Gazdasági Versenyhivatal

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Fővárosi Ítélőtábla

2. Kf. 27. 737/2006/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Rt. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (hivatkozási szám: Vj-75/2005.) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2006. évi július hó 10. napján kelt 3.K.34.678/2005/4. számú végzése ellen a felperes által 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - fizessen meg az államnak 12.000 (azaz tizenkettőezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen a végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság a pert megszüntette. Az irányadó tényállás szerint a felperes az alperes 2005. október 11. napján kelt Vj-75/2005/13. számú határozatának felülvizsgálata iránt élt keresettel, keresetlevelét az alpereshez nyújtotta be, melyben a határozat végrehajtásának felfüggesztését is kérte. Az alperes a felperes hozzá 2005. november 24-én érkezett keresetlevelét és az ügy iratait - a 2005. december 1-jén kelt ellenkérelmével együtt - továbbította az elsőfokú bírósághoz, ahová az 2005. december 2. napján érkezett meg.

Az elsőfokú bíróság a 2006. január 16. napján kelt és a felperes részére 2006. január 25. napján kézbesített 3.K.34.678/2005/2. számú végzésével a felperes végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 332. §-ának (3) bekezdése alapján elutasította.

Az elsőfokú bíróság a 2006. március 29. napján kelt 3. sorszámú kitűző végzésében 2006. évi július hó 10. napjának 9 órájára tárgyalást tűzött ki, melyre a felperest - a tárgyalás elmulasztásának következményeiről való tájékoztatás mellett, mellékelve az alperes ellenkérelmét - megidézte. Az idéző végzést a felperes 2006. április 20-án átvette.

A 2006. július 10. napján megtartott tárgyaláson a bíróság a pert a Pp. 157. §-ának d) pontja alkalmazásával - figyelemmel a Pp. 136. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra megszüntette. Indokolása szerint a felperes a szabályszerű idézés ellenére az első tárgyaláson nem jelent meg, előzőleg nem kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását, a megjelent alperes pedig a bíróságtól a per megszüntetését kérte, (perköltségigényt nem jelentett be).

A felperes fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a Pp. 332/B. §-a alapján a bíróságnak az első tárgyalást az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő hatvan napon belül ki kell tűznie. Mivel a tárgyalás kitűzésére - figyelemmel a keresetlevélnek az alpereshez történt benyújtásának időpontjára (2005. november 25.) - a törvényes határidőn belül nem került sor, az alpereshez címzett levelében kérte a tárgyalásnak a távollétében történő megtartását; ezen kérelmét az alperes 2006. március 17-én vette át. A fentiek igazolására két darab térdvevény-fénymásolatot csatolt.

Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A felperes fellebbezése nem alapos.

Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló peradatokból okszerű következtetésre jutott a per megszüntetése körében, döntését megfelelően meg is indokolta. A felperes a fellebbezésében olyan új tényt vagy körülményt nem jelölt meg, amely fellebbezése kedvező elbírálását eredményezhetné.

A Pp. 135. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha valamelyik fél a tárgyaláson nem jelent meg és a tárgyalásra a szabályszerű idézése megtörtént, a tárgyalást a fél részéről elmulasztottnak kell tekinteni, s a mulasztás esetére megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

A Pp. 136. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az első tárgyalást a felperes mulasztja el, és megelőzőleg nem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, a bíróság az alperes kérelmére a pert megszünteti.

A Pp. 157. §-ának d) pontja kimondja, hogy a bíróság-a pert megszünteti, ha a felperes az első tárgyalást elmulasztotta, a Pp. 159. §-ának (1) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy ha az első tárgyalást a felperes mulasztotta el, a 157. §-ának d) pontja alapján a pert csak az alperes kérelmére lehet megszüntetni; nincs helye azonban a per megszüntetésének, ha a felperes (előzőleg a bírósától kérte, hogy a tárgyalást távollétében is tartsa meg.

