a kérelmezőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül fizessen meg további 8.000.000.- (Nyolcmillió) forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú eljárási díjbevételi számlájára.
- 4)
A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.
Indoklás
I.
A kérelem
- 1.
A. Chellomedia Programing B.V. 2006. április 5-én Részvény Adásvételi Szerződés révén a Sport1 TV Műsorszolgáltató Zrt. (a továbbiakban: Sport1 Zrt.) részvényei több, mint 50 százalékának tulajdonosává vált, melyhez 2006. május 4-én benyújtott kérelmében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.
- 2.
A kérelmező a vizsgálók által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást 2006. június 8-án teljesítette.
II.
A teljeskörű eljárássá nyilvánítás
- 3.
A Tpvt. 63. § (3) bekezdése szerint vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során az eljárást befejező döntést a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított
a) negyvenöt napon belül kell meghozni, amennyiben
aa) a 23. § és 25. § értelmében nem jön létre összefonódás, vagy
ab) az összefonódás a 24. § szerinti értéket nem éri el, vagy
ac) az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg;
b) százhúsz napon belül kell meghozni minden egyéb esetben. - 4.
A Tpvt. 63. § (4) bekezdése alapján a (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról az eljáró versenytanács a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított negyvenöt napon belül dönt.
- 5.
A kérelem alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy az adott esetben a Tpvt. 63. § (3) bekezdés aa) és ab) pontjaiban foglaltak nem alkalmazhatók.
- 6.
A Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontjához kapcsolódóan arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy egy összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 30. § (2) bekezdésére való hivatkozásból azonban következik, hogy azok az összefonódások engedélyezhetők ilyen módon, amelyek nyilvánvalóan nem hoznak létre vagy nem erősítenek meg gazdasági erőfölényes helyzetet. A nyilvánvalóan engedélyezendő összefonódások körének meghatározása a Gazdasági Versenyhivatal mérlegelési jogkörébe tartozik. Azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal milyen szempontok és megfontolások alapján dönt abban a kérdésben, hogy az összefonódás engedélyezése iránti kérelmet a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontja szerinti (a továbbiakban: egyszerűsített) vagy a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja szerinti (a továbbiakban: teljeskörű) eljárásban bírálja el, a Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Versenytanács Elnökének 1/2003. számú közleménye (a továbbiakban: Közlemény) ismerteti.
- 7.
A Közlemény 14-15. pontja az összefonódással érintett vállalkozások érintett piaci részesedéseihez köti az egyszerűsített eljárás alkalmazhatóságát. A 14. ii. b.) pont szerint nem alkalmazható egyszerűsített eljárás, ha van olyan az összefonódásban érintett bármely két vállalkozás-csoportot (mint vevőt és eladót) összekötő érintett piac, amelyen akár az eladó, akár a vevő vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot
- 8.
Az adott esetben a Versenytanács megállapította, hogy az ügyfelek által rendelkezésre bocsátott információk szerint a Chellomedia Programing BV-vel egy vállalkozás-csoportba tartozó vállalkozások részesedése az őket a Sport1 Zrt.-vel összekötő műsortartalom átvitel (műsorterjesztés) magyarországi piacán meghaladja a 25%-ot, ezért a Versenytanács 2006. július 10-én kelt végzésében a teljeskörű eljárássá nyilvánításról döntött.
III.
Az összefonódás résztvevői
- 9.
A Chellomedia Programing B.V. a Liberty Global Inc. által közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozások alkotta vállalkozás-csoport (a továbbiakban: Liberty-csoport) tagja. A Liberty-csoport 19 országban 30,5 millió háztartást elérő kábelhálózattal rendelkezik, emellett jelentős média- és tartalomszolgáltatást is nyújt világszerte.
- 10.
A Liberty-csoport magyarországi tagjai közül
- a UPC Magyarország Kft. (a továbbiakban: UPC Kft.) kábeltelevíziós hálózatán keresztül 731 ezer előfizetőnek nyújt televíziós-, 135 ezer előfizetőnek internet-, továbbá 108 ezer előfizetőnek telefonszolgáltatást;
- a Monor Telefon Társaság Rt. (a továbbiakban: MTT Rt.) a Monor környéki 29-es primer körzetben nyújt helyhez kötött távbeszélő- és internet szolgáltatást, elkülönült hálózaton ugyanezen a területen kábeltelevíziós szolgáltatást, valamint az ország egész területén viszonteladóként értékesíti a UPC Direct márkanevű műholdas szolgáltatást, mely több mint 150 digitális televíziós műsort (közte valamennyi jelentős magyar nyelvű programot) tartalmaz. - 11.
