Nyomtatható verzió PDF formátumban
Fővárosi Bíróság
2K.32765/2009/3.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Fővárosi Bíróság
dr. Barczy Gergely jogtanácsos által képviselt
Magyar Telekom Távközlési Nyrt. (Budapest) felperesnek
dr. László Ildikó Katalin ügyvéd által képviselt
Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen
verseny ügyben hozott - VJ-66/2004/72. számú - közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben meghozta az alábbi
ítéletet
A bíróság a keresetnek a Fővárosi Bíróság 2007. május 11. napján hozott 2K.30093/2006/7. számú ítéletével érdemben elbírált részét nem érinti, az alperes által 2005. szeptember 6. napján hozott VJ-66/2004/72. számú határozat rendelkező részének 2. (második) és 4. (negyedik) pontjai vonatkozásában a keresetet elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására fizessen meg 16.500 (tizenhatezer-ötszáz) forint le nem rótt kereseti eljárási illetéket.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, a Fővárosi Bíróságon három példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.
Indokolás
A Hírközlési Döntőbizottság 2002. július 18-án kelt 1128-54/2002. számú határozatával hagyta jóvá a felperes referencia összekapcsolási ajánlatát (MARIO). A PanTel Távközlési és Kommunikációs Rt. (PanTel) és a felperes 2003. augusztus 1-én írták alá az ún. MARIO alapú összekapcsolási szerződést, melyben a PanTel annak érdekében, hogy elkerülje a felperes kiskereskedelmi hívásdíjainak a Pantel-re hátrányos megkülönböztetését, vállalta az összekapcsolási (IC) linkek egyoldalú finanszírozását. Az összekapcsolási szerződés törzsszövegének 1.3.1.1.1.3 pontja szerint a felperes jogosult saját tulajdonú hívásainak forgalmát a PanTel összekapcsolási célú csatlakozó linken átadni, amíg nem nyújt szolgálató-választási szolgáltatásokat a PanTel hálózatában. A MARIO nem tartalmazott rendelkezést az IC link finanszírozására vonatkozóan.
A MARIO 4D. melléklet 1.1.4 pontja szerint a létesített távbeszélő összekapcsolási célú (közel vagy távolvégi) csatlakozónyaláb az általa összekapcsolt felperes és a jogosult Partner jelenléti pontok közötti teljes forgalom továbbítására szolgál.
Alperes Vj-73/2003. számon hívásirány differenciálás tárgykörben versenyfelügyeleti eljárást indított a felperessel szemben, melyet megszüntetett. 2004. április 19-én Vj-66/2004. számon újabb eljárást indított felperessel szemben, az eljárást 2004. szeptember 27-én és 2005. április 26-án kiterjesztette. A 2005. április 26-i határozat alapján vizsgálta az IC link finanszírozását.
Alperes a 2005. szeptember 6. napján hozott Vj-66/2004/72. sz. határozatában - az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 21.§ a.) pontjára hivatkozással - megállapította, hogy felperes 2003. július 1.-től 2004. februárig a színes számokra kötött HHSZ-ekben rögzített hozzáférési díjakkal indokolatlanul előnyös díjszerkezet elfogadását kötötte ki (rendelkező rész 1. pont), valamint hogy felperes visszaélt gazdasági erőfölényével, mert indokolatlanul elzárkózott a PanTel számára kialakított IC linkek felperesre eső költségeinek viselésétől (rendelkező rész 2. pont). A hozzáférési díjszerkezet miatt alperes 35 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki (rendelkező rész 3. pont), az IC link finanszírozással kapcsolatban pedig hatvan napos határidővel jogsértéstől való eltiltás szankciót alkalmazott (rendelkező rész 4. pont). Egyéb tekintetben az eljárást megszüntette.