A fenti jogszabályhelyek értelmében, amennyiben a felperes az első tárgyalást - szabályszerű idézés ellenére - elmulasztja, és előzetesen nem kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását a bíróságtól, az alperes ilyen irányú kérelme esetén a bíróság köteles a pert megszüntetni, e körben mérlegelési lehetősége nincsen. Az elsőfokú bíróság - 3. sorszámú - idéző végzése a felperes részére 2006. április 20. napján szabályszerűen kézbesítésre került. A felperes a 2006. július 10. napján 9 órára kitűzött és ugyanakkor megtartott tárgyaláson nem jelent meg, és előzőleg nem kérte a bíróságtól a tárgyalásnak a távollétében történő megtartását. A tárgyaláson megjelent alperes - a felperes mulasztására tekintettel - a bíróságtól a per megszüntetését kérte, jogszerűen döntött tehát az elsőfokú bíróság, amikor az irányadó jogszabályok részben hiányos megjelölése mellett ugyan, de a Pp. 157. §-ának d) pontja helyes alkalmazásával a pert megszüntette.

A fellebbezésben írtakra utalással emeli ki a másodfokú bíróság, hogy a perindítás időpontjára figyelemmel alkalmazandó Pp. 330. §-ának (2) és (3) bekezdése értelmében - amennyiben a pert az első fokon (egyfokon) eljárt közigazgatási szerv ellen kell megindítani - a keresetlevelet a határozatot hozó közigazgatási szervnél kell benyújtani, amely azt - ha a keresetlevél a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmaz - az ügy irataival együtt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz. A perbeli esetben az alperes a felperes keresetlevelét az ügy irataival és ellenkérelmével együtt 2005. december 2-án továbbította- a bírósághoz, ahol azt 3.K.34.678/2005 számon lajstromozták. Az iratok bírósághoz történt megérkezésének és ottani peres lajstromba vételének tényéről a felperes jogi képviselője 2006. január 25-én tudomást szerzett (az iratok között elfekvő tértivevényből megállapíthatóan), amikor az elsőfokú bíróság 2. sorszámú, végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét elutasító végzését átvette.

A Pp. 159. §-ának (1) bekezdése értelmében amennyiben a felperes - a szabályszerű idézés ellenére - az első tárgyalást elmulasztja, a bíróság az alperes kérelmére a pert köteles megszüntetni, ettől csak abban az esetben térhet el, ha a felperes előzőleg a bíróságtól kérte a tárgyalásnak a távollétében történő megtartását. Egyértelmű a Pp. ezen rendelkezése a tekintetben, hogy a félnek a tárgyalás távollétében történő megtartását a bíróságtól kell kérnie, erre legkorábban a keresetlevélben van lehetőség. A felperes ilyen irányú kérelmet sem a keresetlevélben, sem utóbb a per során nem nyújtott be a bírósághoz, erre vonatkozóan a fellebbezése sem tartalmaz utalást. Azt követően pedig, hogy az iratok hollétéről és a per lajstromszámáról - a 2. sorszámú végzés útján - hivatalosan is tudomást szerzett, alappal nem hivatkozhat arra, hogy az elsőfokú bíróság intézkedéséről történt értesülés hiányában címezte a (2006. március 9-én postára adott) kérelmét az alpereshez. E körben jegyzi meg a másodfokú bíróság, hogy a felperes által csatolt, egy az alpereshez címzett küldemény feladását igazoló tértivevény-másolat önmagában nem alkalmas annak igazolására, hogy a felperes ténylegesen a bírósági tárgyalás távollétében való megtartása iránti kérelmet küldött az alperesnek.A felperesnek a tárgyalás távollétében való megtartása iránti kérelem benyújtására a bíróságnak a tárgyalásra való idéző végzésének a kézhezvételét követően is lehetősége lett volna. (Az eljárás elhúzódása miatti jogorvoslat eszköze pedig a Pp. 114/A. §-ában foglaltaknak megfelelő kifogás előterjesztése).

A felperesnek a tárgyalás távollétében való megtartása iránti kérelem benyújtására a bíróságnak a tárgyalásra való idéző végzésének a kézhezvételét követően is lehetősége lett volna. (Az eljárás elhúzódása miatti jogorvoslat eszköze pedig a Pp. 114/A. §-ában foglaltaknak megfelelő kifogás előterjesztése).

Mindezek folytán a fellebbezésben foglaltak annak kedvező elbírálását, és ezáltal az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását nem alapozhatták meg, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.

Az alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért e kérdésben a másodfokú bíróságnak rendelkeznie nem kellett, míg a sikertelenül fellebbező felperes a 6/1986. (VI.26.) IM. rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján köteles viselni a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illetéket.

Budapest, 2007. évi február hó 15. napján