A Liberty-csoport külföldön honos tagjai közül
- a Club Channel Ltd.;
- a Romantica (East) Ltd.;
- a Zone Broadcasting (EMC) Ltd.;
- a Reality TV Ltd.; valamint
- az Extreme Networks Europe Ltd.
televíziós csatornákat értékesít magyarországi műsorterjesztő vállalkozásoknak. A csatornák közül a Club, a Romantica, az Europa és a Reality magyar nyelvű, az Extreme Sports csatorna azonban nem. - 12.
A 10) pontban említett vállalkozások 2005. évi nettó árbevétele, valamint a 11) pont szerinti vállalkozásoknak a Magyar Köztársaság területén 2005. évben elért nettó árbevétele - az egymásközötti forgalom nélkül - 55,4 milliárd forint volt.
A Sport1 Zrt.
- 13.
A Sport1 Zrt-t a Liberty-csoporthoz tartozó vállalkozások alapították 2000. év elején, 2002. január 1-jén azonban a részvények 75 százalékát értékesítették.
- 14.
A Sport1 Zrt. által előállított, és műsorterjesztő vállalkozások részére értékesített Sport1 és Sport2 elnevezésű tematikus sportcsatornák Magyarországon mintegy másfélmillió, illetve közel kilencszázezer háztartásban kerülnek terjesztésre. A két csatorna kínálatában meghatározó a vezető európai labdarugó bajnokságok (angol, francia, olasz, spanyol) mérkőzéseinek közvetítése, melyen túlmenően a magyar kosárlabda, kézilabda és jégkorong, valamint az észak-amerikai kosárlabda, jégkorong és amerikai football tekinthető fő tartalomnak.
- 15.
A Sport1 Zrt. 2005. évben - a Liberty-csoport tagjai részére történt értékesítés nélkül - 500 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el. A Sport1 Zrt. más vállalkozás felett nem rendelkezik irányítási joggal.
IV.
A műsorkészítés és a műsorterjesztés piacának sajátosságai
A műsorkészítés
- 16.
A műsorkészítéssel foglalkozó vállalkozások
- műsortulajdonosoktól (filmstúdiók, sportrendezvények szervezői, stb.) beszerzett műsorokból;
- saját előállítású műsorokból; valamint
- díjazás ellenében reklámokból
állítják össze egy-egy televíziós csatorna programját. - 17.
A televíziós csatornák két nagy csoportja az általános és a tematikus csatornák, mely utóbbin belül további alcsoportok léteznek (a legjelentősebbek: a sport, a film, az életmód, és a tudományos-ismeretterjesztő csatornák). Az egyes csatornáknak lényeges tulajdonsága a sugárzott műsorok nyelve.
- 18.
A Sport1 Zrt. által készített Sport1 és Sport2 (a továbbiakban együtt: SportTV) csatornához hasonlóan magyar nyelven, nagyszámú népszerű sportágra kiterjedően sugároz sportműsorokat
- az Eurosport; valamint
- 2006. évtől a Sportklub. - 19.
2005. év során a SportTV és az Eurosport lényegében azonos mértékben részesedett a 18) pont szerinti magyar nyelvű sportműsorok nézettségéből. A 2006. év elején indult Sportklub az I. félévben 10 százalékot meghaladó nézettséget ért el, nagyobb részben az Eurosport, kisebb részben pedig SportTV terhére. A bevételekből - melyek részben a műsorterjesztők által fizetett műsordíjból, részben a reklámbevételekből származnak - a SportTV részesedése lényegesen magasabb (70 százalék körüli), mert az Eurosportnak nincsen bevétele magyarországi reklámokból.
- 20.
