A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt., versenytörvény) idei módosítása egyszerre több célt is megvalósít: negyedére csökken az igazgatási szolgáltatási díj, hatékonyabbá válik a fúziókontroll, több támogatást kapnak a GVH-val együttműködni kívánók, és megtörtént a versenyjogi kártérítési irányelv szabályainak átültetése a versenytörvénybe.
Az új rendelkezések hatálybalépésével megszűnik a fúziók engedélyezésére vonatkozó, kérelemre induló eljárás, így a jövőben a vállalkozásokat csupán bejelentési kötelezettség terheli a meghatározott küszöbértéket elérő összefonódásokat illetően, és a törvényi feltételek fennállása esetén a hatóság hivatalból indít eljárást az engedélyezendő fúzió versenyhatásainak vizsgálatára. A módosítás szerint a bejelentések elintézésére és ez alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindítására 8 napja lesz a versenyhivatalnak. A bejelentéssel összefüggésben a kérelemhez kapcsolódóan – a korábban fizetendő 4 millió Ft-os díj helyett – mindössze 1 millió Ft-os igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség társul, azaz a díj mérséklődik.
Módosulnak a küszöbszámok: a növekményi, 500 millió Ft-os küszöbérték 1 milliárd Ft-ra emelkedik, míg az együttes, 15 milliárd Ft-os küszöbérték nem változik. A törvény alapján a nettó árbevételek számításakor a magyarországi forgalmat, azaz a belföldi értékesítés nettó árbevételét kell figyelembe venni.
A GVH új jogosultságot is kap a bejelentési küszöbszám emelésével: a fenti küszöbszámokat el nem érő összefonódásokat is vizsgálhatja, ha az érintett vállalkozások nettó árbevétele együttesen meghaladja az 5 milliárd Ft-ot, és felvetődik, hogy az összefonódás jelentős mértékben csökkentheti a versenyt.A jogbiztonság érdekében az érintett vállalkozásoknak az ilyen összefonódásokat is be kell jelenteniük; bejelentés hiányában ezen esetekben csak az összefonódás végrehajtásától számított legfeljebb hat hónapig lesz lehetőség hivatalból történő eljárásindításra.
Mindezen változásokkal összefüggésben a módosítás lehetőséget teremt az összefonódások esetében is helyszíni kutatásokra („rajtaütésekre”), továbbra is bírói engedéllyel, akkor, ha valószínűsíthető a végrehajtási tilalom megsértése, az összefonódás-bejelentésben lényeges tény elhallgatása vagy nem a valóságnak megfelelő közlése.
A vállalkozásoknak széles eszköztár áll rendelkezésükre a GVH-val történő együttműködésre a vállalati megfelelés előmozdítása érdekében. A korábban bevezetett egyezségi eljárásban a GVH – a korábbi 10% helyett – 30 %-os bírságcsökkentéssel jutalmazhatja a vállalkozást.
Lehetőség nyílik arra, hogy a vállalkozások akár teljes bírságelengedést vagy 50%-ig terjedő bírságcsökkentést eredményező engedékenységi kérelmet nyújtsanak be a GVH-nak a viszonteladási árrögzítést tartalmazó vertikális megállapodásoknál is. Ezzel együtt megszűnik az ilyen korlátozások ún. csekély jellegűvé minősíthetősége (10% alatti részesedés esetén).
A jogalkotó a versenytörvény módosításával annak a kötelezettségének is eleget tett, miszerint A tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló 2014/104/EU irányelv értelmében a tagállamok legkésőbb 2016. december 27-ig kötelesek hatályba léptetni a fenti irányelvnek megfelelő jogszabályi rendelkezéseket.
Budapest, 2016. december 22.
Gazdasági Versenyhivatal
|
Információ
a sajtó részére: |
További
információk:
|