Fővárosi Bíróság
7. K. 33016/2003/9.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A fővárosi Bíróság Márk Csaba Endre (Kiskunhalas) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen verseny ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében meghozta az alábbi
ítéletet
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
A bíróság kötelezi a felperest, hogy az Illetékhivatal külön felhívására - az ott megjelölt időben és módon - fizessen meg 15.000,-Ft (azaz tizenötezer) le nem rótt kereseti illetéket.
A bíróság kötelezi a felperest, hogy jelen ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg alperesnek 20.000 Ft (azaz húszezer) perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet jelen bíróságnál lehet 3 példányban benyújtani.
Indokolás
A Vodafone Magyarország Rt. 2003 tavaszán különböző médiumokban megjelent reklámkampányában a képi megjelenések részeként szerepelt kis logó azzal a szöveggel, hogy "lakosságra vetített lefedettség 97%". Ez a logó minden reklámon megtalálható volt.
Alperesi versenyhatóság a Vodafone Rt-vel szemben versenyfelügyeleti eljárást indított annak megállapítására, hogy ez a logó alkalmas-e a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.
Az alperesi hatóság versenytanácsa a Vj-115/2003/11-es számú határozatában az eljárást megszüntette. A határozat indokolása szerint négyféle lefedettségi adat létezik. A lefedettségi adatok lehetnek lakosságra illetve területre vetítettek, valamint kültéri és beltéri adatok. A Vodafone Rt. logója a lakosságra vetített kültéri adatot jelölte meg 97%-ban.
A vizsgálat adatai alapján megállapítható volt, hogy a kültéri adatok lakosságra vetítve 97,86%-os volt a vizsgált időszakban, míg a területre vetített kültéri adatok 96,17%-os lefedettséget mutattak. A beltéri adatok ennél jóval mintegy 20 százalékpont körülivel alacsonyabb értékűek voltak.
A határozat megállapította, hogy a Tpvt 9. §-a szerinti értelmezésben a mindennapi életben, a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján a logón feltüntetett adatot az átlagos, racionális fogyasztó kültéri adatra értelmezi.
Felperes ezen határozattal szemben nyújtott be keresetet, melyben kifejtette, hogy 1 millió.mpeg vodafone honlapról letölthető reklámanyag kifejezetten csak a lefedettség szót használja. Előadta továbbá, hogy a honlap tájékoztató jellegű lefedettségi térképének adatai Kiskunhalas és Szank térsége vonatkozásában pontatlanok és azok indokolatlanul változó adatokat mutatnak. Végül érvelésének fővonulataként vitatta, hogy a perbeli logó szövegét kültéri adatként értelmezi a fogyasztó, hiszen a mobil rádió telefonszolgáltatás lényegi tulajdonsága, hogy azzal bárhol, akár zárt térben is telefonálni lehet. Mindezért kérte alperesi határozat hatályon kívül helyezését és alperes perköltségekben történő marasztalását.
Sérelmezte, hogy a bejelentésében kérelmezettek nincsenek összhangban a versenyhatóság által lefolytatott vizsgálattal.
Alperes ellenkérelmében a határozatában foglaltakat mindenben fenntartotta, kérte a felperesi kereset elutasítását és felperes perköltségekben marasztalását.
A Vodafone Rt. beavatkozás iránti kérelmet terjesztett elő, melyet utóbb visszavont (9jkv.), ezért az általa beavatkozási kérelmével egyidejűleg előterjesztett érdemi nyilatkozatot a bíróság az ítélet meghozatalakor figyelmen kívül hagyta.
A bíróság megállapította, hogy a felperes keresete alaptalan.
A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban Tpvt.) 8. § (1) bek. szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. E törvény alkalmazásában fogyasztó: a megrendelő, a vevő és a felhasználó.
Ugyanezen szakasz (2) a.) pontja értelmében: a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.
A Tpvt. 9. § A használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.
A bíróságnak elsősorban a felperesi érvelés azon fővonulatát kellett vizsgálnia, hogy a Tpvt. 9. §-ára figyelemmel az átlagos, racionális fogyasztó kültéri vagy beltéri lefedettséget ért-e azon, amikor egy mobilszolgáltató a lefedettségi adatokat "általában" közli.