A tematikus sportcsatornákon kívül az általános csatornák is sugároznak sport műsorokat. Sőt: a legnagyobb érdeklődésre számottartó sportműsorok jellemzően ezeken a csatornákon jelennek meg, így az utóbbi időben
- az RTL-Klub műsorán a labdarugó VB döntő, a Forma 1, a profi boksz;
- az M1-en a nyári- és téli olimpia, az atlétikai- és az úszó EB, a kajak-kenu VB;
- a Duna TV-n a magyar labdarugó bajnokság;
- a Viasat 3-on a labdarugó Bajnokok Ligája. - 21.
Adott sportesemény (eseménysorozat) közvetítésének jogát valamely csatorna meghatározott időre, jellemzően (adott földrajzi-nyelv terület vonatkozásában) kizárólagosan szerzi meg. A jelentősebb események megszerzéséért a műsorkészítők között éles verseny van, mert azok megszerzése jelentősen növelheti a csatorna nézettségét, és azon keresztül a reklámbevételeket.
- 22.
A Liberty-csoport által forgalmazott csatornák közül az Extreme Sport egyrészt nem magyar nyelvű, másrészt - mint azt a neve is mutatja - egy szűkebb réteget céloz meg, amit a magyar nyelvű sportcsatornáknál nagyságrendileg alacsonyabb nézettsége is tükröz. A Liberty-csoport által forgalmazott további csatornák (lásd 11. pont) sportműsorokat egyáltalán nem tartalmaznak, és nézettségük - a magyar nyelv ellenére - szintén nagyságrendileg elmarad a sportcsatornák nézettségétől, továbbá valamennyi műsor esetében több hasonló tematikájú magyar nyelvű műsor van.
A műsorterjesztés
- 23.
A műsorterjesztés jelenleg Magyarországon alkalmazott módjai:
a) a gyakorlatilag országos elérhetőséget biztosító, ingyenes földfelszíni műsorsugárzás, mely ezidőszerint csak három csatornát (M1, RTL-Klub, TV2) érint;
b) a TV-készülékkel ellátott háztartások mintegy 60 százaléka által elérhető, előfizetési díj mellett igénybevehető kábeltelevíziós szolgáltatás, melynek programcsomagjaiban elvileg bármely csatorna elhelyezhető; valamint
c) a műholdas átvitel, melyen belül
ca) a szükséges technikai berendezések beszerzését követően a szabadon fogható (nem kódolt) csatornák ingyenesen nézhetők (a magyar nyelvű műholdas csatornák gyakorlatilag teljeskörűen kódoltak, így a 18. pont szerinti sportműsorok is);
cb) a kódolt csatornák gyakorlatilag csak akkor foghatók, ha a fogyasztó szerződést köt egy olyan vállalkozással, amely előfizetési díj mellett olyan programcsomagot sugároz, amelyben elvileg bármely csatorna elhelyezhető (jelenleg a Liberty-csoport által nyújtott UPC Direct mellett, a 2006. év eleje óta működő DigiTV tekinthető ilyennek);
d) a Budapesten és környékén előfizetési díj mellett fogható AntennaDigital szolgáltatás, melynek programcsomagjaiba elvileg szintén bármely csatorna elhelyezhető. - 24.
A SportTV (de legalább a Sport1) és a másik két magyar nyelvű sportcsatorna (az Eurosport és a Sportklub) a 23.b. pont szerinti kábeltelevíziós vállalkozások, továbbá a 23.cb. és d. pont szerinti szolgáltatók programcsaomagjaiban is szerepel. A Liberty-csoport részesedése (a UPC Kft. és az MTT Rt. kábeltelevíziós szolgáltatása, valamint a UPC Direct révén) a fenti szolgáltatások előfizetőiből mintegy 35 százalék.
- 25.
Már több európai országban megjelent a vezetékes távbeszélő hálózaton biztosított úgynevezett IPTV (vagy VDSL) szolgáltatás, melynek programcsomagjába a 23) pont szerinti szolgáltatásokhoz hasonlóan elvileg bármely csatorna elhelyezhető. Magyarországon jelenleg ilyen hálózat még nincs, a Magyar Telekom-csoport azonban 2006. év őszére tervezi vezetékes távbeszélőn hálózatán az IPTV szolgáltatás megindítását.
V.
A vizsgáló által azonosított versenyproblémák
- 26.
