Gazdasági Versenyhivatal

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-69/2006/18

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az EF Education GmbH Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselete (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indult eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás 2005. májusától fogyasztómegtévesztésre alkalmasan tájékoztatott a külföldön végzett középiskolai tanulmányok iskolalátogatással kapcsolatos körülményeiről.

E magatartás folytatását 2007. január 1-től megtiltja.

Ezt meghaladóan a jogsértés hiányát állapítja meg.

A határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozás a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

Az eljárás tárgya: 2005. májusától az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Képviselet) által a külföldön végzett középiskolai tanulmányok költségének egyes elemeiről, oktatási feltételeiről, a tanulók elhelyezési körülményeiről adott piaci tájékoztatásainak fogyasztómegtévesztésre alkalmassága.

I.

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, a többször módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. § nyomán készült jelentés alapján a következő tényállást állapítja meg:

Az érintett piac

Az idegennyelv-tanulás egyik módja az anyanyelvi közegben való hosszabb-rövidebb idejű tartózkodás, tanulmányok folytatása. Ennek az igénynek a kielégítésére jöttek létre azok a vállalkozások, amelyek a külföldön történő tanulás lehetőségét közvetítik a hazai diákok és a külföldi iskolák között.
Az érintett szolgáltatás a Magyarországon (jellemzően magyar tanulók számára) szervezett nyelvtanulást célzó utazási szolgáltatás, amelyen belül speciális a tanulók külföldön végzett középiskolai tanéve (highschool year).

A hazai piacon több mint 200 nyelviskola működik, közülük több is foglalkozik külföldi nyelvtanfolyamok szervezésével. A piacon 11 jelentősebb nyelvi utaztató cég van jelen, amelyek többsége a Nyelvi Utaztatók Szakmai Egyesületének tagja:
- AUSTROPA Verkehrsbüro International Utazási és Kereskedelmi Kft.
- Bron-y-Aur Tanfolyam és Oktatásszevező Kft.
- Challenge Hungary Szolgáltató és Utazási Kft.
- Contact Tours Idegenforgalmi Kft.
- International House Language School Kulturális és Szolgáltató Kft.
- AGM Kereskedelmi és Szolgáltató és Inside Word Utazási Iroda Kft.
- KATEDRA Nyelviskola Kft.
- LingVisit Oktatásszervező és Nyelvi Utaztató Kft.
- A.M: MasterClass Oktatásszervező és Utazási Kft.
- Study Tours Nyelvi Utaztató Kft.
A hasonló szolgáltatást nyújtó vállalkozások programjai és ebből következően az érdeklődőknek szóló programtájékoztatók is hasonlóak.
A vállalkozások tájékoztatói, hirdetései számos helyen elérhetők, így egy külföldi középiskolai tanévről több forrásból is szerezhető információ.

A szolgáltatás szabályozási hátterét a 214/1996.(XII.23.) Korm.rendelet biztosítja, amely rögzíti a szolgáltatásra vonatkozó utazási szerződés elemeit. Ezek közül a jelen eljárás tárgya szempontjából az alábbiak a lényegesek:
A 2. § (1) bekezdése szerint az utazási szerződés alapján az utazási vállalkozó (az utazásszervező és -közvetítő tevékenység szabályozásáról szóló 213/1996.(XII.23.) Korm.rendelet 1. § (1) bekezdés) köteles a szerződésben meghatározott utazásból, az út egyes állomásain való tartózkodásból, szállás és az ezzel összefüggő szolgáltatásokból (így különösen: közlekedés, étkezés, idegenvezetés, szórakozás, kulturális program) álló szolgáltatást (a továbbiakban: utazás) teljesíteni, az utas pedig köteles a részvételi díjat (a továbbiakban: díj) megfizetni.
A (2) bekezdés szerint az utazási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell arra a szerződésre is, amelynek alapján az utazási vállalkozó díj ellenében a személyszállítás, szállás és egyéb turisztikai szolgáltatások közül legalább kettőnek előre meghatározott együttesét szolgáltatja, feltéve, hogy valamennyi szolgáltatás ellenértékét együttesen tartalmazza a kínált ár, és ha a szolgáltatás 24 óránál hosszabb időszakot érint, vagy éjszakai szállást is tartalmaz (utazási csomag).
A (3) bekezdés szerint utazási szerződés e rendelet szabályai szerint köthető. Ezektől a szabályoktól az utas hátrányára eltérő szerződési kikötés semmis, helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.
Az (5) bekezdés alapján az utazási szerződés, illetőleg a 3. § szerinti tájékoztató nem tartalmazhat az utast félrevezető feltételeket.