Indokolásában - jellemezve előzetesen az érintett piacot, és azon felperes gazdasági erőfölényét megállapítva - a felperes, a PanTel és a GTS Datanet nyilatkozataira, valamint a vizsgálat eredményére tekintettel rögzítette, hogy az összekapcsolási szerződés MARIO által meghatározott feltételeire a Tpvt. tárgyi hatálya nem terjed ki, a MARIO-ban nem meghatározott kérdésekre azonban igen. A MARIO 11.2.4.1.2. pontjára , a IV.4. Melléklet 1.1.4. pontjára, valamint a 3A-1. Melléklet 3.2.5. pontjára utalva megállapította, hogy a MARIO nem tartalmazott rendelkezést arra, hogy a felperes által tulajdonolt egyéb - nem szolgáltató választással kapcsolatos - hívások tekintetében miként járuljon hozzá a link finanszírozásához a jogosult szolgáltató. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) Döntés Előkészítő Ágazatának és az NHH Elnökének állásfoglalására utalva alperes megállapította, hogy a felperes a saját érdekében létrejövő forgalmának lebonyolításához is igénybe vehetett a partnertől IC link szolgáltatást, de ennek finanszírozásáról a MARIO nem rendelkezett.
Az IC link finanszírozással kapcsolatban alperes kifejtette, hogy mivel a MARIO-ból nem vezethető le a linkfinanszírozás kérdése, az üzleti megállapodás tárgya. A PanTel eredetileg osztott finanszírozási javaslatának elutasításával a felperes előnyös helyzetbe került, mert a link ingyenes használatával a felperes tulajdonú hívások után a PanTel-t illető összekapcsolási díjakat a PanTel nem tudta levonni a felperesnek fizetendő összekapcsolási díj havi összegéből. Bár egy link PanTel által ki nem használt kapacitásának a felperes általi használata a PanTel-nak nem okoz anyagi hátrányt, de ellenkező esetben (ha a PanTel-nak kevés az IC link kapacitása) a PanTelnak egyre több linket kell vásárolnia a felperestől, és ezzel felperes is egyre több linken képes ingyenesen visszirányú forgalmat bonyolítani. Így mind az egyoldalú linkfinanszírozás, mind a differenciálatlan forgalomarányos finanszírozás egyik vagy másik félnek hátránnyal járhat. A forgalomarányos linkfinanszírozás lényege pedig úgy is megközelíthető, hogy a PanTel a felperesnek az összekapcsolás eredményeként forgalmat generál, hiszen a felperes ügyfelei újabb hálózatba indíthatnak hívásokat, mely után felperest díj illeti.
Összességében megállapította, hogy a felperes nem objektív szempontok alapján utasította vissza a link forgalomarányos finanszírozását, hanem a MARIO egyedi, téves értelmezésére (II.2.4.1.2.) hivatkozva, ezáltal magatartása a Tpvt. 21.§ a.) pontja szerint minősül. A jogsértő állapot megszüntetésén túl nem tartotta szükségesnek egyéb jogkövetkezmény alkalmazását az IC link finanszírozás vonatkozásában.
Határozatának 130-147. pontjaiban a határozat rendelkező részének 1. és 3. pontjához kapcsolódó a megismételt perben nem releváns - tárgykörben (színes számok) fejtette ki álláspontját. Bírságot felperessel szemben az összekapcsolási link finanszírozás miatt nem alkalmazott (határozat 167-168. pontok)
Felperes kereseti kérelmében a határozat hatályon kívül helyezését, másodlagosan megváltoztatását, harmadlagosan a bírság törlését, illetve mérséklését kérte. Perköltséget nem igényelt. Elsődleges kereseti kérelme eljárásjogi vonatkozású volt, vitatta a színes szám hozzáféréssel kapcsolatos jogsértés megalapozottságát és az ezzel összefüggő bírság jogszerűségét.