A vizsgáló abból kiindulva, hogy a magyar nyelvű sportcsatornák magyarországi piacán (mint a Tpvt. 14. § szerinti érintett piacon) magas (50-70 százalékos) részesedéssel rendelkező Sport1 Zrt. az összefonódás révén az ezen műsorok elosztásában 35 százalékos részesedéssel bíró Liberty-csoport tagjává válik, azt vizsgálta, hogy a Liberty-csoportnak ezen vertikális integráció révén megnyíló lehetősége mellett érdekeltsége is teremtődik arra, hogy tényleges (és lehetséges) műsorterjesztő versenytársaival szemben elzárkózzon a SportTV terjesztésére vonatkozó szerződéstől, vagy azt csak hátrányos feltételekkel kösse meg.
- 27.
A Liberty-csoport előzőek szerinti érdekeltségének szükséges feltétele az általa használtakkal párhuzamos műsorterjesztő hálózatok léte, mert csak az azokkal szembeni elzárkózás révén növelheti részesedését a Liberty-csoport a műsorterjesztés piacán, ami lehetőséget teremthet az elzárkózás miatt kieső műsorbevétel kompenzálására.
- 28.
A Liberty-csoport kábeltelevíziós hálózatával párhuzamos kábeltelevíziós hálózatok jellemzően nincsenek, és ilyenek kiépítésére a jövőben sem lehet számítani. A viszonylag rövid időn belül nagy valószínűséggel megjelenő IPTV azonban igen erős versenyt teremthet a kábeltelevíziós szolgáltatásnak.
- 29.
A Liberty-csoport műholdas hálózatának (a UPC Direct-nek) egyértelmű versenytársa a DigiTV, továbbá Budapest és környéke tekintetében az Antenna Digitál is versenyt támaszthat a UPC Direct-nek, sőt a kábeltelevíziós szolgáltatásnak is.
- 30.
A versenytárs műsorterjesztők szempontjából tekintve a 26) pont szerinti (versenyt korlátozó) stratégia Liberty-csoport általi alkalmazásának feltétele, hogy annak révén azok valós hátrányt szenvedjenek. A műsorterjesztők álláspontja szerint versenyképes és vonzó programcsomag-struktúrát nem lehet összeállítani magyar nyelvű sportcsatorna nélkül, melyek közül a SportTV kiemelkedő jelentőségű, így annak hiánya kétségkívül hátrányos lenne egy műsorterjesztő vállalkozásnak.
- 31.
A DigiTV és az Antenna Digital szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak jelenleg értékesíti a Sport1 Zrt. a SportTV csatornát. Az erre vonatkozó szerződések azonban még a kérelmezett összefonódást megelőző érdekeltségi viszonyokat tükrözik: a jelenlegi nem vertikálisan integrált tulajdonosnak nyilvánvalóan a SportTV lehető legszélesebb körű értékesítése az érdeke, számára ugyanis semmiféle kompenzációt nem jelent a kisebbségi tulajdonos Liberty-csoport esetleges forgalombővülése a műsorterjesztés piacán. Mindezek ellenére a már viszonylag jelentős előfizetői bázist jelentő meglévő hálózatok (DigiTV, Antenna Digital) esetében inkább csak elvi lehetőség a jövőbeni elzárkózás. A várhatóan rövidesen megjelenő IPTV hálózat(ok), és az esetlegesen piacra lépni szándékozó újabb műholdas szolgáltatók esetében azonban ilyen "nézettségi veszteséggel" közvetlenül nem kell számolni a Liberty-csoportnak, ugyanakkor ezek érdemi versenytárssá válását az előzőek alapján jelentősen korlátozhatja, ha programcsomagjaikban nem tudják szerepeltetni a SportTV-t.
- 32.
Mindezek alapján a vizsgáló úgy ítélte meg, hogy valós veszély az összefonódás engedélyezése esetén a Liberty-csoport részéről a SportTV értékesítésére irányuló szerződéstől való elzárkózás.
- 33.
A vizsgáló az általa azonosított előzőek szerinti versenyproblémákról tájékoztatta a kérelmezőt, egyben jelezve, hogy csak azt megszüntető kötelezettségek (Tpvt. 30. § (5) bekezdés) kérelmező által történő vállalása mellett tartja engedélyezhetőnek az összefonódást.
