Nyomtatható verzió PDF formátumban

Fővárosi Bíróság

11. Kpk. 46. 2101200712. szám

A bíróság H. J. (Budapest) kérelmezőnek a GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL (Budapest) kérelmezett ellen a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft (Budapest) versenyeljárás alá vont vállalkozás ellen versenyügyben hozott közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata iránt indult nercperes eljárásban meghozta az alábbi

végzést:

A bíróság kérelmező kérelmét - érdemi vizsgálat nélkül - elutasítja.

Kötelezi a bíróság kérelmezőt, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes szervének felhívására fizessen meg 5.300.- (ötezerháromszáz) forint nercperes eljárási illetéket a Magyar Állam javára.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A bíróság a per adatai alapján a következő tényállást állapította meg:

Kérelmező a kérelmezett Vj-119/2007/6. számú végzése ellen élt kérelemmel a bírósághoz. Ezen végzésében kérelmezett a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban az eljárást megszüntette, hivatkozva A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 72 § (1) bekezdés a) pontra.

Kérelmező ezen végzés ellen terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a bírósághoz, amelyben kifejtette, hogy kérelmezett előtt folyamatban volt 7.K. 30.206/2005.számú perben a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf. 27.542/2006/6.sz. jogerős ítéletet hozott, amely ítélet szerint kérelmezett Vj-88/2003/35.számú határozatának a Terézvárosra és a fogyasztók véleménynyilvánításának jogszerűségére vonatkozó megállapításai tekintetében hatályon kívül helyezte és a kérelmezettet e körben új eljárás lefolytatására kötelezte. A kérelmezett az új eljárást nem folytatta le, érdemi határozatot nem hozott, hanem azt végzéssel megszüntette. Tette ezt annak ellenére, hogy kérelmező álláspontja szerint a jogszerű bírói ítélet az eljárásnak minden momentumára kötelező rendelkezést hoz.

Kérelmező álláspontja szerint a kérelmezett eljárása törvénysértő, valamely jogellenes összefonódásra, esetleg hivatali opportunizmusra utal. A fogyasztók széles rétegét érintő jogellenes, megtévesztő magatartás miatt tett panaszt kérelmező, mely panaszt néhány év alatt sikerült áttenni kérelmezetthez. Kérelmezett az üggyel érdemben foglalkozni soha nem kívánt, jelenleg sem kíván. Álláspontja szerint azonban a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete eljárási kötelezettséget ró a kérelmezettre, mely eljárási kötelezettsége alól valótlan tényállásokkal nem bújhat ki. A végzés valamennyi megállapítása iratellenes, a valóság elferdítését tartalmazza, és ennek megfelelően törvénysértő is. Nem volt jogosult végzéssel megszüntetni az eljárást, melynek érdemi lefolytatására a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete kötelezte. Ténykérdés, hogy az eljárás alá vont gazdálkodó szervezet sok milliárd forinttal károsította meg fogyasztóit, és ez akkor is igaz, ha a kérelmezett e felett bármilyen érdekeltsége miatt szemet kíván hunyni. Minden bizonnyal kellemetlen dolog kérelmezett számára, hogy érdemi munkát kellene végeznie, és ezen munkavégzés alól minden lehetséges eszközzel megpróbálja magát kivonni.

A Fővárosi Ítélőtábla határozatához képest a 2007. szeptember 24-i levelében írtak szerint 3 x 180 nap alatt kívánta elbírálni kérelmező panaszát. Akkor, amikor ezen tájékoztatásával szemben nemtetszésének adott hangot, kérelmezett úgy döntött, hogy az ügyben egyáltalán nem jár el. Szükség lehet arra, hogy egy közigazgatási perben az eredményes kereset előterjesztése után az eredményesen keresetet benyújtó, pernyertes felperest marasztalja a bíróság perköltségben. Az ügy eddigi adataiból az állapítható meg, hogy a Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla által folytatott gyakorlat szerint kérelmezett olyan védőburokban tehet semmit, mely ellen az állampolgár fellépni eredményesen nem tud, ha mégis megteszi, akkor ezért megbüntetik. A versenyfelügyeleti eljárások semmitmondó, a hivatal öncélú működését dokumentáló megnyilvánulásai felperes álláspontja szerint nem történhetnének meg, ha a közigazgatási eljárás bírósági felülvizsgálata során a bíróságok nagyobb odaadással késztetnék a közigazgatási szerveket jogszerű magatartás tanúsítására. Ténykérdés, hogy a Digi Tv megtévesztette a fogyasztókat, milliárdos károkat okozott és nincs olyan hatóság Magyarországon, amely ezzel kapcsolatosan az állampolgári bejelentésre érdemi vizsgálatot lefolytatna, vagy bármit tenne. Könnyen belátható tehát, hogy a fogyasztó nem rendelkezik milliárdokkal szemben a bepanaszolttal.

