Gazdasági Versenyhivatal

Vj-62/1999/19

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a dr. Lakatos Péter (1075 Budapest, Madách I u. 14.) ügyvéd által képviselt Kábelcom-Székesfehérvár Kábelkommunikációs Kft. (8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 1.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen annak szüneteléssel érintett része tekintetében nincs helye jogorvoslatnak, egyebekben a határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

Az eljárás alá vont vállalkozás tevékenysége

• 1)

  Az 1992-ben alakult eljárás alá vont vállalkozás Székesfehérvár városban nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást. Vételi körzete - a földrajzilag elkülönülő, de közigazgatásilag a városhoz tartozó Kisfalud elnevezésű városrész kivételével, hol egy egyéni vállalkozó nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást - Székesfehérvár egész területére kiterjed, ahol hozzávetőlegesen 40.000 lakás található, melyből a potenciális előfizetők száma kb. 39.000.

• 2)

  A hálózat csillagpontos rendszerűre történt átalakítása 1992-ben kezdődött meg. 1998-tól az eljárás alá vont vállalkozás jellemzően már a csillagpontos rendszerben biztosította a szolgáltatást, a vizsgálat időpontjában mindössze 369 soros előfizetőt tartott nyílván.

• 3)

  Csillagpontos rendszerben nyújtott szolgáltatását az eljárás alá vont vállalkozás három programcsomag formájában kínálta 1999. évben:
  a) A szociális programcsomag a három magyar közszolgálati adót (MTV1, MTV2, Duna TV) és a városi adást tartalmazta.
  b) Az alap programcsomagban, a szociális programban szereplő adásokon túlmenően különböző külföldi adások, a magyar nyelvű Z+, valamint a magyar-angol nyelvű Eurosport kapott helyett.
  c) Kizárólag a bővített programcsomag tartalmazta a magyar kereskedelmi adásokat (TV2, RTL Klub, TV3, MSat, Szív TV). 1998-hoz képest a bővített csomag összetétele úgy változott, hogy öt új külföldi műsor került a csomagba, míg három külföldi adás megszűnt.

II.

Helyettesítési lehetőségek

• 4)

  Új vállalkozások piacra lépése nem ütközik engedélyezési szempontból lényeges akadályokba. A magas beruházási költségek és az un. állandó költségeknek ebből is fakadó magas aránya következtében azonban a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú, koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység. Ezért azon földrajzi területen ahol már működik kábeltelevíziós vállalkozás, gazdasági szempontból korlátozott a piacralépés lehetősége, mely körülmény nem csak új vállalkozások piacra lépését nehezíti, hanem a már tevékenykedő vállalkozás terjeszkedését is korlátozza azon a területen, ahol egy másik vállalkozás már kiépítette vételi körzetét.

• 5)

  Az eljárás alá vont vállalkozás által szolgáltatott műsorok közül az MTV1, a TV2 és az RTL-Klub un. földi sugárzású adás, amely kb. nyolcezer forint + szerelési költségbe kerülő tetőantennával, esetleg szobaantennával fogható.

• 6)

  A további programok vételéhez un. egyedi műholdvevők szükségesek. Az a műholdvevő, amely alkalmas a magyar közszolgálati műsorok vételére kb. 25-30.000 forintba kerül. A műholdvevővel azonban a magyarokon kívül mindössze 1-2 német és több lengyel, török adót lehet fogni. A magyar földi sugárzású és műholdas műsorok vételéhez így legkevesebb 40.000 forint beruházás (műholdvevő + tetőantenna + szerelés) szükséges. Az eljárás alá vont vállalkozás által biztosított külföldi programok nagyobb része (de még mindig nem teljes köre) vételi lehetőségének biztosításához további műholdvevők szükségesek. Ezek egyrészt további több tízezer forintos (együttesen akár kétszázezer forintot is elérő) költséggel járnak, másrészt a lakók többsége általi egyéni felszerelésük több lakásos házakban gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Elvileg lehetőség van - viszonylag nagyszámú fogyasztó összefogása esetén - un. kisközösségi rendszer kialakítására, ami azonban több millió forintos beruházási költséggel jár. A fogyasztóknak mindkét esetben számolniuk kell:
  - a tulajdonukba kerülő technikai eszközök javítási, karbantartási költségeivel, továbbá
  - elavulásuk és/vagy fizikai elhasználódásuk esetén azok cseréjével.