A 3. § (1) bekezdés szerint, ha az utazási vállalkozó az általa meghirdetett utazások feltételeit és programját a programfüzetben (a továbbiakban: tájékoztató) közzéteszi, annak - úttípustól függően - egyértelműen és pontosan tartalmaznia kell egyebek mellett:
d) pont: a díj forintban meghatározott összegét, és hogy ez mely szolgáltatásokra nyújt fedezetet, a befizetendő előleget, a díj fennmaradó részét és megfizetésének rendjét;
h) pont: az általa szervezett vagy közvetített fakultatív programokon való részvétel feltételeit.

A 79/2005.(IV.28.) Korm.rendelet 2005. május 13-tól módosította a 214/1996.(XII.23.) Korm.rendelet egyes előírásait, s így a módosított rendelkezéseket csak a 2005. május 13-át követően közzétett tájékoztatókra, illetve ezt követően kötött szerződésekre kell alkalmazni, ezáltal jogszabálymódosítással érintett rendelkezések érvényesülésének hiánya a 2005. május 13-a előtti időszakra nem kérhető számon.

A Képviselet

A Képviselet 2001. szeptember 1 óta működik, anyacége a bécsi székhelyű EF G.m.b.H., a Cégbíróság bejegyző végzésének kelte 2001. november 23.
A társaság fő tevékenysége a 74.84 TEÁOR számú "Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás" megnevezésű tevékenység, amely lényegében szerződések közvetítését, az üzletfelek tájékoztatását és a velük való kapcsolattartást jelenti.

Az elmúlt 40 év alatt a Képviselet anyacége a világ ötven országában irodákkal és nyelviskolákkal rendelkező vállalkozássá és az egyik jelentős nyelvi utaztató céggé vált.
A Képviselet egy kiterjedt nemzetközi szervezet része, amely a külföldi hallgatók oktatására, képzésére, cseréjére szerveződött. A rendszerint több évtizede működő csereprogramoknak különösen abban van jelentőségük, hogy segítségükkel azok a hallgatók, akik nem tartózkodnak életvitelszerűen az adott országban a csereprogram résztvevőjeként kaphatnak vízumot szükség szerint. Az EU tagállamaiban az iskolák e programok közvetítésével fogadják a hallgatók jelentkezését.
A Képviselet nemzetközi szervezete a 2005/2006-os tanévre megkapta a CSIET (Council on Standards for International Educational Travel) és a FIYTO (Federation of International Youth Travel Organisations) minősítését. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatások színvonala megfelel a nemzetközi előírásoknak (standardoknak).
A Képviselet a vizsgálat rendelkezésére bocsátotta a 2005/2006-os, 2006/2007-es az és a 2007/2008-as külföldön végezhető középiskolai tanév tájékoztatóját.