A bíróság e körben osztotta azt az alperesi álláspontot, hogy a fogyasztó "a lefedettség 97% szöveg alatt a kültéri lefedettséget érti. Egyrészt minden átlagos fogyasztó, aki látott használni vagy használt mobiltelefont tisztában van azzal, hogy teljesen váratlan és kiszámíthatatlan az, hogy mely helyiségben, miért és milyen okból van térerő, avagy nincs. A határozati megállapításokkal egyetértve a bíróság utal arra, hogy a beltéri lefedettség jóval több körülménytől függ, különböző domborzati és árnyékolási viszonyoktól stb. Ennélfogva bár valóban lényeges tulajdonsága a mobilszolgáltatásnak, hogy milyen a beltéri lefedettsége, azonban erre vonatkozóan a fogyasztók számára - általa tudottan is - igazán releváns információ nem nyújtható, mivel egy magas lefedettségi szint esetén is előfordulhat, hogy az általa használt helyiségek árnyékoló hatása olyan erős, hogy jóval nagyobb arányban nem tudja használni készülékét, mint ahogy az várható lett volna. A fogyasztó ezzel a "véletlenszerűséggel" tisztában van, ezért a lefedettségi mutatókat csak általánosságban és mindenképpen a kültéri lefedettségre értelmezi. Másrészt 97%-os lefedettség megjelölése esetén okszerűen nem juthat arra a következtetésre a fogyasztó, hogy ez a beltéri lefedettség, mivel olyan magas arányszámról van szó, amely csak kültéri lefedettségre vonatkoztatva képzelhető el racionálisan.
Ami önmagában a lefedettség szó használatát illeti, a bíróság nem tudta megtekinteni felperes által keresetéhez csatolt floppy lemezekre tömörített zip fájlokat, feltehetően az alacsony adathordozók hibája miatt. Ugyanakkor a bíróság álláspontja e kérdésben az, hogy amennyiben önmagában használta is a "lefedettség" szót a Vodafone reklámjában, az így önmagában sem tekinthető megtévesztőnek, mivel olyan csekély a különbség a két érték között (lakosságra és területre vetített lefedettség), hogy ez az eltérés a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására nem alkalmas. Megjegyezendő, hogy a két lefedettségi adat átlaga 97,015%, mely alapján az is megállapítható, hogy az általánosságban használt kifejezés a reklámállításban valósnak tekinthető.
Ami az interneten található lefedettségi térképet illeti, az egy tájékoztató jellegű adatokat tartalmazó térkép, melytől ezért teljesen egzakt adatok nem várhatók, azokban található kisebb tévedések a fogyasztói döntések befolyásolására szintén nem alkalmasak.
A bíróság megállapította végül, hogy felperes tévesen hivatkozott arra is, hogy a bejelentésében foglaltakat nem teljes körűen vizsgálták meg a versenyfelügyeleti eljárásban. Ez ugyanis a bíróság álláspontja szerint nem is feladata alperesnek. Az alperes a bejelentés alapján hivatalból jár el, hivatalból folytatja le az eljárást, nem igazodik a bejelentő kérelméhez. Amennyiben a bejelentő kérelmének egyes részei kivizsgálásra nem kerültek, akkor azok ismételt felvetésével a versenyhatóság köteles a versenyfelügyeleti eljárás megindításáról, vagy annak mellőzéséről külön határozatot hozni.
Mindezekre tekintettel a bíróság a felperes keresetét a Pp. 339. § (1) bek. alapján elutasította.
A bíróság az perköltség és az illeték viseléséről a Pp. 78. § (1) bekezdése, a 6/1986 (VI.26.) IM. rendelet 13. § (2) bek. alapján, a perköltség mértékéről a 7/2002 (III.30.) IM. r. 3. § (3) bek. alapján rendelkezett, az illeték mértékéről pedig az Itv. 43. § (3) bek. alapján döntött.
Budapest, 2004. febr. 17.
A határozat 2004. március 17-én jogerős.