III.

A díjváltoztatás szerződési feltételei és a díjak

• 7)

  Az általános szerződési feltételként alkalmazott Üzletszabályzat 5.3.2. pontja szerint az eljárás alá vont vállalkozás köteles tájékoztatni az előfizetőket a szolgáltatás feltételeiben bekövetkező minden lényeges változásról a két legmagasabb példányszámú megyei napilapban és a szolgáltató rendszerén működő információs csatornán. A programcsomag díjában bekövetkező változás csak abban az esetben lép hatályba, ha erről a szolgáltató az előfizetőket fenti módon, illetve levélben értesítette, és az előfizetők az értesítésben foglalt változtatás ellen 8 napon belül nem élnek írásban ellentmondással.

• 8)

  Az Üzletszabályzat 6.5. pontja rögzíti, hogy a havi előfizetési díjat a szolgáltató akkor jogosult módosítani, amennyiben azt a gazdálkodását, illetőleg az általa nyújtott szolgáltatást befolyásoló körülmények - így különösen a működési költségek emelkedése, a rádió illetve a televízió csatornák részére fizetett díjak, illetve a kábeltelevíziós szolgáltatási tevékenység folytatására irányadó jogszabályok változása, a programválaszték bővülése, a rendszer műszaki korszerűsítése stb. - indokolják. Teljes körű felsorolást az üzletszabályzat nem rögzíti. Fenti pont szerint a szolgáltató az előfizetőket a díjváltozásról, annak érvényesítését legalább 30 nappal megelőzően köteles értesíteni.

• 9)

  A Szolgáltatási Szerződés 13. pontja - mely az előfizetők által aláírtan a havi előfizetési díj módosításának jogát a szolgáltatónak megadja - előírja, hogy a tervezett változásról legalább 30 nappal korábban írásban kell tájékoztatni az előfizetőt. A szerződés nem utal vissza az Üzletszabályzatra. Annak 7. pontja ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy bármely díjfizetés elmulasztása esetén az előfizető késedelmi kamatot köteles fizetni, illetve meghatározott feltételek esetén az előfizető a rendszerből kikapcsolható úgy, hogy az ismételt üzembehelyezést a mindenkor érvényes díjtétel alapján az előfizető köteles megfizetni.

• 10)

  Az eljárás alá vont vállalkozás 1999. január 1. napjával szolgáltatási díjait megváltoztatta. A díjemelést megelőző 1998. évi és az 1999. évi bruttó (12 százalék ÁFA-t is tartalmazó) díjakat, továbbá az egyes programcsomagok előfizetőinek számát az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat

A bruttó előfizetési díjak és az előfizetők száma

• 11)

  Az eljárás alá vont vállalkozást szerzői és programdíj (továbbiakban műsordíj) fizetési kötelezettség terheli, melyet - a magyar nyelvű közszolgálati programok kivételével - minden program esetében annak valamennyi előfizetője után fizetni kell. A díj 1999. évben a magyar nyelvű kereskedelmi adások (TV2, RTL Klub, TV3, Msat, Szív TV) esetében 1,75 Ft/előfizető volt, a külföldi programok esetében pedig 5 és 65 Ft/előfizető között helyezkedett el.

IV.

A vizsgálat és az indítvány

• 12)

  A Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az 1999. évi január 1. napjától alkalmazott havi előfizetési díjak meghatározásával, illetve a díjalkalmazási és szerződési feltételekkel megvalósított-e a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmába ütköző jogsértést.

• 13)

  A vizsgálati jelentés - ésszerű helyettesítő áru hiányában - az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényes helyzetét igazoltnak látta és részben a jogsértés megállapítását, részben az eljárás megszüntetését indítványozta.