Az IC link finanszírozással kapcsolatban felperes a határozat 121. pontjában írtakkal egyetértve, de a 125. pontot el nem fogadva kiemelte a MARIO 4D. melléklet 1.1.4. pontját, mely igazolja azt, hogy felperes a saját forgalma lebonyolításához is igénybe veheti a MARIO-ban szabályozott IC link szolgáltatást. Hivatkozott továbbá arra, hogy a link biztosítása, karbantartása, egyéb költsége a felperest terheli, ebből is következik a partner finanszírozási kötelezettsége.
Alperes a kereset elutasítását kérte, perköltséget nem igényelt. Vitatta a felperes keresetének eljárásjogi vonatkozású, valamint a színes számok tárgykört érintő indokainak megalapozottságát.
Az IC link kapcsán kiemelte, hogy a linkek nem felperes, hanem a partner érdekében kerültek kialakításra, így - figyelemmel arra, hogy a MARIO a linkfinanszírozást nem rendezte - a finanszírozásra való megállapodástól való elzárkózás erőfölénnyel visszaélésnek minősült.
A Fővárosi Bíróság (elsőfokú bíróság) 2007. május 11. napján hozott 2.K.30093/2006/7. számú ítéletével, az alperes Vj-66/2004/72. sorszámú határozatát a határozat rendelkező rész 2. és 4. pontjának mellőzésével megváltoztatta, egyebekben a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság megalapozottnak értékelte a felperes eljárásjogi vonatkozású kereseti indokait, ezért a jelen per tárgyát érintő IC link finanszírozás tekintetében a kereseti kérelmet érdemben nem értékelte. A színes számokra vonatkozó kereseti kérelmet (közigazgatási határozat rendelkező rész 1. és 3. pont) megalapozatlannak ítélte.
Az ítélettel szemben az alperes kizárólag az összekapcsolási link finanszírozás tárgyában (határozat 2. ás 4. pont) terjesztett elő fellebbezést.
A Fővárosi Ítélőtábla 2008. február 20. napján hozott 2Kf.27254/2007/6. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott rendelkezéseit nem érintve a fellebbezett rendelkezéseit hatályon kívül helyezte és a pert - e fennmaradó részében - megszüntette. Kötelezte a felperest 10.000.- forint másodfokú perköltség megfizetésére. Indokolásában a másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes keresetlevele elkésett, ezért az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel érintett részében az 1952. évi III. törvény (Pp.) 157.§ a.) pont, 130.§ (1) bekezdés h.) pont alkalmazásának volt helye, míg a közigazgatási határozat 1. és 3. pontját érintő ítéleti rendelkezések fellebbezés hiányában jogerőre emelkedtek.
A felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján eljárt Legfelsőbb Bíróság a 2009. április 15. napján hozott Kfv.II.39223/2008/4. számú végzésével a Fővárosi Ítélőtábla 2Kf.27254/2007/6. számú végzését hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Indokolásában a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperes keresete nem késett el, ezért a másodfokú bíróságnak az alperes fellebbezését érdemben kell elbírálnia.
A Fővárosi Ítélőtábla 2009. június 25. napján hozott 2Kf.27201/2009/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott rendelkezését nem érintette, fellebbezéssel támadott rendelkezését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította, a peres felek a másodfokú eljárásban felmerült perköltségét 20.000 - 20.000 forintban állapította meg. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság téves jogi értelmezés folytán tévesen alkalmazta a Tpvt. 70.§ (1) bekezdését és a 2005. november 1. napjától hatályos (4) bekezdés rendelkezéseit; a közigazgatási határozat rendelkező rész 2. és 4. pontjának mellőzésére az elsőfokú bíróság által kifejtett eljárási okokból tévesen került sor, a megismételt eljárásban a kereseti kérelem el nem bírált részeiről érdemben kell dönteni.
A megismételt eljárásban a felek korábban tett érdemi nyilatkozataikat fenntartották, azt kiegészíteni nem kívánták.
