Vj-7/1997/36

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által dr. Vida Mariann (1026 Budapest, Gábor Áron út 55. szám alatti) ügyvéd és Honti Gábor promóciós igazgató által képviselt KÁBELTEL Budapest Korlátolt Felelősségű Társaság vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma miatt - hivatalból - indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás jogsértést valósított meg Budapest II., III., V., VII., VIII., IX., X., XIII., XVII., XXI. kerületében és Budaörsön legkorábban 1995. I. negyedévétől alkalmazott Általános Szerződési Feltételek 5. pontjában írt azon kitétellel, amely szerint "A szolgáltató jogosult a havi díjat - annak az ügyféllel való közlése után - minden évben egyszer módosítani."

E magatartás folytatásától a határozat kézbesítése időpontjától kezdődően eltiltja.

Az eljárás alá vont vállalkozással szemben 3.000.000.- (azaz Hárommillió) Ft bírságot szab ki, amelyet 30 napon belül köteles a Műsorszolgáltatási Alapba befizetni.

E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett, a pénzfizetésre halasztó hatályú felülvizsgálat iránti keresetnek van helye.

Indoklás

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, a Vj-99/1996/23. számú versenyhivatali határozat és az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
A KÁBELTEL Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonát képezi Budapest III., VIII., XVII., XXI. kerületei, valamint a KÁBEL TV Kft-től folyamatosan megvételre kerülő I., II., V., VII., IX., X., és XIII. kerületi és Budaörsön csillagpontosan vagy sorosan épült kábeltelevíziós rendszer.
Mindkét tulajdonos az egyes kerületekre vonatkozóan üzemeltetői jogát, amely többek között kiterjed az előfizetői szerződések kötésére, módosítására, 1995. januárjában, júniusában, szeptemberében, októberében, illetve 1996. januárjában, februárjában átadta az eljárás alá vont vállalkozásnak (a továbbiakban: Kft.).
A Kft. ellen több ízben indult versenyfelügyeleti eljárás, s eddig kétszer marasztalta a Versenytanács gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt a jogsértés megállapításán túl összesen 2.500.000.- Ft bírsággal.

Ahogy az üzemeltetői jogot a Kft. folyamatosan megszerezte az egyes területeken, új Általános Szerződési Feltételek megkötését kezdeményezte, amely 5. pontjában rögzítette, hogy a "szolgáltató jogosult a havi díjat - annak az ügyféllel való közlése után - minden évben egyszer módosítani." Ezen Általános Szerződési Feltételek kiegészült az előfizetőkkel egyedileg kötött szerződéssel, amely tartalmazta, hogy az előfizető az "Általános Szerződési Feltételeket tudomásulvéve és a kivitelezés módját ismerve" kéri a kábeltelevíziós szolgáltatást.
Az Általános Szerződési Feltételek, és a hozzá tartozó egyedi szerződés azonosan szövegezett az egész üzemeltetési területen és a mai napig hatályos.

A Versenytanács a Vj-99/1996/23. számú határozatban Budapest I. ker. vonatkozásában az 5. pontbeli díjmódosítási jog kikötését - függetlenül attól, hogy jogszerűen módosít-e havi díjat a Kft., vagy sem - önmagában úgy értékelte, hogy olyan indokolatlan, egyoldalú előny, amely sérti az elkövetés idején hatályban volt 1990. évi LXXXVI. törvény gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tilalmazó 20. § a) pontját. Kitért arra, hogy a Kft. az 5. pontban lévő kikötést a jövőre nézve nem alkalmazhatja azon megrendelőinél, akikkel szemben gazdasági erőfölényben volt a szerződés megkötésekor, vagyis azokkal szemben, akik korábban a holdinghoz kapcsolódóan már igénybe vették a szolgáltatást, illetve akikkel szemben a jövőben gazdasági erőfölényben lesz.
A Versenytanács a határozat végrehajtására útmutatást is adott, leszögezve, hogy az 5. pont megváltoztatását haladéktalanul végre kell hajtani, amely történhet úgy, hogy a Kft. a szerződés szükség szerinti módosítását a megrendelőkkel közös megegyezés alapján éri el, vagy a Kft. olyan szerződéses kikötést alkalmaz, amely összhangban a Legfelsőbb Bíróság GK 68. számú állásfoglalásával lehetőséget biztosít arra, hogy a havi díj a megrendelő által is ellenőrizhető módon egyértelműen kiszámítható legyen. Azonban az ügyben előterjesztett kérelem kapcsán a Versenytanács a kérelem szerinti jogsértéssel érintett piacon - csak az I. kerületben - vizsgálta a Kft. piaci magatartását, a kérelemben sérelmezett több cselekménnyel összefüggésben.

A Kft. e határozatot keresettel támadta meg, s az ügyben jogerős bírósági döntés még nem született.

A Kft. időközben új Üzletszabályzatot és szerződésmintát készített, azonban ezek a mai napig nem hatályosak.

1996. novemberében a Kft. részben az Általános Szerződési Feltételekre visszautalva, részben az 1997. januárjától jogdíjfizetési kötelezettséget előíró 1996. évi I. törvényre, részben műsorszerkezet bővítésre hivatkozva 0 %-tól 80 %-ig, átlagosan 43,3 %-os 1997. január 1-től hatályosult díjemeléseket közölt megrendelőivel.