• 14)

  Jogsértés megállapítását látta indokoltnak az Üzletszabályzat 6.5. és a Szolgáltatási Megállapodás 13. pontjában foglaltakra figyelemmel, tekintettel arra, hogy az Üzletszabályzat csak a szolgáltatást befolyásoló körülményekre utal, és azokat is csak példaszerűen említi, azonban a díjváltoztatás mértéke tekintetében - egyezően a Szolgáltatási Megállapodás 13. pontjával - nem tartalmaz semmiféle a fogyasztók érdekeit védő korlátot, így az eljárás alá vont vállalkozás számára biztosítja, hogy a szolgáltatással kapcsolatos összes költségeit, illetve annak változását - az elvárható hatékonysági követelményeket nélkülözve - érvényesíthesse a szolgáltatási díjban.

• 15)

  Az eljárás megszüntetését látta indokoltnak az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott 1999. évi díjakkal kapcsolatban.

• 16)

  A Versenytanács a vizsgálati jelentés megküldésével egyidejűleg a Tpvt. 73. §-a alapján - a védekezéshez való jog érvényesíthetősége érdekében --közölte az eljárás alá vont vállalkozással, hogy a magyar kereskedelmi adóknak kizárólag a bővített csomagban való elhelyezése, vagyis a programcsomagok összeállítása is jogsértő lehet.

V.

Az eljárás alá vont vállalkozás védekezése

• 17)

  Az eljárás alá vont vállalkozás elsődlegesen hivatkozott arra, hogy nincs gazdasági erőfölényben, másodlagosan pedig arra, hogy a gazdasági erőfölény kérdésétől függetlenül tisztességes (nem visszaélésszerű) piaci magatartást tanúsított.

• 18)

  Azzal összefüggésben, hogy az érintett piacon nincs gazdasági erőfölényben az alábbiakat fejtette ki.
  
  18.1 Áru szempontjából érintett piacnak a műsorterjesztés (jelszolgáltatás) minősül, amellyel az azt igénybevevő fogyasztó több televíziós csatorna vételére képessé válik. Ezen áruval nem csak az eljárás alá vont vállalkozás rendelkezik: más vállalkozások is nyújtanak kábeltelevíziós szolgáltatást (illetve új vállalkozások piacra lépésének sincsenek adminisztratív-engedélyezési korlátai), továbbá az általa nyújtott szolgáltatásnak ésszerű helyettesítője a műholdvevő, a földi sugárzású adások tekintetében pedig a szoba- vagy tetőantenna.
  
  18.2 Földrajzi szempontból az érintett piac Magyarország egész területe, mert az érintett árut (a műsorszolgáltatást) a fogyasztók az ország egész területén be tudják szerezni hasonló, vagyis nem számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel.

• 19)

  Álláspontja szerint az így meghatározott érintett piacon - figyelemmel a fogyasztók széleskörű máshoz fordulási lehetőségére - nincs gazdasági erőfölényben sem a Tpvt. 22.§ (1) bekezdésének a.) pontja, sem (2) bekezdése alapján.

• 20)

• 21)

  A vizsgálatnak a díjemelés feltételeit kifogásoló indítványával (lásd: 14. pont) kapcsolatosan kifejtette, hogy a fogyasztók érdekeit védő korlátot nem a díj emelésére vonatkozó feltételek közé építette be, hanem az Üzletszabályzat 5.3.2. pontjában felszólamlási időt biztosít az előfizető számára, melyen belül kifogásolhatja az áremelést.

• 22)

  Azzal összefüggésben, hogy az alap programcsomagban nem szerepelnek a magyar nyelvű kereskedelmi adások, hivatkozott arra, hogy ilyen jogszabályi kötelezettsége nincs. Jogszabály csak a magyar közszolgálati műsorok továbbítását teszi kötelezővé, amelyeket nem csak az alap-, hanem a szociális programcsomagba is elhelyezett.

• 23)

  Mindezek alapján kérte az eljárás megszüntetését, külön kiemelve, hogy a vizsgálat figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a kábeltelevíziós tevékenység részletes szabályai még nem kerültek kialakításra. Ezzel összefüggésben kifogásolta, hogy a vizsgálattal a Gazdasági Versenyhivatal egyfajta árszabályzási szerepet kíván betölteni anélkül, hogy erre bármely jogszabály feljogosítaná.