A bíróság a megismételt perben megállapította, hogy a felperes keresete a PanTel számára kialakított összekapcsolási linkkel összefüggő költségviselés tekintetében nem megalapozott.
A bíróság az alperes határozatát a Tpvt. 83.§ és a (Pp.) 324.§ (2) bekezdés a.) pontja alapján vizsgálta felül a másodfokú bíróság 2Kf.27201/2009/2. számú végzésére tekintettel kizárólag az összekapcsolási link vonatkozásában.
A Tpvt. 21.§ a.) pontja értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen: a) az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is -tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.
A bíróság nem osztotta azt a felperesi álláspontot, amely szerint a MARIO 4.D melléklet 1,1.4 pontjából az a következtetés adódik, hogy a kialakított link finanszírozása kizárólag a jogosult szolgáltató érdekköre. A bíróság egyetértett az alperes határozatában kifejtett okfejtéssel, azt a bíróság részletesen megismételni nem kívánja. A "teljes forgalom továbbítására szolgál" kifejezés, és az, hogy a MARIO 8.B melléklete szerint a PanTelnek a linkért szolgáltatási díjat kell fizetnie a felperes részére, nem zárja ki azt, hogy a felperes érdekkörébe tartozó hívások esetén - kivéve a szolgáltató választás esetét - a link működésének költségeit a felperes és a jogosult PanTel forgalomarányosan viselje.
A bíróság egyetértett az alperessel abban, hogy a MARIO nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy a PanTel számára kialakított linket a felperes térítésmentesen használhatja, a költségmegosztás üzleti megállapodás tárgya kell, hogy legyen. Egyetértett a bíróság az alperessel abban is, hogy a felperes - a perben vita tárgyát nem képező - gazdasági erőfölény birtokában zárkózhatott el a PanTel link finanszírozásra vonatkozó ajánlatai elöl. Azzal a jogi állásponttal is egyetértett a bíróság, hogy versenyjogi szempontból nem az kifogásolható, hogy a MARIO 4. mellékletének 1.1.4 pontja lehetővé teszi a PanTel számára a felperes által biztosított linken a kétirányú forgalmat, hanem az, hogy amíg a link PanTel által ki nem használt kapacitásának, a felperes általi hasznosítása nem jelent hátrányt a PanTelnek (ennek oka az a felperesi hivatkozás, amely szerint a link a PanTel érdekében került kialakításra), addig a PanTel előfizetői által a felperesnél végzőztetett hívások számának növekedése esetére a PanTelnek úgy kell többlet kapacitásokat vásárolnia - és ezért többletdíjat is fizetnie - a felperes részére, hogy ezáltal a felperes előfizetőitől indított és a PanTel által végződtetett, az IC linkeken keresztül bonyolódó hívások a felperes részére semmilyen többlet terhet nem jelentenek. A bíróság álláspontja szerint az utóbbi esetben nem lehet azt állítani, hogy az ilyen (felperes hálózatából a PanTel hálózatába irányuló) hívások lehetőségének minél szélesebb körű biztosítása kizárólag a PanTelnek áll érdekében, különös tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi díjak normál hívások esetén a felperesnél realizálódnak.
Fentiek alapján a bíróság egyetértett az alperessel abban, hogy a felperes IC link finanszírozással kapcsolatos eljárása a Tpvt. 21.§ a.) pont szerint minősül, ezért a keresetet a 2.K.30093/2006/7. sorszámú ítélettel el nem bírált részben elutasította, és a felperest az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43.§ (3) bekezdés szerinti 16.500.- forint feljegyzett kereseti eljárási illeték megfizetésére kötelezte a 6/1986. (VI. 26.) IM. rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján.
Az alperes perköltséget nem igényelt, ezért a bíróság e tárgykörben a döntéshozatalt a Pp. 78.§ (2) bekezdés alapján mellőzte.
Az ítélet elleni fellebbezést a Pp. 340.§ (2) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2010. január 8.
dr. Huber Gábor sk. bíró