Az V. kerületben emelés nem volt, ahol versenyfelügyeleti eljárásban is feltárt éles verseny alakult ki a Kft. és versenytársa között. A működési terület egyéb részein is jelentek meg versenytársak.

A díjemelés nyomán számos bejelentés érkezett, ezért a Gazdasági Versenyhivatal az 1997. január 1-én hatályba lépett Tpvt. 70. § (1) bekezdése alapján hivatali vizsgálatot indított, amely kiterjedt a teljes működési területet érintően a havi díj évi egyszeri módosítására vonatkozó kikötés jogszerűségének vizsgálatára, annak figyelembevételével, hogy a kikötés gazdasági erőfölényes helyzetben történt-e, másrészt a gazdasági erőfölényes helyzetben történt díjemelés a várható inflációs mértéket jelentősen meghaladja-e.
Az ügyben készült vizsgálati jelentés versenyjogsértést vélelmezett mindkét jogsértés tekintetében.

A Kft. a vele szemben indult eljárás megszüntetését kérte jogsértés hiányában, amellett, hogy kérte a Tpvt. szüneteléssel kapcsolatos szabályainak (75. §) alkalmazását is.
Nem vitatta, hogy a működési terület egy részén változatlan az erőfölénye, de szerinte a versenytársak megjelenése egyes területeken ezt megkérdőjelezte. Újabb versenyhivatali eljárás megelőzését szolgálta az új Üzletszabályzat elkészítése. A hivatal által kifogásolt díjemelése tisztességtelen nem volt, annál inkább sem, mert e díjemelés az átépítés költségeiből, a műsorszerkezet bővítéséből és a jogdíj fizetési kötelezettség beálltából eredt, amely felemelt díj tükrözi az egyes területek közötti eltérő műszaki vételi színvonalat is. Az V. kerületben a versenytárs piaci jelenléte miatt, vevői megtartását szolgálta a díjemelés elmaradása.

A Kft. saját előadása szerint a teljes működési terület felett származékos úton szerezte üzemeltetői jogait, vagyis olyan már működő rendszereket vett át, amelyeknek kialakult vételező megrendelői köre volt. Ebből következően az ellátási területen az átvételkor a Kft. piaci erőpozícióba került és az változatlanul fennáll a mai napig, azzal a pontosítással, hogy a megjelenő versenytársak az ellátási területen akkor versenyezhetnek, ha az előfizetők csoportosan jelentkező új belépők, vagy csoportosan kiváló előfizetők. Az ellátási területen a versenyhelyzet keletkezésének azonban csekély gyakorlati esélye van, ezért nem kérdőjelezhető meg az ellátási területen szolgáltató Kft. erőfölénye, még akkor sem, ha a versenytárs különböző kedvezmények nyújtásával teszi vonzóvá szolgáltatását. Piaci versenynek az ellátási rendszerbe még be nem kapcsolódott területek megszerzésénél van lehetősége.
Ennélfogva a Kft. erőfölénye az új törvényi rendelkezések alapján változatlanul fennáll a Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdése szerint.
A Versenytanács immár az egész működési területet értékelése alá vonva rögzíti az Általános Szerződési Feltételek 5. pontjának versenyjogellenességét, ahogy azt már korábban az eljáró tanács részletesen kifejtette a Kft. indokolatlan előnyszerzése kapcsán (Tpvt. 21.§ a) pont). Ugyanakkor az I. kerületi működési területre ismételten a jogsértést nem állapította meg, miután e területre vonatkozóan a határozat végrehajtásának lehet helye. A Versenytanács a versenyjogsértés megállapításán túlmenően a jövőre nézve a korábbiakhoz képest azonos indokkal, azonban az időközi jogszabályváltozás miatt új jogszabályhely jelöléssel tiltotta meg a magatartás jövőbeni folytatását a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c) és e) pontja alapján.

A Versenytanács a bírság kiszabás körében (Tpvt. 78. §) súlyosítóként értékelte, hogy a Kft. visszaesőként követett versenyjogsértést el úgy, hogy ezen belül az egyszer elmarasztalt írásbeliséget újabb cselekmény kapcsán széleskörűen ismételten felhasználta. Magatartását nem menti a hivatkozott új Üzletszabályzat sem, amely csupán azt jelzi, hogy a Kft. szándéka piaci jelenléte szabályainak újrarendezésére megvan.
A fentiek folytán a marasztalt cselekmény csekélyfokúnak nem minősíthető és már ezokból a szünetelés törvényi előfeltételei nem állnak fenn (Tpvt. 75. § (1) bekezdés).
A Kft. a Tpvt. 79. §-a alapján a kiszabott bírságot a Műsorszolgáltatási Alapba köteles megfizetni.

A Versenytanács a sérelmezett áremelés mértékét nem kifogásolta, mert szerinte az nem tisztességtelen módon került megállapításra és nem tartalmaz indokolatlan előnyt a Kft. számára.
Az 1997. január elsejétől megemelt átlagos díj az előző évi díjhoz képest az átépítések szerelési költségeit, valamint a műsorszolgáltatási díj új összegeit tartalmazza.
A körzetenként kialakított díjak differenciáltak a műsorszerkezetnek és az eltérő műszaki állapotnak megfelelően.

A Kft. a Tpvt. 62. § (4) bekezdése alapján felmerült költségét maga viseli.

E határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83. §-a biztosítja.

Budapest, 1997. április 22.

dr. Kállai Mária sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Ágoston Marika