Nyomtatható verzió PDF formátumban

Fővárosi Bíróság

7. K. 31: 898/2008/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN

A Fővárosi Bíróság a Club Karaván International Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (Budapest) felperesnek az alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében meghozta az alábbi

Ítéletet

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A felperes által le rótt 16.500,- ( tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti illetéket a felperes maga viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet a Fővárosi Bíróságon lehet 3 (három) példányban benyújtani.

Indokolás

A felperesi társaság 2002 óta foglalkozik ún. időben felosztott telepített lakókocsi program értékesítésével 3-10 éves időszakra. 2004-ben 47, 2005-ben 46, 2006-ban pedig 33 darab lakókocsit telepített különböző magyar, horvát, osztrák és olasz kempingekbe. A felperes nettó árbevétele 2005-ben 65.372.000,- forint volt.

A fogyasztó és felperes közti bérleti szerződések tárgya egy KNAUS-TABBERT csoport által gyártott Holiday 520 KTM típusú lakókocsi kizárólagos joga az év meghatározott naptári hetében, meghatározott helyen. A lakókocsi hűtése klímával oldható meg, amit külön kell igényelni. A 2005ös modell ára 2005-ben 2.940.000,- Ft (akciósan 2.650.000,- Ft) volt, a 2006-os modellé pedig 3.030.000,- Ft, a külön megvásárolható klíma ára pedig 375.000,- Ft. A felperes által bérbeadott lakókocsikban levegő keringtető berendezés volt, amelynek segítségével kb. 3-4 C-kal lehetett csökkenteni a benti hőmérsékletet a lakókocsi alatti hűvösebb levegő áramoltatásával. A felperes e tevékenységét a CKI Bt.-a keresztül is végezte 2005 májusáig.

A potenciális fogyasztók részére a szóbeli tájékoztatások, bemutatások során a felperes "légkondicionáló", "klíma", "klimatizálás" kifejezéseket is használta, amikor a lakókocsi hűtési rendszere szóba került. A lakókocsit bemutató reklámfilm "légbefúvó" berendezésről beszél, ahogy a bérleti szerződés részét képező "Tájékoztató" V. pontja is "levegőkeringtető berendezést" említ. A felperes 2002 óta működtetett honlapján a "Cég bemutatása" oldalon a szolgáltatásról való információ alatt egy lakókocsi fényképe volt látható, amelyhez fűzött szöveg szerint a Nagyorosziban készülő EIFELLAND típusú lakókocsik fel vannak szerelve "természetesen" légkondicionálóval. A honlap "Ajánlatunk" 7. lapján 2005 november 19-i változata a következőket tartalmazta:

"Legyen saját lakókocsija!

Lakókocsija ára Teljes felszereléssel

Elősátór, Klíma, Kerti bútorok, Tv, Satelit antenna,

Melegvíz ellátás, Elektromos csatlakozás, stb.

4.500.000,- Ft

+ Előnye - 52 hétre saját

Hátránya - Kihasználhatóság (4-5hét/év)

Vontatás. Telepítés, Autópálya díj

Tárolás. Megfelelő gépkocsi (fogyasztás)

Biztonságos célbaérés!

A honlap "Ajánlatunk" oldala a 2006. március 1-én és 2006. július 6-án kinyomtatott változat szerint ugyanezt tartalmazta, azzal az eltéréssel, hogy a szövegben nem. szerepel a "Klíma" szó.

Az alperesi versenyhivatal a felperessel és a CKI Bt-vel szemben eljárást indított, és Vj-44/2006/25. számú határozatával megállapította, hogy a felperes a fogyasztókat megtévesztette internetes honlapjával akkor, amikor arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy a lakókocsik klímával rendelkeznek, illetve azt a látszatot keltette, hogy a fogyasztók egy 4,5 millió forint értékű lakókocsit bérelhetnek.

A felperes és a CKI Bt. megtévesztette a fogyasztókat, amikor a bérleti szerződés megkötése előtt arról tájékoztatták a fogyasztókat, hogy a bérelhető lakókocsik klímával rendelkeznek.

Mindezért alperes a felperest eltiltotta e magatartás folytatásától, és 500.000,- forint bírság megfizetésére kötelezte. Határozatát azzal indokolta, hogy nem volt valós az az állítás, hogy a felperesi lakókocsik klímával rendelkeznének, még is erről tájékoztatta a fogyasztókat a honlap, továbbá az "Ajánlatunk" oldalon közzétett szöveg valótlanságot állított azzal is, hogy a felperesi lakókocsikkal azonos lakókocsi 4,5 millió forintot érne. Az alperes nem fogadta el azt a védekezést, hogy a "Cég bemutatása" oldalon a KNAUS-TABBERT csoport reklámjáról van szó, hisz ezt a honlap nem közölte. A felperes az eljárás során maga is elismerte, hogy a 4,5 millió forint egy fiktív szám és az sem került bizonyításra, hogy a lakókocsi felszerelése 1,5 millió forint lenne. Nem fogadta el alperes a CKI Bt. azon védekezését sem, hogy a szóbeli bemutatás során nem használtak "klímára" utaló kifejezését, mert ennek az állításnak ellentmond a 06010-6328/2005. bü. számú eljárásban készült jegyzőkönyvek és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 36.P.91.406/2004/6-os számú ítéletében foglalt tanúvallomás is, de magának a CKI Bt.-nek a 2006 június 14-i nyilatkozata is, amely szerint a bemutatót végző S.T. ugyan tagadta a "klíma" szó kimondását, azt azonban elismerte, hogy szóban használta a levegő klimatizálása kifejezést.