Ezekből levonhatóan a külföldi középiskolai tanévprogramban való részvétel folyamata a következő:
I.
- A vállalkozás tájékoztatásai (hirdetések, tájékoztató anyagok).
- A résztvevők érdeklődése a programról.
- Kapcsolatfelvétel az eljárás alá vont képviselőjével.
- Előjelentkezési lap kitöltése és visszaküldése a Képviselet címére.
- Személyes találkozón (a jelentkező és szülei, eljárás alá vont képviselője) információ a program részleteiről, kérdés-felelet.
- Interjú a jelentkezővel a választott ország nyelvén (nyelvi készség és rátermettség felmérése).
- Nyelvi teszt megírása és kiértékelése.
II.
Ha a nyelvi teszt sikeres volt és a hallgatót továbbra is érdekli a részvétel a programban, következik a végleges megállapodás előkészítése:
- Adatlap és mellékleteinek (ajánlólevél, bizonyítvány, egészségügyi okmány) kitöltése és az aláírt példányok visszaküldése a Képviseletnek.
- A részvételi díj első részletének befizetése.
III.
A következő időszakban:
- a vendéglátó család kiválasztása
- a részvételi díj további részleteinek megfizetése
- havi írásos tájékoztató anyagok küldése a választott országról
- személyes tájékoztató nap a program a részleteiről (utazás előtt két hónappal)
- kiutazás
- a tanév teljesítése
- hazautazás

A szolgáltatás lényeges eleme, hogy a jelentkezés feltételei között szerepel a választott célország nyelvének középfokú ismerete, illetve bizonyos nyelveknél az egy vagy két éven át tartó előzetes tanulás, valamint a tanév alatt a szállásnak kizárólag kollégiumban vagy vendéglátó családnál történő biztosítása. Ebben a vonatkozásban eltérés van a hagyományos értelemben vett utazási szerződés és a jelen típusú szerződés között, mivel itt azok a kritériumok (méret, berendezés, stb.), amelyek a kereskedelmi szálláshelyeknél viszonylag pontosan szabályozottak, nem érvényesülnek azonosan. A vendéglátó család lakása nem kereskedelmi szálláshely, ezért a szállás minőségét sem lehet ahhoz mechanikusan hasonlítani. Mivel a hallgató nem fizető szállóvendég, hanem quasi családtag, jelentős szerepe van az emberi kapcsolatoknak. A hallgató számára a legmegfelelőbb vendéglátó család kiválasztását nem közvetlenül a programot szervező vállalkozás, hanem külföldi partnerszervezetének munkatársai végzik. A jelentkezés során a hallgató által kitöltött részletes kérdőív ad segítséget a kiválasztás szempontjainak érvényesítéséhez.

A csatolt tájékoztatók a következőképpen közlik a részvételi díj elemeit:
2005-2006:
"Az ár tartalmazza:
-Oda-vissza utazást repülővel
-Transzfert a vendéglátó családhoz
-Elhelyezést egy vendéglátó családnál, mely az adott ország körülményeinek megfelelő elhelyezést és felügyeletet biztosít
-Oktatást a helyi középiskolákban
-Kötelező tantárgyak tankönyveit
-Alapos és gondos felkészítés
-EF Diploma of Student Exchange"
-stb.

2006-2007:
hasonló, mint a 2005-2006, de:
-közvetítést egy állami középiskolába és az iskolalátogatás feltételeinek biztosítását
-A kötelező tárgyak tankönyveit (amennyiben ezek nem ingyenesek)

Bár a Képviselet változtatott a tájékoztató szövegén és szerződési gyakorlatán 2006-ban, a 2007-2008. évi program mégis a következő tartalommal olvasható:

2007-2008:
"Az ár tartalmazza:
-Oda-vissza utazás repülővel
-Transzfer a vendéglátó családhoz
-Elhelyezés vendéglátó családnál
-Oktatás egy állami középiskolában
-kötelező tárgyak tankönyvei
stb.

A Képviselet honlapján 2004-től olvasható információ szerint a szolgáltatáscsomag árának összetétele a következő:

Az EF Középiskolai Tanév Külföldön program részvételi díja	Ország:
	U.K.	USA
Ügyintézési költségek Magyarországon	17%	24%
Utazás költségei	10%	32%
Vendéglátó családdal kapcsolatos költségek	20%	0%
Ügyintézési költségek a vendéglátó országban	51%	41%
Általános adminisztratív költségek és pénzügyi ráfordítások	2%	3%
Teljes költség	100%	100%

II.

