Gazdasági Versenyhivatal

Vj-5/1999/14

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Lakatos Péter ügyvéd (1075 Budapest, Madách I. u. 14.) által képviseltKábelkom Nyíregyháza Kfteljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás jogsértést valósított meg azzal, hogy

• -

  magyar kereskedelmi adót csak a bővített programcsomagban kínált, továbbá

• -

  az általa alkalmazott Szolgáltatási Megállapodás 13. pontjában írt azon kitétellel, mely szerint "a havi előfizetési díjat a Szolgáltató jogosult módosítani, melyről az Előfizetőt a tervezett változtatást megelőzően legalább 30 nappal írásban tájékoztatja"

Ezt meghaladóan az eljárást megszünteti.

A Szolgáltatási Megállapodás 13. pontjának alkalmazásától a határozat közlése időpontjától kezdődően eltiltja.

Az eljárás alá vont vállalkozással szemben 500.000.- (Ötszázezer) forint bírságot szab ki, melyet a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 1003200-01037557 számú bírságbevételi számlájára.

E határozat felülvizsgálat az eljárás alá vont vállalkozás a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel, amelynek a bírság megfizetésére halasztó hatálya van.

Indoklás

I.

• 1.)

  Az eljárás alá vont vállalkozás - amelynek üzletrészei többsége (71,2 százaléka) az amerikai (denveri) KÁBELCOM Holding Co. tulajdonában vannak - Nyíregyházán és az ahhoz közeli Nagykállón nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást.
  
  

• 2.)

  Nyíregyházán csillagpontos rendszerben nyújtja szolgáltatását, amelynek keretében három programcsomagot kínál:

• • -

    a szociális (LFL) programcsomag a három magyar közszolgálati adót (MTV1, MTV2, Duna TV), a városi adást, valamint a kábelújságot tartalmazza;

• • -

    az alap (BASIC) programcsomagban 1998-ban 14 csatorna volt, 1999-ben pedig 15 csatornát tartalmaz, s abban a szociális programcsomagban szereplő adásokon túlmenően - 1998. és 1999. években némileg eltérő tartalommal - külföldi adások, valamint a magyar nyelvű Z+ program kaptak helyet;

• • -

    a bővített (EBS) programcsomagban 1998-ban 33 csatorna volt, 1999-ben pedig 36 csatornát tartalmaz: az alapcsomagban szereplő adásokon túlmenően a magyar nyelvű kereskedelmi adásokat (TV2, RTL Klub, TV3, MSAT, Szív TV), valamint további külföldi adásokat.

• 3.)

  Az alap és a bővített programcsomag esetében lehetőség van a HBO mozicsatorna előfizetésére is.
  
  

• 4.)

  Az eljárás alá vont vállalkozás előfizetőivel Szolgáltatási Megállapodást köt, amelynek 13. pontja szerint "a havi előfizetési díjat a Szolgáltató jogosult módosítani, melyről az Előfizetőt a tervezett változást megelőzően legalább 30 nappal írásban tájékoztatja." A legutóbbi díjváltoztatásra (emelésre) 1999. január 1-jén került sor. A díjemelést megelőző (1998. évi) és a jelenleg érvényes (1999. évi) díjakat, továbbá az egyes programcsomagok előfizetőinek számát az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat

Az egyes programcsomagok havi előfizetési díja és az előfizetők száma

- Nyíregyháza -

Az 1999. évi díjak kialakításakor az eljárás alá vont vállalkozás abból indult ki, hogy költségei felett a tulajdonosi elvárásoknak megfelelő jövedelem képződjön.

• 5.)

  Nagykálló Nyíregyházától 14 kilóméterre fekvő település, ahol az eljárás alá vont vállalkozás soros rendszerben nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást. A hálózatot 1998. év májusában üzemeltetésre vette át, majd 1999. év elején annak tulajdonjogát is megszerezte. A soros rendszerből fakadóan csak egy programcsomagot kínál (Soros BASIC), amely 21 csatornát tartartalmaz, közte:

• • -

    a magyar nyelvű közszolgálati adásokat (MTV1, MTV2, Duna TV);

• • -

    a városi adást;

• • -

    a kábelújságot;

• • -

    a magyar nyelvű kereskedelmi adások közül a TV2-t, az RTL-Klubot és a TV3-at, továbbá

• • -

    külföldi adásokat.
    
    

• 6.)

  A rendszer 1998. májusi átvételekor 161 előfizető volt, akik 504 forint havi előfizetési díjat fizettek. Az átvételt követően az eljárás alá vont vállalkozás a havi előfizetési díjat 896 forintban állapította meg, amelyet 1999. január 1-jén azon előfizetőkkel szemben, akiknél a hálózatot átépítette a Szolgáltatási Megállapodás 13. pontja alapján 1.120 forintra emelt fel. Időközben a hálózatot bővítette, így 1999. évben várhatóan átlagosan 567 előfizetővel rendelkezik.
  
