A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint másodfokú bíróság

Kf. II. 39. 536/2000/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Dobozy Gábor ügyvéd /1027 Budapest, Bem J. u. 7. V/1./ által képviselt New Angel Kft. /1114 Budapest, Szabolcska M. u. 2/B./ felperesnek, a dr. László Ildikó /1056 Budapest, Királyi P. u. 5-7. II/5./ ügyvéd által képviselt Gazdasági Versenyhivatal /1051 Budapest, Alkotmány u. 5./ alperes ellen versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 1999. december 3. napján kelt 2. K. 38.042/1999/2. számú ítélete ellen a felperes részéről 3. sorszám alatt benyújtott fellebbezés elbírálása során az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet

ítéletet

A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 5.000.- Ötezer forint másodfokú perköltséget, valamint - az illetékhivatal külön felhívására - az államnak 13.500.- Tizenháromezer-ötszáz forint fellebbezési eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes Ken Folett Détári István által fordított művét 1995. évben "Rejtekhely", az 1998. évben pedig "A függöny lehull" címmel jelentette meg. A könyvek hátlapján lévő rövid ismertető eltérő volt, mindkét kiadás során a felperes azt jelezte, hogy a könyv Ken Folett legújabb bestsellere. A második kiadás impresszumában csupán azt közölte, hogy a mű eredeti címe "Rejtekhely".
Az alperes határozatában megállapította, hogy a felperes a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény /a továbbiakban: Tpvt./ 8. § /2/ bekezdésének a/ pontjába ütköző jogsértést követte el azzal, hogy az 1995.évben megjelent "Rejtekhely" című könyvet 1998. évben "A függöny lehull" címmel, mint Ken Folett "legújabb bestsellere"-t jelentette meg. Az eljárást egyebekben megszűntetve a felperest 500.000.- Ft versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesnek az alperes határozatának hatályon kívül helyezésére irányuló keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes a második kiadás "legújabb bestsellere"-ként történő feltüntetésével a fogyasztók megtévesztésére alkalmas információt adott. A fogyasztó számára szembeötlő más címhez párosuló, eltérő képi könyvborító, valamint más tartalmú ismertető a "legújabb" kifejezés használatával, a korábbi kiadással történő azonosíthatóságot, felismerhetőséget tovább nehezítette.
A felperes tehát a Tpvt. 8. § /2/ bekezdésének a/ pontjába ütköző a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást adott. Rámutatott, hogy a versenyfelügyeleti marasztalásnak nem törvényi előfeltétele a fogyasztók panasza.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Továbbra is fenntartotta azt az álláspontját, hogy a "legújabb" kifejezés a "Rejtekhely" címen megjelent könyv újdonságára vonatkozott. Megítélése szerint megfelelő módon közölte, hogy a mű korábban már megjelent. Miután fogyasztói panaszt nem terjesztettek elő, a fogyasztók vélelmezett megtévesztése sem valósult meg, éppen a felperes részéről adott megfelelő tájékoztatás miatt.
Az alperes ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult.

A fellebbezés nem alapos.

A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartás /a továbbiakban: Pp./ 254. § /3/ bekezdésében foglaltak alapján helyes indokaira utalással hagyta helyben.

A fellebbezésben foglaltakkal kapcsolatban a következőkre mutat rá: A mű lényeges tulajdonságának minősül annak címe, ezért erről a fogyasztót egyértelműen tájékoztatni kell. Így valamely műnek a korábbitól eltérő címmel történő megjelentetése alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére. A felperes akkor járt volna el helyesen, ha egyértelműen feltűnteti, hogy a perbeli mű korábban milyen címen és mikor került kiadásra. Az, hogy a felperes a második kiadás belső lapján tüntette fel a mű eredeti címét, az egyértelmű, félreérthetetlen tájékoztatás követelményének nem felel meg, alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. Nem a fogyasztó feladata az, hogy a vásárlás alkalmával felkutassa a könyv korábbi kiadásai címét, hanem erről a kiadónak kell megfelelő tájékoztatást adnia a fogyasztók felé.
Alaptalanul hivatkozott a felperes arra is, hogy vásárlói panasz hiányában nem valósult meg a fogyasztók megtévesztése. Ezzel összefüggésben az elsőfokú bíróság helytállóan utalt a Tpvt. 8. § /2/ bekezdés a/ pontjában írtakra, arra, hogy a felperes magatartása a fogyasztók megtévesztésére objektíve alkalmas volt.
A fellebbezés sikertelen volt, a Legfelsőbb Bíróság a felperes a Pp. 78.§ /1/ bekezdése alapján másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog viselésére vonatkozó rendelkezést a 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13. § /2/ bekezdésén alapul.

Budapest, 2002. évi május hó 29. napján