• 24)

  A Versenytanács által 1999. július 13-án megtartott tárgyaláson az eljárás alá vont vállalkozás az alábbi vállalásokat tette:
  
  23.1. A magyar kereskedelmi adásokat nemcsak a legdrágább programcsomagban biztosítja az előfizetőknek.
  
  23.2. A Szolgáltatási Megállapodás 13. pontjának az Üzletszabály- zat 5.3.2. pontjában foglaltaknak megfelelő módosítását, mely szerint a díjváltozás csak abban az esetben lép hatályba, ha az előfizető 8 napon belül nem él írásban ellentmondással.

VI.

A szünetelés elrendelése

• 25)

  A Tpvt. 75. § alapján az eljáró versenytanács legfeljebb hat hónapos időtartamra az eljárás szünetelését rendeli el, ha a vizsgált magatartás a verseny szabadságát vagy tisztaságát csekély fokban veszélyezteti, és az eljárás alá vont ügyfél vállalja, hogy tartózkodik a magatartás további folytatásától.

• 26)

  A Versenytanács álláspontja szerint az Üzletszabályzat 5.3.2. pontjának érvényesülése esetén a Tpvt. megsértése nem merülhet fel. Az érvényesülést ugyanakkor gátolhatja az, ha az előfizetőknek az abban foglalt lehetőségről nincs tudomásuk. Azzal, hogy az eljárás alá vont vállalkozás vállalta, hogy a Szolgáltatási Megállapodásban is tájékoztatást ad, a verseny tisztaságának még csekély fokú veszélyeztetése is megszüntethető.

• 27)

  A csillagpontos rendszer programcsomagjai összetételének a vállalás szerinti megváltoztatásával az eljárás alá vont vállalkozás - a Versenytanács álláspontja szerint - szintén teljesíti a szünetelés elrendelhetőségének Tpvt. 75. § szerinti feltételeit.

• 28)

  Mindezek alapján a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás 23) pont szerinti vállalásaira tekintettel elrendelte az eljárás 6 hónapra történő szünetelését.

VII.

Az utóvizsgálat

• 29)

  A Tpvt. 76. § (1) bekezdése értelmében a vizsgáló az eljárás szünetelése esetén utóvizsgálatot tart.

• 30)

  Az utóvizsgálat során a vizsgáló megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás:
  - a magyar kereskedelmi adások (TV2, RTL Klub) műsorának vételét 2000. január 14-től az alapcsomagban is biztosítja;
  - a Szolgáltatási Megállapodás 13. pontjához kapcsolódóan megfogalmazott kötelezettségnek pedig úgy tett eleget, hogy a díjközléshez kapcsolódó írásbeli tájékoztatásban felhívta az előfizetők figyelmét, hogy észrevételeit 8 napon belül megtehetik. (A Szolgáltatási Megállapodás módosítására azért nem került sor, mert az eljárás alá vont vállalkozás 1999. szeptember 1-el beolvadt az UPC Magyarország Kft-be, amely egységes Szolgáltatási Megállapodást alakít ki.)

• 31)

  Megállapította a vizsgáló azt is, hogy az UPC Magyarország Kft. új egységes feltételű vállalkozási feltételei szerint: "Az előfizető a szolgáltató díjemelése esetén jogosult az előfizetői szerződést azonnali hatállyal felmondani. Ennek hiányában a díjváltozás elfogadottnak tekintendő".

• 32)

  Az előzőekben foglaltak alapján a vizsgáló arra az álláspontra helyezkedett, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az eljárás szüneteltetése feltételeként megfogalmazottaknak csak részben (a kereskedelmi műsorok alapcsomagba történő áthelyezésének) tett eleget, a feltétel másik fele - a díjmódosítás hatálybalépésére vonatkozó szabályozása - az előírt követelménynek nem felel meg. Az új szabályozás a korábbi állapothoz képest még keményebb - előfizetői jogokat figyelmen kívül hagyó - feltételeket jelent, ami gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül. Ezért a jogsértés megállapítását, és az ügy összes körülményét mérlegelve 500.000.- Ft bírság kiszabását indítványozta.