Ennek alapján kérte, hogy a bíróság a Vj-119/2007/6. számú végzést helyezze hatályon kívül és kérelmezettet kötelezze arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla által elrendelt eljárást folytassa le és hozzon érdemi határozatot. Az eljárást megszüntető végzés - álláspontja szerint - nem érdemi határozat. A hatályon kívül helyezni indítványozott végzés ellentétes a közerkölccsel, a jó ízléssel, valamint A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket) 111 § (3) bekezdésében írt kógens rendelkezéssel.

Kérelmezett ellenkérelmében kérelmező kérelmének elutasítását kérte. Kérelmezett teljes mértékben egyetért azzal, hogy az eljárást megszüntető végzés nem érdemi határozat, sőt nem is határozat. A Tpvt 2005. november 1-i hatállyal beiktatott 72 § (1) bekezdés a) pontja szerint az eljárás megszüntetése végzéssel történik, szemben az addig hatályos szabályozással, mely szerint az eljárást érdemi határozattal kellett megszüntetni. Kérelmező által előterjesztett jelen per tárgyát képző megismételt eljárást kizárólag végzéssel lehetett megszüntetni. A végzés ellen a Tpvt 82 §-a alapján terjeszthető elő jogorvoslati kérelem, amely azonban a versenyfelügyeleti eljárás megindítását kezdeményező bejelentőt nem illeti meg, még akkor sem, ha jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. Ezért indítványozta érdemi vizsgálat nélkül elutasítani a kérelmező kérelmét.

Kérelmező kérelme - az alábbiak szerint - nem alapos.

A Tpvt. 82 § (1) bekezdése értelmében:

"1) A vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak az eljárás során hozott végzése ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt a törvény megengedi. A jogorvoslati kérelem előterjesztésének a végzésben foglaltak foganatosítására, az eljárás folytatására - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - halasztó hatálya nincs. A jogorvoslati kérelmet az ügyfél, illetve akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz a végzés közlésétől számított 8 napon belül terjesztheti elő".

A kiemelt rendelkezéssel a bíróság arra kíván rámutatni, hogy a hivatkozott jogszabályi rendelkezés tükrében a jogorvoslati kérelmet az ügyfél, illetve az jogosult előterjeszteni kizárólag, akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz. Miután egyértelműen megállapítható volt a bíróság számára, hogy kérelmezőre nézve a végzés rendelkezést nem tartalmaz, az kizárólag a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft-re vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, ezért a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasította kérelmező kérelmét.

Jelen nemperes eljárásban ugyanis a Tpvt 82 §-a alapján volt előterjeszthető a jogorvoslat, amely viszont rögzíti a jogorvoslat előterjesztésére jogosultak körét. Kérelmező a hivatkozott jogszabályi rendelkezés tükrében nem minősül ügyfélnek, sem olyan személynek, akire nézve a végzés rendelkezést tartalmazott volna, ezért a kérelmező akkor sem terjeszthette volna elő jogorvoslati kérelmét, ha jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érintette volna. Mindezek alapján a bíróság kérelmező kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A kérelmező az Illetékekről szóló 1990.évi XCIII. törvény 39 § d) pontja alapján köteles az illeték megfizetésére.

Kérelmezett költséget nem igényelt, ezért a bíróságnak ebben a kérdésben döntenie nem kellett.

A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Polgári perrendtartásról és az Egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény (Nptv) 3 §-ának (3) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2008. január 7.