  

• 7.)

  Az eljárás alá vont vállalkozást szerzői- és programdíj (a továbbiakban együtt: műsordíj) fizetési kötelezettség terheli. Műsordíjat (a magyar nyelvű közszolgálati programok kivételével) minden program esetében annak valamennyi előfizetője után fizetni kell. A díj a magyar nyelvű kereskedelmi adások (TV2, RTL-Klub, TV3, MSAT, Szív TV) esetében 1,75 forint/előfizető, a külföldi programok esetében pedig 5 és 62 forint/előfizető között helyezkedik el.

II.

Helyettesítési lehetőségek

• 8.)

  Az eljárás alá vont vállalkozás működési területe gyakorlatilag lefedi Nyíregyháza egész területét. Rajta kívül Nyíregyháza közigazgatási területén belül - de annak földrajzilag elkülönülő részein - 3 további, kisebb kábeltelevíziós szolgáltató tevékenykedik. Ezek közül kettő olyan területen (Oros, illetve Sóstó-Sóhegy), ahol az eljárás alá vont vállalkozás nincs jelen. Borbánya területén a másik szolgáltatónak 400, míg az eljárás alá vont vállalkozásnak 250 előfizetője van.
  
  

• 9.)

  Nagykállón más kábeltelevíziós vállalkozás nem nyújt szolgáltatást.
  
  

• 10.)

  Új vállalkozások piacra lépése nem ütközik engedélyezési szempontból lényeges akadályokba. A magas beruházási költségek és az un. állandó költségeknek ebből is fakadó magas aránya következtében azonban a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú, koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység. Ezért azon földrajzi területen ahol már működik kábeltelevíziós vállalkozás, gazdasági szempontból korlátozott a piacralépés lehetősége. Ez a körülmény nem csak új vállalkozások piacra lépését nehezíti, hanem a már tevékenykedő vállalkozások terjeszkedését is korlátozza az olyan területeken, ahol egy másik vállalkozás már kiépítette vételi körzetét.
  
  

• 11.)

  Az eljárás alá vont vállalkozás által szolgáltatott műsorok közül az MTV1, a TV2 és az RTL-Klub un. földi sugárzású adás, amely kb. nyolcezer forintba + szerelési költség kerülő tetőantennával, esetleg szobaantennával fogható.
  
  

• 12.)

  A további programok vételéhez un. egyedi műholdvevők szükségesek. Az a műholdvevő, amely alkalmas a magyar közszolgálati műsorok vételére kb. 25-30.000 forintba kerül. Ezzel azonban a magyarokon kívül mindössze 1-2 német és több lengyel, török adót lehet befogni. A magyar földi sugárzású és műholdas műsorok vételéhez tehát legkevesebb 40.000 forint beruházás (műholdvevő + tetőantenna + szerelés) szükséges. Az eljárás alá vont vállalkozás által biztosított külföldi programok nagyobb része (de még mindig nem teljes köre) vételi lehetőségének biztosításához további műholdvevők szükségesek. Ezek egyrészt további több tízezer forintos (együttesen akár kétszázezer forintot is elérő) költséggel járnak, másrészt a lakók többsége általi egyéni felszerelésük több lakásos házakban gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Elvileg lehetőség van - viszonylag nagyszámú fogyasztó összefogása esetén - un. kisközösségi rendszer kialakítására, ami azonban több millió forintos beruházási költséggel jár. A fogyasztóknak mindkét esetben számolniuk kell:

• • -

    a tulajdonukba kerülő technikai eszközök javítási, karbantartási költségeivel, továbbá

• • -

    elavulásuk és/vagy fizikai elhasználódásuk esetén azok cseréjével.

III.

A vizsgálat és az indítvány

• 13.)

  A Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt) 70. § (1) bekezdése alapján azért indított vizsgálatot, mert valószínűsíthető volt, hogy az eljárás alá vont vállalkozás áralkalmazással kapcsolatos magatartása beleütközik a Tpvt. 21. § rendelkezéseibe.
  
  

• 14.)

  A Tpvt. 71. § (1) bekezdése alapján készített jelentésben a vizsgáló - ésszerű helyettesítő áru hiányában - az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényes helyzetét igazoltnak látta, és indítványozta annak megállapítását, hogy az eljárás alá vont vállalkozás:

• • -

    korlátozta a fogyasztók választási szabadságát azáltal, hogy magyar nyelvű kereskedelmi adásokat kizárólag a bővített programcsomagban kínált, illetve, hogy a szociális programcsomag előfizetői részére nem biztosított lehetőséget a HBO előfizetésére;

• • -

    a Szolgáltatási Megállapodás 13. pontjában nem adott lehetőséget (illetve határidőt) az előfizetők számára a megváltozó díj elfogadására vagy vitatására; továbbá

• • -

    indokolatlanul emelte a nagykállói rendszer havi előfizetési díját (a nyíregyházi rendszer díjai a vizsgáló indokoltnak minősítette).