VI.
A kérelmező vállalásai
- 34.
A kérelmező vállalásait a vizsgáló az általa - a Tpvt. 44. § alapján versenyfelügyeleti eljárásban alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 62. § (1) bekezdése alapján - tartott tárgyaláson ismertette. A tárgyaláson az ügyben érintett jelentősebb vállalkozások is résztvettek, és észrevételeket tehettek a vállalásokhoz, ami alapján azok véglegesítésre kerültek.
- 35.
A tárgyaláson elhangzottak figyelembevételével a Chellomedia Programming B.V. vállalta, hogy a Sport1 és Sport2 nevű csatornák harmadik felek részére történő értékesítésétől indokolatlanul nem zárkózik el, amennyiben azok készek a csatornáknak, a piacon szokásos üzleti és műszaki feltételek szerint megállapított, nem diszkriminatív díját megfizetni és rendelkeznek a fenti műsorszolgáltatások továbbításhoz szükséges jogi, műszaki és üzleti feltételrendszerrel. A Chellomedia Programming B.V ezen kötelezettséget a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyó határozatának kézhezvételétől számított négy évre vállalta.
- 36.
A kérelmező fenti vállalását annak ellenére tette, hogy álláspontja szerint a műsorkészítés egésze minősül érintett árupiacnak, melyen a Liberty-csoport és a Sport1 Zrt. együttes piaci részesedése csak mintegy 5 százalék.
VII.
Az engedélykérési kötelezettség
- 37.
A Sport1 Zrt. részvényei többségének a Chellomedia Programing B.V. általi megszerzése a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés a) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül.
- 38.
Az összefonódással érintett vállalkozás-csoportok (a Tpvt. 26. § alapján a Liberty-csoport és a Sport1 Zrt.) 2005. évi - a Tpvt. 27. § (1) és (2) bekezdés szerint számított - együttes nettó árbevétele meghaladta a tizenötmilliárd forintot, és ezen belül mindkettőé az ötszázmillió forintot, ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.
- 39.
Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Tpvt. alkalmazásában érintett vállalkozás-csoportnak (Tpvt. 26. § (5) bekezdés) minősül az összefonódás Tpvt. 26. § (2) bekezdése szerinti közvetlen résztvevője (adott esetben: a Sport1 Zrt.) önmagában is, ha nem kapcsolódnak hozzá közvetett résztvevők (Tpvt. 26. § (3) bekezdés).
VIII.
Az engedélyezés
- 40.
A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).
A versenyhatások
- 41.
Az összefonódással érintett piac(ok)nak minősülnek mindazok, amely(ek)en az összefonódás valamely (akár közvetlen, akár közvetett) résztvevője piaci tevékenységet fejt ki, melyek tekintetében a Versenytanács az összefonódás horizontális, vertikális, portfolió, és konglomerátum hatásait vizsgálja a Közleményben (lásd 6. pont) foglaltak szerint.
41.1. Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán legalább két, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése, miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.
41.2. Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, árdiszkrimináció).
41.3. A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozáscsoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozáscsoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.
41.4. Konglomerátum hatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b. pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.
Horizontális hatás
- 42.
A Liberty-csoport és a Sport1 Zrt. azonos magyarországi tevékenysége a műsorkészítés. Káros horizontális hatások azonban nem valószínűsíthetők, mert
a) ha a magyar nyelvű sportcsatornákat elkülönült árupiacnak (Tpvt. 14. § (2) bekezdés) tekintjük (miként a vizsgáló), akkor azon az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoportok közül Magyarországon, mint érintett földrajzi piacon (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) csak a Sport1 Zrt. van jelen, a Liberty-csoport nem;
b) ha viszont az érintett árupiacot olyan tágan értelmezzük (miként a kérelmező), hogy annak a magyar nyelvű sportcsatornák mellett a Liberty-csoport által Magyarországon forgalmazott csatornák (lásd 11. pont) is részét képezik, akkor a két vállalkozás-csoport együttes piaci részesedése lényegesen alatta marad annak a mértéknek (20 százalék), amely a Közlemény szerint már alapot adhat versenyaggályokra.
Konglomerátum hatás
- 43.