• 33)

  A Versenytanács úgy ítélte meg, hogy az eljárás alá vont vállalkozás nemcsak a 2.3.1. pont, hanem a 2.3.2. pont szerinti vállalását is teljesítette. Az ugyanis arra irányult, hogy egy - a díjváltoztatás tekintetében nem vitathatóan jogszerű - szerződési feltétel (Üzletszabályzat 5.3.2. pont) létét tudatosítja a fogyasztóval. Ezt az eljárás alá vont vállalkozás a díjközléssel együtt nyújtott tájékoztatásával (lásd: 29. pont), tartalmát tekintve teljesített. Az a körülmény, hogy ezt követően a 2000. évtől a díjváltoztatás korábbi feltételeit megváltoztatta, a jelen eljárás keretében nem vizsgálható.

• 34)

  A Versenytanács az előzőekre tekintettel az eljárást - annak szüneteléssel érintett részében - a Tpvt. 76. § (3) bekezdés c.) pontja alapján megszüntette.

VIII.

Az előfizetési díjak

• 35)

  Azt, hogy az 1999. évi havi előfizetési díjainak megállapítása során visszaélt-e gazdasági erőfölényével az eljárás alá vont vállalkozás - miután azokkal kapcsolatosan nem tett vállalást - érdemben vizsgálta a Versenytanács.

A gazdasági erőfölény

• 36)

  A Tpvt. 22. § (1) bekezdésének a) pontja alapján gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (Tpvt. 14. §) az, akinek áruját ésszerűen helyettesítő árut nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni. A Tpvt. 22. § (2) bekezdése értelmében gazdasági erőfölényben van az is, aki gazdasági tevékenységét a piac többi szereplőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy tekintettel kellene lennie vevőinek, versenytársainak vele kapcsolatos piaci magatartására.

• 37)

  Az érintett piac (Tpvt. 14. §) tekintetében a Versenytanács már több határozatában (például: Vj-5/1999.) részletesen kifejtette, hogy álláspontja szerint
  - a kábeltelevíziós szolgáltatás esetében a más műsorvételi lehetőségek (tetőantenna, műholdvevő, illetve a kettő kombinációja) nem tekinthetők a Tpvt. 14. § (2) bekezdése szerinti ésszerű helyettesítő árúnak; továbbá hogy,
  - a Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerinti földrajzi piac a vizsgált vállalkozás szolgáltatási területével egyezik meg.

• 38)

  Az érintett árupiac előzőek szerinti meghatározása mellett az eljárás alá vont vállalkozás áruját az érintett piacon ésszerűen helyettesítő áru kizárólag más kábeltelevíziós vállalkozások által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás lehet, amelynek igénybevételére elvileg is csak azon ügyfelek térhetnek át, amelyek lakóhelye egy másik kábeltelevíziós vállalkozás működési körzetét érinti vagy azzal határos. Az eljárás alá vont vállalkozás működési körzetében ilyen vállalkozás csak előfizetőinek csekély hányada tekintetében van. Ezért az ügyfelek túlnyomó (az eljárás alá vont vállalkozás lehetséges piaci magatartását meghatározó) többsége számára más kábeltelevíziós vállalkozás szolgáltatásának - mint ésszerű helyettesítő árunak - az igénybevétele nem járható út, kikkel szemben így a Tpvt. 22. § (1) bekezdésének a) pontja alapján gazdasági erőfölényben van. Mivel az előfizetők túlnyomó többsége számára nincs ésszerű helyettesítési lehetőség, az adott esetben ez azt is jelenti, hogy az eljárás alá vont vállalkozásnak piaci magatartása meghatározásakor (ezen belül árai kialakítása során) érdemben nem kell tekintettel lennie a piac többi résztvevőjének - mindenek előtt előfizetőinek - vele kapcsolatos piaci magatartására, így gazdasági erőfölényes helyzete a Tpvt. 22. § (2) bekezdése alapján is fennáll.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés

• 39)

  A Tpvt. 21. § a) pontja értelmében tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen tisztességtelenül eladási árakat megállapítani. Tisztességtelenül megállapított eladási ár (díj) alatt a Tpvt. alkalmazásában a túlzottan magas eladási árat kell érteni, mely törvényi rendelkezésre tekintettel alaptalan az eljárás alá vont vállalkozás azon hivatkozása, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nincs feljogosítva a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás árainak vizsgálatára. A gazdasági erőfölényben lévő vállalkozások által alkalmazott árak - állami (önkormányzati) szabályozás hiányában - kizárólag a Tpvt. alapján ítélhetők meg.