Indítványozta továbbá bírság kiszabását.

IV.

Az eljárás alá vont vállalkozás védekezése

• 15.)

  Az eljárás alá vont vállalkozás elsődlegesen hivatkozott arra, hogy nincs gazdasági erőfölényben, másodlagosan pedig arra, hogy a gazdasági erőfölény kérdésétől függetlenül tisztességes (nem visszaélésszerű) piaci magatartást tanúsított.
  
  

• 16.)

  Azzal összefüggésben, hogy az érintett piacon nincs gazdasági erőfölényben az alábbiakat fejtette ki:
  
  

• • -

    Áru szempontjából érintett piacnak a műsorterjesztés (jelszolgáltatás), minősül, amellyel az azt igénybevevő fogyasztó több televíziós csatorna vételére válik képessé. Ezen áruval nem csak ő rendelkezik: más vállalkozások is nyújtanak kábeltelevíziós szolgáltatást (illetve új vállalkozások piacra lépésének sincsenek adminisztratív-engedélyezési korlátai), továbbá az általa nyújtott szolgáltatásnak ésszerű helyettesítője a műholdvevő (amelynek ára fokozatosan csökken), a földi sugárzású adások tekintetében pedig a szoba- vagy tetőantenna.
    
    

• • -

    Földrajzi szempontból az érintett piac Magyarország egész területe, mert az érintett árut (a műsorszolgáltatást) a fogyasztók az ország egész területén be tudják szerezni hasonló, vagyis nem számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel.
    
    

• 17.)

  Álláspontja szerint az így meghatározott érintett piacon - figyelemmel a fogyasztók széleskörű máshoz fordulási lehetőségére - nincs gazdasági erőfölényben sem a Tpvt. 22. § (1) bekezdésének a.) pontja, sem (2) bekezdése alapján.
  
  

• 18.)

  Azzal összefüggésben, hogy az alap programcsomagban nem szerepelnek a magyar nyelvű kereskedelmi adások hivatkozott arra, hogy ilyen jogszabályi kötelezettsége nincs. Jogszabály csak a magyar közszolgálati műsorok továbbítását teszi kötelezővé, amelyeket nem csak az alap-, hanem a szociális programcsomagba is elhelyezett. Külön utalt arra, hogy a TV2 és az RTL-Klub földi sugárzású műsor, ami tetőantennával is fogható, így e vonatkozásban semmiképpen sincs erőfölényes helyzetben. Álláspontja szerint a fogyasztók programcsomagok közötti választását inkább az motiválja, hogy a bővített programcsomagban több színvonalas külföldi program is van. Hivatkozott arra is, hogy a programcsomagok bővítése jelentős költségekkel járna (pl. új szűrők beépítése), a műsorok cseréje azonban nem jár együtt ilyen műszaki változtatási igénnyel. Megjegyezte, hogy a 2000. évben a rendszer egyébként is tervezett átépítése keretében lehetőség lesz a programcsomagok átalakítására.
  
  

• 19.)

  A HBO mozicsatorna tekintetében hivatkozott arra, hogy az műszakilag nem kapcsolható össze a szociális csomaggal, illetve az csak jelentős költségekkel történhet meg.
  
  

• 20.)

  A Szolgáltatási Megállapodás 13. pontjával kapcsolatosan előadta, hogy annak értékelésére a Gazdasági Versenyhivatalnak nincs hatásköre, mivel a 48/1997. (III.14.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a szerződési feltételeket a Hírközlési Felügyelet (HIF) vizsgálja és hagyja jóvá.
  
  

• 21.)

  Álláspontja szerint a Gazdasági Versenyhivatal a fogyasztóvédelemre való hivatkozással a kábeltelevíziós területen anélkül kíván árszabályozási szerepet betölteni, hogy annak kereteit bármely jogszabály pontosan körülhatárolná. A vizsgáló által kifogásolt nagykállói díjjal kapcsolatban hivatkozott arra, hogy a hálózatot korábban üzemeltető vállalkozás az 504 forintos díj mellett veszteséges volt, továbbá indokolta az ár emelését az is, hogy a rendszert időközben átépítette és a korábbihoz képest bővítette a program választékot. Az átépítésre 30 előfizető esetében még nem került sor, ezek esetében azonban nem 1120, hanem 896 forint az előfizetési díj. Mindezt figyelembevéve az alkalmazott díj álláspontja szerint nem tisztességtelen.
  
  

• 22.)

  Mindezek alapján kérte az eljárás megszüntetését, külön kiemelve azt, hogy a vizsgálat figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a kábeltelevíziós tevékenység részletes szabályai még nem kerültek kialakításra. Ezzel összefüggésben is hangsúlyozta, hogy a vizsgálattal a Gazdasági Versenyhivatal egyfajta árszabályozási szerepel kíván betölteni anélkül, hogy erre bármely jogszabály feljogosítaná.

