Nyomtatható verzió PDF formátumban

Fővárosi Ítélőtábla

2. Kpkf. 50. 905/2006/2.

A Fővárosi Ítélőtábla a TIENS Hungary Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2006. évi augusztus hó 23. napján kelt 3.K.32.274/2006/8. számú végzése ellen a felperes által 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

végzést

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

Ez ellen a végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az irányadó tényállás szerint az alperes a felperessel szemben a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt versenyfelügyeleti eljárást folytatott le, és a 2006. március 6. napján kelt Vj-184/2005/31. számú határozatában megállapította, hogy a felperes a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított azzal, hogy tájékoztatóiban több termék vonatkozásában a gyógyhatás hamis látszatát keltette, illetőleg egyes termékek ásványi anyag tartalmát a valóságtól eltérő mennyiségben állította. Ezért a felperest a jogsértő magatartás folytatásától eltiltotta és 10.000.000 forint bírság megfizetésére kötelezte. A felperes a határozattal szemben keresettel élt és annak hatályon kívül helyezését kérte.

Az elsőfokú bíróság 2. sorszámú végzésével a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130.§-árak (1) bekezdés i) pontja alapján mert megállapította, hogy a felperes keresetleveléhez jogi képviselőjének a meghatalmazását nem csatolta. A felperes jogi képviselője a 2. sorszámú végzést 2006. május 30. napján vette kézhez.

A felperes - jogi képviselője útján - 2006. június 15. napján igazolási kérelemmel élt és állította, hogy a közigazgatási eljárás során csatolta a meghatalmazást, melyet az alperes nem továbbított. Az alperes a bíróság felhívásra tett nyilatkozatában állította, hogy a felperes a perbeli képviseletre vonatkozó meghatalmazást nem csatolt.

Az elsőfokú bíróság 6. sorszámú végzésével a felperes igazolási kérelmét elutasította. A felperesi jogi képviselő 2006. július 19. napján vette át a 6. sorszámú végzést, majd 2006. augusztus 2. napján fellebbezést terjesztett elő a 2. sorszámú végzés ellen állítva, hogy a közigazgatási eljárásban csatolt meghatalmazása kiterjedt a peres eljárásbeli képviseletre is. Fellebbezéséhez csatolta a 2006. június 14. napján kelt meghatalmazását.

Az elsőfokú bíróság 8. sorszámú végzésével a felperes 2. sorszámú végzés elleni fellebbezését hivatalból elutasította - a Pp. 234.§-ának (1) bekezdése és 237.§-a alapján - a fellebbezési határidő elmulasztása miatt. A felperes 9. sorszám alatt fellebbezést terjesztett elő arra alapítottan, hogy téves az igazolási kérelem elutasítása, valamint a fellebbezés elkésettnek minősítése. Egyidejűleg a keresetlevelet 3 példányban ismételten előterjesztette, és kérte megállapítani a keresetlevél jogi hatályának fennmaradását, valamint a per lefolytatását.

Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett.

A felperes fellebbezése nem alapos.

Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatokból a tényállást helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetése helytálló volt. A felperes fellebbezésében olyan új tényt, vagy körülményt nem tudott megjelölni, amely fellebbezése kedvező elbírálását eredményezhette volna.

A Pp. 234. §-ának (1) bekezdése alapján a fellebbezés határideje a határozat közlésétől (219. §) számított tizenöt nap, váltóperekben három nap. A felperessel a tárgyaláson kívül hozott, 2. sorszámú végzés - kézbesítés útján - 2006. május 30. napján közlésre került. A felperes a 2. sorszámú végzés ellen 2006. augusztus 2. napján élt fellebbezéssel, azaz 63 nappal később.

A Pp. 237. §-ának rendelkezése alapján ha a fellebbezés elkésett, vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező nem élhet fellebbezéssel, továbbá ha a fél a fellebbezést felhívás [235. § (2) bekezdése] ellenére nem, vagy hiányosan adja be, az első fokú bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja.
A fenti jogszabályi rendelkezések alapján jogszerűen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a felperesi fellebbezést elkésettség okán hivatalból elutasította.

Kiemeli a másodfokú bíróság, hogy a jogi képviselővel eljáró felperes a Pp. 235.§-ának (1) bekezdésében írt kötelezettségnek megfelelően pontosan megjelölte, hogy fellebbezésével mely határozatot támadta. Ennek megfelelően kétséget kizáróan megállapítható az, hogy a felperes a 6. sorszámú, a felperes igazolási kérelmét elutasító döntés ellen jogorvoslattal nem élt, a 9. sorszám alatti fellebbezése pedig kizárólag a 8. sorszámú, fellebbezést hivatalból elutasító végzés ellen irányult. Ezért a másodfokú bíróság kizárólag a 8. sorszámú határozat elleni fellebbezés elbírálására volt jogosult.

A fentiek figyelembevételével a másodfokú bíróság a Pp. 259.§-a alapján alkalmazandó Pp. 253.§-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

A felperes a tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére keresetlevelén 16.500 forint kereseti, míg fellebbezésén 5.000 Ft fellebbezési illetéket lerótt. Az eljárás azonban az 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57.§-ának (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a felperes az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja és 81. §-a szerint a szükségtelenül lerótt kereseti és fellebbezési illetéket az illetékügyekben eljáró hatóságtól visszaigényelheti. Az alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, így erről rendelkezni nem kellett.

Budapest, 2007. évi február hó 15. napján