A többségi tulajdonos személyének megváltozása elvileg járhat konglomerátum hatással, a Versenytanács azonban ezt is kizárhatónak tartotta, mert a Sport1 Zrt. az összefonódást megelőzően is jelentős tőkeháttérrel rendelkező vállalkozás volt.
Vertikális hatás
- 44.
Az összefonódás egyértelműen vertikális hatással jár azáltal, hogy a Sport1 Zrt., mint műsorkészítő (a SportTV csatorna eladója), a műsorterjesztést végző (a SportTV csatorna terjesztésének jogát megvásárló) Liberty-csoport tagjává válik.
- 45.
A Versenytanács teljes mértékben osztotta a vizsgáló által ebből fakadóan azonosított - vertikális hatásként jelentkező - káros versenyhatás meglétét nevezetesen azt, hogy a Liberty-csoportnak érdekévé válhat a SportTV csatornának a vele versenyben álló műsorterjesztő vállalkozásoknak történő értékesítésétől való elzárkózásra (részletesen lásd 26-33. pontok).
- 46.
Miután a kérelmező vállalása az előzőek szerinti káros versenyhatásainak kiküszöbölésére irányult, a Versenytanács azt vizsgálta, hogy a vállalás mellett fennmaradnak-e versenyaggályok. A vállalás révén a kérelmező biztosítja, hogy a SportTV csatornát az azt igénylő műsorterjesztő vállalkozások részére diszkrimináció mentes üzleti feltételek mellett biztosítja. Ezért a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a vállalás mellett nem kell számolni az összefonódás megtiltására alapot adó vertikális hatásokkal.
- 47.
A Versenytanács az adott esetben elégségesnek tartotta a diszkrimináció mentes díj alkalmazási kötelezettségének elvi rögzítését. A SportTV-csatorna értékesítésének egy jelentős hányada ugyanis olyan műsorterjesztő vállalkozások részére történik, amelyek nem versenytársai a Liberty-csoportnak, így a feléjük érvényesített ár megfelelő normája lehet a diszkrimináció mentességnek. Felhívja ugyanakkor a Versenytanács a kérelmező figyelmét arra, hogy a diszkrimináció mentesség értelemszerűen nem csak a díj konkrét mértékére, hanem az ahhoz kapcsolódó díjalkalmazási-szerződési feltételekre is kiterjed. Ilyennek tekinthetők az alábbiak:
- szerződés időtartama, annak meghosszabbításának feltételei,
- a mennyiségi kedvezmények, fizetési határidők és feltételek,
- műszaki továbbítási feltételek (műsorjel átadásának helye, fejállomások száma, előfizetőnél elhelyezett esetleges dekódoló egységek),
- szerzői jogdíjak fizetése,
- auditálási lehetőségek,
- reklámblokk elhelyezési lehetőség, annak költségei bevételmegosztás, garanciavállalások, közös marketing/promóciós akciók. - 48.
A kötelezettség négy éves időtartamra történő előírásánál a Versenytanács az új technológiák (különösen az IPTV) várható felfutási idejét vette figyelembe.
- 49.
Káros vertikális hatás elvileg abból is származhat, hogy a Liberty-csoportnak érdekeltsége keletkezhet abban, hogy az összefonódás révén tulajdonába kerülő SportTV piaci helyzetének (relatív nézettségének) javítása érdekében más magyar nyelvű sportcsatornáknak a hálózatain történő terjesztésétől elzárkózik.
- 50.
A Liberty-csoportnak a magyar nyelvű sportcsatornák terjesztésére alkalmas magyarországi hálózatokon (mint érintett áru-, illetve földrajzi piacon) meglévő 35 százalék körüli részesedés alapján viszonylag jelentős nézettség (és ezen keresztül műsordíj- és reklámbevétel) kiesést jelentene, ha egy sportcsatorna a Liberty-csoport hálózatain nem tudna megjelenni. A Versenytanács azonban a Liberty-csoport esetleges elzárkózását ennek ellenére nem ítélte valós veszélynek, mert
- a versenytárs sportcsatornáknak okozható hátrány szempontjából számolni kell azzal, hogy a DigiTV terjeszkedése, valamint az IPTV közeljövőben várható megindulása alapja a fenti részesedése (és így a versenytárs csatornáknak okozott nézettség kiesés is) csökkenni fog; továbbá
- a bővülő műsorterjesztési lehetőségek révén erősödő verseny a Liberty-csoportnak az elzárkózásban való érdekeltségét is korlátozza, hiszen előfizető vesztés veszélye nélkül aligha zárkózhat el egy, az előfizetői által igényelt csatorna terjesztésétől.