V.

Az érintett piac

• 23.)

  Az érintett piacot a Tpvt. 14. § (1) bekezdése szerint a megállapodás tárgyát alkotó (gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetén értelemszerűen: a vizsgált magatartással érintett) áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. Ennek keretében:

• • -

    a (2) bekezdés értelmében vizsgált magatartással érintett árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni, melynek során a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire kell tekintettel lenni;

• • -

    földrajzi terület pedig a (3) bekezdés alapján az, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni.
    
    
    
    

Az érintett árupiac

• 24.)

  Az érintett árupiac meghatározásánál a Versenytanács abból indult ki, hogy a Tpvt. 14. § (2) bekezdésében szereplő áru kifejezés nem valamiféle absztrakt árufogalmat takar, hanem az eljárás alá vont vállalkozás áruját. Így az adott esetben nem az absztrakt műsorszolgáltatást jelenti, hanem az eljárás alá vont vállalkozás által konkrétan nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatást. Az érintett árupiac ennél természetesen lehet bővebb, a jelen esetben azokkal a további műsorszolgáltatási (a fogyasztó szempontjából: műsorbeszerzési) lehetőségekkel, amelyek a (2) bekezdésében foglalt kritériumok alapján az eljárás alá vont vállalkozás áruját ésszerűen képesek helyettesíteni. Ebből következőleg az érintett árupiac - szemben az eljárás alá vont vállalkozás álláspontjával - nem általában a műsorszolgáltatás, hanem az általa nyújtott műsorszolgáltatás és az azt ésszerűen helyettesíteni képes műsorszolgáltatások együttesen.
  
  

• 25.)

  Az eljárás alá vont vállalkozás áruját - a felhasználói cél azonossága szempontjából - elvileg helyettesíteni képes áruk az alábbiak:

• • -

    tetőantenna (esetleg szobaantenna);

• • -

    tetőantenna és műholdvevő rendszer kombinációja.

A Tpvt. 14. § (2) bekezdése szerint azonban az ésszerű helyettesítő áruk meghatározásakor a felhasználási cél mellett az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire is tekintettel kell lenni.

• 26.)

  A tetőantenna - miután kizárólag földi sugárzású adások vételére alkalmas - az eljárás alá vont vállalkozás által nyújtottnál, illetve nyújthatónál lényegesen gyengébb minőségű szolgáltatásnak (kevesebb program) minősül, ezért nem tekinthető ésszerű helyettesítőnek.
  
  

• 27.)

  A tetőantenna és műholdvevő kombinációjával elvileg van lehetőség olyan minőségű (összetételű) szolgáltatás biztosítására, mint amilyen az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatása. Az azt csak megközelítő programválaszték biztosításához azonban egyrészt jelentős összegű beruházás szükséges, másrészt a kábeltelevíziós szolgáltatáshoz képest a 12. pontban írt terhekkel jár. Mindez együttesen a Versenytanács álláspontja szerint számottevően kedvezőtlenebb feltételnek tekinthető.
  
  

• 28.)

  Mindezek alapján a Versenytanács álláspontja szerint a vizsgált magatartással érintett árupiacnak - ésszerű helyettesítő áru hiányában - a kábeltelevíziós szolgáltatás minősül. Az egyéb - az előzőekben részletesen vizsgált - műsorszolgáltatási lehetőségek csak távoli helyettesítői a kábeltelevíziós szolgáltatásnak. E megállapítást alátámasztja a nemzetközi versenyjogi gyakorlatban érvényesített azon elv is, mely szerint egy másik áru akkor ésszerű helyettesítője az adott árunak, ha az adott áru árának csekély mértékű (relatív) emelése esetén a fogyasztó áttér a másik árura. A csekély áremelési mértéket a gyakorlatban általában 5 százalékban jelölik meg. Az eljárás alá vont vállalkozás díjait ennél lényegesen nagyobb mértékben emelte, miközben az általa helyettesítőnek minősített műholdvevő ára - saját előadása szerint is - fokozatosan csökken. Fentiek ellenére az előfizetői létszám növekedett, vagyis a fogyasztók az 5 %-nál lényegesen nagyobb (relatív) áremelkedés mellett sem tértek át a műholdvevő alkalmazására.
  
  

Az érintett földrajzi piac

• 29.)