A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 43/H. §-ra figyelemmel, a Tpvt. 70. § (1) bekezdés szerinti jelen eljárást indította a Képviselet ellen, mert vélelmezte, hogy a középiskolai tanév program költségének egyes elemeiről, az oktatás feltételeiről, a résztvevők elhelyezési körülményeiről a 2005. májusától 2006. májusáig terjedő vizsgálati időszakban fogyasztómegtévesztésre alkalmas piaci tájékoztatást adott.

III.

A Tpvt. 1. §-a szerint a törvény hatálya kiterjed az ország területén tanúsított piaci magatartásra, nem említve a kivételeket és a törvény személyi hatályát.
A Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontja szerint megtévesztésnek minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

A Tpvt. 9. § szerint használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

A Tpvt. 78. § (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki e törvény rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet.

A (3) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

A gazdasági reklámtevékenységről szóló módosított 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 2. §-ának h) pontja szerint gazdasági reklám az olyan tájékoztatás, amely a szolgáltatás népszerűsítését mozdítja elő egyebek mellett, az o) pontja szerint pedig megtévesztő minden olyan reklám, amely bármilyen módon - beleértve a megjelenítést is - megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul, vagy akiknek a tudomására juthat, és megtévesztő jellege miatt befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását, vagy ebből eredően a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás jogait sérti vagy sértheti.

A Grtv. 7. §-ának (1) bekezdése tiltja megtévesztő reklám közzétételét. A (2) bekezdés alapján a reklám megtévesztő jellegének megállapításakor figyelembe kell venni különösen a reklámban foglalt azokat a tájékoztatásokat, amelyek a) az áru általános jellemzőire, b) az áru árára vagy az ár megállapításának módjára, valamint egyebek mellett a vásárlás egyéb szerződéses feltételeire vonatkoznak. A (3) bekezdés kimondja, hogy a (2) bekezdés a. pontja szerint az áru általános jellemzőjére vonatkozó tájékoztatásnak minősül különösen egyebek mellett műszaki jellemzőivel, adott célra való alkalmasságára, a használatától várható eredményre, ellenőrzöttségére, tesztelésére, valamint az igénybevételéhez, használatához szükséges bármely ismeretre vonatkozó tájékoztatás.

A Grtv. 15. § (2) bekezdése szerint a Grtv. 7. §-ába ütköző reklám esetén a Tpvt-ben meghatározottak szerint a bíróság, illetve a GVH jár el.

A Grtv. 17. § (3) bekezdése szerint a reklámozó indokolt esetben - az eset körülményeire való tekintettel, figyelemmel a reklámozó és az egyéb érdekeltek törvényes érdekeire - a reklám ténybeli állításainak bizonyítására kötelezhető.

IV.

A Képviselet a jogsértés hiányát kérte megállapítani. Előadta és bizonyította, hogy a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség eljárása folytán már kifogásolt tájékoztatását módosította 2006-2007-re vonatkozóan, s ennek szellemében az interneten azt a tájékoztatást adja, hogy az ár tartalmazza a közvetítést egy állami középiskolába és az iskolalátogatás feltételeinek biztosítását.
Nem tért vissza a korábbi tájékoztatásra a 2007-2008. tanévet illetően, csupán az történt, hogy a már 2005-ben nyomtatott tájékoztatóban lehetőséget adott a 2007-2008. évi előzetes jelentkezésre. A nyomtatás és az írásbeli tájékoztatók terjesztésének időpontja miatt a szöveget utóbb nem tudta módosítani, amiből az a félreértés származott, hogy visszatért korábbi tájékoztatásához.
A 2007-2008. évre szóló írásbeli tájékoztatója 2007. januárra lesz kész a változott szöveggel.