Az alperes mindkét vállalkozás felelősségét megállapította ez utóbbi körben, mert a felperes és CKI Bt. tevékenysége szorosan összefonódott a lakókocsi bérletére vonatkozó megállapodások létrejötte, megkötése során. A bírság kiszabása során az alperes mérlegelte a jogsértés több évet felölelő időtartamát, a jogsértéssel elért fogyasztók körét, továbbá, hogy három vonatkozásban volt jogsértő a tájékoztatás. Az alperes nem értékelte enyhítő körülményként, hogy a felperes nyilatkozata szerint bármilyen változtatásra kész, mert a versenyfelügyeleti eljárás során erre ténylegesen nem került sor.

A felperes keresetében kérte az alperes határozat akkénti megváltoztatását, hogy felperes jogsértést nem követett el és kérte a bírság törlését. Másodlagosan kérte a határozatot hatályon kívül helyezni és alperest új eljárás lefolytatására kötelezni.

Előadta, hogy a honlapon szereplő tények a KNAUS-TABBERT cég reklámanyaga volt, és a honlap sehol nem utal arra, hogy a felperes által bérbe adni kívánt lakókocsi azonos volna a képen szereplővel. A reklám célja az volt, hogy megvásárolni a lakókocsit több költség, mint bérelni. A fogyasztók számára egyértelmű volt, hogy a tulajdonjog és bérlet konstrukciók egymással történő szembeállítása volt a közölt információ és nem más. Emellett a konkrét szerződéskötéskor a fogyasztónak lehetősége volt megtudnia pontos felszereltség tartalmát, a részletes szerződési feltételeket.

A felperes folytatólagos tárgyaláson előadta, hogy vitatja a határozat azon megállapítását is, mely szerint a klímás lakókocsiként árult volna felperes olyan lakókocsikat, melyek nem voltak klimatizáltak.

Alperes a határozatában foglaltakat fenntartva kérte felperes keresetének elutasítását és felperes perköltségben történő marasztalását.

A feleknek egymással szemben perköltség igényük nem volt.

A bíróság megállapította, hogy a felperes keresete alaptalan.

A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996 évi LVII törvény (Tpvt.) 8. § (1) bekezdése szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. E törvény alkalmazásában fogyasztó: a megrendelő, a vevő és a felhasználó.

Ugyanezen szakasz (2) bekezdés a.) pontja szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele; használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy válós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővé látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

A Tpvt. 9. §-a értelmében a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

A felperes a légkondicionáló berendezésre vonatkozó tájékoztatás jogsértő voltát csak az első tárgyalást követően vitatta, ezért a Pp.335/A.§-a alapján az tiltott keresetváltoztatásnak minősült. Mindezért a bíróság e kereseti kérelemmel érdemben nem foglalkozhatott.

Felperes az első tárgyalásig jogsértőnek kizárólag a honlapon megjelent 4,5 millió forintos értékre utaló tájékoztatás jogszerűségét állította azon az alapon, hogy az nem az ő reklámanyaga volt, saját reklámjának a mondanivalója pedig nem az volt, hogy milyen értékű lakókocsik bérelhetők felperestől.

A bíróság osztotta alperes határozatában is kifejtett azon álláspontját, hogy semmi nem utalt arra a honlapon, hogy a közölt lakókocsi fényképhez a cég szolgáltatásának nincs semmi köze, már pedig a szövegkörnyezetből, a honlap fenntartójának kilétéből a fogyasztó alappal vonhatta le azt a téves következtetést, hogy a képen látható lakókocsit bérelhet. Mivel az árközlés vonatkozásában jelentős eltérés mutatkozott egy bérelhető lakókocsi és a képen látható közt, ezért a tájékoztatás az ár, mint lényeges tulajdonság vonatkozásában mindenképp megtévesztő volt, és így a Tpvt.B. § (1) bek. a.) pontjába ütköző módon jogsértő volt. Ehhez képest nincs jelentősége annak, hogy a felperes azt kívánta közölni a fogyasztóval, hogy a bérlés sokkal jobb, mint megvenni egy lakókocsit, mert a két konstrukciót nem tárgyilagosan hasonlította össze és ez a fogyasztók megtévesztésére is alkalmas volt. A reklám ugyanis - szemben felperes érvelésével- nem figyelemfelhívó jellegű, mivel a reklámozott termék lényeges tulajdonságaira vonatkozott.

Annak pedig a fogyasztó megtévesztésének megvalósulása szempontjából nincs jelentősége, hogy utóbb a fogyasztó részletes tájékoztatást is kaphatott, hiszen a honlap megtévesztő közlésének hiányában a felek közti személyes egyeztetés lehetősége egyes esetekben létre sem jött volna. Ha felperes megközelítése elfogadható lenne, akkor egy reklámanyagban (honlapon) bármilyen valótlan állítás közölhető lenne, hiszen a fogyasztó "majd úgyis megkapja a korrekt tájékoztatást". Ez a megközelítés a bíróság számára nem volt elfogadható.

Mindezek alapján a bíróság a felperes kereseti kérelmét a Pp. 339. § (1) bek. alapján elutasította.

A bíróság a perköltségről a Pp. 78. § (2) bekezdésére figyelemmel döntenie nem kellett, az illeték mértékéről az Itv. 43. § (3) bek. és a 6/1986 (VI.26) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján rendelkezett.

Budapest, 2008. év november hó 13. napján

Jogerős: 2008. december 9-én.