  A Tpvt. 14. § (3) bekezdése szintén nem általában használja a fogyasztó kifejezést, így az alatt az eljárás alá vont vállalkozás vizsgált magatartásával érintett fogyasztókat kell érteni. E fogyasztói kör számára pedig nyilvánvalóan számottevően kedvezőtlenebb feltétel lenne, ha az áru mástól való beszerzése érdekében el kellene költözniük lakóhelyükről. Ezért az érintett földrajzi terület - szemben az eljárás alá vont vállalkozás álláspontjával - semmiképpen sem lehet az ország egész területe, és az - általában - más közigazgatási egységhez sem köthető. Az igénybevétel szempontjából lakóhelyhez kötött (hálózati típusú) szolgáltatások - mint a kábeltelevíziós szolgáltatás - esetében a vizsgált magatartással érintett földrajzi piac a Versenytanács álláspontja szerint a vizsgált vállalkozás szolgáltatási területével (területeivel) egyezik meg.
  
  

VI.

A gazdasági erőfölény

• 30.)

  A Tpvt. 22. § (1) bekezdésének a.) pontja alapján gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (Tpvt. 14. §) az, akinek áruját ésszerűen helyettesítő árut nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni. A Tpvt. 22. § (2) bekezdése értelmében gazdasági erőfölényben van az is, aki gazdasági tevékenységét a piac többi szereplőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy tekintettel kellene lennie vevőinek, versenytársainak vele kapcsolatos piaci magatartására.
  
  

• 31.)

  Az érintett árupiac előzőek szerinti meghatározása mellett az eljárás alá vont vállalkozás áruját az érintett piacon ésszerűen helyettesítő áru kizárólag más kábeltelevíziós vállalkozások által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás lehet, amelynek igénybevételére elvileg is csak azon ügyfelek térhetnek át, amelyek lakóhelye egy másik kábeltelevíziós vállalkozás működési körzetét érinti vagy azzal határos. Nagykállón ilyen vállalkozás egyáltalán nincs, és Nyíregyházán is csak az eljárás alá vont vállalkozás előfizetőinek rendkívül csekély hányada tekintetében. Ezért az ügyfelek túlnyomó (az eljárás alá vont vállalkozás lehetséges piaci magatartását meghatározó) többsége számára más kábeltelevíziós vállalkozás szolgáltatásának - mint ésszerű helyettesítő árunak - az igénybevétele nem járható út, kikkel szemben a Tpvt. 22. § (1) bekezdésének a.) pontja alapján gazdasági erőfölényben van. Mivel az előfizetők túlnyomó többsége számára nincs ésszerű helyettesítési lehetőség, az adott esetben ez azt is jelenti, hogy az eljárás alá vont vállalkozásnak piaci magatartása meghatározásakor (ezen belül árai kialakítása során) érdemben nem kell tekintettel lennie a piac többi résztvevőjének - mindenekelőtt előfizetőinek - vele kapcsolatos piaci magatartására, így gazdasági erőfölényes helyzete a Tpvt 22. § (2) bekezdése alapján is fennáll.
  
  

VII.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés

• 32.)

  A Tpvt. 21. § értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni.
  
  

A programcsomagok tartalma

• 33.)

  A programcsomagok összeállítása tekintetében a Versenytanács nem vitatja az eljárás alá vont vállalkozás álláspontját atekintetben, hogy nincs olyan jogszabály, amely szerint a magyar nyelvű kereskedelmi adásokat az alap programcsomagban kellene elhelyezni. Ez azonban nem zárja ki annak vizsgálatát, hogy a programcsomagok összeállítása során a vállalkozás visszaélt-e gazdasági erőfölényével.
  
  

• 34.)

  A Tpvt. 21. §-a értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve:
  
  

• • -

    "b.) a termelést, a forgalmazást .... a fogyasztó kárára korlátozni",

• • -

    "f.) az áru szolgáltatását ...... más áru szolgáltatásától ...... függővé tenni."
    
    

• 35.)

  A már kifejtettek szerint a vizsgált magatartással érintett árupiacnak a kábeltelevíziós szolgáltatás minősül. Az azonban nem tekinthető homogén árunak. Ezen áru használati értékét alapvetően az egyes programcsomag(ok)ban szereplő konkrét televíziós műsorok (programok) adják.
  
  

• 36.)

  A Versenytanács nem vitatja, hogy a jelenlegi műszaki felkészültségi szintjén az eljárás alá vont vállalkozás nem képes arra, hogy valamennyi programot önálló áruként kínálja fel a fogyasztóknak. Az azonban egyértelmű, hogy a fogyasztó számára nem közömbös, hogy az egyes programcsomagokban milyen konkrét programok jelennek meg. A fogyasztók ebből a szempontból természetesen heterogének: az adott program tematikája, nyelve alapján a fogyasztók egyes csoportjai más-más programokat preferálnak, a programok egy jelentős része kifejezetten réteg (pl. gyermek-, sport- stb.) műsort sugároz. Az azonban nem vitatható, hogy a magyar nyelvű programok a magyar fogyasztók számára kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Különösen igaz ez a nézettségre vonatkozóan nyilvánosan közzétett adatok szerint a TV2, az RTL Klub és - bizonyos műsorok tekintetében - a TV3 esetében, amelyek a legnézettebb adóknak tekinthetők. Ez a körülmény a fenti programoknak a további (nem magyar nyelvű) programoktól eltérő jelleget kölcsönöz.
  