V.

A vállalkozásoknak versenyjogilag nem tiltott, hogy a fogyasztók áru, szolgáltatás, szolgáltató választásának számukra kedvező alakulása érdekében a befolyásolás különféle eszközeit alkalmazzák.
A vállalkozások a fogyasztókat számtalan módon befolyásolhatják, de csak a piaci befolyásolás vizsgálható, mert a versenyjogi tárgy mindig piaci magatartás.
Ezért elsődlegesen a Tpvt. hatályának (1. §) fennállta értékelendő, mert versenyjogi szempontból csak az áru, a szolgáltatás lényeges tulajdonságára vonatkozó, piaci hatást kiváltani képes tájékoztatásoknak, illetve a fogyasztó választási szabadságát befolyásoló üzleti módszereknek van jelentősége a Tpvt. III. fejezete vonatkozásában. Minden közlés, egyébkénti rendeltetését nem érintően, hordozhat versenyjogilag értékelhető tartalmat, amennyiben a fogyasztók piaci körébe a fogyasztói döntés meghozatalához rendszeresített tájékoztatást juttat.
A tájékoztató, a megrendelőlap-blanketta, az internetes közlés piaci tájékoztatásnak minősülnek, amelyekkel a Képviselet vállalkozását, szolgáltatását népszerűsítette a fogyasztói kedv felkeltése érdekében.
A szolgáltatás speciális, személyfüggő jellege miatt nyilvánvalóan a szokásosnál nagyobb jelentősége van az egyedi tájékoztatásnak, beszélgetésnek. Mivel a hivatal kizárólag piaci magatartást minősít, az efféle tájékoztatásokat figyelmen kívül kellett hagynia, mert ezeknek piaci jellege nincs.
Tilalmazott a Képviselet számára is a Tpvt. III. fejezetében példálódzóan felsorolt tevőleges vagy mulasztó magatartások tanúsítása, amellyel piaci léptékben korlátozható a fogyasztók választási szabadsága. E magatartások törvényi rögzítést azért nyertek, mert kisebb-nagyobb mértékben alkalmasak a verseny kedvezőtlen alakítására azáltal, hogy tisztességtelenül fogyasztókat vonhatnak el a versenytársaktól, amelynek következtében a fogyasztók érdeksérelmén túl, a versenytársaknak jogosulatlan versenyhátránya keletkezhet. Másképpen fogalmazva, ha a törvényi tényállás megvalósult, azaz a kifogásolt piaci magatartást a gazdasági versenyben azzal tanúsítják, hogy megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak, a piaci verseny kisebb-nagyobb mértékben torzulhat, amelynek nagyságát és következményeit a szankcionálás tükrözi.