• 40)

  Elvileg egyértelmű és a nemzetközi versenyjogi gyakorlat alapjául is szolgáló álláspont, hogy az ár akkor minősül túlzottan magasnak, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetéssel arányban álló hozam ("tisztességes nyereség") összegét.

• 41)

  Az eljárás alá vont vállalkozás az érvényesített díj megalapozásaként számításokat nem készített. Ezért a Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozás által szolgáltatott adatokból kiindulva határozta meg azokat a (számított) díjakat, amelyek a 39) pontban rögzítettekkel összhangban állva még nem minősülnek túlzottan magasnak. Ezek tekintetében a Versenytanács:
  - a közvetlen költségnek minősülő műsordíjat az eljárás alá vont vállalkozás által dokumentált mértékben vette figyelembe;
  - a számításokkal alá nem támasztott további közvetett költségek és a nyereség tekintetében - kialakult gyakorlatának megfelelően - azoknak az infláció mértékével növelt 1998. évi értéket tekintette indokoltnak.

• 42)

  Az előzőek szerint a Versenytanács által meghatározott ún. számított díjak és az eljárás alá vont vállalkozás által 1999. évben ténylegesen alkalmazott nettó (a 12 százalék ÁFA-val csökkentett) díjak összevetését a 2. táblázat mutatja be.

2. táblázat

Az eljárás alá vont vállalkozás 1999. évi tényleges és
számított nettó díjainak összevetése

• 43)

  A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint a számított díjhoz képest kisebb eltérést mutató tényleges díj alkalmazása nem minősül visszaélésszerű magatartásnak (Vj-91/1997. számú határozat). Arra nézve, hogy milyen mértékű eltérés esetén állapítható meg a Tpvt. 21. § a) pontjának megsértése nem adható egyértelmű norma, azt csak az eset összes körülményeinek mérlegelésével lehet meghatározni. Az eltérés megengedhető mértéke nem független attól, hogy milyen pontossággal állapítható meg a számított ár. Minél pontosabb a számított ár, annál kisebb eltérés esetén minősíthető a díj túlzottan magasnak, illetve értelemszerűen ez fordítva is igaz.

• 44)

  Fentiekre tekintettel a Versenytanács a számított és a tényleges díj eltérésének minősítésekor figyelembevette, hogy a kábeltelevíziós piacot jellemző nagymértékű műszaki átalakítás indokolhatja egyes további költségek, és a nyereség infláció mértékénél nagyobb emelkedését. A bővített programcsomag esetében emellett figyelembevette azt is, hogy az abban szolgáltatott programok száma 1999. évre hárommal bővült. Minderre tekintettel a bővített programcsomag díját sem találta tisztességtelennek, és ezért az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatában jogsértés hiányában (Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pont) a díjak vonatkozásában is megszüntette.

IX.

Eljárási kérdések

• 45)

  Az eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megindítását követően beolvadt a UPC Magyarország Kft-be. Ezért a vizsgáló Vj-62/1999/11. számú határozatával a UPC Magyarország Kft-t, mint az eljárás alá vont vállalkozás jogutódját bevonta az eljárásba.

• 46)

  Az eljárásnak a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján történő megszüntetése a Tpvt. alkalmazásában érdemi határozatnak minősül, melynek felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozás a Tpvt. 83. § (1) bekezdése alapján kérheti a bíróságtól.

• 47)

  A Tpvt. 76. § (3) bekezdés c) pontjára alapított megszüntetés nem minősül érdemi határozatnak, ezért az ellen nincs helye jogorvoslatnak.

Budapest, 2000. április 4.

dr. Bodócsi András sk. előadó
dr. Sólyom Eszter sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
Ágoston Marika