  

• 37.)

  Ezen programok szolgáltatását a különböző külföldi programok átvételétől tette függővé az eljárás alá vont vállalkozás a programcsomagok összetétele folytán. Más oldalról - az alapcsomag előfizetőinek szempontjából - ez azt is jelenti, hogy a fogyasztókkal szemben korlátozta a forgalmazást (szolgáltatást), mely magatartás indokolatlanságát egyértelműen mutatja azt, hogy a magyar nyelvű kereskedelmi programokat csak minimális közvetlen költség (műsor) terheli.
  
  

• 38.)

  A bővített csomagot a fogyasztóknak 90 %-on felüli hányada választja, amelynek okát a Versenytanács nem abban látja, hogy abban különböző rétegigényt kielégítő külföldi programok vannak, hanem - a fogyasztóktól országosan nagy számban érkező bejelentések alapján - abban, hogy a magyar nyelvű kereskedelmi adók nézettsége, illetve az ezek iránti igény a legnagyobb, így ezen adások elhelyezése révén a programcsomag alkalmas arra, hogy a nézőket a magasabb árfekvésű bővített csomag megvételére ösztönözze.
  
  

• 39.)

  Nem osztja a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozásnak azt az álláspontját sem, hogy az RTL Klub és TV2 tekintetében - a helyettesíthetőség miatt - a bővített programcsomagba való elhelyezés nem valósította meg a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, tekintettel arra, hogy egyrészt az említett két adón túl a többi magyar kereskedelmi adást is érinti a programcsomag összeállítása, másrészt az előfizetők szokásosan egy rendszeren veszik az adásokat.
  
  

• 40.)

  A Versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vont vállalkozás fenti magatartása - tekintettel arra, hogy az egyes programok nem minősülnek önálló árunak - formálisan ugyan nem sérti a Tpvt. 21. § b), illetve f) pontját, tartalmát tekintve azonban - mint árurészek összekapcsolása, illetve árurész szolgáltatásának korlátozása - a tiltott árukapcsolással és szolgáltatás korlátozással azonos módon hátrányos a fogyasztók számára. Ezért a magatartás a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést általánosan tiltó rendelkezésbe (Tpvt. 21. §) ütközik, melyre tekintettel a Versenytanács a magatartás törvénybe ütközését a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c.) pontja alapján megállapította.
  
  

• 41.)

  A Versenytanács jogkövetkezményként a Tpvt. 77. § (1) bekezdés d.), illetőleg e.) pontját nem alkalmazta, mert a jogsértő állapot megszüntetésére ésszerű határidőt az eljárás alá vont vállalkozás műszaki, gazdasági, adminisztratív feltételeinek teljes körű ismerte hiányában nem tud előírni. A programcsomagok összetételének megváltoztatása (bővítése) olyan műszaki változtatásokat is igényel, amely az eljárás alá vont vállalkozás lehetőségei által meghatározott. Amennyiben azonban ez az állapot tartós marad, nincs akadálya új versenyfelügyeleti eljárás megindításának.
  
  

• 42.)

  Azt, hogy a szociális csomag előfizetői számára az eljárás alá vont vállalkozás nem teszi lehetővé az HBO mozicsatorna megrendelését a Versenytanács - figyelemmel annak műszaki lehetőségeire, továbbá arra, hogy az a tapasztalatok szerint rendkívül csekély számú fogyasztót érint - nem tekintette indokolatlannak. Ezért e vonatkozásban a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h.) pontja alapján az eljárást megszüntette.
  
  

Az egyoldalú díjváltoztatási jog

• 43.)

  A Versenytanács előljáróban utal arra, hogy nem osztja az eljárás alá vont vállalkozás hatásköri kifogását. A HIF a 48/1997. (III.14.) Korm. rendelet alapján - a jogszabály szövegezéséből megállapíthatóan - a távközlő hálózatok biztonsága, a hálózatok és szolgáltatók együttműködésének zavartalansága szempontjából vizsgálja a kábeltelevíziós vállalkozások működését. Ennek megfelelően kell a szolgáltatási engedély megadásához benyújtani a 3. § (2) bekezdésében írt okiratokat és igazolásokat (pl. alapító okirat, köztartozásról szóló igazolás, a szolgáltatás tárgyi feltételeit biztosító hatósági engedély, szakirányú végzettségről igazolás), illetve a kérelemnek tartalmazni a 4. § (1) bekezdés szerinti adatokat, műszaki és szabványra történő hivatkozásokat.
  A kérelem mellékleteként csatolandó vállalkozási feltételek - melyek létét és tényleges betartását a HIF ellenőrzi az engedély visszavonásának terhe mellett (R. 4. § (2) bekezdés, 8. § (1) bekezdés c.) pont) - versenyszempontú megítélése ugyanakkor a Versenytanács álláspontja szerint jogszabályi felhatalmazás hiányában nem képezi és nem is képezheti a HIF feladatát, mivel az üzleti magatartások piaci hatásának értékelését a Gazdasági Versenyhivatali hatáskörébe utalta a Tpvt.
  