A Versenytanács szerint a tanulók, mint fogyasztók teljesítési elvárásai, amelyeket a piaci magatartásnak minősülő tájékoztatások befolyásolnak, a tájékoztatás időpontjához képest utóbb a jövőbeni események függvényében alakulnak, emiatt bizonytalanok, előre nem ismertek, adott esetben teljesítési kockázatot rejtenek magukban. Ez a körülmény szükségessé teszi annak megkülönböztetését, hogy a kifogásolt magatartás csupán szerződéses vita tárgya lehet a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe nem tartozóan, vagy/is a Képviselet tájékoztatásbeli (reklámbeli) ígéreteinek nem teljesítését az okozta, hogy a szolgáltatást megtévesztésre alkalmas olyan kellékkel ruházta fel, amelyekkel az ténylegesen nem rendelkezett.
Szokásos esetben a reklámozott szolgáltatás tényleges tulajdonságainak összehasonlítását a rávonatkozó piaci közléssel az időmúlás nem nehezíti, mert a reklámozott áru, szolgáltatás rendelkezésre áll.
Más a helyzet a majdani áru, szolgáltatás reklámozása esetén, mert a reklámközlésekkel egyidejűleg nem ellenőrizhető maradéktalanul a tájékoztatás valóságtartalma, amit tovább nehezít a külföldi teljesítés esetleges szubjektív megítélése.
Ugyanakkor ez esetben is érvényesülnie kell annak a versenyjogi alapkövetelménynek, amely a közlés időpontjában várja el a jogszerű tájékoztatást. Ebből következően a Képviselet valótlan vagy egyébként megtévesztésre alkalmas tájékoztatással befolyásolhatta a szerződéskötésben a fogyasztókat, mert a közlés időpontjában semmiféle valóságalapja nem lehetett annak, hogy a fogyasztók számára bizonyos szolgáltatási elemeket nyújtani fog függetlenül attól, hogy a Képviselet kifogásolt magatartása egyúttal a 214/1996.(XII.23.) Korm.rend. sérelmével is járt.
Nagy-Britanniában az (állami) középiskolákban az oktatás, ahogy a kötelező tantárgyak könyvei is - ingyenesek, míg más országokban nem. A Képviselet jellemzően az állami iskolákba juttatja a tanulókat, amelytől való eltérést kifejezetten közli.
Azáltal, hogy a Képviselet 2005-2006-ban, illetve 2007-2008-ra annak hamis látszatát keltette, hogy a szolgáltatás többszázezer - egymillió Ft körüli árából minden országban a tanulók állami oktatását és a kötelező tankönyveket is fedezi - miközben pl. Angliában az iskola és a tankönyvek ingyenesek - a szolgáltatás árát elfogadhatóbbá tette a fogyasztók számára annak ürügyén, hogy az oktatási költségeket is fedezi a részvételi díj, holott célországonként különböző az ilyetén költségek felmerülése.
E magatartása a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába és a Grtv. 7. §-ba ütközik, ezért a Versenytanács a jogsértést megállapította.
A Képviselet által 2006-2007-re már alkalmazott szövegváltoztatás kifejezi azt a különbségtételt, hogy az állami középiskola-látogatás díját és a tanulmányokhoz szükséges tankönyvek költségét, amennyiben azok nem ingyenesek, a hozzá befizetett részvételi díj tartalmazza.
Ezért nem is lenne szükséges a kifogásolt magatartás folytatásának megtiltása (Tpvt. 77. § (1) bekezdés f) pont). Azonban közkézen foroghat az az írásbeli tájékoztató, amely 2007-2008-ra a kifogásolt tájékoztatást még tartalmazza. Ezért a Képviselet ígéretének megfelelően 2007. január 1-től a Képviselet a kifogásolt tájékoztatást nem alkalmazhatja.
A Versenytanács bírság kiszabását nem tartotta szükségesnek, mert függetlenül a változtatás okától, a Képviselet változtatott magatartásán, számos célország közül jónéhány lehet, amelynél a korábbi szövegváltozat sem jogsértő az állami oktatás visszterhessége okán, valamint a kifogásolt magatartás részben bizonyult jogsértőnek.

A Versenytanács a versenyjogsértés részbeni hiányát azért állapította meg (Tpvt. 77. § (1) bekezdés i. pont), mert a további kifogásolt magatartás bizonyíthatóan nem vezethető arra vissza, hogy a Képviselet piaci közlései eleve lehetetlen szolgáltatásra irányultak, vagy a szolgáltatást teljesíteni nem tudó vagy akaró magatartást rejtettek, függetlenül attól, hogy a Képviselet a közléskor vagy utóbb a szerződés teljesítése során felróható magatartást tanúsított.
Másképpen fogalmazva: a Képviselet bizonyíthatóan beválthatatlan, lehetetlen piaci ígéretet jövőbeli teljesítését illetően nem tett, csupán ígéretéhez képest neki felróhatóan vagy sem, a remélttől eltérően valósulhatott meg teljesítése.

A Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslatot a Képviselet számára a 83. § biztosítja.

Budapest, 2006. október 24.