Portfolió hatás
- 51.
Az érintett árupiacra vonatkozó 42.b. pont alatti feltételezés mellett az összefonódás portfolió hatással járhat, mert a Liberty-csoport csatorna palettája kiegészül egy magyar nyelvű sportcsatornával. Ebből azonban a Versenytanács álláspontja szerint nem származhatnak káros versenyhatások, mert
- a Liberty-csoport a jelenlegi csatornái esetében versenyben áll más műsorkészítőkkel;
- azt pedig, hogy a Liberty-csoport a SportTV tekintetében meglévő magas piaci részesedését arra használja fel, hogy más csatornái értékesítését elősegítse, az előírt kötelezettség megakadályozza.
A döntés
- 52.
Az előzőekben részletesen kifejtettekre tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában a Chellomedia Programing B.V-nek a Sport1 Zrt. feletti irányításszerzését - egyezően a Tpvt. 71. § szerinti vizsgálói indítvánnyal - a Tpvt. 30.§ (2) és (5) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint engedélyezte.
IX.
A kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése
- 53.
A Tpvt. 32. § (1) bekezdés b) pontja szerint a Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát visszavonja, ha a kötelezett vállalkozás nem teljesítette a határozatban előírt valamely kötelezettségét, illetve a (2) bekezdés alapján módosíthatja, ha a mulasztás neki fel nem róható okra vezethető vissza.
- 54.
A Tpvt. 76. § (1) bekezdés c) pontja szerint a vizsgáló utóvizsgálatot tart a határozatban foglalt kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében. A Tpvt. 76. § (4) bekezdés c) pontja alapján az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján a kötelezettség teljesítése esetén az utóvizsgálatot megszünteti, nemteljesítés esetén visszavonja, illetve megváltoztatja, ha a kötelezettség teljesítése nem indokolt.
- 55.
A Tpvt. előzőek szerinti rendelkezései nem zárják ki, hogy egy versenyfelügyeleti eljáráshoz több utóvizsgálat is kapcsolódjon, sőt az kifejezetten szükséges a vállalkozás számára hosszabb időszakra nézve meghatározott magatartást (vagy magatartástól való tartózkodást) előíró kötelezettségek esetében azok betartásának folyamatos ellenőrzése. Az adott esetben a Versenytanács évenkénti utóvizsgálatot tart szükségesnek, továbbá utóvizsgálatot akkor is indokolt tartani, ha
- a piac szereplői a kötelezettségek megszegését jelzik a Gazdasági Versenyhivatal felé; illetve
- a kérelmező a piaci viszonyok változására hivatkozva kéri a kötelezettség módosítását vagy megszüntetését.
X.
Az eljárási díj
- 56.
A Versenytanács határozatát a II. részben kifejtettek alapján a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja szerinti teljeskörű eljárásban hozta meg, ezért a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján további nyolcmillió forint eljárási díj megfizetésére kötelezte a kérelmezőt.
- 57.
Megjegyzi a Versenytanács, hogy a II. részben kifejtetteken túlmenően a Közlemény 20. a. pontja szerint mindenképpen teljeskörű eljárásnak minősül, ha az engedélyhez feltétel vagy (mint az adott esetben) kötelezettség előírása kapcsolódik. Megjegyzi ugyanakkor a Versenytanács azt is, hogy a jövőben lehetőséget lát - a Közleménytől a kérelmező vállalkozás előnyére eltérve - az egyszerűsített eljárásra, ha
- a beadott kérelem már tartalmazza a kérelmező által előre látott és nem vitatott versenyproblémához kötődő vállalást; és
- a vállalások mellett teljesülnek az egyszerűsített eljárás Közlemény szerinti feltételei.
XI.
Eljárási kérdések
- 58.
Az ügyfelek nem kérték tárgyalás tartását, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.
- 59.
Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.
Budapest, 2006. augusztus 28.