  

• 44.)

  Az eljárás alá vont vállalkozás a Szolgáltatási Megállapodást - így annak 3. pontját is - annak érdekében szövegezte, hogy azt nagyszámú, az ellátási területén szolgáltatását igénybe vevő fogyasztóval létesítendő és létesített üzleti kapcsolatban alkalmazza olyan körülmények között, amikoris a fogyasztók máshoz fordulási lehetősége kizárt, illetve a feltételek kialakításánál nem kell figyelemmel lennie más piaci szereplők vele kapcsolatos piaci magatartására gazdasági erőfölényes piaci pozíciója folytán.
  
  

• 45.)

  A Szolgáltatási Megállapodás 3. pontja megítélésekor a Versenytanácsnak arról kellett állást foglalnia, hogy a megállapodásban kikötött egyoldalú díjváltozási jog érvényesíthetőségének mikéntje indokolatlan előnyt biztosít-e az eljárás alá vont vállalkozásnak.
  
  A Versenytanács álláspontja szerint az indokolatlan előny kikötése megvalósult azáltal, hogy a szolgáltatás igénybevételéhez feltétlenül szükséges szerződésben, a szerződés lényeges tartalmi elemét képező díjváltoztatási feltétel értelmezésére, és ezáltal a díjemelésnél figyelembeveendő szempontok meghatározására egyoldalúan jogosítja fel az eljárás alá vont vállalkozást anélkül, hogy a mindenkori teljesítés időpontjában a díj a szerződéses partnerek által egyértelműen kiszámítható és ellenőrizhető lenne, tekintettel arra is, hogy a jogsértőnek talált 3. pont nem tartalmaz olyan kikötést sem, mely az megváltozott díj el nem fogadása esetére előírna a közös akarattal történt szerződésmódosítást.
  Fentiekre tekintettel a Tpvt. 21. § a.) pontjába ütköző jogsértést a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c.) pontja alapján megállapította és az e.) pontra figyelemmel megtiltotta a jogsértő díjmódosítás alkalmazását.
  
  

• 46.)

  Ebből következőleg a eljárás alá vont vállalkozás:

• • a.)

    vagy olyan szerződéses kikötést (ún. csúszó árklauzulát) szerepeltet a Szolgáltatási Megállapodásban, amely összhangban a Legfelsőbb Bíróság említett GK.68. számú állásfoglalásával lehetőséget biztosít arra, hogy a havi előfizetési díjak a mindenkori teljesítés időpontjában - az előfizető által ellenőrizhető módon - egyértelműen kiszámíthatók legyenek,

• • b.)

    vagy vállalja a szerződés - szükség szerinti - folyamatos módosítását a megrendelőivel való közös megegyezés alapján, ami azt is jelenti, hogy jogszerűen nem élhet a Szolgáltatási Megállapodás szerinti szolgáltatásból való kikapcsolással, ha az előfizető - nem fogadva el az emelést - csak a korábbi díjat fizeti meg (az ezzel ellentétes magatartás a Versenytanácsnak a Legfelsőbb Bíróság által megerősített gyakorlata szerint gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül).
    
    

A díjak

• 47.)

  A Tpvt. 21. § a.) pontja értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen tisztességtelenül eladási árakat megállapítani. Tisztességtelenül megállapított eladási ár (díj) alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási árat kell érteni, mely törvényi rendelkezésre tekintettel alaptalan az eljárás alá vont vállalkozás azon hivatkozása, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nincs feljogosítva a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás árainak vizsgálatára. A gazdasági erőfölényben lévő vállalkozások által alkalmazott árak - állami (önkormányzati) szabályozás hiányában - kizárólag a Tpvt. alapján ítélhetők meg.
  
  

• 48.)

  Elvileg egyértelmű és a nemzetközi versenyjogi gyakorlat alapjául is szolgáló álláspont, hogy az ár akkor minősül túlzottan magasnak, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségeinek és a működéshez szükséges ("tisztességes") nyereségnek az összegét.
  
  

• 49.)

  Az eljárás alá vont vállalkozás által végzett - a tulajdonosi jövedelem elvárásokból kiinduló - számítást a Versenytanács az érvényesíthető díj versenyjogi megalapozásaként nem fogadta el. Ehelyett az eljárás alá vont vállalkozás által szolgáltatott adatokból kiindulva határozta meg azokat a (számított) díjakat, amelyek az 46.) pontban rögzítettekkel összhangban állva még nem minősülnek túlzottan magasnak. Ezek tekintetében:
  
  

• • -

    a közvetlen költségnek minősülő műsordíjat az eljárás alá vont vállalkozás által dokumentált mértékben vette figyelembe;

• • -

    a közvetett költségek közül az amortizáció és a szerződéssel alátámasztott menedzsmentdíjat pedig elfogadta az eljárás alá vont által megjelölt mértékben, míg

• • -

    a számításokkal alá nem támasztott további közvetett költségek és a nyereség tekintetében - kialakult gyakorlatának megfelelően - azoknak az infláció mértékével növelt 1998. évi értéket tekintette indokoltnak.
    
    

• 50.)

  Az előzőek szerint a Versenytanács által meghatározott ún. számított díjak és az eljárás alá vont vállalkozás által 1999. évben ténylegesen alkalmazott nettó (a 12 százalék ÁFA-val csökkentett) díjak összevetését a 2. táblázat mutatja be.
  
  

2. táblázat

Az eljárás alá vont vállalkozás 1999. évi tényleges díjai és a számított nettó díjak összevetése

• 51.)

  A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint a számított díjhoz képest kisebb eltérést mutató tényleges díj alkalmazása nem minősül visszaélésszerű magatartásnak (Vj-91/1997. számú határozat).
  Arra nézve, hogy milyen mértékű eltérés esetén állapítható meg a Tpvt. 21. § a.) pontjának megsértése nem adható egyértelmű norma, azt csak az eset összes körülményeinek mérlegelésével lehet meghatározni. Az eltérés megengedhető mértéke nem független attól, hogy milyen pontossággal állapítható meg a számított ár. Minél pontosabb a számított ár, annál kisebb eltérés esetén minősíthető a díj túlzottan magasnak, illetve értelemszerűen ez fordítva is igaz.
  
  

• 52.)

  Fentiekre tekintettel a Versenytanács a számított és a tényleges díj eltérésének minősítésekor figyelembevette, hogy a kábeltelevíziós piacot jellemző nagymértékű műszaki átalakítás indokolhatja egyes további költségek, és a nyereség infláció mértékénél nagyobb emelkedését, mire tekintettel az alap- és a bővített programcsomag díját sem minősítette tisztességtelennek.
  
  

• 53.)

  Nagykállón az eljárás alá vont vállalkozás speciális helyzetben van annyiban, hogy egy korábban veszteséges vállalkozás tevékenységét vette át, mégpedig oly módon, hogy nagyobb részben már átépítette, illetve bővítette a hálózatot, és a korábbi szolgáltató által biztosítottnál bővebb programválasztékot nyújt.
  
  Ilyen körülmények között a korábbi szolgáltató által érvényesített 504 forintos díj még kiindulópontul sem szolgálhat az 1999. évi díj megítéléséhez. A Nagykállón az átépített rendszer tekintetében alkalmazott díj ugyanakkor - tekintetbe véve a szolgáltatott műsorokat - arányban áll az eljárás alá vont vállalkozás által Nyíregyházán érvényesített és az előzőek szerint túlzottan magasnak nem minősülő díjakkal.
  
  

• 54.)

  Fentiekre tekintettel a Versenytanács a díjakra nézve az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdésének h.) pontja alapján megszüntette.
  
  

A bírság

• 55.)

  A Versenytanács a Tpvt. 78. § (1) bekezdése alapján bírságot szabott ki.
  
  

• 56.)

  A bírság összegének meghatározásakor figyelemmel volt arra, hogy az eljárás alá vont vállalkozás, mint az UPC Kft által menedzselt cégcsoport tagja, szándékot mutat a változtatásra. A csoporton belül meghatározó Budapest Kábeltel Kft a Vj-175/1998. számú ügyben 1999. év végére vállalta, hogy az egyes legnézettebb magyar kereskedelmi adókat nem csupán a legdrágább programcsomagban teszi elérhetővé a fogyasztóknak, melynek következményeként folyamatban van a változás feltételeinek a kidolgozása. Ebből következően a fogyasztók viszonylag rövid ideig tartó érdeksérelmének orvoslása belátható időn belül megtörténik, mire tekintettel a Versenytanács e jogsértéssel összefüggésben nem élt a bírság kiszabási lehetőséggel.
  
  

• 57.)

  Szükségesnek tartotta ugyanakkor a bírság kiszabását az előfizetési díj egyoldalú emelését lehetővé tevő szerződési kikötéssel kapcsolatban, amelyet korábban már több határozatában jogsértőnek minősített (Vj-99/1996; Vj-7/1997; Vj-17/1998). A bírság összegének meghatározásakor figyelembevette, hogy a jogsértő kikötés alapján érvényesített 1999. évi díjai nem tekinthetők tisztességtelenül megállapítottnak
  
  

Budapest, 1999. június 8.

Vérné dr. Labát Éva sk.
Dr. Sólyom Eszter sk.
Dr. Bodócsi András sk.
Véghelyi Ágnes